2011. évi CXLI. törvény

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról¹

2011.11.05.

I. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI CXXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. Módosító rendelkezések

1. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A NAV elnöke, illetve a NAV egyéb munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a munkáltatói jogköre gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) A 10. § (2)–(7) bekezdésétől eltérően a pénzügyőrök tekintetében a kijelölt miniszter vagy az elnök hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket a 7. számú melléklet tartalmazza. Az elnök a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.”

2. § A NAV tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A NAV teljes személyi állománya tekintetében a NAV által bevezetett – a NAV elnöke által meghatározott – teljesítményértékelési rendszert kell alkalmazni.”

3. § A NAV tv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetői munkakör/beosztás betöltése pályázat alapján is történhet. A megpályáztatott munkakörre/beosztásra kinevezni csak olyan személyt lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított tíz napnál nem lehet rövidebb.

(3) Pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető, és az állást betöltő személyt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.

(4) A kormánytisztviselői állásra meghirdetett pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti.

(5) A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata határozza meg.”

4. § A NAV tv. a 17. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg a NAV tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Eltérés a Hszt.-től

17. § (1) A NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), m), és s) pontja, 3. § (4)–(5) bekezdése, 36. § (2)–(3) bekezdése, 40. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés első mondata, 45. §-a, 46. § (2) bekezdés a)–b) pontja, 47. §-a, 48. §-a, 49. § (2)–(3) bekezdése, 65. §-a, 66. §-a, 71.§-a, 73. §-a, 76. §-a, 90. §-a, 99. § (1) és (2) bekezdése, 100. §-a, 100/A. §-a, 100/B. §-a, 101. §-a, 102. § (2) bekezdése, 103. § (1)–(3) bekezdései, 104. §-a, 111. § (3) bekezdése, 116/A. §-a, 118. § (2)–(3) bekezdése, 123. § (1) bekezdés g) pontja, 125. § (3) bekezdése, 126. § (4) bekezdése, 129. § (1) bekezdése, 194. § (2) bekezdés első mondata, 245/D. § (4) bekezdése, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (2) bekezdése és a 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak.

(2) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be. A NAV-nál egyéb munkakörök ellátására pénzügyőr nem foglalkoztatható. A munkakör szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott pénzügyőr e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati viszonyát és előmenetelét nem érinti.

(3) A pénzügyőr a Hszt. 77. §-ában meghatározottakon túl e törvény alapján jogosult az előmenetelre.”

5. § A NAV tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező, figyelemmel a Hszt. 40. § (2) bekezdés második mondatára is.

(2) A Hszt. 39. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon végzett tagja lehet.

(3) A NAV hivatásos állományába legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.”

6. § A NAV tv. a következő 17/B. §-sal egészül ki:

„17/B. § A Hszt. 43. § (4)–(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör – de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat –, az érintett az egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.”

7. § A NAV tv. a következő 17/C. §-sal egészül ki:

„17/C. § (1) A Hszt. 46. § (2) bekezdés alkalmazásában a NAV hivatásos állománya tekintetében szolgálati viszony módosításának minősül az ott meghatározottakon túl:

a) a más munkakörbe helyezés, valamint

b) azonos, vagy a pénzügyőr képzettségének és végzettségének megfelelő más munkakör ellátására történő belső áthelyezés.

(2) A szolgálat érdekében az (1) bekezdés a)–b) pontjai szerinti szolgálati viszony módosításra a pénzügyőr beleegyezése nélkül is sor kerülhet. A jogviszony-módosítás a pénzügyőrre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.

(3) Amennyiben a pénzügyőr szolgálati viszonyának módosítására a (2) bekezdés alapján került sor, a jogviszony-módosítástól számított öt éven belül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye.

(4) Amennyiben a pénzügyőr minősítése alapján a vele szemben a munkaköre alapján támasztott követelményeknek nem felel meg (szakmai alkalmatlanság), jogviszonyának az (1) bekezdés szerinti módosításához nem szükséges a beleegyezése.

(5) A szolgálati viszony a pénzügyőr beleegyezése nélkül is módosítható a NAV-on belüli átszervezés esetén, a jogviszony, a munkakör, a feladatkör, illetve a beosztás és az illetmény változatlanul hagyása, továbbá a szolgálatteljesítési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett.”

8. § A NAV tv. a következő 17/D. §-sal egészül ki:

„17/D. § (1) A pénzügyőr a NAV más szervéhez 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez, valamint a vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez vagy a vezénylést követő 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően 6 hónapon belül más szolgálati helyre nem vezényelhető.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a Hszt. 113. § (1) bekezdés a) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint annak a NAV szervnek a székhelye, amelytől vezényelték.

(4) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen (a továbbiakban e bekezdésben együtt: oktatás) való részvétel belföldi szolgálati kiküldetésnek minősül. Az oktatáson való részvétel tartamára a pénzügyőr – a Hszt. 111. §-ától eltérően – a NAV elnöke által – a kormánytisztviselőkkel azonos módon – meghatározott esetben, illetve meghatározott feltételek mellett és mértékben jogosult költségtérítésre.”

9. § A NAV tv. a következő 17/E. §-sal egészül ki:

„17/E. § (1) Nem jogosult a túlszolgálatért szabadidőre, illetve díjazásra

a) az osztályvezető kivételével a vezető beosztást betöltő pénzügyőr,

b) a pénzügyőr a NAV-on belüli szakmai értekezleten, konferencián történt részvétel, illetve a rendezvényre történő oda- és visszautazás időtartamára.

(2) A Hszt. 88. § (2) bekezdés második mondatában meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha a túlszolgálat pénzbeni megváltásához szükséges pénzügyi fedezet előzetesen biztosított.”

10. § A NAV tv. a következő 17/F. §-sal egészül ki:

„17/F. § (1) Az állományilletékes parancsnok részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti az állományilletékes parancsnok szolgálati elöljáróját is.

(2) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik

a) ezető beosztású pénzügyőrre,

b) a szervezeti hierarchiában az eljárás alá vont vezető beosztású pénzügyőrnél magasabb szintű vezető beosztást betöltő pénzügyőrre, valamint

c) azokra a személyekre, akiknek munkakörükből eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.”

11. § A NAV tv. a következő 17/G. §-sal egészül ki:

„17/G. § Nincs helye szolgálati panasznak a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati viszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. A sérelmezett munkáltatói döntést a pénzügyőr a döntés közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.”

12. § A NAV tv. a következő 17/H. §-sal egészül ki:

„17/H. § (1) A Hszt. 56. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során a legalább azonos szintű beosztás alatt a pénzügyőr képzettségének és végzettségének megfelelő munkakört kell érteni.

(2) A pénzügyőrnek a Hszt. 62. §-ában foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett és önhibájából be nem fejezett, valamint a befejezett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által a pénzügyőrrel megkötött felnőttképzési szerződésben megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a NAV fizetett ki, ha szolgálati viszonya hat éven belül a Hszt. 53. § b), f)–g) pontja, 56. § (2) bekezdés b) pontja, vagy az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnt meg. Négy évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

(3) Vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott másik vezető beosztást elfogadja, az illetményét az új vezetői beosztásnak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben nem vezető beosztásba kerül, úgy új munkakörének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(4) A pénzügyőr kártérítési felelősségének megállapítására, illetve a kártérítés összegének mérséklésére nyolcszázezer forint értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig a NAV elnöke jogosult.

(5) A Hszt. 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül a NAV bűnügyi és vámszerveinél, továbbá az állandó ügyeletet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.

(6) A Hszt. 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.

(7) A munkaszüneti napok körüli munkarendre a hivatásos állomány vonatkozásában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A hivatásos állományú pénzügyi nyomozóra megfelelően alkalmazni kell a Hszt. 261–262. §-ainak rendelkezéseit.

(9) A pótszabadság mértéke szempontjából a Hszt. 326. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”

13. § A NAV tv. a 18. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg a NAV tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Eltérés a Ktv.-től és a Ktjv.-től

18. § A NAV kormánytisztviselői tekintetében a Ktv. 9. § (1) bekezdése, 10. §-a, 10/B. §-a, 21. §-a, 22. §-a, 24. §-a, 30/A. §-a, 34. § (1)–(6) bekezdései, 41. § (1)–(5) bekezdése, 43. § (3)–(5) bekezdése, 45. § (1) bekezdése, 47. § (4) bekezdése, 48. §-a, és a 2. sz. melléklete, valamint a Ktjv. a 9. § (4) bekezdés második mondata, 14. §-a, 24. § (1) bekezdésében az „59. §-a” szövegrész és az 58/B. §-a nem alkalmazható.”

14. § A NAV tv. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A NAV-nál kormánytisztviselői jogviszony azzal a személlyel létesíthető, aki a Ktv.-ben meghatározott feltételeken túl megfelel a kijelölt miniszter által rendeletben meghatározott pszichikai alkalmassági követelményeknek.

(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja a kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez a pszichikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(3) Az adatok köre

a) az alkalmassági minősítést megalapozó pszichikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó

adat.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott célból a pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában résztvevő pszichológus kezelheti.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott adatok az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott ideig kezelhetők.”

15. § A NAV tv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 20. § a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Azt a kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormánytisztviselői jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki bizonyítványát, oklevelét kiváló vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába, illetve előadó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni.

(7) Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, ameddig a kormánytisztviselői jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje, illetve munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

(8) Az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett pénzügyőr – állománycsoportján belül – eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.”

16. § A NAV tv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A 20. § (1)–(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.

(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.”

17. § A NAV tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Az egyes vezetői fokozatokhoz tartozó alapilletmény, illetve beosztási illetmény meghatározásához szükséges szorzószám-tartományokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Az alapilletmény, illetve a beosztási illetmény meghatározásához szükséges szorzószámot (a továbbiakban: illetményszorzó) a szorzószám-tartomány alsó és felső mértékének figyelembevételével a kinevezésre jogosult – a NAV elnökének előzetes jóváhagyásával – határozza meg, a vezető által ellátott feladatok nagyságrendjére, a vezetése alá tartozók számára, valamint a vezetői munkakör/beosztás szervezeti hierarchiában betöltött helyére tekintettel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szorzószám-tartomány

a) a NAV Központi Hivatalában

aa) a főosztályvezető esetén 8,00–9,00;

ab) főosztályvezető-helyettes esetén 7,50–8,50;

ac) az osztályvezető esetén 7,10–8,00;

b) a NAV bűnügyi főigazgatóságánál – a középfokú és alsó fokú szervek kivételével –

ba) a főosztályvezető esetén 7,80–8,80;

bb) a főosztályvezető-helyettes esetén 7,50–8,50.

(3) Amennyiben a nem vezetői munkakört/beosztást betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, az illetményszorzót a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői illetményre jogosító kinevezéssel, cím adományozásával egyidejűleg állapítja meg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján megállapított alapilletmény, illetve beosztási illetmény 100%-os alapilletménynek, illetve beosztási illetménynek minősül az illetményszorzó mértékétől függetlenül.”

18. § A NAV tv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A NAV Kormány által rendeletben megjelölt országos illetékességű középfokú és alsó fokú adóztatási szerveinél a vezetői pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a központi szervekre vonatkozó irányadó mértékével azonos.”

19. § A NAV tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év szakmai munkája alapján – ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő besorolása szerinti alapilletményét, illetve beosztási illetményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő vezetői kinevezést kap vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő Ktv. 26. § (2) bekezdés szerinti átsorolására kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”

20. § A NAV tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört, beosztást betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg a NAV elnöke.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. Visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.

(3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”

21. § A NAV tv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a NAV elnöke állapítja meg.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25–25%-a;

b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, a szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15–15%-a.

(5) A (3)–(4) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b) középfokú (B2) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

(6) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.

(7) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(8) Ha a NAV – kivéve a felsőfokú (C1) szaknyelvi vizsgát – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az (5) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.”

22. § A NAV tv. 29. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénzügyőrt az idegennyelv-tudási pótlékon felül a kormánytisztviselőre irányadó illetményalap százalékában a 6/A. számú mellékletben meghatározott pótlékok illetik meg. Az illetménypótlékra jogosító munkaköröket a kijelölt miniszter rendeletben állapítja meg.

(6) A NAV külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.

(7) Három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítő pénzügyőrt a Ktv. 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján kibocsátott jogszabály szerint illeti meg napidíj.”

23. § A NAV tv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A NAV elnöke szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a NAV foglalkoztatási szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői és pénzügyőri létszámának 15%-át.

(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű.

(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel és vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet „kevéssé alkalmas” minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a címmel járó illetmény helyett a besorolása szerinti illetményére jogosult.”

24. § A NAV tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a NAV adott központi, középfokú, illetve alsó fokú szervénél

a) nem tölthet be olyan munkakört, szolgálati beosztást, amelyben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójával, illetve hozzátartozójával az adott szerven belül irányítási (felügyeleti), szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne;

b) nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának, illetve hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr

a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz vagy a szolgálati beosztáshoz méltatlan, vagy amely a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné;

b) gazdasági társaságban – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszonyt nem létesíthet.

(3) A kormánytisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a pénzügyőr tekintetében a Hszt. 18. § (2) bekezdés az irányadó.

(4) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve illetékességi területén működik.

(5) A pénzügyőr a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.”

25. § A NAV tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve vezető beosztású pénzügyőr – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – a (3) bekezdés kivételével – nem létesíthet.

(3) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr – ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve vezető beosztású pénzügyőrt is – a NAV elnökének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység folytatására további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.

(6) Az (1)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesített kormánytisztviselővel, illetve pénzügyőrrel szemben.”

26. § A NAV tv. a következő 34/B. §-sal egészül ki:

„34/B. § (1) A 34/A. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr részére a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszony létesítése, ha

a) az a 34. § (2) bekezdés a) pontjába ütközik,

b) az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza,

c) a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhető nyilvántartások felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el,

d) a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,

e) a tevékenység folytán a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve a tevékenységet biztosító szervezet a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba,

f) a tevékenység a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr munkaköri kötelességéből fakadó feladata, szolgálati feladata,

g) az engedélyezni kért tevékenység folytatása a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejébe, illetve a pénzügyőr esetében a szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 34/A. § (5) bekezdése szerinti esetet,

h) az a kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyából, illetve a pénzügyőr szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével, beosztásával járó kötelezettségei, feladatai, szolgálati feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselői jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha a munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszonya miatt a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a munkaköre, beosztása szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok, szolgálati feladatok ellátásával – pénzügyőrök esetén ideértve a túlszolgálatot és a készenlétet is – rendszeresen nem lehet megbízni.”

27. § A NAV tv. a következő 34/C. §-sal egészül ki:

„34/C. § (1) A munkavégzéssel, személyes közreműködési kötelezettséggel járó egyéb és további jogviszony létesítésére, módosítására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton kell benyújtani a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.

(2) A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül dönt.

(3) Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet.

(4) Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező változását a 34/A. § szerinti engedélyezőhöz írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton haladéktalanul be kell jelenteni.

(5) A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a NAV foglalkozatási szabályzata határozza meg.”

28. § A NAV tv. a következő 34/D. §-sal egészül ki:

„34/D. § (1) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormánytisztviselői jogviszonyának, szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenségi okot 30 napon belül megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.

(3) Ha a 34. § (1) bekezdés a) pont szerinti összeférhetetlenség a kormánytisztviselői jogviszony, szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek szűnik meg a kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya.”

29. § A NAV tv. II. fejezete a következő alcímmel és 34/E. §-sal egészül ki:

„Értelmező rendelkezések

34/E. § (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:

a) állományilletékes parancsnok: az elnök, az informatikai feladatokat ellátó intézet, a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi főigazgatóság, a középfokú vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú vámszervek igazgatója;

b) áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külső áthelyezés;

c) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;

d) pályakezdő: az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormánytisztviselői, hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít;

e) pénzügyi nyomozó:

ea) az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,

eb) a NAV állományában lévő azon személy, aki az ea) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselői jogviszonyban látja el.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) belső áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés;

b) külső áthelyezés: a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében a közigazgatási szervek közötti áthelyezés, a hivatásos állományúak tekintetében a NAV elnöke és az érintett miniszter megállapodása alapján a NAV és más fegyveres szerv között történő áthelyezés, továbbá közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.

(3) Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a NAV elnöke gyakorolja.

(4) Ahol a Hszt.

a) országos parancsnokságot említ, azon a NAV tekintetében a NAV Központi Hivatalát;

b) szervezeti egységet említ, azon a NAV tekintetében a központi szerveket, a középfokú szerveket és az alsó fokú szerveket

kell érteni.

(5) A 31. § (2)–(3) bekezdés alkalmazásában kormánytisztviselői jogviszonyban töltött idő alatt a Ktjv. 23. § (3) bekezdése alapján megállapított jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.”

30. § A NAV tv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) A pénzügyőrt intézkedése, kényszerítő eszközök alkalmazása során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés, kényszerítő eszköz alkalmazása megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(2) Az e fejezet szerinti intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről.

(3) A pénzügyőr intézkedéseinek az érintett személy köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.”

31. § (1) A NAV tv. a 36. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Intézkedések”

(2) A NAV tv. 36. § (1) bekezdés c)–f) pontja helyébe a következő c)–h) pont lép:

[(1) A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:]

„c) a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felderítése érdekében – a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján – belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki jogszabályok előírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,

d) a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; e célból – az adott eljárásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – a jogszabálysértés elkövetésével érintett személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van,

e) a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során – a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén – elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését,

f) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és – amennyiben az intézkedő pénzügyőr nem pénzügyi nyomozó – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szerve felé a szükséges intézkedések megtételére, amennyiben az intézkedő pénzügyőr pénzügyi nyomozó, a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van,

g) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy a NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából az illetékes hatósághoz előállítani. Az előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője, illetve az előállítást foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezető egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani,

h) ön- és közveszély okozására alkalmas tárgy vagy tárgyi bizonyíték előtalálása érdekében – előzetes figyelmeztetés után – átvizsgálni azon személy ruházatát, akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak; az átvizsgálást – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti; az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.”

(3) A NAV tv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg e § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 36. § (1) bekezdés h) pontban meghatározott intézkedés alkalmazása miatt a 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak van helye. A panasz előterjesztésére az jogosult, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét sértette.

(4) A 36. § (2) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát meghaladta.

(5) A 39. § (5)–(6) bekezdés szerinti panasznak nincs halasztó hatálya.”

32. § A NAV tv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A pénzügyőr a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából, illetve az elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására útzár telepítését kérheti az illetékes rendőrhatóságtól.

(2) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti.”

33. § A NAV tv. 53. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(1) A felhatalmazott szervek a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében]

„h) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek.”

34. § (1) A NAV tv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel az 51. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a nyomozás elrendeléséig

a) magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,

b) a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,

c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik,

d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint

e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.”

(2) A NAV tv. 63. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]

„a) az (1) bekezdésben nem említett, a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,”

[esetén.]

(3) A NAV tv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés c)–e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési, illetve a távközlési szolgáltató, valamint a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.”

(4) A NAV tv. 63. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazásában magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület is.”

35. § A NAV tv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bűnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.”

36. § A NAV tv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

„78/A. § A NAV biztonsági feladatokat ellátó szervezeti egységének munkatársa célhozkötötten, a NAV elnöke által meghatározottak szerint a NAV által kezelt adatokba – figyelemmel a 76. § (1) bekezdés c) pontjára is – betekinthet, egyedi adatkezelést végezhet.”

37. § A NAV tv. a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségi (végzettségi) feltételeket;

b) a pénzügyőrt megillető illetmény-pótlékokra jogosító munkaköröket;

c) a pénzügyőröket megillető ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;

d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;

e) a megváltozott egészségi állapotú pénzügyőrök felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait;

f) a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;

g) a pénzügyőrök részére szolgálati és kiegészítő igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével összefüggő szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében – egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, továbbá a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait.”

38. §²

39. § A NAV tv. a következő 98/A. §-sal egészül ki:

„98/A. § (1) Ha a 2011. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. tv.) megállapított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2012. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2012. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben – a (2)–(5) bekezdés kivételével – e törvénynek a NAV Mód. tv. 28. §-ával megállapított 34/D. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (2) bekezdés b) pontja alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (4) bekezdése alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés – ami egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is – kézhezvételétől számított 90 napon belül a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(5) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr az összeférhetetlenséget a felszólítást is tartalmazó döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati viszonya megszűnik.”

40. § A NAV tv. a következő 98/B. §-sal egészül ki:

„98/B. § (1) A NAV személyi állományába tartozó azon kormánytisztviselőket és pénzügyőröket, akiknek az illetménye a 94. § alapján került megállapításra, a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. január 1-jei hatállyal 2012. január 31-ig besorolja az e törvénynek a NAV Mód. tv. 15. § és 16. §-ával módosított, illetve megállapított 20–20/A. §-a alapján. Az így besorolt kormánytisztviselő és pénzügyőr illetményét a besorolással egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg e törvény 2012. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján azzal, hogy az így megállapított – pótlékok nélkül számított – illetmény nem lehet kevesebb, mint a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított – pótlékok nélkül számított – illetménye.

(2) A NAV-nál 2012. január 1-jén vezető munkakört/beosztást betöltők illetményét – ide nem értve az elnököt, elnökhelyetteseket és szakfőigazgatókat – a kinevezésre jogosult e törvénynek a NAV Mód. tv. 17. §-ával megállapított 22. §-a alapján 2012. január 31-ig állapítja meg 2012. január 1-jei hatállyal azzal, hogy az így megállapított illetmény nem lehet kevesebb, mint a vezető 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján megállapított illetménye.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezető munkakört/beosztást betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.”

41. §³ A NAV tv. a következő 98/C. §-sal egészül ki:

„98/C. § (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a 2011. december 31-én személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők és pénzügyőrök tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A munkáltató jogkör gyakorlója a 82/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiadott rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül – a pénzügyőr által ellátott feladatok jelleggének megfelelően – 2012. január 1-jei hatállyal megállapítja a pénzügyőr munkakörét.

(3) A munkáltató jogkör gyakorlója 2012. február 15-éig – 2012. január 1-jei hatállyal – felülvizsgálja és megállapítja a 2011. december 31-én nyelvpótlékban részesülő kormánytisztviselő és pénzügyőr nyelvpótlékra való jogosultságát a 26/A. §-ban foglaltakra tekintettel.

(4) A NAV Mód. tv. nem érinti a pénzügyőr részére 2012. január 1-je előtt adományozott tanácsosi és főtanácsosi címeket. A Hszt. 118. § (2) bekezdése szerinti tanácsosi, illetve főtanácsosi címmel rendelkező pénzügyőr vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezető beosztású pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(5) A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselő részére 2012. január 1-je előtt adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, főtanácsadói címeket.”

42. § A NAV tv. a következő 98/D. §-sal egészül ki:

„98/D. § Nem kell a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr beleegyezése a 98/B. § és 98/C. § (2)–(3) bekezdés alapján megtett munkáltatói intézkedéshez.”

43. § A NAV tv.

1. 3. § (2) bekezdésében az „intézetek,” szövegrész helyébe az „intézet,” szöveg,

2. 8. § (1) bekezdésében az „intézeteket,” szövegrész helyébe az „intézetet,” szöveg,

3. 12. § (5) bekezdésében az „intézetek” szövegrész helyébe az „intézet” szöveg, az „állnak.” szövegrész helyébe az „áll.” szöveg,

4. 13. § (2) bekezdés d) pontjában az „intézetei összegyűjtik és tárolják” szövegrész helyébe az „intézete összegyűjti és tárolja” szöveg, 13. § (2) bekezdés e) pontjában az „előterjeszti” szövegrész helyébe az „adóztatási szerve, illetve vámszerve előterjeszti” szöveg,

5. 13. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

6. 13. § (8) bekezdés e) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

7. 20. § (2) bekezdésben az „A szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő és a beosztásának betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pénzügyőr” szövegrész helyébe az „A munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő és pénzügyőr” szöveg,

8. 20. § (4) bekezdésében a „kormánytisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő és a pénzügyőr” szöveg,

9. 36. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság államterületén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,

10. 41. §-át megelőző alcímben a „sokkoló eszköz, illetve” szövegrész helyébe a „sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve” szöveg,

11. 41. § (1) bekezdésében a „sokkoló eszközt, ezek” szövegrész helyébe a „sokkoló eszközt, rendőrbotot, ezek” szöveg,

12. 43. §-át megelőző alcímben a „telepítése” szövegrész helyébe a „telepítése, megállásra kényszerítés” szöveg,

13. 52. § 6. pontjában a „az a bűntett,” szövegrész helyébe a „az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett,” szöveg,

14. 53. § (2) bekezdésben a „kormánytisztviselői, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői jogviszony,” szöveg,

15. 54. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

16. 81. § (2) bekezdés c) pontjában az „intézeteket,” szövegrész helyébe az „intézetet,” szöveg

lép.

44. § (1) A NAV tv. 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

(2) A NAV tv. kiegészül az e törvény 2. mellélete szerinti 6/A. számú melléklettel.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyező rendelkezések

45. § Hatályát veszti a NAV tv.

1. 27. § (2) bekezdése,

2. 38. § (2) bekezdése,

3. 69. § (2) bekezdésében a „ , továbbá a NAV vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségei az e jogkörükben foganatosított eljárásukkal kapcsolatos adatokat továbbítják a NAV bűnüldözési adatkezelő rendszerei felé” szövegrész,

4. 76. § (1) bekezdés g) pontja,

5.⁴ 81. § (1) bekezdés c) pontja,

6. 94. §-a.

II. Fejezet

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI CXXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

3. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

46. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 185. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek tagjával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul.”

4. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása

47. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.”

5. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása

48. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 8. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága működésére szolgáló területre is belépni.”

6. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

49. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A polgármester nem lehet:]

„f) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,”

7. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

50. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát]

„b) a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, illetve felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézmény, vagy”

[(a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) szervezhet.]

51. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4/A. § (8) bekezdésében és az 55. § (4) bekezdésében a „Honvédség és a rendvédelmi” szövegrész helyébe a „Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi” szöveg lép.

8. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

52. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási tevékenységek), illetve a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelem szerveinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre a feladatkörében érintett miniszter által kiadott külön jogszabály e törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.”

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”

(3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy]

„a) rendkívüli munkavégzési körülmények esetére, illetőleg a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szervei tekintetében a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat rendeletben határozza meg;”

9. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

53. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.”

10. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény módosítása

54. §⁵

11. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.”

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter kezdeményezi az ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tábornokok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba kinevezettek tekintetében, a (3) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével.”

56. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 44. § (2) bekezdésben az „a Vám- és Pénzügyőrség,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,” szöveg lép.

12. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

57. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXIII. Fejezete.

13. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása

58. § (1) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § a) pontjában az „és a nemzetbiztonsági szolgálatok,” szövegrész helyébe az „, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg lép.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § e) pontjában az „országos parancsnoka, főigazgatója” szövegrész helyébe az „országos parancsnoka, elnöke, főigazgatója” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § a) pontjában az „a vám- és pénzügyőrség,” szövegrész.

14. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

59. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében az „a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos szolgálati viszonyban álló” szöveg lép.

15.⁶

60. §⁷

16. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

61. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés x) pontjában az „a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,” szöveg lép.

17. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

62. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg lép.

18. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

63. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 229. § (3) bekezdésében az „a honvédelmi, rendvédelmi és büntetés-végrehajtási szervek” szövegrész helyébe az „a honvédelmi szervek, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és büntetés-végrehajtási szervek” szöveg lép.

19. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása

64. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „(a továbbiakban: rendvédelmi szerv) jogszabállyal” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: rendvédelmi szerv), illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal” szöveg lép.

(2) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § (6) bekezdésében a „rendvédelmi szervek szervezetében” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetében” szöveg lép.

(3) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 8. § (2) bekezdésében az „a rendvédelmi szervek egyenruhájától.” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szervek egyenruhájától, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának egyenruhájától.” szöveg lép.

(4) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10/B. §-ában az „a vám- és pénzügyőrséggel,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel,” szöveg lép.

(5) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 15. § (6) bekezdésében az „a vám- és pénzügyőrséggel,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel,” szöveg lép.

(6) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 23. § (4) bekezdésében az „a vám- és pénzügyőrséggel,” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel,” szöveg lép.

20. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

65. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed:]

„g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;”

21. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

66. §⁸ A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység;”

22. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

67. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe az „a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy nyomozóhatósága” szöveg lép.

23. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2003. évi CXXX. törvény módosítása

68. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 75/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.”

24. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény módosítása

69. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 48. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot kell megkeresni.”

25. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

70. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és rendészeti szervek – e törvény alkalmazásában ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is – kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást és megsemmisítést végző szervezeti egységeinek.”

26. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

71. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A 22–33. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet és a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet.”

(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató a Magyar Honvédségre, rendvédelmi szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, illetve más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség objektumai őrzésével kapcsolatos, önkéntes tartalékos által ellátott személy- és vagyonvédelmi tevékenységre.”

27. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

72. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem terjed ki a törvény hatálya]

„b) a kizárólag a honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatára.”

(2) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 10. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A helyszíni szemle vezetőjének jelentése alapján a közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset bejelentésétől számított 24 órán belül tájékoztatást ad a balesetről a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság érintettsége esetén az illetékes miniszter részére.”

(3) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter, a rendészetért felelős miniszter és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatának részletes szabályait.”

28. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény módosítása

73. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni]

„e) jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal – a bizonyítást jelentősen elősegítő módon – együttműködik;”

29. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása

74. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2. § a) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

a) közszolgálatban álló személy:]

„1. a rendvédelmi szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,”

30. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

75. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 28. § c) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve” szöveg lép.

31. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

76. §⁹

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Hatályba léptető rendelkezések

77. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1–37. §-a, 39–75. §-a, 78–79. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.

33. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

78. § (1) E törvénynek a 33. §-a, a 34. §-a, a 43. §-ának 13–15. pontja, az 55–56. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) E törvénynek az 48. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) E törvénynek az 49. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) E törvénynek az 54. §-a az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) E törvénynek a 62. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezés

79. § E törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.

1. melléklet a 2011. évi CXLI. törvényhez

„3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Vezetői munkakörök, beosztások illetménye

	A	B
1.	Megnevezés	Szorzószám
2.	Elnök	14,50
3.	Elnökhelyettes	11,50
4.	Szakfőigazgató	9,95
5.	Főigazgató	8,10–9,00
6.	Főigazgató-helyettes	7,97–8,85
7.	Igazgató	7,97–8,85
8.	Igazgatóhelyettes	7,47–8,30
9.	Főosztályvezető	7,20–8,00
10.	Főosztályvezető-helyettes	6,75–7,50
11.	Osztályvezető	6,30–7,00
12.	Ügykezelő osztályvezető	3,15–3,50

”

2. melléklet a 2011. évi CXLI. törvényhez

„6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Illetménypótlék táblázata

	A	B	C
1.	– készenléti pótlék esetén	teljesített óránként	0,25%
2.	– éjszakai pótlék esetén	óránként	0,5%
3.	– veszélyességi pótlék esetén	havonta	45%
4.	– gépjárművezetői pótlék	havonta	13%

”

A törvényt az Országgyűlés a 2011. október 24-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. november 3. A törvény a 79. § alapján hatályát vesztette 2012. január 2. napjával.

A 38. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

A 41. § a 2011: CLVI. törvény 449. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

A 45. § 5. pontja a 2011: CLVI. törvény 449. § b) pontjával megállapított szöveg.

⁵

Az 54. § a 2011: CCII. törvény 33. § (1) bekezdése alapján nem lép hatályba.

⁶

A 60. §-t megelőző alcím a 2011: CXCI. törvény 120. § (2) bekezdése alapján nem lép hatályba.

⁷

A 60. § a 2011: CXCI. törvény 120. § (2) bekezdése alapján nem lép hatályba.

⁸

A 66. § a 2011: CLVI. törvény 449. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁹

A 76. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek