BÜ BH 2011/185
BÜ BH 2011/185
2011.07.01.
I. A szakszervezeti tagdíj levonására vonatkozó adatok a közfeladatot ellátó szervnek minősülő munkáltató kezelésében levő adatok. Ezek közérdekűsége nem tehető vitássá azon az alapon, hogy nem közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkoznak. Az ilyen adatok kérésre ki nem szolgáltatásával a közérdekű adattal visszaélés bűncselekményét megvalósíthatja a közfeladatot ellátó szerv azon vezetője vagy dolgozója, akit a közérdekű adatra vonatkozó tájékoztatási kötelesség szervezetszerűen terhel [Btk. 177/B. § (1) bek. a) pont, 1992. évi LXIII. tv. 2. §, 19. § (3) bek.].
II. Ha egy adat vagy információ nincs az adatkezelő kezelésében, illetve a kért adatot még nem állították elő, akkor az adatkezelő az adatkérés teljesítésére általában nem kötelezhető [1992. évi LXIII. tv. 19. § (3) bek.].
A városi bíróság a pótmagánvádló indítványára indult eljárásban ítéletével dr. A. J. terheltet az ellene a Btk. 177/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A városi bíróság által megállapított, és a megyei bíróság részéről is irányadónak tekintett tényállás lényege szerint:
A pótmagánvádló mint az egyik rendőrszakszervezet főtitkára 2007. február hónapban megkereste az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy közölje a rendőrszakszervezetek tagnyilvántartási számadatait havonkénti bontásban, 2006. január és 2007. január között.
Az ORFK-nak ilyen összesített adatai nem voltak, ezért válaszában közölte, hogy a megyei rendőr-főkapitányságokhoz forduljon megkeresésével.
2007. február 26-án szakszervezete nevében a pótmagánvádló az Sz.-i Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez fordult, és a közérdekű adatokra való hivatkozással kérte a szakszervezetek tagnyilvántartási számadatait, konkrétan azt, hogy hány főtől vontak, és vonnak tagdíjat 2006. január hónaptól 2007. január hónapig, havi bontásban.
Az ORFK Gazdasági és Igazgatási Főigazgatója ugyanakkor valamennyi rendőr-főkapitányságtól tájékoztatást kért az említett szakszervezetek taglétszámára vonatkozóan, de egyidejűleg állásfoglalást kért az adatvédelmi biztostól is arra nézve, hogy a megkeresésben említett tagnyilvántartási adatok közérdekű adatnak tekinthetők-e.
Az adatvédelmi biztos a megkeresésre a következőket közölte:
„A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának első pontja alapján a kért adatok személyes adatnak nem tekintendőek, mivel összesített adatok, és természetes személyekkel nem hozhatók kapcsolatba.
Az Avtv. 2. §-ának negyedik pontja határozza meg a közérdekű adat fogalmát: közfeladatot ellátó szerv, vagy személy kezelésében levő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon, vagy formában rögzített információ, vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló, vagy gyűjteményes jellegétől.
A szakszervezeti tagdíj levonására vonatkozó adatok a rendőrség mint közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő adatok, ebből következően közérdekű adatok.
Ez önmagában megalapozza a közérdekű adat jelleget, mivel a „kezelésében levő” és a „tevékenységére vonatkozó” adat nem együttes feltétele e fogalomnak. Emiatt nem releváns az, hogy a szakszervezeti tagságra utaló információk nem a rendőrség feladat és hatáskörére, főtevékenységére vonatkoznak, hanem a tagdíj levonással, a munkajogi védelem biztosításával, a munkaidő-kedvezmény elszámolásával, mint járulékos tevékenységgel, illetve munkaügyi feladatokkal kapcsolatosak, melyeket minden munkáltatónak el kell végeznie.
A tagdíj levonási adatok nem adnak pontos információt a szakszervezet taglétszámáról, mert a tagdíj közvetlenül a szakszervezetnek is fizethető.
A szakszervezetek, mint az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetek tevékenysége társadalmilag hasznos, azonban nem tekinthetőek az Avtv. szerint közfeladatot ellátó szerveknek.
Ebből következően a szakszervezetek kezelésében levő tagságukra vonatkozó létszámadatok – ha pusztán a szakszervezetek adatkezelését vizsgáljuk – nem közérdekű adatok.
Az Avtv. 19. §-ának (3) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben levő közérdekű adatot bárki megismerhesse.
A közérdekű adat definíciójából az következik, hogy a közfeladatot ellátó szerv nem köteles – kizárólag az adat-igény teljesítése érdekében – új, minőségileg más adatot előállítani.
Ha egy adat, információ nincs az adatkezelő kezelésében, illetve a kért adatot nem állították elő, akkor az adatkezelő az adatkérés teljesítésére nem kötelezhető.
Azonban azokban az esetekben, ha ez nem jelent aránytalan erőfeszítést, elvárható a közfeladatot ellátó szervtől, hogy a kért adatgyűjtést, adatfeldolgozást végezze el.”
Az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági és Igazgatási Főigazgatója az adatvédelmi biztos állásfoglalását követően valamennyi megyei rendőr-főkapitánysággal közölte, hogy a kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, így az adatszolgáltatást teljesíteni kell.
A Sz.-i Megyei Rendőr-főkapitányság 2007. május 3-án a kért adatokat az Országos Rendőr-főkapitánysággal közölte, az ORFK pedig továbbította azokat a pótmagánvádló szakszervezete felé.
A Sz.-i Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője közvetlenül a hozzá intézett szakszervezeti megkeresésre nem válaszolt, ezért 2007. május 7-én a pótmagánvádló feljelentést tett a főügyészségen ismeretlen tettes ellen közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt.
A feljelentést a nyomozó ügyészség elutasította, majd a megyei főügyészség elutasította a feljelentőnek a feljelentés elutasítása miatt benyújtott panaszát is. Erre tekintettel a pótmagánvádló vádindítványt nyújtott be a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjével szemben.
Az elsőfokú bíróság jogi álláspontját lényegében azzal indokolta, hogy az Avtv. 2. §-ának 4. pontjában adott értelmezés alapján a szakszervezeti megkeresésben kért adatok jelen esetben közérdekű adatoknak nem minősülnek. Az a tény, hogy a rendőrség, mint közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő adatokról van szó, önmagában nem minősíti ezeket az adatokat közérdekű adatokká. Ennek másik feltétele ugyanis az, hogy a közfeladatot ellátó szerv, vagy személy tevékenységére vonatkozó adatról legyen szó, mert az Avtv. 2. §-ának 4. pontjaiban „kezelésében levő”, és a „tevékenységére vonatkozó” kitételek között, a „valamint” szó szerepel, tehát ezek együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy egy adat közérdekű adatnak minősüljön.
A szakszervezeti tagságra vonatkozó információk nem tartoznak a rendőrség feladat- és hatáskörébe, fő tevékenységébe, így ezek az adatok nem a rendőrség tevékenységére vonatkoznak. Ennek hiányában a szakszervezeti tagdíj levonására vonatkozó adatok nem minősülhetnek közérdekű adatnak.
Az elsőfokú ítélet ellen a pótmagánvádló fellebbezett a terhelt bűnösségének megállapítása érdekében; a terhelt és védője az ítéletet tudomásul vette.
A megyei bíróság a fellebbezést elbírálva végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Végzése szerint a városi bíróság a megállapított tényállás alapján helyesen vont következtetést arra, a terhelt bűncselekményt nem követett el. Ugyanakkor a felmentés jogi indokai helyesbítésre szorulnak.
A Btk. 177/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye csak szándékosan – akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal – követhető el.
A megyei bíróság az adatvédelmi biztos állásfoglalásával egyező jogi álláspontja szerint a pótmagánvádló által kért adatok az Avtv. 2. § negyedik pontjának helyes értelmezése alapján, mivel a törvényben vagylagos és nem konjunktív feltételek nyertek megfogalmazást, közérdekű adatnak minősülnek.
Az irányadó tényállás alapján azonban egyértelmű, hogy a terhelt a pótmagánvádló által kért adatok kiadását nem tagadta meg, a közérdekű adat megismeréséhez fűződő jogos érdeket sem szándékos, sem gondatlan magatartásával nem sértette. Tájékoztatási kötelezettségének késedelmes teljesítését az a körülmény indokolta, hogy szükségessé vált a pótmagánvádló által kért adatok fogalmának tisztázása érdekében az adatvédelmi biztos állásfoglalásának beszerzése. Az állásfoglalást követően pedig törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségét a terhelt teljesítette. Így törvényi tényállási elem hiányában közérdekű adattal visszaélés vétségét nem követte el.
A jogerős határozatok ellen a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjára utalással, az álláspontja szerint anyagi jogszabályt sértő felmentés miatt, a terhelt bűnösségének közérdekű adattal visszaélés vétségében megállapítása és pénzbüntetés kiszabása érdekében jogi képviselője útján a pótmagánvádló élt a törvényes határidőn belül felülvizsgálati indítvánnyal.
Indítványában egyrészt megismételte, hogy a városi bíróság tévesen értelmezte az Avtv. 2-ának negyedik pontját, amikor arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy kért adatok közérdekű adatoknak nem tekinthetők. Másrészt arra hivatkozott, hogy a megyei bíróság e tekintetben ugyan egyetértett az adatvédelmi biztos álláspontjával, azonban a felmentő ítélet helybenhagyása emellett is téves. Nem helytálló ugyanis a másodfokú bíróság álláspontja, miszerint a terhelt azért nem követett el bűncselekményt, mert végül, az ORFK döntése után adatközlési köztelezettségének eleget tett.
A nyilvános ülésen a védő az érintett határozatok hatályban tartását kérte, kitért arra, hogy a kérelemben jelzett adatok ténylegesen nem a megyei rendőr-főkapitányságok, hanem az ORFK kezelésében voltak. A terhelt védőjéhez csatlakozva előadta, hogy az adatkezelés rendjét meghatározta az ORFK és a reprezentatív szakszervezetek egyezménye alapján 2005-ben kiadott belső utasítás. Eszerint a megyei rendőr-főkapitányságok az ORFK Gazdasági Igazgatósága felé szolgáltatnak adatokat. A létszám, valamint tagdíjfizetési adatokat utóbbi szerv, a szakszervezetekkel egyezteti, majd az így irányadó adatokról kapnak visszajelzést a megyei rendőr-főkapitányságok. Ezek alapján a munkaidő kedvezményeket mindig biztosították, hátrány a szakszervezeteket, nem érte. Azzal pedig, hogy a szakszervezet nevében eljáró pótmagánvádló levelére nem válaszolt, csak az udvariassági szabályokat sértette meg, az eljárás során nevezettől ezért bocsánatot is kért.
A Legfelsőbb Bíróság az indítványt alaptalannak találta.
A Btk. 177/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint közérdekű adattal visszaélés bűncselekményét követi el többek között az, „aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget”.
Helytállóan ismerte fel mind az első, mind a másodfokú bíróság, hogy a fenti közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában a terhelt felmentése indokolt.
A másodfokú bíróság ítéletének jogi indokolását kiegészítve, a közérdekű adatok körének (Avtv. 2. § negyedik pont) értelmezésével kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság a következőket emeli ki.
Az érintett szakszervezetek tagságát, tagdíjfizetését érintő adatokat az ezen szakszervezetek is kezelték, és ezek nem voltak a szakszervezeti adatkezelés körében közérdekű adatoknak tekinthetők.
Másrészt a Sz.-i Megyei Rendőr-főkapitányság a vonatkozó 13/2005. (IV. 13.) ORFK intézkedés melléklete szerint csak a pótmagánvádló szakszervezetén kívüli két másik szakszervezet vonatkozásában kezelt összesített, – negyedéves időszakokra vonatkozó – tagdíjfizetési adatokat, amelyeket, mint minden megyei rendőr-főkapitányságnak, továbbítania kellett az ORFK felé. A pótmagánvádló szakszervezete – jóllehet a bírói gyakorlat szerint az adatkérések jogszerűsége körében azok indokai nem vizsgálhatók (BDT 2008/1878. szám) – a részére érkezett átutalásokból bármikor maga is megállapíthatta a saját működésével kapcsolatosan összesítendő adatokat. Az adatvédelmi biztos által is hivatkozott adatvédelmi gyakorlatból következően pedig az adatkezelő – ha az nem tartozik az alapfeladatához, vagy nem áll eleve rendelkezésére – nem köteles kizárólag az adott igény teljesítése érdekében az adatok kivonatolására, összesítésére. Ez, ha nem jelent aránytalan megterhelést, legfeljebb elvárható. Fentiekből következően, miután az adott esetben a kérelem összesítetten rendelkezésre nem álló, ekként nem közérdekű adatok közlésére irányult, a terhelt magatartásával a Btk. 177/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közérdekű adattal visszaélés vétségét nem valósíthatta meg.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság – figyelemmel arra is, hogy az ügyben nem észlelt a Be. 4l6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértést sem – a támadott határozatokat a Be. 426. §-ának alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. I. 724/2010.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás