16/2011. (V. 2.) BM rendelet

a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok 2011. évi felhasználásáról¹

2013.12.11.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont k) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) káresemény: a 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. területén lévő iszaptároló gátjának átszakadása következtében történt vörösiszap-kiömlés,

b) érintett önkormányzatok: Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely, Kamond, Tüskevár, Apácatorna,

c) károsodott lakóépület: a belügyminiszter által jóváhagyott kárfelmérés eredményeként meghatározott lakóépületek.

1/A. §² Nem ítélhető meg és nem fizethető ki támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek vagy családi gazdálkodónak, amelyet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból vagy az Európai Halászati Alapból finanszírozott vagy társfinanszírozott támogatásokból a támogatási szabályok megsértése miatt korábban kizártak. Ha a kedvezményezett a támogatási időszak alatt megsérti az ezekből a forrásokból finanszírozott vagy társfinanszírozott támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat, a támogatást a jogsértés súlyával arányos mértékben köteles visszafizetni.

2. § E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. cím 1. alcím 34. Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok (a továbbiakban: Előirányzat) jogcímcsoport terhére nyújtható kifizetés felhasználására és felhasználásának ellenőrzésére terjed ki.

3. § (1) Az Előirányzat az alábbi célokra használható fel:

a) károsodott lakóépületek tulajdonosai, haszonélvezői, használati jogosultjai lakhatási feltételeinek megteremtésére, kárenyhítésére, kártalanítására, figyelembe véve az egyéb forrásból megtérülő károkat,

b) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetből nyújtott támogatásokból el nem ismerhető önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó költségekre,

c) a helyi önkormányzatok vis maior előirányzatból támogatott helyreállítási költségeinek 100%-os fedezetének biztosítása érdekében szükséges önkormányzati saját erő részre,

d) a védekezésben, valamint a helyreállításban részt vevő központi költségvetési szervek, hivatásos önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkéntes tűzoltóságok, valamint a létesítményi tűzoltóságok védekezéssel összefüggő többletkiadására (különösen: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, a veszélyhelyzet felszámolásához szükséges eszközök beszerzése, valamint a károsodott eszközök visszapótlása),

e) településtervezési, településrendezési tervben rehabilitációra kijelölt zöld- és erdőterületek terep- és vízrendezési, kertépítészeti munkálataira,

f) az ideiglenesen elhelyezettek ellátási, bérleti hozzájárulás költségeire, amelyet az érintett önkormányzatok igényelhetnek vissza,

g) a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Állam felügyeletének ellátásáért felelős kormánybiztos feladatellátásával, tevékenységével összefüggő kiadásokra, valamint a titkárságának működési költségeire,

h) az Előirányzat cél szerinti felhasználása során felmerülő rendelkezésre tartási és kincstári tranzakciós díjra,

i) a védekezésben és a kárelhárításban részt vevő központi költségvetési szerveknél foglalkoztatott személyek, valamint a káreseménnyel érintett lakosság egészségügyi szűrésének költségeire, ha a szűrés 2011. február 28. napjáig megtörtént,

j) a káreseménnyel érintett lakosság, valamint a vörösiszap-ömlés miatt egészségügyi ellátásban részesült személyek közép- és hosszú távú rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatának, és egészségügyi ellátásának megszervezése kapcsán felmerült költségekre,

k) a szennyeződött földterületek kezeléséhez szükséges intézkedések kapcsán felmerült költségekre, kivéve, ha a károsult a vörösiszap-katasztrófa miatt veszteséget szenvedett mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók és állattartók által igénybe vehető átmeneti állami támogatásról szóló 32/2010. (XI. 25.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) alapján jövedelempótló támogatásban részesült, valamint a szennyeződött földterületek tulajdonosainak kártalanítására, a szennyeződött földterület károsodást megelőző és a károsodást követő értéke különbözetének erejéig.

(2) Az Előirányzat terhére további kiadásként számolható el:

a)³ a gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó vagy egyházi jogi személy tulajdonában lévő ingatlanokban, a gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó által gyártott vagy a gyártáshoz, szolgáltatáshoz, valamint a mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó termeléséhez szükséges felszerelésben, eszközökben, készletekben, valamint a forgalmazott termékekben, terményben, növényzetben és állatállományban esett károk enyhítése;

b) a konyhakertekből be nem takarított terményekben keletkezett károk, valamint a természetes személyek tulajdonában lévő károsodott ingatlanokon tartott, elhullott haszonállat-állomány károk enyhítése, kivéve, ha a károsult a VM rendelet alapján jövedelempótló támogatásban részesült,

c) a természetes személy tulajdonában lévő egy darab gépjárműben esett károk enyhítése, a gépjármű életkorát figyelembe véve, a gépjármű amortizációval csökkentett értékéig,

d) a természetes személy tulajdonában lévő károsodott lakóépületben lévő háztartási ingóságok (bútor, a háztartás viteléhez szükséges háztartási eszközök) pótlása károsodott ingatlanonként legfeljebb 1á000á000 forint értékhatárig,

e) készpénzben, a károsodott lakóépületbe bejelentett, illetve be nem jelentett, de életvitelszerűen ott lakott személyek ruhaneműjének pótlása és élelem vásárlása, személyenként összesen 200 000 forint értékhatárig,

f) az érintett önkormányzatok területén a károsult személyek lakhatását biztosító lakóépületek építésére szolgáló új településrész kialakításához szükséges közműhálózat fejlesztése és az ehhez kapcsolódó szakértői közreműködés költségei,

g) a belterületi mentesítés során megrongálódott, lebontott kerítések eredeti állapot szerinti helyreállításának igazolt költségei legfeljebb 300 000 forint értékhatárig.

(3) A belügyminiszter indokolt egyedi esetben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értékhatáron túl is engedélyezheti az ingóságok pótlását az Előirányzat terhére.

4. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdésének megfelelő gazdasági tevékenységhez nyújtott támogatás csekély összegű (de minimis) támogatás formájában a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5., 2006. 12.28.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) rendelkezéseivel összhangban nyújtható.

(2)⁴ A kedvezményezett választása szerint a támogatás az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtandó támogatás formájában is nyújtható.

(3) A kedvezményezett nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti támogatásban azon támogatási összeg tekintetében, amely meghaladja az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján az általa igénybe vehető támogatási összeget.

5. § (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A több részletben fizetendő csekély összegű támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

6. § (1) A belügyminiszter vagy az általa írásban felhatalmazott vezető beosztású személy a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel, valamint a védekezésben, helyreállításban részt vevő állami szervekkel – annak irányító szervének bevonásával – támogatási keret-megállapodást, az érintett önkormányzatokkal támogatási keretszerződést köt.

(2) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 56. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a támogatás folyósítására utalással kerül sor, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 38. §-a előírásainak végrehajtását követően.

(3) A kötelezettségvállaló a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó naprakész, elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.

(4) Az Előirányzatból folyósított támogatás felhasználását, az elszámolások szabályszerűségét a belügyminiszter – helyszíni ellenőrzés során a kedvezményezetteknél az éves ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően – ellenőrzi. A belügyminiszter segítséget nyújt más szervek ellenőrzési szervezeteinek a támogatás felhasználásának és az elszámolások szabályszerűségének ellenőrzésében.

(5)⁵ A belügyminiszter vagy az általa írásban felhatalmazott személy a gazdálkodó szervezetekkel, egyéni vállalkozókkal, mezőgazdasági őstermelőkkel, családi gazdálkodókkal, egyházi jogi személyekkel az e rendeletben meghatározott Előirányzatból finanszírozott támogatási szerződést köt. A szerződésben a károsult gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, egyházi jogi személy a károkozóval szembeni kártérítési igényét a kifizetett támogatás erejéig az állam javára engedményezi azzal, hogy ha az állam a károsult kártérítési igényével összefüggésben kártérítésként a károkozótól nagyobb összeget kap, mint amennyit a károsult kárenyhítésére fordított, az állam a különbözetet a károsult részére megtéríti. A károsultnak kifizetésre kerülő Előirányzatból finanszírozott támogatás és az ugyanezen célra más forrásból, jogszabály alapján kifizetett támogatás együttes összege nem haladhatja meg a tényleges kár összegét. A károsult a támogatási szerződésben vállalja, hogy az Előirányzatból, valamint az ugyanezen célra más forrásból, jogszabály alapján fizetett támogatás más forrásból megtérülő részét az állam javára visszafizeti.

(6) Ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdésében meghatározott csekély összegű támogatásban részesül, akkor a támogatási szerződésnek kifejezetten utalnia kell a csekély összegű támogatási formára, továbbá a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági rendeletre, megjelölve annak pontos címét és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetését, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

7. § (1) A károsult személyek támogatásának feltétele, hogy

a) a károsodott lakóépület lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan,

b) a károsodott lakóépület építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, illetve vélelmezhető, hogy építése és használatba vétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak,

c) a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy a lakóépületre a káresemény vonatkozásában a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása.

(2) Amennyiben a tulajdonos a kár keletkezésének időpontjában rendelkezett biztosítással, nyilatkozik a biztosítónak a kárral összefüggő megállapításáról, és a kártérítés folyósításáról soron kívül – a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül – tájékoztatja a belügyminisztert.

(3) Egy tulajdonos számára csak egy lakóépület vonatkozásában nyújtható támogatás.

(4) Az új vagy vásárolt lakóépület vagy lakás értéke nem haladhatja meg a károsodott lakóépület káresemény bekövetkezése előtti értékét; az új épület hasznos alapterülete nem haladhatja meg a károsodott épület hasznos alapterületét. Új lakóépületeknél a legfeljebb tíz négyzetméteres terasz alapterületét nem kell az épület hasznos alapterületéhez hozzászámítani, ennél nagyobb tornác, vagy fedett terasz esetében a tíz négyzetméter feletti alapterület felével kell növelni az épület hasznos alapterületét. Indokolt egyedi esetben az ettől eltérő döntéshez a belügyminiszter hozzájárulása szükséges. Az új lakóépület építésére, lakóépület vagy lakás vásárlására, vagy a károsodott lakóépület helyreállítására irányuló támogatás feltétele, hogy a károsodott ingatlan károsodás előtti értékét szakértő állapítsa meg.

(5) A 3. § (2) bekezdés a) pontja esetében a támogatás további feltétele, hogy a kár mértékét és összegszerűségét szakértői vélemény állapítsa meg, a 3. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a támogatás további feltétele az, hogy a károsult személy a kárt és annak mértékét hitelt érdemlő módon (okirattal vagy egyéb módon) igazolja. A 3. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt károk, valamint az d) pontjában megjelölt ingóságok vonatkozásában – ha a kár más módon hitelt érdemlően nem igazolható – a károsult nyilatkozata is elfogadható.

(6) A károsult személy – választása szerint – alábbi tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesz arról, hogy

a) az érintett önkormányzatok területén kijelölt építési telken felépítésre kerülő új épületbe kíván beköltözni, vagy

b) az érintett önkormányzatok területén eladásra kínált lakóépületbe vagy lakásba kíván beköltözni, vagy

c) az ország bármely településén eladásra kínált, rendelkezésre bocsátott lakásba, vagy ott lévő építési telken felépítésre kerülő új épületbe kíván beköltözni, vagy

d) a készpénzben történő kárenyhítését kéri, mivel lakhatási feltételei megoldottak, vagy

e) a károsodott és még helyreállítható épület helyreállításához kér segítséget, amennyiben ehhez a belügyminiszter hozzájárul, kivéve, ha ezt olyan területen igényli, amelyet a hatóság nem minősít biztonságosnak.

(7) A vásárlás útján megszerzett ingatlan lakásvásárlási-támogatási szerződéssel adásvétel, az új építés során felépült ingatlan új lakásépítési-támogatási szerződéssel építés-kártalanítás jogcímén a károsult személy tulajdonába kerül. A károsult készpénzben történő kártalanításának mértékét szerződésben kell rögzíteni. A szerződésben a károsult személy

a) a (6) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott esetekben a tulajdonában álló károsodott ingatlant a károsodott ingatlan fekvési helye szerinti települési önkormányzatnak ingyenesen átadja,

b) a (6) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetekben a károkozóval szembeni kártérítés érvényesítési igényét az állam javára engedményezi azzal, hogy ha az állam a károsult kártérítési igényével összefüggésben kártérítésként a károkozótól nagyobb összeget kap, mint amennyit a károsult kárenyhítésére fordított, az állam a különbözetet a károsult részére megtéríti.

(8) A károsult személy a (7) bekezdés szerinti szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy

a) a tulajdonába került új lakóépület/lakás alapterületéről, komfortfokozatáról és a részére adott bármilyen térítésmentes juttatásról nyilvánosság számára hozzáférhető kimutatás készüljön,

b) a közpénzek törvényes felhasználásának ellenőrzésére feljogosított állami, kormányzati szervek ellenőrizhessék a (9) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesülését.

(9) A károsult személy a szerződésben vállalja, hogy a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizeti.

8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § (2) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.⁶

(3) A 4. § (2) bekezdése szerinti támogatási programnak az Európai Bizottság általi jóváhagyását követően a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.⁷

9. § E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

10. § A 4. § (1) bekezdése az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

11. § Ha a károsultakkal az ingóságok tekintetében a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról szóló 5/2010. (XII. 3.) BM rendelet alapján már megkötött szerződések e rendelet hatálybalépését követően a károsult részére kedvezőbb feltételekkel lennének megköthetőek, a károsult kérelem útján kezdeményezheti a szerződések e rendelet szerinti módosítását.

12. §⁸

13. §⁹

A rendeletet a 44/2017. (XII. 29.) BM rendelet 58. §-a hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával.

Az 1/A. §-t a 38/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 1. §-a iktatta be.

A 3. § (2) bekezdés a) pontja a 38/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 2. §-ával megállapított, a 68/2013. (XII. 10.) BM rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

A 4. § (2) bekezdése a 8. § (2) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. Az 1/2011. (VII. 14.) NFM határozat alapján a hatálybalépés napja 2011. július 13.

⁵

A 6. § (5) bekezdése a 38/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 3. §-ával megállapított, a 68/2013. (XII. 10.) BM rendelet 6. § a)–b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶

Az 1/2011. (VII. 14.) NFM határozat alapján a hatálybalépés napja 2011. július 13.

⁷

Lásd az 1/2011. (VII. 14.) NFM határozatot.

⁸

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁹

A 13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.