180/2011. (XII. 29.) AB határozat
180/2011. (XII. 29.) AB határozat1
2011.12.29.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 49/2005. (XII. 15.) rendelet 11. § (2) bekezdés első mondatának „ , és rendelkezik a köztemető területére történő belépéshez Ajka Város Önkormányzata polgármesterétől írásos engedéllyel” szövegrésze, továbbá második mondata; a 11. § (3) bekezdés „ , és 3.000 e Ft óvadék” szövegrésze, valamint 11/A. §-a alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezések e határozat közzétételét követő napon vesztik hatályukat.
A megsemmisítést követően Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 49/2005. (XII. 15.) rendelet 11. § (2)–(3) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
„11. § (2) A köztemetőkben temetkezési szolgáltatás végezhet az üzemeltető, továbbá az a vállalkozó is, aki jogszabály alapján e tevékenység végzésére jogosult.
(3) Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a jelen rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben temetkezési szolgáltatást az üzemeltető által készített, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti temetői rend betartása, továbbá az üzemeltetési hozzájárulás megfizetése esetén folytathatnak.”
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja (a továbbiakban: indítványozó) Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) a temetőkről és a temetkezésről szóló 49/2005. (XII. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az Ör. támadott 11. § (2)–(3) bekezdései és 11/A. §-a a temetkezési szolgáltatók számára kötelezően írják elő három millió forintos óvadék letétbe helyezését ahhoz, hogy tevékenységüket folytathassák. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi LXIII. törvény (Ttv.) azonban nem ad arra felhatalmazást, hogy a fenntartó önkormányzat óvadék letételétől tegye függővé a temetkezési szolgáltatás folytatását. Emiatt az Ör. támadott rendelkezései az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértik.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) vonatkozó rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. A Ttv. indítvánnyal érintett szabályai:
„30. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság engedélyével folytatható.
(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező hatóság annak engedélyezi,
a) aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) aki igazolja szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét,
c) aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyeztető telephellyel,
d) aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és
e) akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében – ha a tevékenységet nem maga látja el – legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
„33. § (1) A pénzügyi teljesítőképesség akkor megfelelő, ha az egyéni cég, a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó
a) adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett,
b) igazolja és vállalja, hogy a kormányrendeletben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal folyamatosan rendelkezik, amelyet kizárólag a temetési szolgáltatást igénybe vevők olyan kártérítési igényének közvetlen kielégítésére használhat fel, amelyet a szolgáltatással okozott.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztosíték
a) a bankszámlát vezető pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli betét;
b) ilyen összeg erejéig vállalt bankgarancia vagy felelősségbiztosítás.”
„41. § (3) A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés rendeletben állapítja meg – a köztemetőre vonatkozóan – különösen
a) a temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeket;
b) a temető használatának és igénybevételének szabályait;
c) a temetési hely gazdálkodási szabályait;
d) a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait;
e) temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltási díját, a temetőfenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételének díját;
f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
g) a szabálysértés eseteit és az eljáró önkormányzati szabálysértési hatóságot.”
„42. § Ahol az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik, a temető használatának szabályait önkormányzati rendeletben kell megállapítani.”
4. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szerint:
„53. § (1) A vagyoni biztosíték mértéke a temetkezési szolgáltatás megkezdésekor 200 ezer Ft.
(2) Ha a temetkezési szolgáltatás megkezdésétől számított két év eltelt, illetőleg a szerződés meghosszabbításakor, a vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben a számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevételhez igazodóan
a) egymillió Ft nettó árbevételig 200 ezer Ft;
b) egymillió Ft és ötmillió Ft árbevétel között 400 ezer Ft;
c) ötmillió Ft és tízmillió Ft árbevétel között 600 ezer Ft;
d) tízmillió Ft árbevétel fölött egymillió Ft.
(3) A tevékenységét tovább folytató temetkezési szolgáltató a felhasznált vagyoni biztosítékot köteles haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül pótolni.”
5. Az Ör. vizsgált rendelkezései:
„11. § (2) A köztemetőkben temetkezési szolgáltatás végezhet az üzemeltető, továbbá az a vállalkozó is, aki jogszabály alapján e tevékenység végzésére jogosult, és rendelkezik a köztemető területére történő belépéshez Ajka Város Önkormányzata polgármesterétől írásos engedéllyel. Az engedély megadásának feltétele az óvadék befizetésének igazolása.
(3) Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a jelen rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben temetkezési szolgáltatást az üzemeltető által készített, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti temetői rend betartása, továbbá az üzemeltetési hozzájárulás, és 3000 e Ft. óvadék megfizetése esetén folytathatnak.”
„11/A. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jelen rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben azt üzemeltető nyilvántartása szerint temetkezési szolgáltatás végzésére jogosult temetkezési szolgáltatók a 11. § (3) bekezdésében meghatározott óvadék összegét jelen rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kötelesek az üzemeltető által e célra megjelölt elkülönített számlára átutalni.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó temetkezési szolgáltató a jelen rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben e rendelet hatálybalépését követően – a jogszabályban meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – akkor folytathat temetkezési szolgáltatási tevékenységet, ha az üzemeltetőnél igazolta a 11. § (3) bekezdésben meghatározott óvadéknak az üzemeltető által e célra megjelölt elkülönített számlára történő átutalását, vagy befizetését.
(3) Amennyiben a temetkezési szolgáltatást végző írásban nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozattétel évében már nem kíván temetkezési szolgáltatási tevékenységet végezni az e rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben, az üzemeltető az elkülönített számlára megfizetett óvadék összegét a nyilatkozattételt követő év január 31. napjáig az elkülönített számlán kezeli, ezt követő 15 napon belül pedig a – (4) bekezdésben foglalt kivétellel – intézkedik az óvadék eredeti összegben történő visszafizetéséről.
(4) A megfizetett óvadék összege az e rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben a temetkezési szolgáltató által okozott mindennemű kár fedezetére szolgál. Az üzemeltető az óvadékot a temetkezési szolgáltatási tevékenységgel okozott károk fedezésére a temetkezési szolgáltató írásban megadott hozzájárulása, vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat birtokában, és annak megfelelő mértékben használhatja fel. Amennyiben az óvadék összegéből – az okozott károk megtérítése érdekében – felhasználásra kerül, azt az e rendelet hatálya alá tartozó köztemetőben temetkezési szolgáltatást végző köteles minden esetben 3000 e Ft. összegre – a felhasználás napjától számított 30 napon belül – kiegészíteni. Amennyiben a szolgáltatást végző ezt önként nem teljesíti, az e rendelet hatálya alá tartozó köztemetőkben – mulasztása pótlásáig – temetkezési szolgáltatási tevékenységet nem végezhet.”
III.
Az indítvány megalapozott.
Az indítványozó azzal az indokkal kérte megsemmisíteni a támadott rendelkezéseket, mert az – álláspontja szerint – a tárgykört szabályozó magasabb, törvényi és kormányrendeleti szintű felhatalmazó szabályozás nélkül született.
A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban : Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: „A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.” Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig megállapítja, hogy „[a] képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
Az Alkotmánybíróság már több alkalommal vizsgált olyan önkormányzati rendeleti szabályokat, amelyeket az indítványozói érvek szerint felhatalmazás nélkül, vagy azon túlterjeszkedve fogadott el a helyi jogalkotó. Amennyiben azt állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a törvény által már szabályozott viszonyok végrehajtására irányuló helyi szabályozás tekintetében az önkormányzat a törvény felhatalmazása nélkül, vagy azon túlterjeszkedve adott szabályozást, az ilyen túlterjeszkedő rendelkezéseket megsemmisítette [lásd pl.: 119/2009. (XI. 20.) AB határozat, ABH 2009, 1270, 1273.; 80/2009. (VII. 10.) AB határozat, ABH 2009, 1215, 1217–1218.; 5/2003. (III. 13.) AB határozat, ABH 2003, 744, 746–747.]
Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az Ör. rendelkezéseit, annak szabályozási környezetét és megállapította, hogy a temetkezési szolgáltatást a Ttv. és a Vhr. részletesen szabályozza. A Ttv. felhatalmazó rendelkezései között [Ttv. 41. § (3) bekezdés, 42. §] nem található olyan, amely a temetkezési szolgáltatóval szemben óvadék kikötésére hatalmazná fel a temetőt fenntartó önkormányzatot. Részletesen szabályozza viszont a Ttv. és a Vhr. a temetkezési szolgáltató biztosítékadási kötelezettségét, annak mértékét és folyamatos rendelkezésre állási kötelezettségét. E szabályok közt sem található olyan, amely az önkormányzat számára további biztosíték adásának előírását lehetővé tenné. Az Ör. 11. § (2) bekezdésében szereplő polgármesteri engedély kapcsán pedig az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a temetkezési szolgáltató tevékenységét a Ttv. keretei között, engedély alapján végzi. Az ilyen tevékenységet az engedély szerint végző szolgáltatónak a temetőbe való belépését további polgármesteri engedélyezéshez kötni a fenti érvek mentén szintén törvényellenes.
Mindebből az következik, hogy a Képviselő-testület az óvadék előírásával túllépte rendeletalkotási hatáskörét. Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal támadott rendelkezéseket csak az óvadékot közvetlenül előíró szabályok, valamint az azokkal szoros összefüggésben lévő rendelkezések tekintetében semmisítette meg.
A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 883/H/2011.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás