162/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet
a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet és a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységéről szóló 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet módosításáról1
2011.09.01.
„(2) A rendeletet nem kell alkalmazni a kézilabda mérkőzések kivételével az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott sportrendezvények esetében a női bajnokság mérkőzéseire, továbbá az (1) bekezdés szerinti sportágak esetében – a felnőtt labdarúgó és felnőtt kézilabda válogatott utáni első utánpótlás korosztály válogatottjainak mérkőzései kivételével – a korosztályos mérkőzésekre, valamint a tartalékcsapatok mérkőzéseire.”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Minősítő Bizottság) javaslata alapján az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint – dönt az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítéséről. (2) A Minősítő Bizottságba
c) az ORFK hat tagot
delegál.
(3) A Minősítő Bizottság elnökét az országos rendőrfőkapitány jelöli ki.
(4) A Minősítő Bizottság javaslatát a jelenlevő tagjai szavazatának egyszerű többségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A Minősítő Bizottság működésének részletes szabályait az általa egyszerű szótöbbséggel elfogadott – országos rendőrfőkapitány által jóváhagyott – ügyrend határozza meg.
(6) A Minősítő Bizottság a sportrendezvény biztonsági kockázat szerinti minősítésére legkésőbb a mérkőzés megrendezése előtt 18 nappal tesz javaslatot.
(7) Ha a mérkőzés megrendezési időpontja, vagy résztvevői a Minősítő Bizottság ülésének időpontjában még nem ismertek, a javaslatot legkésőbb a mérkőzés előtt 10 nappal kell megtenni.
(8) A sportrendezvény biztonsági kockázat szerinti minősítésére vonatkozó döntést legkésőbb a mérkőzés megrendezését megelőző 15 nappal, a (7) bekezdésben meghatározott esetben 5 nappal korábban kell meghozni. (10) Ha a mérkőzés biztonsági kockázat szerinti minősítése a mérkőzést megelőző 15 napon belül nem ismert, úgy a szervező az Stv. 68/A. § (3) bekezdésében foglalt felkérést azzal a kikötéssel kezdeményezi, hogy a rendőrség térítés ellenében végzett közreműködésére csak akkor kerül sor, ha a mérkőzést fokozott biztonsági kockázatúnak minősítik.”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Minősítő Bizottságot az elnök – az érintett sportágak versenyrendszereinek legkorábbi első versenyét megelőző 18 nappal korábban – hívja össze. Az érintett sportágak versenynaptáraikat az ORFK részére 20 nappal a versenyrendszer megkezdése előtt kötelesek megküldeni. A Minősítő Bizottság az első összehívásakor a sportszövetségek képviselőinek előterjesztése alapján határozza meg a minősítések menetrendjét.”
„4. § (1) Ha a sportrendezvény biztonsági kockázatát érintően bizonyítékokkal alátámasztott új körülmény merül fel, az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott sportrendezvényt szervező vagy a Minősítő Bizottság tagja a sportrendezvény időpontja előtt legfeljebb 10 nappal korábban írásban kezdeményezheti a sportrendezvény ismételt minősítését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Minősítő Bizottság elnöke a kérelmet megvizsgálja, és haladéktalanul javaslatot tesz a sportrendezvény ismételt minősítésére. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ORFK a döntését legalább a mérkőzést megelőző 5 nappal korábban hozza meg.”
5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényt csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség szervezhet. (2) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt sportrendezvények rendezését megelőzően, valamint a normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény esetén a szervező a sportrendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál írásban kezdeményezheti a sportrendezvény térítés ellenében történő rendőri biztosítását. (3) Rendőri biztosítás esetén, a szolgáltatás díjára – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – a felek megállapodása az irányadó, amely azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél. A szerződésnek a rendőrök igénybevételének időtartamát, a rendőrök feladatait tartalmaznia kell, amely nem lehet ellentétes a rendőrségre vonatkozó jogszabályokkal. (4) A rendőrség részéről a szolgáltatás teljesítésében közreműködő személy tevékenysége szolgálati, kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban végzett tevékenységnek minősül, intézkedési kötelezettsége és jogosultsága a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén terheli, illetőleg illeti meg.
(5) A rendőri biztosításra kötött szerződésben foglalt díjazás ellenében a biztosításban a rendőrség hivatásos szolgálati állományú tagja önkéntesen, szabadideje terhére részt vehet. Ebben az esetben a munkavégzés nem minősül túlszolgálatnak, illetőleg túlmunkának.
(6) Ha a szervező a (2) bekezdése szerinti biztosítás ellenértékét vagy a 9. § (3) bekezdésében meghatározott költségeket 30 napon belül nem téríti meg, azt a rendőrség a sportszövetségtől igényelheti, ha a sportrendezvény szervezője sportszervezet. A sportszövetség a kifizetést a sportszervezet részére adható juttatások terhére – az igénylést követő 30 napon belül – teljesíti. (7) A 15. § (4a) bekezdésében meghatározott esetben a sportrendezvényen a rendőrség által végzett biztosításért ellenérték nem számolható fel. (8) Az Stv. 68/A. § (3) bekezdése alapján a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvények biztosításában való rendőrségi közreműködés ellenértéke a rendőrség igazolt önköltségi kiadása. (9) A sportrendezvény rendőrségi közreműködéssel történő biztosítása esetén az általános, illetve speciális képzettséggel rendelkező egyes rendőrök által teljesített feladatok, valamint a szolgálati állatok igénybevételének 1 óra időtartamra vonatkozó önköltségi díját és a gépjárművek kiállásának költségeit az ORFK évente január 15-ig meghatározza, amelyről tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteket. A kiállás, az igénybevétel és a feladat-végrehajtás költségei együttesen képezik a szolgáltatás önköltségi díját. (10) A rendőrség a sportrendezvény megkezdése előtt jogosult a szerződéskötés időpontjában még nem ismert új körülményre tekintettel a szerződésben meghatározottnál nagyobb rendőri létszám készenlétének biztosítására, feltéve, hogy az a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében szükséges és a szerződés módosítására nincs mód. Az így keletkezett igazolt többletköltségeket a szervező a rendőrség részére megtéríti.”
„(1) A szervező a sportrendezvények biztosítása érdekében köteles rendező szervet vagy rendezőt (a továbbiakban: rendező) megbízni, és annak személyét az országos sportági szakszövetségnek a versenyrendszer megkezdését megelőzően legalább 15 nappal korábban írásban bejelenteni. A megbízott rendező személyében történt változásról az országos sportági szakszövetséget és a rendőrséget a sportrendezvényt megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatni kell. A szervező a bejelentés során megfelelő módon igazolja, hogy a megbízott rendező a sportrendezvény megrendezéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Rendező hiányában a sportrendezvény nézők részvételével nem tartható meg.”
„(3) Az Stv. 68/A. § (4a) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a vendég sportszervezet utazó szurkolóinak létszámával arányban kell állnia a sportszervezet által biztosított utazó rendezői létszámnak. A 100 főt elérő vendégszurkolói csoport esetén a rendezői létszámnak legalább 10 fősnek kell lennie. A 100 főt el nem érő vendégszurkolói létszám esetén az előbbivel arányos rendezői létszámot kell biztosítani. Minden további 100 fő szurkolónként további 5 fő rendezővel emelkedik a rendezői létszám.”
„(3) A (2) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatásban foglaltak változásáról a sportrendezvény szervezője legkésőbb a sportrendezvényt megelőző ötödik napon köteles tájékoztatást adni. (4) A (2) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatáson kívül a szervező az (1) bekezdés szerinti rendőri szervnek megküldi a versenynaptárt az abban meghatározott első sportrendezvény időpontját megelőző 20 nappal, és az abban foglalt időpontok változásáról értesítést küld 3 nappal a sportrendezvényt megelőzően. A versenynaptárban nevesített kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény időpontját annak megrendezését megelőző 8 napon belül csak abban az esetben lehetséges módosítani, ha ahhoz az (1) bekezdésben meghatározott rendőri szerv előzetesen, írásban hozzájárult.”
„(6) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a rendezvény helye szerinti rendőrkapitányság, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság a beérkezés napján írásban továbbítja a Minősítő Bizottság részére.”
[A sportrendezvény biztonsági tervének tartalmaznia kell:]
„i) a rendezvény környezetében található közlekedési csomópontok vázlatrajzát;
j) a rendezésben közreműködők elhelyezésének és alkalmazásának tervét a mérkőzés idejére, valamint a mérkőzést megelőző és az azt követő időtartamra vonatkozóan;
k) a kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített labdarúgó mérkőzés esetén a vendégcsapat szurkolóinak kísérését végrehajtó a rendezésben közreműködők elhelyezésének és alkalmazásának tervét a j) pontban foglalt időtartamra, valamint az utazásra vonatkozóan;
l) a kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített labdarúgó mérkőzésekre utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelősével folytatott egyeztetés eredményét, valamint a rendezésben közreműködők igénybevételének módját, a vendégrendezők felhatalmazását és feladatai ellátásának rendjét;
m) a sportrendezvény megszakítására, felfüggesztésére és befejezetté nyilvánítására vonatkozó sportszakmai eljárásokat;
n) a média-akkreditáció módját és működési területük pontos meghatározását;
„13/A. § (1) Négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervet és ahhoz kapcsolódó költségtervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) kell készíteni azon sportlétesítmény tulajdonosának, amely a labdarúgás sportág legmagasabb bajnoki osztályában, a második legmagasabb bajnoki osztályában szervezett mérkőzések, a nemzetközi kupamérkőzések és a nemzeti válogatott mérkőzéseinek helyszínéül szolgál. Az üzemeltető a tulajdonossal kötött megállapodás alapján a fejlesztési tervet elkészítheti. a) a terv elkészítésének időpontjában a sportlétesítmény fennálló műszaki állapotának bemutatását,
b) a különböző biztonsági minősítési szintű sportrendezvények biztonságos lebonyolítása esetén a biztonságos működés feltételrendszerét,
c) a nemzetközi és hazai biztonsági előírásoknak és szabályzatoknak való megfelelés értékelését,
d) a fejlesztések szükségességének, ütemezésének, megvalósíthatóságának és várható költségigényének tervét.
(3) A fejlesztési tervet az (1) bekezdésben meghatározott sportlétesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője megküldi az országos sportági szakszövetségnek, amely véleményezés céljából továbbítja az Stv. 63. § (3) bekezdésében meghatározott szerveknek. (4) A kézhezvételtől számított 30 napon belül az Stv. 63. § (3) bekezdésében meghatározott szervek írásban nyilatkoznak a fejlesztési tervben foglaltak elfogadásával kapcsolatban. (5) Ha fejlesztési tervben foglaltakkal az Stv. 63. § (3) bekezdésében meghatározott szerv nem ért egyet, úgy indokolt véleményének megküldésével felhívja a fejlesztési terv elkészítőjét annak módosítására.”
„(4a) Amennyiben a sportrendezvény kiemelt vagy fokozott biztonsági kockázatú minősítést kapott, de a sportrendezvényen néző nem lehet jelen, a sportrendezvény sportlétesítményen belüli biztosításában a rendőrség nem vesz részt.”
„18/A. § Az Stv. 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat – a sportági jellemzőkre figyelemmel – tartalmazza különösen: a) a nemzetközi szervezetek által meghatározott biztonsági szabályok végrehajtására vonatkozó előírásokat,
b) a sportrendezvényre történő beléptetés és a távozás során, valamint a sportrendezvény ideje alatt követendő alapvető biztonsági előírások meghatározását,
c) a sportlétesítményben kialakult rendkívüli eseményekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának szabályait,
d) a szervezők, rendezők és a sportrendezvények lebonyolításában egyéb közreműködők biztonsági kérdésekkel összefüggő képzésének, tájékoztatásának módját,
e) a szervezők, rendezők biztonsági kérdésekkel kapcsolatos kötelezettségeit,
f) a szurkolók elkülönítésére vonatkozó biztonsági terv elkészítésének szakmai szempontjait,
g) a biztonsági kockázatok csökkentésére és a jogellenes cselekmények megelőzésére vonatkozó szakmai iránymutatásokat,
h) a rendőrséggel és egyéb hatóságokkal, szervezetekkel való kapcsolattartásra és együttműködésre vonatkozó előírásokat.”
a) a biztonságtechnikai ellenőrzéssel kapcsolatos tájékoztatási és egyéb kötelezettségek elmaradása;
b) a sportrendezvény lebonyolítása során a biztonsági tervben foglaltak nem szabályszerű végrehajtása;
c) a sportrendezvény lebonyolításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségek elmaradása és a szükséges dokumentációk benyújtásának hiánya;
d) az eltiltással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása;
e) a személy- és vagyonbiztonság biztosítása érdekében a rendőrség által meghatározott kötelezettségek elmulasztása;
f) a rendezői létszámmal és jogosultságokkal kapcsolatos hiányosságok megállapítása;
g) a sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítésének kezdeményezésével és a kiemelt vagy fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény kapcsán a jogszabályokban előírt feladatok végrehajtásával kapcsolatos mulasztás
esetén kerülhet sor.
a) első fokú eljárás lefolytatására a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság,
b) másodfokú eljárás lefolytatására az Országos Rendőr-főkapitányság
rendelkezik hatáskörrel.
(3) Az Stv. 68. § (11) bekezdése alapján kiszabott bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ORFK Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01451715-00000000 számú számlájára kell befizetni.”
13. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Ha a sportrendezvényről eltávolítandó személy visszatartásának az Stv. 71. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak, a rendező a személyazonosság igazolásának megtagadását követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget, majd a személyazonosságát nem igazoló személyt tájékoztatja, hogy a visszatartás a személyazonosság igazolásig, illetve a rendőrség megérkezéséig, de legfeljebb három órát tarthat. (2) A rendező a visszatartott személy részére a visszatartás megkezdését követően haladéktalanul igazolást köteles átadni, amely tartalmazza:
a) a rendőrség értesítésének pontos időpontját,
b) az eltávolítás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását,
c) annak megjelölését, hogy az eltávolítandó személy a sportlétesítmény mely részéből, szektorából került eltávolításra,
d) az eltávolításban, visszatartásban és kísérésben részt vevő rendezők nevét és az Stv. 70. § (3) bekezdésében meghatározott azonosító számát, a szervező képviselőjének nevét és elérhetőségét, e) arra vonatkozó rendezői nyilatkozatot, hogy az eltávolítandó személyen testi sérülés látható-e,
f) a visszatartás megszüntetésének időpontját.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott igazolást az intézkedésben részt vevő valamennyi rendező aláírja. Az igazolás másodpéldányát a rendező a szervező részére átadja. (4) A személyazonosságát nem igazoló személy a vele szemben foganatosított visszatartás ideje alatt a szervező képviselőjénél panaszt tehet, aki a rendőrség megérkezésig köteles azt kivizsgálni, arról jegyzőkönyvet felvenni. A panaszról a rendőrséget a jegyzőkönyv egy példányának átadásával tájékoztatni kell.
a) a sérelmesnek tartott rendezői intézkedés leírását,
b) a szervező képviselőjének nevét, a jegyzőkönyv rögzítésének időpontját,
c) a szervező által a panaszosnak nyújtott tájékoztatás tartalmát,
d) a szervező által elrendelt intézkedés leírását.
(6) A visszatartás a rendező, vagy a szervező képviselőjének rendelkezése alapján bármikor megszüntethető.
(7) A rendező, illetve a szervező a rendőrség értesítését követő harmadik óra lejártakor köteles a visszatartott személy szabad távozását biztosítani.”
„(2) E rendeletnek a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet és a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységéről szóló 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 162/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelettel megállapított 13/A. §-ában meghatározott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervet és ahhoz kapcsolódó költségtervet 2012. március 1-ig el kell készíteni.”
[A rendőrség – mint közhatalmi jogosítványokkal is kötelezettségekkel felruházott fegyveres rendvédelmi szerv – jogszabályban meghatározott feladatai kivételével – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 96. §-ában foglaltakra figyelemmel – kizárólag az alábbi szolgáltatások nyújtására, írásban szerződhet:]
„f) a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján sportrendezvények biztosítása.”
16. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az R. 6. § (2) bekezdésben a „rendező szerv, rendező” szövegrész helyébe a „versenyrendszer és a sportesemény szervezője, valamint a rendező” szöveg, 9. § (1) bekezdésének b) pontjában a „belépőjegyek számát” szövegrész helyébe a „belépőjegyek szektoronkénti számát” szöveg, a 9. § (1) bekezdés e) pontjában a „tárgyak körét, valamint” szövegrész helyébe a „tárgyak körét, a tárgyak őrzésének helyét és az őrzés módját” szöveg, a 10. §-ában a „bejelentéshez a 9. §” szövegrész helyébe a „bejelentéséhez a rendezvény helyszínének leírását és vázlatrajzát, továbbá a sportrendezvény környezetében található közlekedési csomópontok vázlatrajzát, valamint a 9. §” szöveg, a 12. §-ában a „részvételének megszervezésében” szövegrész helyébe a „részvételének és elkülönítésének megszervezésében” szöveg, a 13. § (1) bekezdésben a „a legalább 45 nappal” szövegrész helyébe „a legalább 30 nappal” szöveg, a 13. § (2) bekezdés f) pontjában a „meglétére.” szövegrész helyébe a „meglétére, és azok előírásoknak megfelelő tartalmára.” szöveg, a 13. § (3) bekezdés a) pontjában a „táblák meglétére” szövegrész helyébe a „táblák és jelzések meglétére” szöveg, a 13. § (3) bekezdés h) pontjában a „folyosókon a nézők” szövegrész helyébe a „folyosókon, a kijáratoknál és a menekülési útvonalakon a nézők” szöveg lép.