19/2011. (V. 10.) NFM rendelet

1. § Ez a rendelet állapítja meg

2. §⁴ E rendelet alkalmazásában

3. §⁶ (1)⁷ E rendelet alkalmazásában a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakör, továbbá ezen munkakört betöltő munkavállaló forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakör minősül. A vasúti társaság az alapképesítéssel betölthető munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkavégzésre vonatkozó szabályban az 1. mellékletben szereplő feladatköröknek megfelelő tevékenységeket feltünteti, és a munkavállalókat erről igazolt módon tájékoztatja.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkaköröket betöltő munkavállalók forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakörre vonatkozóan a vasúti társaság köteles meghatározni és előírni a társaság biztonságirányítási rendszerében a munkakörük betöltéséhez és az ellenőrzési, irányítási tevékenységük végzéséhez szükséges vizsga meglétét is.

(3) A 3. melléklet tartalmazza a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképesítéseket.

(4) A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges alapképzéshez kapcsolódó vizsga szervezése és végrehajtása a 3. melléklet szerint meghatározott vizsgáztató szervezet feladata.

4. §⁹ (1)¹⁰ Alapképzés végzésére az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába vett gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) jogosult.

(2) A képzőszervezetek nyilvántartásába az a szervezet vehető, amely nyilatkozatban vállalja, hogy

(3)¹¹ Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Ha a bejelentésben szereplő adatokban változás áll be, a képzőszervezet tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.

(6) A hatóság a képzőszervezetet 4 éves határozott időtartamra veszi nyilvántartásba. A határozott időtartam lejárta esetén alapképzés csak ismételt bejelentést követően végezhető.

(7) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és – statisztikai adatok közlésével – annak eredményességéről.

5/A. §¹³ (1) A hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha a hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is.

6. § (1)¹⁴ Az egyes, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 3. melléklet állapítja meg.

(1a)¹⁵ A képzési módszertani központ az alapképzésekre és a továbbképzésekre is kiterjedően Eljárási Rendet (a továbbiakban: eljárási rend) készít. A képzési módszertani központ a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott Eljárási Rendet annak hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal a honlapján közzéteszi.

(2)¹⁶ Az alapképzéshez a képzőszervezet a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések esetében a vizsgáztató szervezet által a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszere alapján jóváhagyott képzési programot alkalmazza.

(2a)¹⁷ Az alapképzés során zárt rendszerű elektronikus távoktatást, videofelvételt, szimulációs berendezést vagy szimulációt tartalmazó képzési program a képzési módszertani központ által történt jóváhagyás után alkalmazható. A képzési módszertani központ a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, a vasúti közlekedés biztonságának, valamint képzés módszertani követelményeknek való megfelelést.

(3)¹⁸ A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell. Vonalismereti képzés során akkor alkalmazható az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvétel vagy szimulációs gyakorlat, ha ez a képzési programban fel van tüntetve. A videofelvételt a képzési program részeként kell kezelni. A vonalismereti képzés során csak a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszernek megfelelő videófelvétel, szimulációval történő képzés esetén csak a képzés módszertani központ által minősített szimulációs berendezés és szimuláció használható.

(4)¹⁹ A (3) bekezdés szerinti esetben a képzési program készítője a képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszer alapján a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet jóváhagyása szükséges.

(4a)²⁰ A képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, ha a pályahálózat lényeges jellemzői, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a hatóság által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (a továbbiakban: vasútbiztonsági szabályok) megváltoznak.

(4b)²¹ Az újonnan kiadott, jóváhagyott vagy módosított képzési programokat (a továbbiakban: új képzési program) a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet a hatóságnak megküldi.

(5)²² Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket.

(6)²³ A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet készíthet. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit.

(7)²⁴ A kategória modulok közötti átképző képzéseknél a modulra vonatkozó, a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési időnél kevesebb is alkalmazható. Az átképző képzések óraszámát a vasúti képzési módszertani központ a hatóság által jóváhagyott Útmutató formájában határozza meg, és a honlapján közzéteszi. Az átképző képzés óraszámának megállapításánál a vasúti képzési módszertani központ figyelembe veszi, hogy a képzésben részt vevők milyen ismeretekkel rendelkeznek. Az így megállapított képzési idő a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési idő 50 százalékánál kevesebb nem lehet. A hatóság a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, valamint a vasúti közlekedés biztonságának való megfelelést

7. § A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor:

8. §²⁹ (1) Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki

(2)³² Az (1) bekezdés b) és d) pontjától eltérően

(3)³⁶ A 3. melléklet 5.5. táblázat 2. sora szerinti képzés során az előírt járművezetői kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.

(4) Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. Az oktató a végzettségének, vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.

(5) A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót,

(6)³⁸ Vasúti járművezetők esetében a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra a 4. § (3) bekezdés c) és d) pontját is alkalmazni kell.

(6a)³⁹ Vasúti járművezetők esetében a vonalismereti képzés elméleti képzésének részeként az elméleti oktatónak rendelkeznie kell az adott vonalra, vonalszakaszra érvényes tanúsítvánnyal az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételekkel vagy szimulációkkal történő oktatás esetén.

(7)⁴⁰ A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 283/2023. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID) Mellékletének 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat – az iparvágány nélküli feladóknál és címzetteknél végzett oktatások kivételével – csak RID oktatói minősítést szerzett veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

(8)⁴¹ A RID oktatói minősítést a jóváhagyott képzési programnak megfelelő tanfolyam és vizsga keretében kell megszerezni.

(9)⁴² A megszerzett RID oktatói minősítés meghosszabbítását legfeljebb 5 évente, továbbképzés és ismeretfelújító vizsga keretében kell megszervezni.

(10)⁴³ Az érvényes RID oktatói minősítésekről szakmai nyilvántartást kell vezetni, amelyet évente 1 alkalommal át kell adni az illetékes hatóság részére.

9. § (1)⁴⁴ Az elméleti vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak alapképzését a képzési módszertani központ végzi. A képzési módszertani központ egy adott alapképzés végzésére kijelölhet a 4. § szerinti képzőszervezetet, amennyiben az alapképzésen csak az adott képzőszervezet saját főállású munkavállalói vesznek részt. A kijelölés és a kijelölés alapján végzett alapképzés feltételeit a képzési módszertani központ eljárási rendjében kell szerepeltetni.

(1a)⁴⁵ A gyakorlati vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók képzését a 4. § szerinti képzőszervezet, a képzés szakmai irányítását a képzési módszertani központ végzi.

(2)⁴⁶ Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a képzési módszertani központ által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal – az oktatónak a nyilvántartásba vétel évét kivéve – részt kell vennie. Az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik.

(3)⁴⁷ Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a a képzési módszertani központ készíti el, és a hatóság hagyja jóvá.

10. §⁴⁸ (1) Az alapképzéshez a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a képzőszervezet biztosítja.

(2)⁴⁹ A 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a bejelentéskor és az adott alapképzés tartama alatt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.

11. § (1)⁵⁰ A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha

(2)⁵³ A képzőszervezet a képzés szünetelését köteles a hatóságnak és a a képzési módszertani központnak bejelenteni.

(3)⁵⁴ A vizsgaközpont, illetve a képzési módszertani központ a képzési programok végrehajtását ellenőrizheti.

12. § (1)⁵⁵ Felügyelet alatti gyakorlati képzésen az vehet részt, aki – az alapképesítéssel betölthető munkakörre vonatkozóan – a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2)⁵⁶ Az alapképzés – életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó – részvételi előfeltételeit a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg.

(3)⁵⁷ Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól az állami felsőfokú végzettséggel rendelkező képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a a képzési módszertani központ mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított.

(4)⁵⁸

(4a)⁵⁹ Ha egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, akkor a képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a a képzési módszertani központ felmentést ad az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki érvényes vizsgával rendelkezik a korábbi képzési program ismeretanyagából.

(5) A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni.

(6)⁶⁰ Az alapképzésben a képzésben részt vevő – ha nem kapott a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést – köteles részt venni, és a képzési idő – modulrendszerű képzéseknél modulonként – 10%-át meghaladó hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben részt vevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési idő – a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának – 30%-át, a képzést nem folytathatja, és vizsgát csak az alapképzés megismétlése után tehet.

(7)⁶¹ Az alapképzésen való részvétel alól az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a 9. számú mellékletben felsorolt OKJ bizonyítvánnyal rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a a képzési módszertani központ mentesítést ad.

(8)⁶² Az alapképzésen való részvétel alól az ágazati programkövetelményekben meghatározott szakképesítésre felkészítő szakmai képzések között szereplő, a 9. számú melléklet 3. táblázatában felsorolt képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a hatóság mentesítést ad.

(9)⁶³ Az alapképzésen való részvétel alól a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzített Szakmajegyzék szerinti, a 9. melléklet 4. pontjában foglalt táblázatban felsorolt szakmát megszerzett, képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést ad.

13. § (1)⁶⁴ Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörökre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak.

(1a)⁶⁵ A képzések és vizsgák megnevezését a hatóság határozza meg a képzések és vizsgák konkrét és részletes ismeretanyaga alapján.

(2)⁶⁶ A vizsgáztató szervezet határozza meg – a képzés és vizsga konkrét és részletes ismeretanyaga alapján – a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját. A vasúti vizsgaközpont hatáskörébe tartozó alapvizsgák közötti, valamint a vasúti társasági hatáskörbe tartozó alapvizsgák közötti átképzés esetén a vizsgatételeket csak az új ismeretanyagból, valamint új kompetenciakészletből kell meghatározni.

(2a)⁶⁷ Az alapképzésen az a munkavállaló vehet részt, aki a jelenlegi vagy a tervezett munkakörére vonatkozó más jogszabály által előírt kötelező oktatásban és elsősegélynyújtási-ismeret oktatásban már részesült.

(3)⁶⁸ A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása és a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével a vizsgáztató szervezet feladata.

(4)⁶⁹ A vizsgáztató szervezet a kinevezésüket követően, de legkésőbb 3 nappal a vizsgát megelőzően tájékoztatja a vizsgabiztosokat az alapvizsga témaköreiről, a vizsgatételekről és vizsgafeladatokról.

(5)⁷⁰ A vizsgáztató szervezet az általa végzett vizsgáztatási tevékenységre vonatkozóan Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatóság – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés esetén – hagy jóvá, és amelyet a vizsgáztató szervezet köteles a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétenni.

(5a)⁷¹

(6)⁷² A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzéseken részt vevők vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, valamint a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait a jóváhagyást követő 30 napon belül az utasítás kezelője, felelőse köteles a képzési módszertani központ és a vasúti vizsgaközpont részére megküldeni. A vasúti járművek üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemeltetője a járművet érintő típusismereti képzéseket megelőző legkésőbb 30. napig elkészíti, és a képzési és módszertani központnak, valamint a vizsgaközpontnak megküldi.

(7)⁷³ A vizsgáztató szervezet honlapján a vizsgaszabályzat és eljárási rend függelékei között szerepeltetni kell az archivált, korábbi vizsga megnevezésekhez tartozó függelékeket is. A képzést lezáró vizsgán azon ismeretanyagot kell számon kérni, amely a képzés indításakor érvényben lévő vizsga megnevezésekhez tartozó függelékekben szerepel.

14. § (1)⁷⁴ A vizsgabiztosokat a hatóság nevezi ki.

(2) A vizsgabiztos kinevezésének feltételei:

(3)⁷⁷ A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói gyakorlat az egyes berendezések kezelési ismereteire, valamint járművezetésre típusismereti, továbbá vonal- és állomásismereti vonatkozó vizsgáztatást végző vizsgabiztos kinevezésénél, amennyiben

(4)⁷⁸ A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezését annak a vizsgabiztosnak, aki nem vesz részt

(5)⁷⁹ Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők gyakorlati vizsgáztatását végző vizsgabiztos kinevezésének a (2) bekezdésben meghatározottakon túli további feltételei:

(6)⁸¹ Az (5) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlat időtartamába beszámít a vasúti járművezetői igazolvánnyal és tanúsítvánnyal végzett olyan vezető beosztású munkavállalói időszak, amelynek során vasúti járművezetők közvetlen irányítását látta el, valamint a kérelem tárgyának megfelelő oktatói, vizsgabiztosi tapasztalat ideje.

(7)⁸² A hatósághoz benyújtásra kerülő, vizsgabiztosi kinevezés iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés d) pontja szerinti felkészítő elvégzéséről szóló igazolást, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(8)⁸³ A hatóság a vizsgabiztosok részére, kinevezésükkel együtt igazolványt ad ki, valamint tevékenységük folytatásához bélyegzővel látja el őket. A vizsgabiztosok tevékenységük végzése során kötelesek maguknál tartani az igazolványt, valamint az általuk e minőségükben aláírt vizsgaigazolásokat és vizsgajegyzőkönyveket bélyegzőjük lenyomatával ellátni. A vizsgabiztos a tevékenységi engedély visszavonása esetén köteles a hatóság részére az igazolványt, valamint a bélyegzőt visszaszolgáltatni.

15. §⁸⁴ (1)⁸⁵ A vizsgán – a 3. mellékletben meghatározottak szerint – a vizsgázó, valamint a vizsgáztató szervezet által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt.

(2) A vizsgán – a vizsga rendjének zavarása nélkül – megfigyelőként jelen lehet

(3)⁸⁸ A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgáztató szervezet jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az

(4)⁹⁰ Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők alapvizsgáztatására – a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén – a vasúti társaság csak olyan vizsgabiztost jelölhet ki, aki rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra érvényes alapvizsgával.

(5)⁹¹ A vizsgabiztosoknak évente – a kinevezés évét kivéve – legalább egy alkalommal a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.

(6) Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek – így különösen forgalmi, műszaki szakterület – arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.

(7)⁹² A vasúti járművezetők vasúti járművön szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak vasúti járművezetői igazolvánnyal, és az adott vonalra és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a vizsgán jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek.

16. § Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.

17. § (1)⁹³ Az alapvizsgát a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsga kivételével az alapképzés utolsó napját követő 14 napon belül kell megkezdeni. A 35/D. §. szerinti eltérés alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő 90 napon belül kell megkezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két munkanap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot a vizsgáztató szervezet állapíthat meg.

(2) Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni.

(3)⁹⁴ A vizsgák előkészítése és lebonyolítása során az adott vizsgára vonatkozó vizsgatételeket, vizsgakérdéseket, vizsgafeladatokat bizalmasan kell kezelni annak érdekében, hogy azok a vizsgát megelőzően ne juthassanak a vizsgázók tudomására.

(4)⁹⁵ A vizsgák helyéről és idejéről a vizsgáztató szervezet a hatóságot legalább 3 nappal a vizsgát megelőzően értesíti.

(5)⁹⁶ Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(6)⁹⁷ A vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végző személynek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

18. §⁹⁸ (1) A képzésben részt vevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgáztató szervezetnek vizsgára bejelentette és a vizsgadíja megfizetésre került.

(2) A vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba, a vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belüli időpontra vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig – az eltérés alapvizsga kivételével az alapképzést követő első alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig – kérhető.

(3) A képzőszervezet akkor jelentheti be a képzésben részt vevőt vizsgára, ha a képzésben részt vevő:

(4) Ha a vizsgázó a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig a (3) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, a képzőszervezetnek a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig a vizsga törlését kell kérnie.

(5)⁹⁹ A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a képzőszervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell. A vizsgát megelőző 5. munkanapot követően a vizsga kezdetéig módosítható adat a vizsgabiztos személye.

(6) Az alapvizsga egyes részei alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg.

(7)¹⁰⁰ Az eltérés alapvizsga kivételével az alapvizsga alól mentesítés nem adható.

(8)¹⁰¹ A képzésben részt vevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgáztató szervezet akkor fogadja el, ha a képzésben részt vevő rajta kívülálló okból vagy egyéb méltányolható körülmény alapján kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

(9)¹⁰² Az átképző alapvizsga az átképzés alapját képező érvényes alapvizsga, alapvizsgák birtokában kezdhető meg.

19. § (1)¹⁰³ Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy – vasúti járművezető esetén – vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és – a 3. mellékletben meghatározott esetekben – gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2a)¹⁰⁴ Az alapvizsga lehet alapképzést követő alapvizsga és részalapvizsga. A részalapvizsgával kapcsolatos szabályokat a vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3) Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel történik.

(4)¹⁰⁵ Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, akinek az írásbeli feladataira kapott pontszáma a maximális pontszám 75%-át nem éri el.

(5)¹⁰⁶ Összetett vizsga esetén a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a szóbeli vizsgatevékenységet megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie, kivéve, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgatevékenység egy napon van. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsgatevékenység eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsgatevékenység előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsgafeladatok megtekintésére.

(6)¹⁰⁷ Összetett vizsga esetén a gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti infrastruktúra ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó kategória modul és a típusismereti modul vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik.

(7) Az alapvizsgát „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott.

20. § (1) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben részt vevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben részt vevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb két év időtartamra eltiltja, ha a képzésben részt vevő

(2) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó

(3)¹⁰⁸ Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben részt vevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

(4)¹⁰⁹ A felfüggesztéshez kapcsolódó eltiltás időtartama a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 31. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele.

21. § (1) Aki az alapvizsga elméleti részén egy a 3. mellékletben meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet.

(2) Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet.

(3)¹¹⁰ Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgát megkezdi, de nem fejezi be.

(4)¹¹¹ A képzésben részt vevő legfeljebb 3 alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított 10. munkanapot követően, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított 3 hónapon belül tehet javítóvizsgát, amely időtartamba nem számít bele a vizsgáztató szervezet által meghirdetett vizsgáztatási szünet időtartama.

(5)¹¹² Ha a képzésben részt vevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, e vizsgákról igazolatlanul távol maradt, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésnek abból a részéből (elméleti képzési rész, gyakorlati képzési rész), amelyből sikertelen vizsgát tett, ismételten az alapképzés képzési idejének – a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának – legalább 50%-át elérő kiegészítő alapképzésben részt vesz. A kiegészítő alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható. A kiegészítő alapképzést a sikertelen alapvizsgát követő három hónapon belül meg kell kezdeni.

22. § (1)¹¹³ Az alapvizsga – a (2)–(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg. A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a járművezetők vasúti társasági típus-, vonal- és hálózatismereti alapvizsgáit a vasúti társaság az (1a)–(1d) bekezdés szerint további három évvel hosszabbíthatja meg.

(1a)¹¹⁴ A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági típusismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

(1b)¹¹⁵ A helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági vonalismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

(1c)¹¹⁶ A helyi, városi vasúti pályahálózaton a vasúti járművezetők vasúti társasági hálózatismereti alapvizsgáinak érvényességét a vasúti társaság akkor hosszabbíthatja meg, ha

(1d)¹¹⁷ Az (1a)–(1c) bekezdés szerinti alapvizsga érvényességének meghosszabbítását a vasúti társaság – mint vizsgáztató szervezet – saját felelősségi körében végzett rendszeres kompetencia felmérés eredményeként rögzíti a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében.

(1e)¹¹⁸ Amennyiben az alapvizsga érvényessége az (1a)–(1c) bekezdésben előírtak szerint nem hosszabbítható meg, a munkavállalónak időszakos vizsgát kell tennie.

(2)¹¹⁹ A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel. Az oktatók vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg az oktató az oktatói névjegyzékben szerepel.

(2a)¹²⁰ A hatóság a munkáltató kérelmére egy alkalommal 120 nappal meghosszabbítja az alapvizsga érvényességét – a vasúti vizsgaközpont egyidejű értesítése mellett –, ha a munkáltató igazolja, hogy a meghosszabbítás a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaszervezési ok miatt szükséges.

(3)¹²¹ Amennyiben a balesetvizsgáló szerv az ajánlásában vagy azonnali intézkedésében, továbbá a hatóság, a vasúti társaság, vagy annak biztonsági szervezete az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel – a hatósági vizsga megnevezésével – soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.

(3a)¹²² Amennyiben a hatóság által soron kívüli időszakos vizsgára kötelezett munkavállaló a vizsgáztatás során sikertelen vizsgát tesz, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha a sikertelen vizsgatevékenységre vonatkozóan az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben a vizsgatevékenységre vonatkozó alapképzés alól mentesség nem adható.

(4)¹²³ A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti.

(5)¹²⁴ Az átképző alapvizsga az átképzés alapját képező alapvizsga, alapvizsgák érvényességét nem hosszabbítja meg. Az átképző alapvizsga érvényessége az átképzés alapját képező alapvizsga érvényességéhez igazodik. Több átképzés alapját képező alapvizsga esetén az átképző alapvizsga a legkorábban lejáró alapvizsga érvényességéhez igazodik.

(6)¹²⁵ Az átképzés célját képező alapvizsgát az átképzés alapját képező alapvizsga, alapvizsgák és az átképző alapvizsga együttesen eredményezik, azzal egyenértékűek. Az átképzés alapját képező alapvizsga és az átképző alapvizsga együttes érvényessége, az átképzés célját képező alapvizsga időszakos vizsgájával hosszabbítható meg.

(7)¹²⁶ Az átképzés alapját képező alapvizsga és az átképző alapvizsga együttes érvényessége esetén a betölthető munkakörök, végezhető tevékenységek, valamint a vizsgához tartozó vizsgamegfeleltetés az átképzés célját képező alapvizsgához igazodik.

23. § (1)¹²⁷ A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek – az ott meghatározott minimális időkeretben – időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségébe az általa – az oktatási ütemtervben előírt témakörökben – tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani. A vasúti társaság felelős a munkavállalók ismereteinek szinten tartásáért, és köteles gondoskodni a munkavállalók megfelelő színvonalú oktatásáról.

(2)¹²⁸ A 2. mellékletben meghatározottakon túl, a országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára:

(3)¹²⁹ A 2. mellékletben meghatározott óraszámú oktatás elméleti ismeretei zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében, vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató jelenléte nélkül is megtarthatóak.

24. §¹³⁰ (1) Időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot (a továbbiakban: regisztráció) jelenthet be

(2) A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja, és az adott időszakos oktatás elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkaköröket oktató képzőszervezetek, vasúti társaságok esetében a regisztráció feltétele továbbá, hogy a kérelmező:

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségének.

(5)¹³²

(6) A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető.

(7)¹³³ A regisztrált szerv minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységről.

25. § (1)¹³⁴ Ha a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet vagy vasúti társaság időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot legkorábban a visszavonás közlése napját követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(2) Amennyiben a hatóság

(3)¹³⁵ Ha a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet alapképzési tevékenységét is. A regisztrált szervezet alapképzési tevékenység végzésére irányuló szándékot legkorábban a felfüggesztésről vagy visszavonásról szóló döntés közlését követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(4)¹³⁶ A hatóság a regisztrációt felfüggeszti vagy visszavonja, ha a regisztrált szervezet a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek.

26. § (1)¹³⁷ Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít a vasúti társaság időszakos oktatásról szóló szabályzata alapján. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközpont hatáskörébe tartozó időszakos vizsgák tervezett időpontjait és a vizsgázók tervezett létszámát. Időszakos oktatás csak oktatási ütemterv szerint végezhető.

(2)¹³⁸ Az oktatási tevékenységet végző regisztrált szervezet a tárgyévre vonatkozó éves oktatási ütemtervet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg annak módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig megküldi a hatóságnak és a vizsgaközpontnak. Az oktatási ütemtervet az oktatási tevékenységet kezdő regisztrált szervezet az első oktatás napját megelőző 10. munkanapig, míg annak módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig köteles megküldeni a hatóságnak és a vizsgaközpontnak. A megbízó vasúti társaság a megbízási szerződés létrejöttét követően 3 munkanapon belül megküldi a hatóságnak a nyilatkozatát arról, hogy a regisztrált szervezetet megbízta a munkavállalói időszakos oktatásával. Ha a megbízó vasúti társaság és a regisztrált szervezet által kötött szerződés megszűnik, a megbízó vasúti társaság a szerződés megszűnésének időpontjától számított 3 munkanapon belül köteles a hatóságot írásban tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)¹³⁹

27. § (1)¹⁴⁰ A nem teljesített időszakos oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást legkésőbb a következő időszakos oktatás első napját megelőzően kell kitűzni. Az időszakos oktatást és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő adott munkakörben nem foglalkoztatható, az adott vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. Legfeljebb 1 évi oktatási időkeretnek megfelelő óraszám mulasztása esetén a mulasztott óraszámban kell az oktatást pótolni. 1 évet meghaladó, de 3 évet el nem érő oktatási időkeretnek megfelelő óraszám mulasztása esetén az időszakos oktatást legalább az utolsó évben érvényes egy éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni.

(2)¹⁴¹ Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésében meghatározott érvényességét meghaladó, de a hat évet el nem érő távollét esetében az elmulasztott időszakos oktatást legalább a távollét utolsó évének megfelelő egyéves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. Ha a távollét a hat évet eléri vagy meghaladja, a munkavállalónak alapképzésben vagy a felkészüléshez szükséges – a vasúti társaság által biztosított – konzultáción kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie.

(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja.

28. § (1) Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult.

(2)¹⁴² A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a vizsgáztató szervezet feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni.

29. §¹⁴³ (1)¹⁴⁴ Az időszakos vizsgán részt vevő vizsgabiztos kijelölésére és a vizsgán jelenlévőkre a 15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vasúti járművezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók időszakos vizsgáztatást ellátó vizsgáztatókra a 14. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3)¹⁴⁵ Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők

30. §¹⁴⁶ (1)¹⁴⁷ A regisztrált szervezet vagy a regisztrált szervezet megbízásából a munkavállalót foglalkoztató vasúti társaság az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást – az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat – a tervezett vizsganapot megelőző 10. – javítóvizsga esetében 5. – munkanapig a vizsgaszabályzatban meghatározott módon bejelenti a vizsgáztató szervezetnek. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapban – javítóvizsga esetén 4 munkanapban – vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások – javítóvizsga kivételével – a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(2)¹⁴⁸ A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek és a vizsgadíjuk megfizetésre került a vizsgáztató szervezet részére, – soron kívüli időszakos vizsga kivételével – érvényes alapvizsgával rendelkeznek, soron kívüli időszakos vizsga esetén alapvizsgával korábban már rendelkeztek.

(3) Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni.

(4)¹⁴⁹ Ha az alapvizsgák mennyisége indokolja, az időszakos vizsgákat a vizsgáztató szervezet több napra jelölheti ki.

(5) Soron kívüli időszakos vizsgák bejelentésénél az (1)–(2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6)¹⁵⁰ A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a regisztrált szervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell. A vizsgát megelőző 5. munkanapot követően a vizsga kezdetéig módosítható adat a vizsgabiztos személye.

31. §¹⁵¹ (1)¹⁵² Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatnia, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy – vasúti járművezető esetén – vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az időszakos vizsgán résztvevő felfüggesztésére és eltiltására az időszakos vizsgától a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)¹⁵³ Az időszakos vizsga a vizsgáztató szervezet előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja.

(4) Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.

(5) A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de – az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben – legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(6)¹⁵⁴ A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha az (5) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 5. munkanap után, legfeljebb 3 hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát vagy 3 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(7) Amennyiben a munkavállaló a (6) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben az alapképzés alól mentesség nem adható.

(8)¹⁵⁵ Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(9)¹⁵⁶ A vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végző személynek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében az időszakos vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

32. § (1)¹⁵⁷ Az alapképzések és az időszakos oktatások okmányainak kötelező adatait az képzési módszertani központ a holnapján teszi közzé.

(1a)¹⁵⁸ Az alapvizsga vizsgajegyzőkönyvének, a vizsgaigazolásnak és az időszakos vizsga vizsgajegyzőkönyvének kötelező adatait a vizsgaközpont a honlapján teszi közzé.

(2)¹⁵⁹ A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt, vagy a vizsgaközpont – a hatóság egyetértésével – az adatokat kódolt formában tartalmazó, a hatósági ellenőrzésre alkalmas kártyaformátumú igazolványt is rendszeresíthet.

(3)¹⁶⁰

(4) A képzőszervezetnek a képzés indításakor képzési naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(5) A képzőszervezetnek a vasúti járművezetők gyakorlati képzéséről a képzésben részt vevőkről résztvevőnként naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(6) A regisztrált szervezetnek az időszakos oktatásokról, az oktatás ismeretanyagáról, valamint az azon részt vevő munkavállalókról oktatási naplót kell vezetni. Az időszakos oktatásokon való részvételről, valamennyi munkavállalóról külön adatlapot kell vezetni.

33. §¹⁶¹ (1)¹⁶² Az alapvizsgára való jelentkezés szabályait a vizsgaszabályzatban kell meghatározni. Az alapvizsgáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 15 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgáztató szervezet 1 évig köteles megőrizni.

(2)¹⁶³ Amennyiben a képzőszervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, másolati példányát a képzést végző vasúti társaság köteles megőrizni.

(3)¹⁶⁴ Az időszakos vizsgáról – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – négypéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi, egy másolati példányát a vizsgáztató szervezet a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. Az időszakos vizsgáról szóló vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető.

(3a)¹⁶⁵ Amennyiben a vizsgáztató szervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az időszakos vizsgáról hárompéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi.

(4)¹⁶⁶ Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgáztató szervezet adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások, anyakönyvek nem selejtezhetők, és elektronikus úton is nyilvántarthatók.

(5)¹⁶⁷ A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör vonatkozásában létesített új munkaviszony esetén az új foglalkoztató vasúti társaság jogosult a munkavállaló képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmány megismerésére, adattartalmának kezelésére, tárolására. Az új foglalkoztató vasúti társaság a vasúti társasági vizsgák esetében, a vizsgaszabályzatában rögzített eljárásrend szerint figyelembe veheti a más társaságnál a társasági vizsgákon megszerzett képesítéseket. A vizsgaközpont a munkavállaló vasúti társasági vizsgáinak elismeréséről a vizsgaközpont vizsgaszabályzatában rögzítettek alapján dönt.

34. § (1)¹⁶⁸ A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság – ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges – hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsga érvényességét igazoló okiratokat a munkavállaló papír alapon vagy a foglalkoztató vasúti társaság által biztosított, arra alkalmas eszközön digitalizált formában köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. Az igazolás bemutatása egy, a telephelyen belüli központi helyszínen is megtörténhet, kivéve, ha a szokásos munkavégzési hely a telephelyen kívül van. Az alapvizsgáról és utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásnak minősül a biztonsági okmányként kiadott vasúti járművezetői tanúsítvány is.

(1a)¹⁶⁹ A vizsgáztató szervezet kérelemre a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott, vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.

(2) A hatóság kérelemre

(3)¹⁷¹ Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, vagy járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolás vagy a vizsgajegyzőkönyv hatályát felfüggeszti, az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra bevonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja, a felfüggesztést megszünteti.

(4)¹⁷² Ha a bíróság a munkavállalót a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalóként a foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, valamint a vasúti jármű vezetésétől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, és új alapvizsgát kell tennie. Ebben az esetben alapképzés alól mentesség nem adható. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.

35. § (1) A külföldön szerzett vasúti képesítés honosításáról – az érdekelt személy kérelmére – a hatóság dönt.

(2)¹⁷³ A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására jogosult akkreditált vizsgaközpont bírálja el.

(3)¹⁷⁴ A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.

(4)¹⁷⁵ A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott döntését másolatban megküldi a vizsgaközpontnak és a képzési módszertani központnak.

35/A. §¹⁷⁷ (1) Új vasúti pálya építése, illetve egy évnél hosszabb ideig forgalomszüneteltetett vasúti pálya (a továbbiakban együtt: új vasúti pálya) forgalomba helyezése esetén a beruházó adatközlése alapján a pályahálózat-működtető köteles

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás és értesítés lehetővé teszi a vasúti társaságoknak a tervezést, a felkészülést a korlátozással érintett pályaszakaszokon történő közlekedésre; részletesen tartalmazza, hogy a tervezett munkálatok a kapcsolódó vasúti pályaszakaszokat érintően milyen korlátozásokkal járnak, azok előreláthatólag mennyi ideig tartanak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás és értesítés lehetővé teszi a tervezést, szerződéskötéseket, és felkészíti a vasúti társaságokat a forgalom felvételére; részletesen tartalmazza a forgalom felvételének kezdő fázisában a forgalomnak átadni tervezett szakaszra vonatkozóan a közlekedés átmeneti feltételrendszerét, azaz

(4) A pályahálózat-működtető által kidolgozott, az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előképzési, valamint hálózatismereti kiegészítő képzési programnak a képzés során közvetlenül felhasználható formában tartalmaznia kell az új vasúti pálya lényeges jellemzőit, továbbá a lényeges pályajellemzőket tartalmazó, a pályahálózat-működtető által átadott adatokon alapuló dokumentumok adatfrissítését. Közvetlenül felhasználható formának minősül pl. a helyszínrajz, a vonalábra, a vasúti járművezető szemszögéből készült videofelvétel, fénykép, illetve az ezek alapján összeállított digitális tananyag.

(5) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás és előképzési program alapján köteles gondoskodni a munkavállalói ismereteinek folyamatos szinten tartásáról és fejlesztéséről; ennek érdekében

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti elméleti képzést – az Fktv.-ben foglaltakra is figyelemmel – az előképzési, valamint hálózatismereti kiegészítő képzési program alapján bármely elméleti vasútszakmai oktató vagy elméleti különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, akinek az adott infrastruktúrán érvényes járművezetői vagy általános forgalmi vizsgája van.

(7) A képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha azt a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek a módszertani, valamint az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét előzetesen megvizsgálta, és azt jóváhagyta.

(8) Országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az elővizsgával nem rendelkező munkavállalók részére a képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig szervezhet. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő 180 napig érvényes. A hatósági használatbavételi engedély kiadásától számított 180 nap elteltével az új vasúti pályán csak érvényes vasúti pályahálózat ismereti alapvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.

(9) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a vasúti társaság saját hatáskörében szervez hálózatismereti kiegészítő vizsgát, és ad ki vizsgaigazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres hálózatismereti kiegészítő vizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság hálózatismereti kiegészítő vizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig szervezhet. A vasúti társaság által szervezett hálózatismereti kiegészítő vizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő 180 napig érvényes. A hatósági használatbavételi engedély kiadásától számított 180 nap elteltével az új vasúti pályán csak érvényes hálózatismereti alapvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható.

(10) A vasúti társaság saját hatáskörében köteles gondoskodni az országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében elővizsgával, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében hálózatismereti kiegészítő vizsgával már rendelkező munkavállalók kimutatható módon történő oktatásáról a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti tájékoztatása alapján. A vasúti társaság kimutatható számonkérés útján köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók az adott oktatás ismeretanyagát elsajátították.

(11) A vasúti társaság vagy képzőszerv által szervezett, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében elővizsgán, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében hálózatismereti kiegészítő vizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(12) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új vasúti pályán a pályahálózat ismereti vizsgához, hálózatismereti kiegészítő vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(13) Országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az elővizsgát követő alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a pályahálózat-működtető a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni. A vizsgamegnevezés meghatározását a használatbavételi eljárás befejezéséig el kell végezni. Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető.

(14) Az az elővizsgával rendelkező munkavállaló, aki a 3. melléklet 5.3.2. táblázatában előírt vasúti járművezetői gyakorlatot teljesítette, mentesül a vonalismereti alapképzésen történő részvételi kötelezettség alól, és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(15) A vasúti járművezetői gyakorlatot az új vasúti pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pályahálózat-ismeretet a hatóság, a Vasúti Képzési Módszertani Központ és a vizsgaközpont írásban történő értesítése mellett a vasúti járművezetői kiegészítő tanúsítványba bevezesse.

(16) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő vizsga, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a pályahálózat-működtető a korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosításának tervezett dátuma előtt 3 hónappal köteles kezdeményezni. Az új vasúti pályára vonatkozó hálózatismereti kiegészítő vizsga, valamint az új vasúti pályát is tartalmazó hálózatismereti alapvizsga csak a vizsgákhoz kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető.

(17) A munkamódszer-átadó mellett teljesítendő szolgálat ellátása megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően.

35/B. §¹⁷⁸ (1) Vasúti pálya, vasúti biztosító berendezés, vonatbefolyásoló rendszer, valamint vontatási energiaellátó rendszer (a továbbiakban együtt: vasúti infrastruktúra) átalakítása vagy korszerűsítése esetén a beruházó adatközlése alapján a pályahálózat-működtető köteles

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatásban szerepeltetni kell azt a várható dátumot, amikortól az átalakított vagy korszerűsített vasúti infrastruktúra korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények biztosítására alkalmas.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatásban közvetlenül felhasználható formának minősül pl. a helyszínrajz, a vonalábra, a vasúti járművezető szemszögéből készült videofelvétel, fénykép, illetve az ezek alapján összeállított digitális tananyag.

(4) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, az adott vasúti infrastruktúrára – az átalakítás vagy korszerűsítés előtti állapotra – érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalóknak a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatása alapján gondoskodik a kimutatható módon történő oktatásáról. A vasúti társaság kimutatható számonkérés útján köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállalók az adott oktatás ismeretanyagát elsajátították.

(5) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, köteles az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében a vonalismereti, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a hálózatismereti alapképzési programokat a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti folyamatos tájékoztatása alapján aktualizálni.

(6) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat ismerete a munkavégzés feltétele, köteles az alapképzési programot, valamint az alapképzési program elkészítéséhez, vagy aktualizálásához tartozó, az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó műszaki dokumentációt a hatóságnak megküldeni.

(7) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, az adott vasúti infrastruktúrára – az átalakítás vagy korszerűsítés előtti állapotra – érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával nem rendelkező munkavállalóinak az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó,

(8) Helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében a munkamódszer-átadó mellett teljesítendő szolgálat ellátása megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően.

(9) Az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrára érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalók az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrától való, egy évet meghaladó távolléte esetében a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(10) Az átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti infrastruktúrára érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgával rendelkező munkavállalók az átalakítás vagy korszerűsítés ideje alatt, a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig terjedő időszakban esedékes, országos, térségi, elővárosi, saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat esetében az időszakos vasúti pályahálózat-ismereti, helyi, illetve városi vasúti pályahálózat esetében az időszakos hálózatismereti vizsgáira vonatkozó módszertani előírásokat a vasúti társaságnak a 13. § (5) bekezdése szerinti vizsgaszabályzatában külön pontként szerepeltetnie kell.

(11) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vagy korszerűsített vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzés feltétele, köteles az átalakítás vagy korszerűsítés alatt álló vasúti infrastruktúrára vonatkozó időszakos vonalismereti vizsgakérdés/válasz adatbázist a pályahálózat-működtető (1) bekezdés c) pontja szerinti folyamatos tájékoztatása alapján aktualizálni.

35/C. §¹⁷⁹ (1) Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembe helyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembe helyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője magyar nyelvű előképzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője az előképzési programot tájékoztatásul a hatóságnak megküldi.

(2) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a gyártó, valamint annak hiányában a vasúti jármű előző üzembentartója vagy üzemeltetője bevonásával az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen a résztvevők száma a hatóság engedélye nélkül a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató.

(3) A (2) bekezdés szerinti elméleti képzés alapján a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a típusismeretet a hatóság, a képzési módszertani központ írásban történő értesítése mellett, a vasúti járművezetői kiegészítő tanúsítványba bevezesse.

(4) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője az előképzési program alapján megszervezi a vasúti járművezetési gyakorlattal már rendelkező vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. A képzést a (2) bekezdés szerinti elméleti képzésen részt vett vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató vagy általuk felügyelve a gyártó megbízottja tarthatja meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti elméleti képzést követően a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, a megismételt elővizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az elővizsga az üzembe helyezési engedélyezési eljárás lezárásának időpontjáig legfeljebb 3 alkalommal ismételhető meg. Az üzembe helyezési engedélyezési eljárás elhúzódása esetén az elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól – az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében – a vasúti jármű üzembentartójának vagy üzemeltetőjének kérelme alapján a hatóság felmentést adhat. A vasúti társaság elővizsgákat az üzembe helyezési engedély vagy a forgalomba hozatali járműengedély kiadásáig szervezhet.

(6) A vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként olyan, a (2) bekezdés szerinti képzésen részt vett személy is eljárhat, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az elővizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a 13. § (5) bekezdés szerinti vizsgaszabályzatában külön pontként köteles szerepeltetni.

(7) Az elővizsgát követő alapvizsga vizsgamegnevezésének meghatározását a vasúti jármű üzembentartója vagy üzemeltetője a típusengedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, EU-s típusengedéllyel rendelkező járművek esetében a forgalomba hozatali járműengedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni. A vizsgamegnevezés meghatározását az üzembe helyezési engedélyezési eljárás befejezéséig el kell végezni. Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. A próbafutáson részt vevő, elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti alapképzésen történő részvételi kötelezettség alól, és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(8) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.

35/D. §¹⁸⁰ (1) Amennyiben a vasútbiztonsági szabályok megváltoznak, a pályahálózat működtető vagy a vasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.

(1b)¹⁸¹ A megváltozott vasútbiztonsági szabályok következtében szükségessé vált képzés nem szervezhető a 2. mellékletben meghatározott minimális óraszámkeret terhére.

(2)¹⁸² A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, aki a módosítást megelőzően rendelkezett az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan képesítéssel.

(2a)¹⁸³ A hatóság az eltérés alapvizsga alól évente egyszer kérelemre mentesítést adhat, a hatóság által jóváhagyott szabályzat összesen legfeljebb szabályzatonként 10 pontjának módosítása esetén.

(2b)¹⁸⁴ A kérelmet a szabályzatmódosítás jóváhagyására vonatkozó kérelemmel együtt kell benyújtani a hatósághoz.

(2c)¹⁸⁵ Ha a hatóság az eltérés alapvizsga alól mentesítést adott, a foglalkoztató vasúti társaság köteles meggyőződni arról kimutatható számonkérés útján, hogy a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzésen részt vevő elsajátította a képzés ismereteit és ennek tényét a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a képzés utolsó napján rögzítenie kell.

(3) Az eltérés alapvizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából.

(4) Az alapvizsga érvényességét a hozzá kapcsolódó eltérés alapvizsga nem hosszabbítja meg.

(5)¹⁸⁶ A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, vagy – ha a hatóság az eltérés alapvizsga alól mentesítést adott – legalább annyi munkavállaló a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzésen a képzés ismereteit elsajátítsa, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.

35/E. § (1)¹⁸⁸ A vizsgáztató szervezet, illetve a képzési módszertani központ képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntéseivel kapcsolatban – írásban – egyeztetési eljárás kezdeményezhető a döntés meghozatalától számított 5 napon belül.

(2) Egyeztetést kezdeményezhet:

(3)¹⁸⁹ A vizsgáztató szervezet az egyeztetés eredményéről írásban értesíti az egyeztetést kezdeményezőt.

35/F. §¹⁹¹ A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő egyéb vasúti hatósági képzéseket a 10. melléklet tartalmazza. Az egyéb vasúti hatósági képzéseket a képzési módszertani központ vagy az általa kijelölt képzőszervezet végzi, a hatóság által jóváhagyott képzési program alapján.

35/G. § (1) A hatóság évente legalább egy alkalommal – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai javaslata alapján – pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (a továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (a továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni a hatóság honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap.

(3) A hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembevételével hozza meg. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e

(4) Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés tantárgy vagy a tantárgy témaköreinek elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a 35/H. §-ban előírt követelményeknek és az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

(5) A sikeres akkreditáció eredményeként a hatóság a Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

(6) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell közzétenni. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

(7) Az akkreditáció időbeli hatálya alatt a Rendszer és a Tananyag akkreditációját megszerző pályázó köteles gondoskodni a tantervi és jogszabályi megfelelőségről. A hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti.

(8) Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a (7) bekezdés szerinti kötelező módosítása szerinti változata az erre vonatkozó felszólítást követő 15 napon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, a hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

(9) A hatóság az akkreditált Rendszerek és a Tananyagok listáját és akkreditációs számát honlapján közzéteszi.

35/H. § (1) Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszer akkor akkreditálható, ha

(2) A képzés Tananyaga akkor megfelelő, ha

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)¹⁹³ Ez a rendelet az 1. melléklet I/1.–I/106. sorszám alatti, a II.1./1.–II.1./44. sorszám alatti, a II.2.1./1–II.2.1./32. sorszám alatti, a II.2.2./1–II.2.2./43. sorszám alatti, a II.2.3./1–II.2.3./35. sorszám alatti, a II.2.4./1.–II.2.4./32. sorszám alatti, a II.2.5./1.–II.2.5/6. sorszám alatti, valamint a III/1. sorszám alatti munkakörök tekintetében 2013. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

37. § (1)¹⁹⁴ Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység végzésére vonatkozó szakvizsga, alapvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényességét e rendelet nem érinti, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére.

(2)¹⁹⁵ Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését¹⁹⁶ követően a 6. melléklet követelményeit az országos pályahálózaton közlekedő vasúti járművezetői alapképzés képzési programjában 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3)¹⁹⁷ A Módr1. 23. §-ában meghatározott, a vizsgabiztosok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)¹⁹⁸ Azon oktatókra és vizsgabiztosokra, akik e rendelet hatálybalépésekor legalább 5 éves oktatói, illetve vizsgabiztosi gyakorlattal rendelkeznek, és e tevékenységüket e rendelet hatálybalépésekor is végzik, a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott időponton túl sem kell alkalmazni.

(5)¹⁹⁹ A vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet a Módr1. hatálybalépését²⁰⁰ követő 90 napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani.

(6) Azon országos vasúti pályahálózaton vasúti járművet vezető vasúti járművezetők továbbképzésére, akik e rendelet hatálybalépésekor járművezetésre jogosító, hatóság által kibocsátott okmánnyal rendelkeznek, nem vonatkozik a 3. melléklet 2. pontjában, a képzésben való részvétel feltételeként előírt középiskolai végzettség abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül vizsgát tesz.

(7)²⁰¹ A vasúti társaság a 2013. január 1-jétől az e rendelet hatálya alá tartozó, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet2) hatálybalépésekor²⁰² érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit a módosító rendelet2 hatálybalépését követő 6 hónapon belül átadja a vizsgaközpontnak és az adatokat a 32. § (2) bekezdés szerinti formanyomtatványra rávezeti.

(8)²⁰³ A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse, a vasúti járművek magyar nyelvű üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemben tartója a Módr1. hatálybalépését²⁰⁴ követő 3 hónapon belül elkészítteti és átadja a vizsgaközpontnak.

(9)²⁰⁵ A Módr1. hatálybalépésekor²⁰⁶ érvényes egyszerűsített képzési engedélyek érvényességi ideje a képzési engedély kiadásának napjától számított 5 évre módosul.

(10)²⁰⁷ Azon, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállalónak, valamint oktatónak, aki a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) hatálybalépését²⁰⁸ megelőzően az időszakos vizsga alól mentesült, 2012. december 31-ig érvényes alapvizsgával kell rendelkeznie, majd a 22. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban.

(11)²⁰⁹ E rendeletnek a módosító rendelettel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(12)²¹⁰ A 3. melléklet alkalmazása szempontjából a műszaki és forgalmi elméleti vasútszakmai oktatók elméleti vasútszakmai oktatónak, a műszaki és forgalmi gyakorlati vasútszakmai oktatók gyakorlati vasútszakmai oktatónak minősülnek.

(13)²¹¹ Azon mozdonyvezetők esetében, akik az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépése²¹² előtt szereztek vasúti járművezetői engedélyt, a nyelvismeretet teljesítettnek kell tekinteni.

(14)²¹³ A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelettel megállapított, a vizsgáztató szervezetre, valamint a vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (15) bekezdésben foglaltak kivételével 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(15)²¹⁴ A vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az időszakos vizsgáztatás vonatkozásában 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ha a vasúti társaság és a vizsgaközpont közötti megállapodás alapján a típusismeret, a vonal- és az állomásismeret modulok esetében a vizsgáztató szervezet 2019. december 31-ig a vizsgaközpont. A vasúti társaság a megállapodás tényét a vizsgáztatási utasításban szerepelteti, amelyet a megállapodás megkötéstől számított 15 napon belül megküld a hatóságnak.

(16)²¹⁵ A vasúti, légi- és víziközlekedéssel kapcsolatos képzésekről szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 3. melléklet I/A. és II.1/A. táblázatait az alapvizsgáztatás vonatkozásában a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsgák kivételével 2021. november 1-jétől, az időszakos vizsgáztatás és a 35/D. § szerinti eltérés vizsgáztatás vonatkozásában 2022. július 1-jétől indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(17)²¹⁶ A Módr2.-vel megállapított 9. § (1) és (1a) bekezdéseit 2021. november 1. napjától indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(18)²¹⁷ Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti alapvizsga érvényességi ideje a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 19/2023. (X. 16.) ÉKM rendelet hatálybalépésének²¹⁸ napja és 2023. október 31. között jár le, az érvényességi idő az alapvizsga lejártától számított 120. napig meghosszabbodik.

(19)²¹⁹ A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 14/2024. (VI. 10.) ÉKM rendelettel megállapított változásoknak a munkavállalói vizsgák követése és folytatólagossága érdekében

38. §²²⁰ (1)²²¹ Ez a rendelet

(2) Ez a rendelet

39. § (1)²²⁸

(2)²²⁹