GÜ BH 2011/139
GÜ BH 2011/139
2011.05.01.
Érvénytelen szerződés esetén a szerződés megkötésével okozott károk megtérítése iránti igény érvényesíthető. Az érvénytelen szerződés teljesítésének elmaradásából eredő kár megtérítése azonban jogszerűen nem kérhető [Ptk. 339. §].
A 2005. június 24-én felszámolás alá került Ny. Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. (továbbiakban: adós) felszámolója volt az alperes. Az alperes az adós képviseletében eljárva 2005. július 1-jén az adásvételi szerződésben pontosan meghatározott fagyasztott árukészletet értékesítette a felperesnek. A szerződés tárgyát adó árukészlet azonban művi tárolással közraktározott áru volt, amely felett a rendelkezési jogot biztosító közraktári jegyeket az adós – az általa kötött kölcsönszerződések biztosítékaként – óvadékként az E. Bank Hungary Rt. és a H. Közraktározási és Kereskedelmi Zrt. birtokába adta. Erről az adós felszámolójának a 2005. július 1-jei szerződés megkötésekor tudomása volt (30. sorsz. jegyzőkönyv). Az árukészlet elszállítását a felek között létrejött szerződés alapján a felperes 2005. július 4-én megkezdte, az alperes az elszállítást ugyanezen a napon leállította. A felperes 2005. július 22-i írásbeli teljesítésre történő felhívására az alperes a 2005. július 27-én kelt levélben arról értesítette a felperest, hogy azért állíttatta le az elszállítást, mert a szerződésben rögzített áru közraktározott áru, így nem része a felszámolási vagyonnak. A szerződést az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 47. § (1) bekezdés alapján azonnali hatállyal felmondta. A felperes az elszállított áru ellenértékét megfizette. A közraktári jegyek 2005 nyarán értékesítésre kerültek. A felperes az adós részéről át nem adott árumennyiséget 2005 őszén más forgalmazóktól 2 579 871,65 euróért vásárolta meg.
Felperes módosított keresetében a Cstv. 54. §-a és a Ptk. 339. §-a alapján 790 854 euró kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mint felszámolót. Megítélése szerint az alperes megsértette az 1996. évi XLVIII. törvény, illetve a Cstv. rendelkezéseit. Kár pedig azáltal érte, hogy a le nem szállított árumennyiséget utóbb csak lényegesen magasabb áron tudta beszerezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság 2008. július 2-án kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, az alperest, mint az eladó törvényes képviselőjét a szerződés nem teljesítése miatt kártérítési felelősség nem terheli. Az 1996. évi XLVIII. törvény 38. §-a szerint a közraktárba letett áru nem tartozik az adósnak a felszámolás körébe tartozó vagyonába, arról a felszámoló nem rendelkezhetett, így a megkötött adásvételi szerződés érvénytelen. A felszámoló felelőssége nem az érvénytelen szerződés teljesítésének elmaradásáért áll fenn, hanem az érvénytelen szerződés megkötéséért. Érvénytelen szerződésre pedig nem lehet jogot alapítani. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította, hogy kár érte, a felperes maga is elismerte, hogy a perbeli adásvételi szerződésben „áron alul” került az áru értékesítésre, a későbbiekben pedig az átlagos piaci áron tudta az árut beszerezni. A szerződés megkötéséből eredően fennálló esetleges kárának közvetlenül a szerződés megkötéséhez kell kötődni, azzal kell okozati összefüggésben állni, nem pedig a szerződés teljesítésének elmaradásához.
A másodfokú bíróság 2009. augusztus 25-én kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, tekintettel arra, hogy „a károkozó körülmény” az érvénytelen szerződés megkötése volt, a felperes elmaradt haszon címén alappal csak annak az összegnek a megtérítését követelheti az alperestől, amelyhez az alperes jogszerű eljárása esetén hozzájutott volna, vagy amelytől az alperes jogellenes magatartása következtében esett el. A felszámoló jogszerű eljárása az lett volna, ha meg sem köti a perbeli szerződést, ebben az esetben a szerződés tárgyát jelentő árukészletet a felperes piaci áron tudta volna beszerezni, ahogy arra később sor is került. A felperes kártérítés iránti igénye nincs ok-okozati összefüggésben az alperes jogellenes és felróható magatartásával, hanem azzal van összefüggésben, hogy az érvénytelen szerződésben vállalt kötelezettség csak részben került teljesítésre. Az érvénytelen szerződés teljesítésének megtagadása nem tekinthető az alperes részéről jogellenes, vagy felróható magatartásnak. Ezért a felperes az alperestől jogszerűen nem követelhette az érvénytelen szerződés alapján remélt haszon – mint kár – megtérítését. A felperes jogszerűen az érvénytelen szerződés megkötésével ténylegesen felmerült, meg nem térült kiadásait, költségeit követelhette volna, de ilyen tartalmú kereseti kérelme nem volt.
Felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Másodlagosan mindkét fokon eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 339. §-ában írtakat.
Felperes kifejtette, kárát az okozta, hogy az alperes, mint az adós cég felszámolója az adós képviseletében teljesíthetetlen szerződést kötött. Az okozati láncolatnak csupán közbenső láncszeme, hogy az adós csak részben teljesített. A károkozó a károsult teljes, vagyis nemcsak negatív interessét, hanem a pozitív interessét is magában foglaló kárát köteles megtéríteni. Jogirodalmi álláspontra utalva hangsúlyozta, a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződést vétkesen megkötő fél marasztalása a vétlen fél javára, összhangban van a Ptk. elveivel, a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Az alperes kártérítési kötelezettségét önmagában az a jogellenes és felróható magatartás is megalapozza, miszerint az alperes súlyosan megszegte együttműködési és kárenyhítési kötelezettségét, elmulasztotta a felperest értesíteni arról, hogy milyen okból, milyen időtartamra állíttatta le a szállítást, hogy a közraktári áruk tulajdonosa értékesíteni kívánja az árut. Az alperes az általa tudottan nem a felszámolási vagyon körébe tartozó árura kötött adásvételi szerződést, tehát rosszhiszeműen és képviseleti jogkörét túllépve járt el. Álláspontja alátámasztására hivatkozott az új Ptk. 5:89. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
A felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert a másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes kártérítési felelőssége csak a szerződéskötésből eredő károkra áll fenn, a szerződés teljesítésének elmaradása miatti károk tekintetében nem. A Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontját az alább írtakra tekintettel nem fogadta el.
A Ptk.-ban több olyan rendelkezés is található, mely szerint a károkozó a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát köteles megtéríteni. Ilyen rendelkezést tartalmaz pl. a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdése a képviseleti jogát túllépő, vagy képviseleti joggal nem rendelkező képviselő eljárása esetén azzal, hogy a (2) bekezdés szerint a rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítési felelősséggel tartozik. A Ptk. 524. § (2) bekezdése értelmében az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, de a hitelezőnek a szerződés megkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. A szerződés megkötéséből eredő kár megfizetéséről rendelkezik a Ptk. 238. §-ának (2) bekezdése is. Tehát a Ptk.-ban találhatók olyan tételes jogszabályi rendelkezések, mely szerint csak a szerződéskötésből eredő kárt köteles a károkozó megfizetni, ha azonban a károkozó rosszhiszemű volt, akkor a károsult teljes kárát, ideértve a teljesítés elmaradása miatti kárt is.
A perbeli szerződést a már felszámolás alatt álló adós nevében az alperes kötötte, mint annak felszámolója (bár a szerződést az adós ügyvezetője is aláírta). A Cstv. 34. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, a Cstv. 48. §-a szerint az adós vagyonát a felszámoló jogosult értékesíteni. Így az érvénytelen szerződés megkötésével kapcsolatos esetleges kártérítési igény nem az adóssal szemben, hanem a felszámolóval szemben volt érvényesíthető. A Cstv. 54. §-a szerint a felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni, kötelezettségeinek megszegésével okozott károkért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.
Az adott ügyben nem vitatottan a per tárgyát jelentő szerződés érvénytelen, mert az alperes, mint az adós felszámolója olyan árut értékesített, mely felett az adós nem rendelkezett. A Ptk. az érvénytelen szerződést kötő felek egymás közötti viszonyában nem tartalmaz speciális rendelkezéseket a tekintetben, hogy az érvénytelen szerződést kötő felek mikor tartoznak egymással szemben kártérítési felelősséggel, ebből következően a kártérítési felelősség általános szabályai az irányadóak. A Ptk. 328. §-ának (2) bekezdése a harmadik személyek felé fennálló kártérítési felelősség szabályait rendezi érvénytelen szerződés esetén, kitérve arra az esetre is, ha a felek valamelyike harmadik személlyel szemben rosszhiszeműen járt el, de e rendelkezés, mely a rosszhiszemű fél számára a teljes kárért történő kártérítési felelősséget írja elő, jelen ügyben nem irányadó. Jelen ügyben a Ptk. 339. §-a szerint kellett vizsgálni az alperes kártérítési felelősségének fennálltát. A Ptk. 355. § (4) bekezdése értelmében kárnak minősül a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, továbbá a károsultnak meg kell téríteni azt a kárpótlást, vagy költséget, amely a károsultat ért vagyoni, vagy nem vagyoni hátrány csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükséges. E kárfajták alapján azonban csak abban az esetben jár kártérítés, ha a károkozó jogellenes magatartásával ok-okozati összefüggésben keletkezett a konkrét kárfajta.
A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy az alperes a perbeli szerződés megkötése során jogellenesen és felróható módon járt el. A jogerős ítélet e megállapítását az alperes az ítélet indokolása ellen irányuló felülvizsgálati kérelemmel, vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel nem támadta, így ennek a vizsgálata nem volt a felülvizsgálati eljárás tárgya. Az alperes által megkötött szerződés érvénytelen, érvénytelen szerződéshez pedig jogkövetkezmények nem fűződhetnek, tehát a felperes a szerződés teljesítését jogszerűen nem igényelhette. Ebből következően a felperes nem igényelhette jogszerűen, hogy a bíróság a kártérítéssel hozza őt olyan helyzetbe, mint amilyenben akkor lenne, ha a perbeli szerződés érvényes lett volna és azt az eladó teljesíti.
A felperes jelen eljárásban kárként azt jelölte meg, hogy a perbeli adásvétellel nem realizált árumennyiséget csak magasabb áron tudta beszerezni, vagyis fedezeti vételt eszközölt. Ez a kárigénye akkor lenne alapos, ha érvényes adásvételi szerződés teljesítése hiúsult volna meg az eladónak felróható okból. Érvénytelen szerződés esetében a teljesítés lehetetlenné válása fogalmilag kizárt, mert annak alapján teljesítés nem követelhető. A felperest a szerződés érvénytelensége miatt érdeksérelem, kár az alperesnek a szerződéskötés során tanúsított jogellenes magatartásával okozati összefüggésben amiatt érhette, hogy bízott a megkötött szerződés érvényességében, ezért költségei keletkeztek (pl. kiállította a kamionokat az áru elszállítására), további szerződéseket kötött azokra az árukra vonatkozóan, melyet a szerződéssel megszerzett volna, esetleg nem tudta teljesíteni a már megkötött szerződésekben vállaltakat stb. Ilyen jellegű kárt azonban a felperes nem bizonyított.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság elfogadta a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a teljesítés elmaradása miatt a felperes az őt ért kárt, az adott tényállás mellett jogszerűen nem érvényesíthette.
A felperes által hivatkozott új Ptk. 5:89. § (2) bekezdése kifejezetten az érvénytelen szerződés megkötésével okozott kár megfizetésének kötelezettségéről rendelkezik, vagyis csak a negatív interesse megtérítésének kötelezettségéről. Érvénytelen szerződéshez jogkövetkezmények nem fűződhetnek, így érvénytelen szerződés alapján az alperest együttműködési, tájékoztatási kötelezettség nem terhelte.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. IX. 30.382/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás