2011. évi CXXXII. törvény
2011. évi CXXXII. törvény
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról1
A magyar felsőoktatási rendszer részeként a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést folytató Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének célja a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. Az intézménynek a tiszti utánpótlás képzése során tekintettel kell lennie a Magyar Honvédség és a rendészeti szervek feladataira, sajátos szolgálati és életviszonyaira, valamint az egyes hivatásrendek képzési és kiképzési rendszereiben előzetesen megszerzett ismeretekre is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálatiság eszméjének erősítésére kiemelt hangsúlyt fektet a sport szemlélet- és közösségformáló erejének a felsőoktatási tevékenység során történő érvényesítésére. E képzési feladatok megvalósításához szükséges vezetői, oktatói és hallgatói jogállás, a fenntartói jogok, a finanszírozás, valamint az Egyetem irányításának, szervezetének és működésének szabályozása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §3 (1)4 A törvény hatálya kiterjed
a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem),
b)5 az Egyetem által folytatott felsőoktatási tevékenységre, valamint az államtudományi képzési területre, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, ideértve azon tevékenységet is, amelyet az Egyetem Magyarország területén kívül folytat,
c) az Egyetem alapítójára, fenntartójára, valamint
d) az Egyetem oktatóira, tudományos kutatóira és más alkalmazottjaira, hallgatóira, támogatóira és az oda jelentkezőkre.
(2) Az Egyetem külföldi hallgatójának jogállására e törvényt kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik.
1/A. §6 A 3. § szerinti, illetve a Kormány által a 44. § (1) bekezdés e) pontja alapján kiadott rendelet szerinti, az államtudományi képzési területhez tartozó képzések tekintetében oklevél kiadására az Egyetem jogosult.
1/B. §7 Az Egyetem alaptevékenységként ellátja a közszolgálati tisztviselők és a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzését, továbbképzését, valamint jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben részére meghatározott egyéb képzési és továbbképzési feladatokat.
1/C. §8 Az Egyetem alaptevékenységként – a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egysége útján – ellátja az 1/B. § hatálya alá nem tartozó, kormányrendeletben meghatározott kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet feladatait, valamint egyéb kapcsolódó feladatokat.
1/D. §9 (1) Az Egyetem alaptevékenységként részt vesz a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végrehajtási jogszabályban meghatározottak szerinti továbbképzésében.
(2) Az Egyetem az (1) bekezdés szerinti továbbképzés, valamint a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) szerinti, a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzések
a) rendeltetésszerű ellátása és megszervezése, valamint a kapcsolódó nyilvántartások vezetése,
b) kötelezettjei jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése,
c) eredményességének vizsgálata, utánkövetése,
d) fejlesztésének megtervezése és végrehajtása
érdekében az 1. melléklet szerinti adatokat a tanártovábbképzés és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzés lezárultától számított öt évig kezeli. Az Egyetem a személyes és különleges adatokat csak az e bekezdésben meghatározott céloknak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. Az Egyetem jogosult a köznevelésért felelős miniszter, az oktatási hivatal és a képzésben részt vevő személy munkáltatója, valamint annak fenntartója számára a tanártovábbképzéssel és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzéssel kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges valamennyi, 1. melléklet szerinti adat továbbítására.
(3) Az Egyetem a tanárképzés területén a gyakorlati képességek hatékony fejlesztése érdekében, a hallgatók számára diverzifikált, több intézményre kiterjedő gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, illetve az Egyetem képzésében oktatók számára – a köznevelésben való részvétel révén – a folyamatos gyakorlati lehetőség és szakmai fejlődés elősegítése érdekében fenntartóként köznevelési intézmény hálózatot működtet.
1/E. §10 Az Egyetem, valamint az Egyetem által fenntartott köznevelési intézmény nem minősül a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 21. §-a, valamint az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 10/B. §-a alkalmazásában állami intézménynek.
2. §11 (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 13. §-ban meghatározott személyek esetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a jogállásukat szabályozó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § E törvény alkalmazásában
1.12 közigazgatási felsőoktatás: a kormánytisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is, továbbá szakirányú továbbképzési szakok;
1a.13 államtudományi képzési terület: az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás szakjainak összessége;
2.14 rendészeti felsőoktatás: a rendészeti ágazat szakembereinek felkészítése érdekében indított alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok;
3.15 katonai felsőoktatás: a honvédtiszti életpályára történő felkészítés, valamint a honvédelmi terület civil szakembereinek felkészítése érdekében indított alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok. A katonai felsőoktatás részét képező honvédtiszti alap- és mesterképzés a haza fegyveres szolgálatára és a parancsnoki feladatok ellátására irányuló felkészítésre is kiterjed;
4.16 nemzetbiztonsági felsőoktatás: a nemzetbiztonsági ágazat szakembereinek felkészítése érdekében indított alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok;
5.17 nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás: a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó alap- és mesterképzési szakok, továbbá szakirányú továbbképzési szakok.
A FENNTARTÓ
4. §19 Az Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter vagy – ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete így rendelkezik – a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter a miniszterelnök politikai igazgatója útján (a továbbiakban: Fenntartó) gyakorolja.
5. §20 A Fenntartó
a) kiírja a rektori pályázatot,
b) dönt az Egyetemre felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztásáról a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt költségviselési formák szerinti bontásban,
c) elfogadja az intézményfejlesztési tervet, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó egyetemi szabályzatot,
d) meghatározza az Egyetemen magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők számát,
e) jóváhagyja az Egyetem által elkészített éves költségvetési beszámolót,
f) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét,
g) törvényességi ellenőrzést gyakorol az Egyetem felett,
h) gyakorolja az Egyetem részére nyújtott támogatás felhasználása feletti belső ellenőrzési jogkörét,
i) meghatározza a szakmai ellenőrzés rendszerét,
j) vezeti a 9/B. § szerinti Tanácsadó Testület üléseit, valamint
k) az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja a Kormányhoz az Egyetem támogatási tervét a 36. §-ban foglaltak alapján.
6. §21 A Fenntartó képviselőjét a szenátus és a kari tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.
7. §22 (1) A szenátus alábbi döntései a Fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé:
a) az Egyetem képzési és kutatási programjának elfogadása,
b) a szervezeti és működési szabályzat, valamint a minőségfejlesztési program elfogadása,
c) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása,
d)23
e) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámoló elfogadása,
f) fejlesztés indítása, továbbá
g)24 az Egyetem elemi költségvetésének elfogadása.
(2) A Fenntartó a döntési javaslatoknak az alapító okirattal és az ágazati humánpolitikai igényekkel való összhangját, egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét vizsgálja.
8. §25 A Fenntartó a hatáskörei gyakorlása során tiszteletben tartja az Egyetem önállóságát a kutatás és tanítás tartalmának és módszereinek meghatározásában.
9. §26 A Fenntartó ügyviteli és döntés-előkészítő feladatait a Fenntartó hivatala látja el.
9/A. §27 (1) A Fenntartó – az oktatási hivatal véleményének figyelembevételével – kezdeményezheti az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe tartozó képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben, hogy az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet kerüljön felkérésre szakértői vélemény elkészítésére. Ebben az esetben az oktatási hivatal az Nftv. 67. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti eljárásokban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett – az Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek mellett – a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be, azzal, hogy az azonos tárgy vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás költségei az Egyetemet terhelik.
A TANÁCSADÓ TESTÜLET
9/B. § (1)29 Az Egyetem mellett a Fenntartó vezetésével, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter részvételével a Fenntartó egyes döntéseinek megalapozását és szakmai támogatását elősegítő Tanácsadó Testület működik.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt miniszterek képviseletét a Tanácsadó Testületben az általuk megbízott más személy is elláthatja.
9/C. § A Tanácsadó Testület feladatai különösen
a)30 az Egyetem elemi költségvetésének, képzési és kutatási programjának, a szervezeti és működési szabályzatának, a minőségfejlesztési programjának, az intézményfejlesztési tervének véleményezése, valamint
b) az Egyetemre felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztására vonatkozó javaslattétel.
9/D. § (1) A Tanácsadó Testület tagjainak a Tanácsadó Testületben végzett tevékenysége oktatási tevékenységnek minősül.
(2) Amennyiben a 9/B. § (1) bekezdésében felsorolt miniszterek képviseletét az általuk kijelölt személy látja el a Tanácsadó Testületben, e képviselők tevékenységük ellátásáért – a Fenntartó által megállapított összegű – tiszteletdíjban részesülnek.
9/E. § A Tanácsadó Testület üléséhez kapcsolódó előkészítő és egyéb ügyviteli feladatokat a Fenntartó hivatala látja el.
AZ EGYETEM SZENÁTUSA
10. §31 (1) A szenátus az alapító okiratban és a Fenntartó határozataiban foglaltaknak megfelelően határozza meg az Egyetem képzési és kutatási feladatait, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását.
(2) A szenátus javaslatot tesz a Fenntartónak az intézményfejlesztési terv elfogadására.
(3) A szenátus véleményt nyilvánít a rektori és magasabb vezetői pályázatokról.
11. §32 (1) A rektor és a dékánok hivatalból tagjai a szenátusnak.
(2) A szenátusban az oktatók, kutatók és tanárok által választott tagoknak, valamint az (1) bekezdés szerinti tagoknak együttesen a testület többségét kell alkotniuk.
(3) Az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának huszonöt százaléka, de legalább egy fő.
12. §33 Az Egyetemen gazdasági tanács nem működik.
AZ EGYETEM ALKALMAZOTTAI ÉS VEZETŐI
1. Az alkalmazottakra vonatkozó szabályok
13. §34 (1) Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást
a) közalkalmazott,
b)35 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, illetve a Hszt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátására, többletfeladatként történő megbízással vagy közalkalmazotti jogviszony keretében,
c)36 a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel,
d)37 közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében,
e)38 rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott kinevezéstől eltérő foglalkoztatás, illetve a Hszt. szerinti tartós átirányítás keretében,
f)39 a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony) álló személy kirendeléssel vagy vezényléssel, valamint
g)40 – egyéb jogviszonyától függetlenül – munkaviszonyban álló személy
tölthet be.
(2)41
13/A. §42 Nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött munkakörben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) bekezdés c) pontjától eltérően a közalkalmazotti jogviszony létesítésének nem feltétele a magyar állampolgárság vagy a jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezés, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezés.
14. § A közalkalmazott oktató, tudományos kutató és tanár a munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.
15. § (1) Az egyetemi tanári munkakörre a pályázatot a rektor írja ki.
(2)43 Az egyetemi tanári pályázatokat a szenátus bírálja el és rangsorolja. A rektor a rangsorolt pályázatot benyújtó személyek közül a Fenntartó egyetértésével választott jelölttel létesíthet jogviszonyt.
15/A. §44 A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 81. § (3a)–(3d) bekezdésében foglaltak szerint az Egyetem óraadó oktatója lehet az is, aki kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. Az Egyetem részéről a Kit. 81. § (3a) bekezdése szerinti megállapodást a rektor a Fenntartó egyetértésével köti meg.
15/B. §45 Az Egyetemen oktatói és kutatói munkakörben – a vezényelt, illetve kirendelt állomány kivételével – a Fenntartó előzetes tájékoztatása mellett létesíthető jogviszony.
16. § (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató, tudományos kutató és tanár hivatásos állományba kerül, a betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni.
(2) Az az oktató, tudományos kutató és tanár, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból megszűnt vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül, az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve.
(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.
16/A. §46 (1) A honvédségi szervezet, rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó és az Egyetemen megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat az Egyetem katonai, rendészeti, valamint nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.
(2)47 A 16/E. § szerinti oktatók – ideértve azokat is, akik a 16/E. § (3) bekezdése alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkeznek – az Egyetem oktatási akkreditációja szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek, így különösen az Egyetem szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell őket figyelembe venni, azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni. A 16/E. § szerinti, címüket az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személyeket – ideértve azt is, aki a 16/E. § (3) bekezdése alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – az Egyetem oktatási akkreditációja szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a szervezeti és működési szabályzatban, az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló elnevezésűnek megfelelő, az Nftv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott munkakört töltenék be.
16/B. §48 (1)49 A közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt.-ben meghatározottakon túl – felmentéssel megszüntetheti az Egyetem, ha
a) – a 16/C. §-ban meghatározottól eltérő esetben – a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a közalkalmazott munkakörében másik közalkalmazottat kíván alkalmazni,
b) a közalkalmazott a munkakörének betöltésére érdemtelenné vált,
c)50 az Egyetemen a teljes oktatói és tanári létszám által a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetített tanításra fordított idő – munkáltató által a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerinti megemelése vagy csökkentése nélkül számított – kötelező óraszámai összegének és az Egyetem által elindított szakok képzési terve alapján megtartott tanórák számának aránya meghaladja az 1,10-es arányszámot a két egymást követő tanulmányi félév átlagában, függetlenül a közalkalmazottra vonatkozó egyéni arányszámtól, illetve a foglalkoztatott – oktatói, kutatói, illetve oktatói, kutatói munkát segítő vagy bármely egyéb – munkakörétől, vagy
d) az intézményfejlesztési terv módosítására figyelemmel a közalkalmazott által végzett tevékenység egyetemi szintű célkitűzések közötti súlya csökkent vagy a közalkalmazott által végzett tevékenység a módosított intézményfejlesztési terv szerinti célok megvalósításához nem járul hozzá megfelelő mértékben.
(2)51 A Kjt. közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezései közül a felmentési időre, illetve a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket az (1) bekezdés b) pontja esetében nem kell alkalmazni.
16/C. §52 (1) Amennyiben olyan változás következik be a közalkalmazott munkakörébe tartozó feladatokban – így különösen az Egyetem feladatellátását érintő jogszabályváltozás esetén –, amelynek hatékony ellátására a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenysége, iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakmai tapasztalata nem megfelelő, az Egyetem a munkakört más közalkalmazottal is betöltheti.
(2) Az Egyetem köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a közalkalmazott a feladatok ellátásához szükséges (1) bekezdés szerinti követelményeket az Egyetem által biztosított határidőn belül teljesítse.
(3) A közalkalmazott jogviszonyát az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha az Egyetemen a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenységének, iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető munkakör nincs, vagy az így felajánlott munkakört a közalkalmazott nem fogadja el.
(4) A felajánlandó munkakör meglétéről, annak hiányáról, illetve a munkakör el nem fogadásának következményeiről a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat.
(5) A felmentés indokolásának tartalmaznia kell
a) az Egyetem érdekkörében felmerülő (1) bekezdés szerinti okot, és
b) azt a követelményt, amely a munkakör betöltéséhez szükséges, azonban a közalkalmazott azzal nem rendelkezik.
(6) Az (1) bekezdés alapján történő felmentés nem alkalmazható, ha
a) az iskolai végzettség, illetve szakképzettség, szakmai tapasztalat Egyetem által biztosított határidőn belül történő megszerzésére a közalkalmazott kötelezettséget vállal, vagy
b) a közalkalmazott tudományos fokozatának, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető munkakört a közalkalmazott elfogadja.
16/D. §53 (1) A közalkalmazott jogviszonya felmentéssel megszüntethető érdemtelenség miatt. Az érdemtelenség indoka kizárólag a közalkalmazott magatartásában, illetve a munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.
(2)54 Érdemtelenségnek minősül különösen, ha a közalkalmazott a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely
a) az Egyetem, a közigazgatási szervek, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vagy a Magyar Honvédség, illetve ezek vezetőinek jó hírnevét vagy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolhatja, függetlenül attól, hogy e magatartás jogsértést megvalósít-e,
b) az Egyetem etikai kódexében vagy esélyegyenlőségi szabályzatában meghatározott előírásokat súlyosan sérti,
c) az Egyetem, illetve az Egyetem hallgatói vagy a 13. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára jogellenesen kárt okoz, vagy
d) vezetői beosztásához méltatlan.
(3) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés kezdeményezési jogát az Egyetem
a)55 az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított százhúsz napon belül, legfeljebb azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül;
b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig
gyakorolhatja.
(4) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a közalkalmazottnak lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az az Egyetemtől nem várható el.
16/E. §56 (1)57 Az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező személy – kivételesen, a szenátus vagy a rektor döntése alapján – oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatható. Az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címet az Egyetemen a rektor is adományozhat. A címadományozással kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni azzal, hogy eltérő feltételek és részletes szabályok állapíthatók meg az oktatói munkakörben foglalkoztatott, címüket a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személyek és az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező, címüket a (2) bekezdés alapján nem eltérő elnevezéssel viselő személyek tekintetében. A munkakör betöltésével kapcsolatos további feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.
(2)58 Az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján, illetve az (1) bekezdés szerint a rektor által adományozott címmel rendelkező személy részére az Egyetem szervezeti és működési szabályzata lehetővé teheti, hogy az Nftv. 52/B. §-ára is figyelemmel, címét – a címnek az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt elnevezésétől eltérő – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elnevezéssel viselje.
(3)59 Amennyiben a munkakör betöltésével kapcsolatos, (1) bekezdés szerint az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározott feltételeknek és részletes szabályoknak megfelel, a (2) bekezdés szerinti, az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló, az Egyetem szervezeti és működési szabályzatában meghatározott elnevezésű munkakörben – vagy ilyen elnevezéssel, munkakör betöltése nélkül – az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkező személy is foglalkoztatható.
(4)60 Az (1) és (3) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy – ideértve azt is, aki a (3) bekezdés alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – rektori megbízás kivételével bármilyen vezetői megbízást kaphat, azzal, hogy rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, kutató-intézetvezetői megbízást abban az esetben kaphat, ha rendelkezik tudományos fokozattal.
(5)61 Az (1) és (3) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő – ideértve azt is, aki a (3) bekezdés alapján az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel nem rendelkezik – személy az Egyetem alapfeladatai ellátása és az azokhoz kapcsolódó felelősségi és hatáskörök gyakorlása tekintetében rendelkezik mindazon jogosítvánnyal és – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – betöltheti mindazon tisztséget, felelősségi és hatáskört, mint más oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott személy azzal, hogy az ezek betöltésével kapcsolatos feltételek tekintetében teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni és az e személy által megszerzett kiemelkedő gyakorlati tapasztalatot eredményező tevékenység időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni.
16/F. §62 Az Egyetem a szervezeti és működési szabályzatában munkaköröket határozhat meg speciális oktatási, képzési tevékenységre. E munkakörök betöltőit az Egyetem szakjainak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni.
16/G. §63 Az Egyetemen a Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
16/H. §64 Közalkalmazotti jogviszony – a Kjt.-ben meghatározott eseteken túl – a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel határozott időre is létesíthető.
16/I. §65 (1) A közalkalmazotti jogviszonyt érintő lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni (a továbbiakban: papíralapú kiadmány).
(2) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(3) A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
(4) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A kinevezést, a kinevezés módosítását, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással is kiadmányozhatja. Az ilyen elektronikus dokumentumra a (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6) Az írásbeli jognyilatkozatokat az (1), (2) vagy (5) bekezdés szerint kell kiadmányozni. A (2) bekezdés szerinti jognyilatkozatot a (4) bekezdés, az (5) bekezdés szerintit a 16/J. § szerint kell kézbesíteni.
(7) Papíralapú kiadmány esetében a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) ha a küldemény „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
16/J. §66 (1)67 A 16/I. § (5) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Dáptv.) foglalt rendelkezéseket a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a felhasználóra vonatkozó rendelkezéseket a közalkalmazottra, az elektronikus ügyintézést biztosító szervre vonatkozó rendelkezéseket az Egyetemre is alkalmazni kell.
(2)68 A közalkalmazott köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A közalkalmazott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(3) A 16/I. § (5) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítése esetén, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítési igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedést tartalmazó irat a címzett (2) bekezdés szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.
(5) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési fikció szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A közalkalmazottal a papíralapú kiadmányt kell közölni.
2. A vezetőkre vonatkozó szabályok
17. §69 (1) Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:
a) rektor,
b) rektorhelyettes,
c) dékán,
d) gazdasági főigazgató,
e) campus főigazgató,
f) főtitkár.
g)70 nemzetközi főigazgató.
(2) A campus főigazgató az Egyetem használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok ellátását irányítja.
(3) Az Egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók:
a) dékánhelyettes,
b) főigazgató-helyettes,
c) főtitkárhelyettes,
d) szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott megbízások pályázat útján adhatóak.
(5) Az oktatói és a kutatói munkakör vonatkozásában az Nftv. 31. § (4) bekezdésében, valamint a magasabb vezetői és a vezetői megbízás tekintetében az Nftv. 37. § (6) bekezdésében meghatározott felső korhatárra vonatkozó korlátozás alól a Fenntartó felmentést adhat.
(6)71 Az (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízás pályázat útján történő meghosszabbítása vonatkozásában az Nftv. 37. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás alól – a pályázati kötelezettséget nem érintve – a Fenntartó felmentést adhat.
18. §72 (1)73 A rektorhelyettest, a dékánt, a főtitkárt és a nemzetközi főigazgatót a rektor a Fenntartó előzetes egyetértésével bízza meg.
(2)74 Rektorhelyettesi, illetve dékáni vezetői megbízást egyetemi tanár és egyetemi docens, valamint a 16/E. § (1) bekezdése szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a 16/E. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő, tudományos fokozattal rendelkező személy kaphat.
(3)75 A gazdasági főigazgatót és a campus főigazgatót a rektor előterjesztésére a Fenntartó bízza meg, illetve vonja vissza vezetői megbízását az államháztartásért felelős miniszter előzetes tájékoztatása mellett.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását – a saját kérésére vagy a szenátus javaslatára – a rektor a Fenntartó előzetes egyetértésével a határidő lejárta előtt visszavonhatja.
19. § (1) Az Egyetem karhoz tartozó oktatási szervezeti egységeinek vezetőit a dékán javaslatára a kari tanács véleményének mérlegelésével a rektor bízza meg.
(2) Az Egyetem rendészeti szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell megbízni, illetve megbízásukat visszavonni.
(3)76 Az Egyetem katonai felsőoktatási szervezeti egységeinek vezetőit a Honvéd Vezérkar főnökének véleményét kikérve kell megbízni, illetve megbízásukat visszavonni.
20. §77 A rektor köteles a képzési program honvédelemmel és katonai nemzetbiztonsággal kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter, a rendészeti ágazat rendészeti szakmai követelményei vonatkozásában az érintett országos parancsnok egyetértését beszerezni.
AZ EGYETEM HALLGATÓI
21. §78 Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.
21/A. §79 (1)80 A költségviselés formája szerint az Egyetem képzésében részt vevő lehet
a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,
b)81 önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,
c) önköltséges hallgató, vagy
d) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (a továbbiakban: rendészeti ösztöndíjas hallgató).
(2)82 A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra az Nftv. magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
(3)83 A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgató hallgatói juttatásra nem jogosult.
(4)84 A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt.
(5)85 A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv.-nek a támogatási idő számítására vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)–(3) bekezdését és azzal összefüggésben
(4)–(6) bekezdését, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a – az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével – nem alkalmazandó.
(6)86 Az Nftv. 48. § (2)–(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.
(7)87 Az Egyetem a tisztjelölti jogviszonyban, a szerződéses vagy hivatásos jogviszonyban, a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszonyban álló hallgatót alkalmazó szerv (a továbbiakban: beiskolázó szerv) részére továbbíthatja azon általa kezelt hallgatói személyes adatokat, amelyek a hallgatót a jogviszonyát a beiskolázó szervvel létrehozó dokumentumban és e jogviszonyt szabályozó jogszabályokban foglaltak szerint megillető jogosultságok biztosításához és az őt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. A beiskolázó szerv az Egyetem által a fent meghatározott célból továbbított személyes adatokat csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig, azonban legfeljebb a beiskolázó szervvel fennálló jogviszony megszűnését követő öt évig kezeli.
22. § A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,
a)88 aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,
aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, valamint
b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
d)89 aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.
23. § (1) Azt a tényt, hogy a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) Az Egyetem a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából
a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b) a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig
kezeli.
23/A. §90 Az Egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet – az államtudományi képzési terület vagy a képzés sajátosságaira figyelemmel –
a) meghatározott nyelv meghatározott típusú és szintű tudása,
b) a magyarországi lakóhely,
c) jogszabályban meghatározott esetben nyilatkozat, amelyben a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok megkezdéséhez szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzést, illetve kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék,
d) jogszabályban meghatározott esetben érvényes, kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági ellenőrzöttség,
e) fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ilyen jogviszony létesítésének vállalása meghatározott szervnél, tanulmányi szerződés megkötésének vállalása,
f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbankjába történő felvétel vállalása,
g) szakmai területen vagy szakmai szervnél meghatározott idejű gyakorlat, illetve meghatározott rendfokozat megléte,
h) vezetői, illetve elöljárói támogató nyilatkozat,
i)91 végzettség, szakképzettség, szakképesítés, képesítés, szaktanfolyami vizsga, közigazgatási vizsga, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megléte vagy megkezdése, továbbá
j) a pályaalkalmassági vizsgálatok részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetésen való megfelelés.
24. §92 A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban állók esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel. További feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a honvédtiszti alapképzés tekintetében a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez, rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzés tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez, és vállalja a tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását az alapképzés idejére.
25. §93 A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet. A hallgatói jogviszony ettől eltérő szüneteltetését a Magyar Honvédség személyügyi szervének vezetője engedélyezheti.
26. § (1)94 Az Egyetem vezetői és oktatói a tisztjelöltek vonatkozásában elöljárói vagy felettesi jogkör gyakorlására jogosultak az általuk vezetett foglalkozásokon.
(2) Az Egyetem a katonai képzés folytatása érdekében együttműködik az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljjal.
27. § (1) A hallgató köteles a beiratkozást megelőzően fogadalmat tenni és a hallgatói jogviszonya alatt fogadalmához méltó magatartást tanúsítani.
(2)95 A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági eljárás végleges befejezését, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát, továbbá a más bírósági eljárás jogerős lezárását követően tájékoztathatja a nyilvánosságot.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozás a hallgató jogorvoslati jogának tiszteletben tartása érdekében az Egyetemet is terheli.
(4) A fogadalom szövegét az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.
28. § A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a politikai tevékenységtől. Az Egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja.
29. § Az a hallgató, aki a közigazgatás szervei, a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek törvényben meghatározott feladataival összeegyeztethetetlen célú vagy tevékenységet folytató szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. Abban a kérdésben, hogy mely szervezetet kell e körbe tartozónak tekinteni, az érintett szerv állásfoglalásának kikérésével a hallgató kara szerinti dékán dönt.
30. § (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen
a)96 részt venni a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédségi feladatok ellátásában,
b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben, illetve az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj által szervezett tanórán kívüli katonai felkészítésen,
c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
d) kijelölés alapján alegységparancsnoki feladatokat ellátni,
e)97 összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben egyéb katonai feladat ellátására,
f) közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, valamint
g)98 a Honvéd Vezérkar főnöke által – a honvédelmi miniszter által kijelölt államtitkár egyetértésével – elrendelt oktatási és szocializációs feladatokat ellátni.
(2) A rendészeti képzésben részt vevő hallgató köteles aktívan részt venni az oktatási-nevelési folyamatban, felkészülni a választott életpálya megkezdésére. Szolgálati feladatként köteles különösen:
a) részt venni a rendészeti kiképzési-nevelési egység által szervezett tanórákon kívüli rendészeti felkészítésben,
b) részt venni az alapkiképzésben és szakkiképzésben, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
c) őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatot ellátni,
d) alegységparancsnoki feladatokat ellátni,
e) szakmai gyakorlatokat teljesíteni,
f) különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején egyéb rendészeti feladat ellátására, valamint
g) a rendészetért felelős miniszter által elrendelt feladatokat ellátni.
(3)99 A rendészeti képzés nappali munkarendben tanuló hivatásos állományú, valamint pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló hallgatóját a (2) bekezdés c), f) és g) pontjában, ösztöndíjas hallgatóját a (2) bekezdés f) pontjában rögzített feladatok végrehajtásáért jogszabályban meghatározott térítés illeti meg, amelyet az adott rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetésében kell biztosítani. Az érintett hallgató számára a térítést az adott rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyósítja.
(4) A szakmai gyakorlat teljesítése során a hallgató állományviszonyának megfelelően jogosult, illetve köteles a szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat felügyelet mellett végrehajtani.
(5) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladatok ellátásában részt vevő hallgató tanulmányi kötelezettségeinek a feladatellátás ideje alatti mulasztását a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon igazoltnak kell tekinteni, továbbá biztosítani kell számára a tanulmányi és vizsgakötelezettségei utólagos teljesítésének lehetőségét.
31. § (1)100 A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató, valamint a doktori képzésben részt vevő hivatásos vagy szerződéses állományú hallgató külföldi tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató esetében vendéghallgatói és további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítéséhez, valamint a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához a Magyar Honvédség személyügyi szerve vezetőjének előzetes engedélye szükséges.
(2)101 A rendészeti felsőoktatási alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hivatásos állományú, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló hallgató külföldi tanulmányokat, résztanulmányokat az adott rendvédelmi szerv országos parancsnokának, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének előzetes engedélyével folytathat. Vendéghallgatói jogviszonyt, illetve további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt az adott rendvédelmi szerv országos parancsnokának, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének előzetes engedélyével létesíthet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt engedély megtagadását indokolni kell.
32. § A hallgató jogviszonya megszűnik, ha az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 23. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.
33. § (1)102
(2)103 Az Egyetem a hallgatói jogviszonyt – az Nftv.-ben foglaltakon túlmenően, valamint a (4) és (5) bekezdésben foglalt korlátozással – megszünteti, ha
a) az Egyetemen a hallgató által látogatott szak vagy szakirány oktatása megszűnt,
b) a hallgató körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek,
c) a tisztjelölti jogviszonyra figyelemmel létesített hallgatói jogviszony esetén a tisztjelölti jogviszony megszűnt,
d) a hivatásos jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a hivatásos jogviszony megszűnt,
e) pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a szolgálati jogviszony megszűnt, vagy
f) rendvédelmi igazgatási jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a rendvédelmi igazgatási jogviszony megszűnt.
(3)104 Az Egyetem a hallgatói jogviszony (2) bekezdés szerinti megszüntetését köteles megindokolni. Az indokolásból a megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie.
(4)105 A hallgató jogviszonya a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor szüntethető meg, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Fentiekre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható.
(5)106 A hallgató jogviszonya a (2) bekezdés c) pontja alapján csak akkor szüntethető meg, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Erre nem hivatkozhat a hallgató, ha a tisztjelölti jogviszonya amiatt került megszüntetésre, mert
a) egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt a szolgálatra alkalmatlanná vált, és e körülményváltozás neki felróható, vagy
b) nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált.
33/A. §107 (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban, rá a 21/A–25. §-t, a 30–32. §-t nem kell alkalmazni.
(2) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozás napjával kezdődik és az oklevél, illetve bizonyítvány átadásának vagy a tanulmányai végleges megszakításának napjával szűnik meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a külföldi hallgató képzésben való részvételének feltételeit, valamint a külföldi hallgató jogait és kötelezettségeit, így különösen
a) a szállás, étkezés, egészségügyi ellátás rendjét, valamint egyéb, a külföldi hallgató részére nyújtandó járandóságokat,
b) a felek kártérítési kötelezettségét,
c) a fegyelmi eljárásnál követendő szabályokat,
d) a képzési költségeket, a fizetendő tandíjat,
e) a minősített adat védelmét,
f) a tanulmányok megszakításával, a tanulmányi időszak (szemeszter) megismétlésével kapcsolatos kérdéseket, és
g) a megszerzett oklevél elismerésének, illetve honosításának módját, figyelembe véve az érvényes két- és többoldalú megállapodásokat.
(4) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium tájékoztatja a küldő védelmi minisztériumot arról, hogy a Magyarországon honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi állampolgárok a magyar joghatóság alá tartoznak, valamint ismertetést nyújt a vonatkozó jogszabályokról és idegenrendészeti előírásokról.
33/B. §108 A hallgató Egyetem irányában teljesítendő bármely fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a szervezeti és működési szabályzat szerint létrehozott bizottság döntése alapján jogosult.
34. § (1) A hallgatói önkormányzat véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben:
a) tanulmányi és vizsgaszabályzat,
b) térítési és juttatási szabályzat,
c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje.
(2) A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá véleményezési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
AZ EGYETEM GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
35. §109 (1)110 Az Egyetem központi költségvetési szerv.
(2)111 Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címen kell biztosítani. Az igazságügyért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a felnőttképzésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter, valamint a külpolitikáért felelős miniszter az Egyetemmel kötött megállapodás alapján kiegészítő jelleggel költségvetési támogatást biztosíthat az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében.
36. §112 (1)113 A rendészeti ösztöndíjas hallgató, valamint a 21/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgató pénzbeli juttatásának fedezetét – a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel – a beiskolázó szerv éves költségvetésében kell biztosítani.
(2) A katonai képzést folytató kar működésének dologi feltételeit a honvédelemért felelős miniszter biztosítja.
(3)114
(4)115 Az Egyetem költségvetésében kell biztosítani
a)116 az (1) bekezdés kivételével, valamint a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányán, valamint a magánbiztonsági alapképzési szakon a hallgatói juttatások és a doktori képzésben részt vevők támogatásának fedezetét,
b) az Egyetem engedélyezett költségvetési létszámának személyi juttatásait,
c) az egyéb személyi jellegű juttatások költségeit,
d) a (2) bekezdés kivételével az Egyetem teljes működésének költségeit a feladatellátás alapján,
e) a Fenntartó által jóváhagyott kutatási és fejlesztési programok támogatását,
f)117 a 13. § (1) bekezdése szerinti vezényelt, kirendelt állomány illetményének egyetemi illetményre történő kiegészítése költségeit.
(5) A hallgatói juttatások és a doktori képzésben résztvevők támogatása tekintetében a költségvetés tervezése során az Nftv.-ben meghatározott normatívákat kell alkalmazni.
(6)118 Az Egyetemre nem alkalmazandók a felsőoktatásért felelős miniszter által biztosított támogatások szabályai.
(7)119 Az Egyetem költségvetési forrásai terhére az Egyetem alapító okiratban meghatározott feladataival és alaptevékenységével összefüggésben támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettség vállalható, valamint kifizetés teljesíthető.
37. §120 Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat, ide nem értve a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által lefolytatott központi beszerzésekből az egyoldalú nyilatkozattal történő távozást.
A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME AZ EGYETEMEN
38. §121 (1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá hallgatója a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányának szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak a felügyeletet gyakorló miniszter engedélyével kezdeményezheti.
(2)122 A találmányt, a kutatási eredményt a felügyeletet gyakorló miniszter – a rendészeti, a katonai, illetve a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében az érintett országos parancsnok, a Magyar Honvédség esetében a Honvéd Vezérkar főnöke véleményének kikérése mellett – a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 17. §-ának figyelembevételével minősítheti minősített adattá.
39. § A minősített adatot tartalmazó tananyaghordozók, dokumentációk, könyvtári segédletek minősítése és megismerése a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok alapján az Egyetem minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint történhet.
A TANÁRKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK123
39/A. § (1) Az Egyetemen oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak, valamint az Egyetemen munkakört be nem töltő, de az Egyetem felsőoktatási tevékenységében bármely jogviszony keretében részt vevő személyek – az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint – az Egyetem által fenntartott vagy az Egyetemmel erre is kiterjedő megállapodást kötött köznevelési intézményekben köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végezhetnek, amelynek díjazását a munkáltató az ellátandó feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg. Az Egyetem e bekezdés szerinti foglalkoztatottjai oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.
(2) Az Egyetem által folytatott tanárképzés tekintetében kormányrendelet
a) az Egyetem (1) bekezdés szerinti azon foglalkoztatottjai vonatkozásában, akik a köznevelés területén köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végeznek, az Nftv. tanításra fordított időre vonatkozó, valamint
b) az Nftv. tanárképzés szervezésére vonatkozó
szabályaitól eltérő szabályokat határozhat meg.
(3) Az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak az Egyetemmel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek. A Kjt. 43. § (1) bekezdésétől és 44. § (1) bekezdésétől eltérően az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy bejelentést tenni, ha az Egyetem által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít.
(3a)124 Az Egyetem által fenntartott, gyakorló köznevelési intézményben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak kötött munkaidejének beosztása során a munkáltató a gyakorló nevelési-oktatási intézményben (óvoda és kollégium kivételével) vezetőpedagógus munkakörben foglalkoztatottakra irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felül az Egyetem pedagógusképzésével, valamint az 1/D. § (1) bekezdésében meghatározott továbbképzéssel összefüggő feladatokat is elrendelhet. A munkaidő e beosztása kizárólag az Egyetem pedagógusképzésével, valamint az 1/D. § (1) bekezdés szerinti továbbképzéssel összefüggő feladatokat is ellátó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott esetében alkalmazható.
(3b)125 A pedagógusképzés, valamint az 1/D. § (1) bekezdés szerinti továbbképzés során ellátott feladatok elvégzéséért az Egyetem a pedagógus részére a havi illetményen kívül további díjazást állapíthat meg.
(4) A pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap-, osztatlan vagy mesterképzések tekintetében az Egyetem – a fokozottan gyakorlatorientált képzési program érdekében – az általa indított tanárképzésekre vonatkozóan eltérő képzési és kimeneti követelményeket, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló miniszteri rendeletben és a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló kormányrendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat határozhat meg (a továbbiakban együtt: eltérő követelmények).
(5)126 A hallgató az Egyetem által indított osztatlan tanárképzésben a mesterfokozat és a tanári szakképzettség megszerzésével a tanárképzés szakterülete szerinti alapfokozatot és szakképzettséget is megszerzi a (7) és (8) bekezdésekben foglaltak szerint.
(6)127 Az Egyetem a tanárképzés, óvodapedagógus alapképzés, tanító alapképzés, továbbá a bölcsészettudomány, társadalomtudomány és természettudomány képzési területekhez tartozó alap- és mesterképzés indítását az oktatási hivatalnál a képzés indításának évét megelőző év október 30. napjáig kezdeményezi a képzés megnevezésének a bejelentésével (a továbbiakban: kérelem). A kérelemhez mellékelni kell a képzés indításáról – a (4) bekezdés szerinti eltérő követelmények alkalmazása esetén továbbá az eltérő követelményekről – hozott szenátusi döntésnek az Egyetem rektora vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. A kérelemhez nem kell mellékelni az Nftv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a képzés indítására irányuló kérelemhez mellékletként meghatározott, e bekezdésben nem szereplő további dokumentumokat. Az oktatási hivatal – az esetlegesen eltérő követelményeket is tartalmazó – képzés indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményének beszerzése nélkül, az Egyetem kérelmében foglaltak szerint nyilvántartásba veszi. Az Egyetem a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az Nftv. 67. § (4b) bekezdése szerinti szervezet szakvéleményét. Az Egyetem a képzés eltérő követelményeit a képzés nyilvántartásba vételét követően honlapján közzéteszi.
(7)128 A hallgató és az Egyetem további képzési jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül az osztatlan tanárszakkal párhuzamosan felvett, a tanárszak szakterülete szerinti alapképzési szakra.
(8)129 A (7) bekezdésben meghatározott esetben
a) az osztatlan tanárszak tanulmányi követelményeinek és az Egyetem által meghatározott további tanulmányi követelmények teljesítése együttesen egyénértékűnek minősül a tanárképzés szakterülete szerinti alapképzési szak valamennyi tanulmányi követelményének teljesítésével, ezért e tekintetben kreditelismerési eljárást nem kell lefolytatni,
b) nem kell alkalmazni az Nftv. 49. § (7) bekezdésében meghatározott, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást, és
c) a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni az alapképzési szakon a tanárképzéssel párhuzamosan igénybe vett félévet.
A FELSŐOKTATÁS FELÜGYELETE130
40. §131 (1) Felügyeletet gyakorló miniszter
a)132 az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás tekintetében az igazságügyért felelős miniszter és a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter együttesen,
b) a rendészeti felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter,
c) a katonai felsőoktatás tekintetében a honvédelemért felelős miniszter,
d)133 a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter,
e)134 a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttesen.
(2) A felügyelet a miniszterek részére a VII. Fejezetben és az e Fejezetben meghatározott jogokat foglalja magában.
41. § (1)135
(2)136 Kormányhatározat állapítja meg a felügyeletet gyakorló miniszterek közös javaslatára az államtudományi képzési terület tekintetében az alap-, osztatlan és mesterképzésekre az adott évben felvehető hallgatói létszámkeretet.
(3)137
(4)138 Az adott szakra történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a felügyeletet gyakorló miniszter határozata állapítja meg.
42. §139 A felsőoktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásaiban az államtudományi képzési terület vonatkozásában a felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével dönt.
43. §140 Az államtudományi képzési terület vonatkozásában az alap-, osztatlan és mesterképzési szakokat, az oklevéllel tanúsított végzettséget, szakképzettséget és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, az államtudományi képzési terület, valamint annak részterületei közös szakmai kompetenciáit, továbbá a szakok képzési és kimeneti követelményeit a Kormány rendeletben szabályozza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
3. Felhatalmazó rendelkezések
44. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)141 a Tanácsadó Testület és a Fenntartó hivatala működésének szabályait,142
b) az Egyetem gazdálkodásának, finanszírozásának különös szabályait, valamint143
c) az Egyetem hallgatóinak juttatásaival és az általuk fizetendő egyes térítésekkel kapcsolatos szabályokat,144
d)145 az államtudományi képzési terület alap-, osztatlan és mesterképzései vonatkozásában a szaklétesítés és a szakindítás sajátos szabályait
e)146 az államtudományi képzési terület vonatkozásában az alap-, osztatlan és mesterképzési szakokat, az oklevéllel tanúsított végzettséget, szakképzettséget és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, az államtudományi képzési terület, valamint annak részterületei közös szakmai kompetenciáit, továbbá a szakok képzési és kimeneti követelményeit,147
(2)148 Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg
a)149 az államtudományi képzési terület alap-, osztatlan és mesterképzései vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait,150
b) az Egyetemre történő felvétel különös feltételeit,151 valamint
c)152 a 33/A. § hatálya alá nem tartozó külföldi hallgatók Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait,153
d)154
(3)155 Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az Egyetemen rendészeti képzésben résztvevő hallgatók ruházati ellátási normáit és az ellátás rendjét rendeletben határozza meg.156
4. Hatálybalépés
45. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 3. §-a, 5. § b)–d) és i) pontja, 40–43. §-a az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(3) E törvény 1., 2. és 4. §-a, 5. § a) és e)–h) pontja, 6–39. §-a, 44. §-a, 46–52. §-a, valamint 55–56. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
5. Átmeneti rendelkezések
46. § Az Egyetem jogelőd intézményeinél alkalmazottak foglalkoztatásra irányuló jogviszonya és hallgatóinak hallgatói jogviszonya az Egyetemen folyamatos.
47. § (1) Az Egyetemen a főiskolai oktatói munkaköröket 2016. szeptember 1-jéig egyetemi oktatói munkakörökre kell átalakítani.
(2) A 11. § (3) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében szereplő egyetemi tanár és docens alatt 2016. szeptember 1-jéig főiskolai tanárt is érteni kell.
(3) Az Egyetem rendészeti képzést folytató karán 2012. január 31-ig létre kell hozni a rendészeti kiképzési-nevelési szervezeti egységet.
48. § Az Egyetemen – a jogelődnél indult alap- és mesterképzési szakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint doktori képzéseken – a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg a 2011/2012. tanévre, illetve korábban felvett hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat azon a szakon, amelyen azt megkezdték. A korábban besorolt és felvett hallgatók tanulmányaikat a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor hatályos képzési- és kimeneti követelményekben meghatározott feltételek szerint fejezik be.
49. §157 A 41. § (1) bekezdése tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttes előzetes engedélyére a 2013/2014-es tanévtől, az új belépők számára induló képzések esetén van szükség.
50. § A 41. § (2) és (3) bekezdését a 2012/2013-as tanévre felvételre kerülő hallgatói létszámra vonatkozóan kell először alkalmazni.
51. § A 14., 25–26., 28–31. és 33. § rendelkezéseit 2012. január 1-jétől azon alkalmazottakra és hallgatókra is alkalmazni kell, akiknek jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett.
51/A. §158 (1) Az Egyetem elhelyezése érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódóan a cégbíróságon változás bejelentése szükséges, az mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése alól.
51/B. §159 (1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.4.) hatálybalépésének napjával160, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv.4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek (a továbbiakban együtt: ingatlanok).
(2) Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg és téríti meg a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv.4. hatálybalépésének161 napjától számított 80. napig.
(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok üzemeltetését, kezelését, működtetését, az ingatlanok fenntartását, továbbfejlesztését és az azokkal kapcsolatos beruházások elvégzését az állam az Egyetem útján látja el. E törvény erejénél fogva az Egyetemet ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg jön létre. Az Egyetem vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
(4) Az ingatlanügyi hatóság az Egyetem (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát az Egyetem kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárására a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(5) A tulajdonosváltozáskor az ingatlanokat érintő Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata vagy más – így különösen a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló vagy képviseletében eljáró gazdasági társaság – által kötött használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a vagyonkezelésbe kerülést követő 180 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt az Egyetem akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata vagy más helyébe lép.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak szerint megszűnő bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések alapján a jogosult részére a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 2025. január 31-ig a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 26. § (1)–(4) bekezdésében foglalt tulajdonságokkal rendelkező cserelakást ajánl fel. A bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződés ez esetben csak akkor szűnik meg, ha azt a jogosult a felajánlás közlését követő 75 napon belül nem fogadja el vagy – amennyiben a cserelakás felajánlására vonatkozó kötelezettségének az önkormányzat nem tesz eleget – az állam által felajánlott cserelakást a felajánlás állam általi közlését követő 75 napon belül nem fogadja el. Ezen esetekben a lakásbérlet, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony a felajánlás közlését követő 91. napon megszűnik.
(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben az Ltv. 23/A. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a korábbi bérleményhez hasonló lakás bérleti díja különbözetének megtérítését, illetve a kártalanítást a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat számára az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján megtéríti.
(8) Az Egyetem vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladat-ellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.
(9) Az ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
(10) Az Egyetem által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az előzetes – különösen az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság részéről adandó – tulajdonosi hozzájárulást, jóváhagyást, engedélyt megadottnak kell tekinteni.
51/C. §162 A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság által az 51/B. § (2) bekezdése szerint megállapított forgalmi értéket az állammal szemben a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata – a forgalmi érték vele való közlését követő 15 napon belül – bíróság előtt, polgári peres eljárásában vitathatja, amely azonban nem érinti az állam 51/B. § (1) bekezdése szerinti tulajdonszerzését. A polgári peres eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
51/D. §163 Az Egyetem fenntartója határozza meg, hogy a 2. mellékletben meghatározott, az Egyetem vagyonkezelésébe került ingatlanok közül melyek kerülnek felsőoktatási cél érdekében hasznosításra.
52. §164 E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított 36. §-át első alkalommal a 2014. évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni.
53. §165 Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 2.) megállapított 21/A. § (5) és (6) bekezdést alkalmazni kell a 2012/2013. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat nem önköltséges formában megkezdő hallgatók tekintetében is, ide nem értve a rendészeti ösztöndíjas, valamint a tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban álló hallgatókat. A tanulmányaikat a 2012/2013. tanévet megelőzően nem költségtérítéses formában megkezdett, nem rendészeti ösztöndíjas, valamint honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem álló hallgatók tekintetében az átsorolásra a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben foglaltak szerint kerül sor.
53/A. §166 (1) E törvénynek Módtv. 2.-vel megállapított 21/A. § (2) bekezdését azok közül, akik a 2013/2014. tanévet megelőzően létesítettek az Egyetemmel vagy jogelődjével hallgatói jogviszonyt, azok tekintetében kell alkalmazni, akik a 2012/2013. tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt, és nem minősülnek, minősültek rendészeti ösztöndíjas hallgatónak, továbbá a hallgatói jogviszonyuk fennállása alatt honvéd tisztjelölti, illetve hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem állnak, illetve álltak.
(2) E törvénynek Módtv. 2.-vel megállapított 21/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott költségviselési formára vonatkozó meghatározását alkalmazni kell a 2012/2013. tanévben és az azt követően, de a Módtv. 2. hatálybalépését167 megelőzően a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjának hatálya alá tartozó ösztöndíjszerződést kötött személyek tekintetében is.
54. §168 E törvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 21/A. § (1) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését, 24. §-át, valamint 26. § (1) bekezdését a 2016. július 1-jén vagy azt követően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyekre kell alkalmazni.
55. §169 E törvénynek a Módtv.-vel módosított, illetve megállapított 1. és 1/A. §-a nem alkalmazható a Módtv. hatálybalépésekor170
a) már megindított vagy
b) a felügyeletet gyakorló miniszter által már engedélyezett
képzésekre.
55/A. §171 Az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 16/B. § (1) bekezdés c) pontját a Módtv.3. hatálybalépésekor172 folyamatban lévő tanévtől kell alkalmazni.
56. §173 Az 55. §-hoz kapcsolódóan, a felügyeletet gyakorló miniszter az általa felügyelt felsőoktatás vonatkozásában meghatározza a 41. § (2) bekezdés szerint megállapított létszámkereten belül a hallgatói létszámok intézményenkénti és – az Egyetem kivételével – szakonkénti elosztását.
57. §174 A Módtv.4.-gyel megállapított 16/J. § (2) bekezdésének hatálybelépésekor közalkalmazotti jogviszonyban állók a 16/J. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüket a Módtv.4. hatálybalépését175 követő 15 napon belül kötelesek teljesíteni.
6.176 Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
58. § Az 1/E. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. melléklet a 2011. évi CXXXII. törvényhez177
E törvény alapján nyilvántartott adatok:
A tanártovábbképzésen és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésen résztvevők:
1. családi és utóneve, születési családi és utóneve,
2. születési helye, ideje,
3. anyja születési családi és utóneve,
4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma,
5. fizetési számlaszáma,
6. e-mail-címe,
7. ügyfélkapu elérhetősége,
8. legmagasabb iskolai végzettsége, több végzettség esetén valamennyi,
9. szakképzettségei, szakirányú továbbképzésben szerzett végzettség adatai,
10. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai,
11. tudományos fokozata,
12. idegennyelv-ismerete,
13. pedagógus-továbbképzésre, valamint a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésre vonatkozó adatai,
14. a korábbi munkahelyek és a munkaviszony jellegű jogviszony típusának, kezdő és befejező időpontjának megnevezése,
15. szakmai gyakorlati idők a betöltött munkakör vagy óraadói megbízás megjelölésével,
16. jogviszonya határozott idejének lejárta vagy határozatlan időtartama,
17. munkaköre, FEOR-száma,
18. a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, következő minősítésének esedékessége,
19. vezetői megbízása,
20. oktatási azonosító száma,
21. pedagógusigazolványának száma,
22. munkáltatójának neve, székhelye, statisztikai számjele,
23. feladatellátási helye,
24. tanártovábbképzésen és a köznevelésért felelős miniszter által előírt képzésen keletkezett további személyes és különleges adatai.
2. melléklet a 2011. évi CXXXII. törvényhez178
A)
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1 |
||||
|
2 |
TELEPÜLÉS |
HELYRAJZI SZÁM |
TULAJDONI HÁNYAD |
MEGNEVEZÉS |
|
3 |
Budapest |
35979 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
|
4 |
Budapest |
35981 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
|
5 |
Budapest |
35982 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
|
6 |
Budapest |
35983 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
|
7 |
Budapest |
35996 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
|
8 |
Budapest |
35999 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
|
9 |
Budapest |
36035 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
|
10 |
Budapest |
36048 |
1/1 |
kivett lakóház, udvar |
B)
|
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
|
1 |
||||
|
2 |
TELEPÜLÉS |
HELYRAJZI SZÁM |
TULAJDONI HÁNYAD |
MEGNEVEZÉS |
|
3 |
Budapest |
36002 |
1/1 |
kivett udvar és egyéb épület |
|
4 |
Budapest |
36034 |
1/1 |
kivett általános iskola |
A törvényt az Országgyűlés a 2011. október 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. október 17.
A preambulum a 2024. évi XIII. törvény 42. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § a 2015: CXXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2018: XLVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 2023. évi IX. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1/A. §-t a 2015: CXXXII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXVII. törvény 99. §-a, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1/B. §-t a 2021: CXLVIII. törvény 22. §-a iktatta be.
Az 1/C. §-t a 2023. évi LX. törvény 24. §-a iktatta be.
Az 1/D. §-t a 2024. évi XIII. törvény 25. §-a iktatta be.
Az 1/E. §-t a 2024. évi XIII. törvény 26. §-a iktatta be.
A 2. § a 2022. évi LIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § 1. pontja a 2016: LXIV. törvény 87. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 149. § a) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 4. pontja és 43. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 1a. pontját a 2024. évi XIII. törvény 27. §-a iktatta be.
A 3. § 2. pontja a 2015: CXXXII. törvény 8. § d) pontja és 9. § (1) bekezdés b) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 3. pontja a 2013: CXXIX. törvény 28. § b) pontja, a 2015: CXXXII. törvény 8. § d) pontja és 9. § (1) bekezdés c) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 4. pontja a 2024. évi XIII. törvény 42. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 5. pontját a 2015: XIII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 42. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A II. fejezet címe a 2018: XLVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a 2018: XLVIII. törvény 3. §-ával megállapított, a 2022: IV. törvény 115. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2018: XLVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a 2018: XLVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 2018: XLVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés d) pontját a 2019: LIX. törvény 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdés g) pontja a 2021: CXLVIII. törvény 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § a 2018: XLVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a 2018: XLVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9/A. §-t a 2015: XIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2018: XLVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A II/A. fejezetet (9/B–9/E. §) a 2018: XLVIII. törvény 4. §-a iktatta be.
A 9/B. § (1) bekezdése a 2023. évi IX. törvény 39. § (5) bekezdése, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 9/C. § a) pontja a 2021: CXLVIII. törvény 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § a 2018: XLVIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a 2015: XIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § a 2015: CXXXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a 2013: CXXIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: XLII. törvény 366. § (25) bekezdése, a 2021: CXLVIII. törvény 24. § b) pontja, a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés c) pontja a 2024. évi XX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés d) pontja a 2016: LXIV. törvény 88. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 149. § b) pontja, a 2021: CXLVIII. törvény 24. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés e) pontját a 2018: CXV. törvény 46. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXLVIII. törvény 24. § e) pontja, a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés f) pontját a 2020: CLII. törvény 38. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés g) pontját a 2022. évi LIX. törvény 15. §-a iktatta be.
A 13. § (2) bekezdését a 2022. évi LIX. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13/A. §-t a 2022. évi LIX. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2023. évi XC. törvény 361. §-a szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 2018: XLVIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. §-t a 2019: LIX. törvény 2. §-a iktatta be.
A 15/B. §-t a 2022. évi LIX. törvény 17. §-a iktatta be.
A 16/A. §-t a 2013: XCVII. törvény 74. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi LIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 16/A. § (2) bekezdése a 2024. évi XIII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 16/B. §-t a 2019: LIX. törvény 4. §-a iktatta be.
A 16/B. § (1) bekezdése a 2022. évi LIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 16/B. § (1) bekezdés c) pontja a 2024. évi XIII. törvény 42. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 16/B. § (2) bekezdése a 2022. évi LIX. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/C. §-t a 2019: LIX. törvény 4. §-a iktatta be.
A 16/D. §-t a 2019: LIX. törvény 4. §-a iktatta be.
A 16/D. § (2) bekezdése a 2022. évi LIX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 16/D. § (3) bekezdés a) pontja a 2022. évi LIX. törvény 24. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/E. §-t a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a iktatta be.
A 16/E. § (1) bekezdése a 2023. évi IX. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16/E. § (2) bekezdése a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/E. § (3) bekezdését a 2023. évi IX. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16/E. § (4) bekezdését a 2023. évi IX. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16/E. § (5) bekezdését a 2024. évi XIII. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16/F. §-t a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a iktatta be.
A 16/G. §-t a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a iktatta be.
A 16/H. §-t a 2022. évi LIX. törvény 21. §-a iktatta be.
A 16/I. §-t a 2024. évi XIII. törvény 30. §-a iktatta be.
A 16/J. §-t a 2024. évi XIII. törvény 30. §-a iktatta be.
A 16/J. § (1) bekezdése a 2024. évi XIII. törvény 42. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 16/J. § (2) bekezdése a 2024. évi XIII. törvény 42. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § a 2019: LIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés g) pontját a 2022. évi LIX. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.
A 17. § (6) bekezdését a 2022. évi LIX. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § a 2018: XLVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 2022. évi LIX. törvény 24. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 2019: LIX. törvény 13. §-a szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdését a 2017: LIV. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2019: LIX. törvény 6. §-ával megállapított, a 2022. évi LXIII. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § a 2019: LIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § a 2013: CXXIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. §-t a 2013: CXXIX. törvény 21. §-a iktatta be.
A 21/A. § (1) bekezdése a 2017: LXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: CLII. törvény 38. § (5) bekezdés b) pontja, a 2023. évi IX. törvény 39. § (4) bekezdés e) pontja, a 2024. évi XX. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.
A 21/A. § (2) bekezdése a 2017: LXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. § (3) bekezdése a 2017: LXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. § (4) bekezdése a 2017: LXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. § (5) bekezdését a 2015: CXXXII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. § (6) bekezdését a 2015: CXXXII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. § (7) bekezdését a 2015: CXXXII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § a) pont nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 297. §-a szerint módosított szöveg.
A 22. § d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 295. §-ával megállapított szöveg.
A 23/A. §-t a 2015: XIII. törvény 4. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2015: CXXXII. törvény 8. § b) pontja, a 2021: CXLVIII. törvény 24. § f) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 23/A. § i) pontja a 2016: LXIV. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a 2015: CXXXII. törvény 5. §-ával megállapított, a 2020: CLII. törvény 38. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § a 2019: LIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 2015: CXXXII. törvény 9. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 296. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2022: VII. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés e) pontja a 2022: VII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdés g) pontja a 2019: LIX. törvény 9. §-ával megállapított, a 2022. évi LXIII. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a 2020: CLII. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2019: LIX. törvény 10. §-ával megállapított, a 2022. évi LXIII. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdése a 2020: CLII. törvény 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdését a 2024. évi XIII. törvény 43. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (2) bekezdése a 2024. évi XIII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 2024. évi XIII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a 2015: XIII. törvény 5. §-ával megállapított, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (5) bekezdését a 2017: LIV. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 32. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/A. §-t a 2014: XCVII. törvény 9. §-a iktatta be.
A 33/B. §-t a 2015: XIII. törvény 6. §-a iktatta be.
A 35. § a 2013: CXXIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a 2013: CCIII. törvény 34. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a 2018: XLVIII. törvény 8. §-ával megállapított, a 2022: IV. törvény 116. § a) pontja, a 2022. évi LIX. törvény 24. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § a 2013: CXXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (1) bekezdése a 2015: XIII. törvény 8. § e) pontja, a 2017: LXX. törvény 5. §-a, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (3) bekezdését a 2019: LIX. törvény 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (4) bekezdése a 2018: XLVIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdés a) pontja a 2024. évi XIII. törvény 42. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (4) bekezdés f) potnja a 2021: CXLVIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (6) bekezdése a 2022: IV. törvény 116. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (7) bekezdését a 2019: LIX. törvény 11. §-a iktatta be.
A 37. §-t a 2021: CXLVIII. törvény 25. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LIX. törvény 23. §-a iktatta be.
A 38. § a 2014: XXI. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdése a 2022. évi LXIII. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A VII/A. Fejezetet (39/A. §-t) a 2024. évi XIII. törvény 33. §-a iktatta be.
A 39/A. § (3a) bekezdését a 2024. évi XLI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be.
A 39/A. § (3b) bekezdését a 2024. évi XLI. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be.
A 39/A. § (5) bekezdése a 2024. évi XLI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (6) bekezdése a 2024. évi XLI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (7) bekezdése a 2024. évi XLI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39/A. § (8) bekezdése a 2024. évi XLI. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A VIII. fejezet címe a 2015: CXXXII. törvény 9. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § a 2014: XXI. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CXXXII. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés d) pontja a 2022. évi LIX. törvény 24. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés e) pontját a 2015: XIII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 41. § (1) bekezdését a 2015: CXXXII. törvény 9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. § (2) bekezdése a 2013: CXXIX. törvény 29. § e) pontja, a 2015: CXXXII. törvény 8. § b) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (3) bekezdését a 2015: CXXXII. törvény 9. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. § (4) bekezdését a 2013: CXXIX. törvény 24. §-a iktatta be.
A 42. § a 2014: XXI. törvény 53. § c) pontja, a 2015: CXXXII. törvény 8. § b) pontja, a 2022: IV. törvény 116. § b) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § a 2024. évi XIII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: XLVIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CXXIX. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: XIII. törvény 8. § h) pontja, a 2015: CXXXII. törvény 8. § b) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés e) pontját a 2016: LXVII. törvény 98. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi XIII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 534/2023. (XII. 5.) Korm. rendeletet.
A 44. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: XXI. törvény 53. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés a) pontja a 2015: CXXXII. törvény 8. § b) pontja, a 2024. évi XIII. törvény 42. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1/2013. (I. 8.) KIM rendeletet.
Lásd az 1/2013. (I. 8.) KIM rendeletet.
A 44. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: XCVII. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd az 1/2013. (I. 8.) KIM rendeletet.
A 44. § (2) bekezdés d) pontját a 2013: CXXIX. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, a 2016: LXVII. törvény 100. §-a hatályon kívül helyezte.
A 44. § (3) bekezdését a 2011: CCVII. törvény 49. §-a iktatta be.
Lásd a 14/2016. (V. 10.) BM rendeletet.
A 49. § a 2014: XXI. törvény 53. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 51/A. §-t a 2012: LXXVI. törvény 77. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.
Az 51/B. §-t a 2024. évi XIII. törvény 36. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2024. május 10.
A hatálybalépés időpontja 2024. május 10.
Az 51/C. §-t a 2024. évi XIII. törvény 37. §-a iktatta be.
Az 51/D. §-t a 2024. évi XIII. törvény 38. §-a iktatta be.
Az 52. §-t a 2012: LXXVI. törvény 78. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CXXIX. törvény 27. §-a iktatta be.
Az 53. §-t a 2015: CXXXII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 53/A. §-t a 2017: LXX. törvény 4. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. június 17.
Az 54. §-t a 2015: CXXXII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. §-t a 2015: CXXXII. törvény 7. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2015. július 21.
Az 55/A. §-t a 2019: LIX. törvény 12. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. július 1.
Az 56. §-t a 2015: CXXXII. törvény 7. §-a iktatta be.
Az 57. §-t a 2024. évi XIII. törvény 39. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2024. május 10.
A 6. alcímet (58. §-t) a 2024. évi XIII. törvény 40. §-a iktatta be.
Az 1. mellékletet a 2024. évi XIII. törvény 41. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. mellékletet a 2024. évi XIII. törvény 41. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás