14/2011. (III. 23.) AB határozat
14/2011. (III. 23.) AB határozat1
2011.03.23.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 114/2009. (IV. 11.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 114/2009. (IV. 11.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
A kifogástevő 2009. március 31-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Akarja-e Ön, hogy az országgyűlési választásokon a területi választókerületekben a listás képviselőket úgy válasszuk meg, hogy összesen három szavazati lehetőségünket tetszőlegesen felhasználva, az induló pártok listái közül kiválasztott legfeljebb három listát (akár egy listát 3 szavazattal is) támogathassunk?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint „[a] népszavazásra feltenni kívánt konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
Az OVB érvelése szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés a választási rendszer egy lényeges elemét kívánja megváltoztatni, amely szélesebb összefüggései miatt a választópolgárok számára önmagában nem értelmezhető. Az OVBh. indokolásában az OVB rámutatott arra, hogy a választási rendszer kérdésben szereplő lényeges elemének a megváltoztatása – az anyagi és eljárási jogszabályok szoros összefüggései miatt – a választópolgár számára előre nem kiszámítható változásokat indukál.
Az OVB szerint megtévesztő lehet az állampolgár számára az is, hogy a kérdésben a zárójelbe foglalt tagmondat „rejtett opciókat” tartalmaz.
Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv. 10. §-ának c) pontjára és 13. § (1) bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta. Az OVBh. a Magyar Közlöny 2009. évi 49. számában, 2009. április 11-én került közzétételre. A kezdeményező 2009. április 22-én – a törvényes határidőn belül – kifogást nyújtott be melyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az OVB kifogással támadott határozatát, és utasítsa új eljárásra az OVB-t.
A kifogástevő szerint az OVBh. indokolása megalapozatlan, a kezdeményezésben szereplő kérdés megfelel az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt törvényi követelményből fakadó választópolgári egyértelműségnek. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok nem írják elő azt, hogy a választópolgároknak tisztában kellene lenniük azzal, hogy a kezdeményezésük a választási rendszer szélesebb összefüggéseire nézve milyen következményekkel jár. Véleménye szerint a választópolgárok „a mélyebb részletkérdések ismerete és áttekintése nélkül” is képesek felelős döntést hozni a kezdeményezésben szereplő kérdésben. Ezzel összefüggésben a kifogástevő utalt arra, hogy a választópolgár „a jelenleg hatályos bármilyen jogszabály alkalmazása esetén sem tudja mindig követni, hogy állampolgárként történt egy-egy jogalkalmazó döntésének az anyagi és eljárási jogszabályok szoros összefüggései miatt számára milyen előre nem kiszámítható következményei lesznek.” Véleménye szerint – vitatva az OVB erre vonatkozó érvelését – a kezdeményezésben szereplő kérdés zárójeles tagmondata nem tartalmaz „rejtett opciókat”.
A kérdés a kifogástevő szerint „világosan és közérthetően megszövegezett” arra egyértelműen lehet válaszolni. A kérdés a zárójeles tagmondat nélkül is értelmes, a zárójelek között szereplő szövegrész csak kiegészítő információt tartalmaz, a könnyebb megértést segíti elő.
A kifogástevő szerint a kérdésből egyértelműen kitűnik, hogy a választópolgároknak összesen három szavazatuk van, amelyeket a választáson induló pártok listái közül háromra adhatnak le. A kérdésből továbbá azt is megtudhatják a választópolgárok, hogy a három szavazatot nem kell listákra szétosztaniuk, hanem azokat egy listára is ledhatják.
II.
A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének [Nsztv. 13. § (1) bekezdés].
Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 114/2009. (IV. 11.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 461/H/2009.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás