16/2011. (V. 6.) NGM utasítás
16/2011. (V. 6.) NGM utasítás
a Nemzetgazdasági Minisztérium esélyegyenlőségi tervéről1
2011.05.07.
1. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. § (4) bekezdése, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A. §-a alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. évre vonatkozó esélyegyenlőségi tervét jelen utasítás mellékleteként kiadom.
2. § Az utasítás hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztériummal a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alapján kormánytisztviselői jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, valamint a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra.
3. § Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, és hatályát veszti 2011. december 31. napján.
Melléklet a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz
2011. ÉVI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
I. ÁLTALÁNOS CÉLOK
1. Általános célok és esélyegyenlőségi alapelvek:
a) A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) elkötelezi magát a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett, és ennek érdekében intézkedéseket hoz az alapelvek sérülése esetén.
b) A minisztérium az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hozhat.
c) Az előmenetel szabályait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) határozza meg, így a törvény erejénél fogva érvényesül az egyenlő bánásmód elve a munkatársak foglalkoztatása során. A minisztérium az előmenetel során nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést.
d) A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a bérezés, a szakmai előmenetel, a képzési lehetőségek, a munkakörülmények, a Ktv., a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok és a minisztérium belső szabályzatai alapján adható juttatások, illetve a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények tekintetében a dolgozók között
da) nem,
db) faji hovatartozás,
dc) bőrszín,
dd) nemzetiség,
de) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás,
df) anyanyelv,
dg) fogyatékosság,
dh) egészségi állapot,
di) vallási vagy világnézeti meggyőződés,
dj) politikai vagy más vélemény,
dk) családi állapot,
dl) anyaság (terhesség) vagy apaság,
dm) szexuális irányultság,
dn) nemi identitás,
do) életkor,
dp) társadalmi származás,
dq) vagyoni helyzet,
dr) foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
ds) érdekképviselethez való tartozás,
dt) egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző
alapján – különös tekintettel a nőkre, a 40 év felettiekre, a roma származásúakra, a fogyatékkal élő és családos munkatársakra – nem tesz különbséget.
e) A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás során – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) III. fejezetében foglaltaknak megfelelően – érvényre juttatja az egyenlő bánásmód követelményét.
f) A minisztérium elkötelezett az akadálymentes munkahelyi környezet megteremtéséért.
II. KONKRÉT CÉLOK
2. A 40 év felettiek továbbképzése, képzésének elősegítése elsősorban nyelvi képzés, illetve a számítógépes ismeretek terén. Az intézkedés célja, hogy a 40 év felettiek is olyan egyenlő tudásszinttel rendelkezhessenek, mint a fiatalok, és könnyebben tudjanak helytállni munkájuk ellátása során.
3. A munkáltatói kamatmentes kölcsön biztosítása elsősorban a fiatal munkatársak első lakáshoz jutásának megkönnyítése érdekében, illetve a gyermeket vállaló, gyermeket nevelő munkatársaknak nagyobb lakás vásárlása, építése céljából.
4. A szűrővizsgálatok skálájának bővítése foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával, amelynek célja a munkatársak egészségi állapotának javítása, preventív szűrésekkel a súlyosabb megbetegedések elkerülése, sport- és családi nap szervezése, egészséges életmódot támogató tréning indítása a munkatársak rekreációjának elősegítése érdekében.
5. A megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkatársak alkalmazásának elősegítése.
6. A minisztérium a megüresedett állásra kiírt pályázatok megfogalmazásánál, a foglalkoztatottak kiválasztásánál és a napi munkavégzés során az 1. pontban felsoroltak szerint nem tesz különbséget.
7. A foglalkoztatottak kiválasztása során a hangsúlyt az adott munkakörhöz szükséges képesítéseken túl a készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét.
8. Az éves képzési terv szerint meghirdetett képzések elbírálásánál a 40 év feletti munkatársak előnyt élveznek az olyan végzettségek megszerzésében, amelyek a fiatalabb generációknál már alapképzettségnek számítanak (különösen ECDL-, internet- és nyelvtanfolyam).
9. A minisztérium törekszik az azonos végzettséggel, azonos munkakört, azonos színvonalon ellátók bérezési rendszerében előforduló hátrányos eltérítések megszüntetésére.
10. A kedvezmények kihasználhatósága érdekében a minisztérium az átlagosnál nagyobb családi kötelezettséggel terhelt, a fogyatékkal élő és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottakról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban kizárólag olyan, a foglalkoztatottak által önkéntes alapon szolgáltatott adatok szerepelhetnek, amelyek vonatkozásában a foglalkoztatottak kifejezett írásbeli hozzájárulásukat adják a szolgáltatott adatok kezeléséhez. A nyilvántartásban szereplő különleges és személyes adatok csak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint kezelhetőek. A nyilatkozatok – a minisztérium személyügyekért felelős főosztálya felé – bármikor megtehetők.
11. Az átlagosnál nagyobb családi kötelezettséggel terhelt (különösen a 10 éven aluli gyermeküket egyedül nevelő szülők), a gyermek otthoni gondozásáról visszatérő anyák, a fogyatékkal élő és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számára a munkáltató lehetőséget biztosít a csökkentett/rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatásra.
12. A minisztérium az alábbi, önkéntesen tett foglalkoztatotti nyilatkozatok tartalmát kezeli a nyilvántartásban:
a) nyilatkozat 10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött, középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató gyermekek számáról (1. függelék),
b) nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról (2. függelék),
c) nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről (3. függelék),
d) nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermek gondozásáról (4. függelék).
13. A munkakörülmények, különös tekintettel a 40 éven felüli, a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetének javítására a munkáltató:
a) az előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésénél a 40 év felettiek pályázatát nem utasítja el arra hivatkozva, hogy a képzés és a betanítás a korukból következően már nem kifizetődő befektetés;
b) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében a munkahelyi körülményeket stratégiai tervezéssel, állandó kontrollal, fejlesztéssel kedvezőbbé és a minőségbiztosítás alapszabálya szerint ellenőrzöttebbé teszi.
III. KONKRÉT INTÉZKEDÉSEK
14. Az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén a minisztérium vállalja az alábbiakat:
14.1. A munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése érdekében esélyegyenlőségi referenst nevez ki jelen utasítás hatálybalépését követő 30 munkanapon belül.
14.2. Az esélyegyenlőségi referens feladata:
a) a terv teljesülésének vizsgálata, erről beszámoló készítése minden év március 1. napjáig;
b) az esélyegyenlőségi terv teljesülését elősegítő intézkedések előkészítése, és annak a munkáltatóval és a munkatársak érdek-képviseleti szervével való egyeztetése;
c) a munkatársak részéről írásos formában érkező panaszok véleményezése és a munkáltatói jogkör gyakorlója részére való továbbítása.
14.3. A minisztérium lehetőséget biztosít a panasztételre az alábbi módon:
a) Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a foglalkoztatott az esélyegyenlőségi törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően a munkáltatónál működő érdek-képviseleti szervhez vagy az esélyegyenlőségi referenshez panasszal fordulhat. Az érdek-képviseleti szerv vagy az esélyegyenlőségi referens az 5. függelék szerinti formanyomtatvány kitöltésével veszi nyilvántartásba a beérkezett panaszt. Az érdek-képviseleti szerv és az esélyegyenlőségi referens kölcsönösen tájékoztatják egymást (a foglalkoztatottak nagyobb csoportját érintő ügyekben valamennyi érdek-képviseleti szervet) a beérkezett panaszról és kialakítják saját vagy közös álláspontjukat az üggyel kapcsolatosan. A panasztétel nem korlátozza a foglalkoztatottat abban, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje.
b) Az érdek-képviseleti szerv, illetve az esélyegyenlőségi referens a panaszt – ha az ügy jellege lehetővé teszi – anonim módon, mind az érdek-képviseleti szerv, mind az esélyegyenlőségi referens véleményével vagy közös álláspontjukkal együtt, a panasz megtételétől számított 2 munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója elé tárja. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálásról haladéktalanul intézkedni. A vizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt szervezeti egység folytatja le, legfeljebb 7 munkanapon belül. A kijelölt szervezeti egység a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a panasz alapját képező intézkedés megtételéhez a vizsgálat eredményének ismeretében is ragaszkodik, és ezt a foglalkoztatott sérelmezi, a munkáltatói jogkör gyakorlója az intézkedést nem foganatosíthatja a panasznak a munkáltatói jogkör gyakorlójához való benyújtásától számítva legfeljebb 10 munkanapig.
c) Amennyiben a panasz nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a foglalkoztatott által kifogásolt eset meglétét (különösen zaklatás, emberi méltóság megsértése), a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni a kifogásolt esemény megszüntetése érdekében. Amennyiben a résztvevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba. Az eljárás eredményéről a foglalkoztatottat tájékoztatni kell.
d) Ha az egyeztetés során az egyenlő bánásmód követelményének megsértése megállapítható, a sérelmezett munkáltatói intézkedést megfelelően korrigálni kell.
e) Amennyiben az ügy az egyeztetés során nem oldható meg, az esélyegyenlőségi referens az érintett munkatársat tájékoztatja az általa igénybe vehető – az esélyegyenlőségi törvényben foglalt – eljárásokról.
IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. A tervben rögzített kedvezmények körét a minisztérium az érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan bővítheti.
1. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz
Nyilatkozat az eltartott (10 éven aluli, valamint a 18. életévét be nem töltött,
középiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytató) gyermekek számáról
A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, 20…………………………
………………………………………
Foglalkoztatott aláírása
2. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz
Nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról
A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.
|
Munkahely megnevezése |
|
|
Foglalkoztatott neve |
|
|
Adószáma |
|
|
Szülő neve |
|
|
Születési ideje |
|
|
Személyes adataim kezeléséhez hozzájárulok. |
|
Budapest, 20…………………………
………………………………………
Foglalkoztatott aláírása
3. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz
Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről
A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.
|
Munkahely megnevezése |
|
|
Foglalkoztatott neve |
|
|
Adószáma |
|
|
Fogyatékosság mértéke, megnevezése |
|
|
Fenti adataim kezeléséhez hozzájárulok. |
|
Budapest, 20…………………………
………………………………………
Foglalkoztatott aláírása
4. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz
Nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek neveléséről
A nyilatkozat és az adatkezelés a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatásán alapul. Az adatokat az esélyegyenlőségi terv által érintett időszak utolsó napjáig kezeli a minisztérium.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Budapest, 20…………………………
………………………………………
Foglalkoztatott aláírása
5. függelék a 16/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz
Esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panasztételi űrlap
|
Munkáltató neve, címe |
|
|
Érdek-képviseleti szervezet neve (ahova a panasz érkezett) vagy az esélyegyenlőségi referens neve |
|
|
A panasztétel dátuma |
|
|
A panasz rövid leírása (az érdekképviselet vagy az esélyegyenlőségi referens tölti ki) |
|
|
Az esélyegyenlőségi referens/bizottság véleménye, javaslata |
|
|
A véleményezés dátuma |
|
Budapest, 20…………………………
|
……………………………………… |
……………………………………… |
|
esélyegyenlőségi referens |
érdek-képviseleti szerv vezetője |
1
Az utasítás a 3. § alapján hatályát vesztette 2011. december 31. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás