167/2011. (XII. 21.) AB határozat
167/2011. (XII. 21.) AB határozat1
2011.12.21.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 72/2011. (VI. 24.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemély kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 72/2011. (VI. 24.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívének a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni?” Az OVBh. indokolása megállapította, hogy a kezdeményezés megfelel a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, ezért a mintapéldány hitelesíthető.
A kifogást tevő szerint az OVBh. jogszabálysértő. Álláspontja szerint a feltenni kívánt kérdés alapján a 2000. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett, a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikkében foglalt nemzetközi kötelezettségről kellene népszavazást tartani, ami az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b) pontjával ellentétes. Emellett álláspontja szerint a feltenni kívánt kérdés egyértelműsége is megkérdőjelezhető, mivel nem világos a jogalkotó számára, hogy kizárólag a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) módosítása válna szükségessé egy eredményes népszavazás esetén, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok tekintetében is érvényesíteni kellene a népszavazási kérdésben kifejtett módosítást. Mindezek alapján a kifogást tevő kéri az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését.
A kifogást a törvényes határidőn belül terjesztették az Alkotmánybíróság elé.
II.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
(...)
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,”
2. Az Nsztv. szerint:
„13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”
3. Az Mt. szerint:
„134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.”
4. Az Egyezmény a következőképpen rendelkezik:
„2. cikk 1. Jelen Egyezmény a tengerészek kivételével minden munkavállalóra vonatkozik.”
„8. Cikk 1. A fizetett éves szabadság megosztását az adott ország illetékes hatósága vagy e célra alkalmas eljárása engedélyezheti.
2. Amennyiben a munkaadóra és az érintett munkavállalóra vonatkozó megállapodás eltérően nem rendelkezik, a szabadság egyik részének legalább két folyamatos munkahetet kell magába foglalnia, feltéve, hogy a szóban forgó munkavállaló szolgálati ideje alapján jogosult az ilyen időtartamú szabadságra.”
„10. Cikk 1. A szabadság kivételének konkrét idejét a munkaadó határozza meg az érintett munkavállalóval vagy képviselőjével folytatott konzultáció után, feltéve, ha a szabadság kivételének ideje nincs rendeleti úton, kollektív szerződésben, választott bírósági ítéletben vagy az ország gyakorlatának megfelelő más módon szabályozva.
2. A szabadság idejének konkrét meghatározásánál figyelembe kell venni a munka követelményeit, valamint a munkavállaló pihenési és üdülési lehetőségeit.”
III.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az Alkotmánybíróság elsőként a kifogásnak azt az érvét vizsgálta, amely szerint a feltenni kívánt kérdés alapján a választópolgároknak „hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról” kellene állást foglalnia.
A 20/2009. (II. 25.) AB határozatban az Alkotmánybíróság egy, az oktatási intézményből való elbocsátásról szóló népszavazási kérdés kapcsán „azt vizsgálta, hogy a kérdés nem esik-e az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése b) pontjában foglalt tilalmak alá, azaz nem irányul-e hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, vagy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmára. Ebben a vizsgálatban az Alkotmánybíróság azt ellenőrzi, hogy a kérdésben rendezendő érvényes és eredményes népszavazás nyomán módosításra kerülő Kot. érinti-e a kifogásokban megjelölt nemzetközi kötelezettségeket. Amennyiben az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés a kifogásokban hivatkozott nemzetközi egyezményekben foglaltakat nem érinti, »az állam által vállalt kötelezettségek megváltoztatására, valamint a törvény tartalmának módosítására nem irányul« a népszavazási kérdés nem minősül az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének b) pontja értelmében tiltott tárgykörbe tartozó kérdésnek. [48/2008. (IV. 22.) AB határozat, ABK 2008, április 484, 486.]. Mivel a hivatkozott nemzetközi kötelezettségvállalások általában a közoktatásban és nem meghatározott közoktatási intézményben való részvétel jogáról szólnak, az Alkotmánybíróság nem találta az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének b) pontja értelmében tiltott tárgykörbe tartozó kérdésnek az OVBh.-val hitelesített népszavazási kérdést.” [ABH 2009, 162, 167–168.]
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Egyezmény értelmében kötelező a szabadság kiadása tárgyában a munkáltató és a munkavállaló között konzultációt tartani, kivéve, ha ezt a kérdést az adott ország jogszabályi úton szabályozza, vagy a szabadság kiadását kollektív szerződés, választott bírósági ítélet illetőleg az országban irányadó gyakorlat másképpen rendezi. Nem szól azonban az Egyezmény 10. cikke arról, hogy a szabadság kiadásának tényleges ideje, a kiadott szabadság mértéke milyen legyen. Az Egyezmény 8. cikkének 2. bekezdése előírja, hogy eltérő munkáltatói-munkavállalói megállapodás híján a kiadott szabadságnak legalább két folyamatos munkahetet kell tartalmaznia, arról azonban ez a cikk nem rendelkezik, hogy ez a munkavállaló kérésére, vagy a munkáltató rendelkezésére kiadott szabadság-rész lesz-e. Az Mt. 134. § (1) bekezdése az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban úgy rendezi a kérdést, hogy a szabadság kiadásának idejét a munkavállalóval való előzetes konzultációt követően a munkáltató határozza meg. Az Mt. 134. § (2) bekezdése pedig az Egyezmény 10. cikkében foglalt lehetőséggel élve törvényi úton írja elő a munkáltatónak azt a kötelezettségét, hogy a szabadság kivételének idejét a munkáltató kérésével összhangban állapítsa meg legalább az alapszabadság egynegyede tekintetében, szigorúan meghatározott eljárási szabályokkal körbebástyázva.
Az indítványozó állításával szemben azonban nem ellentétes az Egyezményben vállalt nemzetközi kötelezettséggel egy olyan tartalmú szabály sem, amelyet a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalmazna. Ennek oka az, hogy az Egyezmény nem tartalmaz előírást a szabadság kivételének ideje tekintetében, sőt éppen ellenkezőleg, az adott ország jogalkotására bízza annak megítélését, hogy indokoltnak látja-e az eltérést a munkáltató és a munkavállaló szabad megállapodásának lehetőségétől.
Mivel azonban jelen esetben az Egyezménynek a kifogást tevő által felhívott rendelkezése nem tartalmazott olyan előírást, amely alapján a feltenni kívánt kérdés hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról rendelkezne, az Alkotmánybíróság a kifogást e részében elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a feltenni kívánt kérdés egyértelműségét is. Az indítványozó érvei szerint a jogalkotó számára nem egyértelmű egy érvényes és eredményes népszavazás esetén, hogy pusztán az Mt. módosítására kötelezi a jogalkotót a népszavazás, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban is érvényesíteni kell a megkívánt változtatást.
Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. Ezen határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelményének mind a választópolgárok, mind a jogalkotó tekintetében érvényesülnie kell. A választópolgárokat illetően ez azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz pedig, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”- nel vagy „nem”-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlés hatáskörének – az Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes ügydöntő népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.].
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kérdés egyértelmű abban a tekintetben, hogy korlátozás nélkül valamennyi munkavégzésre (foglalkoztatásra) irányuló jogviszonyra nézve követelné meg az alapszabadság kétharmadának kiadását a munkavállaló kérésének megfelelően. Ebből pedig az következik, hogy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára is egyértelmű: a jogalkotási kötelezettség a munkavégzésre irányuló valamennyi jogviszony tekintetében fennállna.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kifogást e tekintetben is elutasította.
Az Alkotmánybíróság jelen határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 993/H/2011.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás