• Tartalom

PÜ BH 2011/197

PÜ BH 2011/197

2011.07.01.
Illetékességi összeütközés megszüntetése eljáró bíróság kijelölése útján. A 2009. június 30. után kikötött alávetés esetén az illetékesség vizsgálata [Pp. 41. § (5) bek. és 45. § (2) bek.].
A felperes, mint jogosult kérelmére az eljáró budapesti közjegyző dr. M. J. 2010. szeptember 20-án fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel mint kötelezettel szemben telefondíj számlatartozás megfizetése iránt. A fizetési meghagyáson feltüntették, hogy a B.-i Városi Bíróság illetékessége a kötelezett által is elfogadott – a felek között 2009. szeptember 24-én létrejött szerződés mellékletét képező ÁSZF-ben részletezett – üzletszabályzatban megjelölt kizárólagos illetékességen alapul.
A kötelezett a fizetési meghagyást ellentmondással támadta meg. A jogosult követelését érdemben vitatta, így az eljárás perré alakult át. A B.-i Városi Bíróság végzésével megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat az alperes lakóhelye szerint illetékes M.-i Városi Bírósághoz rendelte áttenni. Határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy az alperes n.-i lakos, lakóhelye a B.-i Városi Bíróságtól 200 km-re található, tömegközlekedéssel csak többszöri átszállással közelíthető meg a bíróság. Ez a tény az alperes megjelenését a B.-i Városi Bíróságon jelentősen megnehezíti. Rámutatott arra, hogy a peres felek között az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 127. § (1) bekezdése szerinti előfizetői szerződés jött létre, mely fogyasztói szerződés. A 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés i) pontja szerint a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül az a szerződési feltétel, mely kizárja vagy korlátozza a fogyasztói jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítő lehetőségeket, kivéve, ha ezt egyben más jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesítik. Kifejtette, hogy e rendelkezések lehetővé teszik az Európai Közösségek Tanácsának 93/13/EGK Irányelvének alkalmazását. A bíróság saját illetékességének vizsgálata során e körben azt vizsgálta, hogy a B.-i Városi Bíróság illetékességének kikötése folytán megvalósul-e az alperes jogainak egyoldalú és méltánytalan korlátozása. Azt állapította meg, hogy az alperes számára a B.-i Városi Bíróságon való megjelenés a felpereséhez képest méltánytalanul körülményesebb és költségesebb. Ezért a kizárólagos illetékességi kikötés tisztességtelen, és mint ilyen a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis. Erre tekintettel rendelkezett az iratok áttételéről az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz.
Az M.-i Városi Bíróság 2011. február hó 18. napján kelt végzésével megállapította illetékessége hiányát, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz. Indokolásában kifejtette, hogy az alperes által nem vitatottan aláírt előfizetői szerződés kifejezetten tartalmazza, miszerint az előfizető a szerződés aláírásával elismeri, hogy az előfizetői szerződést és annak mellékleteit – így egyebek mellett a felperes székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét kikötő általános szerződési feltételeket – elfogadta, és azok tartalmát tudomásul vette. E szerződéssel, mint magánokirattal szemben helye van bizonyításnak. Mindaddig azonban, amíg az ellenbizonyítás meg nem történt, a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja értelmében ez a nyilatkozat teljes bizonyítékul szolgál, többek között a kizárólagos illetékesség kikötésére vonatkozóan is. Az indokolásban kiemelte az M.-i Városi Bíróság, hogy – az alperes az ellentmondásban, továbbá a felperessel folytatott levelezése tartalmából egyértelműen megállapíthatóan – mindvégig a kereseti követelés érdemét vitatta, túlszámlázásra hivatkozott. Sohasem vitatta a kikötött bíróság illetékességét. Nem hivatkozott továbbá az ÁSZF tartalmának ismeretét vagy elfogadását megkérdőjelező körülményre sem. Rámutatott arra is, hogy a Pp. 41. § (6) bekezdésében foglalt – az alávetés lehetőségét kizáró – rendelkezések a B.-i Városi Bíróságra nem vonatkoznak.
A Legfelsőbb Bíróság az illetékességi összeütközés elbírálása kapcsán rámutat arra, hogy adott esetben e kérdésben a Pp. 2009. június 30-ától hatályos – tehát az ezután kikötött alávetéses illetékesség esetében irányadó – 41. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni. Eszerint, ha a szerződéses kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt –, a 29-41. § szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett.
A rendelkezésre álló adatok szerint – amint arra az M.-i Városi Bíróság határozata indokolásában rámutatott – az alperes ilyen tartalmú, azaz az áttételre vonatkozó kérelmet nem terjesztett elő, hanem érdemben vitatta a tartozását. Az iratok áttételére ezért a B.-i Városi Bíróságnak a felhívott jogszabály értelmében nem volt törvényes lehetősége.
A Legfelsőbb Bíróság a felmerült illetékességi összeütközés kérdésében érdemben az M.-i Városi Bíróság álláspontjával ért egyet a Pp. 41. § (5) bekezdésében írtakra tekintettel. Rámutat továbbá arra, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illetékességének – egyedileg meg nem tárgyalt, illetve általános szerződési feltételen alapuló – kikötése tisztességtelen. Az illetékességi kikötésben megjelölt bíróság saját illetékességének vizsgálata körében a kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak akkor teheti át a keresetlevelet és egyéb iratokat, ha a fogyasztó – a bíróság felhívására – az illetékességi kikötés tisztességtelenségére hivatkozik, és az áttételt kéri.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felmerült illetékességi összeütközést a módosított Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján a B.-i Városi Bíróság kijelölése útján szüntette meg, és erről az M.-i Városi Bíróságot értesíteni rendelte.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 24.664/2011.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére