BÜ BH 2011/158
BÜ BH 2011/158
2011.06.01.
Nincs helye a lőfegyverrel visszaélés miatt emelt vád alól a terhelt felmentésének, ha az általa engedély nélkül tartott lőfegyver csak a hibás összeszerelése folytán nem működőképes, a szerkezeti elemek helyes összeszerelésével azonban működése biztosítható [Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont].
A városi bíróság ítéletében az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 263/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lőfegyverrel visszaélés bűntettében, valamint a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében, és ezért halmazati büntetésül három év négy hónapi börtönbüntetésre, két évi közügyektől eltiltásra és 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; egyben elrendelte a vele szemben egy korábbi jogerős ítélettel kiszabott hét hónapi szabadságvesztés végrehajtását is.
Az elsőfokú ítéletben megállapított és a felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállás lényege a következő:
2007. augusztus 27-én az I. r. terhelt gépkocsijából egy 9 mm-es pisztolyt foglaltak le, amely lőfegyvernek minősül. A lőfegyver a lefoglaláskor működésképtelen volt, azonban az elsütőszerkezet javítható volt; emellett a fegyver a szerkezeti elemek helyes összerakásával, valamint a topfedél stabil felszerelésével és az elsütőszerkezet billentyűfeszítéses üzemmódban történő használatával újra működésképes volt. A fegyver hibái egy korábbi helytelen összeszerelésre és a fellazult tokfedél mellett az elsütőszerkezet erőltetésére voltak visszavezethetőek.
A terhelt a fegyver tartására engedéllyel nem rendelkezett.
A megyei bíróság a bejelentett fellebbezésekre tekintettel az elsőfokú határozatot ítéletével az I. r. terheltre vonatkozóan annyiban változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani.
A jogerős határozatok ellen az I. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelynek jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjában jelölte meg.
Arra hivatkozott, hogy a terhelt által birtokban tartott fegyver működésképtelen volt, ezért alkalmatlan volt a védett jogtárgy, a közbiztonság veszélyeztetésére, így annak birtokban tartásával a terhelt nem valósíthatott meg bűncselekményt.
Kérelme elsősorban arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a megtámadott határozatokat, mentse fel a terheltet a lőfegyverrel visszaélés bűntettének vádja alól, és a terhére megállapított testi sértés bűntette miatt szabjon ki lényegesen enyhébb büntetést; másodsorban a határozatok hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt.
A védő az indítványát a nyilvános ülésen kiegészítette. Arra hivatkozott, hogy a bírói gyakorlat szerint a szétszedett fegyver alkalmatlan tárgya a bűncselekménynek. Így az a fegyver, amelyet nem csupán szétszedett állapotban tartott magánál a terhelt, hanem az összeszerelés szakszerűtlensége miatt emellett rossz is volt, javítás nélkül összerakva sem volt alkalmas a lövésre, végképp nem lehet a bűncselekmény tárgya.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak ítélte meg. Álláspontja szerint a fegyverrel kapcsolatos kifogások azért alaptalanok, mert a lefoglalt pisztoly működőképessé tehető voltára tekintettel a terhelt annak tartásával hiánytalanul kimerítette a terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállását. Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt.
A Be. 423. § (4) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak az indítványban megjelölt okból vizsgálja felül; ez alól csak a 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező – eljárási szabálysértések jelentenek kivételt.
Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság csak az indítványnak megfelelő körben, továbbá a 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt okokra figyelemmel vizsgálta a megtámadott határozatokat.
A védő részben a bíróság által figyelembe vett bizonyíték törvényességét vitatta, ezzel lényegében az irányadó tényállást támadta. Azonban a Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, e tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható.
Ezért az indítvány e részével, miután az a törvényben kizárt, érdemben a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott.
Egyebekben a védő indítványa nem megalapozott.
Az egységes és következetes bírói gyakorlat szerint kizárólag akkor nem valósul meg a lőfegyverrel visszaélés bűntette, ha az egyébként lőfegyvernek minősülő fegyvert átalakítással hatástalanították, működésképtelenné tették, és az nem is alakítható vissza működőképessé. Az irányadó tényállás szerint azonban a lefoglalt fegyver üzemeltethető volt, mégpedig a szerkezeti elemek helyes összerakásával és a tokfedél stabil felszerelésével billentyű-feszítéses lövési módszerrel minden javítás nélkül is, emellett az elsütőszerkezet javításával a hagyományos módon is működőképessé vált volna.
Ekként a lefoglalt fegyver birtokban tartásával a terhelt megvalósította a terhére rótt bűncselekményt, a bűnösségének megállapítása és a cselekmény minősítése törvényes volt.
Nem észlelt a Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 373. §-a (1) bekezdésének I. b) és c) pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott más eljárási szabályszegést sem.
Ezért a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-ára figyelemmel hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. I. 450/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás