• Tartalom

15/2011. (V. 27.) KüM–NGM együttes utasítás

15/2011. (V. 27.) KüM–NGM együttes utasítás

az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről1

2011.05.28.

A köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, továbbá figyelembe véve az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetésével összefüggő feladat- és hatásköröket, a külgazdasági szakdiplomata kiválasztásának, felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a Külügyminisztérium (a továbbiakban: KüM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM), továbbá a külgazdasági szakdiplomata közötti kapcsolattartásnak a Korm. rendeletben nem szabályozott területeire vonatkozóan az alábbi együttes utasítást adjuk ki:

Az utasítás hatálya

1. §

1. Az utasítás hatálya a Magyar Köztársaság külképviseletein kormánytisztviselőként tartós külszolgálatot teljesítő külgazdasági szakdiplomatákra (a továbbiakban: szakdiplomata) és asszisztensekre, valamint a szakdiplomaták kiválasztására, felkészítésére, külszolgálatára, szakmai irányítására és szakmai értékelésére, a munkáltatói jogok gyakorlására, az általuk ellátandó külképviseleti feladatokra, valamint az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer elhelyezésére és pénzügyi, működési feltételeire terjed ki.
2. A szakdiplomaták kormány-tisztviselői jogviszonya létesítésében, a kormány-tisztviselői besorolásban és az ahhoz kapcsolódó alapilletmény, illetménykiegészítés és pótlékok megállapításában, a besorolás, a fizetési fokozat változásában a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a külszolgálat ideje alatt a munkáltatói jogok gyakorlásában, valamint a járandóságok és juttatások tekintetében a 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet, a jelen utasítás,valamint a KüM Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2010. (X. 29.) KüM utasítás (a továbbiakban: SzMSz) az irányadó.
3. A szakdiplomata a külképviselet személyi állományának tagja. Feladatai ellátása során az 1. § 1. és 2. pontokban hivatkozott jogszabályok és az SzMSz mellett maradéktalanul be kell tartania a KüM egyéb utasításaiban és szabályzataiban, továbbá a szakmai alaputasításában, a munkaköri leírásában, a külképviselet vezetőjének egyedi utasításaiban, a külképviselet ügyrendjében, helyettesítési és ügyeleti rendjében, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat.

A szakdiplomata feladata

2. §

1. A szakdiplomata feladata az üzleti kapcsolatok elősegítése, így különösen a befektetésösztönzés, az exportfejlesztés, a piacépítés, a közvetlen regionális gazdasági kapcsolatok élénkítése és ennek érdekében az érintett államigazgatási intézményekkel, vállalatokkal, szakmai érdekképviseleti szerveikkel való kapcsolattartás. Ellátja továbbá az általános gazdaságdiplomáciai feladatokat.
2. A külgazdasági asszisztens feladatköre különösen a vezető szakdiplomata tevékenységének segítése, a vezető szakdiplomata szakmai felügyelete mellett ellátja a szakmai alaputasításban és munkaköri leírásban meghatározott feladatokat (így többek között: külgazdasági háttéranyagok, tárgyalási előkészítők önálló összeállítása, gazdasági sajtó figyelése, összefoglalók készítése, befektetői és kereskedelemfejlesztési rendezvények koordinálása, rendezvényeken, illetve a programok utómunkálataiban való közreműködés, gazdasági információk gyűjtése).
3. A szakdiplomaták, a szakmai alaputasításban rögzített szakdiplomáciai feladataik ellátásának elsődlegessége mellett, a munkaköri leírásban rögzített diplomáciai, illetve konzuli feladatokat is ellátnak.

A szakdiplomata kiválasztása, felkészítése, külszolgálata

3. §

1. Az NGM a KüM-mel való egyeztetés után dönt arról, hogy mely állomáshelyen indokolt szakdiplomatát alkalmazni. A külképviseleti rendszer szakmai, technikai és operatív működését a KüM és az NGM félévente helyettes államtitkári szinten áttekinti. A szakdiplomata-hálózat állomáshelyeit, aktuális létszámát (esetleges növelését, csökkentését vagy átcsoportosítását) az NGM és a KüM évente, a tárgyév január 31-ig külön megállapodásban rögzíti.
2. Szakdiplomata csak kormánytisztviselő lehet. Amennyiben a szakdiplomata álláshely betöltésére kiválasztott személy nem kormánytisztviselő, az NGM a kiválasztott személlyel a külszolgálat, valamint a felkészülés és a záró beszámolás idejére határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesít. Amennyiben a kiválasztott személy kormánytisztviselő, de nem az NGM-mel, illetve a KüM-mel áll közszolgálati jogviszonyban, a külszolgálat, valamint a felkészülés és a záró beszámolás idejére határozott időre áthelyezésre kerül az NGM, illetve a külszolgálat idejére a KüM állományába. A szakdiplomata KüM-be történő határozott idejű áthelyezésének – a külügyi-diplomáciai felkészülésre, valamint a külszolgálattal kapcsolatos adminisztratív feladatokra figyelemmel – a kihelyezés időpontját megelőzően legalább egy hónappal korábban kell történnie.
3. A külképviseletek szakdiplomata álláshelyeit az NGM jogosult betölteni. Az NGM a teljes kiválasztási eljárást a KüM – egyetértési joggal rendelkező – képviselőjének bevonásával bonyolítja le.
4. A szakmai felkészítés az NGM feladata, a külügyi-diplomáciai felkészítést a KüM biztosítja. A szakmai és a külügyi-diplomáciai felkészítésre a KüM és az NGM egymással egyeztetett feladattervet készít. A felkészítéshez szükséges időtartamról a szakdiplomata jelölt szakmai gyakorlata, külügyi tapasztalata és az ellátandó feladatok ismeretében, a KüM egyetértésével, az NGM dönt.
5. A KüM az áthelyezett szakdiplomata részére az NGM-ben megállapított alapilletményt, illetménykiegészítést és illetménypótléko(ka)t folyósítja a KüM gyakorlata szerinti egyéb járandóság és juttatás mellett. A KüM állományába való határozott idejű áthelyezés az NGM-ben megállapított köztisztviselői besorolással – azonban korábbi esetleges vezetői megbízatás figyelmen kívül hagyásával és 100%-os beállási szinten – történik.
6. A szakdiplomata munkakör fontos és bizalmas munkakörnek minősül. Tartós külszolgálatra rendelésre ezért csak a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását és biztonsági kockázat nélküli lezárását követően kerülhet sor. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az NGM kezdeményezi, eredményéről a KüM-öt haladéktalanul tájékoztatja. A szakdiplomata a Ktv. szerinti vagyonnyilatkozatra kötelezett, külszolgálata alatt a vagyonnyilatkozatot a KüM-ben teszi.
7. A szakdiplomata tartós külszolgálatra rendeléséhez – a tartós külszolgálatról szóló Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeken túl – az alábbi feltételek teljesítése szükséges:
a) az állomáshelyen elismert munkanyelvből „C” típusú felsőfokú államilag elismert – vagy jogszabály által azzal egyenértékűvé nyilvánított – nyelvvizsga;
b) az NGM és a KüM illetékes részlegei által igazolt felkészítés megtörténte (pl. konzuli vizsga);
c) külügyi szakmai alapvizsga legalább „megfelelt” eredménnyel történő letétele;
d) közigazgatási alapvizsga eredményes letétele;
e) érvényes személygépkocsi-vezetői engedély, gépjármű-vezetői gyakorlat;
f) eredményes munkaalkalmassági vizsgálat, amelyet az NGM végez.
A külgazdasági asszisztensekre a fenti rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben az a) pontban meghatározott nyelvi követelmény vonatkozásában középfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsga elegendő.
Az esetleges hiánypótlásra a pályázat elnyerésétől számított, illetve a jelen utasítás hatálybalépésekor külszolgálatot teljesítő diplomaták esetében az utasítás hatálybalépését követő egy naptári év áll rendelkezésre.
8. A külszolgálattal kapcsolatos munkajogi és pénzügyi kérdéseket – ideértve a külszolgálat várható időtartamát, a kihelyező okirat módosítása esetén a megszüntetés és a kihelyezés visszavonásának, valamint az áthelyezés feltételeit – a KüM, az NGM és a szakdiplomata háromoldalú megállapodás keretében írásban rögzítik.
9. Az NGM a tartós külszolgálat meghosszabbításáról, vagy annak lejártáról, a váltás módjáról, a tervezett váltást megelőzően 8 hónappal egyeztetést kezdeményez a KüM-mel.
10. A szakdiplomaták kirendelésével, működésével, berendelésével kapcsolatban felmerülő problémás, a normál ügyintézési menetben kezeltektől eltérő ügyek koordinálására az NGM és a KüM egy-egy, felhatalmazással bíró kapcsolattartót jelöl ki. A két tárca között felmerülő vitás kérdéseket először a kapcsolattartók egyeztetik.

Munkáltatói jogok gyakorlása

4. §

1. A szakdiplomata felett a munkáltatói jogkört a KüM-be való áthelyezést megelőzően a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. A KüM-be való határozott idejű áthelyezés és a tartós külszolgálat időtartama alatt a szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat – így különösen a kihelyezés, a kihelyezés tartalmának módosítása, a kihelyezés visszavonása, fegyelmi eljárás indítása – a KüM és az NGM közigazgatási államtitkára együttesen gyakorolja.
2. Munkáltatói intézkedést, döntést mind a KüM, mind az NGM jogosult – a másik félhez írásban intézett nyilatkozatával – kezdeményezni. Javaslattételi jog a képviselet vezetőjét is megilleti.
3. A másik fél köteles a kezdeményezett munkáltatói intézkedésről, döntésről való álláspontját a kezdeményező félnek 15 napon belül írásban jelezni.
4. Munkáltatói intézkedés, döntés csak mindkét minisztérium együttes jóváhagyásával hozható. A munkáltatói intézkedést, döntést tartalmazó iratot a KüM készíti el és jóváhagyásra, illetve aláírásra megküldi az NGM-nek.

A szakdiplomata irányítása

5. §

1. A külképviselet egységes működtetése érdekében a külképviselet valamennyi dolgozójának irányítását a külképviselet-vezető látja el.
2. A szakdiplomata a külképviselet munkájában munkaköri leírásában rögzítettek szerint vesz részt. A biztonsági szolgálat és az ügyelet ellátására a szakdiplomata a külképviselet működési rendje szerint köteles.
3. A szakdiplomatát a tartós külszolgálat megkezdésekor szakmai alaputasítással és munkaköri leírással kell ellátni. A szakdiplomata szakmai alaputasítását az NGM készíti el és arról, valamint annak módosításáról tájékoztatja a KüM-öt. A munkaköri leírás elkészítése és módosítása az NGM egyetértését követően a KüM feladata. A szakdiplomata kiérkezését követően az állomáshelyen írásban veszi át a feladatokat a korábban ugyanazon feladatkört ellátó szakdiplomatától. Amennyiben a szakdiplomata megérkezésének időpontjában a korábban ugyanazon feladatkört ellátó szakdiplomata már nem tartózkodik az állomáshelyen, a feladatok átadás-átvétele a külképviselet vezetője által kijelölt munkatárs közvetítésével, írásban történik.
4. A szakdiplomaták szakmai írásbeli utasításairól az NGM a képviseletvezetőt egyidejűleg tájékoztatja. A szakdiplomata az utasítás végrehajtásáról a képviseletvezető egyidejű tájékoztatása mellett jelent az NGM-nek. A képviseletvezető biztosítja a szakdiplomatának az NGM-mel való folyamatos kapcsolattartás feltételeit, elősegíti a munkaköri leírásban és a szakmai alaputasításban foglalt feladatainak végrehajtását.
5. A szakdiplomata, a munkaköri leírásában meghatározott diplomáciai, illetve konzuli feladatokat látja el, alapelvként munkaidejének legfeljebb 25%-ában. A munkaköri leírás a szakdiplomata számára – indokolt esetben – ettől eltérő arányokat is megállapíthat. A KüM részére történő munkavégzés nem hátráltathatja a szakdiplomata szakmai alaputasításban és munkaköri leírásban meghatározott feladatainak napi elvégzését.
6. A külgazdasági asszisztens és külgazdasági helyi alkalmazott szakmai irányítását a szakdiplomata látja el. Azokon az állomáshelyeken, ahol több szakdiplomata is dolgozik, az NGM határozza meg a szakmai szervezeti felépítést és jelöli ki a vezető szakdiplomatát. Az NGM által kijelölt vezető szakdiplomata közvetlenül irányítja a beosztott szakdiplomatákat.
7. A szakdiplomaták vonatkozásában a képviselet-vezető tájékoztatásával az NGM feladata az operatív munkák kiadása, a kiadott feladatoknál a prioritási sorrend meghatározása, a munkaidő-gazdálkodás kérdésének meghatározása, a szakdiplomaták munkájának mérése és a számonkérés rendszerének működtetése a külképviselet vezetőjével egyeztetve.
8. A szakdiplomata munkáját segítő helyi alkalmazottak tekintetében a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat a külképviselet vezetője gyakorolja, és ő köteles a munkáltatót terhelő kötelezettségek teljesítésére.
8.1. A szakdiplomata munkáját segítő helyi alkalmazott munkaviszonyának létesítésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó KüM döntés csak az NGM egyetértésével hozható. A munkáltatói jogokat illető intézkedések tekintetében a külképviselet vezetője a vezető szakdiplomata, illetve a szakdiplomata véleményének figyelembevételével dönt. Vita esetén a KüM és az NGM soron kívül egyeztet. A munka közvetlen felügyeletére vonatkozó jogkör a vezető szakdiplomatát, illetve a szakdiplomatát illeti meg.
8.2. A szakdiplomata a külképviselet alkalmazottainak munkavégzésre vonatkozóan – a külgazdasági asszisztens és szakdiplomata munkáját segítő helyi alkalmazott esetét kivéve – utasítást nem adhat. Amennyiben feladatainak ellátásához segítségre van szüksége, az igénybevételről a külképviselet vezetőjével egyeztet.
9. A szakdiplomata az illetékes külföldi hatóságoknál a tevékenységét érintő kérdésekben jár el, külföldi szervek képviselőivel illetékességi körén belül tárgyal. Diplomáciai jelentőséggel bíró lépést a szakdiplomata az NGM-mel és KüM-mel történt előzetes egyeztetést követően tehet. Diplomáciai jelentőséggel bíró lépés különösen: a Magyar Köztársaság nevében megbeszélések, tárgyalások, rendezvények kezdeményezése, azokon való részvétel, nemzetközi szerződés tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, a fogadó ország hasonló kezdeményezésének elfogadása.
10. A képviselet-vezető biztosítja a szakdiplomatának a külgazdasági feladatkörbe tartozó, a képviselet-vezető által folytatott tárgyalásokon, rendezvényeken, megbeszéléseken és egyéb eseményeken való részvételt, beleértve az esetleges kiküldetéseket is. Amennyiben a szakdiplomata a képviselet-vezető által folytatott tárgyalásokon, rendezvényeken és egyéb eseményeken nem vett részt, az NGM-et érintő kérdésekben a képviselet-vezető gondoskodik az NGM és a szakdiplomata tájékoztatásáról.
11. A szakdiplomata a külszolgálatban eltöltött minden év március 31. napjáig részletes írásos jelentést készít, melyet elküldés előtt bemutat a képviselet-vezetőnek, aki írásban értékeli a szakdiplomata – szakmai tevékenységi körén kívüli – munkáját. A szakdiplomata az évenkénti külpiaci hét alatt beszámol az NGM-nek és a KüM-nek.
12. A külszolgálat befejezésekor a szakdiplomata a teljes időszakot átfogó, összefoglaló jelentést készít, amelyet bemutat a képviselet-vezetőnek. A szakdiplomata a képviselet-vezető által láttamozott jelentését a hazatérését követő 30 napon belül megküldi az NGM és a KüM részére. A jelentés, illetve a beszámoló különösen a szakdiplomata szakmai alaputasításában, valamint munkaköri leírásában rögzített, vagy egyéb úton kapott feladatai teljesítésére terjed ki.
13. A szakdiplomata az NGM által meghatározott jelentési rend szerint készíti egyéb jelentéseit az NGM részére, és azokat a képviselet-vezető egyidejű tájékoztatása mellett juttatja el az NGM-nek.

Az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetésének pénzügyi és személyi feltételei

6. §

1. A szakdiplomata személyi juttatásait, a működéséhez szükséges dologi kiadások és beszerzések fedezetét a KüM az érvényben lévő vonatkozó szabályzatok szerint biztosítja. A KüM fejezeti költségvetését érintő, kormányzati szintű, központi, kötelező költségvetési módosítások a szakdiplomaták előirányzatait is arányosan érintik. A módosítások állomáshelyekre lebontott konkrét mértékéről az NGM egyetértésével, a KüM dönt.
2. A szakdiplomaták létszámkeretének KüM–NGM közös döntés alapján történő növelésével járó szakdiplomata- álláshely létesítése esetén, az NGM átadja a szakdiplomata státuszt, és egyszeri jelleggel biztosítja a szakdiplomata működésének fedezetéhez szükséges forrást. Szakdiplomata-álláshely fentiek alapján történő megszüntetése esetén a KüM átadja a státusz fedezetét szolgáló forrásokat az NGM-nek.
3. Az NGM jogosult a szakdiplomata munkavégzéséhez szükséges dologi kiadások, valamint beszerzések többletforrását, többleteszközt kiegészítő jelleggel évközi előirányzat-átadással a KüM részére átadni. Az NGM forrásból beszerzett eszközök használatára elsősorban a szakdiplomaták jogosultak, azonban szükség esetén, ideiglenesen, a szakdiplomaták szakmai feladatainak ellátását nem akadályozva, használatuk a külképviselet általános működésébe bevonhatók.
4. Az évközi előirányzat-átcsoportosításból az állomáshelyeken kifizetett, majd később visszavételezett forgalmi adó összegével a KüM negyedévente megemeli az átadott keretösszeg maradványát.

A szakdiplomaták munkahelyi elhelyezése és lakáskörülményei

7. §

1. A szakdiplomatát és a külgazdasági asszisztenst a KüM szolgálati besorolásának, illetve az adott állomáshely sajátosságainak megfelelő szolgáltatások és ellátás illeti meg. Az NGM jogosult figyelemmel kísérni a szakdiplomaták élet- és munkakörülményeinek alakulását és a zavartalan munkavégzéshez a külképviselet más beosztott diplomatáihoz hasonló feltételek biztosítását. Amennyiben ezek a feltételek nem felelnek meg a szakdiplomata feladatkörének, diplomáciai rangjának, az adott országra meghatározott biztonsági követelményeknek, az NGM kezdeményezheti a KüM-nél a feltételek módosítását. A szakdiplomaták és asszisztensek élet- és munkakörülményeit befolyásoló módosító elképzeléseket a KüM az NGM-mel előzetesen egyezteti.
2. A KüM a szakdiplomata részére az adott állomáshelyen irodahelyiséget biztosít. A szakdiplomata az általa használt irodát a vonatkozó előírások (pl. munkarend, biztonsági előírások) szerint – szükség esetén munkaidőn túl is – használhatja. A KüM gondoskodik az irodák és közvetlen környezetük állagának megőrzéséről, ellátja a karbantartási és felújítási munkálatokat. Átalakítások, átköltöztetések csak a KüM és az NGM közötti előzetes írásban egyeztetett megállapodás alapján hajthatók végre.
3. A szakdiplomatákhoz rendelt helyi alkalmazottak munkaszerződéseinek megkötésére, azok módosítására, megszüntetésére a KüM-ben hatályos szabályok vonatkoznak. A külgazdasági szakdiplomatákhoz rendelt helyi alkalmazottak bérének fejlesztéséről az NGM-mel egyeztetve a KüM jogosult dönteni.
4. Amennyiben a szakdiplomata munkaköri feladatainak ellátásához szükséges tárgyi eszközök beszerzését, vagy lakása, irodahelyisége esetleges cseréjét igényli, azt a külképviseleten kell kezdeményeznie a külképviselet működési rendjének (1/2007. KüM utasítás), valamint a lakás-, illetve helyiségbérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően, betartva a KüM-ben meghatározott szolgálati utat. A felmerült igényről a KüM tájékoztatja az NGM-et és a kérdésben az NGM egyetértésével dönt.
5. Az engedélyezett beszerzések, valamint az irodahelyiség- és lakáscsere az érintett szakdiplomata közreműködésével, a szakdiplomata megalapozott igényeinek figyelembevételével valósulnak meg, de a beszerzéseket, illetve a cserét nem a szakdiplomata végzi.

A szakdiplomaták munkaeszközökkel való ellátottsága

8. §

1. A szakdiplomata részére feladatainak elvégzéséhez a KüM hivatali gépkocsit külön személyi használatra nem biztosít, kiemelt fontosságú állomáshelyeken az NGM biztosít (a gépkocsihasználat egyéb módját lásd 4. és 5. pontban).
1.1. Az NGM – a KüM véleményének figyelembevételével – jogosult dönteni a szakdiplomaták munkavégzéséhez szükséges gépkocsi beszerzéséről, amortizációs pótlásáról, a gépkocsi gyártmányáról, típusáról, kategóriájáról, valamint felszereltségéről. Az NGM az általa igényelt gépkocsik beszerzésének fedezetére a KüM részére forrást biztosít. A KüM csak az NGM hozzájárulásának birtokában selejtezheti a gépjárműveket. A KüM jogosult a szakdiplomata jelzése alapján baleset-megelőzési szempontból a gépjárműveket leállítani, és erről az NGM-et soron kívül értesíteni.
2. A gépkocsik fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költség – a városon kívüli üzemanyag és kenőanyag kivételével – a KüM-öt terheli. A szakdiplomata munkaköréhez tartozó minden hivatali kiküldetés üzemanyagköltsége a szakdiplomata elkülönített előirányzatát terheli. A magáncélú használat elszámolása a 18/2006. KüM utasítás vonatkozó pontjai szerint történik.
3. A szakdiplomata munkavégzéséhez használt hivatali gépkocsi vezetésére a KüM gépkocsivezetőt nem biztosít. A szakdiplomata az esetleges gépkocsivezető-igénybevételről a külképviselet vezetőjével egyeztet.
4. Személyhez kötött hivatali gépkocsi hiányában a szakdiplomata és asszisztens magángépkocsijának hivatali célú használata után a KüM köteles a 18/2006. KüM utasítás szerinti térítést megfizetni a használó szakdiplomatának és asszisztensnek. A szakdiplomata és asszisztens továbbá jogosult a külképviselet szolgálati és szolgáltató gépjárműveit is igénybe venni a többi diplomata és adminisztratív, technikai munkatárssal azonos feltételek mellett.
5. A KÜM gépkocsivásárlás céljára kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a Korm. rendelet 27. §-ában foglaltaknak megfelelően.
6. A KüM a szakdiplomaták és asszisztensek részére korlátozott mobiltelefon-használatot biztosít. A helyi alkalmazottak hivatali célú mobiltelefon használatára nem jogosultak.
7. A szakdiplomata mobiltelefon-használatára a külképviseleteken foglalkoztatott, mobiltelefon-használati jogosultsággal rendelkező diplomatákra vonatkozó szabályok az irányadók. Regionális szakdiplomata esetében a KüM, a hatályos mobiltelefon használatáról szóló KüM utasításban foglalt összeg erejéig, az akkreditált ország mobiltelefon-szolgáltatója által kibocsátott SIM kártyát is biztosít.
8. A KüM a szakdiplomaták részére hivatali célra a külképviseleten korlátozás nélkül biztosítja a vonalas telefon-, VPN-, illetve internethasználatot.
9. Az NGM által biztosított forrásból beszerzett hivatali gépkocsival Magyarországra történő hazatérésre és az állomáshelyre történő visszautazásra vonatkozó döntéséről előzetesen az NGM a KüM-öt tájékoztatja, melyet a KüM az állomáshelynek közvetlenül engedélyez. Egyúttal a haza-, és visszautazással kapcsolatosan felmerülő költségek fedezetét a 9 § 1. b) pontban megjelölt előirányzat terhére biztosítja.

A szakdiplomata működésének pénzügyi feltételei

9. §

1. A külképviseleti pénztárnaplóban „elkülönített előirányzat”-ként kell kezelni a szakdiplomatához, vagy a szakdiplomatákhoz együttesen rendelhető alábbi éves kiadások fedezetét
a) személyi juttatások (külképviseleten számfejtett napidíjak),
b) dologi kiadások (kiküldetési költségek, üzemanyagköltségek, reprezentáció és egyéb dologi kiadások).
Az a)–b) pontban meghatározott előirányzatok összegéről, valamint az egyes állomáshelyek és jogcímek szerinti felosztásról, tárgyév január 29-ig az NGM és a KÜM külön megállapodást köt.
Az előirányzatok felhasználásáról az állomáshelyen negyedévente összesített elszámolás készül, melyet a külképviselet a szakdiplomata rendelkezésére bocsát. A szakdiplomata a negyedéves elszámolást továbbítja az NGM-nek.
Amennyiben az NGM az általa meghatározott keret módosításáról, az állomáshelyek és/vagy jogcímek közötti átcsoportosításáról, zárolásáról az adott állomáshely vonatkozásában év közben dönt, úgy arról értesíti a KüM-öt. A KüM a szakdiplomaták részére haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedik az állomáshelyen a keretösszeghez való hozzáférés lehetőségéről.
2. Az „elkülönített előirányzatként” kezelt keretek felhasználása tekintetében a külképviselet – így különösen a külképviselet vezető – döntési joggal nem rendelkezik. A külgazdasági szakdiplomáciai egység az előirányzatok felhasználása során köteles betartani a KüM bizonylatkezelésre vonatkozó szabályait, melyet a KüM ellenőrizni jogosult.
3. Az „elkülönített előirányzatok” vonatkozásában az utalványozás jogát a szakdiplomata gyakorolja, az utalványozási jogot gyakorlók személyéről az NGM a tárgyév január 31-ig tájékoztatja a KüM-öt.
4. Amennyiben az adott állomáshelyre több szakdiplomata kerül kihelyezésre, az NGM kijelöli a vezető szakdiplomatát, illetve megjelöli az esetleges utalványozási jogkörrel rendelkező helyettesét. A vezető szakdiplomata gyakorolja az „elkülönített előirányzatok” tekintetében az utalványozási jogot, dönt a rendelkezésükre álló hivatali gépkocsik igénybevételének kérdésében.
5. A szakdiplomata ideiglenes hazarendeléséről, átutaztatásáról a két minisztérium egyeztet, figyelembe véve azt a szabályt, hogy mindig az a szerv köteles viselni a haza-, vissza-, illetve átutazás költségét, az esetlegesen felmerülő szállásköltséget, az egyéb kapcsolódó költségeket, amelyik kezdeményezésére történik a hazarendelés, illetve átutazás.
6. Amennyiben a szakdiplomata átutaztatására más tárca megkeresésére, illetve érdekében kerül sor, az átutazáshoz kapcsolódó költségeket a megkereső harmadik tárca viseli.
7. Az NGM által kezdeményezett, kiemelt program, rendezvény megszervezéséhez szükséges forrást az NGM biztosítja. Egyéb külgazdasági tartalmú, célú, közös rendezvények esetén a szakdiplomata és a képviselet vezetője egyeztet a költségviselés megosztásáról.
8. A KüM fedezi az éves külpiaci értekezletre történő hazautazással kapcsolatosan felmerülő költségeket, a szakdiplomata azonban köteles éves rendes szabadságát úgy időzíteni, hogy a szabadság az értekezlet időpontjával egybe essen. Ezzel összhangban, a külképviselet vezetője köteles a szakdiplomata rendes szabadságát az éves külpiaci értekezlet időpontját figyelembe véve kiadni.

Záró rendelkezések

10. §

1. Jelen utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba.
2. Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről szóló 8/2005. (XI. 18.) KüM–GKM együttes utasítás hatályát veszti.
1

Az utasítást a 3/2018. (II. 15.) KKM utasítás 1. § 14) pontja hatályon kívül helyezte 2018. február 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére