2011. évi CXCI. törvény

1. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazásában:

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani

3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

(2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

4. § A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.

5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

(2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

6. § (1) A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

7. § (1) A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

(2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

(3) A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (a továbbiakban: keresőképtelenség) időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni.

(5) A rehabilitációs ellátás időtartamát – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – meghosszabbítani nem lehet.

(6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

8. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

(2) A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.

(3) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rehabilitációs ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

10. § (1) A rehabilitációs ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

(3) A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)–h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés h) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

11. § (1) A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

(2) Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

12. § (1) A rokkantsági ellátás összege

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

13. § (1) A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

(3) A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c)–g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben meghatározott eljárás – ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is – költség- és illetékmentes.

(3) A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából –

(4)³

(5) A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – az egészségbiztosítási szerv

15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

(2) A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

(3) Amennyiben a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában komplex minősítés során szakhatósági állásfoglalást adott az (1)–(2) bekezdésben foglaltakról, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést lefolytatni.

16. § A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

(2) A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

18. § (1) A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapító és megszüntető döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.

19. § A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

20. § A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

21. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz.

(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(5) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(6) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

22. § A 23–24. § alkalmazásában – a 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében meghatározottakon túl – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is,

23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

24. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

25. § (1) A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.

26. § A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

27. § (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.

(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket vezető szervet rendeletben jelölje ki.⁷

(3) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.

29. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–13. §, a 14. § (1)–(3) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15–28. §, a 30–73. §, a 75–89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91–119. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121–189. §, a 191. §, valamint a 194–198. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 74. §, 199. § (1) bekezdése, 200. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 90. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) 2012. január 1-jén hatályát veszti a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény.

30. § (1) 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy – az e törvény szerinti ellátások megszüntetését követően – szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha megfelel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(4) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

(5) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

(6) Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, állapotrosszabbodásról szóló határozat alapján a felemelt összegű rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításáról 2011. december 31-ével kell intézkedni.

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján

31. § A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)–(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó

(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)–(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7–9. §-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.

(3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

(5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén – a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével – nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.

(6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:

(7) A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.

(8) A (7) bekezdés alapján megállapított

(9) A (8) bekezdés szerinti ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

34. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek – felülvizsgálat elvégzése nélkül – az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.

(2) A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet.

(4) Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.

35. § A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.

36. § A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.

37. § (1) A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét követően kiadott szakhatósági állásfoglalásokra kell alkalmazni.

(2) A 25. §-t 2012. július 1-jétől kell alkalmazni. 2012. június 30-áig a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal kapcsolatban az Flt. és végrehajtási rendeletei 2011. december 30-án hatályos rendelkezései szerint kell eljárni.

38. § (1) A 23–25. § alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs hatóság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

39. § (1) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) E törvény a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

40. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 536. § (2) bekezdés c) pontjában a „rokkantságot” szövegrész helyébe a „rokkantságot, egészségkárosodást” szöveg lép.

41. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:

42. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. § (1) bekezdésében a „legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő” szöveg lép.

43. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

44. § (1) Az Flt. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Flt. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

45. § (1) Az Flt. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az Flt. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

46. § Az Flt. 25. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére]

„d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés”

(miatt kerül sor.)

47. § Az Flt. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:]

„e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,”

(időtartamával.)

48. § Az Flt. 29. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső)

„f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.”

49. § (1) Az Flt. 39. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)

„a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

(2) Az Flt. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.”

(3) Az Flt. 39/C. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A Munkaerőpiaci Alap bevétele:)

„b) a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka.”

50. § Az Flt. 54. § (14a) bekezdése a következő d)–e) ponttal egészül ki:

(Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső)

„d) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt.”

51. § (1) Az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(Az adatbázis tartalmazza a közfoglalkoztatottak tekintetében a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében:)

„ah) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),”

(2) Az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont b) pont ba) alpontja a következő 4. ponttal egészül ki:

(Az adatbázis tartalmazza a közfoglalkoztatottak tekintetében a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy)

„4. rehabilitációs ellátásban részesül-e.”

(3) Az Flt. 57/B. § (4) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

(A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:)

„4. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.”

(4) Az Flt. 57/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban. A települési önkormányzat jegyzője rögzítheti a (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat is.”

(5) Az Flt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valamint az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.”

(6) Az Flt. 57/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai ellátása érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) pontjában szereplő adataiba tekinthet be.”

52. § (1) Az Flt. 59/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék – a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt – egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

(2) Az Flt. 59/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.”

53. § Az Flt.

a) preambulumában az „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok” szövegrész helyébe az „A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog” szöveg,

b) 7. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 14. § (1) bekezdés d) pontjában és 17. §-ában a „járadékban” szövegrész helyébe az „ellátásban” szöveg,

d) 24. §-át megelőzően az „ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA” cím helyébe az „ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA” cím szöveg,

e) 24. §-ában az „álláskeresési támogatásként” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásként” szöveg,

f) 25. § (1) bekezdésének b) pontjában az „öt éven belül” szövegrész helyébe a „három éven belül” szöveg,

g) 25. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

h) 25. § (4) bekezdésében a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „jogosultsági idő”,

i) 27. § (1) bekezdésében az „öt év” szövegrész helyébe a „három év” szöveg,

j) 27. § (12) bekezdésében a „180 napot” szövegrész helyébe a „60 napot” szöveg,

k) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

l) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „90 napon át” szövegrész helyébe a „45 napon át” szöveg,

m) 30. § (3) bekezdésében az „öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

n) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „álláskeresők támogatásának” szövegrész helyébe az „álláskeresők ellátásának” szöveg,

o) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,

p) 54. § (9) bekezdés c) pontjában a „8 napon” szövegrész helyébe a „15 napon” szöveg,

q) 57/A. § (1) bekezdésében az „álláskeresési támogatással” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátással” szöveg,

r) 57/B. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről” szöveg, az „állami foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

s) 57/C. § (4) bekezdésében az „a regionális képző központ” szövegrész helyébe az „az állami felnőttképzési intézmény” szöveg,

t) 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontjában a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban” szöveg,

u) 58. § (9) bekezdés a) pontjában az „átmeneti járadékot,” szövegrész helyébe az „átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait,” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti az Flt.

a) 3. § (5) bekezdésében az „– az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően –” szövegrész,

b) 14. § (10) bekezdése,

c) 19. § (2) bekezdése és a §-t megelőző alcím,

d) 20. § (2) bekezdése,

e) 25. § (5) bekezdésében az „(ideértve a közfoglalkoztatást is)” szövegrész,

f) 26. § (6) bekezdése,

g) 27. § (5) bekezdése,

h) 28. § (1) bekezdés i) pontja,

i) 31. §-a,

j) 39. § (6) bekezdése,

k) 41/A–42/B. §-a, valamint a 41/A. §-t megelőző fejezetcím,

l) 49. §-a,

m) 57/A. § (10) bekezdése,

n) 58. § (5) bekezdés m) pontjában a „; a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy” szövegrész,

o) 58. § (8a) bekezdése,

p) 58. § (11) bekezdése.

14. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

55. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek az állami foglalkoztatási szervnek a megkötést követő harminc napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíteni (a továbbiakban együtt: bejelentési kötelezettség) az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlapon.”

(2) Az Mt. 41/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát az állami foglakoztatási szervnél letétbe kell helyezni.”

56. § Az Mt. 65. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:)

„i) a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét.”

57. § Az Mt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.”

58. § Az Mt. 87/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül.

(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

59. § Az Mt. a 129/A. §-át követően a következő alcímmel és 129/B. §-sal egészül ki:

„A cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezések

129/B. § (1) A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

(2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.

(3) A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

(4) A cselekvőképtelen munkavállaló esetében a Harmadik Rész VIII. fejezetének szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.”

60. § Az Mt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”

61. § (1) Az Mt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.”

(2) Az Mt. 138. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni azzal, hogy a 84. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.”

(3) Az Mt. 138. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.”

62. § (1) Az Mt. 211. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 2011. augusztus 1-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli szabadságok megszűnésekor a (6) bekezdés szerint köthető megállapodás alapján a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot lehet csak pénzben megváltani abban az esetben is, ha az igénybevett fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár a munkavállaló részére szabadság.”

(2) Az Mt. 211. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A kikölcsönzés ideiglenességére vonatkozó rendelkezéseket a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kikölcsönzés időtartamának számítása során kezdő időpontnak 2011. december 1-jét kell tekinteni.”

63. § Az Mt. a következő 211/B. §-sal egészül ki:

„211/B. § Ha a munkaviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

64. § Az Mt. 212. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„h) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”

65. § (1) Az Mt.

a) 1. § (1) bekezdésében, valamint 106/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 89. § (7) bekezdésében a „b)–h)” szövegrész helyébe a „b) és c)” szöveg,

c) 89. § (8) bekezdésében, 90. § (1) bekezdés g) pontjában, 91. §-ában a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban” szöveg,

d) 186. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

e) 186. § (2) bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe a „munkaképesség megváltozása, egészségkárosodás” szöveg,

f) 186. § (2) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

g) a 193/D. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaságon” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Mt. 89. § (6) bekezdésében az „a)–g) pontjai” szövegrész.

15. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

66. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján a felmentését kéri.

(2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § Ha a közszolgálati jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a köztisztviselő, ügykezelő a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

(3) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

a) 17. § (2) bekezdés e) pontja,

b) 17. § (8) bekezdése,

c) 19/A. § (4) bekezdése.

16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

67. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.

(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

68. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

69. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 37/B. § (3) bekezdése,

b) 78. § (4) bekezdésében az „ , illetve (3)” szövegrész.

17. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

70. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.”

71. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

a) 50. §-ában az „a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg,

b) 85. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg

lép.

18. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

72. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önsegélyező pénztár az 50/B–50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:]

„c) az 50/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások közül

ca) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cb) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cc) a rokkantsági járadék valamint az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;”

19. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

73. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

a) 2. § g) pontjában az „a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát, egészségkárosodását” szöveg

lép.

20. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

74. §⁸

21. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

75. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (1) bekezdésében a „jogosultsági feltételeinek” szövegrész helyébe a „jogosultsági feltételeinek, továbbá öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban és rehabilitációs ellátásban nem részesül” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „, rokkantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész.

22. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

76. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Nyugdíj:)

„l) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka;”

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 15. pontjában az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény,” szöveg,

b) 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában „az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe „az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szöveg,

c) 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpont d) pontjában a „rokkanttá nyilvánítása” szövegrész helyébe a „rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott munkaképessége” szöveg

lép.

23. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

77. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

„j) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.”

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § e) pontjában az „egészségbiztosítási szerv,” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság,” szöveg lép.

24. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

78. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy

b) az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.”

79. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XVIII. Fejezete „A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 207/A. §-sal egészül ki:

„207/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 208. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a 191. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”

80. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 341/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„341/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 207/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét – 2012. január 1-jétől kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

81. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 56. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „nyugellátásra” szövegrész helyébe a „nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

b) 64. § (3) és (4) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,

c) 173. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

d) 173. § (3) bekezdés c) pontjában az „a rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

e) 181. § (3) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében” szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 43. § (3) bekezdésében a „rokkantsági” szövegrész,

b) 181. § (1) és (2) bekezdése,

c) 185. §-a és az azt megelőző alcím,

d) 186. §-a és az azt megelőző alcím,

e) 187. és 188. §-a, valamint a 187. §-t megelőző alcím,

f) 190. §-a és az azt megelőző alcím,

g) 191. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 192/A. §-át megelőző alcím,

i) 342. § (1) bekezdés k) pontja és (3) bekezdése.

25. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása

83. § Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 49/A. §-a.

26. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

84. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.”

85. § (1) A Met. 6. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)

„j) a további jogsértés megelőzésének érdekében – a b) pont alkalmazhatóságának hiányában – megállapítja a munkáltató jogsértését.”

(2) A Met. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi hatóság, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre

a) társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a nyugdíj-megállapító szervvel,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a rehabilitációs hatósággal.”

86. § A Met. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A kiszabott munkaügyi bírságot a központi költségvetés javára kell befizetni.”

87. § (1) A Met. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.”

(2) A Met. 7/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A munkaügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggő engedély, illetve EU Kék Kártya nélküli foglalkoztatást megállapító, illetve befizetésre kötelező jogerős határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.”

88. § (1) A Met. 8/C. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon.”

(2) A Met. 8/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkaügyi hatóság a 6/B. § (1) bekezdése szerinti határozat esetében a munkáltatóra vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válását követő napon hozza nyilvánosságra a honlapján történő közzététel útján, és a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével törli. E határozatok esetében a (6) bekezdés nem alkalmazható.”

89. § A Met.

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 2/A. § (2) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság vezetője” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében a „d), l)–n) és p) pontjaiban foglalt esetekben” szövegrész helyébe a „p) pontjában foglalt esetben” szöveg,

d) 3. § (3) bekezdés a) pontjában az „f), h)–j) és l)–n) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f) és h) pontjaiban” szöveg,

e) 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „d), g), i) és k), valamint o) pontjában” szövegrész helyébe a „g), i), k), o), valamint s) pontjában” szöveg,

f) 3. § (4) bekezdésében az „a)–j), valamint l)–r) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–c), e)–i), valamint o)–s) pontjaiban” szöveg,

g) 6. § (2) bekezdésében a „c) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pontjában” szöveg,

h) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában” szövegrész helyébe a „valamint b), c), f), i) és k) pontjában” szöveg,

i) 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában” szövegrész helyébe az „e), g), h), o), p), q) és r) pontjában” szöveg,

j) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdésének c), d), l), m), n) pontjában foglalt rendelkezések” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés” szöveg,

k) 7. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában” szövegrész helyébe a „valamint e), g), h), o), p), q) és r) pontjában” szöveg

lép.

90. § (1) Hatályát veszti a Met.

a) 1. § (2) bekezdés a) pontja,

b) a 3. § (1) bekezdés d), j), l), m) és n) pontja,

c) a 6. § (1) bekezdés d) és f) pontja,

d) a 6/A. § (3) bekezdése,

e) a 7. § (9) és (10) bekezdése,

f) 7. § (8) bekezdésében a „– a 6. § (1) bekezdés f) pontját kivéve –” szövegrész,

g) a 11. § (4) bekezdésében „a 6/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában továbbá első jogsértésként a Módtv. hatálybalépését követően megállapított jogsértés vehető figyelembe”

szövegrész.

(2)⁹

27. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

91. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

a) 3. § i) pontjában, 22/E. §-t megelőző alcímben, 22/E. § (1), (3) és (4) bekezdésében a „szociális szakértői szerv” szövegrészek helyébe a „szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

b) 22/E. § (1) bekezdésében a „szakértői tevékenységének” szövegrész helyébe a „tevékenységének, szakértői tevékenységének” szöveg

c) 22/E. § (2) bekezdésében a „szociális szakértői szervnek” szövegrész helyébe a „szociális szakértői szervnek, rehabilitációs hatóságnak” szöveg,

d) 22/E. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti tevékenység, szakértői tevékenység” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontjában a „tevékenységének ellátását segítő” szövegrész és a 15/A. § (2) bekezdésében a „tevékenységének ellátását segítő” szövegrész.

28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

92. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (3) bekezdésében az „és az igazságügyi alkalmazott rokkantsági nyugellátásra nem szerzett jogosultságot” szövegrész.

29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

93. § (1) A Tbj. 4. § r) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(Igazgatási szerv)

„4. a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése és a 42–43/A. § alkalmazásánál a rehabilitációs hatóság.”

(2) A Tbj. 14. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Egészségbiztosítási ellátások:)

„d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

da) rokkantsági ellátás,

db) rehabilitációs ellátás;”

(3) A Tbj. 43. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból)

„i) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben a g) pont”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

(4) A Tbj. 44/A. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést)

„g) a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülők esetében az ellátást folyósító szerv”

(a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.)

(5) A Tbj.

a) 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában” szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban” szöveg, a „járadék összege” szövegrész helyébe a „járadék, ellátás összege” szöveg,

c) 41. § (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

d) 41. § (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

e) 43/A. § a) pontjában az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

f) 44/A. § (5) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv szakvéleményével” szövegrész helyébe az „az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti a Tbj.

a) 4. § f) pont 1. alpontjában a „, rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,

b) 4. § f) pont 2. alpontjában a „, rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,

c) 14. § (3) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontja,

d) 15. § (1) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjra,” szövegrész,

e) 16. § (1) bekezdés j) pontjában az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri,” szövegrész helyébe az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű,”

f) 18. § (3) és (6) bekezdése,

g) 26. § (1) bekezdésében a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a” szöveg,

h) 42. § (1) bekezdés e) pontjában és 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rokkantság fokára,” szöveg,

i) 44/A. § (4) bekezdésében az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában” szöveg.

30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

94. § A Tny. 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„k) megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.”

95. § A Tny. V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/D. §-sal egészül ki:

„44/D. § Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 12. § (1) bekezdésében foglaltak helyett – a 61. § szerinti kivétellel – kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 12. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mértékeknél.”

96. § A Tny. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az elhunyt jogszerzőnek a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányi idejét a 41. §-ban foglaltak szerint, de a tanulmányok időpontjára tekintet nélkül,

b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.”

97. § A Tny. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.”

98. § A Tny. 58. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az (1), (2) és (5) bekezdésben említett személy halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.

(4) Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül

a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy

b) megváltozott munkaképességűvé válik

és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.”

99. § A Tny. 61. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.”

100. § A Tny. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá a sérülés és a halál között okozati összefüggés van.”

101. § A Tny. a következő 102/D. §-sal egészül ki:

„102/D. § A 2012. január 1-jét megelőző időre folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj visszafizetésére és megtérítésére a 2011. december 31-én hatályos szabályokat 2011. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”

102. § A Tny.

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 22. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás” szöveg,

c) 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „gyermekgondozási díj folyósításának” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának” szöveg,

d) 39. § (1) bekezdésében az „ , a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4) bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének” szövegrész helyébe az „és 20. §-ának” szöveg,

e) 43/A. § (2) bekezdésében a „ , 20., 29. és 34.” szövegrész helyébe az „és 20.” szöveg,

f) 47. § (2) bekezdés b) pontjában, 58. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű” szöveg,

g) 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „saját jogú” szövegrész helyébe a „rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú” szöveg,

h) 53. §-ának (5) bekezdésében az „a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja” szövegrész helyébe az „az öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása” szöveg,

i) 54. § (1) bekezdésében a „haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek” szöveg,

j) 55. § (1) bekezdésében a „megrokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességűvé válik” szöveg,

k) 56. § (2) bekezdés b) pontjában a „rokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű” szöveg,

l) 58. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek” szöveg,

m) 60. § (3) bekezdésében a „halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult” szövegrész helyébe a „halt meg” szöveg,

n) 64. § (4) bekezdésében az „egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással” szövegrész helyébe a „egészségi állapottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal” szöveg,

o) 64. § (8) bekezdésében az „Egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „Egészségi állapottól függő” szöveg,

p) 64. § (9) bekezdésében az „Egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „Egészségi állapottól függő” szöveg, a „munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás” szövegrész helyébe a „munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetve egészségiállapot-romlás” szöveg,

q) 66. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkant vagy az árva részére kivételes nyugellátást, a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek – az előírt szolgálati idő kivételével – megfelelő személy részére kivételes rehabilitációs járadékot” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást” szöveg, 66. § (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott személyek” szövegrész helyébe a „meghatározott személyek, a rehabilitációs járadékban részesülő személy” szöveg,

r) 72. §-ában az „egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „egészségi állapottól függő” szöveg, a „komplex minősítést végez” szövegrész helyébe a „megvizsgálja az egészségi állapotot” szöveg,

s) 75. §-ában az „egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „egészségi állapottól függő” szöveg,

t) 87. § (1a) bekezdésében az „egészségkárosodások” szövegrész helyébe az „egészségkárosodások, egészségiállapot-romlások” szöveg,

u) 89. § (10) bekezdés a) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „baleseti hozzátartozói nyugellátásra” szöveg,

v) 96. § (2) bekezdés e) pontjában az „egészségkárosodás” szövegrész helyébe az „egészségkárosodás, egészségi állapot” szöveg,

w) 97. § (10) bekezdésében a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban” szöveg,

x) 101. § (5) bekezdésében a „költségvetési” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló” szöveg,

y) 101. § (5) bekezdés c) pontjában az „az a)–b)” szövegrész helyébe az „a b)” szöveg

z) 101. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetési törvényében” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg

lép.

103. § Hatályát veszti a Tny.

a) 1. § (1) bekezdésében a „ , megrokkanás, megrokkanással járó baleset” szövegrész,

b) 1. § (3) bekezdése,

c) 2. § (5) bekezdésében a „ , baleseti rokkantsági nyugdíját” szövegrész,

d) 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja,

e) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

f) 6. § (3) bekezdésének második mondata,

g) 15. §-a,

h) 21. § (2) és (3) bekezdésében a „ , baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész,

i) III. Fejezete,

j) 41. § (1) bekezdés b) pontja,

k) 44. § (2) bekezdése,

l) 44/B. §-ában az „ , illetve a rokkantsági” szövegrész,

m) 50. § (1) és (2) bekezdésében a „ , rokkantsági vagy baleseti rokkantsági” szövegrész,

n) 56. § (1) bekezdésében a „ , rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági” szövegrész,

o) 60. § (2) bekezdése,

p) 70. § (1) és (2) bekezdése,

q) 79. §-át megelőző alcímben az „és a baleseti nyugellátások” szövegrész,

r) 88. § (1) bekezdésében az „egészségkárosodásáért, megrokkanásáért vagy” szövegrész,

s) 89. § (4) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,” szövegrész,

t) 97. § (7) és (8) bekezdése,

u) 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész,

v) 101. § (5) bekezdés a) pontja.

31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

104. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:

„A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:”

(2) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés j) pontjában a „továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható,” szövegrész,

b) 23. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 24. § (6) bekezdésének utolsó mondata.

32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

105. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A megváltozott munkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,

b) 42/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,

c) 57. § (1) bekezdésében a „, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg” szövegrész helyébe a „, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (4) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy” szövegrész.

33. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

106. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 106. § felvezető szövegében a „társadalombiztosítási ellátások” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási, vagy szociális ellátások” szöveg,

b) 106. § c) pontjában az „a rokkantság fokának” szövegrész helyébe az „az egészségi állapot, egészségkárosodás” szöveg

lép.

34. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

107. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak az állomány tagjára, ha

a) a szolgálatra alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül,

b) az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte, vagy

c) a szolgálatra méltatlanná vált.”

108. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény„A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 236/A. §-sal egészül ki:

„236/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 237. § (2) bekezdése szerinti határozat alapján a 212. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”

109. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 286/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„286/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 236/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét – 2012. január 1-jétől kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

110. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 47. § (3) bekezdésében a „vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni” szövegrész helyébe az „ennek hiányában rendelkezési állományba helyezni, vagy – ha az állomány tagja a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül – felmenteni, illetve a jogosultság fennállása esetén nyugállományba helyezni” szöveg,

b) 59. § (5) bekezdés c) pontjában a „nyugellátásra” szövegrész helyébe a „nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

c) 68. § (3) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjra” szövegrész helyébe a „nyugdíjra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

d) 69. § (3) és (4) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrészek helyébe a „rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,

e) 194. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

f) 194. § (3) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

g) 202. § (3) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében” szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg,

h) 212. § (1) bekezdésében az „Az e törvény alapján járó nyugellátások és baleseti járadék” szövegrész helyébe az „A baleseti járadék, – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerinti, e törvény 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján kiszámításra kerülő – rögzített nyugdíj, valamint kormányrendeletben meghatározott esetben a szolgálati járandóság” szöveg,

i) 230. § (1) bekezdésében a „hivatásos állományból nyugállományba helyezett, valamint a szerződéses állományból rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett” szöveg,

j) 287. § (2) bekezdés h) pontjában a „nyugellátásra, baleseti járadékra” szövegrész helyébe a „baleseti járadékra” szöveg, az „összefüggésének” szövegrész helyébe az „összefüggésének és a rögzített nyugdíj” szöveg

lép.

111. § Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 47. § (2) bekezdésében a „rokkantsági” szövegrész,

b) 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „(rokkantsági, baleseti rokkantsági)” szövegrész,

c) 202. § (1) és (2) bekezdése,

d) 207. §-a és az azt megelőző alcím,

e) 208. §-a és az azt megelőző alcím,

f) 209–210/A. §-a és a 209. §-t megelőző alcím,

g) 211. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 212. §-át és 215. §-át megelőző alcímek.

35. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

112. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

(Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:

az érvényesség időtartama,)

„dd) amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya érvényességének kezdő időpontjától a kártya visszavonásáig terjedő időszak.”

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártya kiállításáig a kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell.”

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

(4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

113. § A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény

114. § (1) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 56. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

(2) Hatályát veszti a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/B. § (2) bekezdésében a „rendszeres szociális” szövegrész.

115. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

116. §¹⁰ A Pftv. a 16. §-t követően a következő III/B. fejezettel egészül ki:

117. § A Pftv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

118. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

119. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „19/A. § (1) bekezdésének j) és k) pontja és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „19/A. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény

120. § (1) Hatályát veszti

(2)–(5)¹¹

121. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

122. § Az Szt. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

123. § Az Szt. 20/C. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

124. § Az Szt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

125. § (1) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

126. § Az Szt. 33. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

127. § Az Szt. 34. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

128. § (1) Az Szt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Szt. 38. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

129. § Az Szt. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

130. § Az Szt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

131. § (1) Az Szt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Szt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

132. § Az Szt. 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

133. § Az Szt. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

134. § Az Szt. 58/A. §-a a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

135. § Az Szt. a következő 68/B. §-sal egészül ki:

136. § Az Szt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

137. § Az Szt. 92/G. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

138. § Az Szt. 132. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

139. § Az Szt. 140/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

140. § Az Szt. a következő 140/L. §-sal egészül ki:

141. § Az Szt. a következő 140/M. §-sal egészül ki:

142. § (1) Az Szt.

(2) Hatályát veszti az Szt.

143. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

144. § (1) A Gyvt. 24. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Gyvt. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

145. § A Gyvt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

146. § A Gyvt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

147. § A Gyvt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

148. § A Gyvt. 43. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

149. § A Gyvt. 43/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

150. § A Gyvt. a következő 44/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

151. § A Gyvt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

152. § (1) A Gyvt. 139. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(2) A Gyvt. 139. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

153. § A Gyvt. 145. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

154. § A Gyvt. 145. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

155. § A Gyvt. 146–151. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

156. § A Gyvt. a következő 161/D–161/H. §-sal egészül ki:

157. § (1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő y) és z) ponttal egészül ki:

158. § A Gyvt.

159. § Hatályát veszti a Gyvt.

160. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

161. § A Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

162. § A Cst. 12. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

163. § A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

164. § A Cst. 21. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

165. § A Cst. 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát” szövegrész helyébe a „rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát” szöveg lép.

166. § A Cst. 37. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

167. § A Cst. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

168. § Hatályát veszti a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontjában a „rendszeres szociális járadékban,” szövegrész.

169. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

170. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

171. § Az Mvt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

172. § Az Mvt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

173. § Az Mvt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

174. § Az Mvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

175. § (1) Az Mvt. 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mvt. 54. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Mvt. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az Mvt. 54. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

176. § Az Mvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

177. § Az Mvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

178. § (1) Az Mvt. 79. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mvt. 79. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Mvt. 79. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

179. § Az Mvt. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

180. § (1) Az Mvt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mvt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

181. § Az Mvt. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

182. § (1) Az Mvt. 86. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mvt. 86. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

183. § (1) Az Mvt. 87. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mvt. 87. §-a a következő 9/B. ponttal egészül ki:

(3) Az Mvt. 87. §-a a következő 14–15. ponttal egészül ki:

184. § (1) Az Mvt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az Mvt. 88. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az Mvt. 88. § (4) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

185. § Az Mvt.

186. § Hatályát veszti az Mvt. 19. § (2) bekezdése, valamint az Mvt. 84. § (4) bekezdésében a „súlyos” szövegrész.

187. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 35. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Szabstv. 140. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

188. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény

189. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az Efo tv. a következő 25. §-sal egészül ki:

(3) Az Efo tv.

190. §¹²

191. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kftv. 1. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(3) A Kftv. 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Kftv. 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A Kftv. 2. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

192–193. §¹³

194. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban ÁPBtv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

195. § (1) Az ÁPBtv. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az ÁPBtv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az ÁPBtv. 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

196. § Az ÁPBtv. 1. számú melléklete 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

197. § Az ÁPBtv. 2. számú melléklete 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

198. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 296. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

(3)¹⁴

199. § (1)¹⁵

(2)¹⁶

200. §¹⁷

201. §¹⁸