135/2011. (XII. 22.) VM rendelet
a vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról1
2012.01.01.
„3. § (1) A vágómarha jelölésére akkor is a termelő kötelezett, ha a vágómarha kis- vagy nagykereskedő közreműködésével jut el a vágóhídra. (2) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet 13. §-ának, valamint az ENAR rendelet előírásai szerint megtörtént, és a vágómarhák technológiai előkészítését a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elvégezték, továbbá hatósági állatorvos a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmasnak ítélte. A féltest akkor is minősíthető, ha annak egyes részeit fogyasztásra való alkalmatlansága miatt eltávolították, amennyiben az eltávolított rész kivételével a féltest egyébként fogyasztásra alkalmas. Az eltávolítás nem befolyásolja a minősítést. A minősítés a prion teszt eredményének megérkezése előtt végrehajtandó. 4. § (1) A vágott testek vagy a vágott féltestek minősítését a vágóhídon, a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő hatvan percen belül el kell végezni. (2) A vágott test minősítésekor és osztályba sorolásakor az 1249/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni. (3) A 12 hónaposnál fiatalabb vágóállatokat nem kell minősíteni, azonban a nemüktől függetlenül két csoportba kell besorolni és ennek megfelelően jelölni őket.
(4) A minősítés során elsődlegesen az állatok életkora alapján kell különbséget tenni.”
„(2) A jelöléseket az első negyeden a szegyen, a szegycsonti vágás helyétől 10–30 cm távolságra, a hátsó negyeden a vesepecsenye környékén, a negyedik hátcsigolya magasságában kell elhelyezni. A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, élelmiszeriparban engedélyezett hőálló festék, ráakasztott címke használható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.
(3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha a húsossági osztályt kifejező S/EUROP betűjelzés és alosztályjelzés (+, ∅, –), továbbá a faggyúsági fokot jelölő számjelzés (1, 2, 3, 4, 5) és alosztályjelzés (+, ∅, –), valamint az ivar és kor jelölés (A, B, C, D, E) alatt a minősítő azonosító száma és az MgSzH, illetve a 2007. január 1-je előtt kiadott fém testbélyegzők esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jelölése is szerepel. A vágott testen a ∅ alosztályt nem kell jelölni. A 12 hónapnál fiatalabb állatokon csak a V vagy Z jelölés szerepelhet.”
„(2) A minősítő köteles a 3. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni és annak adatait haladéktalanul elektronikus úton közvetlenül az MgSzH adatbázisába eljuttatni. A saját vállalatirányítási programot használó vágóüzemek az MgSzH adatbázisába való adatküldést megelőzően kötelesek a programjukat auditáltatni az MgSzH-val. Az auditálás szempontja az MgSzH adatbázis adatstruktúrájának való megfelelés.”
„(4) Az MgSzH az 5. számú melléklet alapján negyedévi rendszerességgel összesítőt készít, amelyet megküld a Vidékfejlesztési Minisztérium számára.”
a) 1. § (1) bekezdésében a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára (a továbbiakban: MgSzH Központ)” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra (a továbbiakban: MgSzH)” szöveg,
7. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
8. § Ez a rendelet a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 10-i 1249/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.
1. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez
Kor- és ivarjelölés
A 12 hónapnál fiatalabb szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:
V: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák,
Z: nyolc hónapnál idősebb, de legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák.
A felnőtt szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:
A: két évnél fiatalabb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,
B: egyéb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste,
C: ivartalanított hímivarú állat vágott teste,
D: nőivarú állat vágott teste, amely már borjadzott,
E: egyéb nőivarú állatok vágott teste.
Az intervenciós szabályok alkalmazásának sérelme nélkül az A, B, C, D és E betűket alkalmazni kell a vágott testek azonosításához.”
2. melléklet a 135/2011. (XII. 22.) VM rendelethez
A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei
1. Felvásárolt mennyiség darabszáma összesen.
2. Felvásárolt mennyiség megoszlása élősúlyban (darab és százalék):
2.1. |
legfeljebb 80 kg |
vágóborjú, ezen belül bika, üsző |
2.2. |
80–160 kg közötti |
vágóborjú, ezen belül bika, üsző |
2.3. |
160–300 kg közötti |
vágóüsző, |
2.4. |
160–300 kg közötti |
vágóbika, |
2.5. |
160–300 kg közötti |
vágótinó, |
2.6. |
300 kg feletti |
vágóüsző, |
2.7. |
300 kg feletti |
vágótehén, |
2.8. |
300 kg feletti |
máshová nem sorolt vegyes ivarú vágómarha, |
|
|
ebből bika ebből tinó és ökör együttesen. |
3. Vágás utáni minősített vágómarha darabszám összesen.
4. Minőségi kategóriák szerinti darabszám és százalékos megoszlás (S/EUROP húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint).
5. Minőségi kategóriák szerinti darabszám, százalékos megoszlás (S/EUROP, húsossági és faggyússági osztály, valamint V, Z, illetve A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint) átlagos vágott testsúly és annak összesítése.
6. A nem minősített vágómarhák darabszám és százalékos megoszlása, kor és ivar megjelölése, a nem minősítés oka.
”
