• Tartalom

16/2011. (III. 8.) NFM utasítás

16/2011. (III. 8.) NFM utasítás

az egységes működési kézikönyv kiadásáról1

2011.03.09.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében, valamint a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionálisztésie Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 5. § d) pontjában foglalt jogkörömben eljárva – a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontjára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

PROJEKTKIVÁLASZTÁS

1. Érkeztetés

1. § Az érkeztetés során a közreműködő szervezet (a továbbiakban: KSZ)

a) a pályázati anyagokat postai úton vagy személyesen átveszi,

b) a pályázatot iktatja.

2. § (1) A postai úton beérkező pályázatok, küldemények átvétele során a KSZ ellenőrzi az ajánlati ragszámlistán és az egyéb csatolt postai formanyomtatványokon szereplő adatok (feladó neve, címe, a nyomtatvány száma), valamint a beérkezett küldeményeken lévő adatok egyezőségét.

(2) Ha az adatok megfelelnek, a KSZ az ajánlati ragszámlistán aláírásával és lepecsételésével átveszi a küldeményeket, továbbá a küldemények csomagolásán érkeztető pecséttel feltünteti a beérkezés dátumát.

(3) A postai úton beérkező pályázatok esetén a benyújtás időpontja a postára adás időpontja.

3. § (1) Ha a felhívás a személyes benyújtást lehetővé tette, a személyes átvételkor (akkor is, ha a pályázat a beadási határidőn túl érkezett) a KSZ

a) év, hónap, nap, óra, perc részletezettségű érkeztető pecséttel látja el a pályázati dokumentáció csomagolását, és

b) 2 példányos átvételi elismervényt készít, amelyen szerepel a feladó, a csomagszám, a csomag állapota és a pontos benyújtási időpontja.

(2) Az átvételi elismervényt a KSZ képviselője és a pályázó kézbesítője is aláírja. Az átvételi elismervény egyik példányát a kézbesítő kézhez kapja, a másik példányt a küldemény átvételéért felelős munkatárs beérkezési sorrendben, napi rendszerességgel lefűzi.

(3) Személyes átvétel esetén a benyújtás időpontja az átvétel időpontja.

2. Iktatás

4. § (1) A KSZ iktatja a pályázatot az egységes monitoring információs rendszerben (a továbbiakban: EMIR).

(2) Az iktatás során az EMIR-ben a következő, a projektgazda és a projekt azonosításához, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges alapadatok rögzítésére kerül sor:

a) a projektgazda neve,

b) a projektgazda adószáma,

c) a projektgazda címe,

d) a projektgazda elérhetőségei,

e) a projekt megnevezése,

f) a benyújtás dátuma,

g) a beérkezés dátuma,

h) az iktatás dátuma,

i) ragszám.

(3) Az EMIR iktató- és pályázati azonosító számmal látja el a pályázatot.

5. § (1) Ha a küldemény sérülten érkezik (törött vagy nem olvasható adathordozó) és a pályázati anyagok emiatt hiányosak, a pályázót legalább 8 napos határidő kitűzésével fel kell hívni a sérült részek pótlására. Az iktatást a pótlás időtartamára fel kell függeszteni. Ha a projektgazda nem pótolja a sérült, illetve hiányos részeket, és emiatt a pályázat befogadási kritériumainak ellenőrzése lehetetlenné válik, a pályázat további elbírálására nem kerülhet sor, erről a pályázót a befogadásról történő értesítésre rendelkezésre álló határidőig értesíteni kell.

(2) Sérülten érkezett küldemény esetén a pályázat benyújtásának időpontja a küldemény postára adásának napja, beérkezésének időpontja a pótolt részek beérkezése napja. Ha az elbírálás nem folyamatos, a pótolt részek benyújtásának határideje a felhívásban meghatározott beadási határidő.

(3) Ha a projektadatlapot a felhívásban foglaltaknak megfelelően kizárólag CD-n nyújtották be és a CD-hez kötelezően csatolandó cégszerűen aláírt nyilatkozat hiányzik, a küldemény nem minősül pályázatnak, amelyről a borítékon szereplő feladót értesíteni kell.

3. A pályázat feltöltése az EMIR-be

6. § (1) Az iktatást követően a KSZ feltölti a pályázatot az EMIR-be.

(2) Ha a pályázatot kizárólag elektronikusan nyújtották be, a KSZ betölti az adatokat az EMIR-be.

(3) Ha a pályázatot papír alapon és elektronikusan is benyújtották, a KSZ az EMIR-kitöltőprogram által generált és a papír alapú verzióra nyomtatott vonalkód leolvasásával ellenőrzi, hogy a kétféle módon benyújtott projektadatlap megegyezik-e.

(4) Ha a két formátumú projektadatlap tartalma megegyezik, a KSZ betölti az adatokat az EMIR-be.

(5) Ha eltérés van a papír alapú és az elektronikus verzió között, akkor a papír alapú (nyomtatott és aláírt) projekt adatlap tekintendő hitelesnek, és az elektronikus adathordozón benyújtott projektadatlapot a befogadást követően, a hiánypótlás keretében pótoltatni kell. Amíg a nyomtatott projektadatlappal megegyező tartalmú elektronikus adathordozó nem kerül pótlásra, addig nem kell a pályázatot az EMIR-be feltölteni.

4. A projektmenedzser kijelölése

7. § A KSZ vezetője minden iktatott pályázathoz projektmenedzsert jelöl ki, akinek feladata az adott pályázattal, illetve projekttel kapcsolatban a döntés-előkészítés, szerződéskötés, nyomonkövetés, helyszíni szemle és finanszírozás adott feladatának elvégzése, illetve koordinálása, továbbá a támogató döntést követően a kapcsolattartás a kedvezményezettel.

5. A projekt dosszié megnyitása

8. § (1) A KSZ minden iktatott pályázathoz nyit egy projekt dossziét, amely a következőket tartalmazza:

a) a projektdosszié tartalomjegyzéke,

b) a projekt életútlapja, amelyen regisztrálni kell a projekt kiválasztás, a szerződéskötés, a projekt megvalósítás fő lépéseit, az EMIR-ből generálva,

c) eredeti projektadatlap és a pályázattal benyújtott eredeti mellékletek (papír alapú benyújtás esetén),

d) beérkezett küldemény borítékja (ragszámmal),

e) befogadási kritériumok teljesítését igazoló ellenőrző lista,

f) projektgazda által beadott elektronikus adathordozók,

g) a projekt kiválasztáshoz, a szerződéskötéshez, a projekt megvalósításhoz és a finanszírozás megalapozásához kapcsolódó (lehetőleg eredeti) valamennyi dokumentum.

(2) A pályázó tájékoztató felületén keresztül küldött tájékoztató jellegű dokumentumok esetében e dokumentumok nyomtatott verziója kerül a dossziéba.

9. § (1) A vonalkóddal ellátott címke használata nem kötelező.

(2) A vonalkóddal ellátott címke használata esetén a pályázat EMIR-be történő iktatását követően a rögzítést végző munkatárs kinyomtatja a rendszerből a pályázat azonosítására alkalmas vonalkóddal ellátott címkét, amely tartalmazza az EMIR-ből generált következő adatokat:

a) a pályázat azonosító száma,

b) a pályázat iktatószáma,

c) a projektgazda neve,

d) a beérkezés dátuma,

e) vonalkód (ID-kód, amely magában foglalja a fentieket, valamint a beadott pályázat iktatás során rögzített összes adatát).

(3) A kinyomtatott vonalkóddal ellátott címkét a beérkezett pályázatok összes példányára fel kell ragasztani, a könnyebb visszakereshetőség céljából.

6. Irattározás

10. § (1) A KSZ gondoskodik róla, hogy irattározás céljára megfelelően kialakított és felszerelt, az anyagok szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiségben elhelyezésre kerüljön a benyújtott pályázati anyag másolati példánya (papír alapú benyújtás esetén).

(2) Az eredeti pályázati dokumentációt (projektdossziét) a projektmenedzser tárolja.

7. A befogadási kritériumok ellenőrzése

11. § A KSZ megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e

a) a felhívásban meghatározott, valamint

b) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: rendelet) meghatározott, következő befogadási kritériumoknak

ba) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra,

bb) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást,

bc) a támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik.

12. § A KSZ a befogadási kritériumok ellenőrzését követően dönt

a) a pályázat befogadási kritériumoknak való megfeleléséről és a befogadásról, vagy

b) a pályázat elutasításáról.

8. Értesítés befogadásról

13. § (1) A befogadásról a KSZ a pályázat beérkezésétől számított 7 napon belül, az EMIR-ből generált ajánlott levélben tájékoztatja a projektgazdát.

(2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a befogadás nem jelenti a támogatás elnyerését.

(3) A befogadó levél másolata az ajánlott szelvénnyel együtt lefűzésre kerül a projektdossziéba.

14. § Ha a beérkező pályázatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a KSZ erről haladéktalanul értesíti az irányító hatóságot (a továbbiakban: IH). A befogadásról szóló értesítésre meghatározott határidőt a KSZ javaslatára az IH egy alkalommal meghosszabbíthatja, amelyről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) és a KSZ közleményt tesz közzé a honlapján.

9. Értesítés a pályázat elutasításáról befogadási kritérium nem teljesítése miatt

15. § (1) Ha a pályázat a befogadási kritériumoknak nem felel meg, a KSZ a pályázat beérkezésétől számított 15 napon belül az EMIR-ből generált ajánlott levélben értesíti a projektgazdát pályázata elutasításáról, az indokok részletes megjelölésével.

(2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját is.

(3) Az elutasító levél másolata az ajánlott szelvénnyel együtt lefűzésre kerül a projektdossziéba.

16. § Ha a projektadatlap papír alapon is benyújtásra került, a KSZ egy eredeti példányt visszatart. A KSZ a pályázati felhívásban lehetővé teheti az elutasított pályázat személyes visszavételét is.

10. Tartalmi ellenőrzés

17. § (1) A KSZ a befogadásról való döntést követően haladéktalanul lefolytatja a pályázatok támogathatósági ellenőrzését. Ennek során a KSZ megvizsgálja, hogy

a) a pályázat megfelel-e a felhívásban meghatározott követelményeknek, és

b) a támogatást igénylő a támogatásra való jogosultságát az útmutatóban előírt módon igazolta-e.

(2) A támogathatósági ellenőrzést a KSZ a pályázati kiírásban szereplő szempontok szerint, pályázati konstrukciónként kialakított ellenőrzési lista alapján végzi.

11. A hiánypótlás

18. § (1) Ha a befogadást követően a támogatást igénylő által benyújtott pályázat nem felel meg a felhívásban meghatározott követelményeknek, illetve a támogathatósági feltételek teljesülését alátámasztó előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, a KSZ

a) megfelelő (legalább 5, legfeljebb 15 napos) határidő kitűzésével,

b) az összes hiány, vagy hiba egyidejű megjelölése mellett,

c) az EMIR-ből generált tértivevénnyel ellátott levélen

felszólítja a támogatást igénylőt a támogatási kérelmének kijavítására.

(2) Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylőt.

(3) Könnyített elbírálású támogatás esetén – ha a felhívás másként nem rendelkezik – hiánypótlásnak nincs helye.

(4) A hiánypótlási felhívást a befogadás napjától számított legfeljebb 15 napon belül, a KSZ által indokolt és az IH vezetője által engedélyezett esetben 30 napon belül kell a támogatást igénylő részére megküldeni.

19. § (1) A KSZ a hiánypótlásra történő felszólítást elektronikusan vagy tértivevényes levélben küldi meg. A hiánypótlásra felszólító levélben csak egy hiánypótlási határidő megadása lehetséges. Ezen hiánypótlási határidőn belül a támogatást igénylőnek és a KSZ-nek lehetősége van mind írásban, mind szóban egyeztetni a hiánypótláshoz szükséges kérdésekben. A hiánypótlás teljesítéséért a támogatást igénylő felel.

(2) A hiánypótlási határidő kezdete a hiánypótlási felszólítás kézhezvételének dátuma.

20. § Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell értékelésre, illetve döntés-előkészítésre terjeszteni.

21. § Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy más okból a pályázati felhívás módosul, és a módosítás a már benyújtott pályázatokat is érinti, a KSZ e fejezet hiánypótlásra vonatkozó szabályai szerint korrekcióra biztosít lehetőséget.

12. A helyszíni szemle

22. § (1) A projektmegvalósítás tervezett helyszínének felkeresése elősegíti a pályázat adatai helyénvalóságának ellenőrzését, a szabálytalanságok megelőzését.

(2) Helyszíni szemlét a befogadást követően a döntésig bármikor el lehet rendelni.

(3) Helyszíni szemle során a pályázat támogatására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges információkat a KSZ a pályázat megvalósításának helyszínén gyűjti be.

13. A helyszíni szemle elrendelése

23. § (1) Helyszíni szemlét az IH, a KSZ vezetője vagy a döntés-előkészítő bizottság rendelhet el.

(2) Helyszíni szemle elrendelésére különösen akkor kerül sor, ha

a) a döntés előtt indokolt ellenőrizni a pályázatban feltüntetett egyes adatok helytállóságát, meg kell győződni azok valósságáról, és

b) a helyszíni szemle várhatóan alkalmas a feltüntetett adatok igazolására.

24. § Helyszíni szemle elrendelése esetén az értékelés vagy a döntés-előkészítés nem zárható le a szemle eredményének megismerését és kiértékelését megelőzően, mely az adott pályázatra vonatkozó döntési javaslat kialakításának a következő bizottsági ülés időpontjáig történő elnapolását eredményezheti.

14. A helyszíni szemle programjának elkészítése

25. § A helyszíni szemle programját a helyszíni szemlét elrendelő által meghatározott szempontok szerint kell elkészíteni, oly módon, hogy a döntéshez szükséges információk a helyszíni szemle eredményeként rendelkezésre álljanak. Ha a helyszíni szemlét a döntés-előkészítő bizottság rendelte el, a szemle programjához, szempontjaihoz a KSZ vezetője is tehet javaslatot.

15. A projektgazda értesítése

26. § (1) A helyszíni szemléről a projektgazdát a szemle időpontját megelőzően legalább 7 nappal a KSZ az EMIR-ből generált tértivevényes levélen értesíti, a szemle időpontjának és céljainak, továbbá a helyszínen előkészítendő dokumentumok és információk megjelölésével.

(2) A projektmenedzser a kiküldött levél másolatát és a visszaérkezett tértivevényszelvényt a projektdossziéba lefűzi.

16. A helyszíni szemlét végző személyek kiválasztása

27. § (1) A helyszíni szemlét legalább két fő végzi. A helyszíni szemlét a következő személyek végezhetik:

a) a döntés-előkészítő bizottság titkára,

b) a döntés-előkészítő bizottság tagjai vagy megfigyelői,

c) a KSZ munkatársa,

d) a külső szakértő,

e) az értékelő,

f) a döntés-előkészítő bizottság elnöke által meghatalmazott személy.

(2) A helyszíni szemlét végzők személyét a szemlét elrendelő hagyja jóvá.

(3) A döntés-előkészítő bizottság titkára biztosítja, hogy a szemlét végzők részletesen megismerjék az értékelés tárgyát képező javaslatok pályázati kiírását és a döntés-előkészítő bizottság specifikus kérdéseit.

(4) A szemlét végzők megbízólevél birtokában végezhetik a helyszíni szemlét. A megbízólevelet – a helyszíni szemle elrendelése szerint – az IH vezetője, a KSZ vezetője vagy a döntés-előkészítő bizottság elnöke adja ki. A szemle megkezdése előtt a szemlét végzők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek.

17. A helyszíni szemle lefolytatása

28. § A helyszíni szemle keretében a szemlét végző ellenőrzi különösen

a) a pályázatban szereplő információk helytállóságát,

b) a projekt megkezdésének időpontját,

c) a projekt megalapozottságát,

d) a helyszín alkalmasságát.

29. § A helyszíni szemle eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a szemlét végzők aláírnak és a projektgazda jelenlévő, cégjegyzésre jogosult, vagy annak megbízott képviselője ellenjegyez. A helyszínen felvett – a projektgazda észrevételeit is tartalmazó – írásos jegyzőkönyv egy másolati példányát a szemlét végző a pályázó részére átadja.

30. § Ha a projektgazda a helyszíni szemle lebonyolítását megtagadja, akadályozza, illetve a helyszíni szemlét végzőkkel nem működik együtt, a helyszíni szemlét végző tájékoztatja, hogy pályázata kizárásra kerülhet a további értékelésből. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kizárásról a pályázatokról hozott döntés során dönt az IH vezetője.

18. A helyszíni szemle eredményének átvezetése

31. § (1) A helyszíni szemle eredményéről a döntés-előkészítő bizottság titkára a jegyzőkönyv alapján a következő döntés-előkészítő bizottsági ülésen beszámol.

(2) A helyszíni szemlét végzők a döntés-előkészítő bizottság felszólítására részt vesznek a döntés-előkészítő bizottság ülésén, és válaszolnak a döntés-előkészítő bizottság kérdéseire.

(3) Ha a helyszíni szemlét végzők nem tagjai a döntés-előkészítő bizottságnak, a döntés-előkészítő bizottság döntése során nem lehetnek jelen.

19. Az értékelők kiválasztása

32. § (1) Az IH és a KSZ biztosítja, hogy az értékelést a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végezzék. A feltételeket az IH konstrukciónként meghatározhatja.

(2) A pályázatok értékelését az IH vezető döntésének megfelelő számú és az IH vezetője által kijelölt értékelő(k) végzi(k).

(3) Az értékelők titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek.

(4) Ha az értékelést a KSZ munkatársa végzi, az értékelő

a) az értékelendő pályázat(ok) vonatkozásában titoktartási nyilatkozatot tesz, melyben nyilatkozik arról, hogy az értékelés során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot megőrzi,

b) az értékelendő pályázat(ok) vonatkozásában összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz, melyben nyilatkozik arról, hogy a rendelet 14. §-a szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn az általa értékelt pályázatok vonatkozásában.

20. Szerződéskötés az értékelőkkel

33. § (1) Ha az értékelést nem a KSZ munkatársa végzi, az IH vezetője által jóváhagyott értékelést végzőkkel az IH vagy a KSZ szerződést köt.

(2) Az értékelő köteles titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.

34. § Az értékelő által aláírt szerződés, titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat visszaérkezését követően a KSZ eljuttatja

a) a KSZ vezetője számára aláírásra az értékelő által aláírt szerződést,

b) az értékelőnek – az értékelendő pályázat vonatkozásában –

ba) nyomtatott vagy elektronikus formában az értékelendő pályázatok listáját (a pályázók nevével és a pályázatok azonosító jelével),

bb) nyomtatott vagy elektronikus formában a (már hiánypótolt) pályázatok egy példányát,

bc) elektronikus formában az EMIR-ből generált, a pályázat adataival kitöltött értékelőlapot.

35. § Az értékelést végző a pályázati dokumentáció egy példányának átvételéről átvételi elismervényt ír alá, kivéve, ha az értékelendő pályázatokat e-mailen vagy az EMIR-en keresztül kapja meg. Az átvételi elismervényt a KSZ a döntés-előkészítő bizottsági dossziéban lefűzi, és a megfelelő adatokat rögzíti az EMIR-ben. A külső értékelővel kötött, mindkét fél által aláírt szerződés és az értékelők által aláírt nyilatkozatok lefűzésre kerülnek.

21. Az értékelők felkészítése

36. § (1) Az IH vagy a KSZ biztosítja, hogy az értékelők rendelkezzenek

a) a támogatási konstrukció tárgyának megfelelő szakértelemmel és pénzügyi ismerettel,

b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció tartalmának ismeretével,

c) a vonatkozó jogszabályoknak az ismeretével,

d) a pontozás módszerének ismeretével.

(2) Az IH vagy a KSZ biztosítja továbbá az értékelést végzők értékeléshez kapcsolódó képzését.

37. § (1) Az értékelők felkészítése és képzése különösen a következőkre terjed ki:

a) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció szakmai célkitűzései és prioritásai,

b) az operatív program, az akcióterv és a támogatási konstrukció eljárásrendi vonatkozásai,

c) az értékelési eljárás szabályai és részletes menetrendje,

d) az értékelés szempontrendszere,

e) a pontozás módszerei, a pontok megítélésének részletes szempontjai (lehetőleg egy mintapályázat közösen elvégzett pontozásának bemutatásával).

(2) Külső értékelők igénybevétele esetén az IH vagy a KSZ minden pályázati kiírásnál az értékelés megkezdése előtt az értékelők részére felkészítést tart.

(3) Egy adott pályázati konstrukcióra beérkezett pályázatokat csak olyan külső értékelő értékelhet, aki az IH vagy a KSZ által megtartott képzésen igazoltan részt vett.

22. Az objektív és számszerűsíthető tartalmi kritériumok értékelése

38. § A KSZ az értékelés folyamata során a befogadott projekteket az objektív és számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumok alapján sorba rendezi (összesített értékelő táblázat), továbbá jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát.

23. Az értékelő lap elkészítése

39. § (1) Az értékelést végző minden értékelendő projektje vonatkozásában az IH által meghatározott adattartalmú értékelőlapot tölt ki.

(2) Ha külső értékelő végezte az értékelést, a nyomtatott (aláírt) vagy elektronikus formátumú értékelőlapot, illetve a pályázat hozzá eljuttatott példányát eljuttatja a KSZ részére. A KSZ ellenőrzi az értékelőlapok teljességét.

24. Az összegző lap

40. § (1) Az értékelőlap(ok) alapján az EMIR projektjavaslatonként összegző lapot generál.

(2) Az összegzőlap tartalmazza:

a) a támogatást igénylő és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat,

b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést (objektív és számszerűsíthető tartalmi kritériumok esetén az adott kritériumra nézve szöveges értékelés nem kötelező),

c) a felhívásban foglalt értékelési szempontrendszernek megfelelő pontozást, illetve a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelőség minősítését,

d) indoklással ellátott szakmai javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történő támogatására vagy elutasítására,

e) támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek meghatározását, illetve a szükséges költségcsökkentés mértékét,

f) helyszíni szemle lefolytatása esetén az erre vonatkozó tájékoztatást.

(3) A döntés-előkészítő bizottsági ülésre a KSZ projektjavaslatonként kiegészítő előterjesztést készíthet a döntés megkönnyítése érdekében.

25. Az összesített értékelő táblázat

41. § A KSZ a döntés-előkészítő bizottsági ülésre az EMIR segítségével összesített értékelőtáblázatot készít. A táblázat tartalmazza többek között a döntés-előkészítő bizottsági ülésen előterjesztendő pályázatok listáját, a pályázatokra vonatkozó alapadatokat, legalább támogatásra javasolt és elutasításra javasolt bontásban.

26. A tisztázó kérdés

42. § Ha az értékelő megítélése alapján a pályázatban található információ nem egyértelmű, ellentmondásokat tartalmaz, a KSZ a projektgazdától az értékeléshez szükséges információkat ésszerű határidő biztosításával faxon vagy elektronikus úton bekéri.

27. Döntéshozatal könnyített elbírálás esetén

43. § (1) Könnyített elbírálás esetén az összegző lap alapján az IH vezetője dönt a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról.

(2) A KSZ az összegző lapot döntésre felterjeszti az IH részére

a) elektronikusan, az EMIR-en keresztül, vagy

b) nyomtatott formában, összesített értékelő táblázatot mellékleve.

(3) Az IH a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról az alábbiak szerint dönt:

a) elektronikusan, az EMIR-rendszeren keresztül (a KSZ-szel való egyetértés és egyet nem értés esetében is),

b) a KSZ javaslatával egyetértése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelőtáblázat aláírásával,

c) a KSZ javaslatával egyet nem értése esetén a nyomtatott formátumú összesített értékelőtáblázatra való rájegyzéssel, és a táblázat aláírásával.

28. A döntés-előkészítő bizottság

44. § (1) Az IH a projektjavaslatok elbírálására döntés-előkészítő bizottságot állít fel.

(2) A döntés-előkészítő bizottság elnökét az IH vezetője jelöli, tagjait és a megfigyelőket az IH vezetője kéri fel. A döntés-előkészítő bizottság elnöke lehet az NFÜ elnöke, elnökhelyettese, az IH vezetője, vagy az IH vezetője által kijelölt más személy.

(3) Az IH felkérése alapján a döntés-előkészítő bizottságba tagot jelölhet

a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

b) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter,

c) az NFÜ,

d) regionális program esetében az érintett regionális fejlesztési tanács.

(4) A döntés-előkészítő bizottság tagjainak létszáma legfeljebb kilenc fő. Az IH vezetője több minisztert is felkérhet tag delegálására, egy miniszter legfeljebb egy főt jelölhet. A döntés-előkészítő bizottság munkájában részt vesz az IH vezetője által felkért és az IH vezetője által meghatározott számú szakértő, aki az adott döntés-előkészítő bizottsági ülésen elbírált pályázatoknak megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A döntés-előkészítő bizottság tagja lehet az NFÜ elnöke, elnökhelyettese, az IH vezetője vagy az IH vezetője által kijelölt más személy.

(5) A döntés-előkészítő bizottságba megfigyelőt jelölhet

a) a KSZ,

b) az NFÜ,

c) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter.

(6) A jelölést a jelölő szervezetek írásban juttatják el az IH vezetőjéhez.

(7) A döntés-előkészítő bizottság munkájában az elnök és a tagok szavazati joggal, a megfigyelők és a titkár szavazati jog nélkül vesznek részt.

45. § (1) A tagok és megfigyelők személyét az IH írásban hagyja jóvá.

(2) Az IH vezetője a tag vagy megfigyelő jelölését indoklással elutasíthatja. Elutasítás esetén a jelölő szervezet másik személyt jelöl.

(3) Az IH a döntés-előkészítő bizottság végleges összetételéről tájékoztatja a KSZ-t.

(4) A döntés-előkészítő bizottság munkáját az IH vezetője által elfogadott ügyrend szabályozza.

29. A döntés-előkészítő bizottsági ülés megszervezése

46. § A döntés-előkészítő bizottság titkársági feladatait a KSZ látja el. A KSZ vezetője jelöli és nevezi ki a bizottság titkárát a KSZ munkatársai közül.

47. § (1) A döntés-előkészítő bizottság titkára elkészíti és az ülés előtt legalább 5 nappal írásban vagy elektronikus úton megküldi vagy hozzáférhetővé teszi a döntés-előkészítő bizottság tagjai és megfigyelői számára legalább:

a) a meghívó levelet,

b) a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot és szükség esetén vagyonnyilatkozatot,

c) a bírálatra előterjesztendő projektjavaslatok összegző lapjai alapján elkészített, EMIR-ből generált összesített értékelőtáblázatot,

d) a bírálatra előterjesztendő projektjavaslatok összegzőlapjait,

e) a bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot.

(2) Titoktartási, összeférhetetlenségi és hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot évente, konstrukciónként csak egyszer, az első olyan döntés-előkészítő bizottsági ülésen való részvétel előtt kell megtenni, melyen a döntés-előkészítő bizottság tagja, illetve megfigyelője részt vesz. Az aláírt nyilatkozat az év minden további döntés-előkészítő bizottsági ülésére is vonatkozik, melyen a tag, illetve a megfigyelő részt vesz.

(3) A döntés-előkészítő bizottság ülésének lebonyolításához szükséges technikai feltételek biztosításáról a KSZ gondoskodik.

48. § (1) A döntés-előkészítő bizottság ülésére a titkár biztosítja a következő dokumentumok rendelkezésre állását:

a) a döntés-előkészítő bizottság ügyrendje,

b) a kitöltetlen titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére),

c) bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozat (bizottsági tag helyettesítése esetére),

d) a vonatkozó jogszabályok (elektronikus vagy nyomtatott formában),

e) a projektdosszié (ideértve a pályázat eredeti vagy másolati példányát is),

f) hangfelvétel elkészítéséhez szükséges eszközök,

g) jelenléti ív,

h) a bírálatra előterjesztendő pályázatok listája (EMIR-ből generált összesített értékelő táblázat),

i) a bírálatra előterjesztendő pályázatok összegző lapjai.

(2) A titkár biztosítja, hogy a bizottsági tagok a pályázati dokumentumokat a KSZ-nél bármikor megtekinthessék.

(3) Az IH lehetővé teheti, hogy a pályázatok vonatkozásában a döntés-előkészítő bizottság az EMIR-en keresztül vagy írásban tegyen döntési javaslatot.

30. A döntés-előkészítő bizottság ülésének megnyitása

49. § A döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai legkésőbb a döntés-előkészítő bizottság első ülésén benyújtják az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint megtett vagyonnyilatkozatuk leadásáról szóló igazolást a döntés-előkészítő bizottság titkára részére.

50. § (1) A döntés-előkészítő bizottsági ülés megkezdésekor a titkár:

a) a jelenléti ívet a jelenlévőkkel aláíratja,

b) ellenőrzi, hogy a bizottsági tagok, helyettesítő személyek

ba) a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és

bb) a bizottsági ülésen történő hangfelvétel készítéséhez hozzájáruló nyilatkozatot szabályszerűen kitöltötték-e,

c) ellenőrzi, hogy a döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát,

d) ellenőrzi, hogy a döntés-előkészítő bizottság tagjának távolléte esetében a tagot helyettesítő személy póttagként előzetesen kijelölésre került-e,

e) az aláírt jelenléti ív alapján segíti a döntés-előkészítő bizottság elnökét annak ellenőrzésében, hogy a döntés-előkészítő bizottság határozatképes-e.

(2) Az EMIR-en keresztül történő javaslattétel esetén a titkár előzetesen ellenőrzi, hogy

a) a bizottsági tagok, helyettesítő személyek titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot szabályszerűen kitöltötték-e, és

b) a döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai benyújtották-e a vagyonnyilatkozatuk leadásáról kiállított átvételi elismervény másolatát.

51. § (1) A titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozat alá nem írása a döntés-előkészítő bizottságból történő azonnali kizárást eredményez.

(2) Ha egy döntés-előkészítő bizottsági tag megszegi a rendelet 14. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályokat, kizárásra kerül a bírálásból, azonnal vissza kell vonulnia a döntés-előkészítő bizottságból és addigi szavazatai érvényüket vesztik.

31. A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslata

52. § A döntés-előkészítő bizottság ülésén részt vesz az objektív és számszerűsíthető tartalmi kritériumok szerinti értékelést végző értékelő, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad vagy részletezi az összegzőlapban foglaltak indokait.

53. § A döntés-előkészítő bizottság minden projekt vonatkozásában kitölti az összegzőlapot, feltüntetve a nem objektív és nem számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumokra vonatkozó, a döntés-előkészítő bizottság által adott pontszámot.

54. § (1) A döntés-előkészítő bizottság határozatát tagjai több mint felének egyező szavazatával hozza meg.

(2) A döntés-előkészítő bizottság az átlagpontszámok és az összegző lapban foglalt javaslat alapján kizárólag a következő döntési javaslatokat teheti:

a) a pályázatot változatlan tartalommal és költségvetéssel támogatásra javasolja,

b) a projektjavaslatot csökkentett összköltséggel, illetve feltételekkel történő támogatásra javasolja, vagy

c) a projektjavaslatot elutasításra javasolja.

55. § (1) A döntés-előkészítő bizottság – ha a döntési javaslathoz nem áll rendelkezésre elégséges információ, tagjai több mint felének egyező szavazatával – a döntéshez további információt kérhet a pályázótól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információgyűjtés történhet tisztázó kérdés, helyszíni szemle vagy a döntés-előkészítés tisztázására, kiegészítésére való felkérés formájában.

56. § A projektjavaslat csökkentett elszámolható összköltséggel történő támogatására kell javaslatot tenni, ha a projektjavaslat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, vagy aránytalanul magas.

57. § Ha a támogatást igénylő pályázatában valótlan adatot közölt, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló adminisztrációs hiba esetét kivéve – a projektjavaslat nem támogatható.

32. Az emlékeztető és a döntési javaslat elkészítése

58. § (1) A KSZ a döntés-előkészítő bizottság üléséről összesített értékelő táblázat formájában elkészíti a döntési javaslatot, amelyet az IH kérésére a KSZ emlékeztetővel egészít ki.

(2) Az összesített értékelőtáblázat vagy az ahhoz csatolt emlékeztető tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a jelenlévő tagok és megfigyelők nevét és az őket delegáló szervezet megnevezését,

c) a döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatát, támogatás esetén a támogatásra javasolt projekt azonosító adatait, a támogatás összegét és arányát, valamint feltételekkel történő támogatás esetén a feltételeket,

d) az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, a projektgazda által teljesítendő előfeltételeket,

e) elutasítás esetén az elutasításra irányuló javaslatot, valamint annak részletes indoklását,

f) a határozatképességet,

g) a szavazatok arányát (támogatás, elutasítás, tartózkodás),

h) az esetleges összeférhetetlenség fennállását,

i) a projektgazda és a projekt legfontosabb adatait,

j) az értékelés legfontosabb megállapításait,

k) a döntéshozatal elősegítése célját szolgáló egyéb bizottsági döntéseket,

l) a bizottság bármely tagjának különvéleményét, ha azt a tag kéri,

m) az összesített értékelő táblázat készítőjének és az elnöknek jóváhagyását, nyomtatott dokumentum esetében az aláírásait.

33. Döntés a pályázatokról

59. § (1) A KSZ a döntési javaslatot döntésre felterjeszti

a) elektronikusan, az EMIR-rendszeren keresztül, vagy

b) nyomtatott formában

az IH vezetője részére.

(2) Az IH vezetője a döntési javaslat kézhezvételétől (elektronikus küldés esetén az EMIR-átadástól) számított 5 napon belül

a) jóváhagyja a döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatát,

b) részletes, írásban rögzített indoklás alapján a döntés-előkészítő bizottság javaslatát megváltoztatja, vagy

c) részletes, írásban rögzített indoklás alapján (jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértésének gyanúja esetén) elrendeli a pályázat soron kívüli újbóli értékelését.

(3) A jóváhagyás történhet

a) elektronikusan, az EMIR-rendszeren keresztül (a döntés-előkészítő bizottság javaslatával való egyetértés és egyet nem értése esetén is),

b) a döntés-előkészítő bizottság javaslatával való egyetértése esetén a nyomtatott formátumú döntési javaslat aláírásával,

c) a döntés-előkészítő bizottság javaslatával való egyet nem értése esetén

ca) a nyomtatott formátumú döntési javaslatra való rájegyzéssel, és annak aláírásával, vagy

cb) módosított döntési adatlap aláírásával, amelynek melléklete az írásos indoklás.

(4) A döntés jóváhagyásakor az IH vezetője – nyomtatott formában aláírással, egyébként elektronikus jóváhagyással – megteszi a kötelezettségvállalást.

(5) Ha az IH egy pályázatot támogatna, de forráshiány miatt az adott projekt nem támogatható, az IH tartaléklistát képezhet.

(6) A jóváhagyásról az IH 3 napon belül értesíti a KSZ-t.

60. § (1) Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az 5 milliárd forintot, a miniszter előterjesztésére a Kormány dönt a projektjavaslat támogatásáról.

(2) Az előterjesztés elkészítéséért az NFÜ felelős. A Kormány döntéséről az IH haladéktalanul értesíti a KSZ-t.

34. Az újraértékelés

61. § (1) Az újraértékelés folyamata megegyezik a 38–60. § szerinti eljárással.

(2) Egyes pályázatok esetleges újraértékelése nem késleltetheti a többi pályázattal kapcsolatos döntéshozatalt, kivéve abban az esetben, ha az újraértékelés a rendelkezésre álló keretbe beleférő pályázatok sorrendjét érdemben befolyásolja.

35. A döntés rögzítése az EMIR-ben

62. § A KSZ az elbírált projektek listáját – a támogatási konstrukció címét, a projektgazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát, a döntés időpontját (év, hónap), a projekt javaslat összpontszámát – a döntést követő 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.

36. A projektgazda értesítése a döntésről, a döntés közzététele

63. § (1) A KSZ a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban értesíti a projektgazdát a projekt elutasításáról.

(2) Az értesítő levél tartalmazza

a) a projektjavaslat elutasításának részletes indoklását,

b) a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást.

(3) Az értesítőlevelet tértivevényes küldeményként kell kiküldeni.

(4) A döntésről történő tájékoztatást követően a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni (lehetőség szerint a pályázói tájékoztató felületen).

64. § (1) A KSZ a támogatási döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban értesíti a projektgazdát a projekt támogatásáról.

(2) Az értesítőlevél tartalmazza

a) a megítélt támogatás összegét,

b) csökkentett összköltségű támogatás esetében a projektjavaslat csökkentett összköltséggel való támogatásának részletes, a döntés-előkészítő bizottsági ülésről készült döntési javaslaton alapuló indoklását,

c) feltételes támogatás esetén a projektgazda által teljesítendő előfeltételeknek a döntés-előkészítő bizottsági ülésről készült döntési javaslaton alapuló meghatározását,

d) támogatási szerződés kötése esetén a támogatási szerződést elektronikus adathordozón, PDF formában,

e) a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatban foglaltakat,

f) csökkentett összköltségű vagy feltételekkel történő támogatás esetén a kifogás benyújtásának lehetőségéről és módjáról való tájékoztatást.

(3) A KSZ az értesítést tértivevényes küldeményként küldi meg. A kiküldött levél másolatát és a visszaérkezett tértivevényszelvényt a projektdossziéba le kell fűzni.

(4) A döntésről történő tájékoztatást követően a projektgazda jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan a döntési javaslatot megismerni a pályázói tájékoztató felületen.

37. A KIMOR-vizsgálat

65. § (1) Az EMIR-ben rögzített minden olyan projektgazda vonatkozásában köztartozás vizsgálatot kell végezni, akiknél az idevágó státuszpontok maradéktalanul ki vannak töltve. Ha a projektgazda ezen kritériumnak megfelel, köztartozás-figyelési törzsállományba kerül, és róla az EMIR adatot kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Államkincstár informatikai rendszeréből a bekerülést követő egy héten belül, ezután pedig havi rendszerességgel.

(2) A projektgazda vonatkozásában a hatályos jogszabályoknak megfelelően a rendszerben 30 napnál nem régebbi köztartozói adatok szerepelnek.

(3) A köztartozási adatok érvényessége a jogszabályok figyelembevételével nem 30 napra terjed ki, hanem mindaddig érvényes, amíg a tartozásadatokban bekövetkező változásokról az illetékes hatóság tájékoztatást küld az NFÜ felé az EMIR-en keresztül. A tájékoztatás alapján az adatszolgáltatásban nem hátralékosként megjelölt kedvezményezettnek mindaddig kifizethető támogatás, amíg az ellenkezőjéről szóló adat nem kerül rögzítésre az EMIR-ben.

II. Fejezet

KÖZBESZERZÉS

38. A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások

66. § A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kedvezményezett) a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésének (összegezés megküldésének) időpontjáról legalább 5 nappal az eredményhirdetés időpontja előtt – elektronikus úton – értesíti a KSZ-t.

67. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését (összegezés megküldését) követő 5 napon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot a KSZ-nek.

(2) A KSZ a kedvezményezett által megküldött dokumentumokat ezen utasítással összhangban utóellenőrzésnek veti alá.

68. § (1) A KSZ elektronikus úton tájékoztatja a kedvezményezettet arról, ha az utóellenőrzés elvégzéséhez hiánypótlás vagy a tényállás tisztázása szükséges. A KSZ a tájékoztatásban megjelöli

a) a hiánypótlás, tényállás tisztázásához szükséges dokumentumok körét,

b) a dokumentumok megküldésének – legfeljebb 7 napos – határidejét.

(2) Ha a kedvezményezett nem vagy nem teljeskörűen küldi meg a tényállás tisztázásához szükséges dokumentumokat, a KSZ

a) a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a szabálytalansági, illetve jogorvoslati eljárás megindításának szükségességéről, vagy

b) legfeljebb 3 napos hiánypótlási határidő kitűzésével egy alkalommal ismételten felhívja a kedvezményezettet a dokumentumok megküldésére.

69. § A KSZ a közbeszerzési eljárást a kedvezményezett által megküldött dokumentumok alapján utólagos ellenőrzés keretében ellenőrzi és a rendelet 39. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül értesíti a kedvezményezettet az ellenőrzés eredményéről. A tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésének napjától a dokumentumok teljes körű megküldésének napjáig) nem számít bele a rendelet 39. § (3) bekezdésében meghatározott határidőbe.

70. § (1) Az ellenőrzés eredményétől függően a KSZ szabálytalansági eljárást folytat le a rendelet 34. alcímében meghatározott szabályok szerint, illetve a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján jogorvoslati eljárást kezdeményez.

(2) A KSZ haladéktalanul köteles értesíteni a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályt (a továbbiakban: KFF) és az IH-t a szabálytalansági eljárás megindításáról. A KFF és az IH kérésére a KSZ köteles teljeskörűen adatot szolgáltatni a KFF részére a felkérést követő 3 napon belül.

71. § A KFF a közbeszerzési eljárások utóellenőrzését – a KSZ és a kedvezményezett egyidejű értesítése mellett – magához vonhatja. Ha a KFF az utóellenőrzés lefolytatását magához vonja, az elvonás nem érinti a folyamatban levő eljárások ügyintézési határidőit.

72. § Ha a KFF az utóellenőrzés lefolytatását magához vonta és

a) az utóellenőrzés a KSZ-nél még nem kezdődött meg, a kedvezményezett a 66–70. § szerint a KFF-nél kezdeményezi az utóellenőrzés lefolytatását,

b) az utóellenőrzés lefolytatását a KSZ már megkezdte, a KFF értesítésének kézhezvételét követően a KSZ haladéktalanul átadja a KFF-nek a kedvezményezett által megküldött iratokat és írásban tájékoztatja a KFF-et az eljárás állapotáról, különös tekintettel az ellenőrzés megindításának napjára, a jogorvoslati eljárás hivatalból történő kezdeményezésére nyitva álló határidőre, illetve a tényállás esetlegesen folyamatban levő tisztázásának körülményeire (határidők, hiánypótlási felhívás tartalma).

39. A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások, egyeztetés a közreműködő szervezettel

73. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően köteles egyeztetni a KSZ-szel a közbeszerzési dokumentumok műszaki-szakmai tartalmát. A KSZ a megküldött dokumentumokat műszaki, szakmai szempontból ellenőrzi.

(2) A kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat elektronikus úton küldi meg a KSZ-nek.

74. § (1) A KSZ az ellenőrzött dokumentumok tekintetében mind a kedvezményezett, mind a KFF részére a beérkezéstől számított 15 napon belül megküldi a műszaki, szakmai tekintetben tett észrevételeit.

(2) A kedvezményezett ellenőrzi, javítja az észrevételeknek megfelelően a közbeszerzési dokumentumokat, majd az észrevételek kézhezvételét követő 7 napon belül – saját észrevételeivel együtt – visszaküldi KSZ részére.

(3) A KSZ a visszaküldött dokumentumokat ismételten ellenőrzi és a módosított dokumentumok beérkezését követő 7 napon belül megküldi a kedvezményezettnek és a KFF-nek az ellenőrzésről szóló nyilatkozatát.

75. § (1) A kedvezményezett, illetve a KSZ jogosult konzultációt kezdeményezni az eljárás bármely szakaszában a KSZ ellenőrzésről szóló nyilatkozatának megküldését megelőzően. Konzultáció kezdeményezése esetén a KSZ a kezdeményezés napjától számított 7 napon belül köteles biztosítani a kedvezményezett számára a konzultáció lehetőségét. Több fordulóban lebonyolított konzultáció esetén a konzultációk között legfeljebb 7 nap telhet el. A konzultáció lebonyolítására a konzultáció kezdeményezéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre.

(2) A konzultációkról a KSZ emlékeztetőt készít. A konzultáció a megállapításokat rögzítő emlékeztető kézhezvételének napján, illetve a konzultáció kezdeményezésétől számított 30. napon ér véget.

(3) A konzultáció határideje KÖZOP, KEOP, TIOP, EKOP, ROP keretein belül megvalósított projekteknél egy alkalommal, különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A konzultáció határidejének meghosszabbításáról a kedvezményezettet legkésőbb a konzultáció kezdeményezésétől számított 25. napon, az indokok megjelölésével tájékoztatni kell.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti határidő munkaszüneti napra esik, úgy az ezt megelőző utolsó munkanapon kell megküldeni a tájékoztatást.

76. § (1) A KSZ által a kedvezményezett részére megküldött műszaki, szakmai szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy

a) az ellenőrzés megtörtént és a KSZ-nek műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése a közbeszerzési dokumentumokkal kapcsolatban nincs, vagy

b) az ellenőrzés megtörtént és műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése van.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit.

77. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás tekintetében a műszaki-szakmai tartalom egyeztetésére úgy kerül sor, hogy a támogatási döntést még nem hozták meg, a KSZ nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy

a) az ellenőrzés megtörtént és az ellenőrzés időpontjában műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése a dokumentációval kapcsolatban nincs, vagy

b) az ellenőrzés megtörtént és az ellenőrzés időpontjában műszaki, szakmai (elszámolhatósági) szempontú ellenvetése van.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a KSZ indokolással ellátott észrevételeit.

(3) Az e §-ban meghatározott esetben az ajánlatkérő viseli annak kockázatát, hogy a támogatási döntésig a projekt tartalma úgy változik meg, hogy az befolyásolja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés elszámolhatóságát.

40. Közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzés

78. § (1) A kedvezményezettnek a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzés céljából a KSZ-nek a műszaki, szakmai tartalommal kapcsolatban kiállított, elfogadó tartalmú nyilatkozata kézhezvételét követően és a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően legalább 20 nappal kell – elektronikus úton – megküldenie a KFF részére.

(2) A kedvezményezettnek a dokumentumok megküldésével egyidejűleg a következő információkat kell megadnia:

a) a kedvezményezett neve, székhelye (címe),

b) az ajánlatkérő neve, székhelye (címe), ha nem a kedvezményezett az ajánlatkérő,

c) a kapcsolattartóként kijelölt személy neve és elérhetősége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail),

d) – ha rendelkezésre áll – a projekt azonosító száma,

e) az adott közbeszerzési eljárás becsült értéke,

f) a beszerzés tárgya (építés, építési koncesszió, árubeszerzés, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió),

g) a szerződéshez rendelt elnevezés,

h) a KSZ nyilatkozata a műszaki-szakmai ellenőrzésről,

i) egyéb, a szabályosság elbírálásához szükséges dokumentumok [pl. kizárólagos jogokra történő hivatkozás esetén a kizárólagos jogot alapító szerződések, hirdetmény közzététele nélkül induló eljárások esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság részére küldendő levél tervezete, a Kbt. 50. § (3) bekezdése szerinti vizsgálatra vonatkozó dokumentum stb.],

j) iratjegyzék.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartóként elsősorban a közbeszerzési dokumentumok összeállításáért felelős személyt kell megnevezni. Az ellenőrzés során a KFF a kapcsolattartó személyen keresztül tájékoztatja a kedvezményezettet.

79. § (1) A kedvezményezett által megküldött dokumentumokat a KFF közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzésnek veti alá, erről közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentést állít ki. A KFF a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentést a kérelem beérkezésétől számított 7 napon belül megküldi a kedvezményezett részére.

(2) A KFF a 7 napos határidőt indokolt esetben, legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja. A KFF a határidő meghosszabbításáról legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 7. napon hivatali időben értesíti a kedvezményezettet. A közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzésre rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a tényállás tisztázásának ideje (a hiánypótlási felhívás megküldésétől a hiánypótlás teljes körű teljesítéséig tartó idő).

80. § A kedvezményezett a KFF közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentése alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat, illetve, ha a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés megállapításaival nem ért egyet, a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés megállapításaival kapcsolatos részletes indokolását a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül visszaküldi a KFF részére.

81. § (1) A KFF a kedvezményezett által megküldött módosított közbeszerzési dokumentumokról közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítványt állít ki a módosított közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő 5 napon belül, melyet megküld a kedvezményezett részére.

(2) A KFF közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítványa tartalmazza:

a) „A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján – figyelemmel a ……/…… számú minőség-ellenőrzési jelentésben foglaltakra – támogatjuk.” vagy „A közbeszerzési eljárás megindítását a vizsgált dokumentumok alapján – figyelemmel a ……/…… számú minőségellenőrzési jelentésben foglaltakra – nem támogatjuk.” szöveget, és

b) a KFF nyilatkozatát arról, hogy a közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítvány kiállítása az ajánlatkérő Kbt.-ben meghatározott felelősségét az eljárás szabályosságáért nem érinti.

82. § (1) A kedvezményezett a KFF közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványának megfelelően véglegesíti a közbeszerzési dokumentumokat. A kedvezményezett a közbeszerzési eljárását akkor indíthatja meg, ha a KFF a közbeszerzési dokumentációt ellenőrizte és erről közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki figyelembe véve a rendelet 37. § (3) bekezdésének, valamint a támogatási szerződés rendelkezéseit.

(2) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindításával egyidejűleg köteles megküldeni az eljárást megindító végleges közbeszerzési dokumentumot a KFF részére.

83. § Ha a kedvezményezett a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 5 napos határidőt elmulasztja és a közbeszerzési-jogi minőség-ellenőrzési jelentés kézhezvétele óta 30 nap eltelt, a KFF az ellenőrzést közbeszerzési minőség-ellenőrzési tanúsítvány kibocsátása nélkül lezárhatja. Az ellenőrzés lezárásáról a KFF haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet. A kedvezményezett ebben az esetben új kérelem benyújtásával a minőségbiztosítás ismételt megindítását kezdeményezheti.

84. § A KFF a végleges dokumentumok megküldését követően – a jogorvoslati határidők figyelembevételével – jelzi az IH felé a rendeletben foglalt szabálytalansági eljárás, illetve az NFÜ Jogi Főosztálya felé a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét.

41. A közbeszerzési eljárás lefolytatása (folyamatba épített helyszíni vagy dokumentum alapú ellenőrzés)

85. § (1) A kedvezményezett az eljárással kapcsolatban elkészített végleges dokumentumok (részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás, dokumentáció) megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a KFF-et

a) a helyszíni bejárásról és annak időpontjáról,

b) a bontás időpontjáról,

c) – ha ismert – a döntés-előkészítő bizottság ülésének tervezett időpontjáról,

d) az eredményhirdetés tervezett időpontjáról,

e) a szerződéskötés tervezett időpontjáról.

(2) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról, az eljárást megindító iratok és az addig keletkezett valamennyi dokumentum (kiegészítő tájékoztatás, az ajánlati/ajánlattételi határidő esetleges módosítása, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok, helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyv, jelenléti ív) megküldésével, legalább 15 nappal a bontás előtt tájékoztatja a KFF-et.

86. § (1) A KFF a közbeszerzési eljárásba megfigyelőt delegál. A KFF az iratok beérkezését követő 7 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet

a) a delegált megfigyelő személyéről és elérhetőségéről, valamint arról, hogy

b) a delegált megfigyelő az ellenőrzést személyesen vagy dokumentum alapon végzi.

(2) A kedvezményezett az eljárás során keletkezett iratokat folyamatosan küldi a delegált megfigyelőnek, különös tekintettel a részvételi/ajánlati/ajánlattételi felhívás módosítását tartalmazó hirdetményekre. A kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben, folyamatosan, írásban tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat (különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat) a megfigyelő részére megfelelő időben megküldi.

87. § A KFF a folyamatba épített ellenőrzés lezárásaként, a közbeszerzési dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, melyet az eredményhirdetést megelőzően megküld a kedvezményezett részére.

88. § A kedvezményezett az eljárást lezáró döntését abban az esetben hozhatja meg, ha a KFF az eljárás szabályosságát ellenőrizte és az eljárás szabályosságáról tanúsítványt állított ki. A kedvezményezettnek az lejárást lezáró döntése meghozatala során figyelembe kell vennie a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakat. A kedvezményezett az eljárás eredményének kihirdetésével (összegzés megküldésével) egyidejűleg az írásbeli összegezést, valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a KFF részére megküldje. A KFF az eljárást lezáró döntés és a kedvezményezett álláspontjának ismeretében dönt arról, hogy szükséges-e az eljárással kapcsolatban szabálytalansági vagy jogorvoslati eljárást kezdeményeznie.

42. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés ellenjegyzése

89. § (1) A KSZ ellenjegyzi a szerződést, ha

a) a KFF a közbeszerzési eljárás előkészítése, illetve lefolytatása során a szerződést ellenőrizte és arról közbeszerzési minőség-ellenőrzési és közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki, és

b) nem merült fel a szerződéssel kapcsolatban műszaki, szakmai ellenvetése.

(2) Ha a KSZ megtagadja a szerződés ellenjegyzését, részletes írásbeli indokolást készít, és ezt az NFÜ-nek megküldi.

(3) Támogatás csak a KSZ által ellenjegyzett szerződés alapján felmerülő költségekre folyósítható.

90. § Ha a rendelet 40–44. §-ában meghatározott közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan az eljárás utólagos ellenőrzése szükséges, azt a KFF végzi. A KFF az erre vonatkozó döntésről haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet. A KFF utóellenőrzése során a rendelet 39. §-a szerint jár el.

43. A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok

91. § (1) A kedvezményezett a Kbt. 303. §-a alapján módosított szerződést a módosítást követő 7 napon belül utóellenőrzés céljából megküldi a KSZ részére.

(2) A szerződés módosításával egy időben a kedvezményezett a következő dokumentumokat is megküldi a KSZ részére, ha ezek nem állnak a KSZ rendelkezésére:

a) a módosítás alapját képező szerződés (alapszerződés),

b) korábbi módosítás(ok),

c) a módosítás indokolása,

d) az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentum.

(3) A KSZ jogosult további dokumentumokat is bekérni az utóellenőrzés céljából.

92. § (1) A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján a KSZ lefolytatja a szerződés módosításának ellenőrzését és írásban megküldi a kedvezményezettnek a módosítással kapcsolatos jogi álláspontját, valamint a módosítás műszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát. Az ellenőrzés a módosítás jogszerűségi és elszámolhatósági kérdéseire terjed ki.

(2) Az ellenőrzés eredményétől függően a KSZ lefolytatja a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárást, illetve jogorvoslati eljárást kezdeményez.

44. A közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok

93. § (1) A kedvezményezett a szerződésmódosítás szükségessé válása esetén köteles egyeztetni a KSZ-szel. A kedvezményezett a szerződésmódosítással összefüggő valamennyi dokumentumot elektronikus úton megküldi a KSZ részére. A rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján a KSZ lefolytatja a szerződés módosításának előzetes véleményezését és írásban megküldi a kedvezményezettnek a módosítással kapcsolatos előzetes jogi álláspontját, valamint a módosítás műszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát.

(2) A kedvezményezett a szerződés módosításával kapcsolatban, a módosítást 30 nappal megelőzően a KFF írásbeli véleményét kéri.

(3) A kedvezményezett a KFF részére egyidejűleg megküldi

a) a szerződést,

b) a módosítás tervezetét,

c) a módosítás indokolását,

d) az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot, valamint

e) a KSZ-nek a módosítással kapcsolatos előzetes jogi álláspontját tartalmazó dokumentumot.

(4) Ha a KFF-nek további dokumentumokra is szüksége van, azt a kedvezményezettől hiánypótlás keretében kéri be.

94. § A KFF a részére megküldött dokumentumok alapján a szerződésmódosítás tekintetében tett észrevételeit a dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi kedvezményezett részére.

95. § (1) A kedvezményezett a KFF észrevételei alapján módosítja a szerződésmódosítással összefüggő dokumentumokat, illetve, ha nem ért egyet a KFF észrevételeivel, részletes indokolást is készít erről, melyet az észrevételek kézhezvételét követő 7 napon belül megküld a KFF részére.

(2) A KFF a további észrevételeiről a módosított dokumentumok kézhezvételét követő 7 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

(3) A kedvezményezett a KFF észrevételeinek kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a módosított szerződést a KFF részére.

96. § A KFF a módosított szerződést megvizsgálja, és ha nem ért egyet a szerződésmódosításban foglaltakkal, jelzi az NFÜ illetékes szervezeti egységének a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárás, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szükségességét.

97. § A szerződés módosítását a KSZ ellenjegyzi a 89–90. § rendelkezéseinek megfelelően.

45. A központosított közbeszerzés

98. § A központosított közbeszerzési eljárások tekintetében a rendelet 39. §-ában, illetve 40-45. §-ában meghatározott utóellenőrzés, illetve a KFF-nél folyamatba épített ellenőrzés kerül lefolytatásra.

99. § Ha a központosított közbeszerzés keretében a verseny újranyitására nem kerül sor, a beszerzés szabályosságának ellenőrzése utóellenőrzés keretében, ezen alcím szerint történik. A kedvezményezett a központosított közbeszerzés keretében lebonyolított beszerzésének megrendelőjét, a megrendelés visszaigazolását, illetve a megkötött szerződést a szerződéskötést követően 5 napon belül köteles megküldeni

a) a KSZ-nek, ha az ellenőrzés lefolytatására a KSZ jogosult,

b) a KFF-nek, ha az ellenőrzés lefolytatására a KFF jogosult.

100. § (1) Ha a kedvezményezett a verseny újranyitásával bonyolítja le a közbeszerzést, az eljárás ellenőrzésére a következők szerint történik:

a) a KSZ utóellenőrzés a rendelet 39. §-a szerint valamennyi, a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás esetén,

b) a KFF folyamatba épített ellenőrzése a rendelet 40–45. §-a szerint valamennyi, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a 300 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetén.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a verseny újranyitása kötelező a kedvezményezettek számára. E kötelezettség alól az IH különösen indokolt esetben felmentheti a kedvezményezettet.

101. § (1) Ha a kedvezményezett a rendeletben foglaltaknak nem, vagy nem teljeskörűen tesz eleget, kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, felelőssége a rendeletben meghatározott szabálytalansági eljárás keretében kerül megállapításra.

(2) A szabálytalansági eljárás eredménye alapján

a) a támogatás egy része vagy akár egésze visszavonható, illetve

b) kiemelt, kétfordulós és kistérségi programban meghatározott projektek esetében az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg.

III. Fejezet

KIFOGÁS

46. Hatály

102. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a rendelet 81–82. §-ában meghatározott kifogás kezelésére és elbírálására.

(2) E fejezet hatálya nem terjed ki a 2011. március 1. előtt benyújtott panaszok és kifogások kezelésére.

(3) A 2011. március 1. előtt benyújtott panaszok és kifogások kezelésére az NFÜ elnökének a panaszkezelésre vonatkozó eljárás rendjéről szóló 14/2009. (III. 16.) elnöki utasítását kell alkalmazni.

47. Értelmező rendelkezések

103. § E fejezet alkalmazásában

a) kifogás: a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti beadvány,

b) Jogi Főosztály: az NFÜ Jogi Főosztálya,

c) jogszerű állapot helyreállítása: a helyt adó döntésben foglalt rendelkezések szerint a közreműködő szervezet, illetve az NFÜ részéről annak biztosítása, hogy a döntésben jogszabálysértőnek, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerződésbe ütközőnek minősített eljárási cselekmény megismételve, az irányadó jogszabályi, pályázati kiírás szerinti és a támogatási szerződésben foglalt rendelkezések szerint kerüljön lefolytatásra,

d) önrevízió: a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja, valamint 82. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, a kifogás valamennyi elemére nézve helyt adó döntés.

48. Általános rendelkezések

104. § Az eljárásrend végrehajtásában részt vevő valamennyi szervezet, szervezeti egység és személy köteles a jóhiszeműség elvének megfelelően gyakorolni jogait és teljesíteni kötelezettségeit, egymással kölcsönösen együttműködve, illetve egymást a kifogással kapcsolatos, azzal összefüggő valamennyi tényről és körülményről kölcsönösen tájékoztatva eljárni. A kifogás kezelésében érintett szervezeti egységek kötelesek a szükséges dokumentumokat, információkat haladéktalanul rendelkezésre bocsátani.

105. § (1) Valamennyi, a közreműködő szervezet vagy az NFÜ által a támogatást igénylőnek vagy a kedvezményezettnek megküldésre kerülő, a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében szerepeltetni kell

a) a kifogás benyújtásának a rendelet 81. § (1) bekezdésében meghatározott lehetőségét,

b) a kifogás benyújtására jogosult megjelölését, a benyújtás – rendelet 81. § (2) bekezdése szerinti – határidejét, és a kifogás esetköreit (jogszabálysértő, illetve pályázati felhívás vagy támogatási szerződés rendelkezésébe ütköző intézkedés vagy döntés),

c) a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidőknek a 112. § szerinti nyugvásáról szóló tájékoztatást,

d) utalást arra, hogy a kifogást a jogosult cégszerű aláírásával ellátott papír alapú dokumentumon kell benyújtani,

e) utalást arra, hogy a kifogás benyújtásához lehetőség van az Új Széchenyi Terv honlapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) megtalálható kifogásminta használatára, valamint arra, hogy a kifogás mellékleteit elektronikus adathordozón is be lehet nyújtani,

f) az NFÜ döntése vagy intézkedése elleni kifogás esetén annak megjelölését, hogy azt a Jogi Főosztályához kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás történhet a rendelet 81. § (1) bekezdése szerinti kifogással megtámadható döntés vagy intézkedés szövegében a következő szövegrész szerepeltetésével:

„E döntés ellen a támogatást igénylő/kedvezményezett a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül, de legfeljebb a kifogásolt döntéstől számított 60 napon belül cégszerű aláírással ellátott, indokolt kifogást nyújthat be, ha az eljárás jogszabálysértő, illetve pályázati felhívásba vagy támogatási szerződésbe ütköző. A kifogás beérkezésétől az azt elbíráló döntés közléséig a kifogásban foglaltakkal összefüggő határidők nyugszanak. A kifogást a közreműködő szervezet döntése ellen a közreműködő szervezethez, az NFÜ döntése ellen az NFÜ Jogi Főosztályához kell benyújtani. A kifogás benyújtásához lehetőség van az Új Széchenyi Terv holnapján (www.ujszechenyiterv.gov.hu) szereplő kifogásminta használatára, valamint a kifogás mellékleteinek elektronikus adathordozón történő benyújtására.”

106. § A kifogás tárgyában döntésre jogosult által aláírt válasznak a kifogást benyújtó részére történő megküldéséig nem adható a döntés tartalmára vonatkozó tájékoztatás.

107. § Az ügyintézési határidő a kifogásnak a hatáskörrel rendelkező szervhez történő beérkezése napján kezdődik. Ha a kifogás nem a rendeletben megjelölt hatáskörrel rendelkező szervhez érkezik be, úgy az haladéktalanul, de legkésőbb 1 munkanapon belül köteles a hatáskörrel rendelkező szervhez vagy szervezeti egységhez papír alapon azt áttenni. A telefonon vagy személyesen, szóban tett kifogások esetén a kifogást tevőt tájékoztatni kell arról, hogy kifogását – a hatáskörrel rendelkező szervnél vagy szervezeti egységnél – írásban teheti meg.

108. § A kifogás kivizsgálásában részt vevő köteles az EMIR megfelelő modulját használni, a kifogás kezelésének, kivizsgálásának és elbírálásának érdemi lépéseit haladéktalanul rögzíteni. Ha adott időszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor az adott modulban nem dokumentálható feladatok dokumentálását az érintett szerveknek más módon kell biztosítaniuk.

109. § A kifogás benyújtása, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, a kifogás érdemi elbírálása, valamint az elbírálási határidő meghosszabbítása során lehetőség van az Új Széchenyi Terv honlapján szereplő sablonok használatára.

110. § A kifogás kivizsgálására és elbírálására jogosult szerv a döntését a rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálatával hozza meg.

111. § Ha a kifogás benyújtója kifogását visszavonja, az a szervezet, illetve szervezeti egység, amelyhez a visszavonó nyilatkozat beérkezett, köteles a kifogás, valamint a kifogásban megjelölt pályázat, projekt tárgyában érintett valamennyi szervezetet vagy szervezeti egységet a kifogás visszavonását tartalmazó dokumentum szkennelt változatának elektronikus megküldésével haladéktalanul tájékoztatni.

112. § A határidők számítása szempontjából a határidőnek a rendelet 81. § (4) bekezdése szerinti nyugvása a kifogás beérkezésének napjától a kifogás tárgyában született döntésről a kifogást benyújtó általi – a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontja, 82. § (4) bekezdés a) pontja és a 82. § (6) bekezdése szerinti értesítés útján történő – tudomásszerzésig tart.

49. A KSZ döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása

113. § (1) A KSZ kifogást átvevő munkatársa a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja a KSZ iratkezelési szabályzata szerint.

(2) A KSZ munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti a KSZ erre kijelölt elektronikus tárhelyén.

114. § (1) A KSZ haladéktalanul megvizsgálja a kifogás – rendelet 82. § (1) bekezdésében foglalt érdemi vizsgálat nélküli – elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, és amennyiben azt megállapítja, az erről szóló döntés céljából a kifogást haladéktalanul továbbítja a tárgya szerint illetékes IH-nak.

(2) A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a kifogás tárgya szerint illetékes IH vezetője dönt. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén az IH kifogáskezelő munkatársa az értesítőlevél elküldésével a kifogás kezelését lezárja.

115. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a KSZ az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetőségét.

(2) Ha az önrevízió feltételei fennállnak, a KSZ eleget tesz a rendelet 82. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített kötelezettségeinek az ott meghatározott határidőn belül és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkező esetben a KSZ a kifogás elbírálása céljából megküldi a kifogás valamennyi elemét érintő írásbeli szakmai álláspontját az illetékes IH-nak a rendelet 82. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségek teljesítésével.

(3) Az IH a kifogás elbírálása során a kifogás elbírálásával összefüggő további dokumentumokat kérhet a KSZ-től, melyet a KSZ köteles haladéktalanul megküldeni.

(4) A kifogás elbírálásának határidejét a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint az IH vezetője meghosszabbíthatja.

(5) A kifogás tárgyában a rendelet 82. § (5) bekezdése szerint az IH vezetője dönt, döntését követően az IH eleget tesz a rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségeknek és a kifogás kezelését lezárja.

50. Az IH döntése, intézkedése ellen benyújtott kifogások elbírálása

116. § (1) A Jogi Főosztály a kifogást a beérkezés napján érkezteti és iktatja az NFÜ iratkezelési szabályzata szerint.

(2) A Jogi Főosztály munkatársa a kifogást az összes melléklettel együtt szkennelt formában rögzíti az NFÜ erre kijelölt elektronikus tárhelyén.

(3) A Jogi Főosztály a kifogás beérkezéséről elektronikus formában értesítést küld az érintett IH részére.

117. § (1) Az IH haladéktalanul megvizsgálja a kifogás – rendelet 82. § (1) bekezdésében foglalt érdemi vizsgálat nélküli – elutasítására vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, és amennyiben azt megállapítja, az erről szóló álláspont elkészítésének céljából haladéktalanul értesíti a Jogi Főosztályt.

(2) A Jogi Főosztály elkészíti a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szóló NFÜ álláspontot és az NFÜ Elnöki Titkársága általi jóváhagyást követően továbbítja azt a miniszter részére.

(3) A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a miniszter dönt, amelyről a rendelet 82. § (6) bekezdése szerint értesítést küld.

(4) Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás tényét a Jogi Főosztály az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul rögzíti az EMIR-ben, és ezzel a kifogás kezelését lezárja.

118. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, az IH az érdemi vizsgálat keretében megvizsgálja az önrevízió lehetőségét.

(2) Ha az önrevízió feltételei fennállnak, az IH eleget tesz a rendelet 82. § (4) bekezdés a) pontjában rögzített kötelezettségeinek és ezzel a kifogás kezelését lezárja, ellenkező esetben az IH a Jogi Főosztály részére megküldi a kifogás valamennyi elemét érintő írásbeli szakmai álláspontját a rendelet 82. (4) bekezdés b) pontjában foglalt dokumentumokkal együtt.

(3) A kifogást és az IH írásbeli szakmai álláspontját a Jogi Főosztály megvizsgálja, és a kifogás elbírálásához jogi álláspontot készít, melyről értesíti a kifogás tárgyában érintett IH-t, majd a jogi álláspontot az IH írásbeli szakmai álláspontjával és az ezeket alátámasztó dokumentációval együtt megküldi az NFÜ Elnöki Titkárságához az NFÜ véglegesített álláspontjának miniszterhez történő megküldése céljából.

(4) A Jogi Főosztály a (3) bekezdés szerinti jogi álláspont elkészítéséhez jogosult a KSZ-től valamint az IH-tól további dokumentumok bekérésére, melyet a KSZ és az IH köteles haladéktalanul megküldeni.

(5) A kifogás elbírálásának határidejét a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a Jogi Főosztály vezetője meghosszabbíthatja.

(6) A kifogással kapcsolatos, az NFÜ elnöke által ellenjegyzett véglegesített NFÜ álláspontot a Jogi Főosztály továbbítja a miniszter részére.

119. § (1) A kifogás tárgyában a rendelet 82. § (5) bekezdése szerint a miniszter dönt, majd eleget tesz a rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségének.

(2) A miniszter a KSZ-től, az IH-tól vagy a Jogi Főosztálytól a kifogás elbírálásához további dokumentumokat kérhet be, melyet a KSZ, az IH és a Jogi Főosztály köteles haladéktalanul megküldeni.

(3) A kifogás elbírálásának határidejét a felterjesztést követően a rendelet 82. § (2) bekezdése szerint a miniszter meghosszabbíthatja.

(4) A Jogi Főosztály a rendelet 82. § (6) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően a kifogás miniszteri elbírálását rögzíti az EMIR-ben és a kifogás kezelését lezárja.

IV. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

51. Hatály

120. § (1) E fejezet hatálya kiterjed a 2007–2013 programozási időszakban a 2011. március 1-jén és azt követően indult, valamint a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet VIII. fejezete alapján 2011. március 1. előtt indult, le nem zárt szabálytalansági eljárásokra is.

(2) Szabálytalansági eljárás a visszatérítendő pénzügyi eszközök (JEREMIE) intézkedések esetében kizárólag a forráskezelő szervezet által elkövetett jogszabálysértések esetében értelmezhetőek. A pénzügyi közvetítők és a végkedvezményezettek által elkövethető szerződésszegések, jogosulatlan forrásfelhasználások esetében követendő eljárásrendet a forráskezelő szervezet eljárásrendje szabályozza.

52. Értelmező rendelkezések

121. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére megalapozottan utaló tények, körülmények, vagy dokumentumok, amelyből alappal lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására,

b) Jogi Főosztály: az NFÜ Jogi Főosztálya.

(2) Ha adott időszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor az adott modulban nem dokumentálható feladatok dokumentálását az érintett szerveknek más módon biztosítaniuk kell.

53. Szabálytalansági gyanú észlelése

122. § (1) Aki szabálytalansági gyanút észlel, vagy szabálytalansági gyanú jut a tudomásra (így különösen munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében, helyszíni ellenőrzés lefolytatása során, a belső ellenőrzés munkája során, az ellenőrzésre jogosult egyéb szervek megállapításai, jelentései alapján, közbeszerzési döntőbizottsági, közigazgatási, bírósági eljárás alapján, bejelentések, illetve feljelentések alapján, sajtóhírekből, korábbi szabálytalansági eljárás jogorvoslata során), a tudomásra jutástól számított 3 napon belül a szabálytalansági gyanú bejelentő adatlapon rögzíti a szabálytalanság gyanúját és azt haladéktalanul megküldi az illetékes szervezet (IH vagy KSZ) szabálytalanság- felelősének.

(2) A szabálytalansági gyanú észlelője a rendelet 39. § (3) bekezdésére, 40. § (6) bekezdésére, valamint 62. §-ára tekintettel a gyanúbejelentéssel kapcsolatos halaszthatatlan eljárási cselekmények elvégzéséről gondoskodik.

54. A szabálytalanságfelelős előzetes eljárása

123. § A szabálytalanságfelelős a gyanúbejelentés kézhezvételétől számított 3 napon belül visszajelez a gyanúbejelentőnek arról, hogy a gyanút kézhez vette, egyúttal

a) megvizsgálja, hogy jogosult-e a szervezete a szabálytalansági gyanú ügyében eljárni,

b) megvizsgálja, hogy ugyanaz a szabálytalansági gyanú korábban volt-e már szabálytalansági eljárás tárgya,

c) tájékozódik a gyanúra utaló tényről, körülményről vagy dokumentumokról, melynek során helyszíni ellenőrzést tarthat, iratokba betekinthet, személyeket hallgathat meg, (külső) szakértő véleményét kérheti ki,

d) megvizsgálja, hogy a rendelet 84. § (5) bekezdésében foglaltak valamelyike fennáll-e,

e) megteszi a 122. § (2) bekezdésében meghatározott haladéktalanul szükséges intézkedéseket,

f) megküldi a szabálytalansági gyanú bejelentés kezelésével kapcsolatos döntési javaslatát a KSZ/IH vezetőjének, mellékelve a kapcsolódó dokumentumokat,

g) rögzíti a szabálytalansági gyanút az EMIR-ben [a rendelet 85. § (2) szerinti gyanúbejelentést az IH szabálytalanságfelelőse rögzíti, a rendelet 84. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az EMIR-ben a gyanúmező mellett a vizsgálatmező egyidejű kitöltésével].

124. § Ha a gyanúbejelentő adatlap hiányos, hibás, a szabálytalansági gyanút nem az arra használatos formanyomtatványon rögzítették, a szabálytalanságfelelős a hiányok megjelölésével felhívja a gyanúbejelentőt a hiányok pótlására. A szabálytalanságfelelős az előzetes vizsgálata során tett megállapítások nyomán jogosult a szabálytalansági gyanúbejelentő adatlap kiegészítésére, javítására.

125. § (1) A szabálytalanságfelelős a szabálytalansági gyanú előzetes vizsgálata alapján annak kézhezvételétől számított 3 napon belül az alábbi döntési javaslatokat terjesztheti a döntéshozó elé:

a) javaslat az eljárás megindítására,

aa) ha az ismert tényekből és körülményekből, valamint a rendelkezésre álló dokumentumokból valószínűsíthető, hogy a szabálytalansági gyanú fennáll,

ab) ha a rendelet 94. § (2) bekezdése szerint benyújtott jogorvoslati kérelem KSZ/NFÜ általi önrevíziója során a szabálytalansági döntés visszavonásra került, azonban a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll,

ac) ha a rendelet 99. § (2) bekezdése szerint a miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, és ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet,

b) javaslat a gyanú elutasítására, ha már a rendelkezésre álló dokumentumokból egyértelműen megállapítható, hogy a szabálytalansági gyanú nem áll fenn, különösen, ha a gyanút ugyanazon projektben, ugyanazon tényállás alapján már korábban megvizsgálták, és azóta új körülmény nem merült fel,

c) javaslat az eljárásnak a rendelet 87. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztésére,

d) javaslat az eljárás átadására a rendelet 85. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve ha a KSZ vezetőjével szemben a rendelet 83. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség áll fenn,

e) javaslat a szabálytalanság további vizsgálat nélkül történő, a rendelet 84. § (5) bekezdése szerinti megállapítására.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a szabálytalanságfelelős a gyanú felterjesztéssel egyidejűleg szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvet is készít, melyet a gyanúbejelentővel együtt terjeszt a döntéshozó elé (a folyamat a 135. § szerint folytatódik).

(3) A szabálytalanságfelelős az előterjesztésben – a szükséges dokumentumok csatolása mellett – javaslatot tehet:

a) szabálytalansági eljárást vezető személyére;

b) a kifizetések felfüggesztésére illetve a felfüggesztést feloldására;

c) külső szakértő bevonására;

d) rendkívüli helyszíni szemle elrendelésére;

e) rendkívüli OLAF jelentés küldésére, ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti külön eljárás befejezését követően a szabálytalanságfelelős haladéktalanul kezdeményezi a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének feloldását és – a határozat tartalmától függően – az eljárás megindítását vagy elutasítását.

55. Szabálytalansági eljárás elrendelése

126. § (1) A döntéshozó a szabálytalanságfelelős által készített döntés előkészítő dokumentum alapján, annak kézhezvételétől számított 3 napon belül dönt az abban szereplő javaslatról és a döntés megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a szabálytalanságfelelőst.

(2) A szabálytalanságfelelős 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben szabálytalansági eljárás elrendelésének, elutasításának tényét és indokait, a KSZ/IH vezető döntésének dátumát, illetőleg ezzel a lépéssel a szabálytalansági gyanú bejelentést az EMIR-ben lezárja.

(3) A szabálytalanságfelelős a szabálytalansági eljárás mellőzésével meghozott, szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvben rögzített döntést annak kézhezvételét követő 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.

127. § (1) Az NFÜ-nél észlelt, továbbá az IH-nak átadott szabálytalansági gyanúk vonatkozásában elrendelt szabálytalansági eljárást a Jogi Főosztály folytatja le.

(2) A KSZ-nél lefolytatásra kerülő szabálytalansági eljárás esetében a KSZ vezetője kijelöli az eljárás vezetőjét.

128. § (1) Az eljárást megindító szervezet szabálytalanságfelelőse a rendelet 86. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja

a) a gyanúval érintett kedvezményezettet,

b) a szabálytalansági eljárás kijelölt vezetőjét,

c) – a KSZ vezetője döntésének és a gyanúbejelentőnek az egyidejű csatolása mellett – elektronikus formában az IH szabálytalanságfelelősét, ha a szabálytalansági eljárást a KSZ folytatja le.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt tájékoztatással egyidejűleg a szabálytalansági gyanút és azzal kapcsolatban bekért, illetve készített dokumentumokat a szabálytalanságfelelős az eljárásvezető részére átadja, továbbá tájékoztatja az eljárásvezetőt a szabálytalansági-eljárási jegyzőkönyv előkészítésének, a döntési javaslat előterjesztésének indikatív határidejéről, valamint az esetleges eljáráshosszabbítási javaslat – eljárásvezető által történő – előterjesztésének határidejéről.

56. Összeférhetetlenség

129. § (1) A szabálytalansági és jogorvoslati eljárás során bárki, aki a rendelet 83. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenséget észlel, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a KSZ/IH vezetőjének (döntéshozó), aki haladéktalanul gondoskodik új személy kijelöléséről.

(2) Ha az összeférhetetlenség a KSZ vezetőjével szemben merül fel, a KSZ vezető 3 napon belül gondoskodik az eljárás IH-nak történő átadásáról.

(3) Ha az összeférhetetlenség az IH vezetőjével szemben merül fel, az IH vezetője helyett az NFÜ elnöke dönt.

57. Kifizetések felfüggesztése, és kifizetés felfüggesztésének visszavonása szabálytalansági eljárásban

130. § (1) A döntéshozó az eljárás megindításával egyidejűleg, vagy az eljárás során bármikor – a rendelet 88. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – dönthet a kifizetések felfüggesztéséről, illetve ennek szükségességét a szabálytalanságfelelős és az eljárásvezető is jelezheti a döntéshozónak.

(2) Ha a döntéshozó az eljárás megindítását követően dönt a kifizetés felfüggesztéséről vagy annak visszavonásáról, arról a szabálytalanságfelelős 3 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, továbbá a KSZ által elrendelt vagy visszavont felfüggesztésről az IH szabálytalanságfelelősét.

(3) A kifizetés felfüggesztése és a felfüggesztés megszüntetése esetén a szabálytalanságfelelős az erre vonatkozó döntést az EMIR-ben a döntés napján rögzíti.

(4) Kifizetés felfüggesztésére és a kifizetés felfüggesztése megszüntetésére felfüggesztett szabálytalansági eljárásban is van lehetőség.

58. A szabálytalansági eljárás elvonása

131. § (1) Ha az IH szabálytalanságfelelős javaslatára az IH vezető úgy dönt, hogy a szabálytalanság kivizsgálásának jogát magához vonja, az IH vezetője döntéséről írásban értesíti a KSZ vezetőjét, és egyúttal kéri a rendelkezésre álló dokumentumok megküldését. A KSZ-vezető az IH döntéséről haladéktalanul értesíti a szabálytalansági eljárás vezetőjét és a KSZ szabálytalanságfelelősét. Az IH döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően az eljárásvezető a gyanúval kapcsolatos valamennyi dokumentumot átadja a KSZ szabálytalanságfelelősének.

(2) A KSZ szabálytalanságfelelőse az IH-vezető döntésének kézhezvételétől számított 5 napon belül:

a) értesíti a kedvezményezett arról, hogy a vizsgálat lefolytatásának a jogát az NFÜ magához vonta, továbbá tájékoztatja, hogy a dokumentumokat, észrevételeit az NFÜ-nek küldje meg,

b) dokumentumjegyzékkel átadja a vizsgálat lefolytatásához szükséges, a szabálytalansági eljárás vezetőjétől átvett dokumentumokat az IH-nak,

c) az IH szabálytalanságfelelősével együttműködésben a KSZ által az EMIR-ben is megindított szabálytalanságot az EMIR gyanúmezőben átadja.

(3) Ha az NFÜ a szabálytalansági eljárás lefolytatásának jogát magához vonta, a KSZ nem folytat le szabálytalansági eljárást.

59. A szabálytalansági eljárás

132. § (1) A szabálytalansági eljárás célja annak megállapítása, hogy történt-e szabálytalanság, továbbá, hogy a szabálytalanság milyen következményekkel jár, és ezek miként kezelhetők.

(2) Az eljárás vezetője a szabálytalansági gyanúbejelentőben foglaltakat vizsgálja ki. Ha az eljárás során új szabálytalansági gyanút észlel, az eljárást kiterjeszti az új gyanú vizsgálatára is.

133. § (1) Ha a gyanúbejelentő hiányos, vagy hibás, az eljárásvezető a szabálytalanságigyanú-bejelentést annak további kiegészítése, kijavítása érdekében visszaküldi a szabálytalanságfelelősnek.

(2) A szabálytalanságfelelős ez esetben haladéktalanul gondoskodik a szükséges pontosításokról, javításokról.

60. A szabálytalansági eljárás eredménye, döntési javaslat

134. § (1) A szabálytalansági eljárás eredményéről (szabálytalansági eljárás meghosszabbítása, illetve az eljárás felfüggesztése esetén az erre vonatkozó határidők leteltét követően) a szabálytalansági eljárás vezetője szabálytalanságeljárási jegyzőkönyvet készít.

(2) A szabálytalanságeljárási jegyzőkönyvben – a rendelet 89. § (2) és (3) bekezdésében megállapított tartalommal – részletesen fel kell tüntetni valamennyi információt az adott szabálytalansági gyanú észlelésétől a döntési javaslatig. A dokumentumhoz – ha releváns – teljes terjedelmükben csatolni szükséges a külön szakértők véleményét, a kedvezményezett meghallgatásának vagy szabálytalansági vizsgálat keretében lefolytatott helyszíni szemle jegyzőkönyvét, a kedvezményezett, észrevételeit.

(3) Szabálytalanság megállapítására vonatkozó döntési javaslat esetén az eljárásvezető javaslatot tesz a rendelet 90. § (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésre vagy a rendelet 90. § (3)–(6) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó jogkövetkezményekre.

(4) A szabálytalanságeljárási jegyzőkönyvet a szabálytalanságfelelős terjeszti az IH/KSZ vezetője elé. A vizsgálat megállapításait a szabálytalanságfelelős rögzíti az EMIR-ben.

61. Döntéshozatal

135. § (1) A szabálytalansági eljárás a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul.

(2) Ha az IH/KSZ vezetője nem ért egyet az eljárásvezető javaslatával, a felterjesztett döntési javaslattól eltérő döntést hoz, döntését köteles megindokolni.

(3) Ha az IH/KSZ vezetője a döntési javaslattal egyetért, de a javasolt intézkedésekkel nem vagy csak részben ért egyet, a döntési javaslatban szereplőtől eltérő intézkedést rendelhet el, melyet köteles megindokolni.

136. § (1) Ha a szabálytalansági gyanú az előterjesztett szabálytalansági eljárási jegyzőkönyv szerint nem megalapozott, az IH/KSZ vezetője megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság.

(2) Ha a szabálytalanság nem kerül megállapításra, de valamilyen jogsértő helyzet helyreállításához szükséges, az IH/KSZ vezetője a rendelet 90. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint a támogatási jogviszonyt érintő intézkedést rendelhet el.

137. § (1) Ha a szabálytalansági gyanú megalapozott, az IH/KSZ vezetője megállapítja, hogy szabálytalanság történt, ezzel egyidejűleg dönt a rendelet 90. § (2) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés, illetve a rendelet 90. § (3)–(6) bekezdése szerinti jogkövetkezmény(ek) alkalmazásáról.

(2) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkének (1) bekezdése szerinti szabálytalanságok esetében az IH/KSZ vezetője az ügyet csalás gyanújaként minősíti, és gondoskodik a büntető feljelentés megtételéről és az OLAF-jelentés megküldéséről.

138. § A rendelet 90. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt a KSZ/IH vezetője az NFÜ elnökénél javasolja. Az NFÜ elnökének a pályázati rendszerből történő kizárásra irányuló eljárására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 122/A. § (5) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.

139. § (1) A szabálytalansági gyanú kezelése során észlelt irányítási és ellenőrzési rendszer működési hibájából adódó rendszerjellegű szabálytalanságokat a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet vezetője 5 napon belül jelzi a rendelet szerinti szervezetnek, amely rendszervizsgálatot folytat le.

(2) A rendszervizsgálat célja, hogy az IH, KSZ irányírási és ellenőrzési rendszerében rejlő, rendszerjellegű szabálytalanságok kivizsgálása kapcsán felfedett hiányosságok, javítások minél hamarabb elvégezhetőek legyenek.

62. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság által megállapított szabálytalanságok

140. § (1) Ha az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság ellenőrzési jelentésében szabálytalanságot állapít meg, a szükséges jogkövetkezmények alkalmazásáról az IH szabálytalanságfelelőse az ellenőrzési jelentés beérkezését követő 30 napon belül javaslatot terjeszt az IH vezetője felé.

(2) Az IH vezetője az (1) bekezdés szerinti javaslatban megfogalmazott jogkövetkezmények érvényesítéséről 10 napon belül dönt.

63. Tájékoztatás

141. § Az IH/KSZ vezető döntésének kézhezvételét követően a szabálytalanságfelelős

a) a döntés meghozatalától számított 5 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a döntésről, a jogorvoslati lehetőségről, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejéről, helyéről és módjáról,

b) a döntést 3 napon belül a monitoringrendszerben rögzíti, továbbá a szabálytalansági eljárás dokumentumait az EMIR-dokumentumtárba feltölti; a kifizetések feloldása esetén az erre vonatkozó döntést a szabálytalanságfelelős a döntés napján az EMIR-ben rögzíti,

c) ha az IH/KSZ vezetője szabálytalanságot állapított meg, továbbá a rendelet 85. § (6) bekezdése szerinti esetben, az elrendelt intézkedésekkel, a jogkövetkezményekkel kapcsolatos teendőket a szabálytalanságfelelős megküldi az érintett szervezeti egységeknek.

64. A szabálytalansági eljárás során elrendelt intézkedések végrehajtása, a jogkövetkezmények érvényesítése

142. § (1) A szabálytalanságfelelős a szabálytalansági döntés kézhezvételét követő 2 napon belül kezdeményezi a szabálytalansági döntéssel elrendelt jogkövetkezmények érvényesítését, illetve korrekciós intézkedések végrehajtását.

(2) Az elrendelt intézkedések végrehajtásáról, a jogkövetkezmények érvényesítéséről az NFÜ/KSZ munkatársai kötelesek azok teljesítését követő 2 napon belül a szabálytalanságfelelősnek jelenteni. Az elrendelt intézkedések teljesülésének nyomon követése, nyilvántartása a szabálytalanságfelelős feladata.

65. A szabálytalansági döntések nyilvánossága

143. § (1) Ha a szabálytalansági eljárást lezáró jogerős döntés, illetve a jogorvoslati eljárást lezáró döntés szabálytalanságot állapít meg, az IH szabálytalanságfelelőse az NFÜ honlapján történő közzététel céljából 3 napon belül tájékoztatja az NFÜ Kommunikációs Főosztályát a következőkről:

a) a kedvezményezett neve,

b) a projekt címe,

c) a szabálytalanság elkövetése módja,

d) a szabálytalanság következménye,

e) a szabálytalansággal érintett összeg (mely a megállapított pénzügyi korrekció teljes összegét jelenti).

(2) A KSZ vezető által megállapított szabálytalanságokról a KSZ szabálytalanságfelelőse a döntés meghozatalát követő 2 napon belül tájékoztatást küld az IH szabálytalanságfelelősnek az (1) bekezdés szerinti közzététel céljából.

(3) Az NFÜ Kommunikációs Főosztálya a tájékoztatás kézhezvételét követő 3 napon belül gondoskodik a fenti adatok NFÜ honlapján való közzétételéről.

66. OLAF-jelentés

144. § (1) Ha a szabálytalansági döntéssel kapcsolatban azt a 1828/2006/EK bizottsági rendelet előírja, OLAF jelentést kell készíteni. Az OLAF-jelentés megküldésének szükségességét a szabálytalansági eljárási jegyzőkönyvben jelezni kell. Az OLAF-jelentéseket az e célból létrehozott elektronikus rendszerben kell rögzíteni.

(2) A jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntésről, valamint az 1828/2006/EK rendelet 30. cikkében meghatározottakról az elektronikus rendszerben frissítő jelentést kell készíteni.

67. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat

145. § (1) Ha a jogorvoslati kérelem nem a szabálytalansági döntést hozó szervezetnél került benyújtásra, az érkeztetőszervezet a jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntést hozó szervezetnek 5 napon belül megküldi.

(2) A beérkezett jogorvoslati kérelmeket a szabálytalanságfelelős vizsgálja meg, és terjeszti a KSZ/IH vezetője elé.

(3) A beérkezett jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban a KSZ/IH vezetője a következő döntéseket hozhatja:

a) a rendelet 93. § (3) bekezdése szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás,

b) a rendelet 94. § (2) bekezdése szerinti önrevízió,

c) a jogorvoslati kérelemnek a rendelet 94. § (1) bekezdése szerinti felterjesztése.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetében a KSZ/IH vezetője dönt a jogkövetkezmények érvényesítésének felfüggesztéséről.

68. Jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

146. § (1) A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor, ha

a) a kérelem elkésett (a szabálytalansági döntés kézhezvételétől számított 10. napot követően adták postára),

b) a kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be (nem a szabálytalansági eljárásban érintett kedvezményezett vagy képviseletében eljáró más személy, illetve szervezet terjesztette elő),

c) a kedvezményezett már nyújtott be ugyanazon döntés ellen jogorvoslati kérelmet, mely már elbírálásra került.

(2) Ha a jogorvoslati kérelem annak ellenére felterjesztésre került a miniszterhez, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, a kérelmet a miniszter érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

69. Kijavítás

147. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben, vagy a szabálytalansági döntésről szóló értesítésben név-, szám-, vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a szabálytalanságfelelős a tudomásra jutástól számított 3 napon belül kijavító döntést terjeszt a szervezet vezetője elé, aki azt 2 napon belül jóváhagyja.

(2) A kijavításról a szabálytalanságfelelős a kijavító döntés haladéktalan megküldésével tájékoztatja a kedvezményezettet, az eljárás vezetőjét, a hiba bejelentőjét, valamint mindazokat, akiket a szabálytalansági döntésről tájékoztatott.

70. Önrevízió

148. § (1) A szabálytalanságfelelős az érdemi vizsgálat alá vont jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megvizsgálja a jogorvoslati kérelem megalapozottságát, valamint, hogy a beérkezett jogorvoslati kérelemmel érintett projekttel szemben indult-e közbeszerzési jogorvoslati eljárás, vagy egyéb hatósági, bírósági eljárás.

(2) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a rendelet 94. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye, a szabálytalanságfelelős a szabálytalansági döntés visszavonását kezdeményezi a szervezet vezetőjénél.

(3) Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a szabálytalanságfelelős a döntés visszavonásával egyidejűleg kezdeményezi új eljárás lefolytatását az IH/KSZ vezetőjénél.

(4) A szabálytalansági döntés visszavonásáról, illetve új eljárás lefolytatásáról az IH/KSZ vezetője 2 napon belül dönt.

(5) A jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntésről a szabálytalanságfelelős 2 napon belül tájékoztatja az érintett kedvezményezettet, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (a továbbiakban: NFM), a KSZ-t, illetve az IH-t.

71. Érdemi döntés

149. § (1) Ha a 148. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálat során az kerül megállapításra, hogy a rendelet 94. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának nincs helye, a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet szabálytalanságfelelőse a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos álláspontját, a folyamatban lévő hatósági, bírósági eljárásokról szóló tájékoztatással együtt 8 napon belül felterjeszti az IH vezetőjéhez, aki azt aláírásával ellátva 2 napon belül továbbítja a miniszternek.

(2) A jogorvoslati kérelem miniszterhez történő felterjesztéséről a szabálytalanságfelelős 2 napon belül tájékoztatja a kedvezményezetett.

150. § Ha az NFM a kifizetés felfüggesztésére utasítja az IH-t, az IH szabálytalanságfelelőse haladéktalanul gondoskodik az EMIR-ben a kifizetés felfüggesztéséről és erről 2 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, a KSZ szabálytalanságfelelősét és a minisztert.

151. § A rendelet 99. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 99. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a szervezet vezetője köteles a miniszter döntése kézhezvételétől számított 2 napon belül az eljárás lefolytatását az eljárásvezető kinevezésével egyidejűleg elrendelni. Az eljárás vezetője nem lehet az alapügyben eljáró eljárásvezető.

152. § (1) A rendelet 99. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén a miniszter a döntéséről és az eljárás lezárásáról tájékoztatja az IH-t. Az IH szabálytalanságfelelőse a döntés beérkezését követő 2 napon belül továbbítja a miniszter döntését a KSZ-nek.

(2) Az alapügyben eljárt szervezet ezt követően 2 napon belül tájékoztatja a támogatási szerződében szereplő valamennyi kedvezményezettet.

72. A jogorvoslati kérelem visszavonása

153. § Ha a jogorvoslati kérelem visszavonását kezdeményező nyilatkozat, nem az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez érkezik be, a szervezet szabálytalanságfelelőse 2 napon belül a visszavonó nyilatkozatot a megfelelő szervhez továbbítja.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

154. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1

Az utasítást a 24/2011. (V. 6.) NFM utasítás 582. §-a hatályon kívül helyezte 2011. május 7. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére