2011. évi CXCVIII. törvény
a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról1
2012.01.01.
(A törvény alkalmazásában:)
„c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;”
(A törvény alkalmazásában:)
„e) régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott, a tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység; f) kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;”
(A törvény alkalmazásában:)
„i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, ezek területének egy része és a kiemelt térség) összefoglaló elnevezése;
j) szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételek teljesítése mellett, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;”
(A törvény alkalmazásában:)
„t) területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.”
„d) törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;”
„f) az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;”
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:
előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti)
„ab) az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,”
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:
előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti)
„ad) az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;”
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„f) meghatározza a régiók területi lehatárolását;
g) elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;
h) ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;”
„(1) Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.”
„(3) A bírósági nyilvántartásba vett országos civil szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve együttműködési szándékukat a Tanácsnak. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.”
„e) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról,
f) vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,”
(E törvény alkalmazásában)
„a) a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja; b) a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét a megye területének több mint felére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja.” „e) koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;
f) elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;”
„j) gyakorolja a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat.”
[A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:]
„a) részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;”
[A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:]
„c) részt vesznek a területrendezési tervek készítésében, gondoskodnak azok – feladat- és hatáskörüket érintő – munkarészeinek kidolgozásáról és érvényesítéséről.”
(A területrendezésért felelős miniszter)
„b) kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;”
(A területrendezésért felelős miniszter)
„f) meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.”
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„d) legalább négyévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.”
„(3) A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv törvényességi felügyeletet gyakorol.”
(A megyei önkormányzat feladatai:)
„a) a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít; b) területileg összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;”
(A megyei önkormányzat feladatai:)
„d) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében;”
(A megyei önkormányzat feladatai:)
„f) részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;”
(A megyei önkormányzat közgyűlése:)
„d) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.”
„(3) A megye területrendezési terve nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.” „13. § (1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel. (2) A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében:
a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;
b) a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;
c) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;
d) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;
e) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;
f) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;
g) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;
h) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;
i) megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben;
j) közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében;
k) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
(3) A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.
(4) A megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Az állásfoglalás kiadására egy hónapon belül kerül sor, ha e határidőn belül nem történik meg, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.”
„(4) A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5) A megyei önkormányzat az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a miniszternek.”
„Regionális területfejlesztési konzultációs fórum
14/A. § (1) Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. (2) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum
a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,
b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,
c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,
d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.
(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti megyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.
Megyei területfejlesztési konzultációs fórum
14/B. § (1) A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. (2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.
(3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.
(4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
(5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.”
„(1) A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba.
(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget – figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére – a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.” „(3) A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.” a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
(6) A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát. (7) A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.
(8) A térségi fejlesztési tanács tagjai
a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei,
b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője, továbbá
c) a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a Kormány képviselője.”
„(11) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.”
„15/A. § (1) A főváros területén – a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével – a megyei önkormányzat e törvény szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el. (2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban Budapest Főváros Önkormányzata együttműködik az érintett önkormányzatokkal.”
„(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható. A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a térségi fejlesztési tanács megkeresheti az állami adóhatóságot az adók módjára történő behajtás érdekében. A térségi fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként részt vevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.”
„(6) A térségi fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt.”
„(9) A térségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkörét nem ruházhatja át a bizottságára.”
„(14) A térségi fejlesztési tanács törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.” 16. § A Tftv. 17. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és a 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Regionális fejlesztési ügynökség
17. § (1) A miniszter a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtására, valamint a területfejlesztési feladatokat ellátó, e törvény III. Fejezetében nevesített területi szervek információval való ellátására és azok munkájának segítésére a régióban nonprofit gazdasági társaság formában regionális fejlesztési ügynökséget működtet. (2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:
a) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában.”
(A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon)
„b) az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források,”
„Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése
22. § (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre. (2) A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.
(3) Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.”
„(3) A területrendezési terv tartalmazza
a) a térségi szerkezeti tervet,
b) a térségi övezeti tervlapokat és
c) a területrendezési szabályozási előírásokat.”
„(6) A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.”
(A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során)
„b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/–10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;
c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni.”
„(4) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.”
„(1) A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.
(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.
(2) Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni – a külpolitikáért felelős miniszter útján – a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.”
„(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek.”
„A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek”
„(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.”
„(5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet harminc napon belül kell elbírálni.”
„(7) Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.”
„(9) A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket – az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye birtokában – a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.”
„23/E. § A területrendezési terveket legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.” „(3) A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg.”
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;”
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;”
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„k) a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait, valamint a pénzeszközök felhasználásának részletes szabályait,”
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„m) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjét;
n) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének, a kistérségi, térségi és regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét;
o) a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„r) a kormányzati területfejlesztési és területrendezési feladatokért felelős szerv vagy szervek kijelölését;
s) az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;”
„(7) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a területrendezési feladatok előirányzat felhasználásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”
„28. § (1) A megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a regionális fejlesztési ügynökség a megszűnő regionális fejlesztési tanácsok és megyei területfejlesztési tanácsok könyveiben 2011. december 31-én szereplő értéken, térítésmentesen a magyar állam tulajdonába kerül. (3) A megszűnő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a főváros területi érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzata, Pest megye területi érintettsége esetén a Pest Megyei Önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél Budapest Főváros Önkormányzata vagy Pest megye kizárólagos területi érintettsége nem állapítható meg, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat egyetemleges jogutódok.”
(E törvény alkalmazásában)
„d) kizárt közjogi tisztségviselő: a Kormány tagja, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi közgyűlés esetében a főpolgármester, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai;”
„(2) Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökségre, ha a támogatás célja a fejlesztési támogatások elosztása intézményrendszere működésének támogatása, továbbá olyan támogatás, amelynek előkészítésében, lebonyolításában a regionális fejlesztési ügynökség nem vesz részt, illetve a támogatással kapcsolatos döntésre befolyással nem rendelkezik.” „(2) Az (1) bekezdés nem akadálya annak, hogy a megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, a fővárosi közgyűlés esetében a főpolgármester vagy a fővárosi közgyűlés tagja a támogatási döntés meghozatalát megelőzően a pályázat előzetes véleményezésében részt vegyen.” (A vagyonnyilatkozat őrzéséért)
„c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat kezelője – helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv, térségi fejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete –, vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi,” „(2) A területfejlesztésért felelős miniszter és az érintett megyei önkormányzatok, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat gondoskodnak arról, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek vagy a régióban működő más szervezetek alkalmasak legyenek a regionális innovációs funkciók fejlesztésének és az e körbe tartozó tevékenységek koordinálására, beleértve a szolgáltatást nyújtó szervezetek hálózatszerű együttműködésének elősegítését is.”
(A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy)
„a) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület (a továbbiakban: a társulás tagja) jóváhagyja;”
„(2) Ha a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít.” (A társulási megállapodás tartalmazhatja:)
„h) a megyei önkormányzattal, a térségi fejlesztési tanácsokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendjét;”
„(1) A törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján az érintett képviselő-testület(ek) az önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül – a társulási tanácsvéleményének csatolásával – kezdeményezheti(k). A kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Kormányhoz nyújtja be.”
(A települési önkormányzatok feladata)
„b) a rendezési tervek készítésénél és elfogadásánál a létesítendő kikötő működtetéséhez szükséges és megfelelő parti terület kijelölése, az igénybevétel feltételeinek tervezhető módon, hosszú távra történő meghatározása, a megyei önkormányzat – a fővárosban a fővárosi önkormányzat – bevonásával.”
„(9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglaltak, valamint a 9/A. §, 9/B. §, 9/C. § és a 9/D. § eltérő rendelkezései kivételével a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell.” „(4) A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a 9. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is, kivéve a 9/D. § esetében a településszerkezeti terv módosítását, amelynél a vonatkozó kormányhatározatot kell mellékelni.” „(3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját – amelyet csak a 3. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett lehet benyújtani – egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával. A szakminisztérium a címzett támogatás iránti önkormányzati igényt megalapozó beruházási koncepciót – az érintett megyei önkormányzatoknak, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzatnak az egészségügyi beruházások esetén a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházások esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanácsokkal egyeztetett javaslatai figyelembevételével – véleményezi.” 2. 8. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egy” szöveg,
4. 16. § (5) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A térségi fejlesztési tanács” szöveg,
5. 16. § (7) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A térségi fejlesztési tanács” szöveg,
6. 16. § (8) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A térségi fejlesztési tanács” szöveg,
7. 16. § (10) bekezdésében az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A térségi fejlesztési tanács” szöveg és az „a regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
8. 16. § (11) bekezdésében az „a regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
9. 16. § (12) bekezdésében az „a regionális területfejlesztési tanácsot” szövegrész helyébe az „a térségi fejlesztési tanácsot” szöveg és az „A regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „A térségi fejlesztési tanács” szöveg,
10. 16. § (13) bekezdés nyitó szövegrészében az „a regionális fejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „a térségi fejlesztési tanács” szöveg és a „vagy a regionális területfejlesztési tanács” szövegrész helyébe a „vagy a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
11. 16. § (13) bekezdés b) pontjában az „esetén a regionális területfejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „esetén a térségi fejlesztési tanács” szöveg és az „a regionális területfejlesztési tanács” szövegrész helyébe az „a térségi fejlesztési tanács” szöveg,
14. 19. § (2) bekezdés d) pontjában az „a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással” szövegrész helyébe az „a területrendezési hatósági eljárással” szöveg,
15. 20. §-át megelőző alcímében az „A területfejlesztést segítő” szövegrész helyébe az „A területfejlesztést és a területrendezést segítő” szöveg,
18. 23/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell” szöveg
lép.
(2) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 7. pontjában az „a területfejlesztési tanácsok” szövegrész helyébe az „a megyei (fővárosi) önkormányzat és a térségi fejlesztési tanácsok” szöveg lép.
a) 6. mellékletében az „A Regionális Fejlesztési Tanácsok” szövegrészek helyébe az „Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat” szöveg,
b) 7. mellékletében az „A Regionális Fejlesztési Tanácsok” szövegrész helyébe az „Az érintett megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi önkormányzat” szöveg
lép.
39. § (1) Hatályát veszti
a) a Tftv. 3. § (4) bekezdés b) pontja, 5. § g), h), o) és p) pontja, 8. § (9) bekezdés c) és d) pontja, 10. § (2) bekezdése, 10/A. §-át megelőző alcíme, 10/A–10/G. §-a, 11. § (2) bekezdés a) pontja, 12. §-át megelőző alcíme és 12. §-a, 14. § (1)–(3), és (6)–(8) bekezdése, 15. § (9), (12) és (15) bekezdése, 15/B. §-a, 16. §-át megelőző alcíme, 16. § (1)–(3) bekezdése, 20. § (4) bekezdés b), d), e) és f) pontja, 23. § (7) bekezdése, 23/A. § (5) bekezdése, 23/C. § (6) bekezdése, 27. § (3) és (6) bekezdése,
40. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2012. január 2-án hatályát veszti.
