161/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet
a Nemzeti Földalappal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról1
2011.09.01.
„(3) Az ajánlat közlése – a 2. § (1a) bekezdése szerinti eltéréssel – az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, a körjegyzőséghez tartozó többi településen pedig a helyben szokásos módon történik.”
„(1a) Az eladó az ajánlat egy eredeti példányát az ajánlatnak a jegyző részére történő megküldésével, illetve átadásával egyidejűleg köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) részére postai úton, tértivevénnyel megküldeni.”
3. § Az Er. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelemhez – a bejegyzés alapjául szolgáló okiraton kívül – mellékelni kell: a) az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját,
b) az NFA részére kézbesített ajánlatot tartalmazó postai küldemény átvételét igazoló dokumentumot,
c) az ajánlatra tett nyilatkozatokat, és
d) az iratjegyzéket.”
4. § Az Er. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő eljárásra az 1–5. § rendelkezéseit – ide nem értve a 2. § (1a) bekezdését és az 5. § b) pontját – megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás alatt a haszonbérlet földhasználati nyilvántartásba való bejelentési eljárását kell érteni.”
„(1) E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya – az I. fejezetben foglalt rendelkezések kivételével – nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre.”
(E rendelet alkalmazásában)
„(1) A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet (a továbbiakban együtt: védett terület) bármely jogcímen történő átruházására vagy vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez.”
a) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő, vagy
b) olyan gazdálkodó szervezet, amely az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelői és közvetítői tevékenység végzésére jogosult szolgáltatókról vezetett nyilvántartásban szerepel, és legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, foglalkoztatottja az a) pontban meghatározott szakértői jogosultsággal rendelkezik.”
„(4) A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.”
„(4) Ha a pályázati felhívás tárgyát jogszabállyal vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem, illetve védett terület képezi, a (2) bekezdés 11. pontjában foglalt előírásnak tartalmaznia kell az e területre vonatkozó jogszabályi előírásokat.”
„(6) Ha a pályázati felhívás a földrészlet eladására irányul, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, az szerződésen vagy jogszabályon alapul. Ha az elővásárlási jog jogszabályon alapul, nyilatkozni kell arról is, a jogosultság mely jogszabály alapján és mely jogcímen illeti meg.”
„(4) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a bizottság által átadott értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt az NFA elnöke, illetve az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) vagy a h) pontjában meghatározott esetben a Tanács, vagy a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, melyről a pályázókat az NFA értesíti. A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő – annak meghosszabbítása esetén – sem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot.”
13. § (1) A Hr. 27. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az elővásárlási jog gyakorlása”
„(1) Ha a pályázati eljárásban nyertes pályázó nem az első helyen álló elővásárlásra jogosult, az NFA az R. szerinti módon, közleményben közli a Tft. vagy a Ptk. alapján elővásárlásra jogosultakkal (e fejezetben a továbbiakban: jogosult) a nyertes pályázat benyújtásának tényét.” „(4) A jogosult a nyertes pályázat átvételének határidejét követő naptól számított 15 napon belül az NFA-hoz címezve a kivonatolt nyertes pályázattal azonos tartalmú elfogadó, illetve az elővásárlási jogról lemondó jognyilatkozatot tehet az R. 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon. Az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatnak kell tekinteni, ha a jogosult határidőn belül nem nyilatkozik. A kivonatolt nyertes pályázat átadásának időpontja az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) igazolható.”
14. § A Hr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot meghaladó, de 10 hektárnál kisebb területnagyságú földrészletnek eladás útján történő hasznosítására – az NFA elnökének eltérő döntése hiányában – nyilvános árverés útján kerülhet sor. Az árverés mellőzése esetén e földrészletet is nyilvános pályázat útján kell eladni.”
„Természetvédelmi célú vagyonkezelés
43/A. § (1) A természetvédelmi célú vagyonkezelés elsődleges célja állami tulajdonban álló földrészleteken természetvédelmi közcélok megvalósítása, az élő és élettelen természeti értékek megóvása, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzése, a természeti vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének fenntartható módon való növelése. (2) A természetvédelmi célú vagyonkezelés során a védett területen történő mező-, erdőgazdálkodási tevékenység (a továbbiakban: gazdálkodás) a természetvédelmi célokra tekintettel folytatható, előnyben kell részesíteni a hagyományos (tájjellegű), természetkímélő, természetközeli gazdálkodási módok alkalmazását, biztosítani kell az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartását, valamint az állatállományok (megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén) útján a védett terület természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartását, gondozását.
(3) A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a vagyonkezelésben lévő védett területek nyilvántartását a Természetvédelmi Információs Rendszerben naprakészen vezeti.
(4) Az igazgatóság a vagyonkezelési tevékenységét a természetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott hosszútávú (10 éves) természetvédelmi célú vagyonkezelési terv, valamint az annak alapján elkészített éves természetvédelmi célú vagyonkezelési terv figyelembevételével végzi.
43/B. § Az igazgatóság a vagyonkezelésében álló vagy vagyonkezelésébe kerülő védett területet érintően a birtoklás, a használat, és hasznosítás jogát saját maga gyakorolja (a továbbiakban: saját használat), ha a) a védett terület klimax és ahhoz közeli állapotú társulásokkal borított természetvédelmi oltalom alatt álló terület, amelyen a természetvédelmi szempontok – a kiemelkedő jelentőségű, értékű védett természeti területek és értékek – miatt gazdálkodási tevékenység nem lehetséges; vagy amelyek nem igényelnek természetvédelmi fenntartási tevékenységet, ezért a védett terület hasznosítása tilos, vagy igen nagymértékben korlátozott (így különösen egyes bioszféra-rezervátum magterületek, tudományos rezervátumok, egyes természeti övezetbe tartozó területek, egyes fokozottan védett természeti területek),
b) a védett területen a természetvédelmi érdekek érvényesítése speciális tevékenység végzését, vagy különleges szakismeret, esetleg eszköz meglétét kívánja meg, és ezek nélkül a védett terület használatba adása előreláthatólag a természeti értékek károsodásával, szaporodásuk veszélyeztetésével, vagy pusztulásával járna,
c) ha a védett területen a természetvédelmi célkitűzések az igazgatóság rendelkezésére álló vagy reálisan megszerezhető eszközökkel és személyi állománnyal – az igazgatóság többi állami feladatának ellátásával összhangban – racionálisan megvalósíthatók, valamint elengedhetetlenül szükségesek az igazgatóság tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő állatállomány fenntartásához, ellátásához,
d) a védett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban van nyilvántartva, vagy ennek hiányában, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott védett terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül, vagy
e) a védett területen a természetvédelmi hatóság a hasznosítási kötelezettséget felfüggesztette.”
„VI/A. FEJEZET
AZ IGAZGATÓSÁG VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ TERÜLETEK HASZNÁLATBA ADÁSA
43/C. § (1) E rendelet előírásait – a IV. és a VII. fejezetben foglaltak kivételével – a védett területnek az igazgatóság, mint vagyonkezelő részéről történő használatba adása során az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy az NFA alatt az igazgatóságot, az NFA elnöke, illetve a Tanács alatt az igazgatóság vezetőjét kell érteni. (2) Ha a 43/B. § (1) bekezdésben meghatározott védett területeket érintően a saját használatot az igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a védett terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik, a védett területet az igazgatóság haszonbérbe adhatja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az igazgatóság a haszonbérleti szerződés fennállása alatt köteles érvényre juttatni a természetvédelmi célok elérését, a megfelelő kezelési eljárások alkalmazását. 43/D. § (1) Az igazgatóság a védett területet nyilvános pályáztatás útján, vagy annak mellőzésével adhatja haszonbérbe. A pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adás során az igazgatóság köteles a szerződő fél nyilatkozatát beszerezni a 11. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglaltakról. (2) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha
a) a védett területet a haszonbérbe adásra vonatkozó döntés meghozatalát megelőző egy éven belül olyan természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet használta, akit, vagy amelyet a döntés meghozatalakor törvényen alapuló előhaszonbérleti jog illeti meg a haszonbérbe adandó védett terület egészén, vagy
b) a haszonbérbe adandó védett területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt.
(3) A pályázati felhívást az igazgatóság székhelyén, honlapján, és a védett terület fekvése szerint önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon kell közzétenni.
(4) A 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a védett területek használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény-, és feltételrendszert. (6) A pályázó a pályázatát zárt borítékban, legalább két példányban – ebből egy példányt minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva – köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a megadott helyen, az adott pályázati azonosítószám feltüntetésével, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.
(7) A 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl érvénytelen az a pályázat is, ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző a) 3 éven belül a pályázóval szemben természetvédelmi bírság került kiszabásra;
b) 3 éven belül a pályázó felelőssége természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen megállapításra került;
c) 7 éven belül a pályázónak természetkárosítás bűntette miatti büntetőjogi felelősségét jogerős ítélet megállapította.
(8) A pályázatok elbírálására az igazgatóság vezetője legalább 3 tagú értékelő bizottságot hoz létre az igazgatóság alkalmazottaiból. Az értékelő bizottság tagjait és elnökét az igazgatóság vezetője írásban nevezi ki.
(9) A 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb pályázatra vonatkozó javaslatot és annak indokait is. (10) A pályázatok értékelése során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki vagy amely
a) a Tft. szerinti helyben lakónak minősül és az adott tájegységre jellemző hagyományos gazdálkodást folytat,
b) a pályázati kiírásban közzétett természetvédelmi célra, feladatra létesült és nonprofit szervezetnek minősül, vagy
c) a régi magyar háziállatfajták tartását, tenyésztését és genetikai állományának megőrzését végzi, különös tekintettel a legeltetett fajokra és fajtákra.”
18. § Hatályát veszti a Hr.
g) 39. § (3) bekezdésének „A vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei” szövegrésze.
3. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól szóló 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása
„(1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közül termőföldek és mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek (a továbbiakban együtt: földrészlet) adhatók szociális földprogram (a továbbiakban: program) megvalósítása céljából önkormányzati vagyonkezelésbe. A földrészletnek a program céljára történő vagyonkezelésbe adására vonatkozó felhívást – hirdetmény formájában – a 2. §-ban meghatározott módon közzé kell tenni. A hirdetmény közzétételéről a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) gondoskodik.”
„(4) A hirdetmény közzétételét megelőzően a vagyonkezelésbe adásra kijelölt földrészletek forgalmi értékbecslését az NFA köteles elvégeztetni. Értékbecslést a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott szakértő, illetve gazdálkodó szervezet végezhet.”
„(2) Az önkormányzat a földrészletnek a vagyonkezelésébe adására irányuló írásbeli kérelmét az NFA-nál terjesztheti elő a hirdetmény közzétételének napjától számított 60 napon belül. A határidő elmulasztása nem érinti az önkormányzat azon jogát, hogy a később közzétett hirdetmény alapján ismételten kérelmet nyújtson be.”
„(6) Az NFA javaslatának – indokolással ellátva – tartalmaznia kell azoknak a földrészleteknek a megjelölését, melyeknek a vagyonkezelésbe adását javasolja, továbbá a szerződés időtartamára vonatkozó javaslatot is.”
„(1) A Kormánynak a vagyonkezelésbe adásról szóló döntésének a Magyar Közlönyben történő közzétételétől számított 30 napon belül az NFA és a jogosult önkormányzat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas vagyonkezelési szerződést köt. A szerződés alapján az önkormányzat köteles gondoskodni a vagyonkezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.”
23. § Hatályát veszti az Szr.
„(1) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §-ában meghatározott földrészletekről, és az Nfatv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokról vagyonnyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelynek alapjául az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya, a Természetvédelmi Információs Rendszer, valamint a régészeti lelőhelyek és a műemléki területek tekintetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által vezetett nyilvántartás szolgál.”
25. § A Vr. 4. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartás a földrészlethez kapcsolódó alábbi jogokat (terheket) és az ezekkel kapcsolatos adatokat tartalmazza:]
„j) a földrészletekhez kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jog megnevezését, annak jogosultját, a jog tartalmára vonatkozó lényeges információkat.”
26. § Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.
