• Tartalom
Oldalmenü

2011. évi XVI. törvény

a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról1

2018.07.01.

Az Országgyűlés, a demokratikus jogállamot és a polgárok alkotmányos alapjogait a 2006. év őszén ért sérelmek orvoslása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. §2 A 2006. szeptember 18. és október 24. között, Magyarország területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte.

2. §3 Az első fokon eljárt bíróság – az ügyészség indítványára, illetve a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy, a védő, továbbá a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy hozzátartozója kérelmére – semmisnek

a) nyilváníthatja az 1. §-ban meghatározott területen és időhatáron belül, a tömegoszlatással közvetlen összefüggésben, méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatti elítélést vagy megállapítást,

b) nyilvánítja az elítélést vagy a megállapítást, ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárást elmulasztotta.

3. § (1) Az első fokon eljárt bíróság

a) hivatalból, legkésőbb 2011. október 23-áig, határozatban nyilvánítja semmisnek az 1. § hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást,

b) az indítvány, illetve a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz érdemi határozatot a 2. § alapján indítványozott, illetve kérelmezett elítélés vagy megállapítás semmissége tárgyában.

(2)4 A határozatot az ügyészségnek, a terheltnek vagy a szabálysértési eljárás alá vont személynek, a védőnek és a kérelmezőnek – ha az nem a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy – kell megküldeni.

4. §5 Az indítványt, illetve a kérelmet elutasító határozat ellen az ügyészség, a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy, a védő, vagy a kérelmező – ha az nem a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy – élhet fellebbezéssel. A fellebbezésre, szabálysértés esetében is, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvénynek az ügydöntő végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

5. § Az elítélést, illetve a megállapítást semmisnek nyilvánító határozatot a bűnügyi, illetve a szabálysértési nyilvántartó szervnek is meg kell küldeni. A nyilvántartó szerv a határozat alapján gondoskodik a terhelt elítéléssel érintett adatainak a bűnügyi, illetve a szabálysértési nyilvántartási rendszerből való törléséről.

6. § A semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk (Ptk. 349. §).

7. § (1)6 E törvény alkalmazásában elítélésnek tekintendő az is, amennyiben az ügyész a terhelttel szemben a vádemelést elhalasztotta. Az ügyész e határozatát az e törvény hatálybalépésétől számított 8 napon belül küldi meg a bíróságnak.

(2) Nem járhat el az a bíró, illetve bírói tanács, amely az ügyben korábban eljárt.

8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. március 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. március 11.

2

Az 1. § a 2011: CCI. törvény 393. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 2. § nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 284. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 3. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 284. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 4. § a 2017: CXCVII. törvény 284. § a), c) pontja és 285. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 7. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 284. § d) pontja és 285. § b) pontja szerint módosított szöveg.