• Tartalom

18/2011. (III. 23.) AB határozat

18/2011. (III. 23.) AB határozat1

2011.03.23.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 665/2010. (XI. 17.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás

I.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 665/2010. (XI. 17.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
A kezdeményező – aki azonos a kifogástevővel – 2010. október 21-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonhatja el?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az OVB szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy a kezdeményező a „magánnyugdíjpénztári befizetések” alatt, a nyugdíjjárulékot vagy a tagdíjat, esetlegesen mindkettőt érti-e. Az OVB hivatkozik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (2) bekezdésére, mely értelmében a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.
Az OVB szerint nem egyértelmű továbbá a feltenni kívánt kérdés a tekintetben sem, hogy kezdeményező mit ért az „Állam”, illetőleg a „(Kormány)” fogalma, mint a magánnyugdíjpénztári befizetések elvonására jogosult alatt. A két fogalom kezdeményezésben megjelölt módon történő egymás melletti használata azt a téves látszatot kelti, mintha az Állam és Kormány szinonim fogalmak lennének. Nem egyértelmű a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mivel a Kormány, mint központi államigazgatási szerv nem gyakorolhatja közvetlenül a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben foglaltakat.
Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű a választópolgár számára, ugyanis nem állapítható meg, hogy a kezdeményező mit ért a befizetések elvonása alatt. Ezen kifejezés pontatlan megfogalmazása miatt a kérdés nyelvtani értelmezését követően sem állapítható meg, hogy egy eredményes népszavazást követően milyen tartalmú törvény megalkotására lenne köteles a jogalkotó.
Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. § (1) bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta.
A kifogástevő szerint az OVB mérlegelése helytelen és az általa idézett – az egyértelműség követelményével kapcsolatos – alkotmánybírósági határozatokba ütközik.
Az OVB azon érve, mely szerint a „magánnyugdíjpénztári befizetések” kifejezés nem egyértelmű nincs összhangban a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 1. §-ában meghatározott célokkal.
Véleménye szerint nem elvárható és nem követelmény a Tbj. 18. § (2) bekezdése szerinti elhatárolás, illetve köztudomású tény, hogy a tagdíj nem azonos (fogalom) a nyugdíjjárulékkal, továbbá a kérdés a népszavazásra bocsátását követően nyilvános vita tárgyává válik, ami szintén a választópolgárok tájékozódását segíti.
Kifejti továbbá, hogy az OVB azon érve, mely szerint az Állam és a Kormány szinonim fogalomként való használata téves látszatot kelt irreleváns és figyelmen kívül hagyja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet, ami alapján tény, hogy egy Kormány végrehajtási rendeletek útján jogilag képes elvonni a magánnyugdíjpénztári befizetéseket.
Álláspontja szerint a kérdésben szereplő elvonás szó pedig minden választópolgár számára világosan, közérthető módon kifejezi a népszavazási kezdeményezés mögötti szándékot, illetve jogalkotási kérést.
Mindezekre tekintettel a kifogástevő az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az OVB kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny 2010. évi 175. számában 2010. november 17-én jelent meg, a kifogást 2010. november 26-án – a törvényi határidőn belül – terjesztették elő az OVB-nél.

II.

A kifogás nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].

2. Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 665/2010. (XI. 17.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Alkotmánybírósági ügyszám: 1787/H/2010.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére