147/2011. (VIII. 4.) Korm. rendelet
a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról1
2011.09.19.
„(1) A bírság mértékét az eset összes körülményére – az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértés értékre és mennyiségre, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértést elkövető gazdasági súlyára, az elkövetés szándékosságára, az okozott kár mértékére (helyre nem hozható, súlyos, nemzetgazdasági szintű genetikai, illetve gazdasági kár) – tekintettel kell meghatározni.”
„(4) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.”
[A minőségvédelmi bírság mértéke legfeljebb 300 000 forint]
„c) a jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettség elmulasztása”
„4/A. § (1) A minőségvédelmi bírság mértéke a) géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag (a továbbiakban: szennyezett szaporító anyag) forgalomba hozatala esetén 100 000 forinttól 2 000 000 000 forintig;
b) a szennyezett szaporító anyag tétel elkülönítésére vonatkozó vagy a szennyezettség tényével kapcsolatos értesítési kötelezettség be nem tartása esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig;
c) zárolt növényi kultúrára vonatkozó betakarítási tilalom megsértése esetén 100 000 forinttól 10 000 000 forintig;
d) a szennyezett szaporító anyag tétel vagy a köztermesztésbe bocsátott szennyezett szaporító anyagból származó növényi kultúrára vonatkozó megsemmisítési kötelezettség be nem tarása esetén késedelmes naponként 100 000 forinttól 10 000 000 forintig
terjed, de legfeljebb a jogszabálysértést elkövető által elért nettó árbevételének tíz százaléka.
(2) A nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti konszolidált nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a jogszabálysértést elkövető működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a jogszabálysértést elkövető a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező jogszabálysértést elkövető esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a jogszabálysértést elkövető által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával, mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.”
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
