148/2011. (VIII. 4.) Korm. rendelet
a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról1
2011.08.12.
(E rendelet alkalmazásában)
„h) rendkívüli helyzet: olyan, átlagosan négyévenként egynél többször nem várható esemény vagy események kombinációja, amelyek az adott helyen károsan hatnak ki a fürdővíz minőségére;”
„(4) Ha a fürdővízprofil a vízminőség hosszabb távú romlási trendjét vagy cianobaktériumok, illetve makroalgák elszaporodási tendenciáját mutatja, a megyei tisztifőorvos – szükség szerint – megteszi az alábbi intézkedéseket:
a) meghatározza a felmerülő egészségkockázatot és az elfogadhatóságot,
b) feltárja és megszünteti az okokat, valamint
c) tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az eljárás során a megyei tisztifőorvos a helyi viszonyok megismerése érdekében a jegyzőt szakértőként igénybe veheti.”
„(4a) Az (1) bekezdésben felsorolt vízszennyező anyagok jelenlétének észlelése esetén a kistérségi népegészségügyi intézet az ezt rögzítő jegyzőkönyv kézhezvételét követően azonnal megteszi a megfelelő intézkedéseket, beleértve a jegyző és a nyilvánosság tájékoztatását.”
„(1) A fürdővízminőség-értékelés alapján a „kifogásolt” osztályba tartozó fürdővíz esetében – ideértve az ideiglenesen „kifogásolt” minőségűnek osztályozott fürdővizeket is –, az ilyen osztályozást követő első fürdési idénytől kezdődően a kistérségi népegészségügyi intézet az alábbi intézkedéseket teszi:
a) a fürdőzés tilalmát rendeli el, melyről tájékoztatja a fürdőhely üzemeltetőjét és kötelezi arra, hogy
aa) egyértelmű és egyszerű figyelmeztető jelzéssel felhívja a nyilvánosság figyelmét a nem megfelelő vízminőségre,
ab) tájékoztassa a nyilvánosságot a szennyezés okairól és az intézkedések megtételének elrendeléséről,
b) a helyi viszonyok megismerése érdekében a jegyző szükség szerinti szakértőként történő igénybevételével megállapítja a „kifogásolt” minőségi állapotra vezető okokat, valamint megteszi a szennyezés okainak megelőzését, csökkentését, vagy megszüntetését célzó, hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt intézkedéseket azonnal meg kell tenni, amennyiben a kistérségi népegészségügyi intézet olyan rendkívüli eseményről szerez tudomást, amely a fürdőzők egészségét, illetve a fürdővizek minőségét ténylegesen vagy várhatóan veszélyezteti.”
„Minden fürdővízre vonatkozóan évente, amint az információ rendelkezésre áll, és a fürdési idény teljes időtartama alatt, a fürdővizek 300 méteres körzetén belül, a fürdőzők számára jól megközelíthető és látható módon, engedélyezett fürdővíz esetében a kistérségi népegészségügyi intézet, kijelölt fürdőhely esetében az üzemeltető hozzáférhetővé teszi:”
„(9) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a megfelelő helyi médiában, valamint a honlapján – indokolt esetben több nyelven is – minden évben, amint az rendelkezésre áll, közzéteszi az illetékességi területét érintően:
a) a nyilvántartott fürdővizek listáját,
b) minden egyes fürdővíz elmúlt három évre vonatkozó osztályozását és fürdővíz-profilját, ideértve az utolsó osztályozást követően végzett minőségellenőrzés eredményeit,
c) a „kifogásolt” osztályba sorolt fürdővizek esetén a szennyezés okainak megszüntetésére és a fürdőzők szennyezés expozíciójának megakadályozására, valamint a szennyezés elhárítására tett – a 10. § (1) bekezdésében foglalt – intézkedéseket, d) rövid távú szennyezésnek kitett fürdővizek esetén általános tájékoztatást:
da) azokról a körülményekről, amelyek feltehetőleg rövid távú szennyezéshez vezetnek,
db) a szennyezés előfordulásának valószínűségéről és valószínűsíthető időtartamáról,
dc) a szennyezés okairól,
dd) a szennyezés okainak elhárítására és a fürdőzők expozíciójának megakadályozására tett intézkedésekről.
(10) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a (9) bekezdés b)–d) pontjaiban foglalt információt amint az rendelkezésre áll, de legkésőbb minden év december 15-éig teszi közzé. (11) Az OTH a nyilvántartott fürdővizek és kijelölt fürdőhelyek, valamint a tartós fürdési tilalom alá eső fürdővizek listáját minden fürdési idény kezdete előtt, amint az rendelkezésre áll, de legkésőbb június 15-ig a honlapján közzéteszi.”
„(12) A kistérségi népegészségügyi intézet adatszolgáltatása alapján a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és az OTH a honlapján keresztül közérthető módon tájékoztatja a nyilvánosságot
a) az emelkedett cianobaktérium-burjánzással összefüggő egészségügyi kockázatról és a cianobaktériumra különösen érzékeny személyek magatartására vonatkozó ajánlásokról,
b) a makroalgák elszaporodásának tendenciájáról és az ezzel összefüggő egészségügyi kockázatról.”
„11/A. § (1) A kistérségi népegészségügyi intézet a nyilvánosság számára lehetőséget biztosít az e rendelet végrehajtásában való részvételre – különösen a fürdővizek listájának megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére vonatkozóan – javaslatok, észrevételek és panaszok megtétele útján. A kistérségi népegészségügyi intézet a nyilvánosság észrevételeinek, javaslatainak fogadását minden elérhetőségén keresztül – beleértve a személyes konzultáció lehetőségét is – biztosítja. (2) A kistérségi népegészségügyi intézet e rendelet végrehajtásakor köteles a nyilvánosságtól megszerzett információt megfelelően figyelembe venni.
(3) A kistérségi népegészségügyi intézet a honlapján és a helyi médiában tájékoztatja a nyilvánosságot arról, hogy az e rendelet végrehajtásában milyen módon vehet részt.
(4) A kistérségi népegészségügyi intézet minden szezont követően legkésőbb október 15-éig jelenti a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek a nyilvánosság bevonásával és tájékoztatásával kapcsolatos tapasztalatokat és a megtett intézkedéseket.
(5) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv minden év november 15-éig összesített jelentést küld az OTH-ba a kistérségi népegészségügyi intézetek és a saját, a nyilvánosság tájékoztatásával és bevonásával kapcsolatos tapasztalatairól és intézkedéseiről.”
„(5) A fürdővizek minőségét érintő határon átnyúló hatások tekintetében az érintett tagállamokkal, illetve az Európai Unió tagjai közé nem tartozó érintett szomszédos államokkal történő együttműködés során a két- és többoldalú vízügyi keretegyezmények jelentik a megfelelő információcsere és az ilyen hatások ellenőrzése érdekében szükséges együttes fellépés keretrendszerét.”
„(2a) A rövid távú szennyezések e rendeletben előírt kezelése érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálat gondoskodik az ilyen szennyezésnek kitett vizeket érintő jelentősebb csapadékesemények lehetőség szerinti előjelzéséről és a legalább 15 mm-es csapadékesemények bekövetkezésének visszaigazolásáról. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az előrejelzést és az utólagos tájékoztatást a kistérségi népegészségügyi intézetnek küldi meg. A rövid távú szennyezési veszélynek kitett fürdővizek listájáról az Országos Meteorológiai Szolgálatot az OTH tájékoztatja.
(2b) A kistérségi népegészségügyi intézet intézkedik arról, hogy a rövid távú szennyezésnek kitett fürdőhelyek üzemeltetőihez eljusson az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése annak érdekében, hogy az üzemeltetők a fürdőzők tájékoztatására irányuló kötelezettségüknek eleget tehessenek.”
9. § Az R. 2. § e) pont ea) és eb) alpontjában, 3. § (1)–(3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 5. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 8. § (3) és (6) bekezdésében, 9. § (1), (5) és (7) bekezdésében, 10. § (3), (5) bekezdésében, (6) bekezdés c) pontjában és (8) bekezdésében, 11. § (3) és (5) bekezdésében és 7. melléklet 7. pontjában a „kistérségi” szövegrész helyébe a „kistérségi népegészségügyi” szöveg lép.
10. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdésében az „a fürdővízprofil megállapítására irányuló eljárásban” szövegrész helyébe az „a fürdővízprofil megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére irányuló, valamint a vízminőség romlása esetén lefolytatott eljárásban” szöveg lép.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
