• Tartalom
Oldalmenü
2011. évi CXC. törvény indokolása
a nemzeti köznevelésről
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar köznevelés történetének elmúlt évtizedei a kommunista diktatúrától a rendszerváltozással bekövetkező folyamatos decentralizálásig mára az egyensúly megteremtését tették szükségessé. Történelmi távlatból látjuk a minden elemében központilag vezérelt és ideológiailag ellenőrzött tanügy gátjait éppúgy, mint a tartalmi, szakmai és ellenőrzési szempontból széteső, ezzel az oktatásügy színvonalát és működését veszélyeztető, s mindezt jogi túlszabályozással ellensúlyozó rendszert.
A törvényjavaslat a közoktatásról szóló 1993. évi LXX1X. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) helyét három jogalkotói alapelv mentén kívánja átvenni. Az első a közoktatás fogalma helyett a köznevelés kifejezés alkalmazása, és annak tartalmi megjelenítése, mely egységbe foglalja az óvodától a tankötelezettség végéig tartó időszakot, s egyúttal kiemeli annak – az oktatást is magába foglaló – lényegi alapját: a nevelést.
A második a kerettörvényi jelleg. A legszükségesebb szabályozók és felhatalmazások törvényi szintű megfogalmazása világosan áttekinthető rendszerbe foglalja a köznevelés rendszerének működési elveit: Magyarország Alaptörvényével, a nemzetközi jogszabályokkal és megállapodásokkal, valamint más sarkalatos és ágazati törvényekkel összhangban, különös tekintettel a felsőoktatást és szakképzést szabályozó joganyaggal, ugyanakkor – a jogalkotás szabályainak megfelelően – mellőzve a más hatályos jogszabályokban megfogalmazottakat.
A harmadik a Magyar Állam köznevelésben betöltött szerepének újbóli meghatározása, melyre a XX. század utolsó évtizedeiben, háborúk, diktatúrák és forradalmak árnyékában harag és részrehajlás nélkül nem kerülhetett sor.
Az Állam ugyanis, mely a törvény hatálya által állampolgáraitól elvárja a köznevelés rendszerében való meghatározott részvételt, felelős is egyúttal azért, hogy annak elérését és magas színvonalát minden állampolgár számára biztosítsa. Az önkormányzatok, melyek eddig az intézményfenntartás gerincét adták, abban az esetben lehetnek e közszolgáltatás letéteményesei, ha képesek polgáraik számára legalább azt a finanszírozásbeli és szakmai szintet biztosítani, melyre az Állam mindenki számára garanciát vállal.
E garancia elsősorban a tananyag minimumának közös meghatározásán, az országos szakmai ellenőrzésen, a pedagóguséletpálya-modell bevezetésén, ehhez kapcsolódva a szektorsemleges központi bérfinanszírozáson alapul.
Üdvös ugyanakkor a helyi közösségek részvétele a köznevelésben, mint ahogy szabályozott formában és minden egyes gyermek lehetőségeit és szükségleteit szem előtt tartva megőrzendő a magyar óvoda- és iskolaszerkezet, a fenntartói kör és pedagógiai kultúra sokszínűsége is.
A javaslat a köznevelési intézményrendszer magas minőségű működését elsősorban pedagógusszakmai kérdésnek tekinti. Ennek helyi szabályozását a nevelőtestületek és az intézményvezetők kezébe adja. Szabályozza és biztosítja egyúttal a diákok felkészülését és a szülők lehetőségét állampolgári jogaik gyakorlására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. A törvény célja és alapelvei
az 1–3. §
A köznevelési rendszer célja egy erős nemzeti középosztály kiépülésének elősegítése a gyermekek és fiatalok nevelése által, azaz a test, a lélek és az értelem arányos fejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával; a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése.
Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
A köznevelésről szóló törvény célja egy ilyen köznevelési rendszer megteremtése a szabályozás eszközével, amely egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatást biztosít minden gyermek részére annak érdekében, hogy a közjót és mások jogait tiszteletben tartó, képességeinek kiteljesítésére, képességein belül a lehető legteljesebb önálló életre, és céljainak elérésére képes embereket neveljen.
A magyar köznevelés törvényi szabályozásának alapját alkotmányos alapértékeink, a Nemzeti Együttműködés Programja, a magyar és az európai köznevelés hagyományai képezik.
A törvény az Alaptörvényben foglaltak végrehajtása érdekében rögzíti, hogy az ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgalati feladata.
Az Alaptörvény rendelkezésein túlmenően is széles körben biztosítja a javaslat az térítésmentességet az óvodai nevelés, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevételekor.
A javaslat biztosítja az intézménylétesítés szabadságát, az állami fenntartásból eredő – ésszerű – korlátok között.
A javaslat egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével.
2. Értelmező rendelkezések
a 4. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat a fogalmakat, amelyek egységes értelmezésére szükség van ahhoz, hogy a javaslatban foglaltakat helyesen lehessen alkalmazni.
3. A pedagógiai munka szakaszai
az 5. §-hoz
A javaslat kerettörvény jellegéből adódóan csak a legfontosabb, alapvető, garanciális jellegű rendelkezéseket határozza meg a pedagógiai munka szakaszaival összefüggésben.
Az általános iskolai oktatás 1–4. és 5–8. évfolyamán folyó nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszát a köznyelvben ismert, elterjedt és használatos „alsó” és „felső” tagozatként nevezi meg.
A köznevelésben a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi.
Magyarország köznevelési rendszerében a Nemzeti alaptanterv határozza meg az iskoláskorú gyermek számára egységesen és kötelező érvénnyel átadandó műveltségtartalmat.
A Nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják.
Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret, a módszertani szabadság, további kerettantervek engedélyezésének, illetve egyedi tantervek engedélyezésének lehetősége biztosítja.
A szakképzésre vonatkozó szabályozást a szakképzésről szóló törvény, illetve a szakmai és vizsgakövetelményeket kiadó miniszteri rendeletek alapján készülő kerettantervek tartalmazzák. A kerettanterveket az oktatásért és a szakképzésért felelős miniszter rendeletben adja ki.
Az iskola számára kötelező valamely kerettanterv kiválasztása, amelyet a helyi tantervében megnevez.
4. Az állami vizsgák rendszere
a 6. §-hoz
A gimnáziumi és szakközépiskolai közismereti képzés végén érettségi vizsga tehető.
A vizsga funkciója a köznevelés minőségi céljainak és magas színvonalának biztosítása a vizsgakövetelményeken és a vizsgaszervezésen keresztül: egyrészt a középfokú tanulmányok sikeres lezárását, másfelől a felsőfokú továbbtanulásra való készséget igazolja. E két funkció belsőleg tagolt, egymásra épülő, de egységes vizsgakövetelményekben és feladatokban jelenik meg. A vizsgán a tanuló számot ad alapműveltségéről, ismereteinek szintéziséről.
Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes (központi) vizsgaszabályzat és vizsgakövetelmények szerint kell megtartani, és amely – a felkészítő iskolatípustól függetlenül, megfelelő eredmény esetén – felsőfokú tanulmányok megkezdésére jogosít.
Az érettségi vizsgán a tanuló kötelezően összesen öt tantárgyból ad számot tudásáról. Kötelező vizsgatárgyak:
1.    magyar nyelv és irodalom,
2.    történelem,
3.    matematika,
4.    idegen nyelv – a nemzeti-etnikai kisebbségi oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,
5.    kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.
Új elem a javaslatban az érettségi megkezdésének feltételeként előírt közösségi szolgálat végzésének előírása. A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn.
5. A köznevelési rendszer intézményei
a 7. §-hoz
A köznevelési intézményrendszer alapvetően nem változik a korábbi törvényi rendelkezésekben foglaltakhoz képest. Egyedül a központi műhely, amely egy szolgáltató intézmény, szűnik meg mint intézménytípus, de erre vonatkozó rendelkezés hiányában a törvény hatálybalépésekor működő központi műhelyek tovább folytathatják tevékenységüket, új központi műhely viszont már nem alapítható a törvény hatálybalépését követően. A gyakorló intézményekre vonatkozó szabályok – az érintettek ez irányú javaslata alapján – kiegészülnek a gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézmények körével.
6. Az óvoda
a 8. §-hoz
Az óvoda változatlanul a kisgyermekek nevelését látja el 3 éves kortól (összevont bölcsőde-óvoda esetén két és fél éves kortól) a tankötelessé válásig. Az óvodába járás 2014 szeptemberétől a gyermek hároméves korától kötelező, de ez alól a kötelezettség alól a család kérelmére, a védőnő egyetértésével a gyermek jogos érdekét és családvédelmi szempontokat szem előtt tartva az óvodavezető felmentést adhat. Az óvoda kiemelt feladata az anyanyelvi készségek, az életkornak megfelelő mozgásformák és viselkedés fejlesztése, testi, lelki, szellemi egészségük fejlesztése, a szocializáció, a művészeti nevelés, iskolaelőkészítés és – indokolt esetben szakértői bizottság véleménye alapján – javaslattétel az iskolai tanulmányok megkezdésére. Az óvodák működésének szakmai elemeit az óvodai nevelés országos alapprogramja szabályozza.
Az óvodába járás kötelezettsége 5 éves korig családi napköziben is teljesíthető. Ez a rendelkezés az elégséges számú óvodai férőhely megteremtését követően kivezetésre kerül.
7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
a 9. §-hoz
A javaslat meghatározza az iskola feladatát, amely továbbra is a tanulók rendszeres nevelés-oktatását, és a vizsgákra történő felkészítését jelenti a kötelező és választható tanórai foglalkozások keretében.
A javaslat az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat végrehajtása érdekében kimondja, hogy a szóban forgó határon túli kirándulásokat a kilenc-tizenegyedik évfolyamok valamelyikén kell megszervezni.
A javaslat nem tartalmazza az iskolai évfolyamok számozására vonatkozó rendelkezéseket, mivel ez a kérdés nem igényel törvényi szintű szabályozást, végrehajtási rendelet fog erről rendelkezni.
A (8)–(10) bekezdés az alternatív iskolák számára adja meg a megfelelő felhatalmazást ahhoz, hogy pedagógiai tevékenységüket az általánostól eltérő szabályok szerint végezzék.
8. Az általános iskola
a 10. §-hoz
Az általános iskola az alapfokú nevelést-oktatást biztosítja országosan egységes követelmények szerint. Nyolc évfolyammal működik, amelyet középfokú iskola vagy Hídprogram követhet. Az általános iskola két, egyenként négyéves pedagógiai szakaszra oszlik (alsó és felső tagozat), amelyek céljukat és szervezési módjukat tekintve különböznek egymástól.
Az alsó tagozat feladata a nevelés, az alapvető kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztése, meghatározott ismeretek elsajátíttatása, a művészeti nevelés és a mindennapos testnevelés biztosítása. Az alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, és összevont osztályokban is történhet.
9. A gimnázium
a 11. §-hoz
A gimnázium feladata a széles és szilárd alapműveltség közvetítése, tanulóinak alkalmassá tétele az egész életen át tartó önálló tanulásra, a felsőoktatásban való helytállásra, és az érettségi vizsgára történő felkészítése.
A gimnázium alapvetően négy évfolyamos, de lehet hat vagy nyolc évfolyamos is. A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumnak, a tehetséggondozás speciális feladatainak ellátása érdekében olyan követelményeknek kell megfelelniük, amely a tanulóktól többletteljesítményt és pedagógusaitól is többletmunkát vár el. Ennek részletszabályai végrehajtási rendeletben kerülnek meghatározásra.
10. A szakközépiskola
a 12. §-hoz
A szakközépiskola feladata az alapműveltség közvetítése mellett diákjainak alkalmassá tétele a szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőoktatásban való szakirányú továbbtanulásra.
A szakközépiskola négy középiskolai évfolyammal működik, az érettségi vizsgára, és az érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok sikeres befejezését követően további évfolyam elvégzésével szakképesítés megszerzésére is felkészít.
A szakképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – jogszabályban határozza meg azoknak a szakterületeknek a számát és elnevezését, amelyeken a szakközépiskola felkészítheti a diákjait, és szakképesítést nyújthat.
Szakmai feladatait a szakközépiskolai kerettanterv jelöli ki.
A művészeti szakközépiskolákban folytatható párhuzamos oktatás változatlanul fennmarad.
11. A szakiskola
a 13. §-hoz
A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés.
A szakiskola három szakképző évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. A szakmai vizsga sikeres letétele esetén a tanulók szakképesítő bizonyítványt kapnak.
Fogyatékossággal élő tanulók szakiskolai képzését látja el a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskola, ahová négytől hat évig járhatnak a tanulók.
A szakiskolát végzett diákok évfolyam-beszámítással érettségit adó iskolában tanulhatnak tovább kétéves programban, amennyiben felkészültségük és motivációjuk alapján erre alkalmasak és ezt igénylik.
A szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a szakiskolai kerettanterv jelöli ki, a speciális szakiskoláét pedig speciális szakiskolai kerettantervek és az adaptált központi programok határozzák meg.
12. Köznevelési Hídprogramok
a 14. §-hoz
A Köznevelési Hídprogramok a gyenge tanulmányi eredményük, betegség vagy egyéb más ok miatt továbbtanulni nem tudó tanköteleseknek és fiataloknak ad felzárkózási lehetőséget, hogy egy éven át pótolhassák az elmaradásaikat. A program keretében személyre szabott egyéni fejlesztőprogrammal, csoportmunkával tudják pótolni mindazt, ami hiányzik a középiskola sikeres megkezdéséhez, illetve elvégzéséhez. A Köznevelési Hídprogramok három különböző lehetőséget kínálnak az eltérő fejlesztési, felkészítési szükségletekkel rendelkező fiatalok számára.
a)    Ha a tanuló az általános iskola befejezését követően valamilyen oknál fogva nem nyert felvételt középfokú iskolába (gyenge tanulmányi eredménye, betegség, élethelyzetbeli problémák, egyebek miatt), s így nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára a Hídprogram keretében úgynevezett felzárkóztató évfolyamra járhat (Híd I. program).
b)    Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanköteles tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott képzés tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel.
c)    A Hídprogram keretében szervezhető olyan osztály is, amely a szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni.
Aki a Híd I. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, folytathatja tanulmányait a Híd II. programban. Az a tanköteles korú fiatal, aki a Híd II. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, köteles a Híd II. programot megismételni.
A Hídprogram megszervezése legalább nyolc tanuló egybehangzó igénye esetén a kormányhivatal feladata, amely dönt a képzés helyéről és létszámkeretéről. Az osztály létszáma legfeljebb 15 fő lehet.
A tanulásszervezésnek a korszerű pedagógiai módszerek széles körére kell épülnie. Egyéni, személyre szabott fejlesztő programmal, sok csoportmunkával, kommunikációs és életmód gyakorlatokkal kell pótolni mindazt, ami hiányzik a sikeres középiskolai beilleszkedéshez. A Hídprogram pedagógiai munkáját az oktatásért felelős miniszter szakmai ajánlásokkal segíti.
A program résztvevői tanúsítványt kapnak, és a felvételi eljárás rendje szerint a következő tanévben bármely középfokú iskolába jelentkezhetnek.
13. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény
a 15. §-hoz
A javaslat definiálja a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmát, amely a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, nevelés-oktatását ellátó intézmény. A sajátos nevelési igényű tanulók természetesen továbbra is elláthatók integrált formában, a többi gyerekkel tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban. Az erre vonatkozó rendelkezéseket azonban nem ezen a helyen, hanem a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása alcím alatt határozza meg a javaslat. A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő, nevelő-oktató gyógypedagógiai intézmények, és a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelő és nevelő-oktató intézményeket együttesen gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményként definiálja.
Új elem, hogy a fejlesztő felkészítést felváltó fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást – amely szakmai szervezetek kezdeményezésére kapta ezt az elnevezést – a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény szervezi a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló speciális igényeit figyelembe véve
a)    a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vagy
b)    otthoni ellátás keretében vagy
c)    abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.
Az ellátás újfajta szervezéséhez az átmeneti szabályok alapján a kellő felkészülési idő biztosított: fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető.
14. Az alapfokú művészeti iskola
a 16. §-hoz
Az alapfokú művészetoktatási intézmény az intézményben ellátott feladathoz jobban illeszkedő, azt konkrétabban kifejező és egyben a köznyelvben elterjedt elnevezést kap a javaslat értelmében, ezzel együtt feladatai, évfolyamainak száma és elnevezése, a művészeti ágak, amelyben képzést folytathat változatlanok.
15. A kollégium
a 17. §-hoz
E § definiálja a kollégium fogalmát, meghatározza feladatát, amely változatlanul az, hogy biztosítsa az iskolai tanulmányok folytatásához a feltételeket, ha az
a)    a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,
b)    a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges.
A nemzeti-etnikai kisebbségi nevelésben, nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók esetében – az érintett nemzetiségi önkormányzatok képviselőitől érkezett kérésnek megfelelően – az óvodai nevelés kezdetétől, tehát hároméves kortól vehető igénybe a kollégiumi ellátás, az általános tízéves korhatártól eltérően.
16. A pedagógiai szakszolgálatok
a 18. §-hoz
A javaslat – kerettörvény jellegéből – adódóan csupán felsorolja a pedagógiai szakszolgálatokat, melyek részletes feladatait, működésük rendjét, feltételeit külön jogszabály fogja meghatározni. Szakszolgálati feladatként jelenik meg az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, valamint a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
17. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
a 19. §-hoz
Az állam által garantált egységesen magas színvonalú, minőségi nevelés, nevelés-oktatás, az intézmények törvényes működésének és szakszerű pedagógiai munkájának segítése megköveteli, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat is egy az állam által fenntartott, illetve országos szakmai irányítás mellett működő intézményrendszer biztosítsa. A javaslat ennek érdekében fogalmazza meg, hogy az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől veszi igénybe, továbbá, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett nyújtható.
18. A többcélú intézmény
a 20. §-hoz
A többcélú intézmények működése és alapítása a rugalmas, költséghatékony feladatszervezés érdekében továbbra is biztosított. A többcélú intézmények típusai változatlanok, egyedül az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, mint többcélú intézménytípus szűnik meg, összefüggésben azzal, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatokat a köznevelési közfeladat-ellátás keretében szintén az állam látja el egy egységes intézményrendszer útján. Az önkormányzatok mozgásterét a kötelező feladatellátás terén növelő többcélú intézménytípusra így a jövőben nem lesz szükség. A törvény hatálybalépése előtt alapított ilyen intézmények – kivéve a helyi önkormányzati fenntartásúak – átmeneti szabály hiányában tovább működhetnek.
19. A köznevelési intézmények alapítása, megszüntetése
a 21–23. §-hoz
A javaslat a közoktatási intézményekhez hasonlóan változatlanul hagyja a köznevelési intézmények önálló jogi személyként való értelmezését. Ugyanakkor pontosítja, és a megváltozott jogi környezethez igazítja az alapító okirat tartalmi elemeit. Lényeges új elem, hogy a nem állami szerv által alapított intézmény nyilvántartásba vételekor vizsgálni kell, hogy az intézmény működése összhangban van-e a fővárosi, megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal.
A javaslat meghatározza a nyilvántartás tartalmát és rendezi a megszüntetés, vagyis a nyilvántartásból való törlés eseteit is. Ezek között új elemként jelentkezik a súlyos, vagy ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt történő törlés esete. Ennek célja, hogy a jogszabálysértések miatt bekövetkezett állapotok (pl. fizetésképtelenség, személyiségi jogok sérelme) a lehető legrövidebb időn belül, és a lehető legkevesebb további negatív következménnyel szűnjenek meg. A 21. § (10)–(11) bekezdése elsősorban a működés gazdasági feltételeit, a személyiségi jogokat és a szakmai munka tartalmára vonatkozó jogszabályok és irányelvek betartását hangsúlyozva részletezi a súlyos, és szakmai jogszabálysértések eseteit.
A 22. § meghatározza a köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges feltételeket, amely szintén a biztonságos működés feltétele, csakúgy, mint az állandó saját székhely meghatározása. Az állandó saját alkalmazotti létszám fogalmának pontosítása ezenfelül a pedagógiai munka szakmai színvonalának biztosítását is szolgálja.
A 23. § a korábban a nem helyi önkormányzatok által alapított köznevelési intézmények működésének megkezdéséhez szükséges engedéllyel kapcsolatos szabályozást igazítja a megváltozott jogi környezethez.
20. A köznevelési intézmény működésének rendje
a 24–25. §-hoz
A javaslat megtartja és deklarálja a nevelési-oktatási intézmények szakmai önállóságának elvét. Azáltal, hogy a működést meghatározó dokumentumok, a köznevelési intézmény SZMSZ-e, továbbá a nevelési-oktatási intézmény házirendje elfogadását nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkahnazotti értekezlet hatáskörébe utalja, tovább hangsúlyozza ezt az önállóságot.
Hangsúlyozza ugyanakkor az intézmény teljes közösségéhez tartozó szülők és gyermekek, tanulók, intézményi székek véleményének figyelembevételét, és a fenntartó többletkötelezettségre vonatkozó egyetértési jogát. Ezáltal az alkalmazottak szakmai közösségének széles körű, de kontrollált és nem korlátlan jogot biztosít.
A 25. § (5)–(7) bekezdés a gyermekek, tanulók egészségének megőrzésére, az egészséges fejlődésükhöz szükséges feltételek biztosítására irányul a működés vonatkozásában.
21. A pedagógiai program
a 26. §-hoz
A nevelési-oktatási intézményben folyó nevelést, illetve nevelést-oktatást meghatározó alapdokumentum megnevezésére a javaslat óvodában, iskolában és kollégiumban egységesen a pedagógiai program megnevezést vezeti be. Ennek vonatkozásában különös hangsúllyal jelenik meg az SZMSZ és a házirend elfogadásánál megfogalmazódó elv, miszerint a szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakemberek hozzák, és az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül laikus testületek. A fenntartó többletterheket érintő egyetértési joga a pedagógiai program esetén is érvényes. Egyértelművé válik a köznevelés szereplőinek helyzete a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. Így válik a pedagógiai program a köznevelési intézmény szakmai önállóságának foglalatává.
A módosítások felmenő rendszerben történő bevezetése a gyermekek, tanulók jogainak érvényesülését, és a nevelő-oktató munka folyamatosságának megőrzését biztosítja.
22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások
a 27–29. §-hoz
Új fogalomként megjelenik az egyéb foglalkozás, mely a terminológiát egyszerűsítve egy fogalomba sorolja az összes olyan tanórán kívüli foglalkozást, amely egyéni vagy csoportos formában a tanulók fejlődését szolgálja.
A 27. § (2) bekezdés előírja, hogy általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. A megszervezés az iskolára ró kötelezettséget, a tanuló számára lehetőségként jelenik meg a délutánra szervezett nem kötelező foglalkozások és a felkészüléshez nyújtott segítség formájában. Az iskola nevelés tekintetében nem válhat a család vetélytársává, hanem annak segítő partnere kell hogy legyen. A család által a gyermekek nevelésével-oktatásával megbízott intézményként biztosítja a gyermek számára a biztonságos környezetben való fejlődés lehetőségét akkor, amikor a család ezt szakmai vagy egyéb objektív okokból nem tudja megtenni, illetve enyhíti a család szociális helyzetéből adódó hátrányokat. A délutáni időszakban folytatott sport- és művészeti tevékenységek tekintetében az iskola a foglalkozások biztosításában más intézményekkel, szervezetekkel is együttműködhet a gyermek fejlődése érdekében.
A képzési időkeret, óraszámok meghatározásakor a javaslat nagy figyelmet fordít a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra, melynek egyensúlya kiemelt céljai közé tartozik. Szem előtt tartja az esélyegyenlőség elvét is.
A javaslat az egészségesebb társadalom megteremtésének célját szem előtt tartva nagy hangsúllyal kezeli a testnevelés és az egyéb iskolai sporttevékenységek szervezését. A heti öt testnevelés óra bevezetésével jelentős, döntő lépést tesz a mindennapos testmozgás tényleges megvalósulása felé. Az ezzel járó óraszám-növekedés várhatóan nem okoz majd túlterhelést a tanulók számára, hanem éppen ellenkezőleg, szellemi felfrissülésüket szolgálja. Részben a magyar iskolarendszer jelenlegi infrastrukturális helyzetére tekintettel a javaslat lehetővé teszi heti két testnevelésóra kiváltását, ugyanakkor ez az esetek többségében a testnevelésóránál magasabb szintű sporttevékenységet jelent. Ezzel, és a sportköri foglalkozások pedagógiai képzettséggel is rendelkező szakedzők és sportszakemberek általi tartásának lehetőségével biztosítja az iskolák és a sportegyesületek kapcsolatának kialakítását, mely az utánpótlás szempontjából válhat előnyössé.
A 28–29. § a kollégiumok és az alapfokú művészeti iskolák tevékenységét szabályozza. Szintén jelentős hangsúlyt fektet a biztonság mellett a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Tekintettel van az egyes művészeti ágak oktatásának speciális idő- és létszámigényeire.
a 30. §-hoz
A javaslat a Közokt. tv. tanév rendjére vonatkozó szabályait lényegében változatlanul hagyja. A rendkívüli tanítási szünet elrendelésének eseteit a településre vonatkozó esettel kibővítve egységesen a 30. §-ban szabályozza.
23. Egyházi és magánintézmények működésére, valamint a fakultatív hit- és vallásoktatásra vonatkozó
sajátos szabályok
a 31–34. §-hoz
A lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartása szellemében, a javaslat alapításról szóló alapelvei, továbbá a szülők és gyermekek joga alapján szükséges, hogy a köznevelés rendszerében világnézetileg elkötelezett intézmények is működjenek. Mivel az állami és önkormányzati intézmények számára ezt a 3. § (3) bekezdése kizárja, ezt a szerepet az egyházi és magánintézmények tudják betölteni. A 31. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat a speciális és kivételi szabályokat, amelyek a nem állami, nem önkormányzati fenntartású, illetőleg világnézetileg elkötelezett intézmények működésének jogi hátterét képezik.
A korábban közoktatási megállapodásnak nevezett köznevelési szerződést az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati fenntartó a jogszabályi környezet változásaihoz igazodva az oktatásért felelős miniszterrel kötheti. A szerződés időtartamát a javaslat öt évben határozza meg, ugyanakkor semmilyen módon nem korlátozza a szerződés meghosszabbításának lehetőségét.
Az egyházi fenntartású intézmény világnézeti elkötelezettségét szükségszerűen a fenntartó egyház hitelvei határozzák meg, ezért az egyházi fenntartású köznevelési intézményekre további speciális és kivételi szabályok vonatkoznak. Ezek egy része bizonyos többletjogokat biztosít a fenntartónak, ezzel párhuzamosan korlátozza a nevelőtestület önállóságát és érinti a gyermekek, tanulók, valamint a szülők kötelességeit és jogait is. Mivel a törvény deklarálja a szabad intézményválasztás jogát, és előírja a világnézetileg el nem kötelezett nevelés-oktatás biztosítását, utóbbi korlátozások a gyermekekre, tanulókra és szülőkre nézve nem sérelmesek. A nevelőtestület jogait befolyásoló szabályok a világnézeti, felekezeti elkötelezettség biztosítása miatt szükségesek, ugyanakkor a javaslat az egyházi intézmények pedagógusai számára is biztosítani kívánja a szakmai szabadságot és önállóságot.
A fenntartó egyházak a Kormánnyal a köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodás, illetve a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján továbbra is jogosultak egyoldalú nyilatkozat tételével részt vállalni a feladatellátásban. A javaslat a feladatellátás biztonsága és tervezhetősége érdekében a köznevelési szerződés és az egyoldalú nyilatkozat vonatkozásában is rögzíti, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású intézmény hogyan és milyen mértékben kapcsolódik be a kötelező feladatellátásba.
Az egyházi és más, nem állami nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nyilvántartása és fenntartóik törvényességi ellenőrzése a kormányhivatal feladata, mely a feladatellátás zavartalansága és a támogatás jogos felhasználása miatt egyaránt szükséges.
a 35. §-hoz
A javaslat az egyházi és más, nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó szabályok után foglalkozik az állami és önkormányzati intézményekben szervezett fakultatív hitoktatással, melynek lehetővé tételét a 3. § (3) bekezdésben alapelvként mondja ki. A szabályok részletezése a hitoktatás megszervezhetőségének garanciája mellett a megszervezéssel kapcsolatos kötelességeket és jogokat is rendezi.
24. A katonai és rendvédelmi köznevelési intézményekre vonatkozó külön rendelkezések
a 36. §-hoz
A katonai és rendvédelmi köznevelési intézmények speciálisan a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskoláiként működnek. Az ebből adódóan indokolt speciális és kivételi szabályokat fogalmazza meg a javaslat.
25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok
a 37–40. §-hoz
A javaslat lényegében a Közokt. tv. eljárási szabályokról szóló rendelkezéseit veszi át, és alkalmazza a nemzeti köznevelési rendszer vonatkozásában. A szabályok közül csak azokat tartja meg, amelyeket más törvény nem szabályoz és alacsonyabb szintű jogszabályban sem rendezhetők. A 37. § (4) bekezdésben értelmezi az eljárási jogosultságot az egyes fenntartótípusok vonatkozásában.
A javaslat e része biztosítja a gyermeki, tanulói és szülői jogok védelmét, ugyanakkor védi az iskolák szakmai önállóságát. Kijelöli az eljárás szintjeit, és az összes érintett szerepét meghatározza az egyes szintek vonatkozásában.
26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
a 41–44. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza az intézményi nyilvántartásokkal és az információs és statisztikai rendszerekbe történő adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat. Leírja az adatok továbbíthatóságának feltételeit, különös tekintettel az úgynevezett szenzitív adatokra. Kifejti az adatkezeléssel kapcsolatos titoktartási kötelezettség szabályait. Megszabja a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos kötelezettségeket és lehetőségeket.
27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség
a 45–46. §-hoz
A nemzeti köznevelési törvény egyik jelentős változtatása itt található a jelenleg hatályos közoktatási törvényhez képest. Egyrészt nem teszi lehetővé, hogy óvodában maradjon a nyolcéves gyermek, másrészt tizenhat évre szállítja le a tankötelezettség felső határát. A tankötelezettség felső határa leszállításának legfőbb indoka, hogy a kötött iskolai rendszertől, a közismereti oktatástól elforduló, motiválatlan tanuló mielőbb átléphessen a munka világába.
Az iskolaérettséget el nem érő nyolcévesnek is meg kell kezdenie az iskolába járást, a számára megfelelő felzárkóztató nevelés-oktatást biztosító képzési formában. Itt szabályozza a törvény a magántanulói státusz alapvető kérdéseit is.
A javaslat újdonsága továbbá, hogy a tanuló kötelességeinek felsorolása megelőzi a jogok felsorolását, és deklarálja a közösség jogait is. A tanuló alkotásaival kapcsolatos szerzői jogai itt jelennek meg.
A javaslat tanulói jogként fogalmazza meg, hogy az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítsa az állam.
28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók
nevelése, oktatása
a 47. §-hoz
A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló speciális igényeinek megállapításával, kezelésével, és az erről határozó szakértői bizottságokkal kapcsolatos rendelkezések helye. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók változatlanul – fejlesztési igényeiknek megfelelően – a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy szükség esetén külön nevelhetők, oktathatók és meg kell kapniuk azokat a többletfoglalkozásokat, amely felzárkóztatásukhoz, rehabilitációjukhoz szükségesek.
A javaslat változatlanul tartalmazza ezen gyermekek, tanulók speciális ellátáshoz szükséges feltételeket, amelyekkel minden intézménynek, amely ellátja őket, rendelkezni kell.
29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
a 48. §-hoz
A diákkör, diákönkormányzat létesítési szabályainak, működési lehetőségeinek, jogainak leírása. Jelentős változás, hogy az eddigi egyetértési jog véleményezési jogra változott.
30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése
a 49–53. §-hoz
Az óvodai és a tanulói jogviszony keletkezésével, megszűnésével: a felvétellel, átvétellel, megszüntetéssel kapcsolatos óvodai, iskolai és kollégiumi szabályok, kötelezettségek, a tankötelezettségi kor csökkenésével és az óvodai nevelésben történő részvétel életkori határának leszállításával összefüggésben változnak. Az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos rendelkezések a hároméves kortól kötelező óvodába járás 2014. szeptember 1-jével történő bevezetéséig nem lépnek hatályba. Eddig az időpontig a Közokt. tv. vonatkozó szabályai maradnak érvényben.
31. A tanuló kötelességének teljesítése
az 54–57. §-hoz
A tanuló iskolai előmenetelének, tanulmányi teljesítményének értékelési szabályai. Az eddigi elégséges (2-es) elnevezés gyengére változik. Itt találhatóak a tanulmányi és tanórai kötelezettségek alóli felmentés, valamint a magasabb évfolyamra lépés és a bizonyítványok kiadási és kezelési szabályai.
Ha a tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői vélemény alapján kis létszámú fejlesztőpedagógiai osztályban kezdheti meg az általános iskolai tanulmányait.
32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési
felelőssége
az 58–59. §-hoz
A javaslat itt rendezi a tanuló jutalmazásának lehetőségeit, formáit, és fegyelmi felelősségre vonásának, a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait. Hangsúlyt fektet arra is, hogy mikor kell jutalmazni a tanulót. Az újragondolt tanulói kötelességek és jogok mérlegelésével újraszabályozza a nevelési-oktatási intézményekben a normasértések mértékéhez igazodó és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat. Így lehetővé teszi tanköteles tanuló esetében is a kizárás az iskolából, kollégiumból fegyelmi büntetés alkalmazását, ugyanakkor ennek megfelelő keretek közé szorítása érdekében ez a büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. A tanköteles tanuló és a szülő természetesen abban az esetben sem lesz magára hagyva, ha önerőből nem tud másik iskolát találni, ugyanis, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.
Itt találhatóak a kártérítési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések is, melyek lényegében változatlanok.
33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések
a 60. §-hoz
A felnőttoktatás az állam feladata. A felnőttoktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint, alkalmazkodva az ott tanulók speciális igényeihez, lehetőségeihez. Felnőttoktatás folyhat távoktatásként is. A felnőttoktatásban történő kötelező részvétel életkori feltételei a tankötelezettségi kor leszállítása miatti indokolt mértékben változnak.
34. Pedagógusok és alkalmazottak
a 61. §-hoz
A nevelés és oktatás személyközi kapcsolatokra épülő folyamat, melyben a döntések egyéni felelősségen alapulnak. A folyamat irányítójának, a pedagógusnak ezért komoly felelőssége és egyúttal szabadsága van. A köznevelési intézmények működéséhez szükséges feltételek akkor teremthetők meg, ha ismert, hogy a feladatok ellátásához milyen alkalmazottak foglalkoztatására van szükség.
A 61-es § a munkahelyi beosztás szerint sorolja fel a pedagógusokat és az őket segítő alkalmazottakat. Fontos szempont, hogy a munka jellege, természete a fenntartótól függetlenül változatlan. A közalkalmazotti vagy munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok között nincs különbség a munka jellege, természete szempontjából.
35. A pedagógus kötelességei és jogai
a 62. §-hoz
A pedagógusok kötelességei és jogai egységet alkotnak. A pedagógusok kötelessége, hogy a gyermekeket, tanulókat nevelje, oktassa. Nevelési feladatát óvodában az óvodai nevelés országos alapprogramja, nevelési-oktatási feladatát az iskolában a kerettanterv alapján végzi. A pedagógus kötelessége, hogy nevelő- és oktatómunkájában gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. Kiemelt kötelessége a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való egyéni törődés. A pedagógiai munka minőségének javítása érdekében a pedagógus hétévente köteles részt venni a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken.
A kötelező óraszámok megszüntetése miatt új munkaszervezési rendszerre van szükség. A pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka a pedagógusok „kötött munkaideje”. A kötött munkaidőben a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles foglalkozni, míg a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztásáról maga rendelkezik. A munka arányos megosztása érdekében az intézményvezetőnek kötelessége a kötelezően ellátandó neveléssel-oktatással kapcsolatos feladatokat arányosan felosztani a pedagógusok között. A pedagógusok munkaidejében ellátandó feladatok beosztására vonatkozó új szabályok csak a pedagógus-életpályamodell, a pedagógusok új előmeneteli és illetményrendszerével egy időben, 2013. szeptember 1-jén lépnek hatályba. Eddig az időpontig a Közokt. tv. kötelező óraszámra, és az ebben, illetve ezen kívül ellátandó feladatokra vonatkozó szabályozása marad érvényben.
a 63. §-hoz
A pedagógusnak kötelességei mellett természetesen jogai is vannak. A pedagógus közfeladatot ellátó személy, akinek joga, hogy a pedagógusközösség tagjaként megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. A pedagógusok szakmai önállóságát biztosítja, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának és egyéb dokumentumainak a megalkotásában és elfogadásában; a pedagógiai program alapján megválassza a szabadon tervezhető tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit, a tankönyveket és a taneszközöket; irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket.
A gyógypedagógus joga és egyben kötelessége, hogy szakmája speciális módszereinek és eszközeinek érvényt szerezzen a rábízott gyermekek eredményes oktatása érdekében.
A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, valamint a szükséges informatikai eszközöket. A pedagógus joga, hogy megkapja a munkájához szükséges intézményi és fenntartói információkat. Joga, hogy szakmai ismereteit, tudását a kötelezően előírt továbbképzéseken túl egyéb szervezett továbbképzés útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelés működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei vagy országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek, szervezetek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen közneveléssel foglalkozó testületek munkájában.
36. A pedagógusok előmeneteli rendszere
a 64–65. §-hoz
A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése nem megfelelő, ezért a képzett és elkötelezett munkaerő egyre inkább hiányzik az intézményekből. Ennek oka egyrészt a pedagóguspálya jelenlegi kiszámíthatatlansága, másrészt a pedagógusi munkához kapcsolódó szakmai kritériumokat nem megfelelően figyelembe vevő szabályozás.
Az utóbbi évek nemzetközi kutatásai és tudományos munkái arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatási rendszerek sikeressége elsősorban a pedagógusokon múlik. A magyar oktatási rendszer eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, a már gyakorló eredményes pedagógusok pedig pályán maradjanak. A törvény pedagóguséletpálya-modellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógusszerepeket, kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát.
A pedagógus életpálya kétéves gyakornoki időszakból és adott esetben négy további fokozatból áll: Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatból.
A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus-előmeneteli rendszer új pedagógus bértáblát jelent, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek érvényesek. A pedagógusbérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.
A köznevelés minőségének javítása érdekében bevezetésre kerülő minősítő vizsga és a minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre támaszkodik.
A pedagógusok kiégésének megakadályozására és az önfejlesztést segítendő meghatározott feltételek teljesítése esetén a pedagógus tízévenként legfeljebb egyéves „alkotói szabadságot” vehet igénybe.
37. A köznevelésben történő alkalmazás feltételei
a 66. §-hoz
A fiatal nemzedékek iránti nagy felelősség miatt a köznevelési intézményekben történő alkalmazás feltétele – fenntartói formától függetlenül –, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen, továbbá rendelkezzék a munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és szakképzettséggel. Azokkal a technikai létszám keretében alkalmazott dolgozókkal szemben, akik a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítik, a törvény továbbra sem támaszt külön végzettségi és szakképzettségi követelményeket.
A pedagógus, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
38. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei
a 67. §-hoz
Az intézményvezetői munka rendkívül komplex tudást igényel, ezért a megbízás feltétele a felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség – középiskolában mesterfokozat –, a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, a legalább öt év pedagógusi tapasztalat, valamint a nevelési-oktatási intézményben, pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
Azokban az intézményekben, ahol az óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven tanul, illetve a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben további feltételei lehetnek az intézményvezetői megbízásnak.
Az intézményvezető kiválasztása főszabály szerint nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás meghosszabbítható. A pályázat az első meghosszabbítás alkalmával mellőzhető abban az esetben, ha azzal a nevelőtestület és a fenntartó, nem állami fenntartású intézmény esetében a kormányhivatal egyetért.
39. A köznevelési intézmény vezetője
a 68–69. §-hoz
A köznevelési intézmény működéséért az intézmény vezetője felel. Az intézményrendszer irányítása és fenntartása főszabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata. Ennek megfelelően az állami köznevelési intézmények vezetőinek kinevezése is az állam feladata. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére tekintettel az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, de az állam – az oktatásért felelős miniszter által – ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül. Az intézményvezetők állami kinevezése hozzájárul az intézményvezetők társadalmi presztízsének emelkedéséhez.
Az egyházi és más, nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény vezetőjének megbízásához az oktatásért felelős miniszter egyetértésére van szükség, de ezt csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
Az intézményvezető személyes felelősséggel tartozik a köznevelési intézmény valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért.
40. A nevelőtestület
a 70. §-hoz
A szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakembereknek, a pedagógusoknak kell meghozniuk a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával. Az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül laikus testületek. Ily módon egyértelművé válik a köznevelés szereplőinek helyzete a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével.
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmények legfontosabb döntéshozó szerve, amelynek döntési, véleményező és javaslattevő jogköre van a nevelést-oktatást érintő kérdésekben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program, az SZMSZ, a munkaterv, a beszámolók, a továbbképzési program, a házirend elfogadása. A nevelőtestület választja a képviseletében eljáró pedagógust és dönt a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről, fegyelmi ügyeiről.
41. A szakmai munkaközösség
a 71. §-hoz
A szakmai munkaközösség szerepének erősítése indokolt, hiszen a nevelési-oktatási intézményekben gyakorlatilag hiányzik a középvezetői szint. A szakmai munkaközösség részt vesz a köznevelési intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagjai az azonos vagy rokon szaktárgyat tanító, vagy hasonló feladatot ellátó pedagógusok. Szakmai munkaközösség legalább öt fővel alakítható a pedagógusok döntése alapján.
42. A szülő kötelességei és jogai
a 72. §-hoz
A pedagógusokhoz és a gyermekekhez/tanulókhoz hasonlóan a szülőknek is vannak kötelességei és jogai egyaránt, amelyek szerves egységet alkotnak.
A szülő kötelezettsége, hogy gyermekének fejlődéséhez, iskolába járásához, tanulásához az elvárható segítséget megadja, a gyermek munkáját figyelemmel kísérje, intézményével, iskolájával kapcsolatot tartson. A javaslat a szülő és az intézmény kapcsolatát alapvetően a partneri viszonyra építi.
A szülőnek joga, hogy gyermeke nevelésére, oktatására a lehető legalkalmasabb intézményt válassza, és véleményezőként, javaslattevőként érdemben kapcsolódjék be az iskola tevékenységébe. A különleges bánásmódot igénylő gyermek szüleinek joga, hogy gyermeke a lakóhelyéhez legközelebbi, ellátására alkalmas intézményben kapja meg a törvényben biztosított, szakvizsgálaton javasolt, kielégítő, ingyenes rehabilitációs, habilitáciás ellátást, oktatást és nevelést.
A kötelezettségeiket önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szülőket a köznevelési rendszernek segítenie kell.
43. A szülői szervezet, az iskolaszék
a 73. §-hoz
A szülői szervezet a szülők által létrehozott testület, amelynek az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joga van.
Az óvodaszék, iskolaszék a nevelőtestület, a szülők, iskolában a tanulók és a fenntartó közös érdekegyeztető szervezete, amely gyakorolja a szülői közösség jogait is.
A köznevelés szereplői kapcsolatot tartanak a pedagógusok, tanulók, szülők civil szervezeteinek képviselőivel, és kikérik a véleményüket, javaslataikat az őket érintő kérdésekben.
Az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék) létrehozásával kötelező és lehetséges tagjaival, működésével kapcsolatos részletszabályokat végrehajtási jogszabály fogja rendezni a jövőben, tehát ezek a rendelkezések a kerettörvényből kimaradtak.
44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek
a 74–75. §-hoz
A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, melynek ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, joga és kötelessége. Az intézményrendszer fenntartója főszabály szerint az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére tekintettel az állam határozott időre köznevelési szerződés útján átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak. Az állam ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül.
Az óvodai nevelésről továbbra is a települési önkormányzat gondoskodik.
A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. Amennyiben a kormányhivatal, vagy óvoda esetén a települési önkormányzat vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával köznevelési szerződést köt, a megállapodás megkötése nem mentesíti a feladat-ellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében sem, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket.
A kormányhivatal feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítésére. A fejlesztési terv elkészítésekor a kormányhivatal kikéri a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményét.
a 76. §-hoz
A köznevelési intézmények közötti különbségek kialakulásának elkerülése végett a központi költségvetés a kormányhivatalok nyilvántartásai alapján fenntartótól függetlenül biztosítja a köznevelési intézmény működéséhez szükséges, a pedagógusok és egyéb, a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő alkalmazottak munkabérét és annak járulékait. Ha az intézményt a települési önkormányzat köznevelési szerződés útján átvette, az intézmény működéshez szükséges további (épület-fenntartási, karbantartási, beruházási, eszközbeszerzési) támogatásokat az intézményfenntartónak kell biztosítaniuk. Ebben az esetben a települési önkormányzat vállalja az átvett intézmény épülete állagának megóvását, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése azonban már nem kötelessége. A települési önkormányzat köteles legalább olyan színvonalon biztosítani az intézmény fenntartását, mint azt az állam az intézmény átvételének idején biztosította. A köznevelési szerződésben vállaltakat a kormányhivatal ellenőrzi és annak megsértése esetén szankciókat alkalmazhat. A szerződés tartalmazza az intézmény felvételi körzetét is.
45. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és
a Kormány szabályozási feladatai
a 77–78. §-hoz
A köznevelési rendszer megújításának garanciája, hogy világos elveken alapuló, az állam felelősségét, kötelességét és jogait egyértelműen tisztázó köznevelési rendszer jöjjön létre. A köznevelési rendszer irányítója ezért a Magyar Állam képviseletében az oktatásért felelős miniszter. A miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed a törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre az intézmény típusától és fenntartójától függetlenül.
A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg.
Az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik a köznevelési rendszer fejlesztése, amelynek keretében fejlesztési terveket, nevelési-oktatási programokat dolgoz ki, vizsgarendszert és pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszert működtet, képzési-, továbbképzési programokat szervez, pályázatokat ír ki, mérési, értékelési feladatok rendel el. A oktatásért felelős miniszter a köznevelési rendszer fejlesztése érdekében együttműködik más tárcákkal is.
46. Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó
egyes központi és területi feladatok
a 79. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter bizonyos feladat- és hatásköreit kormányrendeletben kijelölt központi hivatala útján látja el. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését, és amennyiben szabálytalanságot tár fel, intézkedéseket tehet a szabálytalanság megszüntetése érdekében. A 79. § felsorolja, hogy a kormányhivatal milyen konkrét intézkedések megtételére jogosult ilyen esetekben.
a 80. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenység méréséről, értékeléséről, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A 80. § leírja, hogy a mérések melyik évfolyamokra terjednek ki és mit vizsgálnak, továbbá szól arról, hogy a mérések során keletkezett adatokat hogyan kell kezelni.
a 81. §-hoz
A tanuló fejlődése nyomon követésének biztosítására szolgál a középfokú iskola értesítési kötelezettsége, amely alapján az általános iskola személyazonosításra alkalmatlan módon köteles nyilvánosságra hozni a tanuló nevét, oktatási azonosítóját és az elért tanulmányi eredményeket.
47. Az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék
a 82. §-hoz
A köznevelés színvonalának emelését segíti elő a szakértői névjegyzék. A szakmai ellenőrzés megfelelő elvégzése, az érettségi vizsgák lebonyolítása szükségessé teszi olyan szakértői névjegyzék összeállítását, amelyben az adott szakterület elismert szakemberei szerepelnek. A vizsgaelnökre és a köznevelési szakértőre vonatkozó szabályok különválasztása azért szükséges, mivel a vizsgaelnök nem tartozik az Európai Parlament és a Tanács által 2006. december 12-én elfogadott, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hatálya alá.
Ennek megfelelően aki szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint bejelenteni. E személyi körön túl szakértői tevékenységet az a természetes személy folytathat, akinek kérelmére ezt az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala engedélyezi.
48. A fenntartó kötelezettségei és jogai
a 83–85. §-hoz
A javaslat meghatározza a fenntartói irányítás tartalmát, mivel a köznevelési intézmények és a fenntartók döntési jogosítványainak pontos elhatárolása megkívánja a fenntartói irányítás tartalmának részletezését.
A javaslat tiltja az intézmény átszervezését nevelési, tanítási évben. Az intézmény átszervezésének minősül székhelyének, telephelyének megváltoztatása is. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor szükségszerűen változtatni kell a székhelyen, telephelyen, ezért a javaslat lehetővé teszi ennek engedélyezését. Székhely-, telephelyváltozásra a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartói körben kerülhet sor más rendkívüli okokból is, mint például a bérleti jogviszony vagy a használati jogviszony váratlan felmondása. A javaslat abból a célból, hogy megakadályozza az e lehetőséggel való visszaélést, előírja, hogy amennyiben három éven belül több alkalommal kérnek előre nem látható okból székhely-, telephelyváltozást, a kormányhivatal törvényességi ellenőrzést folytat le. A fenntartói jog átadására vonatkozó korlátozások nem tarthatók meg abban az esetben, ha a fenntartó megszűnik. A fenntartó megszűnése együtt jár ugyanis az intézmény megszűnésével is, fenntartó nélkül pedig a köznevelési intézmény nem működhet. Emiatt lehetővé kell tenni, hogy amennyiben a fenntartói jog jogutódlással másik fenntartóra száll át, abban az esetben ez a változás a szorgalmi időben, a nevelési évben is bekövetkezzen.
A javaslat egyértelműen és pontosan meghatározza, melyek azok a fenntartói irányítási jogkörbe tartozó döntések, amelyeket az érintett nemzetiségi önkormányzatok nélkül a fenntartó nem hozhat meg. Számos olyan köznevelési intézmény működik azonban, amelyiknek a tevékenysége túlnő a fenntartó települési önkormányzat illetékességi területén. Ebben az esetben az egyetértési jogot indokolt a helyi kisebbségi önkormányzattól a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatokhoz telepíteni, annak érdekében, hogy az érvényesíteni tudja az általa képviselt nemzetiséghez tartozók érdekeit.
A javaslat biztosítja, hogy a szolgáltatást igénybe vevők megfelelő információhoz jussanak a köznevelési intézmény működéséről. A fenntartó feladata, hogy az általa működtetett óvodák, iskolák és kollégiumok működését rendszeresen értékelje és az ezzel összefüggésben szerzett információkat nyilvánosságra hozza.
49. A köznevelési intézmény ellenőrzése
a 86–87. §-hoz
A javaslat a köznevelési intézmények ellenőrzésének hat formáját nevesíti. A köznevelési intézmények külső pedagógiai-szakmai ellenőrzése, amely elsősorban a pedagógiai munka minőségét vizsgálja, új elemmel, az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatal által a kormányhivatal közreműködésével szervezett állami ellenőrzéssel egészül ki a pedagógiai munka minőségének javítása érdekében, a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzésével és értékelésével. Az ellenőrzés fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre kiterjed.
50. A köznevelési rendszer finanszírozása
a 88. §-hoz
A javaslat a köznevelési intézmények hatékony működtetése érdekében tartalmaz rendelkezéseket. A köznevelési intézmények működését a központi költségvetés, a fenntartók hozzájárulása, az intézmények saját bevétele, valamint az ellátottak térítési díjai biztosítják.
A központi költségvetési előirányzat biztosítja a nem állami szerv által fenntartott köznevelési intézmény működéséhez szükséges, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkabérét és annak járulékait. Állami fenntartású intézmény esetén a további dologi kiadások is nyilvánvalóan közvetlenül a központi költségvetést terhelik. Ennek törvényben történő kimondása azonban szükségtelen, mivel evidencia. Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók nevelési, oktatási feladatellátása során a központi költségvetési finanszírozás az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján történik, az állami fenntartású intézményekkel azonos mértékben.
a 89. §-hoz
Annak érdekében, hogy a gyermekek, tanulók erre vonatkozó igény és a javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén helyben, a gyermek, tanuló lakóhelyén vehessék igénybe a nevelést-oktatást, a javaslat rendelkezik egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola működésének lehetőségéről.
Az éves költségvetésről szóló törvény normatív hozzájárulással támogatja a tanulói tankönyvvásárlást és az iskolai étkezést. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 6–8. §-a egyértelműen meghatározza, hogy az iskolai tankönyvellátást milyen módon kell megszervezni. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének része a tankönyvek, atlaszok, szótárak, szöveggyűjtemények iskolai könyvtárban, könyvtárszobában való elhelyezése és ingyenes kölcsönzése. Lehetősége van az iskolának arra is, hogy pénzbeli támogatást nyújtson az iskolai tankönyvek megvásárlásához.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény meghatározza, melyek azok a kedvezmények, amelyek a gyermekétkeztetésben igénybe vehetők. Ezeknek a biztosításához ad költségvetési támogatást a mindenkori éves költségvetés. A fennmaradó fizetési kötelezettség megtérítésére vonatkozó szabályokat az intézmény fenntartója állapítja meg. Az intézményvezető a fenntartó által meghatározott rendelkezések keretei között adhat további kedvezményt a gyermek, tanuló szülőjének.
51. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
a 90–93. §-hoz
A Magyar Köztársaság területén működő külföldi nevelési-oktatási intézmények nyilvántartásba vételének hatáskörét az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. Ennek indoka, hogy a külföldi nevelési-oktatási intézmények létesítésénél sok esetben nemzetközi megállapodás is szerepet játszik.
A javaslat világossá teszi azt is, hogy míg az általános szabályok szerint a külföldi nevelési-oktatási intézmény működésére a magyar jogot kell alkalmazni, a nevelő és oktató munka, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenység annak az államnak a joga szerint folyik, amelyik az intézményt sajátjának ismeri el. A külföldi iskola ugyanis külföldi bizonyítványt állít ki, ezért az ott folyó pedagógiai tevékenység meg kell hogy feleljen azon ország követelményeinek, amelyik a bizonyítványt elismeri. Ugyancsak a külföldi jog alapján kell eldönteni, ki és milyen feltétellel kapcsolódhat be a nevelési-oktatási intézményben folyó munkába.
A javaslat megállapítja azokat a szabályokat, amelyek a Magyar Köztársaság területén élő menekültek helyzetére eltérést enged az előírt követelményektől. A menekültek gyermekei részére is biztosítani kell az igényeiknek megfelelő köznevelési ellátást anélkül, hogy ennek a törvényben megkívánt előfeltételei meglennének. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben nem követelhető meg az egyébként szükséges hazai elismerés, továbbá, hogy a magyar jog szerint intézményfenntartó alakuljon. Ezeknek az intézményeknek az elismerése ezért nem is teljes körű, mivel a kiadott bizonyítványok érvényességét utóbb annak az államnak kell rendeznie, ahonnan a menekültek származnak.
52. Felhatalmazó rendelkezések
a 94. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányítói jogköre egyrészt a szakmai tartalmi kérdések meghatározásában, másrészt jogszabályalkotásban valósul meg, amelyhez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza a javaslat.
A javaslat meghatározza azokat a felhatalmazó rendelkezéseket a Kormány és egyes speciális intézmények esetében a honvédelemért felelős miniszter, valamint a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter számára, amelyek a törvény végrehajtásához szükséges Kormány és miniszteri rendeletek kiadásához elengedhetetlen.
53. Hatályba léptető rendelkezések
a 95. §-hoz
A hatálybalépés napja 2012. szeptember 1-je. Arra tekintettel, hogy a köznevelésben a nevelés, oktatás folyamatosságát nem lehet megszakítani, továbbá, hogy a követelményrendszer bevezetése érdekében hosszabb időre van szükség, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszerének és az ezzel összefüggő rendelkezéseknek a későbbi hatálybalépésére tekintettel, ezenkívül annak érdekében, hogy a köznevelés új finanszírozási rendszerére történő átálláshoz és a kötelező feladatellátás települési önkormányzatoktól az állami fenntartókra történő telepítéséhez szükséges megfelelő felkészülési idő a köznevelés minden szereplője számára biztosított legyen, a javaslat négy különböző időpontban, fokozatosan rendelkezik a hatálybalépésről, és ezzel összhangban, egyidejűleg a Közokt. tv. vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről.
54. Átmeneti és vegyes rendelkezések
a 96–99. §-hoz
A javaslat – a hatálybalépésre meghatározott időpontokkal összhangban – meghatározza azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyekkel a köznevelés zavartalan működését biztosítani lehet, amelyek tehát a köznevelés rendszerének újjáépítését hivatottak garantálni.
A javaslat azok helyzetét is rendezi, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg. E tanulók tankötelezettsége azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik. A tanulói jogviszonyt a törvény hatálybalépése nem érinti (97. §).
A törvény új intézkedései alapján az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak át kell tekinteniük pedagógiai programjukat. A különböző intézkedések bevezetését segítő átmeneti rendelkezések biztosítják a megfelelő időt a feladatok ellátásához, a fenntartói intézkedések megtételéhez (97. §).
Indokolt, hogy azok a pedagógusok, akik a végzettségük és szakképzettségük megszerzése óta hosszabb időt töltöttek a pedagóguspályán, mentesüljenek a pedagógus-továbbképzésben való részvételi kötelezettség alól (97. §).
55. Az Európai Unió jogának való megfelelés
A 100. §-hoz
A javaslat a vonatkozó európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést biztosítja abból a célból, hogy a tankötelezettség vonatkozzon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre is, valamint, hogy az elismerését kérő kiskorú gyermeke és a kiskorú elismerését kérő a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehesse igénybe a köznevelési rendszert. A javaslat alapján a nem magyar állampolgár kiskorú menedékjogot kérő, menekült, oltalmazott, menedékes az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően – törvény erejénél fogva, külön szülői nyilatkozat nélkül – tanköteles, és igénybe veheti a törvényben meghatározott egyéb nevelési formákat és ellátásokat.
_