15/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelet
a Kártalanítási Számla kezelője adatszolgáltatási kötelezettségéről1
2011.12.01.
1. § (1) E rendelet hatálya a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjére (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki.
(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.
2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.
3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva teljesíti.
(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
4. § Az adatszolgáltató az 1. mellékletben meghatározott adatszolgáltatást a tárgyévet követő év május 31-ig köteles a Felügyelet részére megküldeni.
5. § Ez a rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 15/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelethez
2. melléklet a 15/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelethez
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Kapcsolódó jogszabályok
2. Az adatszolgáltatás formai követelményei
A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.
Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza a Kihelyezett Adatküldő Program (KAP) Felhasználói kézikönyve.
A Felügyelet az adatfogadó rendszerén keresztül (a feltöltött küldemény jogosultságának, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésének és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében) a beküldéstől számított 24 órán belül (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig „feldolgozott” üzenetet kap az adatszolgáltató.
A „feldolgozott” üzenet tekintendő a teljesítés elfogadásáról szóló tájékoztatásnak.
Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.
Ha az adatszolgáltató önellenőrzése, belső ellenőrzése vagy egyéb lefolytatott ellenőrzés során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
– az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
– a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.
A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje: ezer forint.
A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az adatszolgáltató köteles a Kártalanítási Számla elszámolásának szabályairól szóló 4/2002. (II. 6.) PM rendelet szerinti, a Számviteli Politikájában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó bevétele és ráfordítása felosztásának elvét rögzítő szabályzat, valamint a befektetéssel kapcsolatos bevételek és ráfordítások számításának módját és a számítás alapjául szolgáló adatokat pdf formátumban az 1. számú melléklet tábláival egyidejűleg a Felügyeletnek megküldeni. Az elektronikus úton, pdf formátumban beküldendő fájlokat az alábbi általános formai előírások figyelembevételével kell csatolni: – a fájlnév nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
– a fájlnév felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf
A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja. Pl. a 2011. évre vonatkozóan: „20111231”.
A melléklet típusa a Felügyelet felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza a következők szerint:
Megnevezés |
Rövid név |
Bevételek és ráfordítások felosztásának elvét rögzítő szabályzat |
bevraf |
Befektetéssel kapcsolatos bevételek és ráfordítások számításának módja |
befbevraf |
3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
43MABISZ A Kártalanítási Számla elkülönített eredményelszámolása
A tábla célja, a tábla kitöltése
Az eredményelszámolást a Korm. Rendelet 7–9. §-aiban meghatározottak szerint kell elkészíteni, és a tábla kitöltésével megküldeni a Felügyelet részére. Az eredményelszámolás elkészítése során figyelemmel kell lenni a PM Rendelet előírásaira is. 43B Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai
A tábla célja, a tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítástechnikai tartalékait mutatja be.
43C71FN Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Fedezet nélküli károkozók
A tábla célja, a tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató a tárgyév fedezet nélküli károkozók általi káralakulását jelenti.
A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyek során a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.
A kárkifizetésben a bejelentett káreseményekhez köthető kárkifizetéseket, de a járadék jellegű kifizetések közül csak a függő járadékokra történt kifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni. A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.
Tételes függőkárok száma (darab)
A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív.
Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)
Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.
43C71IS Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Ismeretlen károkozók
A tábla célja, a tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató a tárgyév ismeretlen károkozók általi káralakulását jelenti, a fedezet nélküli károkozók káraival megegyező módon.
43C71KSZ Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Kártalanítási Számla összesen
A tábla célja, a tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi összes káralakulást jelenti.
Az összesített táblázat összesített tételes függőkár tartalék adata megegyezik a 43Btábla költségekkel csökkentett bruttó függőkár tartalék adatával.
43C4 A tárgyév járadék- és egyéb kifizetései
A tábla célja, a tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi járadékkifizetéseit, illetve járadékmegváltásait jelenti.
43C411 Járadékkifizetések
A járadékkifizetésben a járadéktartalék terhére történt járadékkifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni.
Az egyéb kifizetésekbe azon kifizetéseket kell beírni, melyek szerepelnek az elkülönített eredményelszámolás 04. aa) sorában, de nem járadékkifizetések és nem szerepelnek a 43C71KSZtábla kárkifizetései között.
A táblázat összesen adata és a 43C71KSZ jelű tábla összesített kárkifizetése összesítve adja az elkülönített eredményelszámolás 04. aa) sorát.
43C6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint
A tábla célja, a tábla kitöltése
A táblában a Kártalanítási Számlával kapcsolatos IBNR tartalékot kell jelenteni, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban. Az összesen sor adata megegyezik a 43B tábla költségekkel csökkentett bruttó IBNR tartalék adatával.
