2011. évi CLVIII. törvény
2011. évi CLVIII. törvény
az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról1
2012.01.01.
1. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell. A halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra jogszabály eltérő rendelkezéseket is megállapíthat. E törvény rendelkezéseit a vadászható állatfajok tekintetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben szereplő eltérésekkel kell alkalmazni.”
2. § Az Ávt. a 8. §-t követően a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Élő állatot nyereményjáték díjaként csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és tartásának feltételei biztosítottak.”
3. § Az Ávt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az állaton minden olyan beavatkozást el kell végezni, amelynek elmulasztása az állat fájdalmát, szenvedését idézi elő, az állatnak sérülést okoz, vagy az állat károsodásához vezet.
(2) Az állaton küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott további beavatkozás kivételével – nem végezhető.
(3) Az állat megjelölésénél az állat számára a legkisebb fájdalommal járó megoldást kell alkalmazni.”
4. § Az Ávt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.
(2) Tilos macska vagy eb prémjét, valamint az ilyen prémet tartalmazó terméket forgalomba hozni, értékesítés céljából tartani, értékesítésre felajánlani vagy terjeszteni, vagy azt az ország területére behozni, illetve onnan kivinni, kivéve, ha az valamely közösségi jogi aktus alapján oktatási vagy preparálási célból engedélyezett.”
5. § Az Ávt. a 19. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A szőrméjükért tenyésztett fajok tartása
19/A. § (1) Állatot szőrméjéért tartani, tenyészteni, szaporítani csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott fajok esetében és feltételekkel szabad.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd – amennyiben állatkertben történő elhelyezésük nem megoldható – az állat tulajdonosának költségére gondoskodik az állat életének megengedett módon történő kioltásáról.”
6. § Az Ávt. 24. §-át követő alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eb által okozott fizikai sérülés, eb veszélyesnek minősítése és a veszélyes eb tartása
24/A. § (1) Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben
a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.
(2) Veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt.
(4) Veszélyes eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) megjelölve tartható.
(5) Tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is –, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele.
(6) A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.
(7) Az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el, aki az állatvédelmi hatóságtól erre engedélyt kapott. Az engedélyezéssel egyidejűleg az állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. A nyilvántartás tartalmazza az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők természetes személyazonosító adatait. Az állatvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.
(8) A település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését.
a) az eb tulajdonosának nevét és címét,
b) az eb felügyeletét ellátó természetes személy (a továbbiakban: ebtartó) nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),
d) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, hívónevét,
e) a transzponder sorszámát,
f) az ivartalanítás időpontját,
g) az eb egyéb egyedi jellemzőit.
(2) Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdésben foglalt adatokról a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében nyilvántartást vezet.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétől, valamint tulajdonosváltásától számított három évig kell nyilvántartani.
(4) Az ebet veszélyesnek minősítő állatvédelmi hatóság a veszélyesnek minősítés tényét 8 napon belül köteles bejelenteni a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázis működtetőjének.
24/C. § (1) Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az állatvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes eb életének kioltását, amennyiben
a) a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,
b) a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 30. napig nem teljesülnek,
c) az eb ivartalanítása és transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától számított 30 napon belül nem történik meg,
d) az eb a tartási engedélyben meghatározott biztonságos tartási feltételek teljesítéséig embernek fizikai sérülést okoz,
e) az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést okoz,
f) az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be második alkalommal, vagy
g) annak tulajdonosa vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során az állatot jogerős határozattal elkobozzák.
(3) Az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.
(4) Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint transzponderrel való megjelölését
a) rendelheti el, amennyiben az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek;
b) rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.
(5) A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, transzponderrel történő megjelölés, elkobzás, szállítás, tartás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.”
7. § Az Ávt. a 42. §-t követően a következő 42/A–42/C. §-sal egészül ki:
„42/A. § (1) A transzponderrel megjelölt ebek adatait országos elektronikus adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) kell nyilvántartani az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és tulajdonának védelme céljából.
(2) Az adatbázisba való regisztrációért e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, mely díj az adatbázis működtetőjének a bevétele. Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az adatbázisba való regisztráció díját.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatbázist az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.
(4) Az adatbázisnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az eb tulajdonosának nevét, címét,
b) az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c) az eb fajtáját, nemét, születési idejét, színét, hívónevét,
d) az eb tartási helyét,
e) a beültetett transzponder sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
f) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
g) az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
h) az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját,
i) az eb veszettség elleni védőoltásai során használt oltóanyagot, annak gyártási számát, valamint az oltást végző magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
j) a veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának tényét, időpontját,
k) kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél számát, kiállításának időpontját, a kiállító magánállatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
l) az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot.
(5) Az adatbázis működtetője jogosult kezelni a (4) bekezdésben meghatározott adatokat.
(6) Az eb tulajdonosa és tartója köteles a (4) bekezdés szerinti adatokat az eb transzponderrel történő megjelölését és regisztrációját végző állatorvos rendelkezésére bocsátani.
(7) Az adatbázis működtetője biztosítja a (4) bekezdés c), h) és l) pontja szerinti adatokhoz való nyilvános hozzáférést az állatba ültetett transzponder sorszáma alapján.
(8) Jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása érdekében az adatbázis működtetője az adatbázishoz
a) hozzáférést biztosít a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat részére,
b) hozzáférést biztosíthat bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére.
(9) Az adatbázisban szereplő adatok tulajdonjogot nem igazolnak.
42/B. § (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.
(2) Az ebösszeírás során a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés szerinti adatokat.
(3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.
(4) Az adatbázis működtetőjének kérésére a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni.
(5) Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
42/C. § (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be.
(2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni.
(3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat
a) az eb tartási céljának,
b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma),
c) az ebtartó szociális helyzetének
figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.
(4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás
a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett,
b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás,
c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,
d) – a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított,
e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint
f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott
eb után.
(5) Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja.
(6) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja.
(7) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.
(8) A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.”
8. § (1) Az Ávt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.”
(2) Az Ávt. 43. §-a a következő (6)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (a továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezhető.
(7) Ha az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, az állatvédelmi képzés, illetőleg annak hátralévő része helyébe állatvédelmi bírság lép.
(8) A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
(9) Ha kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót állat kedvtelésből való tartásától a jogsértés súlyától függően 2–8 évre eltiltja.
(10) Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos és ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót az érintett állatfaj tartásától a jogsértés súlyától függően 2–8 évre eltiltja.
(11) Ha nem kedvtelésből tartott állat tartója az állatvédelemre vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezéseinek szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, az állatvédelmi hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót a jogsértés súlyától függően 2–8 évre
a) az állatok tartása, egészségi állapota tekintetében rendszeres jelentéstételre kötelezheti, vagy
b) az érintett állatfaj vonatkozásában tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezheti.
(12) Ha az állattartó a (11) bekezdés szerinti kötelezettségeit megsérti, az állatvédelmi hatóság a (10) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.”
9. § Az Ávt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az állat továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna és gyógyulása nem várható, továbbá
a) az állat tartója ismeretlen, vagy
b) vadon élő, nem vadászható állat esetében az egyed a szabadon élésre vagy fogságban tartásra alkalmatlan,
az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles megtéríteni. Vadászható állatfaj esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, védett állatfaj esetében a természet védelméről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
10. § (1) Az Ávt. 49. § (3) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„h) az eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatokat, valamint a veszélyesnek minősített eb tartásának és a tartás engedélyezésének részletes szabályait,
i) a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos adatbázis működési feltételeit, valamint az adatbázisba történő regisztráció díját,
j) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértők engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) Az Ávt. 49. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„h) a miniszter, hogy a veszélyes eb tartása engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díját, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
i) a miniszter, hogy a szőrméjükért tartott állatfajok körét, tartásuk, tenyésztésük és szaporításuk különleges szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3) Az Ávt. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg.”
11. § Az Ávt. 50. §-a a tizedik gondolatjelet követően a következő alponttal egészül ki:
„– az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról.”
12. § Az Ávt. a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § E törvény 42/C. § (4) bekezdésének a) pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.”
13. § (1) Az Ávt. 3. § 3. pontjában a „szolgáló, megfelelő engedéllyel rendelkező állandó létesítmény” szövegrész helyébe a „szolgáló állandó létesítmény” szöveg lép.
(2) Az Ávt. 3. § 11. pontjában az „állatsereglet tartására – hatósági engedély alapján – létesítettek” szövegrész helyébe az „állatsereglet tartására létesítettek” szöveg lép.
(3) Az Ávt. 6. § (1) bekezdésében a „sérülést okozni, így különösen” szövegrész helyébe a „sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen” szöveg lép.
(4) Az Ávt. 6. § (2) bekezdésében a „tépésére” szövegrész helyébe a „szedésére” szöveg lép.
(5) Az Ávt. 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „építményt vagy földterületet” szövegrész helyébe az „építményt, földterületet vagy egyéb helyet” szöveg lép.
(6) Az Ávt. 7. § (3) bekezdésében a „külön jogszabály alapján” szövegrész helyébe a „jogszerűen” szövegrész lép.
(7) Az Ávt. VIII. Fejezetének címében a „PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG” szövegrész helyébe a „PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ EBNYILVÁNTARTÁS, AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG” szöveg lép.
(8) Az Ávt. 43. § (2) bekezdésében az „élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész helyébe az „állatvédelmi hatóság” szöveg lép.
(9) Az Ávt. 43. § (3) bekezdésében az „élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek” szövegrész helyébe az „állatvédelmi hatóságnak” szöveg lép.
(10) Az Ávt. 45/B. § (1) bekezdésében „az állat egészségét” szövegrész helyébe „az állat vagy ember egészségét” szöveg lép.
(11) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés b) pontjában a „nyilvánítás feltételeit, valamint” szövegrész helyébe a „nyilvánítás feltételeit, a veszélyes vagy veszélyesnek nyilvánított állatok adatait nyilvántartó országos adatbázis működési feltételeit, valamint” szöveg lép.
14. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 266. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb.”
15. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, majd az azt követő napon hatályát veszti.
16. § E törvény a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló, 2007. december 11-i 1523/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
17. § A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2011. november 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. november 29. A törvény a 15. § alapján hatályát vesztette 2012. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás