174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ A közigazgatási alapvizsgára, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint a (4)–(6) bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: vizsgázók) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesznek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.

(2)² A közigazgatási szerv (a továbbiakban: munkáltató) a vizsgázóval egyetértésben határozza meg, hogy a vizsgázónak a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 118. § (3) bekezdésében és 122. § (2) bekezdésében, illetve a 210. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül mikor kell a közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgát letennie.

(3)³ A központi közigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél (a továbbiakban: NKE), egyéb esetben a munkáltató székhelye, illetve működési területe szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál tesz vizsgát.

(4) A foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, a polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a helyi önkormányzati képviselő és a kisebbségi helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) e rendelet 18. §-ában foglalt feltételek megléte esetén tehet közigazgatási alapvizsgát.

(5)⁴ A honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonai jogviszonyban állók az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.

(6)⁵ A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt az érintettek adatainak védelméről, így különösen arról, hogy melyek azok az adatok, amelyek nem kerülnek az NKE-nek az e rendeletben meghatározott adatkezelésébe és ezért nem kerülnek az országos közigazgatási alapvizsga nyilvántartásba (a továbbiakban: közigazgatási alapvizsga nyilvántartás) sem.

(7) A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okmányon fel kell tüntetni.

(8) A közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzatát az 1. melléklet, az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.

2. §⁶ A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga rendszer felügyeletét a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ (a továbbiakban: személyügyi központ) vezetője látja el. E jogkörében eljárva különösen:

3. § (1) A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga működtetésével kapcsolatos feladatokat az NKE látja el.

(2)⁹ Az NKE-nek a közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladatai különösen:

(3) Az NKE-nek az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának, valamint a követelményrendszerén alapuló vizsgatételeinek a kifejlesztése és szükség szerinti – különösen a jogszabályi változásokra figyelemmel történő – aktualizálása.

3/A. § (1)²¹ A közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó módszertani, minőségbiztosítási feladatokat az NKE látja el.

(2)²²

(3)²³ A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal az alapvizsgára vonatkozó minőségügyi követelményeket minőségirányítási folyamatleírásban határozza meg. A minőségirányítás eljárásait az NKE adja ki. Az alapvizsga minőségirányítási eljárása előírja:

(4) Az alapvizsga rendszerének felülvizsgálatát a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárásban meghatározott időszakonkénti ellenőrzés biztosítja.

(5)²⁴ Az éves ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel az NKE készíti el. A helyszíni ellenőrzés a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárása alapján folytatható le.

(6)²⁵ A helyszíni ellenőrzést az NKE által megbízott és felkészített minőségügyi auditor végezheti.

(7) A helyszíni ellenőrzés lefolytatását és dokumentálását az ellenőrzést végző minőségügyi auditor végzi.

(8) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a minőségügyi auditor eltérést tapasztal a minőségirányítási eljárásban meghatározott követelményektől, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg. Nem megfelelőség esetén az erre vonatkozó eljárást kell alkalmazni.

(9)²⁶ Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el. Az NKE az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését a személyügyi központ vezetőjének megküldi jóváhagyásra.

4. § (1) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) biztosítja a közigazgatási vizsgarendszer egységes működését.

(2) A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – az írásbeli vizsgakérdéseinek jóváhagyása.

(3) A KTK-nak az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – vizsgatételeinek a jóváhagyása.

5. § (1)²⁸ Közigazgatási alapvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát az NKE, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szervez (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).

(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. E feladatai keretében a vizsgaszervező különösen a következőket látja el:

(3)³¹ A fővárosi, valamint a megyei kormányhivatal, mint adatfeldolgozó közreműködik az NKE által vezetett közigazgatási alapvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.

(4) A vizsgaszervező vezetője felelős a közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga jogszabályokban, szabályzatokban foglaltak szerinti lebonyolításáért.

6. § (1) A Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni

(2)³³ A központi oktatás-informatikai rendszerben és a vizsgaszervező hivatalos honlapján közzé kell tenni

(3)³⁴

7. § (1)³⁵ A közigazgatási alapvizsga tárgykörei:

(2) A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.

8. § (1) A közigazgatási alapvizsga írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A közigazgatási alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(2) A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, számítógépen történik.

(3) A feladatsor megoldására negyvenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésre. A vizsga akkor eredményes, ha azon a vizsgázó a megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerzett.

(4)³⁶ Eredményes vizsga esetén az NKE a vizsgázó számára – a vizsgajegyzőkönyv alapján – „megfelelt” minősítésű bizonyítványt állít ki, legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le. A vizsgaszervező – erre kijelölt vagy felhatalmazott személy útján – a kinyomtatott bizonyítványt a vizsgázó kérésére záradékkal látja el az irattárban (személyi anyagban) való elhelyezés előtt. A hitelesítési záradéknak tartalmaznia kell a vizsgaszervező bélyegző lenyomatát, a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú bizonyítvány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített okirattal megegyezik.

(5)³⁷

(6) A vizsgáról – az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.

(7) Ha a vizsgázó a vizsgán „nem megfelelt” minősítést kap, ismétlővizsgát tehet.

(8) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.

(8a)³⁸ A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás.

(9) A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.

(10) A halasztott és ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.

9. § (1) A közigazgatási alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.

(3) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(4)³⁹ Vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, és az NKE által felkészített, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.

10. § (1) E rendelet alkalmazásában fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.

(2) A fogyatékkal élő vizsgázóra e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékosság fajtájától és súlyosságától függően egyszerűsített vizsgát tesz. Az egyszerűsített vizsga letételének a lehetőségét a vizsgaszervezők kötelesek biztosítani.

(4) A munkáltató a jelentkezés jóváhagyásakor köteles a vizsgaszervezőtől kérni az egyszerűsített vizsgát.

(5) A fogyatékkal élő vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az egyszerűsített vizsgán, amennyiben a fogyatékosság jellege ezt indokolja, biztosítani kell a vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt és döntését írásban közli a munkáltatóval, aki a döntéséről tájékoztatja a fogyatékkal élő vizsgázót. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, amelyet a fogyatékkal élő vizsgázó orvosi igazolással támaszt alá. A felváltás nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított közigazgatási alapvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítése alóli felmentéshez.

(6) A vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltása esetén az egyszerűsített vizsga keretében a vizsgabiztos az elektronikus rendszer által véletlenszerűen generált feladatsort, a vizsgaszervező vezetője által kijelölt két tanú jelenlétében felolvassa és a vizsgázó által válaszként megadott megoldást megjelöli. A két tanú a vizsgajegyzőkönyvet hitelesíti.

(7) Az egyszerűsített vizsga eredménye megfelel az e rendeletben foglalt eljárásrend szerint tett alapvizsga eredményének.

11. §⁴⁰ (1)⁴¹ Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki

(2) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében sikeres záróvizsgát tesz.

12. § (1)⁴² A közigazgatási alapvizsga díja a mindenkori illetményalappal megegyező összeg, melyet a munkáltatónak a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A közigazgatási alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő konzultáción és a vizsgán való egyszeri részvételt.

(2)⁴³ A közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a az informatikai rendszer fenntartásához és működtetéséhez és a minőségirányítási rendszer működtetéséhez és fenntartásához, 10%-a a tananyag fejlesztéséhez, hatályosításához szükséges költségeket tartalmazza.

(3)⁴⁴ A vizsgaszervező a (2) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapul vételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.

(4) A közigazgatási alapvizsga díja a munkáltatót terheli.

(5) A közigazgatási alapvizsga díját a munkáltató a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével fizeti meg, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján.

(6)⁴⁵ Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Kttv. 118. § (3) bekezdésében, illetve a Kttv. 122. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig.

(7) Az ismétlővizsga díja a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a, amelyet a vizsgázó munkáltatója térít meg a vizsgaszervező számára. Az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.

(8) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.

13. § (1)⁴⁶ Az NKE működteti a központi oktatás-informatikai rendszert, amelynek segítségével a vizsgaszervező számára biztosítja a közigazgatási alapvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges feltételeket.

(2)⁴⁷ A központi oktatás-informatikai rendszerbe a vizsgázó és a munkáltató regisztrál. A vizsgázó regisztrációja során rögzített személyes adatainak, valamint a munkáltató által rögzített adatoknak a jogszerű kezelését az NKE biztosítja.

(3)⁴⁸ A vizsga során egyedileg generált, a vizsgázó által kitöltött feladatlapokat a 17. §-ban meghatározott jogorvoslati határidő lejártáig őrzik a nyilvántartásban.

(4) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartás kizárólag a vizsgajegyzőkönyvekben foglalt adatokat tartalmazza.

(5)⁴⁹ A közigazgatási alapvizsga nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az NKE vezetője felelős. Az NKE vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kizárólag a közigazgatási alapvizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv és vizsgabizonyítvány előállítására használhatóak fel.

14. § (1) Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A vizsgaszervezőnek a költségvetési évre szóló továbbképzési és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével kell meghirdetnie a közigazgatási alapvizsgákat és a felkészítő konzultációkat. Közigazgatási alapvizsgát és felkészítő konzultációt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.

(2) A vizsgaszervező köteles közzétenni az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően 60 naptári nappal. A vizsgaszervező köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgázó által megjelölt első vizsgaidőpontra való jelentkezéstől számított 90 naptári napon belül.

(3) A vizsgaszervező indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a vizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.

(4) A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére a 8. § (9) bekezdése, valamint a 12. § (8) és (9) bekezdése szerint módosítható.

15. § (1)⁵⁰ A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül regisztrál és jelentkezik. Regisztrációjához és a vizsgára való jelentkezéséhez munkáltatójának előzetesen regisztrálnia szükséges a Vizsgaportálon.

(2)⁵¹ A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai rendszerben való regisztrációja során ki kell kijelölnie a munkáltató képviseletében a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket. A regisztrációs folyamat végén a rögzített adatok hitelesítése érdekében a munkáltató írásban tájékoztatja az NKE-t a regisztráció megtörténtéről. Az NKE az írásos tájékoztatás beérkezését követően 3 munkanapon belül aktiválja a munkáltatót a rendszerben.

(3) A vizsgázó regisztrációja során

(4)⁵² A vizsgázó az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőpontokra a központi oktatás-informatikai rendszeren jelentkezik be. A vizsgajelentkezés során jeleznie kell a felkészítő konzultáción való részvétel szándékát.

(5)⁵³

(6) A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó

(7) Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulást megadja, ezzel azt is igazolja, hogy a vizsgázó a közigazgatási alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulását nem adja meg, a vizsgázó jelentkezését érvénytelen jelentkezésnek kell tekinteni.

(8)⁵⁴ A központi oktatás-informatikai rendszer a jelentkezésekről, azok befogadásáról, továbbá elutasításáról azonnal automatikus értesítést küld a vizsgázó, valamint a munkáltató részére.

(9)⁵⁵ A meghirdetett vizsgaidőpontokra történő jelentkezés határideje a központi oktatás-informatikai rendszeren meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal zárul le (jelentkezési határidő).

(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgaidőpontra történő bejelentkezés a jelentkezési határidő előtt lezárul abban az esetben, ha a vizsgára bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport maximális létszámát.

(11) Amennyiben a vizsgaidőpontra a jelentkezési határidő lejártáig bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport minimális létszámát, de nem éri el a vizsgacsoport maximális létszámát, úgy a vizsgaszervező határidőn túli jelentkezéseket is elfogadhat. A határidőn túli jelentkezést legkésőbb a vizsgát megelőző munkanap 12 óráig (pótjelentkezési határidő) lehet tenni.

(12) A végleges jelentkezési határidőt követően (pótjelentkezés lejárta után) már nem lehet jelentkezni a vizsgára.

(13)⁵⁶

(14)⁵⁷ Egy vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 25 főt lehet beosztani. A vizsgaszervező dönti el, hogy ha a vizsgaidőpontra 5 főnél kevesebb vizsgázó jelentkezik, megtartja-e a vizsgát.

(15) Indokolt esetben a vizsgaszervező – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz a közigazgatási alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.

16. § (1)⁵⁸ A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés önállóan történik, amelyhez – a vizsgázó választásától függően és munkáltatója hozzájárulásával – igénybe vehető felkészítő konzultáció. A vizsgázó első alkalommal a felkészítő konzultáció kezdő napját megelőző öt munkanapig díjmentesen elhalaszthatja a felkészítő konzultációt, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Amennyiben a vizsgázó jelezte a részvételi igényét a felkészítő konzultáción és azon nem jelenik meg, úgy nem jogosult felkészítő konzultáción egy másik időpontban részt venni.

(2) Ha a munkáltató a 15. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult.

(3)⁵⁹ Felkészítő konzultációt kizárólag a vizsgaszervezők szervezhetnek az NKE által kifejlesztett országosan egységes oktatási program alapján.

(4)⁶⁰ A felkészítő konzultációkon oktatásra jogosultak körét – a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslataira figyelemmel – a KTK határozza meg.

(5) Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.

17. § (1)⁶¹ A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a vizsga eredményének közzétételét követő öt munkanapon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére. A vizsgaszervező a vizsgázó feladatsor megtekintésre irányuló kérelmét haladéktalanul továbbítja az NKE-hez, amely három munkanapon belül megküldi a kijavított feladatsort a vizsgaszervezőnek.

(2) A közigazgatási alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt 15 naptári napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.

18. § (1) A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő önkéntes jelentkezés alapján, saját költségére tehet közigazgatási alapvizsgát – polgármesteri tisztségének, illetve önkormányzati képviselői megbízatása megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél, ha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 1 év közigazgatási gyakorlat után, ha középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 2 év közigazgatási gyakorlat után.

(3) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő jelentkezéséhez a munkáltatónak nem kell hozzájárulnia, de a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a vizsgázónak igazolnia kell.

(4)⁶² A (2) bekezdés alkalmazásában közigazgatási gyakorlat szempontjából a Kttv. 6. § 16. pontja az irányadó, illetve közigazgatási gyakorlatnak minősül a polgármesteri jogviszonyban, valamint az önkormányzati képviselői megbízatásban töltött idő is.

19. § (1)⁶³ Az ügykezelői alapvizsga tárgykörei:

(2) A vizsgázónak a gyakorlati és szóbeli részvizsgán a vizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.

20. § (1) Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli részből áll (részvizsga). Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(2) A vizsgázó háromtagú vizsgáztató bizottság előtt tesz ügykezelői alapvizsgát.

(3) A gyakorlati írásbeli és a szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a vizsgázó a gyakorlati részvizsgát követően – annak eredményessége esetén – kezdheti meg a szóbeli részvizsgát.

(4)⁶⁴ Ha a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a vizsga napján a vizsgabizottság részére bemutatja, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a minősített adatok kezelése témakörből történő számonkérés alól. A titkos ügykezelői vizsga sorszámát a vizsgabiztos a jegyzőkönyvbe felvezeti.

(5) A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli részvizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg.

(6) Ha a vizsgázó a vizsgán az egyik részvizsgából elégtelen osztályzatot kap, vizsgája eredménytelennek minősül és ezért ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsga esetén mind a gyakorlati mind pedig a szóbeli részvizsgát meg kell ismételnie a vizsgázónak.

(7) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy a vizsgáztató bizottság a vizsgáját felfüggesztette.

(8) Az ügykezelő – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.

(9) Amennyiben az ügykezelő vizsgája eredményes, de a minősítésen javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára való jelentkezésre a 24. § szabályai megfelelően alkalmazandóak.

(10) Az ismétlő-, a javító- és a halasztott vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.

21. § (1) A vizsgáztató bizottság a vizsgaszervezőnél működik.

(2)⁶⁵ A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgáztató bizottság részére.

(3)⁶⁶ A vizsgaszervező a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 15 munkanapig megküldi az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a vizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére.

(4) A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.

(5) A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet

(6) Az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgaelnök vagy a vizsgáztató bizottság ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a vizsga felfüggesztésének a jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgáztató bizottság a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a (6) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.

(8) A vizsgáztató bizottságnak a vizsga felfüggesztésével kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a vizsga felfüggesztése ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(9) A vizsgáról – a 2. melléklet 2. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.

(10)⁶⁸ A vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Ptk. szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.

(11)⁶⁹ Az NKE az eredményesen vizsgázók részére minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott bizonyítványt állít ki. Az elektronikus formában kiállított bizonyítványt a vizsgaszervező elektronikus úton bocsátja a vizsgázó rendelkezésére legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le.

22. § (1)⁷⁰ Az ügykezelői alapvizsga díja a mindenkori illetményalap 70%-a, amelyet a munkáltatónak a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. Az ügykezelői alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való egyszeri részvételt.

(2) Az ügykezelői alapvizsga díja a munkáltatót terheli.

(3)⁷¹ Az ügykezelői alapvizsga díjának 12,5%-a a tananyag fejlesztéséhez szükséges költségeket tartalmazza, melyet a vizsgaszervező elkülönítetten köteles kezelni.

(4)⁷² A vizsgaszervező a (3) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapulvételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.

(5) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a köztisztviselői illetményalap 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.

(6) A (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ügykezelő első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra az ügykezelő önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.

(7)⁷³ Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 68. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig. Az ismétlővizsga, valamint a javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. A javítóvizsga és az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja az ügykezelőre.

(8) Az (5)–(7) bekezdések esetén a vizsgaszervező dönt – a vizsgázó kérését figyelembe véve – az újabb vizsgaidőpontról.

23. §⁷⁴ A vizsgákat és vizsgára felkészítő konzultációkat az év folyamán bármikor lehet szervezni, a felmerült igényeknek megfelelően. A vizsgaidőszakon belül a felkészítő tanfolyam és a vizsga időpontjait a vizsgázók számának figyelembevételével a vizsgaszervező állapítja meg. Ügykezelői alapvizsgát és felkészítő tanfolyamot általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.

24. §⁷⁵ (1) A 15. §-ban meghatározott közigazgatási alapvizsgára vonatkozó jelentkezési szabályok megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.

(2) A vizsgaszervező indokolt esetben – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz az ügykezelői alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az ügykezelői alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.

25. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok (10. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik.

26. §⁷⁶ A közigazgatási alapvizsga tekintetében a közigazgatási alapvizsgára való felkészülés szabályait (16. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsgára való felkészülés tekintetében is, azzal, hogy a vizsgázók az NKE honlapján férnek hozzá a tananyagokhoz.

26/A. §⁷⁷ A közigazgatási alapvizsgára vonatkozó adatvédelmi és adatkezelési szabályok – a 13. § (3) bekezdésének kivételével – megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.

27. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok (17. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is.

28. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet.

(3) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási, illetve” szövegrész helyébe az „az” szöveg lép.

(4)⁷⁸

(5)–(8)⁷⁹

(9)⁸⁰

29. §⁸¹ Az eredményes közigazgatási vagy ügykezelői alapvizsgáról az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését⁸² megelőzően kiállított, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a vizsgaszervező kérelemre hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval.