• Tartalom

172/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet

172/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról1

2011.08.25.

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 6–7. § tekintetében a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 12–13. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül felkért közoktatási intézmény a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek az egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgaleírásaiban felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek.”

2. § Az R. 18/D. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A körzetközponti jegyzők számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes körzetközponti jegyző látja el.”

3. § Az R. a következő 61/B. §-sal egészül ki:

61/B. § A katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát emelt szinten első alkalommal a 2012/2013. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban lehet tenni.”

4. § Az R. 2. számú mellékletének ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázat Választható közismereti vizsgatárgyak 22. Katonai alapismeretek című sor helyébe a következő szöveg lép:

 

A tantárgy neve

A vizsga részei

középszinten

emelt szinten

 

22. Katonai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

5. § Az R. 2. számú mellékletének MÁSODIK RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcímet követő KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI pont helyébe e rendelet melléklete lép.

6. § A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított EU kék kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.”

7. § A Korm. rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

38. § Ez a rendelet
a) az Európai Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,
b) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés c) pontjának
való megfelelést szolgálja.”

8. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 3–5. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 2013. február 1-jén veszti hatályát.

Melléklet a 172/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez

A vizsga formája
Középszinten: írásbeli, szóbeli
Emelt szinten: írásbeli, szóbeli
Emelt szinten a szóbeli feleltetés időtartama 30 percnél nem lehet több.
A katonai alapismeretek érettségi vizsga célja
A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó:
–    képes-e a katonai terminológia szakszerű alkalmazására;
–    képes-e a rendelkezésre bocsátott források használatára és értékelésére, abból megfelelő következtetések levonására;
–    képes-e a hazánk biztonságpolitikai környezetét meghatározó tényezők és összefüggések feltárására, bemutatására;
–    képes-e a NATO-ra jellemző, a tagállamok teljes körű szuverenitását figyelembe vevő, kormányközi alapon történő működés és döntéshozatal megértésére;
–    ismeri-e az Európai Unió kialakulási folyamatát, közös kül- és biztonságpolitikáját;
–    képes-e bemutatni a Magyar Honvédség felépítését, külföldi szerepvállalását a szövetségi feladatok rendszerében;
–    képes-e megbízhatóan végrehajtani a térképismeret, valamint a terepen történő tájékozódás alapműveleteit;
–    ismeri-e a Magyar Köztársaság honvédelmi rendszerének felépítésével és működésével kapcsolatos szabályzók lényegi elemeit, az alaki felkészítés, valamint az egészségügyi ismeretek gyakorlati feladatait;
–    vannak-e reális elképzelései arról, melyek azok az új feladatok és új kihívások, amelyekkel a honvédelemért dolgozók következő nemzedékének kell majd megbirkóznia;
–    kialakult-e benne valós kép arról, hogy a katonai feladatok magas szintű elsajátításához a későbbiekben még miről kell majd tanulniuk, illetve milyen gyakorlati képességekre és tudásra kell szert tenniük.
A középszintű vizsgán a diákoknak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adniuk. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a katonai terminológia használata, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségin történő alkalmazása a követelmény.
Az emelt szintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő diákok képességeit és ismereteit vizsgálja, ahol a vizsgázótól a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon.
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT

Témakörök

1. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete
1.1. Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok.
1.2. A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, biológia hadviselés kérdésköre.
1.3. A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik.
1.4. Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája.
1.5. Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben.

2. A Magyar Honvédség felépítése, a katonai szervezetek jellemzői
2.1. A Magyar Honvédség feladatai.
2.2. A raj, a szakasz és a század felépítése.
2.3. A harci erők általános feladatai.
2.4. A harci támogató erők általános feladatai.
2.5. A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői.
2.6. A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei.

3. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek
3.1. A modern háborúk jellemző vonásai.
3.2. A különleges egységek jellemzői és feladatai.
3.3. A modern haditechnikai eszközök jellemzői.

4. Térkép- és tereptani alapismeretek
4.1. A terep felosztása, tájtípusok.
4.2. Az UTM vetület koordinátarendszere.
4.3. Földrajzi koordinátarendszer.
4.4. Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői.
4.5. A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken.
4.6. A világtájak meghatározásának módszerei.
4.7. Az álláspont meghatározásának módszerei.
4.8. A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei.

5. Általános katonai ismeretek
5.1. Az általános harcászat alapjai.
5.2. A béketámogató műveletek jellemzői.
5.3. A lőelmélet alapjai.
5.4. A túlélés alapjai.
5.5. Az ABV védelmi alapismeretek alapjai.
5.6. Haditechnikai ismeretek.

6. Alaki ismeretek
6.1. Az alakiság alapfogalmai.
6.2. Alaki mozdulatok állóhelyben.
6.3. A katonai rendezvények alaki tartalma.

7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek
7.1. A minősített időszakok jellemzői.
7.2. Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei.
7.3. A Magyar Honvédség tényleges állománya.

8. Hadijogi alapismeretek
8.1. A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei.

9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben
9.1. A függelmi viszonyok.
9.2. A napirend és az ügyeleti szolgálatok.
9.3. A katonák járandóságai.

10. Egészségügyi ismeretek
10.1. Teendők a baleseti helyszínen.
10.2. Az újraélesztés végrehajtása.
10.3. A vérzések és törések, mérgezések ellátása.
10.4. A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai.

EMELT SZINT

Témakörök

1. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete
1.1. Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok.
1.2. A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, biológia hadviselés kérdésköre.
1.3. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezetének jellemzése.
1.4. Hazánk katonai stratégiájának fontosabb elemei.
1.5. A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik.
1.6. A NATO-doktrínák jellemzői.
1.7. A NATO válasza a XXI. század biztonságpolitikai kihívásaira.
1.8. Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája.
1.9. Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben.
1.10. Az ENSZ tevékenysége a világ válságövezeteiben 1945 óta.

2. A Magyar Honvédség felépítése, a katonai szervezetek jellemzői
2.1. A Magyar Honvédség feladatai és felépítése.
2.2. A haderőnemek, a fegyvernemek és a szakcsapatok jellemzői.
2.3. A raj, a szakasz és a század felépítése.
2.4. A harci erők általános feladatai.
2.5. A harci támogató erők általános feladatai.
2.6. A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői.
2.7. A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei.
2.8. A Magyar Honvédség külföldi misszióinak feladatrendszere.

3. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek
3.1. A modern háborúk jellemző vonásai.
3.2. A globalizáció és a modern hadviselés kapcsolata.
3.3. A különleges egységek jellemzői és feladatai.
3.4. A modern haditechnikai eszközök jellemzői.

4. Térkép- és tereptani alapismeretek
4.1. A terep felosztása, tájtípusok.
4.2. Az UTM vetület koordinátarendszere.
4.3. A földrajzi koordinátarendszer.
4.4. Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői.
4.5. Egy adott pont UTM koordinátájának meghatározása.
4.6. Egy adott pont földrajzi koordinátájának meghatározása.
4.7. Egy adott pont MGRS azonosítójának meghatározása.
4.8. Egy adott pont GEOREF azonosítójának meghatározása.
4.9. A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken.
4.10. A világtájak meghatározásának módszerei.
4.11. Az álláspont meghatározásának módszerei.
4.12. A GPS működési elve és gyakorlati alkalmazási lehetőségei.

5. Általános katonai ismeretek
5.1. Az általános harcászat alapjai.
5.2. A béketámogató műveletek jellemzői.
5.3. Az egyes békefenntartó eljárásmódok bemutatása.
5.4. A lőelmélet alapjai.
5.5. A túlélés alapjai.
5.6. A katonákat érhető rendkívüli helyzetek jellemzése.
5.7. A túlélés érdekében szükséges teendők bemutatása.
5.8. Az ABV védelmi alapismeretek alapjai.
5.9. A nukleáris fegyverek jellemzői, alkalmazásuk hatásai.
5.10. A vegyi fegyverek csoportosítása és jellemzése.
5.11. A biológiai fegyverek csoportosítása és jellemzése.
5.12. Haditechnikai ismeretek.

6. Alaki ismeretek
6.1. Az alakiság alapfogalmai
6.2. Az alaki tevékenység kialakulása.
6.3. Az alakiság jelentősége a katonai fegyelem fenntartásában.
6.4. Alaki mozdulatok állóhelyben.
6.5. A katonai rendezvények alaki tartalma.

7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek
7.1. A honvédelem rendszerének irányítása minősített időszakokban.
7.2. A Honvédelmi Tanács összetétele és feladatai.
7.3. A minősített időszakok jellemzői.
7.4. Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei.
7.5. A Magyar Honvédség tényleges állománya.

8. Hadijogi alapismeretek
8.1. A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei.
8.2. A genfi és a hágai egyezmények fontosabb előírásai.
8.3. A harcos jellemzői.
8.4. A hadifoglyokra vonatkozó előírások.

9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben
9.1. A függelmi viszonyok.
9.2. A napirend és az ügyeletei szolgálatok.
9.3. A katonák járandóságai.

10. Egészségügyi ismeretek
10.1. Teendők a baleseti helyszínen.
10.2. Az újraélesztés végrehajtása.
10.3. A vérzések és törések, mérgezések ellátása.
10.4. A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai.

1

A rendelet a 8. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. február 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére