187/2011. (IX. 14.) Korm. rendelet

a) hordozza a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján a fémjelzést végző, az Egyezményben részes tagállamban nyilvántartásba vett névjelet vagy a magyar fémjellel egyenértékű fémjelzést végző országban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett névjelet;

b) a (3) bekezdés szerint mentes a fémjelzési kötelezettség alól; valamint

c) a 2. § szerint mentes a fémjelzési kötelezettség alól.

a) a külföldi megrendelésre, illetve külföldön történő forgalomba hozatal céljára készült nemesfém tárgy,

b) az olyan nemesfém tárgy, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál,

c)⁴ Magyarország területén vagy más országban bármikor fizetési eszközként használt nemesfém felhasználásával készült pénz, amennyiben nincs az e rendelet hatálya alá tartozó nemesfém tárggyal forrasztás útján összeillesztve,

d) az érem és féldombormű,

e) azon nemesfém tárgyak, melyek kora meghaladja vagy meghaladhatja az 50 évet és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 64. § d) pontja szerinti hatóság a kulturális javak körébe tartozónak minősíti,

f)⁵ a magánszemély és a vallási közösség tulajdonában levő, valamint a muzeális intézmény alapleltáraiban szereplő nemesfém tárgy addig, amíg forgalomba hozatal vagy értékesítés céljából nem kerülnek nemesfém tárgyak raktározásával, árusításával foglalkozó személyhez,

g) a nemesfémből vagy annak ötvözeteiből készült tömbök, rudak, lemezek, huzalok és félkész gyártmányok,

h) a nemesfémből vagy annak ötvözeteiből készült huzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek,

i) az arany, platina és palládium ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt,

j) az ezüst ékszer és alkatrész két gramm súly alatt,

k) a zománccal, gyönggyel és drágakővel teljesen borított ékszertárgy,

l) az Egyezmény részes tagállamaiból származó és az Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jellel ellátott nemesfém tárgy, valamint

m) a miniszteri rendeletnek megfelelően fémjelzett tárgynak minősülő, az arany és ezüst áruk finomsági tartalma, ellenőrzése s fémjelzése iránt című 1868. évi XVIII. törvény, a fémjelzésről szóló 1936. évi IV. törvénycikk és a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet alapján magyar fémjellel ellátott nemesfém tárgy.

a)⁶ bejelentés alapján nyilvántartja a készítő, a javító – kivéve a muzeális intézményben munkaköri kötelességeként nemesfém tárgyak műtárgyvédelmével foglalkozó restaurátort – és az árverező tevékenységet végzőket, mely nyilvántartás az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges, a készítők, javítók, árverezők miniszteri rendeletben meghatározott adatait tartalmazza,

b)⁷

c) tanúsítja az e rendeletben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő nemesfém tárgyak nemesfémtartalmát, és gondoskodik fémjellel történő ellátásukról;

d) lefolytatja a nemesfém tárgy tanúsítása és hitelesítése egyenértékűségének megállapítására vonatkozó eljárást;

e) az e §-ban meghatározott feladataival összefüggésben ellenőrzi a nemesfém tárgyakra és fémjelzésükre vonatkozó, az e rendeletben, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott előírások megtartását;

f) engedélyezi a készítő, és a nemesfém tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó személy (a továbbiakban: kereskedő) részére a más névjellel össze nem téveszthető névjel alkalmazását;

g) a jogszabályi feltételeknek nem megfelelő, kereskedelmi forgalomban lévő nemesfém tárgyakat összetöri;

h) a nemesfém tárgyakat laboratóriumi vizsgálatot követően minősíti;

i) gondoskodik a hitelesítő eszközök, valamint az eljárása során vizsgált és a birtokában lévő nemesfém tárgyak biztonságos megőrzéséről;

j) megsemmisíti a nemesfém tárgyon feleslegessé váló fémjelet;

k) az engedélyezett névjel és a névjelbeütő eszköz lenyomata egyezőségének megállapítása céljából megvizsgálja a névjelbeütő eszközt; valamint

l) a hamis fémjelet, névjelet, valamint a megtévesztő hivataljelet, finomsági fokot kifejező számjelet, a büntető, illetve szabálysértési eljárás jogerős befejezését követően megsemmisíti.

a) a nemesfém tárgy az Európai Unió valamely tagállamából, Törökországból vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államból származónak minősül,

b) az a) pontban említett államban jogszabály vagy más általánosan kötelező érvényű rendelkezés írja elő a fémjelzési kötelezettséget, illetve a fémjelzés a forgalomba hozatal előfeltétele,

c) az a) pontban említett állam szabályozása e rendelettel azonos módon értelmezi a nemesfém tárgy fogalmát, és a nemesfém tárgyak azonos körére írja elő a fémjelzési kötelezettséget, ideértve a fémjelzési kötelezettség alóli mentesülés eseteit is,

d) az a) pontban említett állam szabályozása az e rendelet szerinti finomsági fokok szerinti fémjelzést teszi lehetővé, a fémjelek nemesfémek és finomsági fokok szerint elkülönülnek, így e rendelettel azonos módon tájékoztatják a fogyasztókat a nemesfém fajtájáról és finomságáról,

e) a nemesfém tárgyak vizsgálata, hitelesítése és a nemesfémtartalom tanúsítása során alkalmazott anyagvizsgálati módszer a nemesfém tárgyakra vonatkozó magyar jogszabályi előírásokkal azonos vagy azzal egyenértékű,

f) az a) pontban említett állam fémjelzési kötelezettségre vonatkozó szabályozása előírja a nulla negatív tűrést a finomsági fokok megállapításánál,

g) az a) pontban említett államban olyan jogszabály van hatályban, amely büntetés terhe mellett megtiltja a vizsgálatra jogosult nemesfémvizsgáló intézetek fémjeleinek hamisítását vagy szabálytalan használatát, és a nemesfém tárgy engedély nélküli átalakítását, valamint

h) a nemesfém tárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását független szervezet végzi.

a) a tanúsítást végző szervezetben a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyat készítő, javító, árverező vagy azzal kereskedő nem rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, valamint felette sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorol irányító befolyást, és

b) a nemesfém tárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását végző szervezet tagja nem rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, vagy nem áll munkaviszonyban a nemesfém tárgyat készítő, javító, árverező vagy azzal kereskedő vállalkozással.

a) azt, hogy a nemesfém tárgy vizsgálatának egyenértékűségét a kérelmező az Európai Unió mely tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes mely állam vagy Törökország mely független nemesfémvizsgáló és -hitelesítő szervezete vonatkozásában kéri megállapítani;

b) az a) pont szerinti államban a nemesfém tárgyak és termékek forgalmazására vonatkozó jogszabály vagy egyéb általánosan kötelező érvényű előírás számát, jogforrási szintjét és címét; valamint

c) az a) pont szerinti szervezet nevét, székhelyét, levelezési címét.

a) a magyar fémjel alkalmazása esetén az e rendeletben és a miniszteri rendeletben,

b) az Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel alkalmazása esetén az Egyezményben, valamint a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény 2001. október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben

meghatározottak szerint meg kell vizsgálni.

a) a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy anyagát képező ötvözet előállításánál, továbbá a nemesfém tárgy készítésénél és díszítésénél felhasználható anyagokat és felhasználásuk módját,¹²

b) a fémjeleket, a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát, a fémjelzés módszerét és részletes szabályait,¹³

c) a külföldi megrendelésre, külföldön történő forgalomba hozatal céljára készített nemesfém tárgyak gyártása, ellenőrzése és kivitele tekintetében követendő eljárást, a fémjelzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és feltételeit,¹⁴

d) a nemesfém tárgyak készítésére, javítására és árverésére irányuló szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával összefüggő eljárás részletes szabályait, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,¹⁵

e) a névjel engedélyezésének, valamint a névjel, és a névjelbeütő eszköz lenyomata egyezőségének megállapítása céljából lefolytatott vizsgálat szabályait, valamint¹⁶

f) a nemesfém tárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzése tekintetében követendő eljárást.¹⁷

a) a hatóság fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és -hitelesítési tevékenységéért, valamint az egyenértékűség-megállapítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,

b) a nemesfém tárgyak készítését, javítását és árverését folytató személy tevékenységének engedélyezési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.