16/2011. (III. 2.) VM rendelet

a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról¹

2011.03.05.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének c)–g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

2. § (1) Az R. 3. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában:]

„8. címke: a vetőmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, egyedi azonosító jel, amely a tétel minden göngyölegegységén rajta van, és a növény-egészségügyi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,”

(2) Az R. 3. §-ának 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában:]

„55. származási bizonylat: a felhasznált vetőmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát, tömegét és minőségét igazoló okmány,”

(3) Az R. 3. §-ának 60.2–60.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában:

60. vetőmag szaporítás fokai és jelölésük:]

„60.2. Elit (E) (Bázis B): a szuperelit vagy a nemesítő felelősségével – a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint – előállított vetőmag továbbszaporítása, hibrid vetőmag-előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja,

60.3. I. szaporítási fok (1. generáció), I. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve – amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE generáció vetőmagjából állítottak elő,

60.4. II. szaporítási fok (2. generáció), II. fok: amelyet közvetlenül az elit vetőmagból, illetve – az I. szaporítási fok minősített vetőmagjából, amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,

60.5. III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból, illetve – amennyiben a nemesítő vagy fajtafenntartó úgy kívánja – a hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, valamint hivatalos fémzárolásban részesült SE vetőmagból állítottak elő,”

(4) Az R. 3. §-a a következő 66. ponttal egészül ki:

[A rendelet alkalmazásában:]

„66. vetőmagtermesztő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely a szántóföldön a növényfajta vetőmagjának szaporítását végzi.”

3. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1–5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.”

4. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.”

5. § (1) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. Az MgSzH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.”

(2) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni.”

6. § Az R. „Kísérleti célú vetőmag” alcíme a következő 7/A. és 7/B. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották az MgSzH-hoz, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.

(2) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali kérelmét az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.

(3) Az MgSzH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.

(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.

(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a „fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe” és a „kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából” tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.

7/B. § (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.

(3) Az MgSzH-nak – annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében – jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.

(4) Az MgSzH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.

(5) Az MgSzH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát.”

7. § Az R. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Köztársaságban minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajok fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja – a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével – az 1. és 4. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.”

8. § (1) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

„a) őszi vetésű növények esetében a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények kivételével december 15-ig,”

(2) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

„e) az évelő növények esetében a fűfélék kivételével első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól,”

(3) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő f)–g) ponttal egészül ki:

[A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából]

„f) a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények esetében október 31-ig,

g) a fűfélék esetében első ízben a telepítés évében, maghozó évben április 15-ig, nem maghozó évben május 20-ig.”

(4) Az R. 14. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pótbejelentésre őszi vetésű növényeknél április 1-jéig, egyéb növényeknél az (1) bekezdés szerinti bejelentési határidőt követő 30 napig van lehetőség. A bejelentést módosítani, illetve visszavonni az első szántóföldi ellenőrzés várható időpontjáig lehet.”

9. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésnek b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha]

„b) a 14. §-ban előírt bejelentési határidőn belül, valamint”

10. § Az R. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1–5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania az MgSzH részére.”

11. § Az R. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az R. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, a Magyar Köztársaság területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.

(5) A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának a Magyar Köztársaság területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával az MgSzH-nak, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a rendelkezésére kell bocsátani.”

12. § Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága az elfogadott szántóföldi bejelentés alapján a szakmailag indokolt az 1–5. számú mellékletekben előírt, a bejelentő által kezdeményezett és a vele egyeztetett időpontban a szántóföldi ellenőrzést elvégzi. Az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a szántóföldi ellenőrzés időpontjáról a vetőmag-előállítót legalább 3 munkanappal a szemle előtt értesíti, a szántóföldi hibrid növény előállítását azonban előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti. A vetőmag-előállító maga vagy megbízottja útján a szaporítótáblát az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága képviselőjének bemutatja.”

13. § Az R. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot.”

14. § Az R. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt mértékig eltávolították.”

15. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően „feltételesen alkalmas” minősítést lehet alkalmazni, ha

a) az adott vetőmag-szaporításban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglaltak szerint engedélyezett gyomok előfordulása az adott határérték legfeljebb kétszerese, és tisztíthatóságuk megoldható, vagy

b) a 4. számú melléklet B. részének 3. pontja szerint gélelektroforézis vizsgálati kötelezettség előírható.”

16. § Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak tavaszi vetésű növényfajok esetén a vetést megelőző év december 1. napjától a helyi adottságoknak megfelelő módon folyamatosan közzé kell tennie a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát az érintett földterületrészek pontos meghatározásával együtt. A terület meghatározásánál a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti azonosító számon, üzemi térképen és a helyrajzi számon túlmenően a helyi sajátságoknak megfelelő egyéb – így különösen dűlőnév, területrész – megnevezéseket is fel kell tüntetni. A meghirdetéssel egyidejűleg a vetőmag-előállítónak a termékpálya szerinti terméktanácsot is értesítenie kell a kezdeményezésről.”

17. § Az R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni.”

18. § Az R. 38. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni a Magyar Köztársaságban minősített]

„f) valamennyi harmadik országból importált, fajtaigazolt és továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,”

19. § Az R. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha

a) a vetőmagszaporítások betakarítása után a vetőmag-előállító a tényleges nyerstermés mennyiségét az MgSzH által erre rendszeresített nyomtatványon

1. kalászosok (rizs kivételével), repcefélék, borsó, bíborhere, álló fűmagszaporítások esetében augusztus 15-ig,

2. hüvelyesek (borsó kivételével), répafélék, olajretek, mustár esetében október 21-ig,

3. napraforgó, kukorica, burgonya, rizs, cirok, herefélék, valamint minden fel nem sorolt növény és dugványszaporítás esetén november 20-ig

az MgSzH-nak, illetve, az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának bejelenti, valamint a fémzárolási megrendelőhöz csatolja, vagy

b) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, illetve a nem véglegesen minősített vetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

c) a magyarországi szaporításból származó, a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának első fémzárolása esetén az alkalmas szántóföldi minősítést igazoló, 2 évnél nem régebben kiállított szántóföldi szemlejegyzőkönyvet, vagy

d) az Európai Unió Magyar Köztársaságon kívüli tagállamaiból származó, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolása esetén a hivatalos fajtaigazolást, vagy

e) a harmadik országból importált, a forgalomba hozatali követelményeknek nem megfelelő, a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajta vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és továbbszaporítás esetén az Európai Unió fajtát regisztráló tagállamának hatósági engedélyét, vagy

f) a harmadik országból importált, nem véglegesen minősített vetőmag első fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, vagy

g) a harmadik országból importált, a Közösségi Fajtajegyzéken nem szereplő fajta export céltermeltetés céljából behozott vetőmagjának belföldiesítő fémzárolásakor a hivatalos fajtaigazolást, a minőséget igazoló ISTA bizonyítványt és a fajtát regisztráló állam hatósági engedélyét, valamint a vetőmag-előállító nyilatkozatát a megtermett vetőmag teljes mennyiségének az Európai Unióból való kiszállításáról.”

20. § Az R. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik.”

21. § (1) Az R. 43. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:

[A vetőmagcímke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

a) a belföldi és az OECD Fajtaigazolási Rendszerben fémzárolt vetőmagtételek címkéjének színe]

„6. fajtajelöltek kísérleti célú forgalomba hozatala esetén narancssárga.”

(2) Az R. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.”

22. § (1) Az R. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaságban minősített és a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni.”

(2) Az R. 47. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével.”

23. § (1) Az R. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely az MgSzH tulajdona. Az MgSzH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése az MgSzH és az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának a kötelezettsége.”

(2) Az R. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű „nem alkalmas vetőmag” feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében.”

24. § Az R. 50. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az alábbi j) ponttal egészül ki:

„50. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló az MgSzH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni:”

„j) a GMO mentességre vonatkozó, az importőr költségére kiállított magyar hatósági laboratóriumi mérési jegyzőkönyvet.”

25. § Az R. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50/A. § A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadik országból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell az MgSzH-t a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. Az MgSzH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez.”

26. § Az R. 51. §-a (3) bekezdése d) pontjának 2–4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amely kiterjed]

„2. a feldolgozásra kerülő nyers vetőmag fajára, fajtájára, szaporítási fokára, mennyiségére, a származást igazoló dokumentumokra (szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv, vetőmagminősítő bizonyítvány), a betárolásra, az esetleges mintavételre és nyers vetőmag vizsgálatra,

3. a feldolgozási folyamatok műveleti nyilvántartására,

4. a fémzárolás időpontjára,”

27. § Az R. 52. §-a (4) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni]

„o) a „Forgalomba hozatala csak Magyarországon engedélyezett” megjelölést a gabonafélék, olaj- és ipari növények esetében.”

28. § (1) Az R. 54. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak meg nem tartását állapítja meg”

„b) elrendeli a más célra fel nem használható fémzárolt és alkalmatlan minősítésű vetőmagnak a vetőmag-előállító költségére történő megsemmisítését,”

(2) Az R. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, az MgSzH, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.”

29. § Az R. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.”

30. § Az R. 59. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:]

„k) A Bizottság 2009/74/EK irányelve (2009. június 26.) a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról.”

31. § (1) Az R. 2. és 5. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 3. és 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. és 4. számú melléklete lép.

32. § Az R.

a) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „forgalmazására” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalára” szövegrész lép;

b) 2. §-ában a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, illetve az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága” szövegrész lép;

c) 3. §-ának 21. pontjában a „hibridvetőmag” szövegrész helyébe a „hibridkukorica vetőmag” szövegrész lép;

d) 3. §-ának 58. pontjában a „szemlén” szövegrész helyébe az „ellenőrzés és minősítés alapján” szövegrész lép;

e) 5. §-ának (3) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés” szövegrész lép;

f) 5. §-ának (6) bekezdésében az „A 3. számú melléklet C. részének II. pontjában” szövegrész helyébe az „Az 1–4. számú mellékletek C. részeinek II. pontjaiban” szövegrész lép;

g) 14. §-ának (3) bekezdésében a „20 munkanapon” szövegrész helyébe a „30 napon” szövegrész lép;

h) 37. §-ának (5) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe az „MgSzH” szövegrész lép;

i) 38. §-ának (7) bekezdésében az „elitnél alacsonyabb” szövegrész helyébe az „az engedélyezett utolsó szaporítási” szövegrész lép;

j) 40. §-ának (3) bekezdésében az „a mellékletek C. részeiben” szövegrész helyébe az „a rendeletben” szövegrész lép;

k) 41. §-ának (6) bekezdésében a „tömegű és formájú” szövegrész helyébe a „tömegű, formájú, anyagú és színű” szövegrész lép;

l) 42. §-ának (1) bekezdésében a „függőcímkékkel” szövegrész helyébe a „címkékkel” szövegrész lép;

m) 42. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „függőcímkével” szövegrész helyébe a „címkével” szövegrész lép;

n) 52. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „szakmai tudással” szövegrész helyébe a „szakismerettel” szövegrész lép;

o) 52. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szövegrész lép;

p) 53. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „forgalmazásával” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalával” szövegrész lép;

r) 53. §-a (4) bekezdésének e) pontjában az „árusítást” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalt” szövegrész lép;

s) 54. §-ának (2) bekezdésében a „30 munkanap” szövegrész helyébe a „45 nap” szövegrész lép.

t) 56. §-ának (2) bekezdésében a „2 fő fémzároló” szövegrész helyébe a „két hatósági felügyelő” szövegrész lép.

33. § Ez a rendelet a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/55/EK, 2002/57/EK tanácsi irányelvnek a növények botanikai neve és egyéb szervezetek tudományos neve tekintetében, továbbá a 66/401/EGK, 66/402/EGK és 2002/57/EK irányelv bizonyos mellékleteinek a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevételével történő módosításáról szóló, 2009. június 26-ai 2009/74/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R. 12. §-a, az R. 39. §-ának (2) bekezdésében a „vagy a 39/B. § szerinti átruházott jogkörű vetőmagvizsgálatot végző laboratórium” szövegrész, az R. 39/A. §-a előtt az „Átruházott jogkörben végzett mintavétel” szövegrész, az R. 39/A. §-a, az R. 39/B. §-a előtt az „Átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat” szövegrész, az R. 39/B. §-a, valamint az R. 57. §-ában az „a kiskereskedelmi forgalomban” szövegrész.

(3) A rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez

1. Az R. 2. számú mellékletének A. részében az 1. pont bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.

Cukorrépa (Beta vulgaris L.)

Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)

Faj	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Cukorrépa (Beta vulgaris L.) Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
	”

2. Az R. 2. számú mellékletének C. részében az 1. pont bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj	Egy tétel legnagyobb tömege (tonna)	Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)	Alapminta legalább (kg)		Laboratóriumi minta legalább (g)	Tisztaság vizsgálati minta legalább (g)	Idegen-mag vizsgálati minta (g)
1	2	3	4		5	6	7
Cukorrépa (Beta vulgaris L.) Takarmányrépa (Beta vulgaris L.)	20	2,5	5,0		500	50	500
				”

3. Az R. 5. számú mellékletének A. részében a bevezető rész helyébe a következő rendelkezés lép:

„A. rész

Faj	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Burgonya (Solanum tuberosum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
	”

4. Az R. 5. számú mellékletének 5.1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.1.4. Szuperelit és elit fokozatban az ELISA-teszttel megállapított összes vírusfertőzés nem haladhatja meg a fenti értéket, függetlenül attól, hogy súlyos vagy enyhe leromlást okozó vírusok fertőzéséről van szó, azonban összesen csak egy krónikus enyhe leromlást okozó vírussal fertőzött fajta esetében az adott vírust nem kell figyelembe venni.”

5. Az R. 5. számú mellékletének 5.2.2.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5.2.2.4.1. A fémzárolt burgonya-vetőgumóból vett minta laboratóriumi gumóvizsgálatának eredménye a következő mértékben térhet el a fémzárolási bizonyítványon feltüntetett értékektől:

0,2%-ig	– a nedves rothadásos és fagykárosodott gumók,
	– a külsőleg felismerhető idegen fajtájú gumók,
0,3%-ig	– a szárazrothadásos gumók,
1,0%-ig	– sugárgombás varas, rizoktóniás gumók,
0,5%-ig	– vas- és szürkefoltos gumók,
	– sérült és torzult gumók,
	– tapadó föld, rög, egyéb szennyeződés esetében.”

6. Az R. 5. számú mellékletének 6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.2. Az egy tételként fémzárolható vetőgumó tömege legfeljebb 25 tonna lehet. A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.”

7. Az R. 5. számú mellékletének 9.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9.2. A fémzárolt vetőgumó minden egyes göngyölegét fémzárolási címkével kell ellátni oly módon, hogy a zár megsértése nélkül a vetőgumóhoz ne lehessen hozzáférni."

8. a) Az R. 5. számú melléklete 9.4. pontjának b)–c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia:]

„b) az „Az Európai Unió előírásainak megfelel” feliratot,

c) az illetékes minősítő hatóság és tagállam megnevezését vagy ennek rövidítését,"

b) Az R. 5. számú melléklete 9.4. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fémzárolási címkének a következő adatokat, illetve megjelöléseket kell tartalmaznia:]

„e) a fémzárolás időpontját (év, hónap), vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel időpontját

(év, hónap)”

9. Az R. 5. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. A közvetlen utódnemzedékek fajtatisztasági követelményei

	Elit		I. szaporítási fok
Nem fajtaazonos növények mennyisége, legfeljebb (db%)	0,25		0,5
Más fajták mennyisége, legfeljebb (db%)	0,1		0,2
		”

2. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez

„1. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A gabonafélék vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

E melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítása, minősítése és az Európai Unió területén belüli forgalomba hozatala, valamint – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik országokba irányuló exportja tekintetében kell alkalmazni.

A. rész

Faj	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Csupasz zab (Avena nuda L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Zab (Avena sativa L.) beleértve: Bizánci zab (Avena byzantina K. Koch)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Homoki zab (Avena strigosa Schreb.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Árpa (Hordeum vulgare L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Rizs (Oryza sativa L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Fénymag (Phalaris canariensis L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok,
Rozs (Secale cereale L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Cirok (Sorghum bicolor (L.) Moench)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Szudánifű (Sorghum sudanense (Piper) Stapf)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor (L) Moench xSorghum sudanense (Piper) Stapf)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Tritikálé (x Triticosecale Wittm. ex A. Camus)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Búza (Triticum aestivum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Durum búza (Triticum durum Desf.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Tönkölybúza (Triticum spelta L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Kukorica (Zea mays L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagvakat, amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerülnek, valamint az elit, az I. és II. szaporulati fokú vetőmagvakat hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, azoknak meg kell felelniük az ezen mellékletben foglalt feltételeknek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie

Faj és szaporítási fok	Minimális fajtatisztaság (%)
1	2
Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) és tönköly búza (Triticum spelta) (kivéve hibridek) elit és szuperelit vetőmag I. szaporítási fokú vetőmag II. szaporítási fokú vetőmag	99,9 99,7 99,0
Önbeporzó triticale (x Triticosecale) a hibridek kivételével elit és szuperelit vetőmag I. szaporítási fokú vetőmag II. szaporítási fokú vetőmag	99,7 99,0 98,0
Csupasz zab (Avena nuda), zab (Avena sativa), homoki zab (Avena strigosa), árpa (Hordeum vulgare), rizs (Oryza sativa), búza (Triticum aestivum), durum búza (Triticum durum) tönköly búza (Triticum spelta) és önbeporzó triticale (x Triticosecale) hibrid fajták I. szaporítási fokú vetőmag	90,0

Ezen feltételek biztosítására elsődlegesen a szántóföldi ellenőrzés követelményeit kell betartani. A már forgalomba hozott vetőmagvak fajtatisztaságának ellenőrző megállapítása szántóföldi fajtakitermesztéssel, illetve kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal történik.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Kalászos növények – fajták

Árpa	Őszi árpa	(Hordeum vulgare L.)
	Tavaszi árpa
Búza	Őszi búza	(Triticum aestivum L.)
	Tavaszi búza
Csupasz zab		(Avena nuda L.)
Durum búza	Őszi durum búza	(Triticum durum Desf.)
	Tavaszi durum búza
Homoki zab		(Avena strigosa Schreb.)
Őszi rozs		(Secale cereale L.)
Tönköly búza		(Triticum spelta L.)
Tritikálé	Őszi tritikálé	(x Triticosecale Wittm. ex A. Camus )
	Tavaszi tritikálé
Zab	Őszi zab	(Avena sativa L.)
	Tavaszi zab
	Bizánci zab	(Avena byzantina K. Koch)

1.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.

1.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga színűek.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgya	Egység	SE	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5	6
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Szigetelési távolság rozs fajták között illetve idegentermékenyülő tritikálé fajták között		500	300	250	200
csupasz árpa egyéb árpa fajtától, illetve csupasz zab egyéb zab fajtól		100
öntermékenyülő tritikálé fajták között		100	50	20	20
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény, db	0	0	2	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		1	2	4	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) vadzab fajok (Avena spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum) rozs esetén gabona rozsnok (Bromus secalinus) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanist-rum), Melampyrum spp., Agro-stemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)		0 0 0 2 5	0,3 0,3 0,3 5 10	3 2 2 10 20	5 5 5 – 20
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)	kalász %	15
szárrozsda (Puccinia graminis)	minősítő szám	2
anyarozs (Claviceps purpurea)	kalász db	5	7	10	20
búza esetében: kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici) árpa és zab esetében: porüszög (Ustilago nuda, u. avence) fedett üszög (Ustila o hordei, u. levis)		0 3 20 0	0 3 20 0	1 5 50 3	2 10 50 10
Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)		0

2. Kalászos hibrid növények

Zab, árpa, rozs, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei

Az ellenőrzések száma:	3.
Ellenőrzések időpontja és a minősítési feladatok:	1. A virágzás kezdete előtt el kell végezni:
	– a szigetelés ellenőrzését,
	– a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,
	– kártételek mértékének vizsgálatát,
	– a steril és fenntartó növénysorok arányának vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén).
	2. Virágzáskor el kell végezni:
	– a fejlettség, kiegyenlítettség, kultúrállapot bírálatát,
	– a kártételek mértékének vizsgálatát,
	– a faj-, fajtatisztaság, az idegenelési hiba vizsgálatát,
	– a hímsteril komponens sterilitási szintjének vizsgálatát (bázis vetőmag-előállítás esetén)
	– ugyanazon fajú növények előfordulásának vizsgálatát az izolációs távolságon belül.
	3. Érés idején el kell végezni:
	– a kártételek mértékének vizsgálatát,
	– a megtermékenyülés mértékének vizsgálatát,
	– az idegenelési hiba vizsgálatát,
	– a várható vetőmagtermés vizsgálatát.
Elővetemény korlátozás:	A vetőmag-szaporító tábla előveteménye ugyanazon faj nem lehet. Hibrid rozs esetén az anyai szülőkomponens elit vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző 2 évben, az apai szülő elit vetőmag, illetve az I. fok (hibrid F1) vetőmag-előállítása esetén a szaporítást megelőző évben.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Zab, árpa, búza, durum búza, tönköly búza és önbeporzó tritikálé hibridjei esetén:
	– az anyai komponensnek ugyanazon fajtól való szigetelési távolsága: 25 méter,
	– az idegen kultúr- és gyomnövényekre, gombabetegségekre és kártevőkre vonatkozó követelményeket a B. rész 1. pontjában lévő, a nem hibrid fajtákra vonatkozó táblázata tartalmazza.
	Hibrid rozs esetén:
	– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállításnál az anyai komponensbe belekevert apai szülőkomponenst nem szabad idegen fajtának értékelni,
	– elit vetőmag-szaporítás esetén az anyai komponens sterilitása legalább 98% kell legyen,
	– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-szaporításkor az apai komponens növényeinek aránya nem lépheti túl a nemesítő által meghatározott szülőkomponens arányát,
	– elit szaporítási fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 1000 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladják,
	– elit szaporítási fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 600 méter a rozs más fajtájától vagy a szülőkomponenstől, ugyanazon szülőkomponenstől, amelyben a nem fajtaazonos növények száma e rendelet határértékeit meghaladja,
	– I. fokú (hibrid F1) vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolság 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől vagy más fajtától, ugyanazon fajtától, amely fajtatisztaságra nézve erős heterogenitást mutat.

A vizsgálat tárgya	Egység	Szuperelit Elit	I. (Hibrid F1)
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Elválasztó sáv más gabonától	méter	2	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	1,3	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		3,3	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, legfeljebb ragadós galaj (Galium aperine), vadzab fajok (Avena spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum ) gabóna rozsnok (Bromus secalinus) a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, összesen legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanistrum), kaszanyűg bükköny (Vicia cracca), keserűfű fajok (Polygonum spp.)		0,6 0,6 0,3 5 3,3	2 1,3 2 10 6,6
Gombabetegségek a mintaterek átlagában hibrid rozs esetén, legfeljebb törpeüszög (Tilletia contraversa) szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. secalis)	kalász db	0,6	0,6
	növény db	2	3,3

Az izolációs távolságon belül, a szomszédos növényállományokban a hibrid rozs vetőmag-előállító táblától a megadott távolságban 100 m²-ként megengedett rozs növények megengedett legmagasabb darabszámát a következő táblázat tartalmazza.

Szaporítási fok komponens	Távolság a szaporító táblától (méter)	Növények száma, legfeljebb (db)
1	2	3
Elit vetőmag	0 – 250	0
A X B komponens (anya)	250 – 500 500 – 750 750 – 1000	10 50 250
– C komponens (apa)	0 – 150 150 – 300 300 – 450 450 – 600	0 10 50 200
I. fokú (hibrid F1) vetőmag – köpenyvetés nélkül	0 – 100 100 – 200 200 – 300 300 – 500	0 10 50 200
–10 méteres köpenyvetéssel	0 – 100 100 – 200 200 – 500	10 50 200

3. Rizs (Oryza sativa L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés bugahányás után 1-2 héttel,
	2. ellenőrzés aratás előtt.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Egy kalitkán belül eltérő fajtájú és szaporítási fokú rizs nem szaporítható, kivéve, ha a keveredésmentesség valamely módon megoldható.
	Hibridfajták esetén a szigetelési távolság más rizsfajtáktól 25 méter.

A vizsgálat tárgya	Egység	SE	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5	6
Elválasztó sáv más fajtától és egyéb gabonától, legalább	M	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0	0,3	2	4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb vadrizs vagy olyan növény, mely vörös ezüsthártyájú maggal rendelkezik	növény db	0	0	1	1
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Rizsbarnulás /Bruzóne/ (Pyricularia oryzae)	%	0,2	0,5	1	1

4. Fénymag (Phalaris canariensis L.)

Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.

A vizsgálat tárgya	Egység	SE	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Szigetelési távolság más fajtától és rokon fajtól legalább	méter	500	300	250
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	1	2	4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) vadzab (Avena spp.) útszéli zsázsa (Lepidium draba) juhsóska (Rumex acetosella) vadmuhar fajok (Setaria spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum) kakaslábfű-fajok (Echinochloa spp.) csattanó maszlag (Datura stramonium) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb cirok (Sorghum bicolor), szudánifű (Sorghum sudanense), köles (Panicum miliaceum), muhar (Setaria italica)	növény db	0 0 0 0 5 0 5 0 0	0,3 0,3 10 2 10 0,3 10 0,3 2	3 2 20 3 20 0,5 20 0,5 5

5. Kukorica (Zea mays L.)

Az ellenőrzések száma:	5.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés (idegenelési ellenőrzés) a virágzás várható megindulása előtt egy-két héttel,
	2. ellenőrzés:
	– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén 1. címerezési ellenőrzés,
	– a virágzás kezdetén, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén a virágzás kezdetén, amikor az anyai növényállományban 5% apai virágport fogadó nővirágzat (bibe) megjelenik,
	3. ellenőrzés:
	– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén
	2. címerezési ellenőrzés,
	– a termékenyülés ideje alatt,
	4. ellenőrzés:
	– a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén
	3. címerezési ellenőrzés,
	– a termékenyülés ideje alatt.
	A vetőmag-termő növényállomány (anyai szülő) termékenyülésének ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni.
	5. ellenőrzés (végső minősítés): az érés idején, a keresztezéssel végzett vetőmag-előállítás esetén az apasorok növényállományának eltávolítása után kell elvégezni.
Elővetemény-korlátozás:	Nincs.
A mintatér nagysága:	100 db növény (egy sorban 100 vagy két egymás melletti sorban 50-50 db növény).
Mintaterek száma:

Terület nagysága (ha)	100 növény leszámolása (Keresztezésnél végzett vetőmag-előállítás esetén az anya- és apasorokban külön-külön)
8 vagy kevesebb	5
8,1-16	8
16,1-25	10
25,1-40	15
40,1-60	20
60,1-85	25
85,1 vagy több	30

Ha a vizsgálat során az anyasorok sávjában (anyapászta) minősítési határértéket meghaladó mennyiségű virágzó címer észlelhető, akkor a nem kellően címerezett anyasorok sávjában, az úgynevezett fertőző gócban ismételt mintatereket kell felvenni és e területeket külön táblarészként kell kezelni.

Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
	Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett I. szaporítási fokú hibrid kukoricavetőmag-előállítások
	– szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,
	– a szigetelési távolságon belül levő hibrid kukoricavetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni,
	– elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 8 sorral meg kell növelni,
	– állományában apavisszafogással, mellévetéssel apai szülőkomponens elit, illetve szuperelit szaporítási fokú vetőmagját nem lehet minősítésben részesíteni,
	– állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös szigetelési távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,
	– egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész szigetelési távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó 8 apai sor megléte,
	– vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a szigetelési távolság elbírálásakor nem engedélyezett.
	Azonos apával, de eltérő anyával közvetlenül egymás mellett végzett elit és szuperelit szaporítási fokú hibrid kukorica alapanyag egyszeres keresztezésű vetőmag-előállítások
	– szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíthetők,
	– növényállományát teljes (100%-os) címerezésben kell részesíteni, melynek hiányában a vetőmag-előállítás alkalmatlan minősítést kap,
	– elhelyezésekor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát a két különböző anyai állományú táblarész között legalább 4 sorral meg kell növelni,
	– egyikének táblamegosztással történő alkalmatlan minősítésekor, ha helyrehozhatatlan hiba miatt az alkalmatlan minősítésű táblarész szigetelési távolsággal történő elkülönítése válik szükségessé, és ez érinti a másik anyai növényállománnyal előállított táblarészt, akkor a minősítést és az elkülönítést nem enyhíti az elválasztó négy apai sor megléte,
	– állományában a virágport hullató anyai növényeket a közös szigetelési távolságon belül a virágport hullató idegen tő az apasorokban határértéke alapján kell minősíteni,
	– vetőmag-előállítások állományában az időbeli izoláció figyelembevétele a szigetelési távolság elbírálásakor nem engedélyezett.
	Az árutermesztési célt szolgáló első szaporítási fokú vetőmag-előállítás esetén szigetelési távolságon belül időbeli izolációként figyelembe vehető a június 30. napja után elvetett másodvetésű kukorica növényállománya. Ebben az esetben az izolációs távolságon belüli másodvetésű kukorica növényállomány virágzásának kezdetére a vetőmag-előállító tábla anyasoraiból a még el nem virágzott fattyú és késői fejlődésű egyedeket el kell távolítani, ezen követelmény miatt további egy ellenőrzést kell végrehajtani.
	A kukoricanövények és termésük (cső, szem, csutka) megkülönböztető jegyeinek vizsgálata azokra a morfológiai bélyegekre és fenológiai eltérésekre vonatkozik, amelyeket a hivatalos fajtaleírás tartalmaz.
	A hímsteril beltenyésztett kukoricavonal szaporításában azon steril növényegyedek, amelyek címervirágzatában a pelyvalevelek felnyílnak és a portok megjelenik – függetlenül a pollen (virágpor) életképességétől – virágpor-hullató fertilis, idegen egyednek minősülnek.
	Ha a hímsterilként vizsgált növények között a fertilis növények száma a már eltávolított növényekkel együtt a 10%-ot meghaladja, akkor az anyai növényállományt fertilisnek kell tekinteni.
	A 20%-os átlagos megtermékenyülést el nem érő vetőmag-előállításokat alkalmatlannak kell minősíteni.
	A vírusos, baktériumos és gombabetegségeket, továbbá a kártevők kártételét fel kell jegyezni és a kultúrállapot minősítési kategóriájában kell elbírálni.
	A hímsteril anyai szülőn előállított árutermesztés célját szolgáló csöves vetőmagtermést a fertilis analóg csöves termésével a vetőmagüzemben a morzsolást és tisztítást megelőzően legalább 2:1 arányban kell keverni.
	A hímsteril anyai szülőn előállított kukorica vetőmag-előállítás termése önállóan csak az MgSzH írásbeli engedélyével fémzárolható.
	Csuhélevéllel teljesen borított csövet nem szabad a végleges válogatószalagra szállítani. A szárítókamrába betárolt minden csőnek legalább 50% mértékben fosztottnak kell lennie.
	A vetőmagüzemben az összes idegen csövet ki kell válogatni. A szárító kamrába 99,9% (db/100) mértékben csak fajtaazonos csövek kerülhetnek.

A kukorica vizsgálata:

Az anyasorok címerezésének, illetve hímsterilitásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A kijelölt mintatereken az előírt számú anyanövényt kell megvizsgálni.

Virágport hullató az a kukoricanövény, amelynek címerágai összesen 5 cm hosszúságban virágporukat már elhullatták vagy hullatják. A címerezés vizsgálatakor a pelyvalevelek felnyílása és a portok megjelenése címerezési hibának minősül, még akkor is, ha nincs benne életképes virágpor.

A hímsteril kukorica-vetőmag előállításának sterilitás-vizsgálatát a fertilis anyai szülő címerezés-ellenőrzésével azonos módon kell végezni.

Az anyasorok sávjában az úgynevezett fertőzőgóc vizsgálatakor a jóvátehetetlen hiba megállapítása esetén a káros mértékű ön-megtermékenyülés következményét megakadályozó szigetelő távolsággal a területrészt minősíteni kell.

Fertőző gócnak kell minősíteni azt a területet, ahol a „Virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban" mintaterenként 3 db, vagy annál több, illetve a „Virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen" mintaterenként 1 db, vagy annál több.

Keresztezéssel végzett kukorica vetőmag-előállításokban az anyasorokban legalább 5% bibe megjelenés után a virágport hullató címer a termékenyülés alatti három hivatalos minősítésen ellenőrzésenként legfeljebb 0,5% lehet. A 0,5%-os határérték felett a vetőmag-előállításnak alkalmatlan minősítést kell adni.

A címerezés befejezésének kell tekinteni, ha az anyai növényállományban az ellenőrzéseken megállapított címerezési hiba már nem érheti el az előírt minősítési határértéket (virágport hullató növény az anyasorokban legfeljebb, továbbá a virágport hullató idegen tő az anya és apasorokban összesen legfeljebb), és a nővirágzat (bibe) beszáradt és termékenyülésre képes friss nővirágzat az anyai állományban nem található. A termékenyülés befejeződése után az apasorok növényállományát el kell távolítani.

A gyomosság bírálata

A vetőmag-előállító tábla területének 30%-osnál nagyobb gyomborítottsága esetén, illetve ha a gyomok elérik a fő csőkötés magasságát, 3-as számot kell adni és a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az együtt virágzás vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A szülőkomponensek együttvirágzását a következő eljárással kell vizsgálni.

Az anyai növényállományban 50-60%-nyi nővirágzat (bibe) megjelenésekor

– ha a megjelenést megelőző naptól számított három napon belül az apai növények legalább 50%-ának címervirágzata érett és bőséges virágport (pollent) hullat, ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Jó",

– ha több mint 3-3 nappal (előzés vagy késés), de kevesebb mint 5-5 nappal (előzés vagy késés) eltér az apanövények 50%-ának érett és bőséges virágporhullatása (pollen), ez esetben az együtt virágzás értékjelölése „Közepes",

– ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának érett és bőséges virágpor (pollen) hullatása, az együtt virágzás értékjelölése „Gyenge",

– ha 5-5 napot meghaladóan előz vagy késik az apai növények 50%-a címervirágzatának megjelenése, a virágpor (pollen) hullatás kevés vagy nincs, az együtt virágzás értékjelölése „Elégtelen".

Az átmeneti együtt virágzási állapotot a két értékjelölés megadásával például: jó-közepes stb. kell minősíteni.

Ha az anyai növényállomány nővirágzásának kezdetén (5% nővirágzat megjelenésekor) még nincs apai virágporhullatás, e tényt a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben külön fel kell jegyezni.

Közepesnél gyengébb várható együtt virágzási értékelés esetén a fajtatulajdonos képviselőjének bevonásával a vetőmag-előállítást felül kell vizsgálni és sorsáról dönteni kell.

Elégtelen együtt virágzás esetén a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Az anyasorok fattyazásának vizsgálata a keresztezéssel végzett vetőmag-előállításokban

A hibrid kukoricavetőmag-előállító táblák anyasorainak növényeiről a címert hozó fattyhajtásokat virágporhullatás előtt, legkésőbb a címerezés befejezéséig, illetve a címerezési ellenőrzés befejezése előtt el kell távolítani.

A hímsteril anyával történő vetőmag-előállítás esetében az anyasorok hímsteril növényeit nem kell fattyazni.

A fattyhajtásokon megjelenő fertilis címereket a főhajtáson levővel azonosan kell elbírálni.

A csöves termés vizsgálata

A vizsgálatra kerülő csövek begyűjtése után meg kell állapítani, és fel kell jegyezni az összes tő számát (db/ha) és ebből a termőcsövek számát (db/ha).

A mintatereken arányosan szétosztva, összesen 200 db termőtőről kell az éréskori ellenőrzés alkalmával az összes csövet letörni.

A vizsgálatokat ezeken kell végezni.

Az érés mértékét a 200 db tőről letört összes cső elbírálásával kell megállapítani.

Az érés mértéke lehet: viaszérés és teljes érés.

A megtermékenyülés vizsgálata

Az összes letört csőből a vizsgált típusnak megfelelő csöveket – a beteg, csenevész, éretlen stb. csöveket is – öt csoportba osztjuk:

1. csoport	100%-osan megtermékenyült csövek,
2. csoport	90-99%-osan megtermékenyült csövek,
3. csoport	75-89%-osan megtermékenyült csövek,
4. csoport	50-74%-osan megtermékenyült csövek,
5. csoport	50% alatt megtermékenyült csövek.

Az egyes csoportokba került csövek elbírálásával – becsléssel – kell megállapítani az átlagos megtermékenyülés mértékét, amelyet százalékban kell megadni.

Az idegen, üszögös, nigrospórás, penészes, kényszerérett, csenevész és az éretlen csövek vizsgálata

A 200 db növényről letört összes csőből ki kell válogatni:

- az idegen csöveket,

- a nigrospórás, üszögös, (golyvás- és rostosüszög) fuzáriumos és egyéb károsítóval fetőzött csöveket,

- a kényszerérett, csenevész és éretlen csöveket,

- a hiányosan megtermékenyült csöveket (amelyek az átlagos megtermékenyülés 25%-át nem érik el).

Ezeket az adatokat a letört összes cső össztömegéhez viszonyítva kell feljegyezni.

A csöves termés várható tömegének becslése

Az anyasorok növényállománya nyers csöves vetőmagtermésének várható mennyiségét kell megbecsülni. Az előzőek szerint kiválogatott csövek mennyiségének levonása után kell megállapítani – a minősítés időpontjában – a betakarítás várható időpontját, a vetőmagnak alkalmas csöves termés becsült mennyiségét a kukorica érettsége és a becsült víztartalom alapján 1 ha-ra és a teljes tábla területére vonatkoztatva. A csöves termés mellett a májusi morzsolt termésre korrigált mennyiséget is fel kell tüntetni. Az adatokat a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
		szaporítási fok
		alapanyagok	hibridek	szabadon elvirágzó kukoricák
1	2	3	4	5
Szigetelési távolság, legalább	méter	400	200	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3	3
virágport hullató idegen tő az anya- és apasorokban összesen, legfeljebb	%	0,1	0,1	0,1
idegen tő az anyasorokban az idegenelési ellenőrzésen, legfeljebb		0,1	0,2	0,2
virágport hullató kukoricanövény az anyasorokban a három címerezési ellenőrzésen összesen, legfeljebb		1,0	1,5	-
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb selyemmályva (Abutilon spp.) fenyércirok (Sorghum halepense) csattanó maszlag (Datura stramonium)	növény db	0,2 0,3 0,3	2 3 2	2 3 2

6. Cirokfélék

6.1. Seprűcirok (Sorghum bicolor L. Moench var. technicum)

Az ellenőrzések száma:	3.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,
	2. ellenőrzés a főbugák 40-60%-os virágzásánál,
	3. ellenőrzés magéréskor.
Elővetemény-korlátozás:	Seprűcirok-vetőmagot csak olyan táblán szabad termeszteni, amelyen Sorghum fajt 2 éven belül nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	200 db növény.
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság más seprűcirok fajtáktól és Sorghum fajoktól legalább	méter	400
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	%	0,3	1
Idegen faj fenyércirok (Sorghum halepense) egyéb rendeltetésű Sorghum fajok	%	0 0	0 0,1
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb – kukorica-mozaikvírus (mdmv vírus)	értékszám	2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb - fedett vagy magüszög (Sphacelotheca sorghi) - rostos vagy bugaüszög (Sorosporium holci-sorghi f.sp. sorghi) - kukorica-levélfoltosság (Helminthosporium carbonum)	minősítő szám	2

6.2. Takarmánycirok (a hibrid kivételével) (Sorghum bicolor L. Moench)

Szudánifű (a hibrid kivételével) (Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma:	3.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a bugahányás kezdete előtt 1-2 héttel,
	2. ellenőrzés a főbugák 40-60%-os vrágzásánál,
	3. ellenőrzés magéréskor.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek Sorghum fajt az adott táblán.
A mintatér nagysága:	200 db növény.
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az Elit (E) fokú szaporítás határértékeivel meg kell egyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság a faj más fajtáitól és más Sorghum fajoktól, legalább	méter	400
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalábbKiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalábbb	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	%	0,3	1
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb más rendeltetésű Sorghum fajok fenyércirok (Sorghum halepense)	%	0 0	0,1 0
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb cirok-fedettüszög (Sphacelotheca sorghi) cirok-porüszög (Sphacelotheca cruenta)	növény db	2	5
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb levélcsíkosság (Pseudomonas andropogoni)	értékszám	2

6.3. Hibrid szemescirok (Sorghum bicolor L. Moench)

Hibrid silócirok (Sorghum bicolor L. Moench)

Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor L. Moench x Sorghum sudanense Piper Stapf)

Az ellenőrzések száma:	5.
Ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a virágzás kezdete előtt 1-2 héttel,
	2. ellenőrzés az anyai növényállomány virágzásának kezdeti időszakában (amikor a virágzás a főbugák 10-20%-án megkezdődött, azaz a bugák felső 5 cm-es szakaszán a bibék megjelentek),
	3-4. ellenőrzés a termékenyülés – a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének – ideje alatt három hivatalos ellenőrzést kell végezni,
	5. ellenőrzés az érés idején, a betakarítás kezdete előtt, az apai növényállomány eltávolítása után.
Elővetemény-korlátozás:	Hibrid cirok vetőmagot csak olyan táblán szabad előállítani, amelyen a megelőző két évben cirokfélét (Sorghum spp.) nem termeltek vagy nem állítottak elő.
A mintatér nagysága:	200 db növény (egy sorban 200 vagy két egymás melletti sorban 100-100 db növény).

A mintaterek száma:
Terület (ha)	Mintaterek száma (db)
8 vagy kevesebb	5
8,1-16	8
16,1-25	10
25,1-40	15
40,1-60	20
60,1-85	25
85,1 vagy több	30

Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
	Szigetelési távolság nélküli szülői komponens – elit – vetőmag-előállító növényállománya szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre nem kerülhet.
	Engedélyezett azonos apával, de eltérő anyával történő cirok vetőmag-előállítás esetén a szigetelési távolságon belül levő cirok vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni; ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább négy sorral kell növelni.
	Álfertil anyai összetevő: az anyai összetevő azon növény egyedei, melyeknél ökológiai stressz hatására megjelenő – termékenyítésre nem alkalmas pollent tartalmazható – portokok csökevényes alakban észlelhetők, az anterák nem duzzadtak.
	Amennyiben a szántóföldi ellenőrzés során fertilnek tűnő egyedek aránya a próbaterek átlagában meghaladja a 0,1%-ot, akkor legalább 2 db virágport hullató növény még nem virágzó sarjbugáját izolálni kell, magkötés észlelése esetén a szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	Megjegyzés
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	4
Szigetelési távolság, más fajtától, illetve egyéb Sorghum fajoktól, legalább	méter	400	400	a virágzás időpontjáig el kell távolítani
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Fenyércirok (Sorghum halepense)	növény db	0	0
Az anyasorokban idegen sorghum-fajok vagy idegen buga a mintaterek átlagában, legfeljebb – virágzáskor – éréskor	%	0,1 0,1	0,3* 0,1	az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen. *ebből virágzó: 0,1% lehet
Fertilis pollent hullató anyanövények az anyasorokban a mintaterek átlagában, összesen	%	0,1	0,1	az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen.
Idegen fajtájú vagy idegen más rendeltetésű sorghum faj virágzó buga az apasorokban a mintaterek átlagában, összesen	%	0,1	0,1	az anyai összetevő virágzásának időszakában a 3 ellenőrzésen összesen.
Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb cirok baktériumos levélcsíkossága [Pseudomonas andropogni, levélszíneződés, vörösrozsda (Ramulispora sorghi)]	minősítő szám	1	2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Helminthosporium maydis	%	0	0
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb cirok fedettüszög (Sphacelotheca sorghi), cirok porüszög (Sphacelotheca cruenta) együtt, mintaterek átlagában, legfeljebb	%	5	10

C. rész

A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj	Egy tétel legnagyobb tömege (t)	Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)	Alapminta legalább (kg)	Laboratóriumi minta legalább (g)	Tisztaság vizsgálati minta legalább (g)	Idegenmag vizsgálati minta (g)
1	2	3	4	5	6	7
Csupasz zab (Avena nuda)	30	10	10	1000	120	500
Zab (Avena sativa)	30	10	10	1000	120	500
Homoki zab (Avena strigosa)	30	10	10	1000	120	500
Árpa (Hordeum vulgare)	30	10	10	1000	120	500
Rizs (Oryza sativa)	30	10	10	500	40	500
Fénymag (Phalaris canariensis)	10	10	5	400	20	200
Rozs (Secale cereale)	30	10	10	1000	120	500
Cirok (Sorghum bicolor)	30	5	5	1000	90	900
Szudánifű (Sorghum sudanense)	10	5	5	1000	25	900
Hibrid szudánifű (Sorghum bicolor x Sorghum sudanense)	30	5	5	1000	90	900
Tritikálé (x Triticosecale)	30	10	10	1000	120	500
Búza (Triticum aestivum)	30	10	10	1000	120	500
Durum búza (Triticum durum)	30	10	10	1000	120	500
Tönköly búza (Triticum spelta)	30	10	10	1000	270	500
Kukorica (Zea mays)	40	10	10	1000 (bázis bel-tenyész- tett vonal: 250 g)	900	1000 (bázis bel-tenyész- tett vonal: 250 g)

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj	Szaporítási fok	Tisztaság legalább %	Csírázó-képesség legalább %	Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta							Nedvesség tartalom legfeljebb %
Gabonafélék	Szaporítási fok	Tisztaság legalább %	Csírázó-képesség legalább %	Más növényfaj összesen	Oryza sativa vörös magja	Egyéb gabona	Más nem gabona fajok	Avena spp. (vadzab), Lolium temulentum	Raphanus rapha- nistrum, Agrostemma githago	Panicum spp.	Nedvesség tartalom legfeljebb %
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12
Csupasz zab (Avena nuda)	SE-E I, II.	99 98	75 75	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Zab (Avena sativa)	SE-E I, II.	99 98	85 85	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Homoki zab (Avena strigosa)	SE-E I, II.	99 98	85 85	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Árpa (Hordeum vulgare)	SE-E I, II.	99 98	85 (1) 85 (1)	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Rizs (Oryza sativa)	SE-E I. II.	98 98 98	80 80 80	4 10 15	1 3 5					1 3 3	15,0
Fénymag (Phalaris canariensis)	SE-E I.	98 98	75 75	4 10		1 5		0 0			14,0
Rozs (Secale cereale)	SE-E, I.	98 98	85 85	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Cirok (Sorghum bicolor)	SE-E, I.	98	80	0							14,5
Szudánifű (Sorghum sudanense)	SE-E, I.	98	80	0							14,5
Hibrid szudánifű Sorghum bicolor x Sorghum sudanese	SE-E, I.	98	80	0							14,5
Tritikále (x Triticosecale)	SE-E I, II	98 98	80 80	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Búza (Triticum aestivum)	SE-E I, II	99 98	85 85	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Durum búza (Triticum durum)	SE-E I, II	99 98	85 85	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Tönköly búza (Triticum spelta)	SE-E I, II	99 98	85 85	4 10		1 7	3 7	0 0	1 3		14,5
Kukorica (Zea mays)	SE-E, I.	98	90	0							14,0

(1) Csupasz típusú árpa esetén a csírázóképesség legalább 75%.

Megjegyzés:

1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, I., II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE-E: 1 db, I. szaporítási fok: 4 db, 5 db akkor elfogadható, ha a második mintában nem több 4 db-nál.

2. Magyarországi vetőmag-előállításból származó vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelő hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

2.1. Minősítési határértékek (áthullás):	SE, E	2,0%
	I. és II. szaporítási fok	4,0%

2.2. Rostaméretek az egyes fajok esetén:
1,6 mm	csupasz zab
1,8 mm	rozs, hibrid rozs, zab, csupasz típusú árpa
2,0 mm	tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa
2,2 mm	őszi búza; kétsoros árpa

3. A Magyar Köztársaságban minősítésre kerülő I. szaporítási fokú kukorica vetőmagnak osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányokon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethűségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.

4. A Magyar Köztársaságban előállított csupasz zab és csupasz típusú árpa vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5% lehet.

D. rész

I. Növényfajok, amelyek vetőmagja vetőmag-minősítésben részesíthető

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők

Faj	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Alakor búza (Triticum monococcum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Köles (Panicum miliaceum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Novum búza (Triticum speltivum Var.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench.) Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum (L.) Gaertn.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Köles (Panicum miliaceum L.)

Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	Fővirágzáskor, amikor a bugaágak zöldes színűek, de a mag színe már felismerhető.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	1	2	4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb Brassica spp., Sinapis spp. fajok varjúmák (Hibiscus trionum) közönséges kakaslábfű (Echinocloa crusgalli) muhar fajok (Setaria spp.)	növény db	10	20	20
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb köles-porüszög (Sphacelotheca destruens)	buga db	5	8	8

2. Pohánka (Fagopyrum esculentum Moench)

Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum L: Gaertn)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
	2. ellenőrzés a betakarítás előtt.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Szigetelési távolság, más fajtától, ill. rokon fajtól, legalább	méter	1000
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen faj, fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb (a két faj kölcsönös előfordulását is beleértve)	növény db	1	2	4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb keserűfű fajok (Polygonum sp.) Polygonum convolvulus	növény db	10	20	20
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Phytophtora parasitica Cercospora fagopyri Fusarium sp. B Botrytis cinerea Fusicladium fagopyri	értékszám	2	2	2

3.	Alakor búza (Triticum monococcum L.)
	Tönke búza (Triticum turgidum L. subsp. dicoccum (Schrank ex Schübl.) Thell.)
3.1. Szuperelit és elit szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén
Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.

3.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga színűek.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgya	Egység	SE	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5	6
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0	0	2	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		1	2	4	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) vadzab fajok (Avena spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanistrum), Melampyrum spp., Agrostemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)		0 0 0 5	0,3 0,3 0,3 10	3 2 2 20	5 5 5 20
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)	kalász%	15
szárrozsda (Puccinia graminis)	minősítő szám	2
alakor búza esetén: kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici)	kalász db	0 3*	0 3*	1* 5*	2* 10*
Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)	kalász db	0

*ökológiai előállítás esetén 0 db

4. Novum búza (Triticum speltivum Var.)
4.1. Szuperelit és elit szaporítási
fokú vetőmag-előállítása esetén
Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.

4.2. I. szaporítási fokú és II. szaporítási fokú vetőmag-előállítása esetén

Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok már sárga vagy sárgásvörös színűek.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

A vizsgálat tárgya	Egység	SE	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5	6
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0	0	2	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		1	2	4	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) vadzab fajok (Avena spp.) szédítő vadóc (Lolium temulentum) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanistrum), Melampyrum spp., Agrostemma githago, apró szulák (Convolvulus arvensis)		0 0 0 5	0,3 0,3 0,3 10	3 2 2 20	5 5 5 20
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)	kalász%	15
szárrozsda (Puccinia graminis)	minősítő szám	2
kő- és törpeüszög (Tilletia foetida, t. contraversa) porüszög (Ustilago tritici)	kalász db	0 3	0 3	1 5	2 10
Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb golyóüszög (búzafonálféreg) (Anguina tritici)	kalász db	0

III. A vetőmag-vizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

Faj	Egy tétel legnagyobb tömege (t)	Kiszemelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)	Alapminta legalább (kg)	Laborató-riumi minta legalább (g)	Tisztaság vizsgálati minta legalább (g)	Idegenmag vizsgálati minta (g)
1	2	3	4	5	6	7
Pohánka (Fagopyrum esculentum) Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum)	10	10	5	600	60	600
Köles (Panicum miliaceum)	10	10	5	150	15	150
Alakor búza(Triticum monococcum)	30	10	10	1000	270	500
Novum búza(Triticum speltivum)	30	10	10	1000	270	500
Tönke búza (Triticum turgidum subsp. dicoccum)	30	10	10	1000	270	500

A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl.

2. Vetőmagvizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek.

A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj	Szaporítási fok	Tisztaság legfeljebb (%)	Csírázóképesség legalább (%)	Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta		Nedvességtartalom legfeljebb (%)
Gabonafélék	Szaporítási fok	Tisztaság legfeljebb (%)	Csírázóképesség legalább (%)	Más növényfaj összesen	Nehezen tisztítható gyommag	Nedvességtartalom legfeljebb (%)
1	2	3	4	5	6	7
Köles (Panicum miliaceum)	szuperelit, elit, I, II.	98,5	80	8 40	3 15	14,5
Pohánka (Fagopyrum spp.)	szuperelit, elit, I, II.	98,0	85	3 7	–	14,5

További követelmények:
Kölesre:
Eltérő toklászú mag megengedett mennyisége:
szuperelit-elit esetén:		0%
I. és II. szaporítási fok esetén legfeljebb:		0,5%.
Ennél több eltérő színű toklászt tartalmazó vetőmag csak fajtamegjelölés nélkül fémzárolható.

Kölesbugaüszög megengedett mennyisége:
szuperelit-elit:	0 db
I.-II. szaporítási fok esetén legfeljebb:	4 db/minta.

Nehezen tisztítható gyommag:	Brassica spp., Sinapis spp., Setaria spp., Hibiscus trionum, Echinochloa crus-galli.

Faj	Szaporítási fok	Tistaság leglább %	Csírázó- képesség legalább %	Idegenmag-tartalom legfeljebb db/minta					Nedvesség tartalom legfeljebb %
Gabonafélék	Szaporítási fok	Tistaság leglább %	Csírázó- képesség legalább %	Más növényfaj összesen	Egyéb gabona (1)	Más nem gabona fajok	Avena spp. (vadzab), Lolium temulen- tum (2)	Raphanus raphanis-trum, Agro- stemma githago	Nedvesség tartalom legfeljebb %
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10
Novum búza (Triticum speltivum)	SE-E I, II.	99 98	92 90	4 10	1 7	3 7	0 0	1 3	14,5
Alakor búza (Triticum monococcum) Tönke búza (Triti-cum turgidum subsp. dicoccum	SE-E I, II.	99 98	85 85	4 10	1 7	3 7	0 0	1 3	14,5
3	14,5

(1) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta minden egyéb gabonától mentes

(2) Egy darab Avena fatua, Avena sterilis, Avena ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegű második minta mentes tőle

(3) Magyarországi vetőmag-előállításból származó novum búza vetőmagtételek első fémzárolásánál és vizsgálatánál 2,6 mm-es hasítékrostán való áthullás után kell minősíteni.

Minősítési határértékek (áthullás):	SE, E	2,0%
	□ és II. szaporítási fok	4,0%

”

3. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez

„3. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

A takarmánynövény-vetőmagvak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagjának előállítására, minősítésére, az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik ország felé irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

Faj	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Fűfélék
Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Angolperje (Lolium perenne L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ P. Beauv.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Csillagpázsit (Cynodon dactylon L. Pers.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Ebtippan (Agrostis canina L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Egynyári perje (Poa annua L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Hibrid perje (Lolium x boucheanum Kunth)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Kis komócsin (Phleum nodosum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Ligeti perje (Poa nemoralis L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Mocsári perje (Poa palustris L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Réti (mezei) komócsin (Phleum pratense L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Réti perje (Poa pratensis L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Sovány perje (Poa trivialis L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L .)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Pillangósok
Alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Étkezési száraz- és takarmányborsó (Pisum sativum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Fehérhere (Trifolium repens L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Komlós lucerna (Medicago lupulina L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Koronás baltavirág (Hedysarum coronarium L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Lóbab (Vicia faba L. /partim/)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Lucerna (Medicago sativa L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Pannon bükköny (Vicia pannonica Crantz)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok, kereskedelmi
Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Svédhere (Trifolium hybridum L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Szöszös bükköny (Vicia villosa Roth)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Tarkavirágú lucerna (Medicagox varia T. Martyn)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Vöröshere (Trifolium pratense L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Egyéb fajok
Karórépa (Brassica napus L. var. napobrassica L.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Takarmánykáposzta (Brassica oleracea L. convar. acephala var. medullosa var. viridis)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok
Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok

A szuperelit vetőmagot – amennyiben nem közvetlenül elit vetőmag-előállítás céljaira kerül –, az elit vetőmagot, valamint az I. és II. szaporulati fokú vetőmagot hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és azoknak meg kell felelniük az ezen részben foglalt feltételeknek.

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes követelményei

1. Herefélék

Alexandriai here	(Trifolium alexandrinum L.)
Baltacim	(Onobrychis viciifolia Scop.)
Bíborhere	(Trifolium incarnatum L.)
Fehérhere	(Trifolium repens L.)
Görögszéna	(Trigonella foenum-graecum L.)
Komlós lucerna	(Medicago lupulina L.)
Koronás baltavirág	(Hedysarum coronarium L.)
Lucerna	(Medicago sativa L.)
Perzsahere	(Trifolium resupinatum L.)
Svédhere	(Trifolium hybridum L.)
Szarvaskerep	(Lotus corniculatus L.)
Tarkavirágú lucerna	(Medicago varia T. Martyn)
Vöröshere	(Trifolium pratense L.)
Ellenőrzések száma magtermő évben:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
	2. ellenőrzés betakarítás előtt.
Fenntartó ellenőrzés esetén:
Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás:	A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Szigetelési távolság, legalább	méter	200	200	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3	3
Idegen fajú vagy fajtájú herefélék a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	5	10	25
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka fajok (Cuscuta spp.)		0
Vadzab fajok (Avena spp.)		1	3	5
Galaj fajok (Galium spp.)		1	3	5
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)		10	30	40
Juhsóska (Rumex acetosella), más rumex faj Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium) Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)		1	4	6
Borzas bükköny (Vicia hirsuta) Káposztafélék (Brassica spp.) Vadrepce (Sinapis arvense)		1	5	10
Aprószulák (Convolvulus arvensis) Vérfű (Sanguisorba minor)		1	4	8
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus) Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus) Herevirág-elzöldülés (Green petal disease) Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus)	minősítő szám	2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.) Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme) Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis) Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.) Colletotrichum (Colletotrichum trifolii) Fertőző hervadás (Fusarium spp.) Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum) Lisztharmat (Erysiphe trifolii) Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae) Peronoszpóra (Peronospora spp.) Pszeudopezizás levélfoltosság (Pseudopesisa medicaginis) Rozsdafajok (Uromyces spp.) Szárfenésedés (Kabatiella caulivora) Verticillium (Verticillium alboatrum)		2
Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Ápion Fajok (Apion spp.) Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus) Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.) Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki) Magdarázs fajok (Eurytoma spp.) Magormányos fajok (Tychius spp.) Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella) Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi) Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.) Somkóró bagolypille (Heliothis maritima)		2

2. Fűfélék

1. csoport

Angolperje (Lolium perenne L.)

Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium Asch. & Graebn.)

Francia perje (Arrhenatherum elatius /L./ P. Beauv. ex J. Presl. & C. Presl.)

Hibridperje (Lolium x boucheanum Kunth.)

Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea Schreber)

Olaszperje, Hollandiperje (Lolium multiflorum Lam.)

Réti csenkesz (Festuca pratensis Huds.)

2. csoport

Csomós ebír (Dactylis glomerata L.)

Fonalas csenkesz (Festuca filiformis Pourr)

Juhcsenkesz (Festuca ovina L.)

Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)

Vörös csenkesz (Festuca rubra L.)

3. csoport

Cérnatippan (Agrostis capillaris L.)

Csillagpázsit (Cynodon dactylon /L./ Pers.)

Ebtippan (Agrostis canina L.)

Egynyári perje (Poa annua L.)

Ligeti perje (Poa nemoralis L.)

Mocsári perje (Poa palustris L.)

Óriás tippan (Agrostis gigantea Roth)

Réti perje (Poa pratensis L.)

Sovány perje (Poa trivialis L.)

Tarackos tippan (Agrostis stolonifera L.)

4. csoport

Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis Trin.)

Sudár rozsnok (Bromus catharticus Vahl)

5. csoport

Aranyzab (Trisetum flavescens /L./ Pal. Beauv.)

Kanáriköles (Phalaris aquatica L.)

Kis komócsin (Phleum nodosum L.)

Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.)

Réti komócsin (Phleum pratense L.)

Magtermő évben:

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig,
	2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.

Fenntartó ellenőrzések esetén:
Az ellenőrzések száma:	1.
Ellenőrzés időpontja:	A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
	Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.
	Elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.
	A szigetelési távolságot a kalászolás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Szigetelési távolság, legalább Loliumnál fajok között máshol fajon belül fajták között	méter	200	100
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb Festulolium és Lolium fajok esetében más Festulolium és Lolium fajok is ideértendők.	növény db	2	5
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb 1–5. csoport fajai közötti kevertség Cuscuta spp. Avena spp. Sorghum halepense Elytrigia repens Alopecurus myosuroides buga, kalász (db) 1. csoport: Festuca rubra Phalaris arundinacea 2. csoport: Festuca arundinacea Festuca pratensis Lolium perenne Vulpia spp. 4. csoport: Bromus spp. 5. csoport: Dactylis glomerata Lolium perenne	buga, kalász db	10 0 0,3 0,3 3 1 3 0,3 1 2 5 3 10 3 0,3	15 0 2 2 10 2 5 1 2 4 7 10 25 5 1
Rumex spp. Galium spp.	növény db	1	2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Claviceps purpurea Ustilago spp., Tilletia spp. 1–3. csoport: Puccinia spp.	kalász, buga db	100
Erysiphe graminis Epichloe typhina 4. csoport: Puccinia spp. Erysiphe graminis 5. csoport: Puccnia phlei-pratensis P. perplexans Erysiphe graminis	minősítő szám	2
Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb 1-5. csoport: Közönséges tripsz (Thrips communis) 1. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus) 4. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus) 5. csoport: Komócsin ormányos (Sphenophorus striatopuctatus) Levélbogár	minősítő szám	2

3. Borsó (étkezési száraz-
és takarmányborsó)
	(Pisum sativum L.)
Az ellenőrzések száma:	3.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,
	3. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0,5	5	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Datura stramonium Galium spp. Xanthium spp. Convolvulus arvensis Lathyrus tuberosus	növény db	0 1 1 2 2	0 3 3 5 5	0 5 5 7 7
Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Marmor leguminosarum	%	10
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb baktériumos levélzsírosság (Pseudomonas pisi)	%	10
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb aszkohitás betegség (Ascochyta spp.) a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb fuzáriumos gyökérrothadás és tőszáradás (Fusarium spp.) lisztharmat (Erysiphe spp.) rozsda (Uromyces spp.)	minősítő szám	2

4. Pannonbükköny (Vicia pannonica Crantz)

Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény korlátozás	A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Szigetetési távolság, más fajtától, legalább	méter	200	100
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább	értékszám	4
Kiegyenlítettség, legalább	értékszám	4
Kúltúrállapot, legalább
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb szöszös- és pannonbükkönyben, tavaszi bükkönyben	növény db	0 0	1 2	2 4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb a többi termesztett bükkönyfaj és borsó		0	0,3	2
csattanó maszlag (Datura stramonium) aprószulák (Convolvulus arvensis) vad bükköny fajok (Vicia spp.) galaj fajok (Galium spp.) szerbtövis (Xanthium spp.)		0 2 1 1 1	0 5 3 3 3	0 7 5 5 5
mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus)		0	6	6
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb hüvely- és levélfoltosság (Mycosphaerella pinodes) lisztharmat (Mycosphaerella bämberi) rozsda (Uromyces heimerlianus)	minősítő szám	2

5. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

Lóbab (Vicia faba L. /partim/)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább		2
Szigetelési távolság, legalább	méter	200	100	100
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	db	0	1	3
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb idegen fajú csillagfürt csattanó maszlag (Datura stramonium) galaj fajok (Galium spp.) szerbtövis (Xanthium spp.)	db	0 0 1 1	1 0 3 3	4 0 5 5
Vírusos megbetegedés, a mintaterek átlagában, legfeljebb	%	10
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb fuzáriumos tőhervadás (Fusarium oxysporum f. lupini) fuzáriumos gyökérrothadás (Fusarium spp.) lisztharmat (Erysiphe spp.)	minősítő szám	2

6. Karórépa (Brassica napus var. napobrassica L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás:	5 év.
A mintatér nagysága:	200 db növény.
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények	A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Brassica nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
		szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, legalább	méter	500	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább	értékszám	4
Kiegyenlítettség, legalább
Kultúrállapot, legalább
Idegen Brassica faj, a mintaterek átlagában, legfeljebb		0
Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0	1
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka fajok (Cuscuta spp) Galaj fajok (Galium spp.) Lórom fajok (Rumex spp.) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) Vadrepce (Sinapis arvensis) Vadzab fajok (Avena spp.)		0 2 1 3 1 0,2	0 5 2 5 2 0,5
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fekete rothadás (Xanthomonas campestris) Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)	%	5
Gombás megbetegedések, a mintaterek átlagában legfeljebb Lisztharmat (Erysiphe communis)	minősítő szám	2

7. Mézontófű (Phacelia tanacetifolia Benth.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés fővirágzásban,
	2. ellenőrzés betakarítás előtt.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság más fajtáktól, legalább	méter	500	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		3	6
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Csattanó maszlag (Datura stramonium) Káposztafélék (Brassica spp.) Vadrepce (Sinapis arvensis) Keserűfű fajok (Polygonum spp.) Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) Fakó muhar (Setaria glauca) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) Galaj fajok (Galium spp.)	növény db	0 1,0 0,3 1 10 10 10 5	0 3 1 2 25 25 15 5
Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb Dohány-mozaikvírus (TMV)		2
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Levélfoltosság (Cylindrosporium phaceliae) Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum) Rozsda (Puccinia phaceliae)	minősítő szám	2

8. Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis Pers.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés fővirágzásban,
	2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 5 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság más fajtáktól és más retek fajoktól, legalább	méter	500	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább
Kiegyenlítettség, legalább	értékszám	4	3
Kultúrállapot, legalább
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		1	3
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Vadzab fajok (Avena spp.) Aranka fajok (Cuscuta spp.) Vadsóska fajok (Rumes spp.) Csattanó maszlag (Datura stramonium) Selyemmályva fajok (Abutilon spp.) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) Galaj fajok (Galium spp.) Brassica és Sinapis fajok	növény db	0 0 1 0 1 0 1 1	0 0 2 0 2 0 2 2
Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb Repce- és fodrosmozaikvírus (Savoia napi)		3
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Alternaria (Alternaria spp.) Peronoszpóra (Peronospora spp.) Lisztharmat (Erysiphe spp.) Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia slerotiorum) Repcerák (Leptosphaeria maculans) Szürkepenészes rothadás (Bothrytis cinerea) Rozsda (Puccinia spp.)	minősítő szám	2

9. Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzásban,
	2. ellenőrzés magvak érése idején.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Szigetelési távolság más fajtáktól, legalább	méter	500	200	100
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	5	10	15
Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb		2
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Peronospora buniadis Gaum. Ramularia buniadis Vest. Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts Phoma lingam (Tode) Desm. Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary	minősítő szám	2

C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes követelményei

I. Mintavétel

Faj	Egy tétel legnagyobb tömege (tonna)	Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)	Alapminta legalább (kg)	Laboratóriumi minta legalább (g)	Tisztaság vizsgálati minta legalább (g)	Idegen magvizsgálati minta (g)
1	2	3	4	5	6	7
Fűfélék
Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis)	10	5	5	200	20	200
Angolperje (Lolium perenne)	10	5	5	200	6	60
Aranyzab (Trisetum flavescens)	10	5	2	50	0,5	5
Cérnatippan (Agrostis capillaris)	10	5	2	50	0,25	5
Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium)	10	5	5	200	6	60
Csillagpázsit (Cynodon dactylon)	10	5	2	50	1	5
Csomós ebír (Dactylis glomerata)	10	5	5	100	3	30
Ebtippan (Agrostis canina)	10	5	2	50	0,25	5
Egynyári perje (Poa annua)	10	5	2	50	1	10
Francia perje (Arrhenatherum elatius)	10	5	5	200	8	80
Fonalas csenkesz (Festuca filiformis)	10	5	2	100	2,5	30
Hibrid perje (Lolium x boucheanum)	10	5	5	200	6	60
Juhcsenkesz (Festuca ovina)	10	5	2	100	2,5	30
Kanáriköles (Phalaris aquatica)	10	5	5	100	4	50
Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)	10	5	2	100	3	30
Kis komócsin (Phleum nodosum)	10	5	2	50	1	10
Ligeti perje (Poa nemoralis)	10	5	2	50	0,5	5
Mocsári perje (Poa palustris)	10	5	2	50	0,5	5
Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea)	10	5	5	100	5	50
Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum)	10	5	5	200	6	60
Óriás tippan (Agrostis gigantea)	10	5	2	50	0,25	5
Réti csenkesz (Festuca pratensis)	10	5	5	100	5	50
Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)	10	5	2	100	3	30
Réti (mezei) komócsin (Phleum pratense)	10	5	2	50	1	10
Réti perje (Poa pratensis)	10	5	2	50	1	5
Sovány perje (Poa trivialis)	10	5	2	50	1	5
Sudár rozsnok (Bromus catharticus)	10	5	5	200	20	200
Tarackos tippan (Agrostis stolonifera)	10	5	2	50	0,25	5
Vörös csenkesz (Festuca rubra)	10	5	2	100	3	30
Pillangósok
Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)	10	5	10	400	6	60
Baltacim (Onobrychis viciifolia) – termés – mag	10	5	5	600 400	60 40	600 400
Bíborhere (Trifolium incarnatum)	10	5	10	500	8	80
Borsó (Pisum sativum)	30	10	10	1000	900	1000
Fehérhere (Trifolium repens)	10	5	5	200	2	20
Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus)	30	10	10	1000	450	1000
Görögszéna (Trigonella foenum-graecum)	10	5	5	500	45	450
Keleti kecskeruta
(Galega orientalis)	10	5	5	250	20	200
Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius)	30	10	10	1000	450	1000
Komlós lucerna (Medicago lupulina)	10	5	5	300	5	50
Koronás baltavirág (Hedysarum coronarium) – termés – mag	10	5	5	1000 400	30 12	300 120
Lóbab (Vicia faba)	30	5	10	1000	1000	1000
Lucerna (Medicago sativa)	10	5	10	300	5	50
Pannon bükköny (Vicia pannonica)	30	5	10	1000	120	1000
Perzsahere (Trifolium resupinatum)	10	5	5	200	2	20
Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus)	30	10	10	1000	450	1000
Svédhere (Trifolium hybridum)	10	5	5	200	2	20
Szarvaskerep (Lotus corniculatus)	10	5	5	200	3	30
Szöszös bükköny (Vicia villosa)	30	5	10	1000	100	1000
Tarkavirágú lucerna (Medicago varia)	10	5	10	300	5	50
Tavaszi bükköny (Vicia sativa)	30	5	10	1000	140	1000
Vöröshere (Trifolium pratense)	10	5	10	300	5	50
Egyéb fajok
Karórépa (Brassica napus var. napobrassica)	10	5	5	200	10	100
Mézontófű (Phacelia tanacetifolia)	10	5	2	300	5	40
Takarmámykáposzta (Brassica oleracea convar. acephala var. medullosa var. viridis)	10	5	2	200	10	100
Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis)	10	5	2	300	30	300

Megjegyzés: A maximális tételsúly 5%-nál nagyobb mértékben nem léphető túl. Nem takarmánynövények termesztésére szánt vetőmagkeverék esetén a kiszerelt egységek nettó tömege nem haladhatja meg a 2 kg-ot.

II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok szerint történik.

Szuperelit és elit vetőmag

Faj	Csírázó- képesség legalább (%)	Kemény mag legfeljebb (%)	Tisztaság legalább (%)	Idegen mag összesen legfeljebb (%)	Idegen mag legfeljebb (db/minta)										Nedves- ség- tartalom legfeljebb (%)
Faj	Csírázó- képesség legalább (%)	Kemény mag legfeljebb (%)	Tisztaság legalább (%)	Idegen mag összesen legfeljebb (%)	Ebből egy faj	Elytrigia repens	Alope- curus myosuroides	Meli- lotus spp.	Rapha- nus rapha- nistrum	Sinapis arvensis	Vadzab fajok	Cuscuta spp.	Rumex spp. kivéve R.acetos ella R.marit imus	Más színű és keserű csillagfürt	Nedves- ség- tartalom legfeljebb (%)
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16
Fűfélék
Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis)	75		97	0,4	20	5	5				0	0	5		14,0
Angolperje (Lolium perenne)	80		96	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Aranyzab (Trisetum flavescens)	70		75	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Cérnatippan (Agrostis capillaris)	75		90	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Csenkesz-perje fajhibrid (x Festulolium)	75		96	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Csillagpázsit (Cynodon dactylon)	70		90	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Csomós ebír (Dactylis glomerata)	80		90	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Ebtippan (Agrostis canina)	75		90	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Egynyári perje (Poa annua)	75		85	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Francia perje (Arrhenatherum elatius)	75		90	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Fonalas csenkesz (Festuca filiformis)	75		85	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Hibridperje (Lolium boucheanum)	75		96	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Juhcsenkesz (Festuca ovina)	75		85	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Kanáriköles (Phalaris aquatica)	75		96	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)	75		85	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Kis komócsin (Phleum nodosum)	80		96	0,3	20	1	1				0	0	2		14,0
Ligeti perje (Poa nemoralis)	75		85	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Mocsári perje (Poa palustris)	75		85	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea)	80		95	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum)	75		96	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Oriás tippan (Agrostis gigantea)	80		90	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Réti csenkesz (Festuca pratensis)	80		95	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)	70		75	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Réti komócsin (Phleum pratense)	80		96	0,3	20	1	1				0	0	2		14,0
Réti perje (Poa pratensis)	75		85	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Sovány perje (Poa trivialis)	75		85	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Sudár rozsnok (Bromus catharticus)	75		97	0,4	20	5	5				0	0	5		14,0
Tarackos tippan (Agrostis stolonifera)	75		90	0,3	20	1	1				0	0	1		14,0
Vörös csenkesz (Festuca rubra)	75		90	0,3	20	5	5				0	0	2		14,0
Pillangósok
Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)	80	20	97	0,3	20			0			0	0	3		13,0
Baltacim (Onobrychis viciifolia) – hüvelyes	75	20	95	0,3	20			0			0	0	2		14,0
– hüvelytelen															13,0
Bíborhere (Trifolium incarnatum)	75	20	97	0,3	20			0			0	0	3		13,0
Borsó (Pisum sativum, Pisum arvense)	80	20	98	0,3	20			0			0	0	2		14,0
Fehérhere (Trifolium repens)	80	40	97	0,3	20			0			0	0	5		13,0
Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus)	80	20	98	0,3	20			0			0	0	2		14,0
Görögszéna (Trigonella foenum-graecum)	80		95	0,3	20			0			0	0	2		13,0
Keleti kecskeruta (Galega orientalis)	60	40	97	0,3	20								2		14,0
Keskeny-levelű csillagfürt (Lupinus angustifolius)	75	20	98	0,3	20			0			0	0	2		14,0
Komlós lucerna (Medicago lupulina)	80	20	97	0,3	20			0			0	0	5		13,0
Koronás baltavirág (Hedysarum coronarium)	75	30	95	0,3	20			0			0	0	2
Lóbab (Vicia faba)	80	5	98	0,3	20			0			0	0	2		14,0
Lucerna (Medicago sativa)	80	40	97	0,3	20			0			0	0	3		13,0
Pannon bükköny (Vicia pannonica)	85	20	98	0,3	20			0			0	0	2		15,0
Perzsahere (Trifolium resupi-natum)	80	20	97	0,3	20			0			0	0	3		13,0
Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus)	80	20	98	0,3	20			0			0	0	2		14,0
Svédhere (Trifolium hybridum)	80	20	97	0,3	20			0			0	0	3		13,0
Szarvaskerep (Lotus corniculatus)	75	40	95	0,3	20			0			0	0	3		13,0
Szöszös bükköny (Vicia villosa)	85	20	98	0,3	20			0			0	0	2		15,0
Tarkavirágú lucerna (Medicago varia)	80	40	97	0,3	20			0			0	0	3		13,0
Tavaszi bükköny (Vicia sativa)	85	20	98	0,3	20			0			0	0	2		15,0
Vöröshere (Trifolium pratense)	80	20	97	0,3	20			0			0	0	5		13,0
Egyéb fajok
Karórépa (Brassica napus var. napobrassica)	80		98	0,3	20						0	0	2		11,0
Mézontófű (Phacelia tanacetifolia)	80		96	0,3	20						0	0			12,0
Takarmánykáposzta (Brassica oleracea con. aceph. var. med. var. viridis)	75		98	0,3	20						0	0	3		11,0
Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis)	80		97	0,3	20						0	0	2		10,0

Megjegyzés: A herefélék vetőmagjának aranka tartalmát a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni.

A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

I. fok, II. fok, kereskedelmi vetőmag

Faj	Csírázó- képesség legalább (%)	Kemény mag legfeljebb (%)	Tisztaság legalább (%)	Idegen mag legfeljebb (%)							Idegen mag legfeljebb (db/minta)				Nedves- ség- tartalom legfeljebb (%)
Faj	Csírázó- képesség legalább (%)	Kemény mag legfeljebb (%)	Tisztaság legalább (%)	Összesen	Ebből egy faj	Elytrigia repens	Alope- curus myosuroides	Meli- lotus spp.	Rapha- nus rapha- nistrum	Sinapis arvensis	Vadzab fajok	Cuscuta spp.	Rumex spp. kivéve R.aceto- sella R. mari- timus	Más színű és keserű csillagfürt	Nedves- ség- tartalom legfeljebb (%)
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16
Fűfélék
Alaszkai rozsnok (Bromus sitchensis)	75		97	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	0		14,0
Angolperje (Lolium perenne)	80		96	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Aranyzab (Trisetum flavescens)	70		75	3,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Cérnatippan (Agrostis capillaris)	75		90	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Csenkeszperje fajhibrid (x Festulolium)	75		96	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Csillagpázsit (Cynodon dactylon)	70		90	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Csomós ebír (Dactylis glomerata)	80		90	1,5	1,0	0,3	0,3				0	0	5		14,0
Ebtippan (Agrostis canina)	75		90	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Egynyári perje (Poa annua)	75		85	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	5		14,0
Francia perje (Arrhenatherum elatius)	75		90	3,0	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Fonalas csenkesz (Festuca filiformis)	75		85	2,0	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Hibridperje (Lolium x boucheanum)	75		96	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Juhcsenkesz (Festuca ovina)	75		85	2,0	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Kanáriköles (Phalaris aquatica )	75		96	1,5	1,0	0,3	0,3				0	0	5		14,0
Keménylevelű csenkesz (Festuca trachyphylla (Hack.) Krajina)	75		85	2,0	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Kis komócsin (Phleum nodosum)	80		96	1,5	1,0	0,3	0,3				0	0	5		14,0
Ligeti perje (Poa nemoralis)	75		85	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Mocsári perje (Poa palustris)	75		85	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea)	80		95	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Olaszperje, hollandiperje (Lolium multiflorum)	75		96	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Óriás tippan (Agrostis gigantea)	80		90	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Réti csenkesz (Festuca pratensis)	80		95	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)	70		75	2,5	1,0	0,3	0,3				0	0	5		14,0
Réti komócsin (Phleum pratense)	80		96	1,5	1,0	0,3	0,3				0	0	5		14,0
Réti perje (Poa pratensis)	75		85	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Sovány perje (Poa trivialis)	75		85	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Sudár rozsnok (Bromus catharticus)	75		97	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	10		14,0
Tarackos tippan (Agrostis stolonifera)	75		90	2,0	1,0	0,3	0,3				0	0	2		14,0
Vörös csenkesz (Festuca rubra)	75		90	1,5	1,0	0,5	0,3				0	0	5		14,0
Pillangósok
Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)	80	20	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Baltacim (Onobrychis viciifolia) – hüvelyes	75	20	95	2,5	1,0			0,3			0	0	5		14,0
– hüvelytelen															13,0
Bíborhere (Trifolium incarnatum)	75	20	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Borsó (Pisum sativum)	80		98	0,5	0,3			0,3			0	0	5		14,0
Fehérhere (Trifolium repens)	80	40	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus)	80	20	98	0,5	0,3			0,3			0	0	5		14,0
Görögszéna (Trigonella foenum-graecum)	80		95	1,0	0,5			0,3			0	0	5		13,0
Keleti kecskeruta (Galega orientalis)	60	40	97	2,0	1,5			0,3			0	0	10		14,0
Keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius)	75	20	98	0,5	0,3			0,3			0	0	5		14,0
Komlós lucerna (Medicago lupulina)	80	20	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Koronás baltavirág (Hedysarum coronarium)	75	30	95	2,5	1,0			0,3			0	0	5
Lóbab (Vicia faba)	80	5	98	0,5	0,3			0,3			0	0	5		14,0
Lucerna (Medicago sativa)	80	40	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Pannon bükköny (Vicia pannonica)	85	20	98	1,0	0,5			0,3			0	0	5		15,0
Perzsahere (Trifolium resupinatum)	80	20	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Sárgavirágú csillagfürt (Lupinus luteus)	80	20	98	0,5	0,3			0,3			0	0	5		14,0
Svédhere (Trifolium hybridum)	80	20	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Szarvaskerep (Lotus corniculatus)	75	40	95	1,8	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Szöszös bükköny (Vicia villosa)	85	20	98	1,0	0,5			0,3			0	0	5		15,0
Tarkavirágú lucerna (Medicago varia)	80	40	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Tavaszi bükköny (Vicia sativa)	85	20	98	1,0	0,5			0,3			0	0	5		15,0
Vöröshere (Trifolium pratense)	80	20	97	1,5	1,0			0,3			0	0	10		13,0
Egyéb fajok
Karórépa (Brassica napus var. napobrassica)	80		98	1,0	0,5				0,3	0,3	0	0	5		11,0
Mézontófű (Phacelia tanacetifolia)	80		96	1,0	0,5						0	0			12,0
Takarmánykáposzta (Brassica oleracea conv. aceph. var. med. var. viridis)	75		98	1,0	0,5				0,3	0,3	0	0	10		11,0
Takarmányretek (olajretek) (Raphanus sativus var. oleiformis)	80		97	1,0	0,5				0,3	0,3	0	0	5		10,0

Megjegyzés: A borsó és a bükkönyök magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

A Vicia sativa, Vicia villosa és Vicia pannonica vetőmagjának csírázóképességi vizsgálata során megállapított keményhéjú és duzzadt magvakat db/100 db-ban kell megadni.

Csillagfürt fajok esetében a címkén és a vetőmagminősítő bizonyítványon is jelölni kell, hogy a fajta édes vagy keserű.

D. rész

I. Vetőmag-minősítésben részesíthető növényfajok

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetők.

Faj	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Fűfélék
Barázdált csenkesz (Festuca rupicola)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Magas tarackbúza (Elytrigia elongata)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Magyar rozsnok (Bromus inermis)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Sudár rozsnok (Bromus erectus)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Taréjos búzafű (Agropyron cristatum)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Taréjos cincor (Cynosurus cristatus)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Pillangósok
Csicseriborsó (Cicer arietinum)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Lencse (Lens culinaris)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Mungóbab (Phaseolus mungo)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Sárgavirágú somkóró (Melilotus officinalis)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Szegletes lednek (Lathyrus sativus)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Tarka koronafürt (Securigera varia)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Egyéb fajok
Amaránt (Amaranthus spp.)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Évelő rozs (Secale cereanum)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok kereskedelmi
Mohar (Setaria italica)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi
Szümcső (Bunias orientalis)	Szuperelit, Elit, I. szaporítási fok, kereskedelmi

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Tarka koronafürt (Securigera varia L.)

Fehér somkóró (Melilotus albus Medik.)

Orvosi somkóró (Melilotus officinalis /L./ Pallas)

Ellenőrzések száma magtermő évben:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
	2. ellenőrzés betakarítás előtt.
Fenntartó ellenőrzés esetén
Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	A tenyészidőszak folyamán bármikor, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás:	A telepítést megelőző 3 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság, legalább	méter	200	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3
Idegen fajú vagy fajtájú herefélék a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	5	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Cuscuta spp.		0	0
Galium spp.	növény db	1	3
Avena spp.		1	3
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)		10	30
Juhsóska (Rumex acetosella), más Rumex faj Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium) Porcsin keserűfű (Polygonum aviculare)		1	4
Borzas bükköny (Vicia hirsuta) Káposztafélék (Brassica spp.) Vadrepce (Sinapis arvense)		1	5
Aprószulák (Convolvulus arvensis) Vérfű (Sanguisorba minor)		1	4
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Lucerna-mozaikvírus (Alfalfa mosaic virus) Vöröshere-mozaikvírus (Red clover mosaic virus) Fehérhere-mozaikvírus (White clover mosaic virus) Herevirág-elzöldülés (Green petal disease)	minősítő szám	2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Aszkohitás szár- és levélfoltosság (Ascochyta spp.) Fertőző hervadás (Fusarium spp.) Verticillium (Verticillium albo-atrum) Pszeudopezizás levélfoltosság (Pseudopesisa medicaginis) Szárfenésedés (Kabatiella caulivora) Colletotrichum (Colletotrichum trifolii) Rozsdafajok (Uromyces spp.) Lóhererák (Sclerotinia trifoliorum) Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora spp.) Lisztharmat (Erysiphe trifolii) Levél- és szárszemölcs (Urophlyctis alfalfae) Barnafoltosság (Stemphylium sarciniforme) Baltacim antraknózis (Ascochyta onobrychidis) Peronoszpóra (Peronospora spp.)	minősítő szám	2 2
Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Somkóró bagolypille (Heliothis maritima) Bimbógubacsszúnyog fajok (Contarinia spp.) Lucernahüvely gubacslégy (Asphondylia miki) Magormányos fajok (Tychius spp.) Lucernamagdarázs (Bruchophagus roddi) Poloskafajok (Adelphocoris lineolatus, Lygus spp.) Ápion fajok (Apion spp.) Magdarázs fajok (Eurytoma spp.) Bíborhere ormányos (Phytonomus trilineatus) Lucerna hüvelymoly (Grapholitha compositella)	minősítő szám	2 2

2. Fűfélék

1. csoport
Magas tarackbúza	(Elytrigia elongata)
Taréjos búzafű	(Agropyron cristatum /L./ Gaertn.)

2. csoport
Barázdált csenkesz	(Festuca rupicola Hack.)
Felemáslevelű csenkesz	(Festuca heterophylla Lam.)

Taréjos cincor	(Cynosurus cristatus L.)
Veresnadrág csenkesz	(Festuca pseudovina Hack. ex Wiesb.)

3. csoport
Magyar rozsnok	(Bromus inermis Leyss.)
Sudár rozsnok	(Bromus erectus Huds.)

4. csoport
Zöld pántlikafű	(Phalaris arundinacea L.)
Magtermő évben
Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában (kivéve Lolium spp.-t, ahol a kikalászolástól a virágzás kezdetéig),
	2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.
Fenntartó ellenőrzések esetén
Az ellenőrzések száma:	1.
Ellenőrzés időpontja:	A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos fajú, illetve más rokon növényt az adott táblán.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.
	Az évelő növényfajok új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.
	Az elhanyagolt árkok, árokpartok és dűlőutak által szegélyezett táblát körül kell kaszálni.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Szigetelési távolság, legalább Loliumnál fajok között máshol fajon belül fajták között	méter	200	100
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb Festulolium és Lolim fajok esetében más Festulolium és Lolium faj is ideértendő	növény db	2	5
Idegen kultúr- és gyomnövények, a mintaterek átlagában, legfeljebb 1–5. csoport fajai közötti kevertség Cuscuta spp. Avena spp. Sorghum halepense Elytrigia repens Alopecurus myosuroides 1. csoport Festuca rubra Phalaris arundinacea 2. csoport Festuca arundinacea Festuca pratensis Lolium perenne Vulpia spp. 4. csoport Bromus spp. 5. csoport Dactylis glomerata Lolium perenne	buga, kalász db	10 0 0,3 0,3 3 1 3 0,3 1 2 5 3 10 3 0,3	15 0 2 2 10 2 5 1 2 4 7 10 25 5 1
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Rumex spp. Galium spp.	növény db	1	2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Claviceps purpurea, Ustilago spp., Tilletia spp.	kalász, buga db	100
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb 1. és 2. csoport: Puccinia spp., Erysiphe graminis, Epichloe typhina 4. csoport: Puccinia spp., Erysiphe graminis 5. csoport: Puccnia phlei-pratensis, P. perplexans, Erysiphe graminis	minősítő szám	2
Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb 1–5. csoport: Közönséges tripsz (Thrips communis) 1. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus) 4. csoport: Szalmadarázs (Cephus pygmaeus) 5. csoport: Komócsin ormányos (Sphenophorus striatopunctatus), Levélbogár		2

3. Csicseri borsó (Cicer arietinum L.)

Az ellenőrzések száma:	3.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés zöldhüvelyes állapotban,
	3. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző két éven belül hüvelyeseket és hereféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0,5	5
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Datura stramonium Galium spp. Xanthium spp. Convolvulus arvensis Lathyrus tuberosus		0 1 1 2 2	0 3 3 5 5
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb Marmor leguminosarum		10
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Baktériumos levélzsírosság (Pseudomonas pisi)	%	10
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Aszkohitás betegség (Ascochyta spp.) a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fuzáriumos gyökérrothadás és tő-száradás (Fusarium spp.), Lisztharmat (Erysiphe spp.), Rozsda (Uromyces spp.)	minősítő szám	2

4. Lencse (Lens culinaris Medik.)

Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény korlátozás:	A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0,5	2	4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Datura stramonium Galium spp. Xanthium spp. Convolvulus arvensis Lathyrus tuberosus Lencsebükköny (Vicia sativa var. lentisperma)	növény db	0 1 1 2 2 2	0 3 3 5 5 2	0 5 5 7 7 2
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Levél- és hüvelyfoltosság (Mycosphaerella pinodes) Lisztharmat (Erysiphe polygoni) Rozsda (Uromyces pisi, U. viciae-fabae) (Peronospora lentis) Fusarium (Fusarium spp.)	minősítő szám	2

5. Mohar (Setaria italica L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés fővirágzásban,
	2. ellenőrzés betakarítás előtt.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	3
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb sárgamagvú pirosmagvú	növény db	1 0,3	3 3
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Fenyércirok (Sorghum halepense) Vadzab fajok (Avena spp.) Galaj fajok (Galium spp.) Köles (Panicum miliaceum) Óriás muhar (Setaria italica maxima) Útszéli zsázsa (Lepidium draba) Juhsóska (Rumex acetosella) Vadmuhar fajok (Setaria spp.) Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) Egyéb vadsóska fajok (Rumex spp.)	növény db	0,3 0,3 0,3 2 2 5 3 10 10 0,3	3 3 3 10 10 10 6 25 25 4
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Mohar porüszög (Ustilago crameri)	buga db	20	40
Rozsda (Puccinia spp.)	minősítő szám	2

6. Amaránt

Étkezési amaránt (Amaranthus spp.)

Zöldtakarmány amaránt (Amaranthus caudatus convar. Ruber)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzásban,
	2. ellenőrzés magvak érése idején.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság legalább, más fajtáktól, legalább	méter	500	300
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	3	6
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Disznóparéj és egyéb vad-amaránt fajok (Amaranthus spp.) Vadrepce (Sinapis arvensis) Keserűfű fajok (Polygonum spp.) Vadzab (Avena fatua) Fenyércirok (Sorghum halepense) Fakó muhar (Setaria glauca) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)	növény db	0 1 1 2 3 4 4	0 2 2 3 4 5 5
Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb	minősítő szám	2
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb	minősítő szám	2

7. Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)

Szümcső (Bunias orientalis)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzásban,
	2. ellenőrzés magvak érése idején.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	A szuperelit szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit fokú szaporítás határértékeivel. A szigetelési távolságot a virágzás kezdetéig biztosítani kell.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Szigetelési távolság más fajtáktól, legalább	méter	500	200	100
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	5	10	15
Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb	minősítő szám	2
Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Peronospora buniadis Gaum. Ramularia buniadis Vest. Alternaria brassicicola (Schw.) Wilts Phoma lingam (Tode) Desm. Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary	minősítő szám	2

8. Évelő rozs (Secale cereanum)

Magtermő évben

Ellenőrzések száma:	2.
Ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a fővirágzás időszakában,
	2. ellenőrzés az érés kezdetétől a betakarításig.
Fenntartó ellenőrzések esetén
Ellenőrzés időpontja:	A tenyészidőszak folyamán, ha a növényállomány nincs tarlóállapotban.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
Mintatér nagyság:	100 m².
Mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Az új telepítésű szaporító területeit be kell jelenteni és egy alkalommal akkor is ellenőrizni kell, ha azokon a vetés évében magot nem termesztenek.

A vizsgálat tárgya	Egység	SE	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3
Elválasztósáv, legalább	méter	2
Szigetelési távolság őszi rozstól és egyéb évelő rozs fajtától	méter	1000	1000	500
Gyomosság, legfeljebb	mintaszám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen faj Őszi rozs a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0	2	4
Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb		2	5	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanistrum), Melampyrum spp., Agrostemma githago apró szulák (Convolvulus arvensis), a mintaterek átlagában, legfeljebb galaj fajok (Galium spp.) vadzab fajok (Avena spp.)		5 0 0	10 0,3 0,3	20 3 2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.)	kalász%	15
Szárrozsda (Puccinia graminis)	értékszám	2
Anyarozs (Claviceps purpurea) Ustilago spp., Tilletia spp.	kalász db	100

III. A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

A mintavételt az egységes nemzetközi előírások – az ISTA szabályzata – szerint kell elvégezni.

A csírázóképességi mintát a tiszta anyagból kell képezni és annak legalább 400 szemet kell tartalmaznia.

Faj	Egy tétel legnagyobb tömege (tonna)	Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)	Alapminta (kg)	Laboratóriumi minta (g)	Vizsgálati minta (g)	Idegen- mag vizsgálati minta (g)
1	2	3	4	5	6	7
Fűfélék
Barázdált csenkesz (Festuca rupicola)	5	5	2	30	3	30
Felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla)	10	5	2	60	6	60
Magas tarackbúza (Elytrigia elongata)	10	5	5	200	20	200
Magyar rozsnok (Bromus inermis)	10	5	5	90	9	90
Sudár rozsnok (Bromus erectus)	10	5	5	100	10	100
Taréjos búzafű (Agropyron cristatum)	10	5	5	40	4	40
Taréjos cincor (Cynosurus cristatus)	10	5	2	25	2	20
Veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina)	5	5	2	25	2	30
Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea)	10	5	2	30	3	30
Pillangósok
Csicseriborsó (Cicer arietinum)	20	10	10	1000	1000	1000
Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus)	10	5	10	50	5	50
Lencse (Lens culinaris)	10	10	5	600	60	600
Orvosi somkóró (Melilotus officinalis)	10	5	10	50	5	50
Szegletes lednek (Lathyrus sativus)	20	10	10	1000	450	1000
Tarka koronafürt (Securigera varia)	10	5	10	100	10	100
Egyéb fajok
Amaránt (Amaranthus spp.)	5	5	2	10	2	10
Átnőttlevelű szilfium (Sylphium perfoliatum)	5	5	2	10	2	10
Mohar (Setaria italica)	10	5	5	90	9	90
Szümcső (Bunias orientalis)	10	5	5	700	70	700
Évelő rozs (Secale cereanum)	10	5	5	500	50	250

Megjegyzés: A maximális tételsúlyt 5%-nál nagyobb mértékben nem szabad túllépni.

2. Vetőmag-vizsgálati és minősítési határértékek

Növényfaj	Szaporítási fok	Csírázó- képesség % legalább	Kemény mag % legfeljebb	Tisztaság % legalább	Idegen mag % legfeljebb		Idegen mag db/minta legfeljebb				Nedvesség- tartalom % legfeljebb
Növényfaj	Szaporítási fok	Csírázó- képesség % legalább	Kemény mag % legfeljebb	Tisztaság % legalább	Összes	Egy faj	Egy faj	Avena spp. Cuscuta spp.	Rumex spp.	Plantago lanceolata Rumex acetosella	Nedvesség- tartalom % legfeljebb
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12
Tarka koronafürt (Securigera varia)	SE-E I. fok, ker.	80	60	98,0	0,3 1,0	– 0,4	20 –	0 0	3 5	0 15	13,0
Somkóró (Melilotus albus Melilotus officinalis)	SE-E I. fok, ker.	80	40	98,0	0,3 1,0	– 0,4	20 –	0 0	3 5	0 12	13,0

Megjegyzés: Melilotus spp. megengedett mennyisége SE-E: 0 db/minta; I–II. fok: 0,3%. Rumex spp.: Rumex spp. (Vadsóska fajok) a Rumex acetosella (Juhsóska) kivételével. A herefélék vetőmagjának arankatartalmát mintavételkor a teljes alapmintából külön is meg kell vizsgálni. A nagymagvú hereféléknél (alexandriai here, bíborhere, lucerna, vöröshere, nyúlszapuka, somkóró és tarka koronafürt) az arankavizsgálathoz az 1,12 mm (20-as) rostaalj összes mennyiségét a rosta fölével 400 g-ra kell kiegészíteni. Ha a rostaalj mennyisége 400 g-nál több, akkor is kell a rostaaljhoz még 100 g rostafölet keverni. Az így elkészített mintát finom vasporral összekeverve mágnesgépen kell átereszteni és a mágnesgépről lekerülő aljat arankára megvizsgálni. Arankavizsgálat alkalmával az első életképes arankamag megtalálásakor a vetőmagot arankafertőzöttnek kell nyilvánítani. A csírázóképesség vizsgálat és a biokémiai életképesség vizsgálat alkalmával megállapított keményhéjú és duzzadt magvak mennyiségét (db/100 db) a vetőmag-minősítő bizonyítványon külön is fel kell tüntetni.

Növényfaj	Szaporítási fok	Csírázó- képesség % legalább	Tisztaság % legalább	Idegen mag % legfeljebb				Idegen mag db/minta legfeljebb				Anyarozs szklerócium és üszög % legfeljebb	Nedvesség- tartalom % legfeljebb
Növényfaj	Szaporítási fok	Csírázó- képesség % legalább	Tisztaság % legalább	Összes	Ebből egy faj	Elytrigia repens	Alopecurus myo- suroides	Ebből egy faj	Elytrigia repens	Alopecurus myo- suroides	Rumex spp.	Anyarozs szklerócium és üszög % legfeljebb	Nedvesség- tartalom % legfeljebb
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14
Amaránt (Amaranthus spp.)	SE-E I. fok, ker.	80	99	0,5 1,5	0,2 1,0	X	X	X	X	X	X		13,0
Csenkesz fajok (Festuca spp.)	SE-E I. fok, ker.	75	85,0	0,3 2,0	– 1,0	– 0,5	– 0,3	20 –	5 –	5 –	2 5	0,05	14,0
Magas tarackbúza (Elytrigia elongata)	SE-E I. fok, ker.	80	97,0	0,4 1,5	1,0	0,3	0,3	20	5 –	5 –	5 10	14,0	20,0
Magyar rozsnok (Bromus inermis)	SE-E I. fok, ker.	80	97	0,4 1,5	– 1,0	– 0,5	– 0,3	20 –	5 –	5 –	5 10	0,20	14,0
Mohar (Setaria italica)	SE-E I. fok, ker.	85	97,5	0,5 1,5	0,2 0,5	X	X	X	X	X	X	0,04	14,0
Sudár rozsnok (Bromus erectus)	SE-E I. fok, ker.	75	97,0	0,4 1,5	– 1,0	– 0,5	– 0,3	20 –	5 –	5 –	5 10
Taréjos búzafű (Agropyron cristatum)	SE-E I. fok, ker.	85	91,0	0,3 2,0	– 1,0	– 0,3	– 0,3	20 –	1 –	1 –	2 5	0,08	14,0
Taréjos cincor (Cynosurus cristatus)	SE-E I. fok, ker.	75	91,0	2,5	1,0	0,3	0,3	–	–	–	5	0,03	14,0
Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea)	SE-E I. fok, ker.	70	96,0	0,3 1,5	– 1,0	– 0,3	– 0,3	20 –	5 –	5 –	2 5	0,04	14,0

Megjegyzés: Az anyarozs szklerócium, üszögcsomó, illetve üszögös mag mennyiségét a teljes mintából kell meghatározni. Minden fajnál: Avena spp. (Vadzab); Cuscuta spp. (Aranka fajok): 0 db/minta.

Faj	Szaporítási fok	Csírázóképesség % legalább	Tisztaság % legalább	Idegen mag db/minta legfeljebb		Nedvesség- tartalom % legfeljebb	Egyéb követelmények
Faj	Szaporítási fok	Csírázóképesség % legalább	Tisztaság % legalább	Összes	Ebből káros gyom	Nedvesség- tartalom % legfeljebb	Egyéb követelmények
1	2	3	4	5	6	7	9
Csicseri borsó (Cicer arietinum)	SE-E I–II. fok	70	99,0	2 10	X	14,0
Lencse (Lens culinaris)	SE-E I–II. fok	80	98	20 40	0 20	14,0	2 mm-nél nagyobb eltérést mutató magvak mennyisége maximum 10%
Szegletes lednek (Lathyrus sativus)	SE-E I–II. fok	85	99,0	10 20	X	14,0

Megjegyzés: A lencse magvait élő zsizsikre is meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a teljes laboratóriumi mintából kell elvégezni. Élő zsizsiket a fémzárolt tétel nem tartalmazhat.

Lencsében káros gyom:	Convolvulus arvensis (Szulák)
	Lathyrus tuberosus (Mogyorós lednek)
	Vicia sativa var. platysperma (Lencsebükköny)

Datura stramonium (Csattanó maszlag)

Faj	Szaporítási fok	Tisztaság legalább (%)	Csírázó- képesség legalább %	Idegenmag-tartalom legfeljebb %				Idegenmag-tartalom db/vizsgálati minta						Nedvesség- tartalom legfeljebb %
Faj	Szaporítási fok	Tisztaság legalább (%)	Csírázó- képesség legalább %	Összes	Ebből egy faj	Elytrigia repens	Alopecurus myo- suroides	Ebből egy faj	Elytrigia repens	Alopecurus myo- suroides	Rumex spp.	Raphanus rapha- nistrum	Gallium spp.	Nedvesség- tartalom legfeljebb %
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15
Évelő rozs (Secale cereanum)	SE-E I. szap. fok.	97 97	60 60	0,4 1,0	– 0,5	– 0,3	– 0,3	20 –	5 –	5 –	2 5	1 3	1 7	14,0

Évelő rozsra vonatkozó további követelmények:

Avena spp. (vadzab fajok) 0 db/minta.

Anyarozs és üszög legfeljebb 0,2%/minta lehet.

”

4. számú melléklet a 16/2011. (III. 2.) VM rendelethez

„4. számú melléklet a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelethez

Az ipari olaj- és rost növények vetőmagvainak forgalomba hozatali feltételei

Ezen melléklet előírásait az A. részben felsorolt fajok vetőmagvainak előállítására, minősítésére, valamint az ilyen vetőmagvaknak az Európai Unió határain belüli forgalomba hozatalára és – ha a fogadó fél eltérően nem rendelkezik – harmadik országba irányuló exportjára kell alkalmazni.

A. rész

Faj	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Barna mustár (Brassica juncea /L./ Czern.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Fehér mustár (Sinapis alba L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Fekete mustár (Brassica nigra /L./ W.D.J. Koch)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok, kereskedelmi
Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok, II. szaporítási fok, kereskedelmi
Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Káposztarepce (Brassica napus L. /partim/)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Kender (Cannabis sativa L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok, II. szaporítási fok
Kömény (Carum carvi L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Len (olajlen, rostlen) (Linum usitatissimum L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok, II. szaporítási fok, III. szaporítási fok
Mák (Papaver somniferum L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Napraforgó (Helianthus annuus L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Réparepce (Brassica rapa L. var. silvestris /Lam./ Briggs Tarlórépa (Brassica rapa L. var. rapa)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok
Szója (Glycine max /L./ Merr.)	Szuperelit, Elit I. szaporítási fok, II. szaporítási fok

A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat, amennyiben termésüket nem közvetlenül elit szaporítási fokú vetőmag-előállítás céljaira használják fel, továbbá az elit, az I., a II. és a III. szaporulati fokú vetőmag-előállításokat és termésüket hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni, és meg kell felelniük az A. részben foglalt követelményeknek.

Elit szaporítási fok hibrid fajták esetén:

a) az elit szaporítási fokú beltenyésztett vonal, melyet hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elit szaporítási fokra vonatkozó feltételeinek,

b) elit szaporulati fokú alapanyag egyszeres keresztezés, amelyet három (TC) vagy négyvonalas (DC) keresztezésű hibridek létrehozására szántak; hivatalos minősítési eljárásban kell részesíteni és meg kell felelnie az A. rész elitre vonatkozó feltételeinek.

A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie. Az alább felsorolt fajok vetőmagjának a következő fajtatisztasági határértéknek kell megfelelnie.

Faj és szaporítási fok	Minimális fajtatisztaság (%)
1	2
Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.) elit és szuperelit vetőmag I. és II. szaporítási fokú vetőmag	99,9 9,5
Földimogyoró (Arachis hypogaea) elit és szuperelit vetőmag I. és II. szaporítási fokú vetőmag	99,7 99,5
Káposztarepce (Brassica napus), Réparepce (Brassica rapa) nem kizárólag takarmányozási célra szánt fajták, elit és szuperelit vetőmag I. szaporítási fokú vetőmag	99,9 99,7
Káposztarepce (Brassica napus), Réparepce (Brassica rapa) kizárólag takarmányozási célra szánt fajták, Napraforgó (Helianthus annuus), nem hibrid fajták, ideértve a komponenseiket is, Fehér mustár (Sinapis alba) elit és szuperelit vetőmag I. szaporítási fokú vetőmag	99,7 99,0
Napraforgó (Helianthus annuus) hibrid fajták elit vetőmag előállítása esetén: beltenyésztett vonal alapegyszeres apa alapegyszeres anya I. szaporítási fokú vetőmag előállítás esetén apa anya	99,8 99,8 99,5 99,5 99,0
Káposztarepce hibrid fajták elit vetőmag előállítása esetén: beltenyésztett vonal alapegyszeres apa alapegyszeres anya I. szaporítási fokú vetőmag előállítás esetén apa anya	99,9 99,9 99,8 99,7 99,0
Len (Linum usitatissimum) elit és szuperelit vetőmag I. szaporítási fokú vetőmag II. és III. szaporítási fokú vetőmag	99,7 98,0 97,5
Mák (Papaver somniferum) elit és szuperelit vetőmag I. szaporítási fokú vetőmag	99,0 98,0
Szója (Glycine max) elit és szuperelit vetőmag I. és II. szaporítási fokú vetőmag	99,5 99,0

B. rész

A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Barna mustár	(Brassica juncea /L./ Czern.)
Fehérmustár	(Sinapis alba L.)
Fekete mustár	(Brassica nigra /L./ W.D.J. Koch)
Káposztarepce	(Brassica napus L. /partim/)
Réparepce	(Brassica rapa L. var. silvestris /Lam./ Briggs)
Az ellenőrzések száma:	fajtáknál 2,
	hibrideknél 5.
Az ellenőrzések időpontja:	fajták esetében:	1. ellenőrzés virágzáskor
		2. ellenőrzés éréskor
	hibridek esetében:	1. ellenőrzés kelés után, szárbaindulás előtt
		2. ellenőrzés szárbainduláskor, virágzás előtt
		3. ellenőrzés virágzás elején
		4. ellenőrzés fővirágzás idején
		5. ellenőrzés az apasorok kivágása után
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 5 éven belül nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Hibridek esetén:

A hímsterilitás előírt mértéke min. 99% az elit és min. 98% az I. fokú vetőmag előállításánál. A szántóföldi ellenőrzés során a hímsterilitás megállapítása a virágok termékeny portok hiányára irányuló vizsgálata útján történik. A hibrid-előállításban felhasznált hímsteril anyai szülők hímsterilitását a fajta fenntartójának igazolnia kell.

Az anyasorokban virágport hullató anyanövények aránya a termékenyülésre képes bibék megjelenése idején legfeljebb 0,5% lehet.

Min. 1,5 méter szélességű elválasztó sávot kell biztosítani az anyai és az apai pászták között.

A vizsgálat tárgya	Egység	Fajták		Hibridek
		Elit	I.	Elit	I.
		szaporítási fok
1	2	3	4	5	6
Szigetelési távolság, más rokon fajoktól és fajtáktól, legalább	méter	500	200	1500	1000
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	1	3	1	3
Beltenyésztett vonalak, a mintaterek átlagában, legfeljebb	%	–	–	0,1	–
Hibrid előállításhoz felhasznált
– apai komponensek, a mintaterek átlagában, legfeljebb		–	–	0,1	0,3
– anyai komponensek, a mintaterek átlagában, legfeljebb		–	–	0,2	1,0
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db
Arankafélék (Cuscuta spp.)		0	0	0	0
Galaj fajok (Galium spp.)		2	5	2	5
Lórom fajok (Rumex spp.)		1	2	1	2
Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)		3	5	3	5
Vadrepce (Sinapis arvensis)		1	2	1	2
Vadzab (Avena spp.)		0,2	0,5	0,2	0,5
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Repcemozaik és fodros mozaikvírus (Savoia napi)	minősítő szám	3
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Baktérumos feketeerűség (Xanthomonas campestris)		2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) Alternária (Alternaria spp.) Alternáriás feketefoltosság (Alternaria brassicae) Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria raphani) Lisztharmat (Erysiphe spp.) Peronoszpóra (Peronospora brassicae, Parborascens) Repcerák (Leptosphaeria maculans) Rozsda (Puccinia spp.)		2

2. Tarlórépa (Brassica rapa L. var. rapa)

Dugvány esetén
Az ellenőrzés száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a dugványok kifejlődésekor,
	2. ellenőrzés válogatás után, kiültetés előtt.
Magtermő esetén
Az ellenőrzés száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzás idején,
	2. ellenőrzés érés kezdetén.
Elővetemény-korlátozás:	5 év.
A mintatér nagysága:	200 db növény.
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db,
	minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán.
	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Elválasztó sáv, legalább dugvány esetén	méter	2
Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, legalább magtermő esetén	méter	500	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen Brassica faj a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		0	1
Felmagzó dugvány mintaterenként		0
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Arankafélék (Cuscuta spp.) Galaj fajok (Galium spp.) Lórom fajok (Rumex spp.) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) Vadrepce (Sinapis arvensis) Vadzab fajok (Avena spp.)		0 2 1 3 1 0,2	0 5 2 5 2 0,5
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fekete rothadás (Xanthomonas campestris) Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris)	%	5
Gombás megbetegedések a mintaterek átlagában legfeljebb Lisztharmat (Erysiphe communis)	minősítő szám	2

3. Napraforgó (Helianthus annuus L.)

Szabadelvirágzású fajták és hibridek apai szülő komponensei

Az ellenőrzések száma:	3.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés (fővirágzás előtti ellenőrzés) a virágzás kezdetén amikor a virágzás az anyasorok növényeinek legfeljebb 5-10%-án kezdődött meg,
	2. ellenőrzés (virágzási ellenőrzés) fővirágzás időszakában, amikor a virágzás 50–60%-os,
	3. ellenőrzés (érési ellenőrzés) a betakarítás előtt 5-7 nappal.
Elővetemény-korlátozás:	A napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.
A mintatér nagysága:	100 növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.

Hibridek és hibridek anyai szülő komponensei

Az ellenőrzések száma:	5.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés (virágzás előtti ellenőrzés) bimbós állapotban,
	2-4. ellenőrzés (virágzási ellenőrzések):
	2. ellenőrzés: a virágzás kezdeti időszakában, amikor a virágzás megkezdődött az anyasorok növényeinek 5–10%-án,
	3. ellenőrzés a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt,
	4. ellenőrzés a vetőmagtermő növényállomány termékenyülésének ideje alatt,
	5. ellenőrzés (érési ellenőrzés) a virágzást követően, a betakarítás előtt 5–7 nappal.
Elővetemény-korlátozás:	A napraforgó vetőmag-előállítását csak olyan táblán szabad elvégezni, amelyen napraforgót a megelőző öt évben semmilyen célra nem termeltek.
A mintatér nagysága:	100 növény folyamatos leszámolása (keresztezéssel történő vetőmag-előállításban anya és apasorokban külön-külön).

A mintaterek száma:
Terület (ha)	Mintaterek száma (db)
8 vagy kevesebb	5
8,1-16	8
16,1-25	10
25,1-40	15
40,1-60	20
60,1-85	25
85,1 vagy több	30
	Hibridek elit vetőmagjának kell tekinteni az áruhibrid vetőmag-előállítására kiadott szülői komponens vetőmagját.
	Hibridek I. szaporítási fokú vetőmagjának kell tekinteni az árutermesztés alapját képező Hibrid F1 vetőmagját – a kombináció típusától függetlenül – amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
	Az azonos apával, de eltérő anyával történő keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállítás megengedett. Ebben az esetben a szigetelési távolságon belül levő napraforgó vetőmag-előállító táblákat egymásra nézve kölcsönösen szigeteltnek kell tekinteni. Ilyenkor az eltérő fajtájú anyasorokat elválasztó apasorok számát legalább 4 sorral meg kell növelni.
	Virágport hullató, fajtaazonos egyednek kell értékelni a steril anyasorokban azt a növényt, amelynek tányérján legalább két körben látható fekete porzó.
	A keresztezéssel végzett napraforgó vetőmag-előállításokban a virágzást befejezettnek kell tekinteni, ha az anyai növényállományban már nincs ki nem nyílott tányér. Az anyai növényállományból a ki nem nyílott tányérokat legkésőbb az 5. ellenőrzésig el kell távolítani.
	A hímsteril anyai szülőn előállított, árutermesztés célját szolgáló vetőmagtermést a fertilis analóg termésével a vetőmagüzemben a tisztítást megelőzően maximum 2:1 arányban kell keverni.

A bázis vetőmaggal szemben támasztott fajtatisztasági követelmény

Az első szaporítási fokú hibrid F1 vetőmag-előállító tábla anya és apasoraiban az összes idegen növények aránya az 5%-ot nem haladhatja meg, amelyet az első ellenőrzésen minősíteni kell.

Az apasorok eltávolításának ellenőrzése

A keresztezéssel végzett napraforgó elit és I. szaporítási fokú vetőmag-előállítások apasorainak növényállományát legkésőbb az 5. ellenőrzésig maradéktalanul el kell távolítani.

Mintavételi kötelezettség gélelektroforézises vizsgálat céljára

A fajtatisztaság további ellenőrzése céljából gélelektroforézises vizsgálatot kell végezni, kivéve, ha a vetőmag-előállítás zárt körzetben vagy szabadelvirágzású fajtáknál legalább 1000 m, szülői komponens vetőmag-előállításnál legalább 3000 m, illetve áruhibrid-előállítás legalább 1000 m szigetelési távolság mellett történik.

A vizsgálathoz a vetőmag-előállító tábláról kell mintát venni. A magot érlelt növényeknél az idegen pollenforrás irányába eső 3 pászta szélességnyi növényállományból, illetve szabadelvirágzású fajták és apai szülőkomponensek esetében idegen pollenforrás irányába eső 10 pászta szélességnyi növényállományból 1 db 2 kg-os mintát kell venni.

A gélelektroforézises vizsgálattal megállapított fajtatisztaságot az alábbi határérték alkalmazásával kell minősíteni:

a) elit szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 5%,

b) I. szaporítási fok esetén: nem fajtaazonos legfeljebb 10%

A határértéket meghaladó mértékű idegentartalom esetén a vetőmag-előállító tábla minősítése alkalmatlan, termése vetőmagként nem minősíthető és nem forgalmazható.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Szigetelési távolság Szabadelvirágzású fajták esetén, legalább	méter	750	500
Hibridek és hibrid szülő komponensek esetén, legalább	méter	1500	500
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Kultúrállapot, legalább Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább	értékszám	4
Idegen fajta, a mintaterek átlagában legfeljebb, összesen Szabadelvirágzású fajták	%	0,2	1
Hibrid és keresztezéses hibrid szülő komponensek esetén – Idegen fajta az anyasorokban az érési ellenőrzésen – Virágport hullató idegen fajta az apasorokban egy-egy virágzási ellenőrzésen – Virágport hullató idegen fajta az apasorokban a virágzási ellenőrzéseken összesen – Virágport hullató fajtaazonos növény az anyasorokban egy-egy virágzási ellenőrzésen – Virágport hullató fajtaazonos növény az anyasorokban a virágzási ellenőrzéseken összesen – Virágport hullató idegen fajta az anyasorokban a virágzási és érési ellenőrzéseken összesen Idegen fajta nem keresztezéses hibrid szülő komponensek esetén a mintaterek átlagában legfeljebb	%	0,5 0,1 0,2 0,2 0,5 0,5 0,2	1,0 0,2 0,5 0,2 0,5 – –
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Arankafélék (Cuscuta spp) Szádor fajok (Orobanche spp.) Fenyércirok (Sorghum halepense) Vadzab (Avena spp.) Szerbtövis (Xanthium spp.) a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb Beléndek (Hyosciamus niger) Csattanó maszlag (Datura stramonium) Foltos bürök (Conium maculatum) Galaj fajok (Galium spp.) Lórom fajok (Rumex spp.) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)	növény db	0 0 0,2 0,2 1 5	0 0 0,5 0,5 2 10
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb az utolsó ellenőrzéskor Diaporte (Diaporthe helianthii) a tányéron a száron Peronoszpóra (Plasmopara halstedii) Szürkepenész (Botrytis cinerea) és Fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) összesen	növény %	3 30 0,2 10

4. Len /olajlen és rostlen/ (Linum usitatissimum L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor
	2. ellenőrzés éréskor
Elővetemény korlátozás:	Nincs.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit € fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. III. fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább a II. fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább	m	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	3
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0	2	4
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Arankafélék (Cuscuta spp.) Réti ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides) Szédítő vadóc (Lolium temulentum) Szulák keserűfű-fajok (Polygonum convolvulus) Vadzab fajok (Avena spp.) a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb Borsmustár (Eruca sativa) Duzzadt gomborka (Camelina alyssum) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) Sinapis és Brassica fajok	növény db	0 1 1 5 0,2 5	0 2 2 15 0,5 15
Gombabetegségek a mintaterek átlagában együttesen legfeljebb Polispórás szárbarnulás és szártörés (Polyspora lini) Lenragya vagy pazmo (Septoria linicola) – olajlen esetén – rostlen esetén	%	5 0	10 5
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Lenfenésedés (Colletotrichum lini) Lenrozsda (Melampsora lini) Fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum f. lini)	minősítő szám	2

5. Szója (Glycine max /L./ Merr.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	200 db növény.
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az el€(E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább	m	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	2	5	10
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka-félék (Cuscuta spp.) Vadzab fajok (Avena spp.) a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb Beléndek (Hyosciamus niger) Csattanó maszlag (Datura stramonium) Fenyércirok (Sorghum halepense) Galaj-félék (Galium spp.) Selyemmályva (Abutilon spp.)	növény db	0 0,2 1	0 0,5 3	0 0,8 5
Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb Marmor manifestum	%	10
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Szója baktériumos fekélye (Xanthomonas phaseoli var. sojense) Szója baktériumos sárgaudvaros foltossága (Pseudomonas glycinea)	minősítő szám	2
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Barna szárrothadás (Phialophora gregata) Fitoftórás gyökér- és szárrothadás (Phytophtora megasperma f.sp. glycinea) Hüvely- és szárragya (Diaporthe phaseolorum) Peronoszpóra (Peronospora manshurica)

6. Földimogyoró (Arachis hypogaea L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás:	Nincs.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Elválasztó sáv, legalább	m	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	értékszám		4
	növény db	0	1,5	3
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka-félék (Cuscuta spp.) Vadzab fajok (Avena spp.) a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb Csattanó maszlag (Datura stramonium) Beléndek (Hyosciamus niger)	növény db	0 0,2 1	0 0,5 3	0 0,8 5
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Levélfoltosság (Cercospora personata) Fuzárium (Fusarium spp.) Rozsda (Puccinia arachidis)	minősítő szám	2

7. Kender (Cannabis sativa L.)

Szabadelvirágzású fajták esetén:
Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés a virágzás kezdetén,
	2. ellenőrzés a magéréskor.
Hibridek esetén:
Az ellenőrzések száma:	5.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés az anyasorok hímegyedeinek virágzása előtt kis bimbós állapotban,
	2. ellenőrzés a virágzás kezdetén, amikor a virágzás aránya 10–15%,
	3. ellenőrzés a fővirágzás időszakában, amikor a virágzás aránya 50–60%,
	4. ellenőrzés virágzás végén, amikor a hímtelenítést az anyasorokban be lehet fejezni,
	5. ellenőrzés magéréskor.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző két évben kendert nem termesztettek az adott táblán.
A mintatér nagysága:	100 db növény.
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
	Hibrid esetében mind az anya-, mind az apasorokban ugyanannyi mintateret kell kijelölni.
Egyéb követelmények:	A szuperelit fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük.
	A szigetelési távolságon belül előforduló vadkendert és árvakelést virágzás előtt ki kell irtani.
	Idegen fajtának számít az egylaki kenderben a kétlaki, kétlaki kenderben az egylaki egyed, valamint a habitusában vagy színében jól megkülönböztethető egyed is.
	A fejlettséget és a kiegyenlítettséget a hibridek esetében a második ellenőrzéskor kell először elbírálni.
	A keresztezéssel végzett vetőmag-előállításban az idegen tő az apasorokban összesen legfeljebb 0,1% lehet.
	Hímtelenítési hibának számít az 5 cm-nél hosszabb, virágzó fő- vagy oldalág. A még nem virágzó idegen egyed nem számít idegen fajtának, ill. hímtelenítési hibának.
	A szádor irtását a magkötés előtt kell elvégezni.
	A fehér és szürke penészgombától fertőzött növények hibának minősülnek, ha a növény szárán kívül vagy belül szkleróciumok képződnek vagy penészbevonat látható a száron.

A vizsgálat tárgya	Egység	Szabadelvirágzású fajták			Hibrid
		Elit	I.	II.	Elit	I. és II.
		szaporítási fok
1	2	3	4	5	6	7
Szigetelési távolság, legalább egylaki kender esetén	méter	1000 5000	200 1000		1500 –	500 –
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	1000 5000	200 1000		1500 –	500 –
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb	növény db	0	0,2	0,5	0	1,3
– Virágzó hímkender az anyasorokban		–	–	–	0,3	1,0
–Virágzó hímkender az anyasorokban, a virágzási ellenőrzéseken összesen		–	–	–	0,6	2,0
– Vadkender (Cannabis sativa L.)		0
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb Apró szulák (Convolvulus arvensis) Sövényszulák (Calystegia sepium) Szulák keserűfű (Polygonum convolvulus)		15
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) Szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea)		5	10	15	25	25
a mintaterek átlagában, legfeljebb Peronoszpóra (Pseudoperonospora cannabina)	minősítő szám	2

8. Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

Kömény (Carum carvi L.)

Mák (Papaver somniferum L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés éréskor (kivéve vegetatív szaporítású növényeknél, ahol felszedéskor, tőosztáskor)
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
Mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Szigetelő távolság más fajtától, legalább (kivétel vegetatív szaporítás)	méter	400	200
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4	3
Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb		0,5	5
Sziromszáradásos növény máknál, a mintaterek átlagában, legfeljebb		8
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka-félék (Cuscuta spp.) Vadzab fajok (Avena spp.) a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb Beléndek (Hyosciamus niger) Csattanó maszlag (Datura stramonium) Foltos bürök (Conium maculatum) mák esetén a mintaterek átlagában, legfeljebb Réti ecsetpázsit (Allopecurus myosuroides) Selyemmályva (Abutilon spp.) sáfrányos szeklice estén a mintaterek átlagában, legfeljebb Galaj-félék (Galium spp.) Szádor-fajok (Orobanche spp.) konyhakömény esetén a mintaterek átlagában összesen, legfeljebb Szulák-fajok (Polygonum spp.) Tarackbúza (Agropyron repens)	növény db	0 0,2 1 0,5 0,5 0,5 0,2 2	0 0,5 2 1 1 1 0,5 5
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb	minősítő szám	2
Kártevők a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb	%	15

9. Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)

Szabadelvirágzású fajták esetén:
Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés éréskor
Hibridek esetén:
Az ellenőrzések száma:	5.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzás kezdetén,
	2. ellenőrzés a fővirágzás idején,
	3. ellenőrzés a virágzás végén,
	4. ellenőrzés apai szülő növények kivágása után,
	5. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben nem termesztettek azonos fajú növényt
A mintatér nagysága:	100 db növény
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db
	Hibrid esetében mind az anya-, mind az apasorokban ugyanannyi mintateret kell kijelölni.
Egyéb követelmények:	A szuperelit fokú szaporítás esetén a határértékeknek legalább az elit fokú szaporítás határértékeivel kell megegyezniük. A szántóföldi ellenőrzés során a hímsterilitás megállapítása a virágok termékeny portok hiányára irányuló vizsgálata útján történik. A termékeny portok jelenléte elit szaporítási fokú vetőmagelőállítás esetén legfeljebb 0,1%, I. és II. szaporítási fok esetében legfeljebb 0,3%.

A vizsgálat tárgya	Egység	Szabadelvirágzású fajták			Hibrid
		Elit	I.	II.	Elit	I.
		szaporítási fok
1	2	3	4	5	6	7
Szigetelési távolság, legalább – G. hirsutum esetében – G. barbadense esetében	méter	100 200	30 200		– –	800 800
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb	%	0,1	0,2	0,3	0,1	0,5
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb Csillagpázsit (Cynodon dactylon) Kakaslábfű (Echinocloa crusgalli)	növény db	10
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Xanthomonas spp. Fusarium spp. Phytophthora spp.	növény db	5	10	15	25	25
Kártevők a mintaterek átlagában, legfeljebb	minősítő szám	2

C. rész

A vetőmagvizsgálat és -minősítés részletes minőségi követelményei

I. Mintavétel

Faj	Egy tétel legnagyobb tömege tonna (t)	Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)	Alapminta legalább (kg)	Laboratóriumi minta legalább (g)	Tisztaság- vizsgálati minta legalább (g)	Idegenmag- vizsgálati minta (g)
1	2	3	4	5	6	7
Barna mustár (Brassica juncea)	10	5	2	100	4	40
Fehér mustár (Sinapis alba)	10	5	5	400	20	200
Fekete mustár (Brassica nigra)	10	5	2	100	4	40
Földimogyoró (Arachis hypogaea)	30	10	10	1000	1000	1000
Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)	25	10	10	1000	350	1000
Káposztarepce (Brassica napus)	10	5	5	200	10	100
Kender (Cannabis sativa)	10	5	5	600	60	600
Kömény (Carum carvi)	10	1	2	200	8	80
Mák (Papaver somniferum)	10	1	2	50	1	10
Napraforgó (Helianthus annuus)	25	10	10	1000	200	1000
Len /olajlen és rostlen/ (Linum usitatissimum)	10	5	5	300	15	150
Réparepce (Brassica rapa var. silvestris) Tarlórépa (Brassica rapa var. rapa)	10	5	5	200	7	70
Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)	25	1	2	900	90	900
Szója (Glycine max)	30	10	10	1000	500	1000

A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

II. Vetőmagvizsgálati és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj	Csírázó- képesség legalább %	Tisztaság		Idegenmag-tartalom legfeljebb (db/minta)
Faj	Csírázó- képesség legalább %	Tisztaság legalább %	Idegenmag- tartalom legfeljebb (tömeg%)	Idegenmag- tartalom legfeljebb	Avena fatua, Avena ludoviciana, Avena sterilis	Cuscuta spp.	Raphanus rapha- nistrum	Rumes spp. (Rumex acetosella kivételével)	Alopecurus myosuroides	Lolium remotum	Nedvesség- tartalom legfeljebb (%)
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12
Barna mustár (Brassica juncea)	85	98	0,3	-	0	0	10	2			11,0
Fehér mustár (Sinapis alba)	85	98	0,3	-	0	0	10	2			11,0
Fekete mustár (Brassica nigra)	85	98	0,3	-	0	0	10	2			11,0
Földimogyoró (Arachis hypogaea)	70	99	-	5	0	0					11,0
Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)	80	98		15	0	0					14,5
Káposztarepce (Brassica napus)	85	98	0,3	-	0	0	10	2			11,0
Kender (Cannabis sativa)	75	98	-	30	0	0					12,0
Kömény (Carum carvi)	70	97	-	25	0	0	10				12,0
Len – rostlen – olajlen (Linum usitatissimum)	92 85	99 99	-	15 15	0 0	0 0			4 4	2 2	9,0
Mák (Papaver somniferum)	80	98	-	25	0	0					9,0
Napraforgó (Helianthus annuus)	85	98	-	5	0	0					10,0
Réparepce (Brassica rapa var. silvestris) Tarlórépa (Brassica rapa var. rapa)	85	98	0,3	-	0	0	10	2			11,0
Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)	75	98	-	5	0	0					11,0
Szója (Glycine max)	80	98	-	5	0	0					14,0

A kender és a sáfrányos szeklice vetőmagban nem lehet jelen Orobanche spp.; az Orobanche spp. egyetlen magjának jelenléte egy 100 gramm tömegű mintában azonban nem tekintendő szennyeződésnek, amennyiben egy második, 200 gramm tömegű mintában az Orobanche spp. egyetlen magja sincs jelen.

Vetőmagvak magegészségi követelményei

Faj	Károsító szervezetek
	A károsító szervezetekkel fertőzött vetőmagok számának százalékos aránya			Sclerotinia sclerotiorum (a szklerócium, illetve a törött szklerócium maximális megengedett száma az idegenmag- vizsgálati mintában)
	Botrytis spp.	Alternaria spp., Ascochyta linicola (syn. Phoma linicola), Colletotrichum lini, Fusarium spp.	Platyedra gossypiella
1	2	3	4	5
Fehér mustár (Sinapis alba)				5
Gyapot (Gossypium hirsutum L., Gossypium barbadense L.)			1
Káposztarepce (Brassica napus)				10
Kender (Cannabis sativa)	5
Len (Linum usitatissimum)	5	5
Napraforgó (Helianthus annuus)	5			10
Réparepce (Brassica rapa var. silvestris)				5

Megjegyzés: A szója vetőmagtételekre vonatkozó további előírások

1. A Pseudomonas syringae pv. glycinea vonatkozásában vetőmagtételenként legalább 5000 magból álló, 5 részmintára osztott mintán belül az említett károsító szervezet által fertőzöttnek bizonyult részminták száma nem haladhatja meg a 4-et.

Amennyiben mind az öt részmintában gyanús telepeket találnak, minden egyes részminta esetében a tetszés szerinti táptalajon izolált gyanús telepeket megfelelő biokémiai vizsgálatokkal kell igazolni.

2. A Diaporthe phaseolorum vonatkozásában a fertőzött vetőmagok számának aránya nem haladhatja meg a 15%-ot.

3. A hulladéknak a nemzetközi vizsgálati módszerekkel összhangban meghatározott tömegszázaléka nem haladhatja meg a 0,3%-ot.

D. rész

I. Vetőmag-minősítésben részesíthető növényfajok

Az alábbi növényfajok vetőmagjai vetőmag-minősítésben részesíthetőek.

Fajnév	Engedélyezett szaporítási fok
1	2
Dohány (Nicotiana tabacum L.)	Szuperelit Elit I. szaporítási fok
Négermag (Guizotia abyssinica L.)	Szuperelit Elit I. szaporítási fok II. szaporítási fok kereskedelmi

II. A szántóföldi ellenőrzés és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Dohány (Nicotiana tabacum L.)

Az ellenőrzések száma:	1.
Az ellenőrzés időpontja:	Teljes virágzáskor.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző évben dohányt és a burgonyafélék családjába tartozó növényt (paprika, paradicsom, burgonya, tojásgyümölcs), kabakos növényt (uborka, dinnye, tökfélék) és lucernát nem termesztettek.
A mintatér nagysága:	200 db növény.
Mintaterek száma:	4, vagy minden növény.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

Megjegyzés: Hibriddohány-vetőmag a citoplazmásan hímsteril vagy kasztrált anyai szülők és (fertilis) apai szülők keresztezésével előállított vetőmag. A hímsteril dohányfajtát beltenyésztéssel vagy egyéb úton állítják elő, porzója nincs vagy virágzatában nem képződik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de bibéje termékenyülésre képes.

A hímtelenítés vizsgálata

Mind a hímsteril alapanyag, mind pedig a hibrid F1 előállító tábláján a hímsterilitást a kinyílott és az elbírálható virágok portokjainak meglétén, illetve a portokok csökevényessége alapján kell vizsgálni.

A megporzott virágok jelölésének ellenőrzése

Csak azok a megporzott virágok maradhatnak meg termést hozó tokoknak, amelyeken 2 csészelevél letépésével a kézi beporzás jelölve van, a megporzás előtt kinyílott és meg nem termékenyített vagy önbeporzott virágokat le kell tépni, kivéve a hímsteril növényeket, ahol nincs szükség a beporzás jelölésére sem.

Szigetelési távolság

Vektorháló alatti termesztésnél a vetőmag-előállítást szigeteltnek kell tekinteni.

Idegenelés tevékenység

Az idegen töveket a virágzás kezdetéig el kell távolítani, ennek hiányában a vetőmag-előállítást alkalmatlannak kell minősíteni.

Védekezés baktériumos megbetegedésekkel szemben

A baktériumos betegségekkel szembeni védekezés kötelező, elmulasztása kizáró ok.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit fertilis fajták	Alapanyag és árutermelés célját szolgáló
			hibrid F1	hímsteril
		szaporítási fok
1	2	3	4	5
Szigetelési távolság, legalább – más fajtáktól (vetőmag- és árutermő dohány között)	méter	1000	–
Elválasztó sáv, legalább	méter	2
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb	növény db	0
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka-fajok (Cuscuta spp.) Vadzab-fajok (Avena spp.)	növény db	0 0,2	0 0,5	0 0,5
Vírusbetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Dohány-gyűrűsfoltosság vírusa (Tobacco ringspot vírus)	%	0,5
a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Burgonya Y vírus (Potato virus Y) Dohány-mozaikvirus (Tobacco mosaik virus) Sztolbur mikoplazma (Stolbur phytoplasma)	%	10
Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Dohányvész (Pseudomonas tabaci)	növény db	0,3	0,6	0,6
Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Alternária (Alternária tabaci) Dohány-peronoszpóra (Peronospora tabacina) Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum)	%	15

2. Négermag (Guizotia abyssinica L.)

Az ellenőrzések száma:	2.
Az ellenőrzések időpontja:	1. ellenőrzés virágzáskor,
	2. ellenőrzés éréskor.
Elővetemény-korlátozás:	A megelőző 2 évben nem termesztettek azonos vagy rokon fajú növényt.
A mintatér nagysága:	100 m².
A mintaterek száma:	20 ha-ig: 4 db, minden további megkezdett 10 ha után: 2 db.
Egyéb követelmények:	Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel.

A vizsgálat tárgya	Egység	Elit	I.	II.
A vizsgálat tárgya	Egység	szaporítási fok
1	2	3	4	5
Szigetelési távolság, legalább	méter	500	200	100
Gyomosság, legfeljebb	minősítő szám	2
Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább	értékszám	4
Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb		0	0,3	1,0
Idegen kultúr- és gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb Aranka-fajok (Cuscuta spp.) Mezei aszat (Cirsium arvense) Vadzab-fajok (Avena spp.)	növény db	0 1 0,2	0 4 0,5	0 8 0,8

III. A vetőmagvizsgálat és minősítés részletes minőségi követelményei

1. Mintavétel

Faj	Egy tétel legnagyobb tömege tonna (t)	Kiszerelt csomagolási egységek tömege legfeljebb (kg)	Alapminta legalább (kg)	Laboratóriumi minta legalább (g)	Tisztaság- vizsgálati minta legalább (g)	Idegenmag- vizsgálati minta (g)
1	2	3	4	5	6	7
Dohány (Nicotiana tabacum)	10	0,5	2	25	0,5	5
Négermag (Guizotia abyssinica)	5	0,5	5	100	10	50

A maximális tételsúly nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.

2. Vetőmag-vizsgálati és -minősítési határértékek

A forgalomba hozott vetőmagtételeknek meg kell felelniük az alább felsorolt feltételeknek. A vetőmagvizsgálat az érvényes magyar módszertani szabványok alapján történik.

Faj	Szaporítási fok	Csírázó- képesség legalább %	Tisztaság legalább %	Idegen mag legfeljebb db/minta		Nedvesség- tartalom legfeljebb %
Faj	Szaporítási fok	Csírázó- képesség legalább %	Tisztaság legalább %	Összes	Avena spp. Cuscuta spp.	Nedvesség- tartalom legfeljebb %
1	2	3	4	5	6	7
Dohány (Nicotiana tabacum)	Szuperelit – Elit I. fok	80	98,0	5	0	10,0
Négermag (Guizotia abyssinica)	Szuperelit – Elit I–II. fok	80	98,5	10	0	12,0

”

A rendelet a 34. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. március 6. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek