2011. évi CLV. törvény
2011. évi CLV. törvény
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról1
A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztési forrásainak, valamint az európai uniós társfinanszírozási kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás biztosítása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szakképzési hozzájárulás célja
1. § A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja
a)2 a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre,
b)3
c)4 a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében
ca) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),
cb) a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés (a továbbiakban: duális képzés)
támogatása,
d)5
e) az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
f) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása.
2. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre
2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű
a)6 gazdasági társaság,
b)7 szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet,
c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
e) közjegyzői iroda,
f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
g) egyéni cég,
h)8 a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb szerv, szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától.
(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett].
(3) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.
(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
(5)9 Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,
c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint
e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
f)10 az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
a) gyakorlati képzés:
1. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység,
2. a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik,
3.11 az Nftv.-ben meghatározott duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés;
b)12
c) egészségügyi közszolgáltatás: az Eü. tv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltató tevékenység;
d)13
e)14 kis- és középvállalkozás:
ea) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,
eb) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,
ec) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
ed) az egyéni cég.
A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE
4. A szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása és mértéke
4. §15 (1)16 A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
c) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;
d) az a)–b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;
e) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.
(1a)17 Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
(1b)18
(2)19 A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
(3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.
(4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához
a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,
c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában
kell megosztania.
5. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módja
5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
a)20 a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre
aa)21 a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképző iskola (a továbbiakban: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy
ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján
folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével,
b)22
c)23 az államilag támogatott létszám tekintetében
ca) gyakorlatigényes alapképzési szak vagy
cb) duális képzés
keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor,
d)24 a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő – hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségeivel,
e)25 a d) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett
ea)26 az 5. § ab) alpontja szerint, az év 1–6. és 9–12. hónapjában legalább – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított – 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és
eb)27 az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.
6. §28 Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz eleget az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével, valamint az 5. § d) pontja szerinti saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti.
7. § A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját – e törvény keretei között – a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg.
6. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének részletes szabályai
Bevallás és visszatérítés
8. § (1)29 A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét
a) a 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,
b) a 2012. évet követően a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva alapján
a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: alapcsökkentő tétel) csökkentheti.
(1a)30 A szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva alapján számított összeggel (a továbbiakban: kiegészítő csökkentő tétel) is csökkentheti az alábbiak szerint:
a) beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre,
b)31 a 2. § (1) bekezdés a)–g) pontjában nevesített hozzájárulásra kötelezett
ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül,
bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést – a szakképzésről szóló törvényben meghatározott – kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében.
(1b)32 Azok az Szt. szerinti egyéb szervezetek, amelyek az 5. § a) pont ab) alpontja szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket – az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét.
(2)33 Az a 2. § (1) bekezdés a)–g) pontjában nevesített hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben az 5. § a) pont ab) alpontja vagy c) pont cb) alpontja alapján teljesíti, és az (1) és (1a) bekezdés szerinti csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,
a) kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,
b) nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb az 5. § a) pont ab) alpontja és c) pont cb) alpontja alapján számított alapcsökkentő tételt
az állami adóhatóságtól – a 9. § (1), (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás során – visszaigényelheti.
(2a)–(2b)34
(2c)35 A 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott – kivéve az (1b) bekezdésben nevesített – hozzájárulásra kötelezett esetében az 5. § a) pontja és az (1a) bekezdés a) pontja alapján számított csökkentő tételek vehetők figyelembe a 9. § (1), (4) és (5) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelő visszaigénylésnél. Az (1b) bekezdésben meghatározott hozzájárulásra kötelezett az (1b) bekezdésben meghatározott összeget igényelheti vissza a 9. § (1) bekezdés a) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően.
(3)36 A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (2) és a (2c) bekezdés szerinti visszatérítés.
(3a)37
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban az 5. § a) pont aa) alpontjától eltérően, a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik.
(5)38 Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat.
(5a)39 Az (5) bekezdéstől eltérően amennyiben a szakképzésről szóló törvény 8. § (6) bekezdése alapján a gyakorlati képzés egy része iskolai tanműhelyben valósul meg, az 5. § a) pont ab) alpontja szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés ezen részére a tanulószerződéses tanulója átirányítása érdekében a szakképző intézménnyel teljesítési megbízottként megállapodást kell kötnie. Az e megállapodás alapján megvalósuló átirányítás időtartama nem számít bele az (5) bekezdésben az átirányítás időtartamára meghatározott időtartamba azzal, hogy a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló, e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott normatíva alapján számított összeg – a hozzájárulásra kötelezett által a tanulónak ezen időszakra is fizetett juttatással és annak járulékaival csökkentett – arányos része illeti meg.
(6) Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:
a) a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodást kötő felek)
aa) nevét (cégnevét),
ab) székhelyét,
ac) adószámát,
ad) statisztikai számjelét,
ae)40 cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát, vagy OM azonosítóját,
af) kamarai nyilvántartási számát,
b) a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányítanak,
c)41 az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervben szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként,
d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,
e) az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét,
g)42 a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást vagy az (5a) bekezdésben meghatározott összeget,
h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését,
i)43 a gyakorlati képzés helyszínét.
(7)44 Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat.
(8)45 Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés megkötésétől a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően köteles a szerződés felmondását követő 15 napon belül az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
(9)46 A (7) vagy (8) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén a hozzájárulásra kötelezett az érintett adóévek tekintetében nem élhet az 5. § e) pontjában meghatározott levonás lehetőségével, a levonás teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetnie.
9. § (1)47 A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b)48 a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti levonás éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak, vagy igényli vissza a 8. § (2) bekezdése szerint figyelembe vehető összeget.
(2) A hozzájárulásra kötelezett az év 1–11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
(3)49 Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel, valamint az 5. § e) pontja szerinti pénzügyileg teljesített időarányos költség az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) és (2c) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.
(4) Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli a (3) bekezdés szerinti összeget.
(5)50 A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(6)51 A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a 2. § (5) bekezdés b) pontja, valamint e) pontja szerinti meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett – az (1) bekezdés szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza.
(7) A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
(8)52 Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
10. § (1) Az állami adóhatóság a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető szakképzési hozzájárulást havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig átutalja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
(2)53 Az állami adóhatóság a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási alapjáról és mértékéről, a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti csökkentő tételről – csökkentő tételenként, létszám és összeg adatok tekintetében –, a 8. § (1b) bekezdésében meghatározott kötelezettek által visszaigényelt összegről, a hozzájárulásra kötelezett által bejelentett tanulószerződéses tanulók létszámáról, a tanulószerződéses tanulók után fizetendő szociális hozzájárulási adóról és a tanuló által fizetendő nyugdíj és egészségügyi járulékról a bevallási időszakot követően, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető hozzájárulások átutalásáról az alapkezelővel kötött megállapodása alapján adatot szolgáltat az alapkezelőnek.
11. § (1)54 A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Air. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz.
12. §
13. §
14. §
15. §
16. §
17. §
18. §
19. §
19/A. §
20. §
20/A. §
21. §
22. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7. Felhatalmazó rendelkezések
23. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)56 a 8. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gyakorlati képzési normatívák mértékét, az alap és a kiegészítő csökkentő tétel számításának szabályait, valamint az elszámolhatóság feltételeit,57
b)58
c)59
(2)60
8. Hatályba léptető rendelkezések
24. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § c) és e) pontja, valamint az 5. § c) pontja 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 17. § b) és c) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 37. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
9. Átmeneti rendelkezések
25. §61
26. § (1) A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a (2) bekezdés figyelembevételével az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2)–(3)62
(4)63
(5)64
(6)65
27. § (1)66 Az a hozzájárulásra kötelezett, aki felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás vagy hallgatói szerződés alapján, gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, 2012. január 1. napjától az együttműködési megállapodásban vagy a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben szabályozott hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre hozzájárulási kötelezettségét a 8. § (1) bekezdése alapján teljesíti.
(2) A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került sor, a képzésből az e törvény hatálybalépését követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a 8. § (3)–(7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(3)67 Az (1) és (2) bekezdés a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén alkalmazható.
28. §68
28/A. §69
28/B. §70
29. §71
30. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítette és a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-ig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig – ha a tárgyi eszköz ingatlan, 10 évig – gyakorlati képzés céljaira használni.
(2)72 Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzés szervezését vagy az adott szakképesítés gyakorlati képzésének a szervezését megszünteti, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszköznek és beruházásnak – a képzés megszűnése időpontjában fennálló – az (1) bekezdés szerint még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értékét legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg be kell fizetnie a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára.
(3) Mentesül a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól
a) a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
b)73 a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a szakképzésről szóló törvényben meghatározott állami fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek térítésmentesen átadja.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.
31. §74
32. § (1) Az Art.-ban meghatározott elévülés időtartama alatt a hozzájárulási kötelezettségét az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő kötelezettnek
a) e kötelezettsége teljesítését a benyújtott elszámolás alapján továbbra is az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellenőrzi, valamint
b) az önellenőrzést is az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezen eljárások alapján a hozzájárulásra kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére értelemszerűen az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok az irányadók.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának az elszámoltatását és ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi.
33. §75
33/A. §76 E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdés c) pontját és 9. § (5) bekezdését első alkalommal a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.
10.77
34. § (1)78
(2)79
(3)80
(4)81
35. §82
36. §83
37. §84
A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 21-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. november 25. A törvényt a 2019: CXII. törvény 72. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2021. január 1. napjával.
Az 1. § a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 406. §-ával megállapított, a 2015: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § b) pontját a 35. § hatályon kívül helyezte.
Az 1. § c) pontja a 2015: LXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § d) pontját a 35. § hatályon kívül helyezte.
A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 427. § a) pontja, a 2015: LXVI. törvény 20. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: LXXXIX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés h) pontját a 2015: LXVI. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (5) bekezdése a 2011: CLVI. törvény 451. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (5) bekezdés f) pontját a 2015: LXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § a) pont 3. alpontját a 2015: LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § 3. pont b) alpontját a 2018: LII. törvény – 2018: LXXXII. törvény 105. §-ával megállapított – 41. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § d) pontját a 2015: LXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXCII. törvény 6. § a) pontja.
A 3. § e) pontját a 2015: LXVI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § a 2011: CLVI. törvény 451. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2018: LII. törvény – 2018: LXXXII. törvény 103. §-ával megállapított – 39. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 36. §-át.
A 4. § (1a) bekezdését a 2012: CXLVI. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: LII. törvény – 2018: LXXXII. törvény 103. §-ával megállapított – 39. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 36. §-át.
A 4. § (1b) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 408. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2018: LII. törvény – 2018: LXXXII. törvény 105. §-ával megállapított – 41. § 10. pontja. [Fentiek alapján ez utóbbi módosító törvény – 2018: LXXXII. törvény 103. §-ával megállapított – 39. §-ával elrendelt módosítás nem vezethető át.]
A 4. § (2) bekezdése a 2012: CXLVI. törvény 1. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § a) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 409. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a) pont aa) alpontja a 2015: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja, 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § b) pontját a 35. § hatályon kívül helyezte.
Az 5. § c) pontja a 2015: LXVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § d) pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 409. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § e) pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 409. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § e) pont ea) alpontja a 2016: CXXV. törvény 317. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § e) pont eb) alpontja a 2015: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § a 2012: CLXXVIII. törvény 410. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1a) bekezdését a 2015: LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1a) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 2017: CXCII. törvény 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1b) bekezdését a 2015: LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (2) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (2a)–(2b) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 411. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: LXVI. törvény 20. § (2) bekezdés d) pontja.
A 8. § (2c) bekezdését a 2015: LXVI. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCII. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3a) bekezdését a 2015: LXVI. törvény 5. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXCII. törvény 6. § c) pontja.
A 8. § (5) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (5a) bekezdését a 2016: LXXX. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCII. törvény 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés a) pont ae) alpontja a 2017: CXCII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés c) pontja a 2015: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés g) pontja a 2016: LXXX. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés i) pontját a 2015: LXVI. törvény 5. § (7) bekezdése iktatta be.
A 8. § (7) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (8) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 5. § (8) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 186. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (9) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 411. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 412. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2015: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdés f) pontjával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (5) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 412. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (6) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 19. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (8) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 412. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 186. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2015: LXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 186. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A III. fejezetet (12–22. §) a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: LXVI. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdés b) pontját a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (1) bekezdés c) pontját a 2014: CXIX. törvény 340. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23. § (2) bekezdését a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. §-t a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (2)–(3) bekezdését a 2017: CXCII. törvény 6. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (4) bekezdését a 2015: VI. törvény 32. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 26. § (5) bekezdését a 2015: LXVI. törvény 20. § (1) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (6) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 421. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXCII. törvény 6. § f) pontja.
A 27. § (1) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 422. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 422. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. §-t a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28/A. §-t a 2012: CLXXVIII. törvény 423. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 6. pontja.
A 28/B. §-t a 2015: LXVI. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 7. pontja.
A 29. §-t a 2017: CXCII. törvény 6. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (2) bekezdése a 2017: CXCII. törvény 5. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 424. §-ával megállapított szöveg.
A 31. §-t a 2017: CXCII. törvény 6. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. §-t a 2017: CXCII. törvény 6. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33/A. §-t a 2012: CLXXVIII. törvény 425. §-a iktatta be.
A 10. alcímet a 2019: CXII. törvény 72. § (1) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 34. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 34. § (1)–(2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 34. § (3)–(4) bekezdését a 37. § hatályon kívül helyezte.
A 34. § (3)–(4) bekezdését a 37. § hatályon kívül helyezte.
A 35. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 37. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás