2011. évi CXCI. törvény
2011. évi CXCI. törvény
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról1
Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
(2) E törvény alkalmazásában:
1. egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;
2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
3.2 havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;3
4.4 keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy
a)5 az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
b) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban – a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül;
5. megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni;
6.6 minimálbér: a Tbj. 4. § 14. pont 14.1. alpontjában meghatározott minimálbér;
7. munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;
8. öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;
9. rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;
10.7 rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.
11.8 egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. § 2. pontjában meghatározott személy;
12.9 társas vállalkozó: a Tbj. 4. § 21. pontjában meghatározott személy;
13.10 biztosított: a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. §-a, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a Tbj. 6. §-a alapján biztosítottnak minősülő személy.
2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
2. § (1)11 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a)12 a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,13
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy14
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át15
biztosított volt, és
b)16
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a)17 aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b)18 aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(3)19 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani
a)20 a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b)21 a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.
c)22 a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,
d)23 a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.
3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
a) rehabilitációs ellátás, vagy
b) rokkantsági ellátás.
(2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
4. § A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.
5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
(2)24 Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
3. A rehabilitációs ellátás
6. § (1) A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy
a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás), valamint
b) pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás)
jogosult.
(2)25 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles.
(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles
a)26 a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,
b) értesítési kötelezettségét teljesíteni,
c) aktívan munkahelyet keresni,
d) a felajánlott
da) rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,
db) megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és
dc) megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.
7. § (1)27 A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.
(1a)28 Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, az (1) bekezdéstől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.
(2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
(3)29 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére (a továbbiakban: keresőképtelenség) tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
(4)30 Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra – fel kell függeszteni.
(4a)31 A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.
(4b)32 A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.
(4c)33 A folyósítás felfüggesztésének időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást a felfüggesztés időtartamának lejártát követően folyósított ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszűnése, illetve megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.
(5)34 A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.
(6)35 A rehabilitációs ellátás – a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel – a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.
8. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy
a) megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
b) megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.
(2)36 A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításához a Kormány rendeletében meghatározott akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek (a továbbiakban: akkreditált szolgáltató) részére támogatás nyújtható.
(3)37 A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.
9. §38 (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban: alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.
(2) Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.
(3) Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.
10. § (1)39 A rehabilitációs ellátás
a) az ellátás időtartamának leteltével, valamint
b) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától
megszűnik.
(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő
a) kérte,
b)40
c)41 más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,
d) egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
e) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
f)42 az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,
g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
h) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
(2a)43
(3)44 A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a 19. § (2) bekezdés első mondatában meghatározott időponttól, a (2) bekezdés e)–h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.
(4) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.
(5) Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés h) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
4. A rokkantsági ellátás
11. § (1) A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.
(2) Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
12. §45 (1)46 A rokkantsági ellátás havi összege
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.
(2)47 Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás havi összege
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapösszeg 30 százaléka,
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az alapösszeg 45 százaléka,
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,
d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.
(3) A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.
13. § (1)48 A rokkantsági ellátás megszűnik
a) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,
b) az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.
(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő
a) kérte,
b)49 más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,
c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
d)50
e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
(2a)51
(3)52 A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c) és e)–g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.
(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.
(5)53 Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés e) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.
4/A. 54 A kivételes rokkantsági ellátás
13/A. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között – kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,
a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
b) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
c)55 akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, és
d)56
e) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.
(3) A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
(4) A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.
(5) A kivételes rokkantsági ellátás havi összege
a) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés b) pontjában,
b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés c) pontjában,
c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a 12. § (2) bekezdés d) pontjában
meghatározott összeg 65 százaléka.
(6) A kivételes rokkantsági ellátást a 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn.
(7)57
(8) A kivételes rokkantsági ellátásra – ha e § eltérően nem rendelkezik – a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok
14. § (1)58 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.
(1a)59 Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés véglegessé válását követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.
(2)60 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben meghatározott eljárás, valamint az ezzel összefüggésben indult közigazgatási per – ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is – költség- és illetékmentes.
(3)61 Az állami adóhatóság az ellátás megállapítása céljából a rehabilitációs hatóság megkeresésére közli
a) a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a biztosításban töltött napok számát,
b)62 a 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan – a havi átlagjövedelem meghatározása érdekében – az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti havi adó- és járulékbevallásban bevallott társadalombiztosítási járulék alapot képező havi jövedelmi adatokat.
(4)63 A rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából – amennyiben az a tényállás tisztázása érdekében szükséges – a foglalkoztatótól, más adatszolgáltatásra kötelezettől, továbbá az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet.
(5)64
14/A. §65 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2. § szerinti jogosultsági feltételei tekintetében a kérelmező nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.
15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.
(2) A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.
(3)66 Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex minősítést végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni, kivéve, ha ezt az ügyfél kéri.
15/A. §67 (1) A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.
(2) A komplex minősítés időbeli hatálya
a)68 végleges egészségi állapotú, valamint az 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) és (1b) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
b) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
c) amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére
ca) rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
cb) rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig
tart.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt időtartamokon belül kerül sor.
16. §69 Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és az eljárást meg kell szüntetni.
16/A. §70 A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság az ellátás – 9. § (1) bekezdésében vagy a 12. § (1) bekezdésében meghatározott – legkisebb összegének megfelelő előleget állapíthat meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.
16/B. §71 Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértőként jár el,
a) a közlekedőképesség vizsgálata esetén az eljárására irányadó határidő 50 nap,
b) az a) pontban nem említett esetben az eljárására irányadó határidő 21 nap.
16/C. §72
17. § (1)73 A rokkantsági ellátásban részesülő tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
c)74
(2)75
(3)76 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha
a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
b) keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy
c)77
(4)78
18. § (1) A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők.
(2)79 Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsággal és az ellátás folyósításával kapcsolatos döntés azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(3)80 A megállapított rokkantsági és rehabilitációs pénzbeli ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak a Kormány által kijelölt szerv által folyósított ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illette volna meg. A beszámítást a Kormány által kijelölt szerv határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell követelni.
19. §81 (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez
a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b) az ellátott kérelmére,
c)82 a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,
d)83 olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
e) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
(1a)84 Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha
a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában
az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam a 10 évet nem haladja meg.
(1b)85 Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja alapján a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
(2)86 Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdése szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével – ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik – az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
(2a)87 Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.
(2b)88 Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A. § (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.
(3) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.
19/A. §89 (1) Ha az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján ez indokolt, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását a döntés közlésétől számított öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja.
(2) A rehabilitációs hatóság a jogszerűnél magasabb összegben megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását egy ízben, az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül alacsonyabb összegben újra megállapítja.
(3) Ha az ellátás megállapítására a jogosultsági feltételek hiányában került sor, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül megszünteti.
(4) A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazható, ha az ellátást megállapító határozatot a bíróság már elbírálta.
(5) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának alacsonyabb összegben történő újra megállapítását és megszüntetését hivatalból kell elrendelni, ha
a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülőnek nem felróható, az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjától, vagy
b) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülőnek felróható, az ellátás megállapításának kezdő időpontjára visszamenőlegesen.
(6) Ha a megváltozott munkaképességű személy ellátását újra megállapítják vagy megszüntetik, a korábban megállapított ellátás nem folyósítható.
(7) Ha a visszakövetelt vagy megtérített ellátás összege megváltozik, a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásával összefüggő követelését – a korábban megállapított követelés egyidejű megszüntetése mellett – újra megállapítja.
19/B. §90 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a rehabilitációs hatóság eljárásában a döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
20. §91 (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv. VIII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem jogszabálysértő elutasításának vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapításának jogkövetkezményeire az Ebtv. 61. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az Ebtv. rendelkezéseinek (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmazása során az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.
(4) Ha a jogosulatlan felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból vagy szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült, a jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt.
(5)92 Ha a jogalap nélkül felvett vagy fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátás összege nem éri el a 10 000 Ft-ot, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.
20/A. §93 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.
(2) Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
20/B. §94 (1) A foglalkoztatónak az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás vagy rokkantsági ellátás több foglalkoztatónál elszenvedett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés együttes következménye alapján került megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni az ellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből, foglalkozási megbetegedésekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
(3) Az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti megtérítésre egy összegben kerül sor, ha
a) a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy
b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással vagy végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.
(4) Az egyösszegű megtérítés esetén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló összeg meghatározásakor
a) rehabilitációs pénzbeli ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amelyre az ellátást megállapították,
b) rokkantsági ellátás esetén azt az időtartamot kell alapul venni, amely az ellátás megállapítása alapjául szolgáló minősítésben, komplex minősítésben megjelölt felülvizsgálat időpontjáig, végleges minősítés esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig tart.
(5) Az egyösszegű megtérítés összegét a megtérítendő ellátásnak
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelem benyújtását megelőző hónapban,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző hónapban érvényes összege alapulvételével kell meghatározni.
(6)95 A kötelezett az egyösszegű megtérítési kötelezettségnek a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül köteles eleget tenni.
20/C. §96 Az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti megtérítési kötelezettség esetén az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosult egészségkárosodásáért felelős, olyan arányban köteles az ellátást megtéríteni, amilyen az ebből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
20/D. §97 Az Ebtv. 70. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rehabilitációs hatóság a követelését
a) az Ebtv. 66. §-a szerinti visszafizetésre kötelező határozattal vagy megtérítésre kötelező határozattal, továbbá
b) az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítésre kötelező határozattal
érvényesíti.
20/E. §98 (1)99
(2) A rehabilitációs hatóság a méltányossági jogkörben hozott döntésében annak végrehajtását feltételhez is kötheti. Ha a fizetésre kötelezett a méltányossági jogkörben hozott döntésben meghatározott feltételt nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik.
20/F. §100 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak – az Ebtv. 67. § (1) bekezdése és az Ebtv. 68. § (1) bekezdése szerinti – megtérítésére történő kötelezés iránti eljárásban az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljáró rehabilitációs hatóság számára a megtérítésre kötelezhető személy ismertté válik.
6. Adatkezelés
21. §101 (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon
a) a kérelmező, jogosult
aa) természetes személyazonosító adataira,
ab) biztosítási jogviszonyának időtartamára,
ac) lakó- és tartózkodási helyére,
ad) egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára és az abban bekövetkezett változásokra,
ae) szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára,
af) iskolai végzettségére és szakképzettségére,
ag) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,
ah) jövedelmére,
ai) keresőképtelenségére,
aj társadalombiztosítási azonosító jelére,
ak)102 nemére,
al)103 állampolgárságára, huzamos tartózkodási jogosultságára, menekült és oltalmazott jogállására és
am)104 elhalálozása időpontjára
b) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, kezdő és befejező időpontjára, és
c) a komplex minősítés során megállapított körülményekre
vonatkozó adatokat kezelheti.
(2)105 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallás alapján az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz. A rehabilitációs hatóság az adóazonosító jelet az e bekezdés, valamint a 14. § (3) bekezdés szerinti adatok átvételével összefüggésben használhatja.
(3)106 A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, az állami foglalkoztatási szerv, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a családtámogatási ellátásokat megállapító szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
(5) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(5a)107 Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(6) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(7)108 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás Tbj. 60. § (1) bekezdésében meghatározott adatait
a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 évig,
b) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított 10 évig
őrzi meg. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.
21/A. §109 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartáshoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyek (a továbbiakban: felhasználó) nyilvántartása – a hozzáférési jogosultság ellenőrzése céljából – tartalmazza a felhasználó következő adatait:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) annak a szervnek a megnevezését és székhelyét, amelynek nevében a felhasználói jogát gyakorolja és
c) a jogosultságait.
(2) Amennyiben a felhasználó a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartást rendszer-rendszer kapcsolat útján éri el, akkor a rehabilitációs hatóság a kapcsolódó szerv (rendszer) (1) bekezdésben meghatározott adatait tartja nyilván. A felhasználók nyilvántartása egyéb adatainak nyilvántartása a rendszerkapcsolat útján kapcsolódó szerv feladata.
(3) A felhasználó (1) bekezdés szerinti adatait a hozzáférési jogosultság megszűnését követő 5 évig kell megőrizni.
21/B. §110 (1) A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet
a) a megváltozott munkaképességű személyről, ha
aa) rehabilitációs ellátásban részesül vagy
ab) önként kéri a nyilvántartásba vételét,
b) az akkreditált szolgáltatókról,
c) az akkreditált munkaadókról, és
d) az akkreditált és egyéb munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók számára felajánlható betöltetlen álláshelyeiről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy
aa) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab) nemét,
ac)111 állampolgárságát, huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy oltalmazott jogállását,
ad) lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, a közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulása esetén a közeli hozzátartozó nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
ae) korábbi minősítések, illetve a komplex minősítés során megállapított körülményeire (rehabilitálhatóságára) vonatkozó adatokat, ha a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,
af) szociális helyzetére, ellátásaira és orvosi rehabilitációs szükségleteire vonatkozó adatokat,
ag) iskolai végzettségére, szakképzettségére, egyéb végzettségére, jártasságára vonatkozó adatokat,
ah) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére, tevékenységeire vonatkozó adatokat,
ai) munkavállalásának személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat,
aj) részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,
ak) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről értesítést kér;
b) az akkreditált szolgáltató
ba) nevét,
bb) székhelyét,
bc) telephelyét,
bd) gazdálkodási formáját,
be) adószámát,
bf) által nyújtott rehabilitációs szolgáltatások körét,
bg) elérhetőségét;
c) az akkreditált és egyéb munkaadó
ca) nevét,
cb) székhelyét,
cc) telephelyét,
cd) gazdálkodási formáját,
ce) adószámát,
cf) elérhetőségét;
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti betöltetlen álláshely tekintetében
da) a munkakör megnevezését, tartalmát,
db) a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,
dc) a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,
dd) a munkavégzés helyét,
de) a bejelentés időpontját.
(3) Törölni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nyilvántartásba vett személy és közeli hozzátartozója adatait, amennyiben ezt a megváltozott munkaképességű személy kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,
b) a közeli hozzátartozónak a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján nyilvántartásba vett adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,
c) a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személy adatait, ha ezt kéri, együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezésének napjával – ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások közül kizárólag rehabilitációs célú munkaközvetítést kér, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével,
d) az akkreditált szolgáltató adatait az akkreditált szolgáltatói minősítése megszűnését követő 5 év elteltével,
e) az akkreditált munkaadó adatait az akkreditált munkaadói minősítése megszűnését követő 5 év elteltével,
f) a nem akkreditált munkaadó adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az adatfelvételt követő 5 év elteltével.
(4) Az akkreditált munkaadó az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott – a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló – munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.
(5) E § alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személyt is.
21/C. §112 (1)113 A szociálpolitikáért felelős miniszter a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti eljárással, valamint az akkreditált munkáltató részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig – a 21. § (7) bekezdésben és a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.
(2) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatáshoz, képzéshez nyújtott, valamint a foglalkozási rehabilitációt elősegítő egyéb támogatások ügyében jogszabály alapján eljáró szerv a támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.
(3)114 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltató a részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatokat.
(4)115 Az akkreditált szolgáltató a részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdés a) pont ac)–ag) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatokat.
21/D. §116 (1) Ha a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult
a) rehabilitációs ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a rehabilitációs ellátás mértékének változásáról, folyósításának felfüggesztéséről, ismételt megállapításáról, megszűnéséről és megszüntetéséről,
b) rokkantsági ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, ennek tényéről, továbbá a rokkantsági ellátás mértékének változásáról, megszűnéséről és megszüntetéséről
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultságot megállapító rendvédelmi feladatokat ellátó szervet.
(2) Az ellátást folyósító szerv a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv erre irányuló tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.
(3) Ha a honvédelmi egészségkárosodási járadékra vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, vagy az ott meghatározott körülmények valamelyike bekövetkezik, akkor ezen tényekről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést folyósító szervet.
(4) Az ellátást folyósító szerv a honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést megállapító szerv tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg honvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.
(5)117 Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékra vagy egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott ellátásra jogosult vagy jogosulttá válik, vagy az ott meghatározott körülmények valamelyike bekövetkezik, akkor ezen tényekről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból 15 napon belül tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.
(6)118 Az ellátást folyósító szerv a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján szerez tudomást arról, hogy kinek a részére állapítottak meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékot vagy egészségkárosodási keresetkiegészítést, továbbá arról, ha ezen ellátások megszűntek.
21/E. §119 A rehabilitációs hatóság a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § d) és u) pontjában és 20. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.
7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
22. §120 A 23–24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
a)121 akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
b)122 aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
22/A. §123 (1) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során – legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben – a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki
a) köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
b) felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak
minősült.
(2) A 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál
a) 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
b) 21–100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
c) 101–250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
d) 251–500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
e) 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő
rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.
23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).
(1a)124 Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a)125 munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,
b)126 megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során
kell figyelembe venni.
(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
c)127 az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
e)128 a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonát,
f)129 a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.
(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.
(4a)130 Munkaerő-kölcsönzés esetén a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.
(5)131 A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen
a)132 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
b)133 a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
c)134 a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédelmi szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézmény,
d)135 a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
(7)136 A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a 22/A. § szerinti személy természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.
24. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.
(3)137 A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.
25. § (1)138 A szociálpolitikáért felelős miniszter az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton
a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,
b) bér- és költségtámogatást nyújthat,
c) képzési támogatást nyújthat,
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy vakok személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
(2)139
(3)140 A megváltozott munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személy határozott idejű munkaviszonya – a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően – az (1) bekezdés alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.
26. §141
26/A. §142 A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére komplex minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.
8. A foglalkozási rehabilitációs szakértő
27. § (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és
c)143 megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)144 Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.
(2a)145 A bejelentéshez mellékelni kell
a) a végzettséget, képesítést igazoló okiratok másolatát,
b) a szakmai gyakorlatot tanúsító igazolást,
c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást,
d)146
(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(3a)147 A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4)148 A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.
(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.
(6)149 A Kormány által kijelölt szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a foglalkozási rehabilitációs szakértők továbbképzéséről.
8/a.150 A rehabilitációs orvosszakértő
27/A. §151 (1) Rehabilitációs orvosszakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és
c)152 megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)153 Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn.
(2a)154 A bejelentéshez mellékelni kell
a) a végzettséget, képesítést igazoló okiratok másolatát,
b) a szakmai gyakorlatot tanúsító igazolást,
c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást.
(3)155 A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat.
(3a)156 A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4)157 A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.
(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.
(6)158 A Kormány által kijelölt szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a rehabilitációs orvosszakértők továbbképzéséről.
9. Záró rendelkezések
28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)159 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, felülvizsgálatával, megszüntetésével, továbbá a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésével és a megtérítéssel kapcsolatos eljárási szabályokat,160
b)161 a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítésre, rehabilitációs és orvosszakértői feladatok ellátására vonatkozó részletes eljárási szabályokat,162
c)163 a rehabilitációs szolgáltatásokra, azok támogatására, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, a rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személyek együttműködésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,164
d) a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,165
e)166 a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér-, többletköltség- és képzési támogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályait,167
f)168 az alapösszeg évenkénti mértékét,
g)169 a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,
h)170 a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében a munkaadó számára nyújtható szolgáltatásokat,
i)171 a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzéshez nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat,
j)172 a kivételes rokkantsági ellátásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
k)173 a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység és a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék, valamint a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket
rendeletben állapítsa meg.174
(2)175 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzéket vezető szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértők, rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervet rendeletben jelölje ki.176
(3)177 Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy a komplex minősítésre, továbbá a 33/B. § szerinti fizikai állapotjavulás visszamenőleges vizsgálatára (a továbbiakban: állapotvizsgálat) vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.178
(4)179
(4a)180
(5)181 Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.182
(6)183 Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.
29. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2011. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1–13. §, a 14. § (1)–(3) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15–28. §, a 30–73. §, a 75–89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91–119. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121–189. §, a 191. §, valamint a 194–198. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 74. §, 199. § (1) bekezdése, 200. § 2012. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 14. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 90. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
(6)184
29/A. §185 A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvény által szabályozott járulékkedvezmény igénybevételéhez 2012. január 1-jét megelőzően, a munkaügyi központtal kötött megállapodás esetében a járulékkedvezmény érvényesítésére a megállapodás megkötésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.
30. § (1) 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy – az e törvény szerinti ellátások megszüntetését követően – szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha megfelel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani.
(4) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén
a) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint,
b) 2012. január 1-jétől
ba) az I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével,
bb) a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével.
A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.
(5) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén
a) a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell megállapítani,
b) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra
ba) rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani, ha a kérelmező foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb)186 III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bc)187 II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és
bd)188 I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
(6) Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, állapotrosszabbodásról szóló határozat alapján a felemelt összegű rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításáról 2011. december 31-ével kell intézkedni.
(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján
a) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy a 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltött személynek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani,
b) az a) pont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani
a határozatban megjelölt összegben.
(9)189 A megváltozott munkaképességű személy e törvény szerinti ellátásokra való jogosultságát nem érinti az a keresetnövekedés, amellyel foglalkoztatója a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte a megváltozott munkaképességű személy keresetét, ha e törvény szerint a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet végezhet és közfoglalkoztatásban részt vehet.
(10)190 A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások változatlanul megilletik azt a foglalkoztatót, aki a megváltozott munkaképességű személyek keresetét a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékének megfelelően növelte.
(11)191 E törvénynek az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 30. § (9) és (10) bekezdését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.
31. § A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.
32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)–(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó
a) I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,
d) átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.
(1a)192
(2)193
(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.
33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)–(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.
(1a)194
(2)195 Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7–9. §-ban és a 10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy
a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,
b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,
c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,
d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
(5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén – a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével – nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.
(6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.
(7)196 A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást – ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik – az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
(8)197 A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás – a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – emelése, valamint az özvegyi nyugdíj – a Tny. 102/F. §-ának a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – csökkentése nem hajtható végre, az erről szóló határozatokat vissza kell vonni.
(9)198 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv az özvegyi nyugdíjra és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra együttesen jogosult személyek esetében megállapítja a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek, valamint a Tny. 102/F. §-ának – 2012. szeptember 1-jén hatályos – rendelkezései alapján csökkentett özvegyi nyugdíj és megemelt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás együttes havi összegének, valamint ezen ellátások 2012 augusztusára járó együttes havi összegének különbözetét. Ha a különbözet pozitív, a rokkantsági ellátást, illetve a rehabilitációs ellátást e különbözet havi összegével 2012. szeptember 1-jei időponttól kezdődően meg kell emelni. Az emelésről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2012. október 15-éig határozattal intézkedik.
33/A. §199 (1) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően az ellátott
a) rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás összegét a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy az – az állapotjavulás kivételével – nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél,200
b) rehabilitációs ellátásra jogosult, az ellátás összege megegyezik
ba)201 a döntés időpontjában érvényes közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,
bb)202 a döntés időpontjában érvényes közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során havi átlagjövedelemként a 2011. december 31-én
a) rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,
b) átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,
c) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,
d) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,
e) I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát
kell figyelembe venni.
(2a)203 Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított rehabilitációs ellátás felülvizsgálata során havi átlagjövedelemként a minimálbért kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
(4) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát 2012. január 1-jét követően, de az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően elvégezték, az ellátás összegének az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával történő módosításáról a rehabilitációs hatóság 2012. október 31-éig dönt.
33/B. §204 (1) Ha a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, és az ellátás összege a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél alacsonyabb mértékben került meghatározásra, az érintett személy részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2022. március 31-éig 500 000 Ft kompenzáció egyösszegű kifizetéséről gondoskodik, ha az érintett személy 2022. február 28-áig előzetesen nyilatkozik arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igénye nincs.
(2) Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerinti kompenzációt nem fogadja el, a 2022. június 30-áig benyújtott kérelmére a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végez. Az állapotvizsgálat célja annak meghatározása, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be.
(3) Az érintett személyt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv a hirdetményi értesítésen felül 2021. december 31-éig hivatalból megküldött felhívásban értesíti az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat, illetve a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának lehetőségéről. Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat, illetve a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának lehetőségéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2021. november 15-étől 2021. december 31-éig a hatósági eljárás szabályai szerint hirdetményt tesz közzé.
(3a)205 Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. március 1-jén, a (2) bekezdés szerinti kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. július 1-jén kezdődik.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem alapján a rehabilitációs hatóság az állapotvizsgálatot legkésőbb 2023. június 30-áig végzi el.
(5) Ha az állapotvizsgálat alapján a rokkantsági ellátásban részesülő személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be vagy a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható, a rehabilitációs hatóság a rokkantsági ellátás összegét – ha az az ellátott számára kedvezőbb – újra megállapítja úgy, hogy az nem lehet kevesebb a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél.
(6) Ha az állapotvizsgálat alapján az érintett személy fizikai állapotában tényleges javulás nem következett be vagy a fizikai állapotjavulás ténye nem bizonyítható, részére a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összege és a ténylegesen folyósított rokkantsági ellátás összegének különbözete legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg is jár. A rehabilitációs hatóság a visszamenőlegesen járó különbözet egyösszegű megfizetéséről dönt.
(7)206 Az (1) bekezdés szerinti kompenzáció és a (6) bekezdés alapján visszamenőlegesen járó különbözet más törvény alkalmazása során rokkantsági ellátásnak minősül.
34. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek – felülvizsgálat elvégzése nélkül – az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.
(2) A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet.
(4) Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.
(5)207 Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.
(6)208 Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014. május 31-éig – 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal – hivatalból módosítja.
35. § A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.
36. § A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.
37. § (1)209 A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét követően kiadott szakhatósági állásfoglalásokra, hatósági bizonyítványokra, komplex minősítésekre kell alkalmazni.
(2)210 A 25. §-t 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A 2013. január 1-je előtt folytatott foglalkoztatás tekintetében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal, azok visszakövetelésével kapcsolatban az Flt. 2011. december 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
38. § (1)211 A 23–24. § alkalmazásában
a)212 a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt,
b)213 az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig
megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.
(2)214 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs hatóság elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.
(3)215 A 25. § alkalmazásában rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni
a)216 azt a személyt is, aki a 30. § (4)–(5) bekezdése vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,
b)217 a rokkantsági járadékban részesülő személyt is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,
c)218 a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt is a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig,
d) azt az a)–c) pont alá nem tartozó személyt is, akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, a 26/A. § szerinti hatósági bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig,
e)219 a rehabilitációs járadékban részesülő személyt is.
f)220 a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyt is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.
38/A. §221 E törvénynek a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés e) pontját 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.
38/B. §222 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés f) pontját a 2014. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.
38/C. §223 (1) A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha
a) az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban esedékes, vagy
b) a 33. § (6) bekezdése szerinti
felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósításról szóló döntést követően a rokkantsági ellátásban részesülő személy 19. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerinti okból történő felülvizsgálatára kerül sor, a felülvizsgálatra a 33. § (7) bekezdését, valamint a 33/A. §-t kell alkalmazni.
(3)224
38/D. §225 Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdését és 38/C. §-t a 2015. augusztus 1-jén folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban még nem kell alkalmazni.
38/E. §226 A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított 7. § (3), (4) és (5) bekezdését a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a keresőképtelenségre tekintettel került szüneteltetésre, az ellátás időtartama a keresőképtelenség időtartamával meghosszabbodik.
38/F. §227 (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt rendelkezést a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt 2016. május 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, az ellátást 2016. május 1-jétől kell továbbfolyósítani. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2016. április 30-áig hatályos rendelkezések alapján a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, a 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését a továbbiakban is alkalmazni kell.
(3) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 9. § és 12. § rendelkezéseit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(4) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvénnyel megállapított 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
(5) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény által megállapított 20. §-t a 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
38/G. §228 (1)229 Ha a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. § (1) bekezdése alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági nyugdíj megszerzése érdekében kötött megállapodás 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között került megszüntetésre, a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett – (a továbbiakban együtt: igénylő) előzetes biztosítási idejének a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításakor be kell számítani
a) a 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között megszüntetett megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, és
b) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2017. július 1-jéig megkötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt is.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mintha az igénylő azt a 2014. január 1-je és 2016. december 31-e közötti, 2017. január 1-jéhez legközelebb eső időszakban szerezte volna.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha
a) az igénylő 2012. január 1-jén nem minősült megváltozott munkaképességű személynek,
b) az igénylő 2017. január 1-jén megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, vagy a 2012. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszak egészében vagy egy részében megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült,
c) az igénylő saját jogú nyugellátásban részesül,
d) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra tekintettel befizetett járulékokat visszafizették.
(4) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával legkorábban 2017. január 1-jei kezdő időponttal állapítható meg.
38/H. §230 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését231 követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
38/I. §232 (1) Ha a megváltozott munkaképességű személy – az ellátás iránti kérelmet a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító 2018. január 1-jét megelőzően jogerőssé vált döntésben foglaltak szerint – rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmét 2018. december 31-éig nyújthatja be.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján benyújtott kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
38/J. §233 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról szóló 2020. évi CLXXI. törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 3. pontját, 10. § (2) bekezdés c) pontját, 13. § (2) bekezdés b) pontját, 15/A. § (2) bekezdés a) pontját, valamint a 20/F. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
39. § (1)234 Ez a törvény
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
(3)235 E törvény
a) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek;
b) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
10. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
40. §236
11. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
41. §237
12. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
42. §238
13. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
43. §239
44. §240
45. §241
46. §242
14. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
55–65. §243
15. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
66. §244
16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
67–69. §245
17. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
70–71. §246
18. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
72. §247
19. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
73. §248
20. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
74. §249
21. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
75. §250
22. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
76. §251
23. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
77. §252
24. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása
78–82. §253
25. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása
83. §254
26.255
84–89. §256
90. § (1)257
(2)258
27. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
91. §259
28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
92. §260
29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
93. §261
30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
94–103. §262
31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
104. §263
32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
105. §264
33. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
106. §265
34. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása
107–111. §266
35. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
112. §267
36. A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény módosítása
113. §268
37. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
114. §269
38. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
115. §270
116. §271
117. §272
39. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
118. §273
40. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
119. §274
41.275
120. §
42. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
121. §276
122. §277
123. §278
124. §279
125. §280
126. §281
127. §282
128. §283
129. §284
130. §285
131. §286
132. §287
133. §288
134. §289
135. §290
136. §291
137. §292
138. §293
139. §294
140. §295
141. §296
142. §297
43. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
143. §298
144. §299
145. §300
146. §301
147. §302
148. §303
149. §304
150. §305
151. §306
152. §307
153. §308
154. §309
155. §310
156. §311
157. §312
158. §313
159. §314
44. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
160. §315
161. §316
162. §317
163. §318
164. §319
165. §320
166. §321
167. §322
168. §323
45. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosítása
169. §324
46. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
170. §325
171. §326
172. §327
173. §328
174. §329
175. §330
176. §331
177. §332
178. §333
179. §334
180. §335
181. §336
182. §337
183. §338
184. §339
185. §340
186. §341
47. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
187. §342
48. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
188. §343
49. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
189. §344
50.345
190. §
51.346
191. §
192. §
193. §
52. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
194. §347
195. §348
196. §349
197. §350
53.351
198. §
54.352
199. § (1)353
(2)354
200. §355
55.356
201. §
A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 20-ai ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 29.
Az 1. § (2) bekezdés 3. pontja a 2012: CCVIII. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: XXVI. törvény 51. § a) pontja és 52. §-a, a 2019: CXXII. törvény 160. § 1. pontja, a 2020: CLXXI. törvény 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az Alkotmánybíróság a 2/2018. (IV. 6.) AB határozat 1. pontjával megállapította, hogy az 1. § (2) bekezdés 3. pont második fordulata alkalmazása során az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdéséből és XIX. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a havi átlagjövedelem számításának szabályát valamennyi olyan ellátásra jogosultra alkalmazni kell, aki a referencia-időszak kezdetét követően rendelkezik legalább 180 naptári napi, egészségbiztosítási járulékfizetés alapját képező jövedelemmel.
Az 1. § (2) bekezdés 4. pontja a 2016: XXVI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés 4. pont a) alpontja a 2019: CXXII. törvény 160. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés 6. pontja a 2016: XXVI. törvény 51. § b) pontja, a 2019: CXXII. törvény 160. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés 10. pontja a 2013: CCXXV. törvény 1. §-ával megállapított, a 2015: CCXXIII. törvény 83. §-a, a 2018: CXVII. törvény 89. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés 11. pontját a 2016: XXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXXII. törvény 160. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés 12. pontját a 2016: XXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXXII. törvény 160. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés 13. pontját a 2019: CXXII. törvény 159. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: XXVI. törvény 51. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXV. törvény 2. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 2019: CXXII. törvény 161. §-a, a 2023. évi CIX. törvény 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10/2020. (V. 28.) AB határozat 1. pontja alapján a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti időtartam meghatározása során az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből származó alkotmányos követelmény, hogy ha az Emberi Jogok Európai Bírósága konkrét egyedi ügyben, Magyarországra nézve kötelező jogerős döntésében azért állapítja meg az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkének sérelmét, mert a kérelmező számára valamely, egyébként biztosítási időt is keletkeztető ellátást, melyet folyósítani kellett volna, nem folyósítottak, akkor a nem folyósított ellátás által keletkező biztosítási időt is figyelembe kell venni.
A 10/2020. (V. 28.) AB határozat 1. pontja alapján a 2. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti időtartam meghatározása során az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből származó alkotmányos követelmény, hogy ha az Emberi Jogok Európai Bírósága konkrét egyedi ügyben, Magyarországra nézve kötelező jogerős döntésében azért állapítja meg az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkének sérelmét, mert a kérelmező számára valamely, egyébként biztosítási időt is keletkeztető ellátást, melyet folyósítani kellett volna, nem folyósítottak, akkor a nem folyósított ellátás által keletkező biztosítási időt is figyelembe kell venni.
A 10/2020. (V. 28.) AB határozat 1. pontja alapján a 2. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti időtartam meghatározása során az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből származó alkotmányos követelmény, hogy ha az Emberi Jogok Európai Bírósága konkrét egyedi ügyben, Magyarországra nézve kötelező jogerős döntésében azért állapítja meg az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkének sérelmét, mert a kérelmező számára valamely, egyébként biztosítási időt is keletkeztető ellátást, melyet folyósítani kellett volna, nem folyósítottak, akkor a nem folyósított ellátás által keletkező biztosítási időt is figyelembe kell venni.
A 2. § (1) bekezdés b) pontját a 2023. évi CIX. törvény 45. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: XXVI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés b) pontja a 2016: XXVI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCXXV. törvény 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés a) pontja a 2014: CXI. törvény 134. § (5) bekezdés a) pontja, a 2018: CXVII. törvény 90. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: LXXII. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés c) pontját a 2012: CXVIII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXXII. törvény 160. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés d) pontját a 2018: CXVII. törvény 86. §-a iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2019. CX. törvény 76. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés a) pontja a 2019. CX. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CLXXI. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1a) bekezdését a 2016: XXVI. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (3) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (4) bekezdését az Alkotmánybíróság a 40/2012. (XII. 6.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2012. december 7. napjával. Újonnan a 2012: CCVIII. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019. CX. törvény 76. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XXVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4b) bekezdését a 2016: XXVI. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. § (4c) bekezdését a 2018: CXVII. törvény 87. §-a iktatta be.
A 7. § (5) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 176. § a) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (6) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.
A 9. § a 2016: XXVI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (2) bekezdés b) pontját újonnan a 2016: XXVI. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CLXXI. törvény 8. § b) pontja.
A 10. § (2) bekezdés c) pontja a 2020: CLXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés f) pontja a 2019: CX. törvény 76. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2a) bekezdését a 2016: XXVI. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CLXXI. törvény 8. § b) pontja.
A 10. § (3) bekezdése a 2024. évi XV. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § a 2016: XXVI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXVII. törvény 89. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXVII. törvény 89. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2020: CLXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: CLXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés d) pontját a 2020: CLXXI. törvény 8. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (2a) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CLXXI. törvény 8. § d) pontja.
A 13. § (3) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 51. § f) pontja, a 2020: CLXXI. törvény 8. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (5) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 51. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 4/A. alcímet (13/A. §) a 2017: LXXII. törvény 76. §-a iktatta be.
A 13/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2023. évi CIX. törvény 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13/A. § (1) bekezdés d) pontját a 2023. évi CIX. törvény 45. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13/A. § (7) bekezdését a 2019: CX. törvény 76. § (9) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (1) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 386. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1a) bekezdését a 2016: XXVI. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XV. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 386. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 387. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: CLIX. törvény 193. § 1. pontja, a 2019: CXXII. törvény 160. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (4) bekezdését a 2015: VIII. törvény 20. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXVI. törvény 34. § (3) bekezdése iktatta be.
A 14. § (5) bekezdését a 2015: VIII. törvény 20. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.
A 14/A. §-t a 2017: L. törvény 385. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi CIX. törvény 45. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. §-t a 2016: XXVI. törvény 36. §-a iktatta be.
A 15/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: CXVII. törvény 89. § c) pontja, a 2020: CLXXI. törvény 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § a 2017: L. törvény 385. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16/A. §-t a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 385. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16/B. §-t a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 16/C. §-t a 2017: L. törvény 385. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 76. § (9) bekezdés b) pontja.
A 17. § (1) bekezdése a 2015: CXXXIII. törvény 32. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: XXVI. törvény 51. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés c) pontját a 2020: CLXXI. törvény 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (2) bekezdését a 2020: CLXXI. törvény 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (3) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdés c) pontját a 2020: CLXXI. törvény 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (4) bekezdését a 2020: CLXXI. törvény 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontja, a 2017: L. törvény 386. § c) pontja és 387. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 36. §-a iktatta be.
A 19. § a 2012: CXVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: CXXXIII. törvény 36. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés d) pontja a 2016: XXVI. törvény 51. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1a) bekezdését a 2015: CXXXIII. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 76. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1b) bekezdését a 2019: CX. törvény 76. § (6) bekezdése iktatta be.
A 19. § (2) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (2a) bekezdését a 2016: XXVI. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (2b) bekezdését a 2017: LXXII. törvény 77. §-a iktatta be.
A 19/A. §-t a 2016: XXVI. törvény 39. §-a iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 385. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19/B. §-t a 2017: L. törvény 385. § (6) bekezdése iktatta be.
A 20. § a 2016: XXVI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a 2023. évi LXX. törvény 68. §-a iktatta be.
A 20/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 38. §-a iktatta be.
A 20/B. §-t a 2013: CCXXV. törvény 5. §-a iktatta be.
A 20/B. § (6) bekezdése a 2017: L. törvény 386. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/C. §-t a 2013: CCXXV. törvény 6. §-a iktatta be.
A 20/D. §-t a 2013: CCXXV. törvény 7. §-a iktatta be.
A 20/E. §-t a 2016: XXVI. törvény 41. §-a iktatta be.
A 20/E. § (1) bekezdését a 2019: CX. törvény 76. § (9) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20/F. §-t a 2020: CLXXI. törvény 3. §-a iktatta be.
[A 21. § (3a) bekezdésének a 2020: CXXXV. törvény 39. §-ával elrendelt módosítása, amely szerint a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „foglalkoztatás-felügyeleti” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 21. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontját a 2012: CXVIII. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § (1) bekezdés a) pont al) alpontját a 2012: CXVIII. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2023. évi XC. törvény 363. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés a) pont am) alpontját a 2012: CXVIII. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 193. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított, a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 312. §-a szerint módosított szöveg.
A 21. § (5a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § (7) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 39. § (3) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2019: CXXII. törvény 160. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 21/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 40. §-a iktatta be.
A 21/B. §-t a 2013: CCXXV. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXVI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.
A 21/B. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2023. évi XC. törvény 363. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/C. §-t a 2016: CIV. törvény 98. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21/C. § (1) bekezdése a 2022: IV. törvény 122. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/C. § (3) bekezdését a 2018: CXVII. törvény 88. §-a iktatta be.
A 21/C. § (4) bekezdését a 2020: CLXIV. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21/D. §-t a 2016: CXVII. törvény 33. §-a iktatta be.
A 21/D. § (5) bekezdését a 2020: CLII. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21/D. § (6) bekezdését a 2020: CLII. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21/E. §-t a 2019: CV. törvény 68. §-a iktatta be, szövege a 2022: XXI. törvény 120. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § a 2012: CXVIII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § a) pontja a 2016: XXVI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § b) pontja a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.
A 22/A. §-t a 2020: CLXXI. törvény 4. §-a iktatta be.
A 23. § (1a) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 9. §-a iktatta be.
A 23. § (1a) bekezdés a) pontja a 2017: CLIX. törvény 193. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (1a) bekezdés b) pontja a 2017: CLIX. törvény 193. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CCV. törvény 262. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés e) pontját a 2013: XCVII. törvény 76. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXLI. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XX. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés f) pontját a 2014: CI. törvény 88. §-a iktatta be.
A 23. § (4a) bekezdését a 2015: LXXIV. törvény 4. §-a iktatta be.
A 23. § (5) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 115. §-a szerint módosított szöveg.
A 23. § (6) bekezdés a) pontja a 2015: XLII. törvény 366. § (32) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § (6) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 6. §-a szerint módosított szöveg.
A 23. § (6) bekezdés c) pontját a 2012: CCV. törvény 262. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXLI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, a 2022: XXI. törvény 120. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (6) bekezdés d) pontját a 2020: CLII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (7) bekezdése a 2020: CLXXI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 193. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 44. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2022: IV. törvény 122. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 194. §-a hatályon kívül helyezte.
A 25. § (3) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 80. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXV. törvény 12. § c) pontja, a 2016: XXVI. törvény 51. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. §-t a 2018: CXVII. törvény 91. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 385. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 386. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be.
A 27. § (2a) bekezdés d) pontját a 2024. évi XV. törvény 19. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (4) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (6) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 386. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 27/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CXVIII. törvény 44. §-a iktatta be.
A 27/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 44. §-a iktatta be.
A 27/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 386. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 27/A. § (2) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 27/A. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27/A. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 385. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27/A. § (3a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 87. § (4) bekezdése iktatta be.
A 27/A. § (4) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 27/A. § (6) bekezdése a 2017: L. törvény 386. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXV. törvény 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.
A 28. § (1) bekezdés c) pontja a 2016: XXVI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CXVIII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított, a 2016: XXVI. törvény 51. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés f) pontját a 2013: CCXXV. törvény 14. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXVI. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: XXVI. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (1) bekezdés h) pontját a 2016: XXVI. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (1) bekezdés i) pontját a 2016: XXVI. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (1) bekezdés j) pontját a 2017: LXXII. törvény 78. §-a iktatta be.
A 28. § (1) bekezdés k) pontját a 2017: CLXXIX. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be.
A 28. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a 2021: XXXV. törvény 1. §-ával megállapított, a 2022: IV. törvény 122. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (4) bekezdését a 2017: CLXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 28. § (4a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 45. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CLXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése.
A 28. § (5) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 87. §-a, a 2015: CXXXIII. törvény 36. § b) pontja, a 2022: IV. törvény 122. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (6) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés e) pontja, a 2014: XXXV. törvény 87. §-a, a 2015: CXXXIII. törvény 36. § b) pontja, a 2022: IV. törvény 122. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (6) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 29/A. §-t a 2012: XXI. törvény 24. §-a iktatta be.
A 30. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 50. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (9) bekezdését a 2012: XXI. törvény 25. §-a iktatta be.
A 30. § (10) bekezdését a 2012: XXI. törvény 25. §-a iktatta be.
A 30. § (11) bekezdését a 2012: XXI. törvény 25. §-a iktatta be.
A 32. § (1a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLII. törvény 3. §-a.
A 32. § (2) bekezdését a 2020: CLXXI. törvény 8. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (1a) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXLII. törvény 3. §-a.
A 33. § (2) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 51. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (7) bekezdése a 2016: XXVI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (8) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXLII. törvény 2. §-a iktatta be.
A 33. § (9) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXLII. törvény 2. §-a iktatta be.
A 33/A. §-t a 2012: CXVIII. törvény 48. §-a iktatta be.
Az Alkotmánybíróság a 21/2018. (XI. 14.) AB határozat 2. pontjával megállapította, hogy a 33/A. § (1) bekezdés a) pontjának „– az állapotjavulás kivételével –” szövegrésze kizárólag azon ellátásra jogosultak esetén alkalmazható, akiknek nem csak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott jogi értelemben vett állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota is kedvezően változott.
A 33/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2016: XXVI. törvény 51. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2016: XXVI. törvény 51. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 33/A. § (2a) bekezdését a 2016: XXVI. törvény 48. §-a iktatta be.
A 33/B. §-t a 2021: XXXV. törvény 2. §-a iktatta be.
A 33/B. § (3a) bekezdését a 2021: CXXX. törvény 72. § (1) bekezdése iktatta be.
A 33/B. § (7) bekezdését a 2021: CXXX. törvény 72. § (2) bekezdése iktatta be.
A 34. § (5) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 10. §-a iktatta be.
A 34. § (6) bekezdését a 2013: CCXXV. törvény 10. §-a iktatta be.
A 37. § (1) bekezdése a 2015: VIII. törvény 20. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 24. §-át.
A 37. § (2) bekezdése a 2012: LXXXV. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CXCII. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.
A 38. § (1) bekezdés a) pontja a 2015: CXXXIII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXVIII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdését a 2012: CXCII. törvény 81. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCVII. törvény 76. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2013: CCXXV. törvény 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdés a) pontja a 2018: CXVII. törvény 89. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdés b) pontja a 2018: CXVII. törvény 89. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdés c) pontja a 2018: CXVII. törvény 89. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdés e) pontját a 2013: CCXXV. törvény 11. §-a iktatta be.
A 38. § (3) bekezdés f) pontját a 2015: CXXXIII. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.
A 38/A. §-t a 2013: XCVII. törvény 76. § (3) bekezdése iktatta be.
A 38/B. §-t a 2014: CI. törvény 89. §-a iktatta be.
A 38/C. §-t a 2015: CXXXIII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXVI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 38/C. § (3) bekezdését a 2020: CLXXI. törvény 8. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38/D. §-t a 2015: CXXXIII. törvény 35. §-a iktatta be.
A 38/E. §-t a 2015: CLXXXVI. törvény 175. § (9) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 38/F. §-t a 2016: XXVI. törvény 50. §-a iktatta be.
A 38/G. §-t a 2016: CLXVI. törvény 54. §-a iktatta be.
A 38/G § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CXXII. törvény 160. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 38/H. §-t a 2017: L. törvény 385. § (10) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.
A 38/I. §-t a 2017: LXXII. törvény 79. §-a iktatta be.
A 38/J. §-t a 2020: CLXXI. törvény 6. §-a iktatta be.
A 39. § (1) bekezdése a 2017: XLIV. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 39. § (3) bekezdése a 2017: CXLIII. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 41. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 43–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 43–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 43–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 43–54. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 55–65. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 66. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 67–69. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 70–71. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 72. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 73. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 74. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 75. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 76. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 77. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 78–82. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 83. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 26. alcím címét a 2016: LXVII. törvény 205. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 84–89. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 90. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 90. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 91. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 92. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 93. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 94–103. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 104. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 105. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 106. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 107–111. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 112. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 113. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 114. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 115–117. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 115–117. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 115–117. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 118. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 119. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 41. alcímet (120. §) a 2016: LXVII. törvény 205. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 121–142. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 143–159. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 160–168. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 169. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 170–186. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 187. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 188. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 189. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 50. alcímet (190. §) a 2016: LXVII. törvény 205. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 51. alcímet (191–193. §) a 2016: LXVII. törvény 205. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 194–197. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 194–197. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 194–197. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 194–197. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 53. alcímet (198. §) a 2016: LXVII. törvény 205. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. alcím címét a 2016: LXVII. törvény 205. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 199. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 199. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 200. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 55. alcímet (201. §) a 2016: LXVII. törvény 205. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás