• Tartalom
Oldalmenü
A 2011. évi CLXXIX. törvény indokolása
a nemzetiségek jogairól
Általános indokolás
A Magyar Országgyűlés által 1993. július 7-én elfogadott 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) abból az alkotmányos tételből kiindulva, hogy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezők, meghatározta azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik és biztosítják a kisebbségek szabad identitásválasztása alapján az egyéni és a közösségi jogaik érvényesülését, valamint a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat.
Az 1993. évi törvényi szabályozás alapelvei a következők voltak:
–    az aktív kisebbségvédelem szempontjainak érvényesítése, melynek lényege, hogy jogrendszerünk nem csupán eltűri, de elősegíti a kisebbség identitásának megőrzését,
–    az identitásválasztás szabadságának és a kisebbségek közötti jogegyenlőségnek a biztosítása,
–    az egyéni kisebbségi jogok mellett a kisebbségek közösségeinek jogainak megfogalmazása;
–    a szabályozásnak lehetővé kell tennie a kisebbségi önkormányzatok rendszerének kialakítását,
–    a kisebbségi kulturális autonómia megtartásához, fejlesztéséhez szükséges anyagi garanciák meghatározása.
Az 1993. évi szabályozás egyértelmű célja – és az ezt követő módosítások mindegyike, kiemelve a 2005. évi átfogó módosítást, hangsúlyt helyezett erre –, hogy a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek rendszere a kisebbségi közösségeket és egyéneket illesse meg.
A kisebbségi önkormányzati rendszer több mint egy évtizedes tapasztalatai alapján szükségessé vált a törvény átfogó módosítása, a következő okokból:
–    A Nek. tv. elfogadásának időpontjában azt a kiemelt jogpolitikai célt hordozta, hogy a formálódó demokratikus intézményrendszer a kisebbségi önkormányzatokkal kiegészülhessen, s ennek eredményeként a helyi, valamint az országos szinten megválasztott kisebbségi önkormányzatok működésüket megkezdhessék.
–    Az új intézményrendszer – nem felejthető, hogy 1993-ban maga a helyi önkormányzati rendszer is első éveit élte – tapasztalatai alapján értelemszerűen szükségessé vált az önkormányzati működés szabályainak pontosítása.
–    A szabályozás módosításának elsődleges oka 2005. évben mégsem az önkormányzati működés szabályainak finomítása, hanem az önkormányzatok létrehozásának megreformálása, tehát a kisebbségi önkormányzati képviselők választásának új alapokra helyezése.
A 2005. évi módosítás indokolása erről így szólt:
„A szabályozás módosításának elkerülhetetlenségét sajnos a negatív tapasztalatok is megerősítik. Mára egyértelműen bizonyosságot nyert, hogy a kisebbségi önkormányzatok megalakulása kapcsán a jogi szabályozás tetten érhető hiányosságai súlyos visszaéléseket tesznek lehetővé. Az intézményesített kisebbségi önkormányzati rendet megkerülve, azt kiüresítve olyan illegitim tendenciák bukkantak fel, amelyeket a jog eszközével is kezelni kell. E nemkívánatos jelenségek lényege abban foglalható össze, hogy a választásokon olyanok vettek részt, és jutottak önkormányzati pozícióhoz, akiknek semmi közük sincs az adott kisebbséghez.”
A kialakult helyzetmegítélést illetően széles körű egyetértés jött létre a parlamenti pártok között, amelyet az Országgyűlés 30/2003. (III. 27.) OGY határozatának meghozatala is bizonyít. E határozatában az Országgyűlés – kifejezvén a nemzeti és etnikai kisebbségek iránti felelősségérzetét és elkötelezettségét – felkérte a Kormányt, hogy vizsgálja felül a Nek. tv.-t, valamint a kisebbségi önkormányzatok választásának anyagi jogi szabályait és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt.
A 2005. évi szabályozás a felhívott országgyűlési határozatban foglaltaknak kíván eleget tenni, a következő szabályozási elemekkel:
–    a törvény személyi hatálya a magyar állampolgárokra terjed ki, következésképpen a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatainak megválasztásában is kizárólag magyar állampolgárok vehetnek részt;
–    a kisebbségi névjegyzék vezetése a helyi választási iroda vezetőjének hatáskörét képezi, nem kerül sor tehát a kisebbségek képviselőiből álló kisebbségi névjegyzék bizottság felállítására;
–    jelöltet csak a törvény hatálybalépésekor már bejegyzett kisebbségi szervezetek állíthatnak, a 2006. évi választásokat követően pedig csak a választás kitűzésekor már három éve bejegyzett szervezetek, abban az esetben, ha alapszabályukban legalább három éve rögzített célként szerepel a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete;
–    a települési önkormányzati képviselők választására az önkormányzati általános választás napján kerül sor, míg a megyei és az országos kisebbségi önkormányzat tagjainak megválasztására az általános önkormányzati választást követő év márciusában;
–    a települési önkormányzatok választásán a kisebbségek részére biztosított kedvezmények megszűnnek, nem kerülhet sor a települési kisebbségi önkormányzat kisebbségi települési önkormányzattá történő átalakulására.
A Nek. tv. 2005. évi módosítása a kisebbségi önkormányzati választások szabályait illetően nem járt a kívánt eredménnyel. A hatálybalépése óta két ízben lebonyolított kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai szerint a negatív tendenciák erősödtek. A két általános választás tapasztalatai indokolják, hogy új választási rendszer kerüljön kialakításra, mely lehetővé teszi, hogy a valóban nemzetiségi identitással rendelkező személyek – közvetlen és demokratikus választásokon – hozhassák létre saját önkormányzataikat.
A Magyar Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta, a köztársasági elnök pedig 2011. április 25-én kihirdette Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény értelmében a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmat 2012. január 1-jétől a korszerű és egységes nemzetiség fogalom váltja fel.
Az Alaptörvény nemzetiségekre vonatkozó rendelkezései a következők:
a NEMZETI HITVALLÁS a következőket rögzíti: „Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”
a SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezet XXIX. cikke a következő rendelkezéseket tartalmazza:
„(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.”
Az Alaptörvény ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4. pontja értelmében a Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
Összhangban az Alaptörvénnyel, egyben a jogalkalmazási tapasztalatokból fakadó sürgető jogalkotási igénynek megfelelve a Javaslat szerint a nemzetiségek önkormányzatainak választását 5 évente, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani.
Időközi választás mind a települési, mind a területi (megyei/fővárosi), mind az országos szinten lehetséges, a nemzetiségi önkormányzati választásokon azok a polgárok vehetnek részt, akik lakóhelyükön szerepelnek a nemzetiségi választói névjegyzéken. Az aktív választójog feltétele, hogy a polgár a helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkezzen, az adott nemzetiséghez tartozását megvallja. A passzív választójog magyar állampolgársághoz, és a hatályos szabályozásnál szigorúbb feltételekhez kötött. A szabályozás célja, hogy a településeken és területi szinten csak tényleges, népszámlálási adatokkal alátámasztott közösségi háttér megléte esetén jöjjön létre nemzetiségi önkormányzat, ugyanakkor az adott nemzetiség országos képviselete akkor is biztosított legyen, ha más szinten nem alakít az adott nemzetiség önkormányzatot.
A Javaslat visszahozza a nemzetiségi önkormányzati rendszerben az átalakult nemzetiségi önkormányzat intézményét.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a nemzetiségi jogok a Magyarországon élő, valamely nemzetiséghez tartozó személyeket és e személyek közösségeit illetik meg, rögzíti azonban azt is, hogy a törvény választójogi rendelkezéseinek személyi hatálya ettől a főszabálytól eltérően kerül megállapításra.
Meghatározásra kerül mind a nemzetiségi közösség, mind pedig – új meghatározásként – a nemzetiséghez tartozó egyén fogalma. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént és közösséget akkor illetik meg, ha identitását törvény vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meghatározott módon kinyilvánítja.
A 2. §-hoz
A Javaslat bővíti, valamint az időközben módosuló (új) ágazati törvények fogalomrendszerének megfelelően pontosítja a 2005. évben felállított fogalomrendszert.
Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint – a nemzetiségi általános választások viszonylatában – a nemzetiségi szervezet fogalmát, mellyel az eddigi szabályozás adós maradt.
A 3–21. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségek alapvető jogait, egyéni és közösségi jogait a korábbi szabályozás következetlenségeit kiiktatva áttekinthető rendszerbe foglalja, a kiemelt jelentőséggel bíró nyelvi jogokat az őket megillető helyre, az alapvető jogok közé illesztve szabályozza. Hangsúlyozandó, hogy az alapvető, az egyéni és a közösségi jogok tárháza nem csökken, hanem helyenként bővül, valamint végrehajthatósága biztosított.
A Javaslat összhangban a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel, részletesen, garanciális elemekkel bővítve, szabályozza a helyi önkormányzat – illetékességi területén élő nemzetiségi közösséggel, a nemzetiségi közösséghez tartozó személlyel, a nemzetiségi önkormányzatokkal és szervezetekkel kapcsolatos – kötelező feladatait.
A Javaslat új elemként rögzíti, hogy a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó adatok – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott rendben – a nemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami támogatás megállapításához, továbbá célszerinti felhasználásának vizsgálata céljából kezelhetőek.
A 22–32. §-hoz
A Javaslat külön fejezetben önálló alcímek alá rendezi a nemzetiségi oktatási, kulturális önigazgatásának szabályait és médiajogait.
A Javaslat értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
A Javaslat rögzíti, hogy az állam fenntartóra tekintet nélkül támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. Rögzíti továbbá – a feltételrendszert is meghatározva –, hogy
–     nemzetiségi köznevelés többletköltségét az állam viseli,
–    az országos nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények finanszírozása az egyházi intézményekkel azonos módon történik,
–    nemzetiséghez tartozó gyermek a szülője vagy törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, nemzetiségi nyelvoktató vagy roma nemzetiségi köznevelésben vehet részt,
–    nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
A Javaslat megállapítja azokat a szabályokat is, amelyek az új szabályozás hatálybalépésekor már megkezdett oktatási, nevelési forma folyamatosságát biztosítják.
A Javaslat fontos rendező elvként rögzíti, hogy
–    a nevelés-oktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeket,
–    a nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai nevelésre, oktatásra irányuló igények felmérésében és megszervezésében a törvény által e feladatok ellátására kötelezett szervek és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek,
–    nemzetiségi önkormányzat részt vehet a nemzetiséghez tartozók nevelésével és oktatásával összefüggő állami feladatok végrehajtásában,
–    a nemzetiségi önkormányzat köznevelési, közoktatási intézményt létesíthet, tarthat fenn és vehet át más szervtől.
A Javaslat szerint, ha a jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és az érdekeltek között további tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa által megkísérelt egyeztetés nem vezet eredményre, az egyetértés megadásáról vagy megtagadásáról az alapvető jogok biztosa dönt.
A 33–43. §-hoz
A Javaslat értelmében a nemzetiségek kulturális önigazgatását érintő törvényi szabályozás előkészítése és végrehajtása során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő művelődési érdekeket.
A Javaslat – igazodva az ágazati szabályozáshoz – a nemzetiségi oktatási önigazgatással analóg szabályozást alakít ki a nemzetiségi kulturális önigazgatás területén, mind az intézményalapítás, átvétel, mind pedig az intézményekben dolgozók foglalkoztatotti jogviszonyát illetően. Eszerint
–    a nemzetiségi önkormányzat részt vehet a nemzetiséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában,
–    a nemzetiségi önkormányzat jogosult nemzetiségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve közművelődési feladat ellátásának átvételére,
–    az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézmény fenntartója köteles átadni a kizárólag nemzetiségi kulturális feladatot ellátó és kizárólag az érintett nemzetiség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos önkormányzatnak,
–    ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – harminc nap áll rendelkezésre. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és az érdekeltek között további tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa által megkísérelt egyeztetés nem vezet eredményre, az egyetértés megadásáról vagy megtagadásáról az alapvető jogok biztosa nyilatkozik.
A Javaslat szerint az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
A 44–49. §-hoz
A Javaslat – a korábbi szabályozás hiányosságát pótolva – részletesen, önálló alcím alatt szabályozza a nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogait, összhangban a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseivel.
Rögzíti, hogy
–    a nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvű információkhoz való szabad hozzáféréshez és továbbadáshoz, a tömegkommunikációs eszközök útján való anyanyelvű tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz, az anyanyelvű médiaszolgáltatás és sajtótermékek eléréséhez és terjesztéséhez,
–    Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi közösségek megőrzése és megerősítése, anyanyelvük és kultúrájuk ápolása, gazdagítása, a nemzetiségek kulturális igényeinek kielégítése céljából.
Az 50. §-hoz
A Javaslat 50. §-a megállapítja a nemzetiségi önkormányzati szinteket és rögzíti létrehozásuk alapvető szabályait, meghatározza továbbá a nemzetiségi önkormányzati választás speciális személyi hatályát.
A Javaslat értelmében az identitásválasztás szabadsága a nemzetiségi önkormányzati választásokon a passzív választójog tekintetében nem jelenthet identitásváltást.
Az 51–52. §-hoz
A Javaslat meghatározza a képviselő-testületi létszámokat, továbbá az egyes testülettípusok működéséhez szükséges minimális képviselői létszámot.
Az 53–54. §-hoz
A Javaslat meghatározza az aktív és passzív választójog tartalmát, megállapítja a választói névjegyzék anyagi jogi szabályait, rögzíti, hogy az aktív választójog gyakorlása lakóhelyhez kötött. Rögzíti továbbá, hogy a választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha magyar állampolgár, a nemzetiség képviseletét vállalja, a megelőző két általános választás során nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje, és nyilatkozatot tesz arról, hogy a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.
Az 55–57. §-hoz
A Javaslat megállapítja, hogy települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a település, a fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros, a megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye, és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy-egy választókerületet alkot.
Meghatározásra kerül egy-egy település típus esetében, hogy mikor kell a választást kitűzni.
A Javaslat rögzíti, hogy
–    a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra, kötődésre vonatkozó, a népszámlálási adatlap 34. és 35. kérdésére adott válaszok adatai szerint – a harminc főt eléri,
–    területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz,
–    az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a nemzetiségi névjegyzéken szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a megválasztható képviselők legalacsonyabb számát,
–    a nemzetiségi önkormányzati általános választást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára kell kitűzni.
Az 58–70. §-hoz
A Javaslat meghatározza a jelölés szabályait: a jelölésre jogosultakat (kizárólag nemzetiségi szervezet), a közös jelölés szabályait, valamint a jelölési küszöbszámokat:
–    települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges,
–    területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosi kerületi/megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább tíz százalékának ajánlását összegyűjtötte,
–    az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább tíz százalékának ajánlását összegyűjtötte.
A választópolgár azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében szerepel.
A Javaslat meghatározza az eredmény megállapításának, a megüresedett mandátum betöltésének és az időközi választás szabályait.
A Javaslat abban az esetben is meg kívánja teremteni az országos önkormányzat választásának lehetőségét, ha egyetlen településen sem kerül kitűzésre helyi nemzetiségi önkormányzati választás. Ez esetben bármely nemzetiségi szervezet lista állítását engedélyezi.
A 71–72. §-hoz
A Javaslat visszaállítja a közvetett módon, átalakulással létrejövő települési szintű nemzetiségi önkormányzat intézményét (átalakult nemzetiségi önkormányzat), lehetővé válik ezzel, hogy azokon a településeken, ahol ténylegesen jelen van egy-egy nemzetiség, a személyi elvű autonómia mellett az átalakult önkormányzati formában megtestesülő, a kulturális autonómiának egy kiterjedtebb formája is megvalósuljon.
A 73–75. §-hoz
A Javaslat egyértelműen meghatározza az önkormányzat és a képviselő-testület megbízatásának keletkezési és megszűnési eseteit.
A 76–78.§-hoz
A Javaslat meghatározza a nemzetiségi önkormányzat jogállását, azonos jogaikat és kötelezettségeiket és eltérő feladat- és hatásköreiket. Rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok között, továbbá a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Meghatározza, hogy az önkormányzati struktúra mely elemei minősülnek önkormányzati szervnek, meghatározza továbbá a hatáskör átruházás szabályait. Rendelkezik a tanácsnok jogállásáról, egyértelműen meghatározza a kötelező és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
A 79–86. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályait más szervekkel, e körben megállapítja az együttdöntés mechanizmusokhoz (a tájékoztatáskéréstől az egyetértési jogig) az együttműködés során megvalósuló mulasztásokhoz kapcsolódó garanciális szabályokat.
A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködésének speciális területe a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása, mely a helyi önkormányzat feladata, a Javaslat által részletesen meghatározott feltételekkel.
A Javaslat rögzíti, hogy a kulturális intézmények fenntartói jogának e törvény szerint történő átvételére külön szabályok vonatkoznak.
A 87–98. §-hoz
A Javaslat rögzíti a nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait. E körben hiánypótló módon részletesen szabályozza az alakuló ülések. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokkal analóg módon állapítja meg az ülésezés rendjét, a határozathozatal, a jegyzőkönyvezés szabályait. Rögzíti, hogy jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell elkészíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekintendő.
A Javaslat értelmében egyértelműen szabályozott, hogy a jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és – amennyiben csak magyar nyelven készült – a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A két nyelven készített jegyzőkönyvet az ülést levezető személy és ugyanaz a két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
A Javaslat új rendelkezése, a nemzetiségi önkormányzat önállóságát biztosítandó, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül közvetlenül küldi meg a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
A 99–103. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nemzetiségi önkormányzati képviselő jogállását, rögzíti jogait, kötelezettségeit és feladatait. Új szabály, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait.
A Javaslat rögzíti a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének eseteit. Eszerint megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségének kimondásával, méltatlanság megállapításával, lemondással, a képviselő-testület feloszlatásával, a képviselő-testület feloszlásával, a képviselő halálával szűnik meg a megbízatás, valamint, ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselőt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
A 104. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti a bizottsági struktúrát, egyidejűleg megkönnyíti a bizottság létrehozásának szabályait, valamint enyhíti a korábbi, indokolatlanul szigorú összeférhetetlenségi szabályokat.
A 105–106. §-hoz
A Javaslat értelmében a nemzetiségi önkormányzat elnökével, elnökhelyettesével és tagjával szemben indokolt olyan elvárások meghatározása – a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokkal analóg módon –, hogy egyidejűleg feleljen meg magas erkölcsi elvárásoknak, és legyen független a döntési helyzetekben.
Az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetésének új szabálya, hogy amennyiben a külön jogszabály szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, az elnök a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület elé terjeszti és egyidejűleg megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
Ha az elnök (elnökhelyettes, képviselő) az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, bánhely képviselő indítványára a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget.
Új garanciális szabály, hogy a képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon az elnöknek és a a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kézbesíteni kell.
107–108. §-hoz
A Javaslat új fogalomként bevezeti a méltatlanság intézményét. Méltatlanság miatt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi, akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét, és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette, aki a valóságnak nem megfelelő vagyonnyilatkozatot tett.
A Javaslat pontosítja az elnök megbízatásának megszűnési eseteit, továbbá szabályozza a lemondási eljárást.
Új szabály, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzat a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem nyújt be keresetet az elnöki tisztség megszűntetése érdekében, a fővárosi és megyei kormányhivatal közvetlenül bírósághoz fordulhat az elnöki tisztség megszüntetése és egyidejűleg az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése érdekében.
A 109–112. §-hoz
A Javaslat racionalizálja, a takarékos gazdálkodás iránti elváráshoz igazítja a nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazása vonatkozó szabályokat. Ezek szerint a nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának – csak a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, és csak a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül – állapíthat meg tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
A Javaslat rögzíti, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője, bizottsági tagja és képviselője foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére a helyi önkormányzat polgármestere és az önkormányzati képviselő foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni, továbbá a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény állapítja meg.
A 113–119. §-hoz
A Javaslat taxálja a nemzetiségi önkormányzatok döntéstípusait, akként, hogy azok a törvényes működést szolgáló határozatok, kötelező feladat- és hatáskörben meghozott határozatok, vagy önként vállalt feladat- és hatáskörben meghozott határozatok. E három kategórián belül megkülönbözteti a minősített többséggel meghozandó határozatokat és az át nem ruházható hatáskörben meghozandó határozatokat. Rögzíti továbbá a kizárólag az országos szint által ellátandó feladat- és hatásköröket.
A 120–123. §-hoz
A Javaslat meghatározza az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal jogállását, feladatait. Rögzíti, hogy a hivatal köztisztviselő és ügykezelői munkavállalóira 2014-től a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok alkalmazandóak azzal, hogy a hivatal köztisztviselője nem lehet az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzati képviselője, vagy az önkormányzat, a hivatal által bármely jogviszonyban foglalkoztatott személy. A 2014-et megelőző időszakban a hivatal munkavállalói változatlanul az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók.
A 124–133. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségi önkormányzatok vagyonáról, bevételeiről, gazdálkodásáról a közpénzekkel való felelős gazdálkodás szabályaival összhangban rendelkezik.
A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja. A nemzetiségi önkormányzat vagyonára – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen az állam költségvetési támogatása, egyéb támogatások, a saját bevételek, vállalkozási bevételek, a vagyonának a hozadéka, az anyaországi és egyéb adományok, az átvett pénzeszközök.
Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiség közfeladatok ellátásához – feladatfinanszírozási rendszer keretében – támogatást nyújt, a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia körében, e törvény szerint további támogatást nyújt, továbbá támogatást nyújt államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.
Nemzetiségi önkormányzat által alapított, korábban állami támogatásban nem részesülő szervezet, továbbá nemzetiségi önkormányzat által újonnan létesítendő, vagy meglévő szervezet átalakításával létrehozandó szervezet részére a (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti állami támogatásra a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv és az alapító nemzetiségi önkormányzat előzetes megállapodása alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályok szerint kerülhet sor.
A feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatok fedezete.
A feladatfinanszírozás részletes szabályait a Kormány rendeletében állapítja meg. Bevezetésére 2013. január 1-jétől kerül sor.
A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi oktatás, kultúra, tudomány és művelődés támogatására kiírt állami és európai uniós pályázatokon a helyi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
A Javaslat egyik legfontosabb célja olyan szabályrendszer megteremtése, mely biztosítja, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok – az adminisztráció megkettőződése nélkül – önálló jogi személyüknek, és az önkormányzatiságnak megfelelően önálló szervezetként (törzskönyvi jogi személy) nyilvántartásba kerüljenek, önálló számlával rendelkezzenek és önállóan gazdálkodjanak, az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint.
Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.
A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében a helyi önkormányzati informatikai rendszerrel összekapcsolt – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszert működtet, mely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően közzéteendő további adatok körét külön jogszabály határozza meg. Az országos nemzetiségi önkormányzat azonos célnak megfelelő, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszer megteremtésének pénzügyi és technikai feltételeit az állam biztosítja.
A 134–137. §-hoz
A Javaslat a felelős gazdálkodás és a törvényes működés biztosítása érdekében rögzíti, hogy
–    ha nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási, kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre, a már átutalt állami támogatás visszakövetelésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére, a visszakövetelt támogatás ismételt folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor;
–    a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodását, valamint a részükre nyújtott költségvetési, európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Állami Számvevőszék, az állami könyvvizsgáló, a kormány által kijelölt szerv, a központi költségvetési fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság, illetve a közreműködő szervezetek képviselői ellenőrizhetik. A költségvetési, európai uniós, vagy egyéb nemzetközi támogatásban részesülő nemzetiségi önkormányzat köteles a támogatást nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni.
–    a helyi önkormányzat által működtetett belső kontrollrendszer biztosítja a – a helyi önkormányzatokkal azonos rendben – a helyi nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szerve rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását,
–    az országos önkormányzat ellátja a saját, és költségvetési szervei belső pénzügyi ellenőrzését, önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen, az államháztartáson belüli szervezetek részére jogszabályban meghatározottak szerint.
A 138. §-hoz
A javaslat szabályozza a megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutódlását. A javaslat új elemként tartalmazza, hogy amennyiben a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen nem alakul új települési nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat vagyona az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül nemzetiségi célú felhasználási kötöttséggel.
A 139. §-hoz
A javaslat rögzíti a nemzetiségi önkormányzatok megszűnését követő ideiglenes vagyonkezelői feladat- és hatásköröket. A szabályozás új elemként tartalmazza, hogy a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok megszűnése esetén az illetékes kormányhivatal, az országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el az ideiglenes vagyonkezelői feladatokat.
A 140–142. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a nemzetiségi célú vagyon felhasználásról, ideiglenes kezeléséről, továbbá a tisztségviselőket terhelő elszámolási kötelezettségről.
A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános vagy időközi választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat. A megszűnt helyi önkormányzat vagyona állami tulajdonba kerül azzal, hogy az nemzetiségi célú felhasználásra kerül.
Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig a nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül.
Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, területi nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog tekintetében az illetékes kormányhivatal, országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el.
Az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, ha nem alakul új képviselő-testület, települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a kormányhivatalnak, országos önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatalnak.
A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén – amennyiben a volt tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg – a volt elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi tagokat egyetemleges felelősség terheli, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan felhasználást eredményező döntés ellen szavazott.
A 143–145. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok társulására, azok formáira, típusaira és működésükre vonatkozó szabályokat. Társulás létrejöhet más nemzetiségi önkormányzattal vagy helyi önkormányzattal. A Javaslat kitér a társulási megállapodás tartalmára vonatkozó előírásokra, valamint a társult nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete működésének szabályaira.
A 146–147. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladat- és hatásköröket. A szabályozás a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályozással analóg módon került kialakításra azzal, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) nem jogosult.
Az országos önkormányzat törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt fővárosi/megyei kormányhivatal látja el.
A 148–150. §-hoz
A Javaslat összefoglalja az Országgyűlés nemzetiségpolitikával összefüggő jogalkotási feladatait, valamint a törvény mellékletében szereplő nemzetiségek listájának új közösséggel történő bővítésével kapcsolatos országgyűlési eljárás folyamatát.
A Javaslat tartalmazza a köztársasági elnök nemzetiségpolitikával összefüggő hatáskörét.
A Javaslat tartalmazza a Kormánynak a nemzetiségpolitika területére vonatkozó feladatait és pontosítja a területre vonatkozó hatáskörét.
A 151–153. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter hatásköréből adódó feladat- és jogköröket.
A Javaslat felsorolja az egyes szakmai területek hatáskör szerinti illetékes minisztereinek nemzetiségi területre vonatkozó feladatait.
A Javaslat rendelkezik a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályoknak a nemzetiségi önkormányzatok viszonylatában történő használatáról.
A 154–156. §-hoz
A Javaslat szabályozza a Pp. hatályát az e törvényre hivatkozással indított perek kapcsán.
A Javaslat az önkormányzati törvény tervezetével, valamint jelen előterjesztés 100. §-ával összhangban tartalmazza a nemzetiségi önkormányzati képviselő esküjének szövegét. A Javaslat felhatalmazza a Kormányt a nemzetiségi önkormányzatok működését támogató rendelkezések, valamint a nemzetiségi politikáért felelős minisztert a nemzetiségi ösztöndíj odaítélésének szabályait tartalmazó rendeletek megalkotására.
A 157. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó szakmai szabályozásokkal összefüggésben tartalmazza az egyes rendelkezések hatálybalépésének időpontját.
A 158. §-hoz
A Javaslat rendezi az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően jelen törvény sarkalatos voltának kérdését.
A 159. §-hoz
A Javaslat meghatározza a törvény a hatálybalépését megelőző időszak átmeneti szabályait. Tartalmazza azon átmeneti szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy jogszerűen működhessenek a nemzetiségi önkormányzatok a soron következő általános nemzetiségi önkormányzat választásokig, rendelkezik a törvényességi felügyelet vonatkozásában, biztosítja az összhangot az egyéb jogszabályok hatályba léptető rendelkezéseivel.
A 160–165. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségi köznevelés-közoktatás kérdéskörében biztosítja a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek hatálybalépéséig tartó időszak zökkenőmentes voltát. Hatályban tartja a Nek. tv. nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának megszervezésére, tartalmára, közoktatási intézmény alapítására, átadás – átvételére, finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseit mindaddig, míg a köznevelési törvény vonatkozó rendelkezései hatályba lépnek.
A 166–173. §-hoz
A Javaslat a nemzetiségi önkormányzat működése kérdéskörében, összhangban a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényi rendelkezések hatálybalépésével – biztosítja a szükséges pontosítások 2012. január 1. napjától történő bevezetésével – a nemzetiségi önkormányzatok folyamatos működését.
A 174–183. §-hoz
A Javaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény (Övjt.) rendelkezéseit módosítja annak érdekében, hogy megteremtse a lehetőséget egyrészről a helyi nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzattá alakulására, másrészről, hogy a korábban a Nek. tv.-ből kikerült, úgynevezett kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzésének lehetősége megjelenjen a hatályos Övjt. szövegében.
A Javaslat a szükséges mértékben, átmeneti időre módosítja a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit annak érdekében, hogy megteremtse a koherenciát a módosuló, helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezésekkel. Biztosítja, hogy a településen, amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottság alakul, annak munkájába bevonható legyen a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja. Pontosítja továbbá a bizottsági tagság szabályait.
A 184–185.§-hoz
A Javaslat összhangban a 27. és 35. §-ban foglaltakkal megjeleníti az alapvető jogok biztosa új hatáskörét az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben.
A Javaslat módosítja továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 6. § (2) bekezdését, a korábbi „nemzeti és etnikai kisebbség” kifejezés helyett bevezeti a „nemzetiség” kifejezést.
A 186–239. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a hatályos jogszabályokban az Alaptörvényben bevezetett új, „nemzetiség” fogalom átvezetéséről a hatályban lévő, a nemzetiségi területet is érintő jogszabályokban.
A 240–243. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a szükséges hatályon kívül helyezésekről, elsősorban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről.
_