1453/2011. (XII. 22.) Korm. határozat

Prioritás rövid tartalma

A prioritási tengely az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban a közoktatási rendszer reformjának az előmozdításával, elsősorban az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés biztosítása révén el kívánja érni, hogy a közoktatás használható és európai szinten versenyképes tudást, valamint a megszerzett tudás és kompetenciák folyamatos fejlesztését megalapozó és ösztönző alapkészségeket adjon át mindenki számára.

A prioritás keretében támogatott integrációs nevelésben részesített halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma

fő

output

25364

40000

Az Országos Kompetenciamérés szövegértési skáláján 1-es, vagy az alatti szinten teljesítők aránya a 8. évfolyamon

%

eredmény

32%

27%

A prioritás keretében megvalósuló tevékenységek eredményeképpen a legalább 80 %-os arányban hátrányos helyzetű tanulókat oktató általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

Feladat-ellátási helyek száma

eredmény

233

150

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

Összesen

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

Összesen

32,50

238,80

271,30

3.1.1

XXI. századi közoktatás
(fejlesztéskoordináció)
2. ütem

7,26

A konstrukció célja az új Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvény és az új tartalmi szabályozókhoz kapcsolódó központi közoktatás szakmai fejlesztéseinek megvalósítása, a közoktatás fejlesztési konstrukciók megalapozása, koordinálás, támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése.

3.1.2

Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

10,63

Az új Nemzeti Köznevelési Rendszerhez, a felülvizsgált Nat-hoz és kerettantervekhez kapcsolódóan a közoktatás tartalmi kínálatának megújítása, fejlesztése

3.1.3

Természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban

15,27

A konstrukció célja a természettudományos oktatás színvonalának erősítése a közoktatásban természettudományos laborok korszerűsítése és pedagógus továbbképzés révén.

3.1.4

Innovatív iskolák fejlesztése

25,85

A konstrukció alapvető célja az oktatási intézmények pedagógiai-módszertani megújulásának támogatása a Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvény, az új Nat és a kerettantervek, valamint az új tartalmi szabályozóknak megfelelő helyi tantervek, pedagógiai programok elkészítése, tankönyvek, taneszközök, módszerek intézményi szintű bevezetése.

3.1.5

Pedagógus képzés, továbbképzés

16,37

A konstrukció célja a Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvény és a Pedagógus Életpálya-Modell pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó tartalmi elemeinek, követelményeinek, eljárásainak részletes kidolgozása, szolgáltatási rendszerének kialakítása.

3.1.7

Referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

4,38

A referencia értékű működési és pedagógiai gyakorlattal rendelkező közoktatási intézmények felkészítése nevelési-oktatási gyakorlatuk
továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére, illetve, ezáltal más közoktatási intézmények értékelvű szakmai fejlesztő tevékenységének segítése.

3.1.8

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban 2. ütem

1,00

Konstrukció célja a tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése, az intézményértékelési eljárások fejlesztése, értékelési folyamatok és gyakorlat kialakítása, pilot programok, rendezvények támogatása, információmenedzsment és visszacsatolás rendszerének fejlesztése valamint a közoktatási intézmények minőségfejlesztési tevékenységének komplex támogatása.

3.1.9

Diagnosztikus mérések fejlesztése

0,74

Az oktatásirányítás, a nevelési- oktatási intézmények, a pedagógusok számára teljes körben hozzáférhető és szabadon használható mérőeszközök, módszertani útmutatók, továbbképzések kialakítása. A fejlesztett mérőeszközök, tesztrendszerek, és hozzájuk tartozó feladatbankok elektronikus úton elérhetővé tétele, illetve az ehhez szükséges feltételek (szoftverek, technikai és egyéb eszközök) megteremtése.

3.1.10

Helyi oktatásirányítás fejlesztése

5,00

Helyi oktatásirányítás fejlesztése, az oktatási rendszer hatékonyságának javítását célzó fejlesztések támogatása.

3.1.11

Óvodafejlesztés

5,00

A konstrukció célja az új Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvénnyel összhangban a magyar óvodapedagógia strukturális feltételrendszerének továbbfejlesztése olyan támogatórendszerek segítségével, amelyek illeszthetőek a jelenlegi óvodai hálózat intézményrendszeréhez, ugyanakkor a társadalmi folyamatok szükségszerűségeire is reagálnak.

3.1.12

Egészségfejlesztés a közoktatásban

20,00

A teljes körű egészségfejlesztés rendszerszerű megvalósítása a közoktatási intézmények mindennapi életében a tanulók testi-lelki-szellemi egészségi állapotának és egészségmagatartásának javítását, valamint a nem-fertőző krónikus népbetegségek elsődleges megelőzését célozza.

3.2.1/A

Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése)

13,88

A közoktatási intézmények támogatása új tanulási formák adaptálására, informális, nonformális tanulási lehetőségek kialakítására, új típusú intézményi együttműködések támogatása. A hagyományos, formális intézményi keretek között nem, illetve nem könnyen oktatható tanulók számára olyan – az egyéni igényekre, szükségletekre szabott - tanulási formák kialakítása, amely elvezeti a tanulót a sikeres iskolai végzettség, szakmai megszerzéséhez.

3.2.1/B

Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése)

1,20

A kiemelt komponens célja a pályaválasztáshoz, illetve a felnőtté váláshoz szükséges megfelelő információk és ismeretek átadása, képességek és készségek fejlesztése, a kapcsolódó interaktív szolgáltatások kialakítása és info-kommunikációs csatornák használata, valamint elérhetővé tétele, illetve egy karrier-tanácsadási rendszer kiépítése.

3.2.2

Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás

4,12

Konstrukció célja a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi, kistérségi szinten kialakított együttműködési formáinak továbbfejlesztése, új együttműködések kialakítása, az intézmények innovációs tevékenységeinek professzionális támogatása, a minőségi alapokra épülő és ennek megfelelően működtetett hálózati tevékenységek által.

3.2.3.

„Építő közösségek” - A) közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában 3. ütem

1,50

A kulturális intézmények közreműködésével a kreatív készségek és kompetenciák fejlesztése az iskoláskorúak körében. Cél a kreatív iparhoz kapcsolódó elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek körének bővítése, a támogatások felhasználása során a személyes aktivitás által létrejövő hozzáadott érték maximalizálása, továbbá az iskolarendszeren belül megszerzett képességeket, kreativitást továbbfejlesztő közösségi szolgáltatások az országban arányosan és minél teljesebb körben legyenek elérhetők.

3.2.3.

„Építő közösségek” - B) A korszerű, többfunkciós (multifunkcionális) közművelődési fejlesztéseket szolgáló közösségi programok, együttműködések, új tanulási formák kialakulásának elősegítése

0,50

A TIOP és az ÚMVP keretében támogatott vagy létrejövő többfunkciós közművelődési intézmények szolgáltatásainak fejlesztése (a helyi társadalomba történő beágyazódást elősegítő programok, közművelődési fejlesztéseket szolgáló közösségi alkalmak, nonformális és informális tanulási formák) elősegítve a multifunkcionalitásból következő szinergiák létrejöttét.

3.2.4

"Tudásdepó - Expressz" – A:
A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében 3. ütem

1,31

Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéseként a könyvtárakban új tanulási lehetőségek és formák elterjesztése, az oktatási és kulturális intézményrendszer közötti együttműködés új útjainak kiépítése. Olyan könyvtári szolgáltatások fejlesztése, amelyek elősegítik az egyenlő esélyű hozzáférést a nem formális és informális tanulás és képzés lehetőségeihez, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minőségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és tanulást, a könyvtári szolgáltatásokkal megvalósítandó olvasási és digitális kompetenciák fejlesztését. Kapcsolódóan a könyvtárak tanulást segítő szolgáltatásainak és adatbázisainak, dokumentum- és információ-szolgáltatási rendszerének fejlesztése és összehangolása, valamint a könyvtárak ehhez kapcsolódó humánerőforrásának fejlesztése. Kiemelt cél a könyvtári szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi különbségeinek a csökkentése.

3.2.4.

"Tudásdepó - Expressz" – B:
Országos könyvtári szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés támogatásának érdekében 2. ütem

0,59

A konstrukció célja kettős: részben az új, országos elektronikus könyvtári szolgáltatások fejlesztése, bővítése; részben pedig országos olvasáskultúra-fejlesztő programok megvalósítása.

3.2.8.

„Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése B) komponens, 3. ütem

0,55

A pályázat célja a múzeumok közoktatást és az egész életen át tartó tanulást támogató szolgáltatásainak körében a múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése.
a) Iskolák és múzeumok közötti partnerség erősítése: kompetenciafejlesztés a kedvezményezett múzeumok és iskolák együttműködésében megvalósuló, a formális oktatást kiegészítő múzeumpedagógiai programsorozatok révén.
b) Az egész életen át tartó tanulás támogatása a nem formális és informális tanulást szolgáló iskolabarát élményprogramok és múzeumi közművelődési programcsomagok kialakítása és megvalósítása által.

3.2.12.

Kulturális szakemberek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében

1,89

A kulturális intézmények szakembereinek át- és továbbképzése a TÁMOP és TIOP keretében támogatott, élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó kulturális alapú szolgáltatásfejlesztések fenntarthatóságát és széles körű elterjesztését segítő humán-erőforrás igények biztosítására.

Új
konstrukció!
3.2.13.

Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában 2. ütem

2,12

A közoktatásban résztvevő gyerekek és tanulók óvodai nevelésének, tanórai és tanórán kívüli és szabadidős nem formális és informális nevelésének és oktatásának támogatása, kulturális érzékenységet, kreativitást fejlesztő szabadidős tevékenységek megvalósításával, a nevelési-oktatási és kulturális intézmények hosszú távú együttműködésében.

3.3.1

Esélyegyenlőség és Integráció III. szakasz

2,64

A halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek, tanulók nevelési, oktatási helyzetének javítása: a minőségi neveléshez és oktatáshoz való hozzáférésük biztosítása, az iskolai szegregáció mértékének csökkentése, az óvodáztatási arányuk növelése – szakmai fejlesztésekkel, kutatásokkal és szolgáltatásokkal.

3.3.8

Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása

4,01

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/ tanulók eredményes nevelését/oktatását szolgáló feltételek javítása, a közoktatási rendszer esélyteremtő és felzárkóztató szerepének növelése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai felzárkózását segítő modellértékű programok elterjesztése, továbbfejlesztése.

3.3.9.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása

7,59

A halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók továbbtanulási útjainak megerősítése az oktatási esélykülönbségek csökkentését célzó alternatív megoldások, második esély típusú oktatási-tanulási formák és programok támogatásával.

3.3.10

Alternatív tanulási útvonalak támogatása a hátrányos helyzetű, formális iskolarendszerből lemorzsolódott fiatal felnőttek számára

1,94

A középiskolai végzettséggel nem rendelkező, az iskolarendszerből lemorzsolódott, azt korábban elhagyó fiatal felnőttek segítése a középfokú végzettség megszerzésében, olyan tanulást támogató rendszerekkel, amelyek az egyéni tanulási igényekre reagálva járulnak hozzá a személyes kompetenciák fejlesztéséhez.

3.3.11

Esélyegyenlőségi elvű minőségi oktatás, valamint az egész életen át tartó tanulás támogatása a az LHH kistérségekben

18,14

Az LHH kistérségekben a közoktatási és egyes kulturális intézmények esélyteremtő és felzárkóztató szerepének erősítése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódásának csökkentése, valamint tehetséggondozásuk támogatása.

3.4.1.A

Nemzetiségi tanulók nevelésének és oktatásának támogatása

1,36

Cél, hogy a nemzetiségi oktatás számára a minőség javítását szolgáló oktatási programok álljanak rendelkezésre, amelyek hozzájárulnak a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítéséhez a kompetenciaalapú oktatás módszertanával és eszközeivel, továbbá biztosítják a tanulók eltérő nyelvi adottságaira épülve a képességek és kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztését és megerősítését.

3.4.1.B

Migráns tanulók nevelésének és oktatásának támogatása

0,69

A pályázat célja a migráns hátterű, a köznevelés, közoktatás rendszerében részt vevő tanulók nevelésének, oktatásának, a magyar társadalomba és a munka világába történő beilleszkedésének, önálló életvitelük kialakításának támogatása.

3.4.2.A

Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

1,25

Kiemelt cél, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésében, oktatásában részt vevő intézmények (speciális és többségi) szervezetében és működésében végbemenjen a szakmai minőség megújulása, megvalósuljon a gyermekek körében megnyilvánuló képességbeli és tanulási szükségletekhez való alkalmazkodás. A konstrukció támogatásával a speciális intézmények alkalmassá válnak arra, hogy integrálható tanulóikat felkészítsék a többségi iskolákba való átmenetre, folyamatos segítséget nyújtsanak az együttnevelésben részt vevők számára, támogassák a többségi intézményeket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásában.

3.4.2.B

Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

3,63

A konstrukció kiemelt célja, hogy a közoktatási ellátórendszerben – kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében – a pedagógiai szakszolgálatok felkészültté váljanak megújuló feladataik ellátására, és szolgáltatásaik megfelelő színvonalon jussanak el az ellátást igénylőkhöz

3.4.3

Iskolai tehetséggondozás

1,14

A tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás, továbbá az esélynövelést szolgáló tehetséggondozás támogatása, az iskolai tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztése, a pedagógusok szakmai-módszertani felkészítése, az iskolai tehetséggondozási tevékenységek és programok ösztönzése, elterjesztése. A sportban eredményes és tehetséges fiatalok segítése, utánpótlás és élsport területén érintett fiatalok tanulmányi felzárkózásának segítése, tanulás és szakmaszerzés összehangolása a fiatalkori sporttevékenységgel a „kettős karrier” segítése jegyében.

3.4.4.

Országos tehetségsegítő hálózat létrehozása (Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program) „B” komponens

0,54

A tehetséges gyermekek és fiatalok megtalálása és integrálása, képességeinek kibontakoztatása, társadalmi hasznosulása, egy országos civil bázisú tehetségsegítő hálózat kialakítása, amely összeköti és kibővíti az oktatási folyamatban kidolgozott és az iskolán kívüli tehetségsegítő kezdeményezéseket, a tehetséges fiatalok önszerveződésének támogatásával.

3.4.5

Tehetséghidak Program

1,98

A konstrukció célja hídképzés a tehetséggondozás hálózatának eddig elszigetelt elemei között, tehetségsegítő tevékenységek módszertani minősített bővítése, tehetségútlevél életpálya-nyilvántartó rendszer létrehozása, helyi minősített tehetséggondozó programok kialakításának koordinálása, támogatása, Tehetség Piactér adatbázis és moderált fórum létrehozása, tehetséggondozó felnőttek és felnőtt ifjak képzése, tehetségek társadalmi felelősségvállalása, Haza a magyar tehetségekkel! program kidolgozása

3.

Prioritás

184,06

Prioritás rövid tartalma

A prioritás az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozáshoz, a felsőoktatás versenyképességéhez, a bolognai szerkezetváltáshoz, és a tudásalapú gazdaság kihívásainak való megfeleléshez szükséges tartalom-, módszertan-, és szolgáltatásfejlesztést célozza meg: felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, intézményirányítás hatékonyságának növelése, kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése, műszaki és természettudományi képzési terület kapacitásainak fejlesztése.

Indikátor megnevezése

Indikátor
mérték-
egysége

Indikátor típusa

Bázisérték

Célérték

Műszaki, természettudományi, matematikai, informatikai diplomával rendelkezők 1000 főre jutó száma a 20-29 éves korosztályban

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

Összesen

2,94

70,88

73,82

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

4.1.1 C

Regionális és ágazati felsőoktatási együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése

10,44

Regionális – térségi - területi felsőoktatási együttműködések támogatása. Ágazati felsőoktatási együttműködések támogatása az Új Széchenyi Terv kiemelt iparági célkitűzéseihez kapcsolódóan
Vidéki felsőoktatási intézmények megerősítése
Nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítése
A hallgatók esélyegyenlőségének támogatása, mentorszolgáltatások fejlesztése

4.1.1/D

Roma szakkollégiumok támogatása

1,15

Roma szakkollégiumok támogatása

4.1.2/B1

Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai, valamint pedagógiai képzésekre és azok fejlesztésére konstrukció
B1: Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése, országos komponens

4,82

A felsőoktatási pedagógus és tanárképzés, továbbképzés minőségének fejlesztése, a pedagógus és tanárképzés felsőoktatási hálózatának országos továbbfejlesztése

4.1.2./B2

Tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai, valamint pedagógiai képzésekre és azok fejlesztésére konstrukció
B2: Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése, konvergencia komponens

7,54

A felsőoktatási pedagógus és tanárképzés, továbbképzés minőségének fejlesztése, a pedagógus és tanárképzés felsőoktatási hálózatának országos továbbfejlesztése

4.1.2/D

Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a felsőoktatásban

3,00

Szaknyelvi képzési rendszer fejlesztése.
Bemeneti és kimeneti feltételek biztosítása és fejlesztése.
Szaknyelvi képzési rendszerhez kapcsolódó szervezeti fejlesztések.
Szaknyelvi képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pilotként munkaerő-piaci elvárásokhoz és szerepekhez illeszkedő nyelvi programok és képzések lebonyolítása.

4.1.3

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése 2. ütem

1,23

Ágazati informatikai, képzési és hallgatói szolgáltatásfejlesztés

4.2.2./A

Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása

20,00

Innovatív alapkutatások és alapkutatási hálózatokba, projektekbe való bekapcsolódás támogatása

4.2.2/C

Előremutató Infokommunikációs Technológiák kutatásának támogatása, valamint a kapcsolódó IT szakember utánpótlás biztosítása

7,16

Az EU 7. és 8. Kutatási, Technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram (FP7, FP8) valamint az EU Digital Agenda célkitűzéseinek és zászlóshajó kezdeményezéseinek kiemelt infokommunikációs területeihez kapcsolódó kutatások és kutatási projektekbe való bekapcsolódás támogatása

4.2.3.

Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja

2,60

A konstrukció célja a magyar tudomány és a műszaki-, informatikai természettudományos fejlesztés hazai és nemzetközi elismertségének javítása; a tudományos eredmények és ismeretek hatékony átadása.

4.2.4/A1

Nemzeti Kiválóság Program
A1: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program

1,00

Kiemelkedő kutatási teljesítménnyel rendelkező hallgatók, oktatók, kutatók Magyarországon tartásának és Magyarországra vonzásának elősegítése

4.2.4/B1

Nemzeti Kiválóság Program
B1 Campus Hungary
K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése országos program

1,32

Nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítése, K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódóan

4.2.4/A2
KONV

Nemzeti Kiválóság Program
A2: Hazai hallgatói illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program

5,50

Kiemelkedő kutatási teljesítménnyel rendelkező hallgatók, oktatók, kutatók Magyarországon tartásának és Magyarországra vonzásának elősegítése

4.2.4/B2
KONV

Nemzeti Kiválóság Program
B2 Campus Hungary
K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program

3,82

Nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítése, K+F projektekhez és képzéséi programokhoz kapcsolódóan

4.2.5/A

Magyar Tudományos Művek Tára

0,31

A projekt célja a már kiépítés alatt álló első nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis (Magyar Tudományos Művek Tára, továbbiakban: MTMT) teljes kiépítése, adatvagyonának lényeges bővítése és használatának kiterjesztése a felsőoktatás teljes területére. Az eddig az akadémiai intézményeknek nyújtott szolgáltatás kiterjesztése a felsőoktatásra.

4.2.5/B

Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása

3,93

A kiemelt projekt célja ingyenes és jogtiszta központi elektronikus full text (teljes szövegű) elérhetőség biztosítása a leggyakrabban használt aktuális felsőoktatási és tudományos tartalmak esetében.

4.

Prioritás

73,82

Prioritás rövid tartalma

A prioritás intézkedéseinek a célja, hogy:
(1) lehetőséget teremtsenek a leghátrányosabb helyzetű térségek komplex felzárkóztatását megalapozó programok indítására;
(2) mérsékeljék a szegénységet, különösen a gyermekek körében, hozzájáruljanak a társadalmi hátrányok újratermelődésének és „átörökítésének” megelőzéséhez;
(3) segítsék a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját;
(4) mindezek érdekében javítsák a szociális ágazat stratégiai tervezési, és döntés-megalapozást szolgáló feltételeit mind országos, mind területi szinteken, növeljék a szolgáltatások átláthatóságát, minőségét, megvalósítsák a rendszerszerű működés és a modernizáció feltételeit, enyhítsék a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, és mérsékeljék a szociális ágazat információs hátrányait, és járuljanak hozzá az ellátottak jogainak és érdekeinek védelméhez;
(5) a szolgáltatások és a bennük dolgozó szakemberek képessé váljanak arra, hogy az alapfeladatokon túli innovatív programokba, projektekbe is bekapcsolódjanak;
(6) fejlesszék a komplex és elemi rehabilitációt valamint az egyenlő esélyű hozzáférés (egyetemes tervezés) módszertanának megfelelő, a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítést szolgáló szakmai tudáshátteret és szolgáltatásokat;
(7) támogassák az önszerveződést, a civil társadalmat a bizalom, az együttműködés, a társadalmi részvétel és a szolidaritás erősödése, az önkéntesség elterjesztése, az előítéletek csökkentése érdekében, és azért, hogy a közösségek tagjai és szervezett csoportjai részt és felelősséget vállaljanak a közösség fejlesztésében és (ön)kormányozásában;
(8) erősítsék a társadalmi kohéziót bűnmegelőzési és helyi kezdeményezésekkel, illetve bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozásával.

A prioritás keretében a munkaerő-piaci aktivitás és foglalkoztathatóság erősítését támogató szociális szolgáltatásokban részesülő hátrányos helyzetű emberek (hajléktalan, szenvedélybeteg, inaktív, stb. ) száma

fő

output

0

30 000

A prioritás keretében képzési, oktatási programokban részt vett szakemberek száma

fő

output

0

6 000

A prioritás keretében elemi és szociális rehabilitációs szolgáltatásokban részt vevő fogyatékossággal élők száma

fő

output

0

5 000

A prioritás keretében támogatott programokban résztvevő gyermekek száma

fő

output

0

80 000

A prioritás keretében támogatott képzéseket sikerrel befejező szociális és rehabilitációs szakemberek száma

fő

eredmény

0

5 400

A prioritás keretében támogatott szociális programokból pozitív eredménnyel kikerülők száma

fő

eredmény

0

10 000

ESZA által támogatott rehabilitációs programokból pozitív eredménnyel kikerülők száma

fő

eredmény

0

4 000

A prioritás eredményeképpen a nonprofit szervezetek között és helyi önkormányzatok között kialakult hálózatok száma

fő

eredmény

0

200

A prioritás keretében bűnmegelőzési programokkal elért 14-35 korúak aránya

fő

eredmény

0,10

0,50%

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

Összesen

5,07

75,38

80,44

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

5.1.1.

LHH kistérségek projektjei

1,99

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek fejlesztése, a társadalomból való kiszorulás megelőzése, a hátrányok továbbörökítésének elkerülése.

5.2.1.

Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése

1,86

A Biztos Kezdet Gyerekházak és az integrált térségi gyerekprogramok (TÁMOP 5.2.2.; 5.2.3. és 5.2.3.A projektek) szakmai és módszertani megalapozása, folyamat-támogatása.

5.2.3. A

Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére

10,61

A szegénység, gyermekszegénység csökkentése helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakításával és megvalósításával az LHH kistérségekben.

5.2.5. A

Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok

0,62

A hátrányos helyzetű iskoláskorú gyermekek és fiatalok, valamint családjaik integrációs esélyeinek növelése, oktatási rendszeren kívüli programokkal.

5.2.5. B

Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok

1,05

Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának támogatása.

5.3.1.

Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt segítő programjai

3,29

Az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező, munkavállalásukban korlátozott emberek önálló életvitelének, foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása

5.3.1.B-1

Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben

1,52

A társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli roma emberek, elsősorban roma nők társadalmi befogadásának és foglalkoztatásának javítása, szociális és gyermekjóléti szakmákra való képzésük és ezen intézményekben történő foglalkoztatásuk előkészítése.

5.3.1.B-2

Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben

1,40

A társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli roma emberek, elsősorban roma nők társadalmi befogadásának és foglalkoztatásának javítása, szociális és gyermekjóléti intézményekben történő foglalkoztatásuk támogatása.

5.3.2.

"Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integráció megalapozása" program szakmai és módszertani támogatása

0,11

Az 5.3.3 konstrukció szakmai és módszertani támogatása.

5.3.3.

Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integráció megalapozása

2,05

Az utcán élő hajléktalan személyek fejlesztése és lakhatásának biztosítása társadalmi visszailleszkedésük céljából.

5.3.4.

A nők elleni erőszak áldozatait segítő szolgáltatások fejlesztése

0,82

A nők elleni erőszak áldozatait segítő szolgáltatások fejlesztése, az ellátórendszerben dolgozó szakemberek szakmai kompetenciáinak fejlesztése, az áldozattá válás megelőzése.

5.3.6.

„Komplex telep-program”

4,68

A mélyszegénységben, szegregált lakókörnyezetben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése.

5.3.8.A

A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások

A1: 4,9 A2-4: 4,7

A leghátrányosabb helyzetű csoportok tagjainak nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését támogató képzések, felmérések és fejlesztések kidolgozása és lebonyolítása, támogató szolgáltatások létrehozása.

5.3.8.B

A leghátrányosabb helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések és támogató szolgáltatások

7,31

A leghátrányosabb helyzetű csoportok helyzetének javítása, az elszegényedés, a leszakadás mértékének és hatásainak csökkentése, az etnikai és szociális szegregáció fékezése, a szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása, foglalkoztathatóságuk segítése érdekében.

5.3.9

Tanulási partnerségek a foglalkoztathatóság javításáért

2,00

Az aktív korú inaktív, munkanélküli, társadalmi kirekesztődés által sújtott személyek kulcskompetenciáinak fejlesztése társadalmi és munkaerő-piaci integrációjuk elősegítése, valamint országos nyitott tanulási központ hálózatának létrehozása és működtetése.

5.3.10

A leghátrányosabb helyzetű csoportok életviteli kompetenciáinak fejlesztése

3,30

Olyan képessé tevő/ motiváló képzések, támogató szolgáltatások biztosítása, amelyek lehetővé teszik,
hogy később a leghátrányosabb helyzetű csoportok hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel
kapcsolódhassanak be.

5.4.1.

Szociális szolgáltatások modernizációja, központi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása

1,64

Szociális szolgáltatások modernizációja, központi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása

5.4.2.

Központi szociális információs fejlesztések

2,11

A szociális terület informatikai rendszereinek további fejlesztése, az elektronizálás kibővítése új informatikai alkalmazások segítségével, valamint az információáramlás hatékonyságának növelése.

5.4.4.

Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése

3,36

Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése

5.4.5

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása

0,45

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése, mentorhálózat kialakítása, valamint az 5.4.6 program módszertani támogatása.

5.4.6 A

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése

0,50

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése

5.4.6 B

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése

0,20

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény alapján indítandó felsőfokú szakember-képzési programhoz (jelnyelv szak, illetve bilingvális oktatás) szükséges tananyag-fejlesztés és a képzési programok indítása.

5.4.6 C

A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése

0,10

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény alapján a közoktatási intézményrendszerben induló jelnyelv-oktatáshoz és bilingvális oktatáshoz szükséges tananyag-fejlesztés.

5.4.7

Látássérült emberek elemi rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése

1,20

A látássérült emberek elemi rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése, minőségének javítása, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének fejlesztése. Országos Módszertani Központ létrehozása, valamint a vidéki elemi rehabilitációs hálózat bővítése, továbbfejlesztése.

5.4.9.

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására

3,01

Új komplex, ellátás-koordinációs rendszer kialakítása az alapszolgáltatások (szociális és gyermekjóléti) körében, valamint a szolgáltatások hatékonyságának növelése.

5.4.10

Szociális képzések rendszerének modernizációja

3,20

Szociális képzések rendszerének modernizációja. Új szemléletű felsőfokú szociális mesterképzés, valamint szociális vezetőképző létrehozása és működtetése. A szociális intézmény rendszerben vezetőként dolgozók szakvizsga rendszerének megújítása, korszerű szervezési- és vezetési ismeretek elterjesztése a teljes ágazatirányításban, ágazati humán monitorrendszer kialakítása, minőségbiztosítási rendszer kialakítása a képzések terén.

5.4.11

Az autizmussal élő emberek életminőségét támogató, országos lefedettségű szakmai tanácsadó hálózat kiépítése

0,80

A közszolgáltatások autista személyek számára való hozzáférhetőségének javítása országos szakmai-tanácsadói hálózat kiépítésével.

5.5.1. B

Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok támogatása - B komponens: A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése

4,60

Az országos szemléletváltás előmozdítása a családi szféra társadalmi jelentőségével kapcsolatban, integrált szolgáltatások nyújtásával a fiatal gyermekes családok támogatása – a kötelező önkormányzati alapellátási feladatokat kiegészítő eszközökkel – kis közösségi kezdeményezések, például ún. „családi erőforrás központok létrehozása útján.

5.5.2

Az önkéntesség elterjesztése

1,36

A felnőtt lakosság önkéntességre való hajlandóságának növelése, az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsültségének emelése és ezzel együtt az önkéntesség helyi/térségi szintű népszerűsítése. Cél továbbá a civil szervezetek, önkormányzatok, önkormányzati és állami intézmények szociális, egészségügy és oktatás területén biztosított szolgáltatási kapacitásának fejlesztése önkéntesek bevonásán keresztül.

5.6.1 B.

B komponens Bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető, vagy bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése

2,00

A bűnelkövetés szempontjából kiemelten veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak segítése, a veszélyeztetett korosztály áldozattá és bűnelkövetővé válásának megelőzése, a normaszegéssel járó társadalmi hátrányok csökkentése, valamint integrációs esélyeik növelése, a gyermek – és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek ismereteinek növelése, készségfejlesztése.

5.6.1 C.

C komponens
Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés.

1,43

A civil szervezetek, valamint az áldozatsegítésben közvetve érintett állami szervezetek, intézmények bekapcsolása az állami Áldozatsegítő Szolgálat munkájához, az állampolgárok önvédelmi képességének javítása, a felkészített állampolgárok számának növekedése, ezáltal a bűncselekmények számának csökkentése, az áldozattá vált személyeknek nyújtható szolgáltatások szélesítése, az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, empatikusabb munkavégzésre ösztönzés.

Tartaléksor!
Új
konstrukció!
5.6.3

Az elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje

2,29

Olyan országos hatókörű reintegrációs program kialakítása és megvalósítása, amely a fogvatartottak szükségleteire építve, differenciáltan kínál egyéni megoldásokat a társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésre.

5.

prioritás

80,44

Prioritás rövid tartalma

A prioritási tengely egyrészt a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését célozza az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók alkalmazkodó-képességének javításával; másrészt a lakosság egészségi állapotának javításához járul hozzá, melynek révén növekszik egészségben eltöltött életévek száma. A prioritási tengelyen belül tervezett mindkét intézkedés kapcsolódik az operatív program átfogó céljához, hiszen előnyösen befolyásolja a foglalkoztathatóságot és a munkavégző képességet.

Indikátor megnevezése

Indikátor mérték-
egysége

Indikátor típusa

Bázisérték

Célérték

A prioritás keretében támogatott életmódprogramok száma

A prioritás keretében támogatott, szakképesítést adó egészségügyi képzés keretében eredményes vizsgát tett dolgozók száma

A prioritás keretében támogatott kampányok hatására (népegészségügyi célú, szervezett emlőrák, méhnyakrák, valamint vastag- és végbélrák) szűréseken, programokban regisztrált résztvevők arányának növekedése az érintett korcsoportokban

A támogatott szak- és átképzéseket elvégzők között a megtartott munkahelyek illetve az újonnan betöltött állások száma

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

Összesen

4,62

32,43

37,05

Indikatív forrásallokáció
(Mrd Ft, folyó áron, 280 HUF/EUR árfolyamon)

6.1.1

Bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei és különböző korosztályok számára

0,50

A felsőoktatás és a felnőttképzés minden célcsoportjára, azok képzettségéhez, készségeihez illeszkedő, teljes körű egészségfejlesztés tananyagainak, jegyzeteinek és oktatási eszközeinek kifejlesztése és bevezetése, ezáltal biztosítva a lakosság, illetve a felnövekvő generáció egészségtudatosságának növekedését.

6.1.2

Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok

10,66

Az egészséges életmódot támogató, legfontosabb életmódtényezőket befolyásoló pozitív közösségi minták elterjesztése érdekében egészségfejlesztési programok megvalósítása az életmódot befolyásolni képes színtereken (települések, kistérségek, munkahelyek, oktatási és egészségügyi intézmények), valamint egészségfejlesztési tematikus programok megvalósítása útján.

6.1.3. A

Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési illetve vastagbélszűrési programok) országos kiterjesztésének támogatása

1,00

A lakosság szűrési részvételének (átszűrtség) növelése korábbi pilot szűrőprogramok (védőnői méhnyakszűrési illetve vastagbélszűrési programok) országos kiterjesztésével.

6.1.3. B

Népegészségügyi és egészségfejlesztési kampányok támogatása

1,20

Célzott népegészségügyi kommunikációs kampányok megvalósítása a lakosság egészségmagatartásának, népegészségügyi szűrésekkel kapcsolatos attitűdjének befolyásolása, az öngondoskodás és egyéni felelősségérzet növelése érdekében.

6.2.2.A

Képzési programok az egészségügyi ágazat szolgáltatás-fejlesztése érdekében

5,74

Az egészségügyi szolgáltatók minőségi humánerőforrás fejlesztése a betegellátás szinvonalának növelése érdekében

6.2.2.B

Képzés és módszertani fejlesztés

0,50

A képzések tananyagtartalmának, módszertanának (kurrikulum, szakmai és vizsgakövetelmény, képzési terv) fejlesztése, mely elsődlegesen a minőségi kontrolltényezők bevezetését célozza, az országosan egységes és színvonalas képzés, gyakorlati oktatás biztosítása érdekében.

6.2.3

Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés

1,00

Az egészségorientált kormányzati és egészségpolitikai döntéshozatal kialakításának támogatása az egészségmonitorozás országos hálózatának kialakításával, és a progresszivitási szinteknek megfelelő, szükséglet alapú kapacitástervezés megalapozásával.

6.2.4

Foglalkoztatás intézményi támogatása

1,75

Képzett szakemberek foglalkoztatásának támogatásán keresztül a betegellátás színvonalának növelése, valamint a humánerőforrás egyenlőtlenségek mérséklése, ezáltal hozzájárulva az egészségügyi ellátórendszer egyenszilárd működéséhez.

6.2.5.A

Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban

0,95

Az egységes, integrált külső felülvizsgálati rendszer bevezetésének módszertani támogatása, egységes nemzetközi akkreditációs követelmény rendszernek megfelelően.

6.2.5.B

Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Standardokon alapuló egységes külső felülvizsgálati rendszer bevezetésére történő felkészülés támogatása - pilot projekt

0,75

Az egységes külső felülvizsgálati rendszer bevezetésére történő felkészülés támogatása járó- és fekvőbeteg szakellátó intézményekben pilot jelleggel.

6.2.5.C

Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Területi együttműködések kialakításának, fejlesztésének szakmai, módszertani támogatása

0,60

A Térségi Egészségszervezési Központok létrehozását segítő egészségügyi ellátórendszer szakmai átszervezésének módszertani megalapozása a Semmelweis Tervvel összhangban.

6.2.5.D

Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Területi együttműködés támogatása

11,40

A Semmelweis Tervvel összhangban általános cél a Térségi Egészségszervezési Központ rendszerének létrehozása, ezáltal hozzájárulva az egészségügyi ellátórendszer átstrukturálásához, teljesítményének javításához.

6.2.7

Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer bevezetésének támogatása - módszertan- és képzésfejlesztés az eTAJ rendszerhez kapcsolódóan

1,00

Az e-TAJ funkción alapuló, egyedileg azonosított betegadatok feldolgozásának korszerűsítése a szükséges módszertan és oktatási anyagok fejlesztésével.

6.

Prioritás

37,05