• Tartalom

2011. évi CXCIII. törvény

2011. évi CXCIII. törvény

a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról1

2011.12.29.
ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §2

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2–3. §3

MÁSODIK RÉSZ

ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

III. Fejezet

ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek

4. §4

2. Tőke- és szervezeti követelmények

5–6. §5

3. Tárgyi és személyi feltételek

7–9. §6

4. Jó üzleti hírnév

10. §7

5. Összeférhetetlenség

11. §8

6. Személyes ügyletek

12. §9

7. Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások

13–15. §10

8. Engedélyezési feltételek

16–17. §11

9. Az engedélykérelem elutasításának esetei

18. §12

10. A tevékenységi engedély visszavonásának esetei

19. §13

11. Működési feltételek

20–24. §14

12. Kiszervezés

25–26. §15

13. A befektetési alapkezelő felszámolása

27–35. §16

IV. Fejezet

ÁÉKBV-ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

14. Fióktelep létesítése, határon átnyúló szolgáltatás nyújtása

36–42. §17

V. Fejezet

LETÉTKEZELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

43–44. §18

HARMADIK RÉSZ

A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

VI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI ALAPOK LÉTREJÖTTE

15. A befektetési alapok nyilvántartásba vétele

45–49. §19

16. A befektetési alap részalapjai

50. §20

17. Befektetési jegy sorozatok

51. §21

18. A kezelési szabályzat

52–53. §22

VII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ÁTADÁSA

54. §23

VIII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI ALAP JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

19. A megszűnési eljárás általános szabályai

55–56. §24

20. Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése

57–59. §25

IX. Fejezet

BEFEKTETÉSI ALAP ÁTALAKULÁSA

60–61. §26

X. Fejezet

ÁÉKBV EGYESÜLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

62. §27

21. Az ÁÉKBV egyesülésének engedélyezése

63–65. §28

22. Harmadik fél általi ellenőrzés

66–67. §29

23. A befektetők tájékoztatásának általános szempontjai

68. §30

24. A befektetők tájékoztatásának kötelező tartalmi elemei

69–71. §31

25. A befektetőknek szóló tájékoztatás módszere

72. §32

26. A befektetők egyéb jogai

73. §33

27. Költségek és hatálybalépés

74–77. §34

XI. Fejezet

AZ EGYESÜLÉSRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

78. §35

XII. Fejezet

A SZÉTVÁLÁS SZABÁLYAI

79. §36

XIII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI JEGY

80–81. §37

XIV. Fejezet

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA

82–90. §38

28. Közvetítő igénybevétele a folyamatos forgalmazás során

91. §39

29. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok

92–95. §40

XV. Fejezet

ÁÉKBV ÁLTAL FORGALOMBA HOZOTT KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK HATÁRON ÁTNYÚLÓ FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA

30. ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGT-államban történő forgalomba hozatala

96–97. §41

31. Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatala

98. §42

XVI. Fejezet

A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK, A BEFEKTETŐKNEK TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, AZ ILLIKVID ESZKÖZÖK ELKÜLÖNÍTÉSE

32. A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai

99–100. §43

33. Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén

101. §44

34. A befektetők részére történő kifizetések

102. §45

35. A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

103. §46

XVII. Fejezet

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

36. A tájékoztató

104. §47

37. A kiemelt befektetői információ

105. §48

38. A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei

106–110. §49

39. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok

111–113. §50

40. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

114. §51

41. A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések

115. §52

42. A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja

116. §53

NEGYEDIK RÉSZ

A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XVIII. Fejezet

A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-K SPECIÁLIS SZABÁLYAI

43. A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV engedélyezése

117. §54

44. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések

118. §55

45. A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok

119–121. §56

46. ÁÉKBV átalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBV-váltás

122. § (1)–(3)57

(4)58

47. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek, hatáskörrel rendelkező hatóságok

123–125. §59

48. A cél-ÁÉKBV megszűnése

126–127. §60

49. A cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása

128–129. §61

ÖTÖDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉS A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK FELÜGYELETE

XIX. Fejezet

A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

50. A felügyeleti díj

130. §62

51. A Felügyelet eljárása

131. §63

52. A Felügyelet befektetési alapkezelőkkel és alapokkal kapcsolatos nyilvántartása

132. § (1)64

(2)65

(3)66

53. A Felügyelet adatkezelése

133–135. §67

54. A Felügyelet felé történő adatszolgáltatás

136. §68

55. Felügyeleti intézkedések, szankciók

137–138. §69

56. A felügyeleti biztos

139–140. §70

57. Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepének felügyelete

141–142. §71

58. Titoktartási kötelezettség a felügyeleti eljárás során

143. §72

HATODIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

XX. Fejezet

A KÖNYVVIZSGÁLÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

144–147. §73

XXI. Fejezet

TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

148–151. §74

HETEDIK RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXII. Fejezet

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

152. §75

Hatálybalépés

153. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A 174. § a kihirdetést követő nap lép hatályba.

(4) E törvény 167. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(6) A 170. § (1)–(9) bekezdése, a 170. § (11)–(12) bekezdése és a 172. § 2012. január 3-án lép hatályba.

(7) A 162. § (1)–(3) bekezdése 2012. február 1-jén lép hatályba.

(8) A 132. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 72. § és a 122. § (4) bekezdése 2013. december 31-én lép hatályba.

(10) E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Batv.

Átmeneti rendelkezések

154. §76

Jogharmonizációs záradék

155. §77

Módosuló jogszabályok

156–161. §78

162. § (1)–(3)79

(4)–(7)80

163–166. §81

167. §82

168–169. §83

170. § (1)–(9)84

(10)85

(11)–(12)86

171. §87

172. §88

173. §89

174. §90

59. Egyes törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosítása

175–179. §91

60. Egyes törvényeknek a végtörlesztéshez kapcsolódó módosításáról

180. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben köteles, ha]

f) a hitelfelvevő az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig
1. a végtörlesztéshez szükséges teljes összegre vonatkozóan – ideértve a d) pont szerinti tartozásait is – szükséges forintösszeget maradéktalanul átutalja, vagy
2. az 1. pont szerinti összegre illetőleg annak az átutalással nem fedezett hányadára a végtörlesztéshez hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által szabályszerűen kiállított, feltétlen és visszavonhatatlan – legkésőbb a c) pont szerinti igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig teljesítendő folyósítási kötelezettséget vállaló – írásbeli nyilatkozattal igazolja a végtörlesztéshez szükséges fedezetet.”

181. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 234/H. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A 2012. április 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződés esetében – ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek – a fogyasztó 2012. augusztus 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés – számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő – módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel
a) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel,
b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más – a c) pontban meg nem határozott – devizahitel,
c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.”

(2) A Módtv. 9. §-a nem lép hatályba.

(3) A Módtv. 2012. április 1-jén lép hatályba.

182. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.). a következő 84/U. §-sal egészül ki:

84/U. § (1) A 72. § (4) bekezdésének az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított o) pontját az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépését követően, de legkésőbb 2011. december 31-ig folyósított, a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtott kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálybalépésének napjától az említett rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltatói kölcsön biztosítása a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg).
(2) Az 1. számú mellékletnek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított 2.8. pontjának rendelkezését az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a 2011. december 31. közötti időszakban folyósított, a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni azzal, hogy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény hatálybalépésének napjától biztosított vissza nem térítendő támogatás a következő évek javadalmazását nem érintheti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósíthat meg).”

183. § 2012. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 72. § (4) bekezdés o) pontja és 1. számú melléklet 2.8. pontja.

184. § Nem lép hatályba az Szja tv. 84/T. §-ának az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított (5) és (7) bekezdése.

185. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadónak a (6) bekezdés a) pontja szerint, a (11)–(20) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított összegét, legfeljebb annak mértékéig csökkenti az általa az üzleti évre (adóévre) hitelintézetek különadója címén fizetett (fizetendő) összeg.”

(2) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (11)–(20) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) által 2011-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adó-visszatérítés címén csökkenti a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített előtörlesztés miatt, valamint a fogyasztóval kötött deviza alapú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelése teljesítése (ideértve különösen a finanszírozási összeg és maradványérték megfizetését) következtében
a) a pénzügyi intézmény által az előtörlesztés, illetőleg a teljesítés során törvény rendelkezése alapján kötelezően alkalmazott devizaárfolyam, valamint
b) a pénzügyi intézmény által a kölcsönszerződésből, illetőleg a pénzügyi lízingszerződésből eredő követelése könyveiben történő nyilvántartása során a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezésének megfelelően alkalmazott devizaárfolyam
eltérése következtében a pénzügyi intézmény által a 2011-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka.
(12) Ha a pénzügyi intézményt a (11) bekezdés rendelkezése szerint megillető adó-visszatérítés meghaladja a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2011. december 1-jén a pénzügyi intézmény kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) másik pénzügyi intézmény vagy biztosító (a továbbiakban együttesen: visszaigénylésre jogosult társaság) érvényesítheti (igényelheti vissza) a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti a fizetendő különadója megállapításánál, a visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adó-visszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (visszaigényelt) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (11) bekezdés rendelkezései szerint megillető adó-visszatérítést meghaladó részt.
(13) A pénzügyi intézményt a (11) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (12) bekezdésben foglaltak alapján megillető adó-visszatérítés(ek) összege nem haladhatja meg 2011-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.
(14) A (11)–(13) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény és a visszaigénylésre jogosult társaság a 2011-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. január 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.
(15) A (11)–(14) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság a (11) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.
(16) A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának – a (15) bekezdésben foglaltak mellett – további feltétele, hogy az érintett pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:
a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;
b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;
c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;
d) a pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (11)–(13) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adó-visszatérítéseket és ezek összegét.
(17) A (15)–(16) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2011-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2011-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (11)–(13) bekezdés szerint megillető adó-visszatérítés összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy – ha önellenőrzésre már nem jogosult – ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (15)–(16) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.
(18) Az állami adóhatóság az igény (a módosítás) benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (15)–(17) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.
(19) Az állami adóhatóság az adózót megillető adó-visszatérítést vagy annak egy részét teljesítheti olyan állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára (az adózó tulajdonába adása érdekében) történő továbbítása révén is, amely állampapír által megtestesített valamennyi kötelezettség teljesítése legkésőbb az állampapír továbbításának napját követő 366. napon esedékessé válik. Az adózó értékpapír-számlája számát a bevallásban, vagy az állami adóhatóság felszólítására közli az állami adóhatósággal. Ha az adó-visszatérítést az állami adóhatóság részben vagy egészben állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára történő továbbítása révén teljesíti, kiutalás napjának az állampapír továbbításának napja számít. Az adó-visszatérítés teljesítésének megítélésekor az állampapírnak a továbbításakor ismert, a tőkepiacról szóló törvény szerinti szabályozott piacnak minősülő tőzsdén jegyzett árfolyama, valamint – szükség szerint – a Magyar Nemzeti Bank által ugyanerre a napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam az irányadó; kétség esetén az állami adóhatóság köteles bizonyítani, hogy az adó-visszatérítés teljesítése e törvény rendelkezései szerint megtörtént. Az államháztartásért felelős miniszter rendeletében felhatalmazhatja az állami adóhatóságot, hogy az adó-visszatérítést ne közvetlenül, hanem a miniszteri rendeletben meghatározott más szervezet útján teljesítse állampapír átadásával, valamint ennek érdekében tájékoztassa a teljesítésben a rendelet szerint közreműködő másik szervezetet az adózó cégnevéről, adószámáról, értékpapír-számlájáról és az adózót megillető adó-visszatérítés összegéről; az így átadott adatokra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(20) A (11)–(13) bekezdésben meghatározott adó-visszatérítésre az adózás rendjéről szóló törvénynek az adó-visszatérítésre, az adó-visszaigénylésre irányadó rendelkezéseit, a (14) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (11)–(19) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.”

(3)92

186. § A Különadó tv. 4/B. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adózó a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallását a különadóra vonatkozó bevallásának benyújtását követően módosítja, az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles a már benyújtott különadó-bevallását is módosítani, vagy – ha önellenőrzésre már nem jogosult – ismételt ellenőrzés megindítása iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezni fizetendő különadójának módosítását is.
(7) Az állami adóhatóság a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatában, ha az a pénzügyi intézmények különadója fizetendő összegét módosítja, rendelkezik a különadónak a (2)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő módosításáról is. A jogkövetkezmények megállapításánál az egyik különadóra vonatkozóan megfizetett összeget a másik különadóra megfizetett összegként kell figyelembe venni.”

187. § (1) A Különadó tv. 5. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hitelintézet által az adóévre (üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézetek különadója adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) összege.”

(2) A Különadó tv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságot a 4/A. § (11)– (20) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés összegét a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. §-ának (10) bekezdésében meghatározott adóelőleg-kiegészítési kötelezettségének teljesítésekor az adóévi várható fizetendő társasági adójának alapját képező számított adóalap megállapításánál nem köteles figyelembe venni.”

(3)93

188–190. §94

Hatályon kívül helyező rendelkezések

191. § (1)95

(2) E törvény 13–18. mellékletei 2012. január 2-án hatályukat vesztik.

(3) E törvény 185. § (1) és (2) bekezdése, 186. §-a és 187. § (1) és (2) bekezdése a hatályba lépésének napját követő napon hatályát veszti.

(4) 2012. február 29-én hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/P. §-a és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/B. §-a.

1. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítése

1. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
2. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
3. Szt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
4. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,
5. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
7. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
8. Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,
9. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
10. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
11. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény.

2. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


Az alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.
2. A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.
3. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
4. A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.
5. A portfoliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.
6. A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.
7. A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.
8. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.
9. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
10. Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.
11. A teljesítménymérés elvei, szabályai.
12. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
13. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
14. A titoktartás szabályai.

3. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A kezelési szabályzat kötelező tartalmi elemei

1. A befektetési alapra vonatkozó információk
1.1. A befektetési alap neve, típusa
1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése.
1.3. Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.
1.5. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei.
1.6. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén ennek pontos feltételei
1.7. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
– a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
– a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
– fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.

2. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai
2.1. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.
2.2. A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:
a) a befektetési stratégia,
b) a portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai,
c) az egyes értékpapírfajták – beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének – maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya,
d) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei,
e) ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása,
f) az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok megterhelésének lehetősége és szabályai,
g) hitelfelvételi szabályok.
2.3 A befektetési alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai.
2.4 A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.
2.5 Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai.

3. Tájékoztatási szabályok
3.1 Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje.
3.2 Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.

4. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje.

5. Közreműködő szervezetek
5.1 Az alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok felsorolása;
5.2 A letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma;
5.3 Amennyiben alkalmazandó, a forgalmazók neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje;
5.4 Amennyiben alkalmazandó, a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma; természetes személy könyvvizsgáló esetén neve, címe, kamarai nyilvántartási száma;
5.5 Amennyiben alkalmazandó, az ingatlanértékelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma;
5.6 Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk.

6. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.

4. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei

A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
1. az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,
2. a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,
3. az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,
4. az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,
5. kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,
6. a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,
7. a befektetők között felosztható tőkét,
8. az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és
9. a kifizetés kezdő napját és helyét.

5. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A nyilvános befektetési alap tájékoztatójának kötelező tartalmi elemei

1. A befektetési alapra vonatkozó információk (amennyiben a kezelési szabályzat nem része a tájékoztatónak, vagy a tájékoztatóhoz csatolt kezelési szabályzat az adott információkat nem tartalmazza)
1.1. A befektetési alap neve, típusa
1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése.
1.3. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.
1.4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
1.5. Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.6. A befektetési alap könyvvizsgálójának megnevezése.
1.7. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra:
– a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog,
– a tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja,
– a befektetési jegyek jellemzői,
– a befektetési alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására.
1.8. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.
1.9. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.
1.10. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei.
1.11. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai.
1.12. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.
Amennyiben a befektetési alap befektetési alapba fektető alap és eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, akkor ezen befektetési alap befektetési politikája és működési költségei.
1.13. Az eszközök értékelésének főbb szabályai.
1.14. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
– a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
– a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
– fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.
1.15. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.

2. Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk
2.1. Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér. Annak feltüntetése, hogy az alapkezelő társaság székhelye a befektetési alap székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található-e.
2.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.
2.3. Ha a társaság más nyilvános befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása, továbbá az egyéb kezelt vagyon nagyságának jelzése.
2.4. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.
2.5. A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt.

3. A letétkezelőre vonatkozó információk:
3.1. A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér;
3.2. Fő tevékenysége.

4. Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik:
4.1. A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve;
4.2. Az alapkezelő társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve;
4.3. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei.

5. A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával és a befektetési alappal kapcsolatos egyéb információk közzétételének módja. Amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is meg kell adni.

6. Egyéb befektetési információk
6.1. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a tájékoztatóban vagy ahhoz csatolható;
6.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit elsődlegesen szánják.

7. Egyéb pénzügyi információk
7.1. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve az 1.14. pontban említett költségeket.

6. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


Az éves és féléves jelentés kötelező tartalmi elemei

Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
I. Vagyonkimutatás
A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfolióbeli arányát is.
a) átruházható értékpapírok,
b) banki egyenlegek,
c) egyéb eszközök,
d) összes eszköz,
e) kötelezettségek
f) nettó eszközérték.

II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma

III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték

IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:
a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;
b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;
c) a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;
d) egyéb átruházható értékpapírok;
e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

Az éves jelentés tartalmazza továbbá:
V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:
a) befektetésekből származó jövedelem,
b) egyéb bevétel,
c) kezelési költségek,
d) a letétkezelő díjai,
e) egyéb díjak és adók,
f) nettó jövedelem,
g) felosztott és újra befektetett jövedelem,
h) a tőkeszámla változásai,
i) a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,
j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire.

VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált:
a) összes nettó eszközértéket,
b) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.

VII. A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.

VIII. A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.

7. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk

1.    Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a)    az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,
b)    telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre állása.
2.    Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:

Funkcionális kategóriák

Ingatlanérték (Ft)

Budapest és környéke

Vidék

Külföld

Telek

 

 

 

Lakóingatlan

 

 

 

Irodaingatlan

 

 

 

Kereskedelmi ingatlan

 

 

 

Logisztikai ingatlan

 

 

 

Ipari ingatlan

 

 

 

Vegyes hasznosítású ingatlan

 

 

 

Fejlesztés alatt álló ingatlan

 

 

 

Egyéb ingatlan

 

 

 

Összesen:

 

 

 

A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.
3.    Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
a)    az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérletidíj-bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b)    bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c)    ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),
d)    fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével),
e)    fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
f)    ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).
4.    Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni:
a)    időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b)    bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),
c)    bérlők, vevők száma,
d)    bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével),
e)    tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).
5.    Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a)    ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlanértékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest),
b)    fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége,
c)    kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d)    a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,
e)    ingatlanüzemeltetési költségek,
f)    ingatlan-közmű költségek,
g)    ingatlan-karbantartási költségek,
h)    ingatlanbiztosítási költségek,
i)    ingatlanadók,
j)    ingatlan-értékbecslési költségek,
k)    ingatlanügynöki jutalékok,
l)    jogi költségek,
m)    bankköltség,
n)    kamatköltség.

8. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A panaszkezelés menete

1. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt valamennyi, a befektetők számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.
2. A befektetési alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a befektetési alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt a befektetési alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 1 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
4. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt – az alábbi eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, a befektetési alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – az álláspontjával együtt – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
5. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a befektetési alapkezelő a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
6. A befektetési alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.
7. A panasz elutasítása esetén a befektetési alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Felügyelet vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyelet és a békéltető testület levelezési címét.
8. A befektetési alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott ideig, legalább azonban 3 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
9. A befektetési alapkezelő az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
10. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
11. A befektetési alapkezelő a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

9. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A letétkezelő és az ÁÉKBV-alapkezelő közötti szabványmegállapodás részletei

I. A megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő eljárásokra vonatkozóan a megállapodásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a letétkezelőre bízott valamennyi ÁÉKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó eljárások leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;
b) a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az ÁÉKBV-alapkezelő az ÁÉKBV alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a helyzeteket, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás véghezviteléhez a letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;
c) azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az ÁÉKBV-alapkezelő részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bármely jog gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait, valamint az annak érdekében alkalmazott eszközöket és eljárásokat, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV képes legyen a kellő időben és pontossággal hozzáférni az ÁÉKBV számláival kapcsolatos információkhoz;
d) azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;
e) azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az ÁÉKBV-alapkezelő magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét, ideértve a helyszíni látogatást is;
f) azon eljárások leírása, amelyekkel az ÁÉKBV-alapkezelő felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.

II. Az információcserére, a titoktartási kötelezettségre és a pénzmosás elkerüléséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) azon információk felsorolása, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzésével, visszaváltásával, forgalomba hozatalával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni az ÁÉKBV, az ÁÉKBV-alapkezelője és a letétkezelő között;
b) a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek, amelyeket úgy kell meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem a Felügyeletet, sem az ÁÉKBV-alapkezelő székhely szerinti tagállama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz.
c) a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén.

III. Amennyiben a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik felet bíz meg feladatai ellátásával, a megállapodás felei legalább a következő elemeket is kötelesek a megállapodásba foglalni:
a) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a megállapodás felei rendszeresen megadják a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő által a feladatai ellátásával megbízott bármely harmadik félre vonatkozó adatokat;
b) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a felek bármelyikének kérésére a másik fél tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a letétkezelőnek a 44. § (2) bekezdésében említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik félnek letéti őrzés céljából átadta.

IV. A megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) a megállapodás érvényességi ideje;
b) a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;
c) a letétkezelő-váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás, amelyet letétkezelő váltás esetén a korábbi letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns információknak az új letétkezelőhöz való eljuttatására.

V. A megállapodásra vonatkozó további előírások:
a) A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának joga.
b) Amennyiben a megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő információáramlás egy része vagy egésze tekintetében elektronikus információtovábbítást alkalmaznak, a megállapodásnak ki kell térnie arra, hogy az így továbbított információkat rögzítik.
c) Amennyiben a megállapodás az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt több ÁÉKBV-re is kiterjed, a megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁÉKBV-ket.
d) Az I. pont c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a megállapodás felei külön írásbeli megállapodásba is foglalhatják.

10. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodás kötelező tartalmi elemei

1. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az információkhoz való hozzáférés tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a cél- ÁÉKBV tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a kiemelt befektetői információknak a gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadás módját;
b) a cél-ÁÉKBV-t érintő, befektetés kezelési és kockázatkezelési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó információk közlésének módját;
c) a cél-ÁÉKBV működésére vonatkozó belső szabályzatok, jelentések gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
d) a cél-ÁÉKBV által elkövetett esetleges jogsértésekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
e) a cél-ÁÉKBV által kötött származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
f) tájékoztatást arról, hogy a cél-ÁÉKBV értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a harmadik felekkel kötött minden más információmegosztási megállapodásról, valamint arról, hogy a cél-ÁÉKBV hogyan és mikor bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére ezeket az információmegosztási megállapodásokat.
2. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollekítv befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.
3. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;
c) az annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d) ha szükséges, a 118.§ (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;
e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai eltérő pénznemben denomináltak, a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;
g) a befektetők kérdéseinek és panaszainak megfelelő kezelését biztosító eljárásokat;
h) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.
5. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 120.§ (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.
6. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a két fél között fennálló egyéb megállapodásokat és szerződéses viszonyokat érintő változások tekintetében következőket kell tartalmaznia:
a) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatát vagy létesítő okiratát, tájékoztatóját és kiemelt befektetői információit érintő tervezett és hatályos módosításokról adandó értesítés módját és idejét, amennyiben ez eltér a befektetőknek szóló tájékoztatással kapcsolatban megállapított általános szabályoktól;
b) a cél-ÁÉKBV tervezett vagy javasolt felszámolásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról adandó értesítés módját és idejét;
c) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap már nem felel meg a gyűjtő-, illetve a cél-ÁÉKBV-kre vonatkozó követelményeinek, vagy a jövőben már nem fog megfelelni azoknak;
d) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap le kívánja cserélni alapkezelő társaságát, letétkezelőjét, könyvvizsgálóját vagy bármely olyan harmadik felet, akit befektetéskezelési vagy kockázatkezelési funkció ellátásával bízott meg;
e) a cél-ÁÉKBV által tervezett egyéb módosításokról adandó értesítés módját és idejét.
7. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben mindkét ÁÉKBV magyarországi székhelyű, úgy az alkalmazandó jog a magyar jog és mindkét fél elismeri a magyar bíróság kizárólagos illetőségét;
b) amennyiben valamely fél székhelye egy másik EGT-államban található, úgy az alkalmazandó jog valamely érintett EGT-állam joga és mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek jogát a megállapodásra alkalmazandó jogként rögzítették.

B) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti kapcsolatot szabályozó belső szabályzat kötelező tartalmi elemei

1. A szabályzatnak pótlólagos előírásokat kell tartalmaznia, amennyiben a befektetési alapkezelő üzletszabályzatának az összeférhetetlenségek mérséklésére szolgáló rendelkezések nem tudják megfelelő módon kezelni a gyűjtő- és cél-ÁÉKBV-k, illetve a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV egyéb befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségeket.
2. A szabályzatnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollektív befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.
3. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;
c) annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d) a 118.§ (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;
e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV befektetési jegyei eltérő pénznemben denomináltak, a befektetési jegyekre vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;
g) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.
5. A szabályzatnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 120. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.

11. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A letétkezelők közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei

1. A cél-ÁÉKBV letétkezelője és a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője közötti információmegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a két letétkezelő között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását, valamint hogy ezeket a dokumentumokat és információkat a letétkezelők továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják egymás rendelkezésre;
b) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV letétkezelője továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjének;
c) a két letétkezelő közreműködésének összehangolását a működést illető kérdésekben, beleértve:
ca) az egyes ÁÉKBV-k nettó eszközértékével kapcsolatos számítási eljárást, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek révén a 118. § (2) bekezdésével összhangban elkerülhető az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés;
cb) a gyűjtő-ÁÉKBV által a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására, jegyzésére, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésére adott utasítások feldolgozását, és az ilyen ügyletek lebonyolítását, beleértve a természetbeni eszközátruházásra vonatkozó intézkedéseket;
d) az üzleti év végén alkalmazandó eljárások összehangolását;
e) azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője a cél-ÁÉKBV által – jogszabályok, a szabályzat vagy a létesítő okirat, tekintetében – elkövetett jogsértések mely részleteit közli a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjével, továbbá ennek módját és idejét;
f) az egyik letétkezelőtől a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének eljárását;
g) olyan esetleg bekövetkező események meghatározását, amelyekről a letétkezelőknek eseti alapon értesíteniük kell egymást, valamint ennek módját és idejét.
2. A letétkezelők közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;
b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy ha eltér, annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.

12. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A könyvvizsgálók közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei

1. A cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója közötti információ-megosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a két könyvvizsgáló között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását;
b) azt, hogy az a) pontban említett dokumentumokat és információkat a könyvvizsgálók továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják rendelkezésre;
c) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának;
d) az adott ÁÉKBV-k vonatkozásában az egyes könyvvizsgálóknak az üzleti év végi eljárásokban való részvételének összehangolását;
e) azoknak a kérdéseknek a meghatározását, amelyeket a 120. § (2) bekezdése alapján a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságként kell kezelni;
f) az egyik könyvvizsgálótól a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének módját és időzítését, beleértve a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságokra vonatkozó további információkéréseket.
2. A megállapodásnak rendelkeznie kell a 120. § (2) bekezdés szerinti független könyvvizsgálói jelentések elkészítéséről, valamint cél-ÁÉKBV-re vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésnek és tervezeteinek a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója számára történő rendelkezésre bocsátásának módjáról és idejéről.
3. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti évének fordulónapja eltér, a megállapodás tartalmazza, hogy a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának milyen módon és mikor kell elkészítenie és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának rendelkezésére bocsátania a 120. § (2) bekezdésében előírt ad hoc jelentést és tervezeteit.
4. A könyvvizsgálók közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;
b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.

13. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„17. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

14. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


1. A Tpt. 1. számú melléklete a következő 20–21. pontokkal egészül ki:
„20. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
21. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.”

15. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontja (a továbbiakban: Art.) helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.4. A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén fizetendő 33%-os százalékos mértékű játékadót az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.”
2. Az Art. 7. számú melléklet 1. d) pont dc) alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. A kifizető az adóévet követő év március 20-ig elektronikus úton az állami adóhatósághoz adatot szolgáltat
d) a kifizetett kamat összegéről az alábbiak szerint)
dc) a 4. c) pont esetén a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi ???. törvényben (Batv.) meghatározott ÁÉKBV, a 3. pont szerinti igazolás alapján ÁÉKBV-nek minősülő szervezet vagy az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési forma által közvetlenül, vagy a 3. pontban meghatározott szervezeten keresztül közvetve juttatott kamatjövedelem összegéről,”
3. Az Art. 7. számú melléklete az európai befektetési alap tekintetében a következőképpen módosul:
a) a 3. pontban „európai befektetési alapként” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-ként” szöveg
b) a 4. pont c), d) pontja „európai befektetési alap” szövegrész helyébe „ÁÉKBV” szöveg
c) a 4. pont c) pontja, a 10. pontjának b) pontja „európai befektetési alapnak” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-nek” szöveg
d) 4. pont d) pontja „európai befektetési alapon” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-n” szöveg
lép.

16. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


1. A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 1. melléklete a következő pontokkal egészül ki:
„22. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
23. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.”
2. A Bszt. 3. mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. A portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg 5 évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.”

17. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A Tpt. 25. melléklete a következő 25. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„25. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

18. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez


A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 12. melléklete a következő 36. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„36. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 29.

2

Az 1. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

3

A 2–3. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

4

A 4. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

5

Az 5–6. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

6

A 7–9. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

7

A 10. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

8

A 11. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

9

A 12. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

10

A 13–15. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

11

A 16–17. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

12

A 18. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

13

A 19. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

14

A 20–24. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

15

A 25–26. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

16

A 27–35. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

17

A 36–42. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

18

A 43–44. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

19

A 45–49. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

20

Az 50. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

21

Az 51. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

22

Az 52–53. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

23

Az 54. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

24

Az 55–56. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

25

Az 57–59. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

26

A 60–61. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

27

A 62. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

28

A 63–65. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

29

A 66–67. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

30

A 68. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

31

A 69–71. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

32

A 72. § a 153. § (9) bekezdése alapján 2013. december 31-én lép hatályba.

33

A 73. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

34

A 74–77. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

35

A 78. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

36

A 79. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

37

A 80–81. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

38

A 82–90. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

39

A 91. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

40

A 92–95. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

41

A 96–97. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

42

A 98. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

43

A 99–100. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

44

A 101. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

45

A 102. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

46

A 103. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

47

A 104. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

48

A 105. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

49

A 106–110. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

50

A 111–113. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

51

A 114. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

52

A 115. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

53

A 116. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

54

A 117. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

55

A 118. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

56

A 119–121. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

57

A 122. § (1)–(3) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

58

A 122. § (4) bekezdése a 153. § (9) bekezdése alapján 2013. december 31-én lép hatályba.

59

A 123–125. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

60

A 126–127. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

61

A 128–129. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

62

A 130. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

63

A 131. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

64

A 132. § (1) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

65

A 132. § (2) bekezdése a 153. § (8) bekezdése alapján 2013. január 1-jén lép hatályba.

66

A 132. § (3) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

67

A 133–135. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

68

A 136. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

69

A 137–138. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

70

A 139–140. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

71

A 141–142. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

72

A 143. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

73

A 144–147. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

74

A 147–151. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

75

A 152. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

76

A 154. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

77

A 155. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

78

A 156–161. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

79

A 162. § (1)–(3) bekezdése a 153. § (7) bekezdése alapján 2012. február 1-jén lép hatályba.

80

A 162. § (4)–(7) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

81

A 163–166. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

82

A 167. § a 153. § (4) bekezdése alapján az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

83

A 168–169. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

84

A 170. § (1)–(9) bekezdése a 153. § (6) bekezdése alapján 2012. január 3-án lép hatályba.

85

A 170. § (10) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

86

A 170. § (11)–(12) bekezdése a 153. § (6) bekezdése alapján 2012. január 3-án lép hatályba.

87

A 171. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

88

A 172. § a 153. § (6) bekezdése alapján 2012. január 3-án lép hatályba.

89

A 173. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

90

A 174. § a 153. § (2) bekezdése alapján 2011. december 30-án lép hatályba.

91

A 175–179. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

92

A 185. § (3) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

93

A 187. § (3) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

94

A 188–190. § a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

95

A 191. § (1) bekezdése a 153. § (3) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére