17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelet
az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről1
2011.12.01.
1. § (1) E rendelet hatálya a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítókra (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki.
(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.
2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.
3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva teljesíti.
(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
a) az I–III. negyedévről szóló negyedéves jelentést a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a IV. negyedévről szóló negyedéves jelentést a tárgyévet követő év január 31-ig,
b) az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig,
c) a konszolidált éves beszámolót a 49KM Összevont (konszolidált) mérleg és a 49KE Összevont (konszolidált) eredménykimutatás táblák kitöltésével is teljesíti, melyet a mérleg fordulónapját követő 180 napon belül
köteles a Felügyelet részére megküldeni.
5. § Ez a rendelet 2011. december 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelethez
2. melléklet a 17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelethez
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Kapcsolódó jogszabályok
A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.
3. Az adatszolgáltatás formai követelményei
A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.
Az adatküldés formai és technikai követelményeit a Kihelyezett Adatküldő Program (KAP) Felhasználói kézikönyve részletesen tartalmazza.
A Felügyelet az adatfogadó rendszerén keresztül (a feltöltött küldemény jogosultságának, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésének és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében) a beküldéstől számított 24 órán belül (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig „feldolgozott” üzenetet kap az adatszolgáltató.
A „feldolgozott” üzenet tekintendő a teljesítés elfogadásáról szóló tájékoztatásnak.
Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.
Ha az adatszolgáltató önellenőrzése, belső ellenőrzése vagy egyéb lefolytatott ellenőrzés során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg, tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
– az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
– a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.
A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.
A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint.
4. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
A Felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.
Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése az Szmt., valamint a Korm. rend. szerinti előírásoknak megfelelően történik. AZ ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET ALÁ TARTOZÓ BIZTOSÍTÓK ÉVES FELÜGYELETI JELENTÉSE
49KSZ11 sor Korrigált szavatoló tőke, illetve szükséglet 4. oszlop Szavatoló tőke
Ebbe a cellába kerül a biztosító korrigált szavatoló tőkéje a Bit. 11. számú melléklet 1. a) pontjának megfelelően: a biztosító szavatoló tőkéjéhez (49KSZ12 sor 4. oszlop) hozzá kell adni a 49KSZ1301–49KSZ1399 számú ismétlősorok 4. oszlopában szereplő szavatoló tőke értékeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit. 49KSZ11 sor Korrigált szavatoló tőke, illetve szükséglet 5. oszlop Szavatoló tőke szükséglet
Ide kerül a biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. számú melléklet 1. b) pontjának megfelelően: a biztosító minimális szavatoló tőke szükségletéhez (49KSZ12 sor 5. oszlop) hozzá kell adni a 49KSZ1301–49KSZ1399 sorok 2. oszlopában szereplő részesedés könyv szerinti értékeit, továbbá a 49KSZ1301–49KSZ1399 sorok 5. oszlopában szereplő szavatolótőke-követelményeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit. 49KSZ12 sor A biztosító szavatoló tőkéje, illetve szükséglete
49KSZ1301–49KSZ1399 sorok
Ide kerülnek azon biztosítóintézetek megfelelő adatai, melyek a biztosítónak leányvállalatai, illetve amelyekben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, figyelembe véve azonban a Bit. 178–189. §-ait. A szavatoló tőke számításánál és a szavatoló tőkeszükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.
49KSZ2 tábla Korrigált szavatoló tőke megfelelés, követelménylevonásos módszer (Bit. 11. sz. mell. 2.) 49KSZ21 sor Korrigált szavatoló tőke, illetve szükséglet 4. oszlop Szavatoló tőke
49KSZ21 sor Korrigált szavatoló tőke, illetve szükséglet 5. oszlop Szavatoló tőke szükséglet
Ide kerül a Biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. számú melléklet 2. b) pontjának megfelelően: A Biztosító minimális szavatoló tőke szükségletéhez (49KSZ22 sor 5. oszlop) hozzá kell adni a 49KSZ2301–49KSZ2399 sorok 5. oszlopában szereplő szavatolótőke-követelményeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit. 49KSZ22 sor A biztosító szavatoló tőkéje, illetve szükséglete
49KSZ2301–49KSZ2399 sorok
Ide kerülnek azon biztosítóintézetek megfelelő adatai, melyek a biztosítónak leányvállalatai, illetve amelyekben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, figyelembe véve azonban a Bit. 178–189. §-ait. A szavatoló tőke számításánál az Szt.-ben meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
49KSZ3A tábla Korrigált szavatoló tőke megfelelés, számviteli konszolidáción alapuló módszer (Bit 11. sz. mell. 3.)
49KSZ3A01 sor A biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete
Ebbe a sorba kerül a biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. számú melléklet 3. b) pontja szerint, amely megegyezik vagy a 3. b) tábla 1. sorába írt összeggel, vagy a 49KSZ3BA tábla 1. sorába és a 49KSZ3BB1 tábla 1. sorába írt értékeknek, továbbá a 49KSZ3BC tábla 1. sor 4. oszlopában, illetve 5. oszlopában szerepeltetett értékek különbségének az összegével. 49KSZ3A02 sor A biztosító korrigált szavatoló tőkéje
49KSZ3A09 sor Leányvállalati saját tőke változás
Ezen a soron kell jelenteni a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot a konszolidált beszámoló készítésekor megillető részesedés és az anyavállalatot a leányvállalat konszolidálásba először történő bevonásakor megillető részesedés különbözetét, praktikusan a leányvállalat eredménytartalék változását. [Szt. 124. § (11) bekezdés] 49KSZ3A101 sor adósságkonszolidálás különbözetéből
Abban az esetben, ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel az adós és a hitelező mérlegében, akkor az így keletkező különbözet – amennyiben eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, – eredményt módosító tétel. Az előző évben ilyen címen kimutatott különbözet pedig a saját tőke korrekciójaként, mint konszolidáció miatti változások az adósságkonszolidálás különbözetéből szerepel a konszolidált mérlegben. [Szt. 125. § (2) bekezdés] 49KSZ3A102 sor közbenső eredmény különbözetéből
Ha a leányvállalat mérlegében az egymás közötti szállításokból és szolgáltatásteljesítésekből származó eszközök eltérő értéken szerepelnek, mint a konszolidálásba bevont vállalkozások bekerülési értékei, akkor az így megjelenő különbözet – amennyiben eltér az előző évitől, – a konszolidált eredmény-kimutatásban szerepel, az előző évben ilyen címen kimutatott különbözet pedig a saját tőke változásaként, mint Konszolidáció miatti változások közbenső eredmény különbözetéből kerül kimutatásra. [Szt. 126. § (1) és (2) bekezdés] 49KSZ3A11 sor Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése
Külső tagok részesedése a konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből a konszolidált beszámoló készítésekor a nem az anyavállalatot megillető részesedés összege. [Szt. 124. § (12) bekezdés] 49KSZ3A17 sor Osztalékelsőbbségi részvény
49KSZ3A21 Egyéb korrekciós tételek összesen
49KSZ3BO tábla Korrigált szavatoló tőke-szükséglet számítás, számviteli konszolidáción alapuló módszer, összeadásos módszer [Bit. 11. sz. mell. 3. b)] 49KSZBO1 sor Korrigált szavatoló tőke szükséglet
4. oszlop Szavatoló tőke szükséglet
Ebbe a sorba kerül a biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. számú melléklet 3. b) pontja első részének megfelelően, amennyiben a biztosító a korrigált szavatolótőke-szükségletét az összeadásos módszerrel határozza meg: a biztosító minimális szavatoló tőke-szükségletéhez [49KSZBO2 sor 4. oszlop] hozzá kell adni a 49KSZBO301–49KSZBO39 sorok 4. oszlopában szereplő szavatoló tőke követelményeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit, illetve a 49KSZ3BC tábla 1. sor 4. oszlopában, illetve 5. oszlopában szerepeltetett értékek különbségét.
49KSZBO2 sor A biztosító szavatoló tőkéje, illetve szükséglete
Ebbe a sorba kerül a Biztosító a Bit. 8. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete. A 49KSZBO2301–49KSZBO2399 sorokba kerülnek azon biztosítóintézetek megfelelő adatai, melyek a Biztosítónak leányvállalatai, illetve amelyekben a Biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik. A 3. oszlopba a konszolidált beszámoló összeállítása során használt százalékos arányokat kell szerepeltetni.
49KSZ3BA tábla Konszolidált minimális szavatoló tőke-szükséglet számítás [(Bit 11. sz. mell. 3. b)], nem élet ág
49KSZ3BB1 tábla Konszolidált minimális szavatoló tőke-szükséglet számítás [(Bit 11. sz. mell. 3. b)], élet ág
49KSZ3BB2 tábla Konszolidált minimális szavatoló tőke-szükséglet számítás [(Bit 11. sz. mell. 3. b)], élet ág 2.
A tábla célja, a tábla kitöltése
Ezeket a táblákat a Bit. 8. számú mellékletének megfelelően, de a konszolidált beszámoló alapján kell kitölteni, amennyiben a Biztosító a korrigált szavatoló tőke-szükségletét a konszolidált módszerrel határozza meg.
49KSZ3BC tábla A konszolidált beszámolóba be nem vont szavatoló tőke-hiányos biztosítói leányvállalatok [Bit. 11. sz. mell. 3. b)] A tábla célja, a tábla kitöltése
Ebbe a táblába kerülnek a biztosító azon leányvállalatainak megfelelő adatai, amelyek szavatoló tőke-hiánnyal rendelkeznek, és amelyeket a biztosító a konszolidációba nem vont be.
49T01, 49T02, 49T03, 49T04, 49T05 és 49T06 táblák
A Bit. 183. §-ában foglalt ügyletek bemutatása: az ügyletek közül azokat kell bemutatni az alábbi táblázatokban, amelyek a biztosító jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5%-át meghaladó értékűek, nemcsak az egyedi ügylet, hanem az ügyletek halmozott értékét is figyelembe véve. Kapcsolat kód alatt a Bit. 183. § (1) bekezdésében nevesített kapcsolatok kódját értjük. A táblázatokban az alábbi egységes kódok közül a megfelelőt kell szerepeltetni az adott ügylet mellett:
Kód |
Kapcsolat leírása |
A1 |
A biztosító és a biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása közötti kapcsolat, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik |
A2 |
A biztosító és a biztosító anyavállalata vagy biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közötti kapcsolat |
A3 |
A biztosító és a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásnak más leányvállalata vagy más olyan vállalkozása közötti kapcsolat, amelyben a biztosító anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik |
B1 |
A biztosító és azon természetes személy közötti kapcsolat, aki részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely olyan vállalkozásában, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik |
B2 |
A biztosító és azon természetes személy közötti kapcsolat, aki részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosító anyavállalatában vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásában |
B3 |
A biztosító és azon természetes személy közötti kapcsolat, aki részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásnak más leányvállalatában vagy más olyan vállalkozásában, amelyben a biztosító anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik |
49T01 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatása [Bit. 183. § (2) bekezdés a) pont]. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek A tábla célja, a tábla kitöltése
Ebben a táblázatban az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kibocsátott, mind a vásárolt hitelviszonyt megtestesítő ügyleteket, valamint mind a kapott, mind az adott kölcsönöket.
49T02 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek [Bit. 183. § (2) bekezdés b) pontja]. Készfizető kezességvállalás és más jövőbeli vagy függő kötelezettségvállalás Ebben a táblázatban az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés b) pontjában nevesített, a készfizető kezességvállalásra és más jövőbeni vagy függő kötelezettségvállalásokra vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az adott kezességvállalásokat, valamint mind a függő kötelezettségeket, mind a függő követeléseket. 49T023 sor Függő vagy jövőbeni kötelezettségvállalás
49T03 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek [Bit. 183. § (2) bekezdés c) pontja]. A szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek Ebben a táblázatban az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés c) pontjában nevesített, a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az adott alárendelt kölcsöntőkét, osztalékokat, valamint mind a Biztosító általi tulajdonosi részesedéseket, mind a Biztosító tőkéjében való részesedéseket. 49T035 sor A partner részesedése a biztosító tőkéjéből
Ebben a sorban azon tranzakciókat kell bemutatni, amelyek során a partner részesedése változik például tőkeemelések hatására.
49T036 sor A biztosító részesedése a partner társaság tőkéjéből
Ebben a sorban azon tranzakciókat kell bemutatni, amelyek során a biztosító részesedése változik a partner vállalkozás tőkéjében.
Ezt az oszlopot csak a kapott, valamint adott alárendelt kölcsöntőke ügyletek esetében kell kitölteni.
49T04 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek [Bit. 183. § (2) bekezdés d) pontja]. Befektetésekkel kapcsolatos ügyletek A tábla célja, a tábla kitöltése
Ebben a táblázatban az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés d) pontjában nevesített, a befektetéssel kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni a vagyonkezelésbe kapott állományokkal kapcsolatos ügyleteket.
49T05 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek [Bit. 183. § (2) bekezdés e) pontja]. Viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek Ebben a táblázatban az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés e) pontjában nevesített, a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az átadott viszontbiztosítási díjakat, viszontbiztosítói költségtérítéseket, viszontbiztosítói jutalékokat, viszontbiztosítói kárkifizetéseket. 49T0509 sor Kapott viszontbiztosítói letétek
Kapott viszontbiztosítói letétek alatt azon ügyleteket kell érteni, amelyek eredményeként a biztosító mérlegében letéti kötelezettség keletkezik, a Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti konszolidált mérleg Források/F. Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek sor tartalmával megegyezően. 49T0510 sor Adott viszontbiztosítói letétek
Adott viszontbiztosítói letétek alatt azon ügyleteket kell érteni, amelyek eredményeként a biztosító mint viszontbiztosító partnerénél letétként eszközöket hagy, melyek által a partner mérlegében kötelezettség keletkezik.
49T0511 sor Viszontbiztosításba vett kockázatokra képzett tartalék összesen
Viszontbiztosításba vett kockázatokra képzett tartalék alatt azon ügyleteket kell kimutatni, amelyek során a biztosító a partnerekkel kötött viszontbiztosítási szerződések következményeként tartalékot képez.
49T0512 sor Viszontbiztosításba adott kockázatokra képzett tartalék összesen
Viszontbiztosításba adott kockázatokra képzett tartalék alatt azon ügyleteket kell kimutatni, amelyek során a biztosító a partnerekkel kötött viszontbiztosítási szerződések és a Bit. 118. § (1) bekezdése alapján tartalékot képez. Ennek tartalmában meg kell egyeznie az R. 4. számú melléklete szerinti konszolidált mérleg Eszközök/D/III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból sorral.
49T06 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatása (Bit. 183. § (2) bekezdés f) pontja). Költségek megosztása Ebben a táblázatban az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés f) pontjában nevesített, a költségek megosztásával kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az átadott költségtérítéseket. 49T061 sor Átadott költségtérítés összesen
Átadott költségtérítés alatt a partnerrel kötött megállapodások, szerződések alapján (pl. közös eszközhasználat miatti), a tárgyidőszakban a biztosító által átadott költségtérítéseket kell ügyletenként kimutatni.
49T062 sor Kapott költségtérítések összesen
Kapott költségtérítés alatt a partnerrel kötött megállapodások, szerződések alapján (pl. közös eszközhasználat miatti), a tárgyidőszakban a biztosító által kapott költségtérítéseket kell ügyletenként kimutatni.
AZ ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET ALÁ TARTOZÓ BIZTOSÍTÓK NEGYEDÉVES FELÜGYELETI JELENTÉSE
49T01, 49T02, 49T03, 49T04, 49T05 és 49T06 táblák
A táblák kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók éves felügyeleti jelentésénél az ezen tábláknál találhatókkal.
AZ ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET ALÁ TARTOZÓ BIZTOSÍTÓK KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓJA
A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.
49KM tábla Összevont (konszolidált) mérleg
A tábla célja, a tábla kitöltése
49KE tábla Összevont (konszolidált) eredménykimutatás
A tábla célja, a tábla kitöltése
A Bit. 147. § (2) bekezdés szerint a konszolidált éves beszámoló eredménykimutatását ezen tábla kitöltésével kell teljesíteni. A konszolidált éves beszámoló eredménykimutatásának formája és tartalma a Korm. rend. 5. melléklete szerint értendő és alkalmazandó.