170/2011. (XII. 21.) AB határozat
170/2011. (XII. 21.) AB határozat1
2011.12.21.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 117/2011. (VII. 26.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Magánszemély 2011. június 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a már törvényesen megszerzett jogokat visszamenőleg senkitől elvenni, vagy csökkenteni ne lehessen?”
Az Országos Választási Bizottság a 117/2011. (VII. 26.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Döntését a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (1) bekezdésére és 24. § (3) bekezdésére, valamint az Nsztv. 2. §-ára és 10. § b) pontjára alapította.
Az OVB határozatának indokolásában – az Alkotmánybíróság határozataira hivatkozva – kifejtette, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállam fogalmának egyik feltétlen ismérve a jogbiztonság [72/1995. (XII. 15.) AB határozat]. A jogbiztonság megköveteli a megszerzett jogok védelmét, így a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását [11/1992. (III. 5.) AB határozat]. A fentiek alapján megállapította, hogy a megszerzett jogok korlátozása csak kifejezett alkotmányos rendelkezés – mint például az Alkotmány 70/E. § (3) bekezdése – birtokában lehetséges. Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés ezzel szemben generális védelmet biztosítana a szerzett jogoknak, nem tenné lehetővé, hogy azok az Alkotmányban korlátozásra kerüljenek, így a szerzett jogokat korlátozó alkotmányos rendelkezések hatályon kívül helyezését, és azok három évig való módosításának kizárását kezdeményezi.
Az OVB határozatának indokolásában – az Alkotmány 24. § (3) bekezdésére és az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozva – azt is leszögezte, hogy az Alkotmány módosítására csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben és csak az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által kerülhet sor. Az OVB megállapította, hogy az Alkotmány módosítására, illetve az Alkotmány egyes rendelkezéseinek a jövőbeni megváltoztathatóságának kizárására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az OVB mindezekre tekintettel megállapította, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, ezért az aláírásgyűjtő ív hitelesítését – az Nsztv. 10. § b) pontja alapján – megtagadta.
Az OVBh. a Magyar Közlöny 2011. évi 88. számában, 2011. július 26-án került közzétételre. A kezdeményező 2011. augusztus 10-én – a törvényes határidő utolsó napján – kifogást nyújtott be, melyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVB határozatát felülbírálva tegye lehetővé a kérdésről országos népszavazás tartását.
A kifogást tevő szerint az OVB indokolása „hibás”. Álláspontja szerint „mivel a 2011. december 31-ig érvényben lévő Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapjogként biztosítja a már megszerzett jogok garantálását, így az Alkotmány módosításai során sem lehetne olyan rendelkezéseket hozni, amelyek ezzel ellentétesek.” A kifogást tevő azt is kifejtette, hogy az Alkotmányt nem az ő kérdése miatt kell módosítani, hanem annak ellentmondásai miatt. A kérdéssel azt kívánta elérni, hogy „amennyiben ügydöntő népszavazásig az Országgyűlés megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő törvényeket, úgy azokat egy érvényes és egyetértő népszavazás hatására vissza kelljen vonnia.”
II.
A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani [Nsztv. 10. § b) pont].
Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 117/2011. (VII. 26.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1236/H/2011.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás