20/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet

a pénzügyi vállalkozások és pénzpiaci alkuszok által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról¹

2013.07.01.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1)² A pénzügyi vállalkozás és az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó alkusz (a továbbiakban: pénzpiaci alkusz) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít.

(2) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést az e rendeletben meghatározott határidőn belül küldi meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(4) A pénzügyi vállalkozás és a pénzpiaci alkusz a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

(5) A fióktelep a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

2. §³ E rendelet alkalmazásában felügyeleti jelentés az e rendeletben meghatározott és a Kihelyezett Adatküldő Programon (a továbbiakban: KAP) keresztül letölthető jelentéstáblák összessége, amelyhez a rendeletben foglalt előírástól függően kötelezően beküldendő szöveges melléklet (pdf), illetve a Felügyelet Elektronikus Rendszere hitelesített Adatok fogadásához (a továbbiakban: ERA) elnevezésű rendszerén keresztül beküldendő űrlap tartozhat.

3. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

4. § (1) Az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva (a továbbiakban: elektronikus úton) a Felügyelet KAP rendszerén keresztül kell teljesíteni. Ez alól kivételt képez a 20C kérdőív a Pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfeleléséről, amelyet az ERA rendszeren keresztül kell teljesíteni.

(2)⁴ A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I.4. pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az adatszolgáltató a Felügyelet kérésére az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított ötödik naptári év végéig bármikor köteles rendelkezésre bocsátani a Felügyelet részére.

5. §⁵ (1) A beszámolás napja a tárgyidőszak utolsó munkanapja.

(2) A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep

a) a negyedéves jelentést – a negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanokról szóló L5 jelentés kivételével – a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig, a negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanokról szóló L5 jelentést a tárgynegyedévet követő hónap 15. naptári napjáig,

b) az előkészített jelentést – amennyiben az intézmény a Felügyelet egyedi felhívása alapján az adatszolgáltatásra kötelezett – a felhívásban meghatározott vonatkozási időpontra és határidőre, valamint időtartamig,

c)⁶

d)⁷

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(3)⁸

(4) A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep magyar nyelven, az éves beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig köteles eljuttatni a Felügyelet részére az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentést, a cégszerű aláírással ellátott éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal, valamint a közgyűlési határozattal vagy jegyzőkönyvvel, továbbá az üzleti jelentést.

(5) Az adatszolgáltató a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást a tárgyév január 31-ig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(6) A pénzügyi vállalkozás és fióktelep a felügyeleti változó díj számításáról szóló negyedéves jelentést a Felügyeletnek küldendő negyedéves adatszolgáltatás részeként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig, a tárgyévre számított felügyeleti változó díj auditálás utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban – külön korrekciós tételként – köteles eljuttatni a Felügyelet részére.

6. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

7. § Az e rendelet szerinti adatszolgáltatást a 2012. január 1-jével kezdődő vonatkozási időszakra kell alkalmazni.

1. melléklet a 20/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelethez⁹

3K50564_0

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT
Táblakód	Megnevezés		Gyakoriság
Pénzügyi vállalkozások és fióktelepek táblái
20B	A pénzügyi vállalkozás rendszeres negyedéves beszámolója		N	É	A
20C	A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése		N	É	A
21A	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE - Eszközök		N	É	A
21B	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE - Források		N	É	A
21C	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEI		N	É	A
21D	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEI		N	É	A
21E	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (Speciális tevékenységekkel kapcsolatban)		N	É	A
21H	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - Határon átnyúló tevékenység						ENe
21R	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - MÉRLEGADATOK RÉSZLETEZÉSE		N	É	A
22A	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA		N	É	A
23B	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Lejárati összhangelemzés		N	É	A
23C	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Ügyfelekkel szembeni tőkekövetelések alakulása		N	É	A
24C	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - PORTFOLIÓ ELEMZÉS – ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK KOCKÁZATI MONITORINGJA		N	É	A
24D	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - PORTFOLIÓ ÖSSZETÉTEL- Minősítés - Fedezetek figyelembevételével		N	É	A
24E	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - PORTFOLIÓ ÖSSZETÉTEL- Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken)		N	É	A
24F	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - Értékvesztés és értékvesztés visszaírása		N	É	A
24K	Pénzügyi vállalkozások által nyújtott gyűjtőszámlahitelekhez kapcsolódó adatok					EH
24R	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - Átstrukturált követelések állományának alakulása		N	É	A
25A	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Követelések részletezése		N	É	A
25B	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Kötelezettségek részletezése		N	É	A
25C	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - A pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozással kapcsolatos adatok		N	É	A
27AA	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.		N	É	A
27AB	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.		N	É	A
L5	A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok		N
PVVDN	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI VÁLTOZÓ DÍJ SZÁMÍTÁSA (negyedéves)		N	É	A
PVFVDN	EU TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FIÓKTELEPE FELÜGYELETI VÁLTOZÓ DÍJ SZÁMÍTÁSA (negyedéves)		N	É	A
PVAD	PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI ALAPDÍJ SZÁMÍTÁSA (éves)			É
PVFAD	EU TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FIÓKTELEPE FELÜGYELETI ALAPDÍJ SZÁMÍTÁSA (éves)			É

Pénzpiaci alkuszok táblái
PUTAD	Független közvetítők felügyeleti alapdíj számítása			É

Kód	Gyakoriság
N	Negyedévente küldendő jelentés
É	Évente küldendő jelentés
A	Auditált jelentés (évzáráskor )
EH	Előkészített havi jelentés (külön felhívás alapján)
ENe	Előkészített negyedéves jelentés (külön felhívás alapján)


Jelentés kódja	Felügyeleti jelentéssel együtt kötelezően beküldendő mellékletek megnevezése	Rövid név
N	Negyedévente küldendő jelentés
	A pénzügyi vállalkozás rendszeres negyedéves beszámolója (20B)	szovjel
	Pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése (20C)	kérdőív (ERA)
A	Auditált jelentés (évzáráskor )
	A pénzügyi vállalkozás rendszeres negyedéves beszámolója (20B)	szovjel
	Pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése (20C)	kérdőív (ERA)
	Éves beszámoló – mérleg	merleg
	Éves beszámoló – eredménykimutatás	erkim
	Éves beszámoló – cash-flow	cashflow
	Éves beszámoló – kiegészítő melléklet	kiegmell
	Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konyvzar
	Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv	kozgyhat
	Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat	erfeloszt
	Üzleti jelentés	uzljel

20110G20000020_3

2. melléklet a 20/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelethez¹⁰

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

I. RÉSZ

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Tartalma:

I.1. Kapcsolódó jogszabályok

I.2. Rövidítések

I.3. Fogalmak

I.4. Az adatszolgáltatás formai követelményei

I.5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

I.1. Kapcsolódó jogszabályok

Törvények

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,

a számvitelről szóló 2000. évi C. számú törvény (a továbbiakban: Szmt.),

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény,

a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény,

a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény,

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: PSZÁF tv.),

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Devizakölcsöntv.),

a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.),

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény.

Rendeletek

a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.),

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31) Korm. rendelet,

az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet,

a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet,

a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet,

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet,

a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet],

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X.15.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet),

a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 1/2012. (II. 23.) PSZÁF rendelet.

I.2. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

EU: Európai Unió

EU tagállam: az Európai Unió tagállama

Felügyelet: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

MNB: Magyar Nemzeti Bank

Mód.: a módosítás rövidítése. A jelentő táblázatokon a „Mód.” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az „Eredeti” jelentéshez képest – az adatban bekövetkezett változást.

I.3. Fogalmak

Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblákra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

Állampapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott értékpapír.

Átstrukturált szerződések (2010. január 1-jét követően), valamint újratárgyalt vagy prolongált szerződések (2010. január 1. előtt): a Hitkr. 2. § 48. pontja szerinti fogalom.

Befektetési jegy: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 3. § 15. pontja szerinti definíció alkalmazandó.

Befektetési szolgáltatás: a Hitkr. 2. § 8. pontjában leírt szolgáltatás.

Beszámolási idő (másképpen vonatkozási idő): az az időpont, amelyről a pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat.

Bruttó érték: a bekerülési, beszerzési, nyilvántartási, szerződés szerinti – értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenési leírással stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított – érték. A mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási (szerződés szerinti) érték.

Egyéb tevékenység: a pénzügyi vállalkozás működési és tevékenységi engedélyében szereplő, a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a Felügyelet engedélyével végzett tevékenység (pl. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon, hitel referencia szolgáltatás).

Egyéni vállalkozók: azok a magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, továbbá akik egyéb egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak (pl. az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatályba lépése előtt kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyek, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyek, az ügyvédek, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók, továbbá azok a magánszemélyek, akik külön jogszabály alapján egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytatnak).

Folyó faktoring ügyletek: szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések.

Határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. 2. számú melléklet III. rész 43. pontja szerinti fogalom, a 21H Határon átnyúló tevékenység tábla alkalmazásában a Hpt. 32/E. § (1) bekezdése szerinti korlátozással.

Hátralévő futamidő: a hitel, betét, illetve egyéb instrumentum szerződésben meghatározott eredeti lejáratának és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.

Háztartások: a lakosság és az önálló vállalkozók együttesen.

Hitelintézet: a Hpt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi intézmények.

Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott pénzösszeg rendelkezésre tartása az adós részére, amelynek terhére a hitelező – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

Hitelnyújtás: a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.1. és 10.3. pontjában leírt szolgáltatás, illetve tevékenység.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pont szerinti értékpapír, ide nem értve a befektetési jegyet.

Járulékos vállalkozás: a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 2. pontjában meghatározott vállalkozás.

Kapcsolt vállalkozás: az Szmt. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.

Lakosság: azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az önálló vállalkozók közé. 2002. elejétől a mezőgazdasági őstermelők – azaz az őstermelői igazolvánnyal rendelkező 16 éven felüli nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akiknek köre tartalmazza a mezőgazdasági kistermelőket (a bizonyos bevételi korlátot el nem érő őstermelőket) – is az egyéni vállalkozók közé tartoznak.

Lejárat szerinti bontás: a Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

– rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év,

– hosszú lejárat: az instrumentum eredeti lejárata > 1 év

Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. b) pontjában meghatározott ügylet.

Nettó érték: az Szmt. és a Hitkr. által meghatározott, értékvesztéssel (illetve a számviteli előírás szerint értékcsökkenéssel, céltartalékkal) csökkentett, illetve értékelési különbözettel módosított érték.

Opciós ügyletek: a Tpt. szerint meghatározott vételi opció és eladási opció

Önálló vállalkozók: a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 4. melléklete szerinti fogalom. (Az önálló vállalkozók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, az egyéb önálló vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek. Önálló vállalkozóknak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, családi gazdálkodók, kisiparosok, magánkereskedők. Nem minősülnek önálló vállalkozónak, de a háztartások szektorába sorolandók a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.)

Pénzeszközök: a Hitkr. 2. § 3. pontjában felsorolt eszközök.

Pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2.-10.4. pontjában meghatározott tevékenység.

Pénzügyi lízing: a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 11. pontjában meghatározott tevékenység.

Pénzügyi szolgáltatás: a Hpt. 3. §-ában meghatározott pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások.

Work-out ügyletek: az adatszolgáltatás vonatkozásában a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.

I.4. Az adatszolgáltatás formai követelményei

Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.

Az adatküldés formai és technikai feltételeiről a Felügyelet a Kihelyezett Adatküldő Programban (KAP) kézikönyvet tesz közzé.

A felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

Az adatszolgáltató a feltöltött küldeményről a beérkezési időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

A Felügyelet adatfogadó rendszere a beküldött jelentés státuszáról – a feltöltött küldemény jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha a Felügyelet KAP, illetve az ERA rendszeren keresztül, a feltöltött küldemény jogosultsági, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésére vonatkozó és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében a beküldéstől számított 24 órán belül, a KAP rendszerben a „feldolgozott”, az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetben értesíti az adatszolgáltatót a küldemény fogadásáról.

Ha a felügyeleti jelentés (2. §) valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.

Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel pl. téves adatközlés miatt, a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Ha az adatszolgáltató önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak, mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik, akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A módosított jelentést minden olyan időszakra vonatkozóan be kell küldeni, amelyet az adatmódosítás érint.

Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát, beleértve az összegző sorokat is a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint az L5 tábla kivételével, ahol a nagyságrend millió forint.

A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, KAP-on keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja. A negyedéves szöveges jelentés (20B) esetén az adott negyedév záró napját kell feltüntetni 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül az alábbiak szerint, pl. „20120331”, „20120630”. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja pl. „20121231”.

A melléklet típusa – a rendelet vonatkozó előírása alapján – a Felügyelet felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

Megnevezés	Rövid név
A pénzügyi vállalkozások rendszeres negyedéves beszámolója (20B)	szovjel
Éves beszámoló – mérleg	merleg
Éves beszámoló – eredménykimutatás	erkim
Éves beszámoló – cash-flow	cashflow
Éves beszámoló – kiegészítő melléklet	kiegmell
Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés	konyvzar
Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv	kozgyhat
Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat	erfeloszt
Üzleti jelentés	uzljel

I.4.1 Előkészített jelentés

E jelentések beküldési gyakoriságát, határidejét és vonatkozási időszakát, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás időtartamát a Felügyelet egyedi felhívásban határozza meg. A pénzügyi vállalkozásnak biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e jelentések előállítására. (Részletes kitöltési útmutatót ld. II. rész II. fejezet ELŐKÉSZÍTETT JELENTÉS pontban.)

I.5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

A Felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait az auditált mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.

A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra való átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

Az egységes értelmezés érdekében az adatszolgáltatásoknál rezidensnek tekintendők a belföldiek, nem-rezidensnek a külföldiek az MNB rendeletben meghatározott szektorbesorolás szerint.

A törzsszámnál az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét kell beírni.

A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a „törzsszám” oszlopba.

Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a „megnevezés” oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezésnél ,,ismeretlen név” megjegyzést, a kódjelnél ,,S” betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számjelet kell beírni. Olyan esetben, ha az ügylet jellege miatt, vagy jogszabály által meghatározottak szerint a vállalkozás név szerint nem ismerhető meg, azt ,,azonosítatlan szervezet” néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a törzsszám oszlopba ,,8” számjelet kell írni. Azokon a táblákon, ahol kódjel is szerepel a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország – az MNB által is használt – két betűjeles ISO kódját kell alkalmazni. Amennyiben a szervezet nem külföldi besorolású, a cella üresen hagyható, illetve a HU kódjel feltüntethető.

I.5.1. A Felügyeleti mérleg és a kapcsolódó jelentések kitöltésének általános előírásai

A Felügyeleti mérleg a Felügyelet speciális információs igényeinek kielégítését szolgálja, ezért a mérlegsorok elrendezésekor a mérleg elsődleges rendezési szempontja az instrumentumok csökkenő likviditása, majd ezen belül – szükség, illetve lehetőség szerint – az egyes tételek növekvő kockázata, és ezzel összhangban a lejárati bontásnál a rövid lejárattól a hosszabb felé halad. További csoportosítási szempontként jelenik meg a nemzetközi szabványokkal összhangban lévő egységes szektorbontás, illetve annak a Felügyelet igényei szerinti alábontása.

Minden olyan instrumentum esetében, ahol nem teljes körű a szektorbontás, ,,egyéb” sorok szerepelnek, amelyek az oda tartozó, de nem besorolt, külön nem kiemelt tételeket tartalmazzák.

1. A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni.

2. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan – egyéb előírások hiányában – az Szmt.-ben és a Hitkr.-ben előírtak az irányadóak.

3. A Felügyeleti mérlegben és kapcsolódó jelentésekben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi vállalkozás minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti: (1) az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és (2) az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

4. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben a számviteli politika keretében meghatározott devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

5. A Felügyeleti mérleg minden sora a) forint, b) euró, c) egyéb deviza és az ezek összegével megegyező d) összesen oszlopokat tartalmazza. A külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyamon – forintra átszámított összegét kell a szerződéses devizanem szerint a b) euró vagy a c) egyéb deviza oszlopban szerepeltetni.

6. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szmt. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, illetve forrás oldali be nem fizetett részvénytőke stb.) külön oszlopokban – forrás oldalon soron – kell jelenteni.

7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat – pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat – eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével.

8. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban, illetve a számviteli politikában előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

9. A Felügyeleti mérlegben szereplő egyes tételeket, instrumentumokat a következőképpen kell figyelembe venni.

9.1. A pénzügyi vállalkozás egyéb elszámolási, technikai számlái állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb követelések, illetve kötelezettségek között kell kimutatni.

9.2. A befektetési jegyek teljes állományát – a számviteli előírásoktól eltérően – a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések között, a változó hozamú értékpapírok között kell kimutatni.

9.3. Ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltás időpontjától kezdődően kell a Mérlegben nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé – nem a nyújtás, hanem a beváltás napján – alakul át. A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől vagy a garantőrtől a pénzügyi vállalkozás hozzájut a követeléséhez.

9.4. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét – a számviteli előírásoknak megfelelően – tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként a visszavásárlási kötelezettségek között szerepel. A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.

I.5.2. A felügyeleti díj adatszolgáltatás kitöltésének általános előírásai

A felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének határidejét a rendelet hatálya alá tartozó adatszolgáltatók számára az 5. § (5)-(6) bekezdése tartalmazza. A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles bevallását benyújtani, ha a vonatkozási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik.

A felügyeleti díj alapdíjból és változó díjból tevődik össze.

A felügyeleti díj (alapdíj és változó díj) számítása és bevallása ezer forintban történik.

Felügyeleti alapdíjat évente egyszer minden, a naptári év első napján engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás, EU tagállami pénzügyi vállalkozás fióktelepe, illetve pénzpiaci alkusz fizet. A pénzpiaci alkusz változó díjat nem fizet.

A változó díjat negyedévente kell bevallani és megfizetni. A negyedéves változó díj teljes negyedéves működés esetén (90 nap) a tárgynegyedévi adatok alapján számított éves díj egynegyede. Amennyiben az alapítási vagy a tevékenységi engedély megadása, illetve visszavonása negyedév közben történik, a felügyeleti változó díj számítása a működés időtartamára időarányosítással történik.

A tevékenységének felfüggesztése vagy szüneteltetése nem érinti a jelentési kötelezettséget, a felügyeleti díj összegét és esedékességét.

A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat keltétől a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozatban megjelölt dátumig, vagy a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig köteles a bevallás teljesítésére. A pénzügyi vállalkozás annak szervezeti átalakulása (beolvadása, egyesülése) esetén az átalakulást (beolvadást, egyesülést) kimondó határozatban megjelölt dátumig köteles az adatszolgáltatás teljesítésére.

A felügyeleti változó díj évenkénti korrekciója a tárgyévet követő második negyedéves bevallás keretében történik.

A felügyeleti díj pénzügyi teljesítése során a PSZÁF tv. 114. §-ában előírtak szerint kell eljárni.

A felügyeleti díj megfizetése akkor minősül határidőre teljesítettnek, ha az a vonatkozó jogszabályokban meghatározott határidőig a Felügyelet számlájára megérkezett. Az esedékesség dátumától a teljesítés napjáig a Felügyelet késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék mértéke az ágazati törvényben leírtak értelmében minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

A felügyeleti díj befizetése nem mentesít a felügyeleti díj számításáról szóló bevallás Felügyeletnek történő benyújtása alól.

I.5.3. Szektor meghatározások

A szektor meghatározásokat az MNB rendelet 2. melléklet I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK című fejezetének A. pontjában foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.

II. RÉSZ

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

1. Fejezet

NEGYEDÉVES JELENTÉS

II. Rész 1. Fejezet 1. Pénzügyi vállalkozások szöveges beszámolói

II. 1. 1. 1. - 20B A pénzügyi vállalkozás rendszeres negyedéves beszámolója

A tábla célja

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket.

A tábla kitöltése

A jelentés kitöltése során a folyamatok elemzésénél és számszerűsítésénél az év elejétől bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Ezt a jelentést az auditált, éves beszámolóhoz kapcsolódó információkkal is el kell készíteni és megküldeni a Felügyeletnek.

I. Eszköz-forrásszerkezet (finanszírozási struktúra, piaci részesedés) alakulása

1. A pénzügyi vállalkozás által végzett egyes tevékenységek megoszlása (pl. 10% pénzügyi lízing, 30% pénzkölcsön nyújtás és 50% folyó faktoring), valamint az eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások okai engedélyezett tevékenységenként.

2. A pénzügyi vállalkozás a vonatkozási időpontban érvényes refinanszírozási forrásainak bemutatása.

Hitelkeret, illetve egyedi hitelügyletek összege: az adatszolgáltatás napján számított érvényes devizaárfolyamon átszámítva ezer forintban a lehívható keretösszeg, illetve a fennálló hiteltartozás összege.

Lejárat: a hitelkeret lejárata, illetve az egyedi hitelügyletek lejárata (év, hó, nap).

Hitelcél: finanszírozási cél a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek vonatkozásában (forgóeszköz-finanszírozás, egyedi tranzakciók finanszírozása stb.).

Hitelbiztosíték típusa: a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek mögé lekötött hitelbiztosíték típusa (árbevétel engedményezés, ingatlanra alapított jelzálogjog, ingó zálogjog, kezesség stb.).

Kamat- és díj-kondíciók: a fennálló hitelkötelezettségek éves kamat- és díj-kondíciói (%-ban).

3. A többségi és kisebbségi tulajdonosokkal lebonyolított üzleti kapcsolatok és azok hatása az eszköz- és forrásszerkezetre (tulajdonosi hitelek, adás-vételi tranzakciók, jövőbeni és függő kötelezettségek stb.).

4. A pénzügyi vállalkozás mérlegen kívüli tételeinek bemutatása és az előző negyedéves jelentés óta bekövetkezett változások és okaik.

II. Likviditás

5. A pénzügyi vállalkozás likviditását érintő pozitív és negatív változások (számszerű bemutatása) a beszámolási időszakban.

6. A pénzügyi vállalkozás likviditását befolyásoló események (pl. adótartozás, közüzemi szolgáltatóknak nem fizetés miatti végrehajtás, refinanszírozó felé történő nem fizetés, inkasszó, kezesi kötelezettségből fakadó kötelezettségek nem fizetése) a vonatkozási időszakban.

III. Jövedelmezőség alakulása

7. Részletezni kell az eredmény összetevőinek (kamat, jutalék, pénzügyi műveletek, működési költségek) alakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezőket (pozitív és negatív hatások, egyedi tranzakciók), az árfolyam- és kamatváltozások hatását.

8. Ismertetni kell a pénzügyi vállalkozásnál a beszámolási időszakban hozott, a jövedelmezőséget (pozitív és negatív irányba) befolyásoló legfontosabb döntéseket.

IV. Tőkehelyzet alakulása

9. Rövid szöveges magyarázatot kell adni a pénzügyi vállalkozás jegyzett és saját tőke pozíciójára ható évközi tényezőkről (negatív hatások esetén a megteendő intézkedések).

10. Tájékoztatást kell adni a pénzügyi vállalkozás tőkepozíciójának változására ható tulajdonosi elképzelésekről és intézkedésekről (tőkeemelés, leszállítás stb.).

V. Üzletpolitikai döntések

11. Milyen jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre a tárgynegyedévben, és melyek a következő negyedévi tervek (pl. fiókhálózat, számviteli-, információs rendszer bővítése), illetve milyen főbb szervezeti változások történtek.

VI. Kockázatkezelés

12. Ismertetni kell az egyes kockázatok (hitelezési-, piaci-, likviditási-, elszámolási-, működési kockázat) mérése, kezelése területén bevezetett új lépéseket, módszertani változásokat, fejlesztéseket, szervezeti átalakításokat. Ismertetni kell, hogy milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezettek be, milyen arányban végez a pénzügyi vállalkozás az átlagosnál kockázatosabb tevékenységet.

13. Tájékoztatást kell adni a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a pénzügyi vállalkozás tulajdonába került fedezet, illetve biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységről.

VII. Egyéb

14. Jelenteni kell a Hpt. előírásainak megsértését, azok okait, a megszüntetésükre irányuló intézkedéseket és azok végrehajtását.

15. Tájékoztatást kell nyújtani, ha a pénzügyi vállalkozás a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység folytatását, ennek keretében pénzügyi szolgáltatás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Szöveges kiegészítést kell nyújtani a 21H Határon átnyúló tevékenység táblában szolgáltatott adatok jelentős nagyságrendje, jelentős változása esetén a változás okairól.

II. 1. 1. 2. - 20C A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése

A tábla célja

A tábla a pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelését vizsgálja feleletválasztós formában.

A tábla beküldése

A táblát a Felügyelet által meghatározott módon, az ERA rendszeren keresztül kell a Felügyelet részére megküldeni.

A tábla kitöltésének általános szabálya

A kérdőív egyes kérdéseire adandó válaszokat a tárgyidőszak végi állapot szerint kell megadni. Amennyiben a feltett kérdés nem értelmezhető a vállalkozásra, a „nem” választ kell bejelölni.

Részletes szabályok:

5.1.4. Aktuális létszám a vonatkozási időpontban: a létszám számbavételénél a KSH által alkalmazott, az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor alkalmazott módszertan alapján kell eljárni, a tárgyidőszak végi létszámadat megjelölésével.

5.3. A tárgyi feltételek meglétét kiszervezett tevékenység esetén a kiszervezést végző társaságra értelmezve kell megadni.

II. Rész 1. Fejezet 2. Pénzügyi vállalkozások – Mérleg, mérlegen kívüli állomány és eredménykimutatás

II. 1. 2. 1. - 21A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – Eszközök

II. 1. 2. 2. - 21B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE - Források

A táblák célja

Ezek a táblák a Felügyeleti jelentések alapdokumentumait képezik, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegyék a beszámolás napjára vonatkozóan a pénzügyi vállalkozás működésének vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését. A mérleg (eszközök, források) szerkezete és tartalma megegyezik a Hitkr.- ben foglaltakkal.

A táblák kitöltése

A Felügyeleti mérleg kitöltése során figyelembe kell venni az I. RÉSZ 5.1. pontjában meghatározott általános előírásokat.

A táblák oszlopai

A 21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök tábla Nyilvántartási (bruttó) érték (a) forint, (b) euró, (c) egyéb deviza, (d) összesen oszlopai az eszközöknek a könyvekben nyilvántartott bekerülési, illetve beszerzési értékét, a pénzügyi vállalkozás által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeget, a vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből a még nem törlesztett részt stb. tartalmazza. A mérlegtételek bruttó könyv szerinti értékét a szerződés szerinti devizanemnek megfelelő oszlopban kell feltüntetni. A számvitelileg elszámolható értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, céltartalékkal nem szabad az adott eszközt csökkenteni, mert ezeket az értékeket a 21A tábla e) Értékcsökkenés, értékvesztés oszlopban, az adott eszköz sorában kell feltüntetni. A 21A tábla e) oszlopban kell feltüntetni az immateriális javak és a tárgyi eszközök után elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését is. Az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a befektetési célú részvények, részesedések értékelése miatti értékhelyesbítés összegét külön sorokon kell bemutatni. Az (f) forint, (g) euró, (h) egyéb deviza, (i) összesen oszlopokban az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti nettó értéket kell szerepeltetni.

A táblák sorai

A követelések számbavételénél a rövid lejáratú követelések között kell figyelembe venni a – vonatkozó számviteli előírás szerint – nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is.

A pénzügyi vállalkozás által visszavásárolt, belföldön, illetve külföldön saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát az 21A5121 soron, míg a 21A71 Saját részvények soron a visszavásárolt saját részvény állományát kell visszavásárlási értéken feltüntetni.

A 21A722 Egyéb követelések soron kell szerepeltetni a Hitkr. 6. § (4) bekezdésében előírt követeléseket, származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete kivételével, mivel azt külön, a 21A723 sorban, az egyéb követelésekből kiemelve kell kimutatni. Az 21A tábla f) oszlopában kell a Könyv szerinti (nettó) értéket feltüntetni, amely az Szmt. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, illetve értékcsökkenéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve a valós értéknek megfelelő érték.

A 21B Pénzügyi vállalkozások mérlege - Forrás táblában a beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban (Hitkr.) felsoroltakkal.

Ha a vállalkozás a valós értéken történő értékelést alkalmazza, akkor a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözetét a 21B14 sorban, az ügyfelekkel szembeni kötelezettség értékelési különbözetét a 21B24 sorban kell szerepeltetni. A származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét külön, a 21B43 sorban, az egyéb kötelezettségekből kiemelve kell kimutatni. A 21B4 Egyéb kötelezettségek soron kell feltüntetni a Hitkr. 7. § (7) bekezdésében előírt kötelezettségeket.

A 21B87 Értékelési tartalék sorban kell összegezni – a számviteli szabályok szerint megképzett –értékelési tartalékot, amely egyrészt a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódik.

A pénzügyi vállalkozásnak ugyanezen a táblákon kell közölni az auditált, éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az év végén a 21A tábla i) oszlopában szereplő eszközök, illetve a 21B tábla d) oszlopban szereplő források auditált adatainak meg kell egyeznie a pénzügyi vállalkozások részére előírt éves beszámoló adataival.

II. 1. 2. 3. - 21C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEI

A tábla célja

A táblában a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozás függő, illetve jövőbeni kötelezettségei, valamint a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok számviteli nyilvántartás szerinti állományát kell kimutatni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

21C0 Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen: Itt kell a beszámolás napján fennálló, a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli – a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni – kötelezettségek összegét szerepeltetni.

21C1 Függő kötelezettségek összesen: Itt kell kimutatni az Hitkr. 20. § (2) bekezdés szerint a mérlegen kívül nyilvántartott függő kötelezettségek eredeti (szerződés szerinti) összegeit. A devizában nyújtott függő kötelezettségek forintösszegét a 21C tábla b) oszlopában kell kimutatni. A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal.

21C2 Jövőbeni kötelezettségek összesen: A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövőbeni kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal és a részletező sorok szerint az eredeti (szerződés szerinti) összeggel kell feltüntetni. A devizában nyújtott jövőbeni kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni.

21C3 Továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok: A mérlegen kívüli kötelezettségek közül külön soron kell feltüntetni a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok 0. számlaosztályban nyilvántartott értékét.

A tábla oszlopai

A tételeket a szerződés szerinti devizanem alapján kell besorolni az a) forint, b) euró, c) egyéb deviza oszlopokba. A d) oszlopban szereplő érték az egyes tételek összesített értékét tartalmazza.

II. 1. 2. 4. - 21D PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEI

A tábla célja

A tábla kitöltése során ebben a táblában a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozásnak a számviteli nyilvántartás szerinti függő, illetve jövőbeni követeléseit, a nyilvántartott fedezeteket, valamint a függővé tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat kell részletezni.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

A 21D0 Mérlegen kívüli követelések összesen sor a függő követelések (21D1), a jövőbeni követelések (21D2), a biztosítékok és fedezetek teljes értéken (21D3) és a függővé tett kamatok és kamat jellegű jutalékok (21D5) összesítésére szolgál.

21D3 Biztosítékok és fedezetek értéke – teljes értéken: Ezeken a sorokon a Hitkr. 20. § (5) bekezdés szerint a mérlegen kívüli tételnek minősülő, kapott biztosítékok és fedezetek összegét – a pénzügyi vállalkozás fedezetértékelési szabályzata alapján – az utolsó fedezetértékelés alkalmával meghatározott teljes értéken kell bemutatni. A teljes érték a jogszabálynak, illetve a pénzügyi vállalkozás belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, itt mindegyiket fel kell tüntetni.

21D4 Biztosítékok és fedezetek értéke – a követelés erejéig: Ezekben a sorokban a fentiek szerinti megbontásban kell szerepeltetni az egyes fedezeteket, de nem teljes értéken, hanem csak a mögöttük álló teljes ügyfélkövetelés és a hitelintézeti ügyfelekkel szembeni követelés – a mérleg 21A4 és 21A32 sorai (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat, ideértve a Hitkr. szerint függővé tett kamatokat is) – erejéig. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, akkor itt az elsődleges fedezettel kezdve – de csak a követelés erejéig – több fedezet is feltüntetésre kerülhet. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.

Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozás a hitelezési tevékenysége kockázatának csökkentésére fedezetet vont be, a 21D3 Biztosítékok és fedezetek értéke – teljes értéken és 21D4 Biztosítékok és fedezetek értéke – a követelés erejéig sor kitöltése egyaránt kötelező, de az összesítésnél csak a 21D3 soron feltüntetett biztosítékok értékét kell figyelembe venni.

A jogszabályok szerint a pénzügyi vállalkozásnak saját magának kell nyilvántartását úgy kialakítani, hogy a jelentésben fedezetként szereplő összeg bizonylattal alátámasztott és helyszíni vizsgálat során tételesen ellenőrizhető legyen.

21D5 Függővé tett kamat, kamatjellegű jutalékok: Itt a számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamat jellegű jutalékokat kell jelenteni.

A tábla oszlopai

II. 1. 2. 5. - 21R PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – MÉRLEGADATOK RÉSZLETEZÉSE

A tábla célja

A pénzügyi vállalkozás ügyfélszerkezetében rejlő kockázatok nagyságának felmérése, az ügyfelekkel szembeni követelésekben rejlő egyes kockázatok bemutatása a kihelyezések célja által vezérelten.

A tábla kitöltése

A táblában a pénzügyi vállalkozás külön feltüntetett eszközeit, illetve forrásait ügyfélszektorok [nem pénzügyi vállalatok, háztartások (lakosság, önálló vállalkozók), egyéb ügyfelek] szerint kell részletezni. A táblában az ügyfelekkel szembeni követeléseket tovább kell bontani a finanszírozás célja („Gépjármű-”, „Ingatlan-,” „Termelőeszköz-finanszírozás”, „Egyéb célú kihelyezések”), majd a finanszírozás módja („Pénzügyi lízing”, „Hitel”) szerint.

A tábla oszlopai

A forintügyleteket az a) oszlopban, a devizatételeket a devizanemnek megfelelően a b) vagy a c) oszlopban kell kimutatni. A forint és deviza értékeket a d) oszlopban kell összegezni. A számviteli előírások szerint elszámolt értékvesztést az e) oszlopban kell szerepeltetni. Az f)-i) oszlopokban az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti (nettó) értéket kell kimutatni az a)-d) oszlopokkal egyező devizális bontásban.

A tábla sorai

A 21R0 sorban a hitelintézetekkel szembeni követelések összegét kell beírni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A3 sorkód alatt szereplő összeggel.

A 21R1 sorban az ügyfelekkel szembeni követeléseket kell összegezni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A4 sorkód alatt szereplő értékkel. Az ügyfélköveteléseket szektorok szerint „nem pénzügyi vállalatok”, „háztartások”, ezen belül „lakosság” és „önálló vállalkozások”, valamint „egyéb ügyfelek” és „ebből: államháztartás” sorokban kell alábontani.

A 21R11 Nem pénzügyi vállalatok sort a járulékos vállalkozások adatai nélkül kell kitölteni.

A 21R12 Háztartások sort tovább kell bontani lakosságra (21R121) és önálló vállalkozókra (21R122).

A 21R111, 21R1211, 21R1221, 21R131 Gépjármű finanszírozásból származó követelések sornak az ügyfelekkel szembeni követelésekből (21R1 sorkód) a gépjármű finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön) követelést kell tartalmaznia. A követeléseket szektorok szerint „nem pénzügyi vállalatok”, „háztartások”, ezen belül „lakosság” és „önálló vállalkozások” sorokra kell alábontani. A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani „Pénzügyi lízing” és „Hitel” kategóriákra.

A 21R112, 21R1212, 21R1222, 21R132 Ingatlan finanszírozásból származó követelések soron az ügyfelekkel szembeni követelésekből az ingatlan finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön) követelést kell feltüntetni. A követeléseket szektorok szerint „nem pénzügyi vállalatok”, „háztartások”, ezen belül „lakosság” és „önálló vállalkozások” sorokra kell alábontani. A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani „Pénzügyi lízing” és „Hitel” kategóriákra.

A 21R114,21R1213, 21R133 Egyéb célú kihelyezések sorban kell feltüntetni minden olyan ügyféllel szembeni követelést, amelyet a pénzügyi vállalkozás nem ingatlan vagy gépjármű megszerzése céljából nyújtott ügyfelének. Itt kell feltüntetni többek között az ingatlan vagy gépjármű fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású hiteleket, és a faktoring követeléseket is. Az ingatlan fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású hitelek és a faktoring követelések állományát a részletező sorokon külön be kell mutatni.

A 21R12131 Lakossági fogyasztási hitelek összesen sorban ki kell emelni a lakossági követelések közül a fogyasztási hitelnek minősülő állományt. Ebbe a körbe tartozik a külön soron kimutatott gépjárműhitel állománya is. A gépjármű-vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is. A 21R121311-21R121314 sorokban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további ügylettípus szerinti részletezését kell megadni. A 21R121311 sorban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. A személyi hitelt a pénzügyi vállalkozás a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése – tárgyi fedezet bevonása – nélkül folyósítja az ügyfélnek. A 21R121312 Szabad felhasználású jelzáloghitelek sorban a hitelcélhoz nem kötött, jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell feltüntetni. A 21R121313 Áruhitelek sorban az áruvásárlási hitelek állományát kell jelenteni. Az áruvásárlási hitel a tartós fogyasztási cikkek – gépjármű kivételével – lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. A 21R121314 Egyéb fogyasztási hitelek sorban az előzőekben fel nem sorolt hiteleket kell kimutatni.

A 21R12132 Lakossággal szembeni egyéb követelés sorban kell kimutatni a lakossággal szemben fennálló, egyéb jogcímen keletkezett követelés (faktoring) értékét.

A táblában külön nem kiemelt ügyfelet (pl. önkormányzat, járulékos vállalkozás) a 21R13 Egyéb ügyfelek sorban kell feltüntetni. Az egyéb ügyfelekkel szembeni követelésekből a 21R130 soron külön ki kell emelni az államháztartás szektoraival szemben fennálló ügyfélkövetelés teljes állományát (hitel, pénzügyi lízing, faktoring). E kiemelt követeléseket a 21R131-21R133 sorokon hitelcél szerint is fel kell tüntetni.

A 21R2 sor alatt összesített, és a felügyeleti mérleg eszközei között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (21A51 sorkód), a részvények és más változó hozamú értékpapírok (21A52 sorkód), a részvények, részesedések befektetési célra (21A53 sorkód), valamint a részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban (21A54 sorkód) sorokat részletezni kell az értékpapír kibocsátója szerint (hitelintézetek, nem pénzügyi vállalatok és egyéb ügyfelek kategória). A részvények és részesedések befektetési célra soron figyelembe kell venni az eszköz érték meghatározásánál az esetleges értékhelyesbítés összegét.

A felügyeleti mérleg forrás adatok részletezése során a 21R3 Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek sorból a felvett hiteleket külön sorokban, lejárat szerinti bontásban kell jelenteni. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeket (21R4 sor) – a követelésekkel megegyező – szektor szerinti bontásban kell közölni. A 21R3 és 21R4 sorokat a felügyeleti mérleg vonatkozó adatával (21B1 és 21B2) egyezően kell kitölteni.

II. 1. 2. 6. - 22A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

A tábla célja

A táblában a pénzügyi vállalkozás bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit, tárgynegyedévi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell bemutatni a pénzügyi vállalkozás jövedelemtermelő képességének értékeléséhez.

A tábla kitöltése

A tábla a pénzügyi vállalkozásnak – a hatályos számviteli előírások alapján összeállított – főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően a Hitkr. 2. számú melléklet Eredménykimutatás I. szerkezetét követi. Tartalmi kitöltésére a Hitkr. előírásai az irányadók azzal, hogy az egyes a felügyeleti jelentésekre vonatkozó, illetve a mérleg elején szereplő fogalmak, definíciók az eredménykimutatásra is érvényesek.

A 22A tábla a) oszlopában a tárgynegyedévi, a b) oszlopában az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatás alapértelmezésben: 1) a bevételek eredményt növelő, 2) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek, 3) az értékvesztés és a céltartalék-képzés ráfordításként, 4) az értékvesztés visszaírása és a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként szerepel.

Ha a pénzügyi vállalkozás – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni, és az adott tételcsoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy a bevételt vagy ráfordítást csökkenti, illetve növeli. A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül külön sorokban kell feltüntetni az értékelési különbözeteket.

A ráfordításokat és költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a pénzügyi vállalkozás jelentésében – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban a negatív előjelet ki kell tenni. A jóváhagyott osztalék és részesedés értékét negatív előjel nélkül, levonandó tételként kell figyelembe venni.

A tábla sorai

Az adatszolgáltatásban az alábbi részletező adatokat kell bemutatni:

A 22A22 sor értékéből külön soron, a 22A223 soron kell szerepeltetni a „Külfölditől kapott (járó) jutalék- és díjbevétel” értékét, valamint a 22A23 sor értékéből a 22A233 soron a „Külföldi részére fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások” értékét.

A 22A261 „Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatti ráfordítások” és a 22A281 „Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatt” sorokon kell részletezni azokat a költségeket és ráfordításokat, amelyek a pénzügyi vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával, tulajdonosával vagy olyan vállalkozással szemben merültek fel, amelyben a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A pénzügyi szervezetek különadóját a 22A2822 Egyéb ráfordítás soron kell szerepeltetni.

Év közben az eredmény a pénzügyi vállalkozás főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – a ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összege. Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván. Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a 21B Mérleg-Források tábla 21B88 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorával.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben az eredmény meghatározásakor azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Auditált eredménykimutatás: A pénzügyi vállalkozás évente egy alkalommal ugyanezen a táblán, a „Halmozott” elnevezésű oszlopban közli az auditált éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az auditált eredménykimutatás „Tárgynegyedév” oszlopában az auditált éves beszámolóban szereplő érték tárgynegyedévre jutó, időarányos részét kell szerepeltetni. A 22A51 Adófizetési kötelezettség soron szereplő adatnak az év végi auditált jelentésben meg kell egyezni az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

II. Rész 1. Fejezet 3. Pénzügyi vállalkozások – Lejárati összhang, Ügyfelekkel szembeni tőkekövetelések

II. 1. 3. 1. - 23B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Lejárati összhangelemzés

A tábla célja

A tábla a pénzügyi vállalkozás likviditási kockázatának felmérésére szolgál.

A tábla kitöltése

A táblát a vonatkozási (beszámolási) időpontban elkészített mérleg adataiból kiindulva, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni. Az eszközöket könyv szerinti (nettó) értéken kell besorolni.

Az eszközök és a források felsorolásánál az aktív, illetve a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb elszámolások állományát a 23B117 és 23B133 sorokon összevontan kell szerepeltetni. A Saját eszközök eszközcsoportban a pénzügyi vállalkozás saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt az eszközök közül a visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állományát, a készleteket, valamint az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét kell feltüntetni.

A bevételeket, illetve ráfordításokat a beszámolási időszak végétől számítva 1 évre kell kimutatni. Itt az aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként már egyszer feltüntetetteket nem lehet kimutatni, de a kamat függővé tételi szabály miatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartott, és várhatóan pénzmozgásként megjelenő bevételek beszámíthatóak.

A tábla oszlopai

Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. A b)–g) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A vonatkozási (beszámolási) napon fennálló mérleg (eszköz, forrás) és mérlegen kívüli tételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó tőketörlesztő, kamat, jutalék és egyéb bevételeket és ráfordításokat – a kitöltés időpontjában ismert (szerződés szerinti) kondíciókkal és lejáratokkal – a hátralévő futamidejük szerint kell megbontani és az esedékességeiknek megfelelő időkategória oszlopban az ismert cash-flow értéken a megfelelő sorokban jelenteni. A h) Lejárat nélküli oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni. Az i) oszlopban a beszámolás napján fennálló céltartalék összegét kell beírni. A j) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét a céltartalékok levonásával kell kimutatni.

A tábla sorai

A 23B132 sorban a hitelezői jogot megtestesítő értékpapírokat a lejárat (esedékesség) szerint, amennyiben valamelyik konstrukciójú értékpapír konkrét lejárathoz nem köthető, vagy a konstrukcióban lehetőség nyílik az értékpapír lejárat előtti visszaváltására a b) 0-30 nap oszlopban kell jelenteni.

A 23B21 Bázispozíció sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (23B11 és 23B12 sor) eszköz- és (23B13 és 23B14 sor) forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandó. A 23B22 Halmozott bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

A mérlegen kívüli tételek lejárati bontását a sorokban részletezett ügyletek (tételek) szerint kell kimutatni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket a 23B31 sorban, a követeléseket a 23B32 sorban kell összesíteni.

A mérlegen kívüli kötelezettségekből csak azokat a kötelezettségeket kell feltüntetni, amelyek nagy valószínűséggel kifizetésre kerülnek. A 23B311 sorban a valószínűleg beváltásra kerülő garanciák és kezességvállalások értékét kell a lehívásnak megfelelő idősávban beírni.

A mérlegen kívüli követelésekből a 23B321 soron kell a kapott garanciák és kezességek azon részét jelenteni, amelyhez kapcsolódó követelés már lejárt tétellé vált és a pénzügyi vállalkozás a kapott garanciát vagy kezességet igazoltan érvényesíteni fogja, ezáltal a likviditását ténylegesen növeli. A 23B322 sorban kell a refinanszírozásra kapott hitelkeretekből még szabadon lehívható egyenleget jelenteni. Az egyes időpontokhoz tartozó értékeket a várható lehívásokkal kalkulálva kell beállítani. Ha a hitelkeretet határozatlan időtartamra kötötték, akkor annak kihasználatlan részét a h) oszlopban kell feltüntetni.

A 23B41 Nettó bázispozíció értékének kiszámításakor a 23B21 Bázispozíció sorhoz a 23B32 soron kimutatott mérlegen kívüli követelés értékét, mint várható pénzbevételt hozzá kell adni és a 23B31 sorban szereplő mérlegen kívüli kötelezettségek, mint várható kiadás összegét le kell vonni. A 23B42 Halmozott nettó bázispozíció sorban a kumulált értékek kiszámítása a 23B41 sor alapján történik, az egymást követő oszlopokban számított módosított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket kell feltüntetni.

II. 1. 3. 2. - 23C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Ügyfelekkel szembeni tőkekövetelések alakulása

A tábla célja

A tábla a pénzügyi vállalkozás ügyfeleivel szembeni tőkekövetelések alakulásáról, a tárgyidőszakban bekövetkezett változásról ad képet.

A tábla kitöltése

A táblában a pénzügyi vállalkozásnak az ügyfelekkel szembeni tőkeköveteléseinek állományát, tárgyidőszaki alakulását kell bemutatnia. A részletezést a forint, a deviza, valamint az összesített állományra kell elvégezni. A devizában megadott összegeket a számviteli politikában meghatározott árfolyamon, forintban kell megadni. A deviza alapú forinthiteleket a deviza oszlopokban kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

Nyitó bruttó érték: Az adott beszámolási időszak elején az összes, ügyfelekkel szembeni, még élő tőkekövetelés könyv szerinti nyitó bruttó értéke és az állományhoz tartozó szerződések darabszáma.

Tranzakciós növekmény folyósításból: Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés (új ügylet); a megkötött és hatályba lépett szerződésen alapuló, kifolyósított ügyletek (hitel, lízing) bruttó bekerülési értékének összege és az új ügyletek darabszáma.

Tranzakciós növekmény vásárlásból: Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés (új ügylet vásárlásból, jellemzően faktoring-követelések) bruttó bekerülési értékének összege és az új ügyletek darabszáma.

Tranzakciós növekmény (egyéb): Az adott beszámolási időszak alatt, nem új ügyletkötés (folyósítás, vásárlás) miatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés bruttó bekerülési értéke. Ezen a soron kell kimutatni pl. ha az ügylet alapját képező szerződésben devizanem változás történik, vagy ha a devizahitel-szerződés felmondásra kerül. (A felmondott devizahitel-szerződés alapján fennálló követelést forintkövetelésként kell a továbbiakban nyilvántartani.) Itt jelennek meg a pénzügyi vállalkozás könyveiben történő átsorolások is, melyek egyéb állománynövekedésként is jelentendők. Tranzakciós csökkenés törlesztés miatt: Az adott beszámolási időszak alatt az ügyfelek által törlesztett követelésállomány bruttó értéke és a teljes visszafizetéssel érintett, lezárt/megszűnt ügyletek darabszáma.

Tranzakciós csökkenés eladásból: Az adott beszámolási időszak alatt eladott, ügyfelekkel szembeni követelések bruttó értéke és az eladott követelések darabszáma.

Tranzakciós csökkenés leírás, elengedés miatt: Az adott beszámolási időszak alatt leírt, elengedett ügyletek bruttó értéke, és ezen szerződések darabszáma.

Tranzakciós csökkenés (egyéb): Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett olyan állománycsökkenés, mely az előzőekben nem került nevesítésre. Itt jelennek meg a pénzügyi vállalkozás könyveiben történő átsorolások is, melyek egyéb állománynövekedésként is jelentendők.

Záró bruttó érték: Az adott beszámolási időszak végén az összes, ügyfelekkel szembeni, még élő követelés könyv szerinti záró bruttó értéke, valamint az élő szerződések darabszáma.

Az adatokat minden oszlopban – a tranzakció jogcímétől függetlenül – pozitív előjellel kell feltüntetni.

A záró állomány összesen értéke megegyezik a felügyeleti mérleg ügyfelekkel szembeni követelés soron (21A4) kimutatott bruttó érték kamatkövetelésként a 3-as számlaosztályban elszámolt kamat értékével csökkentett összegével.

A tábla sorai

A tábla soraiban az ügyfelekkel szembeni tőkekövetelést részletezni kell az engedélyezett tevékenységek (pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring) összértéke és darabszáma szerint. A megvásárolt követeléseket (folyó faktoring, illetve work-out ügyletek) a mérlegben szereplő bruttó bekerülési értéken kell kimutatni.

II. Rész 1. Fejezet 4. Pénzügyi vállalkozások – Portfolióminőség

II. 1. 4. 1. - 24C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - PORTFOLIÓ ELEMZÉS – ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK KOCKÁZATI MONITORINGJA

A tábla célja

A tábla célja a pénzügyi vállalkozás ügyfelekkel szembeni követelések portfoliójának és egyes kiemelten figyelendő elemeinek vizsgálata a lejárttá vált követelések következtében felmerülő kockázatok szempontjából.

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell részletezni a pénzügyi vállalkozás ügyfelekkel szembeni követeléseit (24C1), ezen belül kiemelten a lakosság (24C2), az önálló vállalkozók (24C3), és a nem pénzügyi vállalatok (24C4 sorok) részére nyújtott kölcsönöket, pénzügyi lízing, faktoring és egyéb követeléseket a követelés típusa szerinti megbontásban, azon belül az egyedi szerződések fizetési késedelme szerint, továbbá a fedezetül szolgáló lakóingatlanok számának, hitelbiztosítéki értékének, illetve a lakóingatlanoknak a kölcsön megtérülése érdekében történő bevonásának alakulását.

A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint.

A követeléseket, hiteleket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől eltelt napok száma szerint kell besorolni attól függetlenül, hogy az adott ügyféllel szemben adott szerződésből eredően több lejárt követelés is van.

Lejártnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített.

A követeléseknél a megfelelő lejárati kategória figyelembe vételével fel kell tüntetni a pénzügyi vállalkozás nyilvántartásában szereplő szerződések darabszámát, továbbá a hátralék összegét (lejárt tartozás) és a teljes tartozás összegét.

A szerződés száma (db) sorokon a pénzügyi vállalkozás által folyósított, a felügyeleti mérlegben szereplő ügyfelekkel szembeni követeléshez tartozó szerződések darabszámát kell megadni.

A lejárt és a teljes tartozás összegét bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni, kivéve a work-out faktoring, ahol azt az összeget kell feltüntetni, amivel az adós a pénzügyi vállalkozásnak tartozik. A követelés tartalmazza a számviteli előírások alapján függővé tett kamatokat is.

Lejárt tartozásként azt az összeget kell feltüntetni, amely összeggel az ügyfél (work-out faktoring esetében az adós) a pénzügyi vállalkozásnak tartozik, azaz fizetési késedelemben van, illetve amit a pénzügyi vállalkozás lejárttá tett (felmondott), míg a teljes tartozás a tárgyhónap végén az ügyfél teljes fennálló tartozását jelenti, függetlenül attól, hogy esetleg annak egy része lejárt, illetve késedelmes.

Valamennyi teljes tartozási összeget tartalmazó sort követően az értékvesztés tárgyidőszak végén fennálló összegét kell megadni.

Egyes követeléstípusonként külön fel kell tüntetni lejártság szerinti bontásban az adott kölcsön fedezeteként érvényesen bevont lakóingatlanok darabszámát.

Lakóingatlan – e tábla vonatkozásában – a Magyarország területén található, lakás céljára létesített, használatba vételi engedéllyel rendelkező és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház vagy gazdasági épület.

Amennyiben több hitelszerződés mögött ugyanaz az ingatlanfedezet áll, de az egyes hitelszerződések lejártság szerinti besorolása eltérő, akkor az ingatlanfedezet darabszámát ahhoz a lejárati kategóriához kell besorolni, amelynél a késedelem időben a legrégebbi. Ha eltérő hiteltípusokba sorolandó hitelszerződések esetén a lejártság szerinti besorolás nem vezet eredményre, mivel a két hiteltípusba tartozó szerződés azonos lejártsági kategóriába tartozik, az ingatlan darabszámát ott kell figyelembe venni, amely szerződés időben legkorábban jött létre.

A hitelfedezeti értéket több kölcsön között – analitikus nyilvántartásuk alapján – arányosítva kell feltüntetni.

A fedezetül szolgáló lakóingatlan hitelbiztosítéki értéke soron kell feltüntetni a lakóingatlan pénzügyi vállalkozás által elfogadott hitelbiztosítéki értékének, ennek hiányában az ingatlan piaci értékének a – fedezetértékelésre vonatkozó előírások szerint fedezeti szorzóval – korrigált teljes összegét.

Lakossági jelzálog fedezetű követelések között kell feltüntetni a hitelcéltól függetlenül azokat a követeléseket, amelyeket ingatlan jelzálog fedezete mellett nyújtott a pénzügyi vállalkozás (pl. lakossági ingatlan-finanszírozás, szabad felhasználású jelzáloghitelek).

Lakossági egyéb követelések között kell szerepeltetni mindazon kintlévőségeket, amelyek kihelyezésére ingatlan jelzálogfedezet bevonása nélkül került sor (pl. gépjármű-finanszírozás, lakossági fogyasztási hitelek, faktoring).

A lakossági követelések összesen sorokon (24C201-24C206) kell összesíteni a lakosságnak jelzálogfedezet mellett (24C211-24C216) és annak bevonása nélkül nyújtott követeléseket (24C221-24C224).

A 24C31-24C36 sorokon kell feltüntetni az önálló vállalkozókkal szembeni követelések főbb adatait.

A nem pénzügyi vállalatokkal (járulékos vállalkozások nélkül) szembeni követeléseket (24C401-24C406 sorok) alá kell bontani a kihelyezés célja szerint „ingatlan és termelőeszköz finanszírozás” (24C411-24C414), „gépjármű finanszírozás” (24C421-24C424) és „egyéb követelés” (24C431-24C434) sorokon.

Az a) Nem lejárt eredeti szerződés szerint oszlopban csak azokkal az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél a teljesítés az eredeti szerződés szerint történik.

A b) Átstrukturált oszlopban azokat a szerződéseket kell feltüntetni, ahol a pénzügyi vállalkozás vagy az ügyfél kezdeményezésére, a nemfizetés elkerülése érdekében a kölcsönszerződést bármely szerződési feltétel kapcsán újra kellett tárgyalni, így az szerződésmódosítással járt együtt, vagy a lejárt rész visszafizetésére a hitelintézet az ügyféllel kiegészítő megállapodást kötött. Amennyiben az átstrukturált hitel vagy annak része késedelmessé válik, az állományt át kell helyezni a késedelmes napok száma alapján a megfelelő oszlopba.

A c)-h) oszlopokba a követeléseket a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

Az i) Összesen oszlopban kell összesíteni az a)-h) oszlopokban lejártság alapján besorolt szerződés darabszámokat, a lejárt és a teljes tartozást, az értékvesztés összegét, valamint a fedezetül szolgáló lakóingatlanok számát és hitelbiztosítéki értékét.

A lejárttá vált követelések esetén minden lejárati kategóriához tartozóan az „ebből: végrehajtási szakban” külön oszlopokban be kell mutatni a végrehajtási szakaszban lévő hiteleket.

E tábla vonatkozásában végrehajtási szakban lévő kölcsön, amely esetben a pénzügyi vállalkozás a kötelezettségvállalási szerződést érvényesen felmondta és a követelés behajtását jogi útra terelte. Ide tartozik többek között az, ha a kötelezett (adós) teljesítése érdekében bírósági végrehajtást kezdeményezett, vagy abba bekapcsolódott (zálogjogosultként).

A problémássá vált lakossági követelések fedezeteként szolgáló lakóingatlanok státuszára vonatkozó tájékoztató adatok

A tábla második részében a pénzügyi vállalkozásnak be kell mutatni azon lakóingatlanok darabszámát, amelyek eredetileg a problémássá vált lakossági hitelek, követelések fedezetéül szolgáltak és a tárgyhónapban a követelés megtérülése érdekében a vállalkozás eljárás alá vont, vagy az a biztosítéki körből kikerült.

A 24C511 Végrehajtási eljárásra átadott lakóingatlanok száma soron kell feltüntetni azon lakóingatlanok darabszámát, amelyekre a pénzügyi vállalkozás a tárgyidőszakban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján bírósági végrehajtást kért, illetve zálogjogosultként érvényesen bekapcsolódott.

Nem kell szerepeltetni azt az ingatlant, amely a pénzügyi vállalkozást megelőző ranghelyen hitelintézet vagy másik pénzügyi vállalkozás jelzálogjogával terhelt, és az első a végrehajtó vagy más hivatalos személy útján értesült, hogy a megelőző helyi zálogjogosult a végrehajtási eljárásba érvényesen félként bekapcsolódott.

A 24C512 Végrehajtási eljárás során értékesített lakóingatlanok száma soron kell szerepeltetni, a pénzügyi vállalkozás által korábban kezdeményezett végrehajtási eljárásban a tárgyidőszakban értékesített lakóingatlanok számát, függetlenül az értékesítés típusától (árverésen, árverésen kívüli értékesítés, végrehajtást kérő általi átvétel), továbbá a végrehajtást kérő személyétől.

A 24C52 Eladott követelésben érintett lakóingatlanok száma soron kell számba venni a tárgyidőszakban véglegesen eladott, nem problémamentes követelések fedezetéül szolgáló, a pénzügyi vállalkozás jelzálogjogával terhelt lakóingatlanok számát.

A 24C531 Egyéb eljárás alá vont lakóingatlanok száma sorban azon lakóingatlanok számát kell feltüntetni, amelyekre a tárgyidőszakban a végrehajtási eljáráson és a követelésértékesítésen kívüli, az ingatlan értékesítésére vagy fedezeti körből történő kivonására vonatkozóan eljárást, intézkedést kezdeményeztek. Ide tartozik pl. ha a pénzügyi vállalkozás élni kíván opciós vételi jogával, és erről az ingatlan tulajdonosát értesíti, vagy a szerződés, illetve külön megállapodás alapján a pénzügyi vállalkozás vagy az ügyfél értékesíteni kívánja az ingatlant.

A 24C532 Egyéb eljárás keretében értékesített, illetve fedezeti kötelékből kikerülő lakóingatlanok száma soron a tárgyidőszakban az előző soron feltüntetett eljárás, esemény (pl. készfizető kezes teljesít) kapcsán ténylegesen értékesített lakóingatlanok számát kell feltüntetni.

II. 1. 4. 2. - 24D PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - PORTFOLIÓ ÖSSZETÉTEL - Minősítés - Fedezetek figyelembevételével

A tábla célja

A tábla célja a pénzügyi vállalkozások eszközeinek és mérlegen kívüli kötelezettségeinek hitelkockázati szempontú értékelési szabályok alapján történő vizsgálata, amelyben az értékvesztés és kockázati céltartalék képzési igényt a valószínűsíthető jövőbeni veszteség és az érvényesíthető fedezetek figyelembevételével mutatja be.

A tábla kitöltése

A mérlegen belüli és mérlegen kívüli eszközök minősítése, valamint az értékvesztés és céltartalék elszámolása tekintetében az Szmt. 41. §, valamint Szmt. 55. §-ok az irányadók. Az Szmt. 14. § (5) bekezdés b) pontja alapján az eszköztételek minősítésére, valamint az értékvesztés és a céltartalék képzés szabályaira vonatkozóan a pénzügyi vállalkozás által elkészített Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

A Hitkr. 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi vállalkozás számviteli politikájának az Szmt. 14. § (5) bekezdés b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen elkülönítetten köteles rendelkezni a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalék képzésének rendjéről. E szabályzat előírásait a pénzügyi vállalkozás – a tevékenységének sajátosságait figyelembe véve – a saját maga által meghatározott követelményeknek megfelelően kell, hogy kialakítsa.

A Hitkr. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a pénzügyi vállalkozásnak a mérleg fordulónapjával a kintlévőségeket minősítenie kell, és abban az esetben, ha a követelés minősítése romlott, értékvesztést kell elszámolnia a követelés után, illetve, ha a követelés minősítése javult, az értékvesztés visszaírásával kell a követelés könyv szerinti értékét növelni.

A Hitkr. 13. § (10) bekezdésében előírtak szerint a pénzügyi vállalkozás – a számviteli politikájában rögzített eljárásnak megfelelően – dönthet úgy, hogy a követeléseket év közben is értékeli havi vagy negyedéves gyakorisággal és értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számol el azok összege után.

A pénzügyi vállalkozásnál a tárgyév során értékesített követelés után elszámolt értékvesztés visszaírható értékesítéskor az eladási ár összegéig, legfeljebb a beszerzés értékéig.

A Hitkr. 13. § (9) bekezdése szerint a pénzügyi vállalkozás – a számviteli politikájában rögzített eljárásnak megfelelően – dönthet úgy, hogy a jövőbeni függő kötelezettségek, illetve várható kötelezettségek után – az Szmt. alapján képzett – céltartalék összegének a mérlegen kívüli kötelezettség megszűnésekor történő felhasználásakor – a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódóan – keletkezett eszközt egyidejűleg értékeli, és a szükséges mértékben értékvesztést számol el utána.

A céltartalék képzésére vonatkozóan még a Hitkr. 7. § (10) bekezdésében, valamint a Hitkr. 23. § (2), (4), (5) és (7) bekezdésben leírtakat is figyelembe kell venni.

Az eszközök minősítése alapján történő értékvesztés elszámolását az Szmt. 55. § (2) bekezdése alapján kell elvégezni. A minősítést a pénzügyi vállalkozás az adósok együttes minősítése alapján is elvégezheti adósonkénti kisösszegű követeléseinek könyvvitelben elkülönített csoportjaira. Ezen eljárás keretében az értékvesztés értékét a nyilvántartási érték százalékában is meghatározhatja a pénzügyi vállalkozás.

A pénzügyi vállalkozás az Szmt., valamint a Hitkr. előzőekben hivatkozott bekezdései alapján a számviteli politikában lefektetett elveknek megfelelően, valamint a követelés típusa, összege szerint, egyedi vagy csoportos értékelést alkalmazhat.

Mind az egyedi, mind pedig a csoportos értékelés alá vont eszköztételek minősítését a pénzügyi vállalkozás vonatkozó szabályzatában leírtaknak megfelelően kell elvégezni.

Mivel a Hitkr. bizonyos típusú követelések esetében lehetőséget ad az egyszerűsített minősítési eljárás vagy csoportos értékelés alkalmazására, a pénzügyi vállalkozás maga dönti el, hogy milyen módszert vagy módszereket alkalmaz.

Az összevont felügyeleti csoportba tartozó pénzügyi vállalkozásoknak [Hpt. 90. § (1) bekezdése alapján] az irányító hitelintézet előírhatja a közös kockázatkezelési módszertanok alkalmazását, amely szerint a pénzügyi vállalkozás az irányító hitelintézettel azonos szabályzatokkal kell, hogy rendelkezzen, és ennek megfelelően az irányító hitelintézettel egységes minősítési és értékelési gyakorlatot kell, hogy folytasson. Ezen pénzügyi vállalkozások részére az Eszközök és források értékelési szabályzatának kidolgozásánál a Hitkr. 7. számú mellékletében foglaltak az irányadók.

A táblázat három fő részre tagozódik.

Az első rész a minősítendő mérleg és mérlegen kívüli tételekre vonatkozó információkat összesítve tartalmazza, beleértve az egyedi és csoportos értékelési eljárás alá vont eszközöket és az egyedileg értékelt mérlegen kívüli tételeket is. (24D0 Minősítendő mérlegtételek összesen, valamint 24D5 Minősítendő mérlegen kívüli tételek összesen.)

A második rész a 24D6 Csoportos értékelési eljárás alá vont tételek – kiemelés az első részből –, amelyek elkülönítetten tartalmazzák a csoportos értékelésbe bevont tételeket. A tábla ezen részének kitöltése során az egyes értékelési csoportok mérlegtételeinek besorolása úgy történik, hogy a csoportos értékelési eljáráshoz kapcsolódó, előre megállapított konkrét százaléknak a minősítési kategória szerint megfeleltetett oszlopában kell feltüntetni az adott értékelési csoportot. Ha például egy értékelési csoport után 40% értékvesztés képzendő, akkor az ebbe a csoportba tartozó tételeket a kétes minősítés oszlopban kell feltüntetni.

A harmadik rész a 24D7 Átstrukturált kintlévőségek állománya – az első részből kiemelve – tartalmazza az átstrukturált követelések (hitel, pénzügyi lízing, egyéb követelés) állományát a soronként megadott szektorok, valamint termékek szerinti bontásban.

A tábla oszlopainak tagolása a Hitkr.-ben foglalt minősítési elvekhez igazodik.

A tábla oszlopai

A sztenderdizálás érdekében a tábla eszközminősítési kategóriákat ad meg azért, hogy mind az egyedi értékelési eljárás alá vont tételek, mind pedig a csoportos értékelés alá vont tételek a megfelelő kategóriákba besorolhatók legyenek.

Azon pénzügyi vállalkozások, amelyek ötnél több kategóriás minősítési rendszert működtetnek, a különböző kategóriákat a táblában megadott oszlopokban szereplő minősítési kategóriákba kell, hogy besorolják. Abban az esetében is így kell eljárni, ha a pénzügyi vállalkozás a csoportos értékelés alá vont követeléseket a számviteli politikában kialakított értékelési csoportokba sorolja be, és ha ezen értékelési csoportok száma kevesebb a táblában megadott öt kategóriánál.

A minősítési kategóriába sorolást az adott követelés esetében az dönti el, hogy azon mennyi a minősítéskor várható veszteség a megtérülés hiánya miatt, amelynek értékét a fedezet értéke módosíthatja. A figyelembe vehető fedezet értéke nem haladhatja meg a valószínűsíthető jövőbeni veszteség értékét, ezért először a követelések minősítési szempontok szerinti vizsgálatával kell felmérni, hogy a bruttó könyv szerinti értéken/nyilvántartási értéken kimutatott tételen mekkora a várható veszteség, majd ebből le kell vonni a fedezeteket a fedezetértékelés számviteli követelményeinek megfelelően. A fennmaradó veszteségnek a követelés teljes fennálló összegéhez viszonyított aránya dönti el, hogy melyik minősítési kategóriába kell az adott tételt besorolni. Ezt követően minősítési kategóriánként fel kell tüntetni az aktuális értékvesztés és – valós értékelés esetén – az értékelési különbözet összegét, majd a nettó könyv szerinti/nyilvántartási értéket.

Csoportos értékelésnél a fedezet figyelembevétele:

Ha csoportos értékelés, illetve egyszerűsített eljárás esetén a pénzügyi vállalkozás a figyelembe vehető fedezetet külön nem mutatja ki, akkor a fedezet és a várható veszteség szükségszerűen tükröződik az egyszerűsített értékelési csoporthoz rendelt konkrét várható veszteségmérték százalékos értékében (minősítési kategóriákhoz rendelt %-os érték). Az értékelési csoportnak van/lehet valószínűsíthető jövőbeni veszteség értéke. Ha a pénzügyi vállalkozás az értékelési csoportnál nem különít el fedezetet, akkor a valószínűsíthető jövőbeni veszteségből azt nem tudja levonni.

Bruttó könyv szerinti/nyilvántartási érték (a, e, i, m, q, u oszlopok)

Ezekben az oszlopokban szereplő, az egyes minősítési kategóriákhoz tartozó bruttó könyv szerinti/nyilvántartási értékek összegének az ae) oszlopban ki kell adniuk a követelések teljes fennálló bruttó összegét a 21A Mérleg- Eszközök táblában szereplő bruttó értékkel megegyezően. A mérlegen kívüli tételek teljes fennálló összegét – a céltartalék képzés alapjául szolgáló, számviteli fogalom szerint függő és jövőbeni kötelezettségek nyilvántartási értékét – a 0. Nyilvántartási számlákkal megegyező összegben kell szerepeltetni.

Tőke (b1, f1, j1, n1, r1, v1 oszlop)

Ebben az oszlopban a tőkekövetelés összegét kell feltüntetni.

Kamat (b2, f2, j2, n2, r2, v2 oszlop)

Ebben az oszlopban a számviteli előírások szerint függővé nem tett, tehát a mérlegben követelésként kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét kell feltüntetni.

Ügyletszám (b3, f3, j3, n3, r3, v3 oszlop)

Ebben az oszlopban az ügyfelekkel kötött szerződések darabszámát kell feltüntetni.

Valószínűsíthető jövőbeni veszteség fedezet figyelembe vétele nélküli értéke (c1, g1, k1, o1, s1, w1 oszlop)

A Valószínűsíthető jövőbeni veszteség, azaz a várható veszteség az adott tétel kapcsán – a fedezettől, annak nagyságától, érvényesíthetőségétől függetlenül – a hátralévő futamidőben keletkező olyan jövőbeni veszteség, amely a megtérülés hiányából vagy a jövőbeni veszteségjellegű kifizetési kötelezettségekből fakad.

Figyelembe vehető fedezetek értéke (c2, g2, k2, o2, s2, w2 oszlop)

A táblában a fedezeteket csak a valószínűsíthető jövőbeni veszteség erejéig lehet figyelembe venni.

Valószínűsíthető jövőbeni veszteség fedezettel csökkentett értéke (c3, g3, k3, o3, s3, w3 oszlop)

A c1, g1, k1, o1, s1, w1 oszlopok értékéből le kell vonni a c2, g2, k2, o2, s2, w2 oszlopok értékét.

Az Értékelési különbözet minősítési kategóriánkénti, valamint az összesen oszlopban kell kimutatni a táblában szereplő, minősítendő állományokhoz kapcsolódó, a valós értékelésből adódó értékelési különbözeteket, előjelhelyesen. A nem minősítendő állományok valós értékelési különbözetét ez a tábla nem tartalmazza.

Az Értékelési különbözet oszlopok kitöltésénél figyelembe kell venni továbbá, hogy

- az értékelési különbözet oszlopban az adatokat mérlegszemléletben kell kitölteni, függetlenül attól, hogy azokat milyen eredményszámlával (valós értékelési, illetve értékvesztésből származó eredményszámla) vagy értékelési tartalékkal szemben kell elszámolni,

- a valós értékelési különbözeteket azokba a minősítési kategóriákba kell besorolni, ahova a valós értékelés alá tartozó eszközt besorolja.

Az Értékvesztés (kockázati céltartalék) minősítési kategóriánkénti, valamint az összesen oszlopban negatív előjellel kell kimutatni azokat az összegeket, amelyek a pénzügyi vállalkozás Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltak szerinti, minősítendő eszközök és mérlegen kívüli tételek minősítéséből adódnak.

A tábla sorai

A 24D0 sorban a pénzügyi vállalkozás Számviteli politikájának keretén belül elkészített Eszközök és források értékelési szabályzatában nevesített, a táblában részletezett mérlegtételeket kell kimutatni, a minősítési kategóriák szerinti bontásban.

A 24D1 Hitelek

A pénzügyi vállalkozás által nyújtott hiteleket a 24D1 fősor alatt megadott kategóriák szerint kell a táblában kimutatni. A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hiteleket devizanemenkénti bontásban is szerepeltetni kell (forint, euró, egyéb deviza).

A 24D11 Hitelek – Belföld - Háztartások

A sor a belföldi háztartásoknak nyújtott hiteleket tartalmazza forint, euró és egyéb deviza szerinti bontásban.

A háztartásoknak nyújtott hiteleket meg kell bontani lakosságnak (24D111) és önálló vállalkozóknak (24D112) nyújtott hitelekre.

A lakosságnak nyújtott hiteleket hitelcél szerint kell besorolni. A jelzáloghitelek a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott hiteleket tartalmazzák, amit tovább kell bontani lakáscélú és szabad felhasználású hitelre. Lakáscélú hitel az építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési hitel. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők.

Az önálló vállalkozóknak nyújtott hiteleket hitelcél szerint kell besorolni, a jelzáloghiteleken belül ki kell emelni a szabad felhasználású hiteleket.

A 24D12 Hitelek –Belföld - Nem pénzügyi vállalkozásoknak (járulékos vállalkozások nélkül)

A sor a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket tartalmazza járulékos vállalkozásoknak nyújtott hitelek nélkül forint, euró és egyéb deviza szerinti bontásban.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket hitelcél szerint is meg kell bontani, a jelzáloghiteleken belül ki kell emelni a szabad felhasználású jelzáloghiteleket.

A 24D13 Hitelek – Egyéb

A sor a fentiekben nem nevesített egyéb belföldi és külföldi szektoroknak nyújtott hiteleket tartalmazza.

A 24D2 Pénzügyi lízing soron a pénzügyi lízingből származó követeléseket kell szerepeltetni.

A pénzügyi lízing-követeléseket szektor szerint meg kell bontani háztartásoknak (24D21), nem pénzügyi vállalatoknak (járulékos vállalkozás nélkül) (21D22) és pénzügyi lízing - egyéb (21D23) sorokra. Az egyes szektorokhoz tartozó állományokat kétféle bontásban kell tovább részletezni egyrészt devizanem szerint (forint, euró és egyéb deviza), másrészt a finanszírozás célja szerint (ingatlan-, gépjármű-, eszközfinanszírozás).

A 24D21 Pénzügyi lízing – Belföld - Háztartások

A háztartásoknak nyújtott pénzügyi lízing-követeléseket meg kell bontani lakosságnak (24D211) és önálló vállalkozóknak (24D212) nyújtott pénzügyi lízingre.

A 24D22 – Pénzügyi lízing – Belföld – Nem pénzügyi vállalkozásoknak (járulékos vállalkozások nélkül)

A sor a belföldi nem pénzügyi vállalatok felé fennálló pénzügyi lízing-követeléseket tartalmazza járulékos vállalkozások nélkül forint, euró és egyéb deviza szerinti bontásban.

A 24D23 Pénzügyi lízing – Egyéb

A sor a felügyeleti mérlegből a fentiekben nem nevesített egyéb belföldi és külföldi szektorok felé fennálló pénzügyi lízing-követeléseket tartalmazza.

A 24D3 soron a faktoringból származó követeléseket (folyó faktoring, követeléskezelésre megvásárolt faktoring) kell összesíteni.

A 24D31 Folyó faktoring

A sor a nem lejártan megvásárolt faktoring követeléseket tartalmazza pénzügyi intézménytől vásárolt (24D311) és nem pénzügyi intézménytől vásárolt (24D312) folyó faktoring megbontásban.

A 24D32 Követeléskezelésre megvásárolt faktoring (work-out)

A sor a már lejártan megvásárolt faktoring követeléseket tartalmazza (könyv szerinti értéken) pénzügyi intézménytől vásárolt (24D321) és nem pénzügyi intézménytől vásárolt (24D322) work-out faktoring megbontásban.

A 24D4 Egyéb követelések sor a pénzügyi vállalkozás működési és tevékenységi engedélyében szereplő, a Felügyelet által engedélyezett egyéb tevékenységből eredő minősítendő követeléseket tartalmazza. Ide kell besorolni mindazon tételeket, amelyek más soron nem kerültek nevesítésre.

A 24D5 Minősítendő mérlegen kívüli tételek között kell szerepeltetni a Hitkr. 20. § (2) bekezdésében

felsorolt, a 0. Nyilvántartási számlákon részletezett tételeket összesítve.

24D51 Függő kötelezettségek

Itt kell kimutatni a pénzügyi vállalkozás által a Hitkr. 20. § (2) bekezdésében meghatározott, 0. Nyilvántartási számlákon nyilvántartott függő kötelezettségek teljes összegét.

A 24D511 Peres ügyekkel kapcsolatos állományok soron azokat a kötelezettségeket kell megjeleníteni, ahol a pénzügyi vállalkozás az alperes. A bruttó állományi adatként a perértéket kell feltüntetni.

A 24D512 soron a Követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettségeket (visszkereseti jog, egyéb) kell jelenteni.

A 24D513 Hitelígérvények soron kell kimutatni a hitelszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalások összegét.

A 24D514 Vállalt kezességek soron kell szerepeltetni a pénzügyi vállalkozás által vállalt kezesség tárgyidőszak végén fennálló összegét.

A 24D515 Egyéb függő kötelezettségek soron kell kimutatni a Hitkr. 20. § (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségvállalásokat a 24D511, 24D512, 24D513, 24D514-es sorokban nevesített függő kötelezettségek kivételével, a Hitkr. 20. § (2) bekezdésben meghatározott értékeken.

A saját ügyfelek felé vállalt tőke- és hozamgarancia, valamint tőke- és hozamígéret értékét a Hitkr. 20. § (2) bekezdés 16. pontjának megfelelő szerződéses értéken kell kimutatni.

A Hitkr. 20. § (2) bekezdés 1. pontjában nevesített opciós kötelezettségek értékét az határozza meg, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási típusú.

A szerződés szerint leszállítási jellegű opciós kötelezettséget határidős kötésértéken (névérték*határidős kötési árfolyam) kell kimutatni. A céltartalékképzésnél figyelembe vehető nettósítási megállapodásokat a kimutatásnál érvényesíteni kell.

Az elszámolási típusú és – jellegétől függetlenül – a kamatláb opciós ügyletek értékének kimutatására a Hitkr. 20. § (7) bekezdés ad útmutatást, amely szerint a piaci érték és a kötési érték negatív, veszteség jellegű különbözetét kell kötelezettségként megjeleníteni. A pozitív különbözetű ügyletet csak akkor lehet figyelembe venni, ha nettósítási lehetőség áll fenn a különböző ügyletek között.

A 24D52 Jövőbeni kötelezettségek

Itt kell szerepeltetni a Hitkr. 20. § (3) bekezdésében felsorolt jövőbeni kötelezettségek összegét, mint például a határidős adásvételi ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségeket, és az Szmt. 3. § (8) bekezdés 15. pontjában meghatározott, egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségeket is.

A 24D6 Csoportos értékelési eljárás alá vont mérlegtételek

Itt kell szerepeltetni a táblázatban felsorolt szektorok szerinti bontásban azon követelések összegét – kiemelve az első Minősítendő mérlegtételek blokkból – amelyek értékelését a pénzügyi vállalkozás az Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltaknak megfelelően, a Szmt. 55. § (2) bekezdése szerint az adósonkénti kisösszegű követelések elkülönített csoportjaira, az adósok együttes minősítése alapján végez.

A 24D7 Átstrukturált hitelek (kintlévőségek) állománya

Itt kell kimutatni – kiemelve az első 24D0 - minősítendő mérlegtételek blokkból – az átstrukturált követelések állományának minősítési kategóriánkénti (értékelési csoportonkénti) bontását a fő szektorokra vonatkozóan.

Az átstrukturált követelés (Hitkr. 2. § 48. pontja) átstrukturálást követő minősítésére a pénzügyi vállalkozás Számviteli politikájának Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos előírásaiban foglaltak szerint kell eljárni. Itt kell meghatározni, hogy a Hitkr. 2. § 48. pont a) és b) alpontjában említett, az adós pénzügyi pozíciójának, fizetőképességének jelentős romlása, valamint az ügyfél számára lényegesen kedvezőbb módon, továbbá az eredeti szerződés szerinti feltételeket jelentősen megváltoztató meghatározásokat hogyan értelmezi a pénzügyi vállalkozás, és e tekintetben a jelentős és lényeges mértéket hogyan állapítja meg.

A 2010. január 1-jén vagy azt követően átstrukturált, módosított, újratárgyalt, prolongált, kiegészítő megállapodással megújított szerződések tőke és tőkésített kamat részére a Hitkr. 13. § (1), (2) és (5) bekezdése szerint kell megképezni az értékvesztést.

Az átstrukturált követelések minősítésének az átstrukturálást követő javulása vagy romlása esetén mindenkor a pénzügyi vállalkozás Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltaknak megfelelően kell eljárni, és a követelést a megfelelő eszközminősítési kategóriába, illetve értékelési csoportba kell átsorolni. Ha az ügylet problémamentessé válik, önmagában ettől nem szűnik meg az átstrukturált minősítése. Az átminősítés csak akkor szűnik meg, ha teljesülnek bizonyos feltételek, pl. ha az átstrukturált követelés adósa megváltozik, új kötelezettje lesz és így besorolható az új kötelezett fizetőképességének megfelelően. Feltéve, ha az új kötelezettel a szerződés piaci feltételekkel kerül megkötésre, valamint a megállapított értékvesztés teljes mértékben visszaírásra kerül, valamint az új kötelezett fizetőképessége megfelelő, és valós átstrukturálás következik be, amely nem pusztán egy késedelmes követelésnek az adós kapcsolt vállalkozásai közötti átadására irányul.

II. 1. 4. 3. - 24E PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – PORTFOLIÓ ÖSSZETÉTEL – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken)

A tábla célja

A tábla a lejárati esedékességi határidővel rendelkező követeléseket tartalmazza, a jelentéskor érvényes szerződés szerinti követelések fizetési késedelmességét vizsgálja oly módon, hogy a portfolió összetételében a nemfizetésbe forduló szerződések teljes értéke szerepel az egyedi szerződések legrégebben lejárt hátralékának késedelmességi időpontjához igazítva.

A tábla kitöltése

A kockázatvállalásokat szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni, attól függetlenül, hogy a pénzügyi vállalkozásnak az adott ügyféllel szemben több lejárt követelése is van. Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített. A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a pénzügyi vállalkozás a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor annak lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A portfolió összetételének meghatározása bruttó értéken történik.

A tábla oszlopai

Az a) Nem lejárt, szerződés szerint oszlopban csak azok a követelések szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esett késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A b)-e) Lejárt tételek oszlopokba az eszközöket a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni a következők szerint:

Ha a pénzügyi vállalkozás egy ügyféllel szemben több késedelmes szerződéssel, kockázatvállalással is rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül, a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. Egy szerződés vagy kockázatvállalás lejárt kamatkövetelését a számviteli szabályok szerint a késedelmes teljesítéstől számított 30 napig a tőkeköveteléshez kapcsoltan, a megfelelő lejárati sávban kell szerepeltetni. 30 napon túl a függővé tett kamat összegét a lejárati sáv meghatározása szempontjából a tőkeköveteléstől elkülönítetten figyelembe kell venni, de annak összegét csak a 24E7 részletező sorokon, a tábla IV. szakaszában kell megjeleníteni. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás lejárt követelést vásárol, akkor a bruttó értéket –amely bekerüléskor megegyezik a vételár összegével – a lejárt tételek között kell szerepeltetni.

Ha egy átstrukturált hitel vagy annak része késedelmessé válik, a teljes állományt át kell helyezni a késedelmes napok száma alapján a megfelelő lejárati oszlopba.

Az f) Összesen oszlopban az a)-e) oszlopokban szereplő szerződések teljes összegét kell összesíteni.

A g)-l) Fedezetek értéke a követelés erejéig szerződésenként oszlopokban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés lejártság szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi vállalkozás által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződés lejártsági összetételének megfelelően.

Az m)-r) Követelések értékvesztése szerződésenként oszlopokban a követeléseken fennálló értékvesztés állományát kell kimutatni a szerződésenkénti lejárati összetételnek megfelelő bontásban. Az adatokat negatív előjellel kell feltüntetni.

Abban az esetben is kell negyedévente adatot szolgáltatni, ha a pénzügyi vállalkozás a Hitkr. 13. § (10) bekezdésében foglaltak alapján – a számviteli politikájában foglaltaknak megfelelően – úgy dönt, hogy a követeléseit csak évente egyszer, év végén az éves beszámoló készítésekor értékeli.

Az s) Értékelési különbözet oszlopba csak valós piaci értékelést alkalmazó pénzügyi vállalkozásoknál kerülhet adat. Az oszlopban az adott sorokhoz kapcsolódó valós piaci értékelési különbözeteket kell megadni, előjelhelyesen [állomány értékét növelő (+)/csökkentő (-) értékkülönbözet], feltéve, hogy az értékelési különbözet a könyv szerinti érték része.

A tábla sorai

I. LEJÁRATI ESEDÉKESSÉGGEL RENDELKEZŐ KÖVETELÉSEK

Itt kell kimutatni a követelésállomány lejárati összetételére, a kapcsolódó fedezetek értékére, a különböző lejárati sávokra vonatkozóan megképzett értékvesztések értékére, valamint összesítetten az Értékelési különbözetre vonatkozó adatokat a sorokban meghatározott szektorbontás szerint. A tábla szektorbontása megegyezik a 24D táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A 24E5 részletező sorai, a tábla II. KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK című részében két fő szempont alapján kiemelt hitelkategóriákra kell adatokat szolgáltatni. A három fő szempont szerinti adatszolgáltatás fősorait (24E51, 24E52, 24E53) nem kell kitölteni, mivel azok alábontásai a lényeges tételeket tartalmazzák, az alábontó sorok értékei nem feltétlenül adják ki a fősorok értékeit.

24E51 Lakosság részére nyújtott hitelek sor

1 évnél hosszabb türelmi idővel (tőke vagy kamat) nyújtott hitelek

Kitöltési szabályok:

- A teljes bel- és külföldi szektorra kell adatot szolgáltatni.

- Az 1 évnél hosszabb türelmi idővel nyújtott hiteleket a hitel teljes időtartama alatt a 24E511 sorban kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a türelmi idő lejárt vagy sem.

- Ha a pénzügyi vállalkozás egy, eredetileg nem türelmi idős (pl. annuitásos törlesztésű) hitelt átstrukturált és az újratárgyalást követően a hitel türelmi idővel rendelkezik, akkor a hitelt a 24E511 sorban, a Nem lejárt, szerződés szerint oszlopban kell kimutatni. Ha az átstrukturált hitel hátralékossá válik, ebből az oszlopból a megfelelő lejárati sávba át kell sorolni.

24E52 Csoporttagok közötti hitelezés sorok

Ebben a szakaszban a pénzügyi vállalkozás által a tulajdonosi (pénzügyi vállalkozás anyavállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a pénzügyi vállalkozásban meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos) és befektetői (olyan vállalkozás, amelyben a pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója meghatározott részesedéssel rendelkezik) kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoknak, természetes személyeknek nyújtott hiteleket kell megjeleníteni.

24E53 Követeléskezelésre megvásárolt faktoring (work-out) - követelések teljes összege

Ebben a szakaszban kell bemutatni a pénzügyi vállalkozás által követeléskezelésre megvásárolt ügyletekből fennálló, az adóssal szembeni követelés teljes értékét.

A 24E6 részletező sorai, a III. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

A tábla mérlegen kívüli tételeinek megbontása megegyezik a 24D tábla mérlegen kívüli tételeinek megbontásával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A 24E7 részletező soraiban, a IV. FÜGGŐVÉ TETT EREDMÉNYTÉTELEK, HALASZTOTT KAMATOK című részében külön sorokon kell kimutatni a Hitkr. 17. §-ában foglalt tételeket, a következőkben részletezettek szerint:

• a Hitkr. 17. § (1), (3) és (4) bekezdések szerint függővé tett kamatokat, kamat jellegű jutalékokat és a Hitkr. 17. § (2) bekezdés szerint függővé tett pénzügyi szolgáltatási díjakat, amelyek fizetési késedelem miatt keletkeztek (24E711);

• a Hitkr. 17. § (1) bekezdés a), d) és f) pontja szerint függővé tett kamatokat és kamat jellegű jutalékokat, amelyek az alapkövetelés külön figyelendőnél rosszabb minősítése miatt keletkeztek (24E712);

• a Hitkr. 11. § (3) bekezdés szerint az adóssal szemben indított felszámolási eljárás, bírósági perek (végrehajtási eljárást is beleértve) megelőlegezett költségeként a felszámolónak, végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett, ügyfelet terhelő és mérlegen kívüli követelésként nyilvántartott összegeket.

Nem lehetséges a kifizetett összeget a kifizetést követően az adóssal szembeni követelésként előírni, majd minősíteni és rá értékvesztést elszámolni. A költségek utólag befolyt összegét – a kamatok és a tőke előtt – lehet egyéb bevételként elszámolni, amikor az realizálódik. (24E72)

• Külön soron kell megjeleníteni a halasztott kamatfizetéses lakáshitelek, tandíjhitelek kockázati céltartalékkal fedezett, tőkésített kamatát. (24E73)

II. 1. 4. 4. - 24F ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA

A tábla célja

A táblázat a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos változások követésére szolgál. A táblázatban szereplő információ utal a pénzügyi vállalkozás minősítési gyakorlatára, és az adott évben a portfolió minőségének eredményre gyakorolt hatására.

A tábla sorai

A tábla sorai a 24D Portfolióösszetétel-minősítés elnevezésű tábla egyes kiemelt összegző soraival (minősítendő mérlegtételek) egyeznek meg.

A tábla első részében a pénzügyi vállalkozás által az Eszközök és források értékelési szabályzata keretében kialakított minősítési rendszer alapján megképzett/visszaírt értékvesztést kell feltüntetni. A táblázatban csak azokat a sorokat kell kitölteni, amellyel kapcsolatban értékvesztés elszámolására, vagy értékvesztés visszaírására a tárgyidőszak során sor került.

A tábla második része három szakaszra bomlik:

Itt kell megbontani a tábla első részében kimutatott értékvesztés állományt tulajdonosi kapcsolat szerint

- kapcsolt és

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokra,

Itt kell kimutatni továbbá a minősítési kötelezettség alá nem tartozó tételekre a számviteli szabályok szerint elszámolt/visszaírt értékvesztést (24F63).

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A b) és c) oszlopokban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni, és külön oszlopokban kimutatni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni, illetve az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli.

A tárgyév során értékesített követelés után elszámolt értékvesztés az értékesítéskor az eladási ár összegéig, legfeljebb a beszerzés értékéig írható vissza.

Az értékvesztésnél külön kell szerepeltetni azokat, amelyek a minőség romlása, az eszköz-értékesítés, a behajthatatlanná minősítés, illetve egyéb ok miatt kerültek elszámolásra. Az egyéb okok közé kell sorolni például a mérlegen kívüli tételek mérlegtétellé válása esetén és az ezekre a megképzett céltartalék terhére vagy azon felül elszámolt értékvesztést. Az egyéb okok között kell kimutatni a deviza-árfolyamváltozásból, a valós értékelésből származó értékvesztést érintő elszámolásokat is.

Az értékvesztés visszaírásánál az átértékelési hatáson túlmenően el kell különíteni a minőség javulása miatti értékvesztés-visszaírást, az eszközértékesítésnél a számviteli szabályok szerint elszámolandó értékvesztés-visszaírást, ha az eszközértékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. (Értékvesztés-visszaírásaként legfeljebb akkora összeget lehet elszámolni, hogy a könyv szerinti érték a könyv szerinti bruttó érték szintjére emelkedjék.)

Az előbbieken kívül külön kell kimutatni a veszteségmérséklő intézkedések, ideértve az adósságcsere, az eszközcsere és más egyéb veszteségmérséklő ügyletek miatt az eredeti követelésre elszámolt értékvesztés-visszaírást. Az egyéb okok miatti értékvesztés-visszaíráshoz kell sorolni az olyan visszaírásokat, amelyek az előző tényezőkkel nem magyarázhatók (pl. deviza-árfolyamváltozás).

Az l) oszlopban kimutatandó értékvesztés-változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az m) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

Az Egyéb ok miatt c), g) és k) oszlopokban azokat az árfolyamváltozásból adódó veszteség-, illetve nyereségösszegeket kell szerepeltetni, amelyek a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt árfolyamnyereségként vagy -veszteségként kerülnek elszámolásra.

Az n) oszlopban tájékoztató jelleggel kell szerepeltetni a nem-problémamentes eszközök könyv szerinti érték feletti bevételének hányadát, ami a hitelintézet nem-problémamentes hitelkezelési gyakorlatára utaló információ.

Az l) oszlop Értékvesztés változásának és az n) oszlopban feltüntetett értékek eredményre való hatása az o) oszlopban szerepel.

II. 1. 4. 5. - 24R ÁTSTRUKTURÁLT KINTLÉVŐSÉGEK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA

A tábla célja

A veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett követelésállomány változásának nyomon követése.

A tábla kitöltése

Átstrukturált kintlévőségek állományában kell szerepeltetni egyrészt azokat a szerződéseket, ahol a pénzügyi vállalkozás vagy az ügyfél kezdeményezésére, a nemfizetés elkerülése érdekében a kötelezettségvállalási szerződést (beleértve a vásárolt követeléseket is) 2010. január 1. napja előtt bármely feltétel kapcsán újra kellett tárgyalni, másrészt itt jelenik meg a Hitkr. 2010. január 1-től hatályos 2. § 48. pontja szerint átstrukturált hitelnek minősíthető állomány is.

Megjegyezzük, hogy azokat a prolongált és technikailag prolongált szerződéseket, amelyeket nem a veszteség és a nemfizetés elkerülése érdekében újítottak meg, rendben lévőnek (azaz nem átstrukturáltnak) kell tekinteni, ezért ezeket a tábla nem tartalmazza.

A tábla oszlopai

A tábla a)-j) oszlopai az átstrukturált állomány változására vonatkozó adatokat tartalmaznak:

Az a) és b) Tárgynegyedévben hozott átstrukturálási döntések oszlopban a döntésekben érintett állomány összesített darabszámát és bruttó értékét kell kimutatni. A bruttó érték devizahitel esetében az átstrukturálás napján érvényes, az intézmény számviteli politikájában meghatározott devizaárfolyammal számított forintérték. A döntések darabszámának és értékének meghatározásánál a szerződéseket kell alapul venni és azt kell megvizsgálni, hogy a tárgynegyedévben hányszor strukturálták át a szerződéseket. A darabszám és az érték is annyiszor jelentkezik az a) és b) oszlopokban, ahány átstrukturálás történt. Itt halmozódás is előfordulhat. Az adatok adott időszakra vonatkozó táblába (pl. I. negyedév, II. negyedév) történő beírását a döntés dátuma határozza meg. Amelyik negyedévben az átstrukturálásra vonatkozó döntés született, abban a negyedéves táblában kell jelenteni.

Megjegyezzük, hogy az oszlopokban kimutatott értékek összege nem egyenlő az állomány egyszerű változásával, mivel nem tartalmazza a törlesztéseket, eladásokat, leírásokat, árfolyamváltozásokat.

A c)-f) Tárgynegyedévben hozott átstrukturálási döntések összetétele oszlopokban a döntéseket aszerint kell csoportosítani, hogy az állami vagy saját konstrukció keretében történt-e. (Az átstrukturálási döntések lehetnek pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása.)

Ha mindkét – állami és saját – konstrukció szerepel az átstrukturálásban, akkor az átstrukturálást az állami konstrukcióban kell szerepeltetni, halmozódás nem fordulhat elő. Ha a kétféle átstrukturálás egymáshoz kapcsolódó esemény és közöttük tartalmi összefüggés van, akkor egy döntés vonatkozik mindkettőre. Végeredményében a saját konstrukció kiegészíti az államit, vagy az állami konstrukció végrehajtása feltétele/feltételez egy saját átütemezést is. Egyéb esetekben, ha egymástól független a saját és az állami indíttatású átstrukturálás (még ha időben egy időpontra esik is), két külön döntésnek kell tekinteni azokat.

A tábla g)-n) oszlopai az átstrukturált állományra vonatkozó adatokat tartalmazzák:

A g)-j) Tárgynegyedév végén fennálló szerződéses állomány oszlopok a szerződések darabszámát, bruttó értékét, az értékvesztés összegét, valamint a fedezetek értékét a követelés erejéig tartalmazzák.

A k)-n) Tárgynegyedév végén a szerződések hátralékosság szerinti összetétele oszlopokban a hátralékkal rendelkező átstrukturált szerződéseket a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

A k)-n) oszlopok kitöltésének további szabályai:

• Ha a pénzügyi vállalkozás egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni. A 30 napon túl késedelmes, függővé tett kamat összegét a szerződés legrégebben lejárt tételének (így a lejárati sávnak) meghatározásánál figyelembe kell venni, de annak összegét a szerződés értékében nem kell megjeleníteni.

• A vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a pénzügyi vállalkozás a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés megvásárlásakor a szerződés lejáratára vonatkozóan szerződésmódosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.

• Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

• A hátralékkal nem rendelkező követeléseket a k)-n) oszlopokban nem kell szerepeltetni, azaz az „1-30” napos hátralékos intervallum alsó határa azt jelenti, hogy az esedékesség napjának végéig a hitelfelvevő nem törlesztett.

Az o)-r) Hátralékos követelésekhez kapcsolódó fedezetek értéke a követelés erejéig oszlopokban a fedezeteket a hátralékos szerződések lejártságához kapcsolódó sávoknak megfelelően a követelés erejéig kell kimutatni.

Az s)-v) Hátralékos követelések értékvesztésének összetétele oszlopokban a kintlévőségek után elszámolt értékvesztést a lejártsági kategóriáknak megfelelően kell besorolni. Az adatokat negatív előjellel kell feltüntetni.

A tábla sorai

A tábla soraiban a 24D táblák szektortagolásának megfelelő bontásban kell adatokat szolgáltatni a 24R1 sorban az összes követelésállományra vonatkozóan, azzal a kivétellel, hogy Követelések – Pénzügyi vállalatok átstrukturált kintlévőségek adatait a Követelések – Egyéb ügyfelek sorban kell megjeleníteni.

Az adott szektoroknál kiemelt tételként kell szerepeltetni a projekthiteleket.

A 24R2 sor a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a 24R3 sor az euróban, a 24R4 sor pedig az egyéb deviza kockázatvállalások adatait tartalmazza.

II. Rész 1. Fejezet 5. Pénzügyi vállalkozások – Követelések és kötelezettségek részletezése

II. 1. 5. 1. - 25A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Követelések részletezése

A tábla célja

A táblát a pénzügyi vállalkozás tevékenységében az egyes adósokhoz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni.

A tábla kitöltése

A táblában a pénzügyi vállalkozás követeléseit, hiteleket (kintlévőségeket) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint adósokat (mint hitel- vagy betétfelvevőket).

A tábla oszlopai

A részletező sorokban az adósokat tételesen, az a) Ügyfél (adós) megnevezése oszlopban a név, b) Kódjel oszlopban a kódjel, valamint a d) Törzsszám oszlopban a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni. Az a), b) és d) oszlopok kitöltése az I. RÉSZ 5. pontjában meghatározottak szerint történik. Az a) Ügyfél(adós) megnevezése és d) Törzsszám oszlopok kötelezően kitöltendőek. A b) oszlopban külföldiek esetében az ország – MNB által is használt – ISO kódjelét kell feltüntetni. Amennyiben az adós szervezet nem külföldi besorolású, a cella üresen hagyható vagy a HU kódjel feltüntethető. A c) Adósminősítés oszlopban a pénzügyi vállalkozás által alkalmazott ügyfél- és partnerminősítés – az ügyfélre vonatkozó – betű- vagy számjele helyett az egységes értelmezés érdekében számot kell szerepeltetni, 1-től kezdődően a legjobb minősítéstől a legrosszabb minősítés felé haladva.

Azok a pénzügyi vállalkozások, amelyeknél nincs, vagy az adott ügyletnél nem kell minősítési rendszert alkalmazni, ott az adósminősítés oszlopába ,,0”-t kell írni.

Az e) és h) Jogcím oszlopokban az ügyféllel szembeni követelések, kintlévőségek alábbiakban részletezett jogcímkódját (nem a megnevezését) kell feltüntetni.

A követelések jogcímkódjai a következők:

3K50566_1

Megnevezés	Jogcímkód	Megnevezés	Jogcímkód	Megnevezés	Jogcímkód	Megnevezés	Jogcímkód
pénzkölcsön		követelés megvásárlása		zálogkölcsön	15	váltó, csekk	4
fogyasztási kölcsön	11	lejárt követelés	*141*	vevőtartozás	16	egyéb tevékenységből követelés	5
zálog fedezetű hitel	12	nem lejárt követelés	*142*	pénzügyi lízing	2	egyéb követelés (számviteli fogalom szerint)	6
egyéb hitel	13	áfa-visszatérítés	*143*	kezesség vállalás	3	összevont követelés- állomány	7

A követelések jogcímei és azok besorolásai a pénzügyi vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz (Eszköz oldalhoz) kapcsolódnak. Ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kintlévősége, valamint függő és jövőbeni követelése van, akkor ezeket a táblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni. Az egy ügyfélre (adósra) vonatkozó összevontan kimutatott követelések esetén a jogcímet vagy a legnagyobb követelés állomány szerint kell meghatározni, vagy a „7” jogcímkódot kell feltüntetni.

A g) és j) Lejárat oszlopokban az ügyféllel szembeni követelés szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több, azonos típusú követelése van, azt részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a pénzügyi vállalkozásnál megőrizni, de nem kell a Felügyeletnek megküldeni. Az összevont követelés esetében az állományból a legrégebbi lejáratot kell feltüntetni.

A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló követeléseket külön, az f) és i) oszlopokban kell feltüntetni, és az állományokat a k) Ügyfélkövetelés összesen oszlopban összegezni. A k) Ügyfél-követelés összesen oszlopban bruttó értéken kell kimutatni a követelésállományt. Az ügyfélkövetelés miatt elszámolt értékvesztést külön, az l) oszlopban kell feltüntetni. Az n) Nettó érték összesen oszlopban az ügyfélkövetelés könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

A tábla sorai

A 25A501 sortól kezdve – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni azt a 25 legnagyobb adóst – ügyfelet, ügyfélcsoportot, ideértve a tulajdonos hitelintézetet is –, amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozásnak az összes követelése – könyv szerinti értéken – a legnagyobb. A felsorolást a követelés értékének csökkenő sorrendjében kell elvégezni.

A 25A5 sor a 25A501 sortól kezdődően felsorolt adósokkal szembeni követelés összegzésére szolgál.

A 25A4 Nem részletezettek összesen sorban a 25A501 sortól kezdődően fel nem sorolt adósokat kell kimutatni.

A 25A1 Összesen sor a 25A4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 25A5 Részletezett követelések sor együttes adatát tartalmazza.

Amennyiben az adós a pénzügyi vállalkozás kapcsolt vállalkozása vagy tulajdonosa, akkor azt tájékoztató adatként a 25A2, illetve a 25A3 sorban fel kell tüntetni.

Work-out faktoring tevékenység esetén a követelések adatait a „25A4 Nem részletezettek összesen” sorban könyv szerinti értéken kell jelenteni.

Ha a pénzügyi vállalkozásnak van államháztartással szembeni követelése, azt – nagyságrendjétől függően – a részletező sorokban be kell mutatni. Az adójellegű tételeket – nagyságrendjüktől függetlenül – a nem részletezett sorokban kell feltüntetni.

II. 1. 5. 2. - 25B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – Kötelezettségek részletezése

A tábla célja

A táblát a pénzügyi vállalkozás tevékenységében az egyes hitelezőkhöz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni.

A tábla kitöltése

A táblában a pénzügyi vállalkozásnak a kötelezettségeit (forrásokat) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni (mint hitelnyújtókat vagy egyéb módon finanszírozókat).

A tábla oszlopai

Az ügyfeleket (forrásnyújtókat) a részletező sorokban tételesen, az a) Ügyfél (partner) megnevezése oszlopban név szerint, és a c) oszlopban a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni. Az a) és d) oszlopok kötelező kitölteni.

A h) Kötelezettségek jogcíme megegyezik a követelések jogcím kódjaival, azzal, hogy a követelés szó helyett értelemszerűen itt a kötelezettség fordulatot kell alkalmazni. A kötelezettségek jogcímei és azok besorolásai a pénzügyi vállalkozás által igénybe vett szolgáltatásokhoz (Forrás oldalhoz) kapcsolódnak. Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kötelezettsége van, akkor ezeket a táblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni. Amennyiben az egy ügyféllel szembeni kötelezettségek összevontan kerülnek kimutatásra a h) Kötelezettség jogcíme oszlopban vagy a legnagyobb kötelezettség (forrás) szerint kell a jogcímet feltüntetni, vagy a „7” jogcím kódot kell szerepeltetni. Az f) és j) Lejárat oszlopokban az ügyféllel szembeni kötelezettség szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több azonos típusú kötelezettsége van, azt részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a pénzügyi vállalkozásnál megőrizni, de nem kell a Felügyeletnek megküldeni. Az összevont kötelezettség esetén az állományból a legkorábbi lejáratot kell feltüntetni.

A g) és k) Lehívható szabad hitelkeret oszlopokban a tevékenység végzése érdekében megkötött rulírozó, refinanszírozási hitelkeretből még lehívható, szabad keret összegét kell szerepeltetni partnerenként. Valós értéken történő értékelés esetén az l) Értékelési különbözet oszlopot is ki kell tölteni.

A beszámolás napján forintban és devizában (forintban kimutatott) fennálló kötelezettségeket külön, az e) és i) oszlopokban kell feltüntetni és az m) Kötelezettség összesen oszlopban – az értékelési különbözet figyelembe vételével – összegezni.

A tábla sorai

A 25B501 sortól kezdve – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni azt a 25 legnagyobb ügyfelet – beleértve a hitelintézetet is –, amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn, a kötelezettség nagysága szerinti csökkenő sorrendben.

A 25B5 sor a 25B501 sortól kezdődően felsorolt, ügyfelekkel szembeni kötelezettség összegzésére szolgál.

A 25B4 Nem részletezettek összesen sorban a 25B501 sortól kezdődően fel nem sorolt ügyfeleket kell kimutatni.

A 25B1 Összesen sor a 25B4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 25B5 Részletezett kötelezettségek sor együttes adatát tartalmazza.

A 25B1 Összesen sort meg kell bontani az egyes forrást biztosító ügyfelek típusa szerint:

Hitelintézetek magyar székhelyű (25B11):

ezen belül Bank (25B111) és

Szövetkezeti hitelintézet (25B112),

Pénzügyi vállalkozás magyar székhelyű (25B12),

Biztosító magyar székhelyű (25B13),

Külföldi székhelyű bank (25B14)

Külföldi székhelyű egyéb pénzügyi intézmény (25B15), valamint

Egyéb (magánszemélyek, vállalatok stb.) (25B16) kategóriákra.

Amennyiben a hitelező a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa vagy kapcsolt vállalkozása, akkor azt tájékoztató adatként a 25B2, illetve a 25B3 sorban fel kell tüntetni.

A Tulajdonos (25B2) sorból külön soron (25B21) kell kiemelni a pénzügyi vállalkozás anyavállalattal szembeni kötelezettségét, illetve annak „rövid”, illetve „hosszú” kategóriák szerinti megbontását.

Ha a pénzügyi vállalkozásnak van államháztartással szembeni kötelezettsége, a részletező sorokban ezeket a kötelezettségeket is – nagyságrendjüktől függően – be kell mutatni. Az adó jellegű tételeket – nagyságrendjüktől függetlenül – a nem részletezett sorokban kell feltüntetni.

II. Rész 1. Fejezet 6. Pénzügyi vállalkozások – Visszaélések

II. 1. 6. 1. - 25C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK - A pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozással kapcsolatos adatok

A tábla célja

A tábla a Pmt. végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden pénzügyi vállalkozásnak a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására.

A tábla kitöltése

A táblában a természetes személyekre és egyéb (jogi és jogi személyiség nélküli társaságok, önálló vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat kell bemutatni. Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni.

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.

A tábla oszlopai

a) Tárgynegyedév – darabszám,

b) Tárgynegyedév – összeg,

c) Halmozott – darabszám,

d) Halmozott – összeg.

A tábla sorai

25C1 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél: itt kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a pénzügyi vállalkozásnak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, vagy a Pmt. 8. §-ban előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról.

25C11 Ebből ügyfélkövetelés: a 25C1 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés: az ügyfél összes követelése a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. Darabszám: az ügyfelek számát kell megadni, nem a követelések darabszámát.

25C12 Ebből ügyfél-kötelezettség: a 25C1 sorból az ügyfél-kötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfél-kötelezettség: az ügyfél összes tartozása a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfél-kötelezettség nem nettósítható. Darabszám: az ügyfelek számát kell megadni, nem a kötelezettségek darabszámát.

25C2 Összes ügyfél-átvilágítás: itt kell feltüntetni az összes – egyszerűsített, fokozott vagy normál – ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

25C21 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás: e soron kell feltüntetni a Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

25C22 Fokozott ügyfél-átvilágítás: itt kell feltüntetni a Pmt. 14. §-a alapján fokozott ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek számát.

25C221 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása: A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a szolgáltató megállapította, hogy a külföldi ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül a Pmt. 16. §-a alapján.

A kiemelt közszereplő fogalmát a Pmt. 4. §-a határozza meg.

25C23 Normál ügyfél-átvilágítás: e soron kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akik ügyfél- átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.

A 25C2 sorban kimutatott összes ügyfél-átvilágítás adatokat a 25C31-25C36 sorokban két szempont szerint kell tovább bontani. Az egyik szempont szerint a Pmt. 6. § előírásainak megfelelően a 25C31-25C34 sorokban, a másik szempont szerint a Pmt. 18-22.§-oknak megfelelően a 25C35-25C36 sorokban. A két alábontás nem teljeskörű, ezért a 25C2 sor nagyobb vagy egyenlő a 25C31-25C34 sorok, illetve a 25C35-25C36 sorok összegénél.

25C31 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás: itt kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akiket, mint új ügyfelet, átvilágított a pénzügyi vállalkozás.

25C32 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás: a sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a pénzügyi vállalkozás, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak, valamint átvilágításukra korábban nem került sor.

25C33 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás: itt kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot és átvilágításukra korábban nem került sor.

25C34 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás: e sorban kell szerepeltetni azon ügyfeleket, akiket a pénzügyi vállalkozás már korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.

25C35 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele: a más szolgáltató által végzett, és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

25C36 Közvetítő által végzett átvilágítás: A közvetítő által végzett átvilágítás sorban a Hpt. 2. számú melléklet I. rész 12. pontjában meghatározott közvetítői tevékenységet végző közvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

25C41 Saját bejelentések: A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a pénzügyi vállalkozás által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a pénzügyi vállalkozásnak átadott, vagy részére beérkezett.

25C42 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek: azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a pénzügyi vállalkozás devizában bonyolított.

25C431-25C435 Bejelentésekből az 1-5. legnagyobb összegű bejelentés: a 25C41 Saját bejelentések sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.

25C44 Bejelentésekből közvetítő által végzett tranzakciók bejelentése: e sorba azon bejelentések kerülnek, amelyeknél a szolgáltató közvetítője útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.

25C5 Bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakció: a bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a pénzügyi vállalkozás 24 vagy 48 órás felfüggesztést alkalmazott.

25C6 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések: Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.

25C7 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés: a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a pénzügyi vállalkozás a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.

25C8 Szankciós lista alapján zárolt követelések: A szankciós lista alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a pénzügyi vállalkozás az ügyfél szankciós listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt, és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. Az aktuális szankciós listák a Felügyelet honlapján a Pénzmosás ellen / Fontos listák menüpont alatt érhetők el.

II. Rész 1. Fejezet 7. Pénzügyi vállalkozások – Fogyasztói panaszügyek

A táblák célja

A táblák fogyasztóvédelmi célból a nyilvántartásba vett, fogyasztóktól érkezett panaszbejelentések és azok feldolgozásának, kezelésének felmérését célozzák. Ezekben a táblázatokban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a pénzügyi vállalkozásokhoz (beleértve azok közvetítőihez) akár fiókban, ügyfélszolgálaton, postán stb. keresztül írásban (papír alapon vagy elektronikus úton) érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblázatokban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Az adatszolgáltatás teljesítésének alapját a Hpt. rendelkezései képezik.

II. 1. 7. 1. - 27AA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla kitöltése

A tábla első és második szakasza egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket. A táblázat első része, a 27AA1 sor és alábontó sorai áttekintést adnak a tárgyidőszakban beérkezett panaszügyek darabszámáról, valamint a tárgyidőszak végi lakossági szerződések számáról. A tábla második része, a 27AA21-27AA232 sorokban szereplő adatok a peresített panaszügyekről adnak mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

A t) Összesen oszlopban szereplő, a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek valamint az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek, illetve a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyek panasztípusonkénti bontását az a)-s) oszlopokban kell feltüntetni. Ha a bejelentett panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. A bejelentett panaszügyek panasztípusonkénti bontására a lenti Segédanyag ad iránymutatást.

Az u) oszlopban kell feltüntetni a lakossági szerződések tárgyidőszak végi darabszámát.

A tábla sorai

A 27AA1 sorban és annak alábontó soraiban kell feltüntetni szolgáltatási áganként a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámát (t) oszlop), azok panasztípusok szerinti megbontását (a) - s) oszlopok), valamint a lakossági szerződések tárgyidőszak végi darabszámát (u) oszlop).

A 27AA21 sorban az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát (t) oszlop) és annak panasztípusonkénti bontását kell megadni (a)-s) oszlopok).

A 27AA22 és 27AA23 sorokban a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a panaszos vagy az adatszolgáltató javára zárult-e a per. A lezárult peresített panaszügyeket tovább kell bontani a panaszügyek megalapozottsága szerint. A panaszügyek megalapozottsága sorokban a lezárt, peresített panaszt az adatszolgáltató panaszkezelési eljárásának eredménye (elutasított, részben megalapozott, megalapozott panasz) szerint kell besorolni.

II. 1. 7. 2. - 27AB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A tábla első része a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámáról, a tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek számáról ad áttekintést, a tábla harmadik része a panaszügyekkel kapcsolatos egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A 27AA és 27AB tábla egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket, ami azt is jelenti, hogy adott esetben átfedés is lehetséges a két tábla egy-egy adatsora között pl. a 27AB tábla első szakasza a lezárt ügyek vonatkozásában csak a lezárás tényét vizsgálja, nem pedig azt, hogy a lezárás peresítéssel vagy anélkül zárult-e le.

A tábla sorai

A 27AB1 sorban a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámát kell megadni, amelyet tovább kell részletezni a szolgáltatási ágak (27AB11), a panasz típusa (27AB12), a panasz-ügyintézés időtartama (27AB13) és a panaszügyek megalapozottsága (27AB14) szerinti bontásban.

A 27AB2 alábontó soraiban az időszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyeket kell jelenteni panasztípusonkénti bontásban.

Ha a panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. A panaszügyek panasztípusonkénti bontására a lenti Segédanyag ad iránymutatást.

Az egyéb tájékoztató adatok között a 27AB31 soron kell megadni, hogy a tárgynegyedév végén az adatszolgáltató érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében).

A 27AB32 sorban a panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét ezer forintban egészre kerekítve kell megadni.

A 27AB331 sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette az adatszolgáltatót.

A 27AB332 sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett (az általános alávetési nyilatkozat kivételével), függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A 27AB333 sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát vagy ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

A 27AB334 sorban kell szerepeltetni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban az adatszolgáltató a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

Segédanyag a panaszstatisztikai kitöltési útmutatóhoz

1. Panasztípusok szerinti megoszlás

1) Állami támogatás

Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célra nyújtott támogatással, így például állami kamattámogatással kapcsolatos panasz.

2) Árfolyam

• egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása;

• az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban;

• az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele, vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál;

• árfolyamváltozás kifogásolása;

• minden egyéb devizás vagy valutaátváltási tranzakcióra vonatkozó panasz, amely az árfolyammal kapcsolatos.

A befektetési szolgáltatásoknál az árfolyamfogalommal (pl. részvények árfolyama) kapcsolatos panaszok a kamat, hozam kategóriában veendők figyelembe.

3) Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

4) Előtörlesztés, végtörlesztés

A szerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges megfizetésével kapcsolatos panaszok.

5) Elszámolás

Ide sorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciókkal kapcsolatosan (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások stb.) elszámolási vitát eredményeznek.

6) Hozam mértéke

Az adott termék hozamának a mértékére vonatkozó panasz.

7) Jogosulatlan tevékenység

A Felügyelet engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

8) Jutalék, díj, költség mértéke

A pénzügyi tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb jogcímen felszámított díjak, jutalékok, költségek mértéke, vagy új díj bevezetése miatti panaszt.

9) Kamat mértéke

A pénzügyi vállalkozás által alkalmazott kamat mértékére vonatkozó panasz.

10) KHR (BAR lista)

Ide tartoznak az ügyfelek adatainak KHR-be történő továbbításával; KHR-ben történő nyilvántartásával, kezelésével; valamint a fogyasztók tájékoztatásának, illetve értesítésének hiányosságával, elmaradásával kapcsolatos panaszok.

11) Megbízás teljesítése

Ide sorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciók (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások stb.) hibás- vagy elmaradt teljesítéséből eredően vitát eredményeznek.

12) Méltányossági kérelem

Fizetési nehézség felmerülésének a jelzésével, hitelek átütemezésével, a törlesztési időszak meghosszabbításával, részletfizetéssel, fizetési halasztással stb. kapcsolatos kérelmekkel összefüggő panaszok.

13) Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok tartoznak e csoportba.

14) Pénzügyi közvetítő

A pénzügyi vállalkozás független és függő közvetítőjének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

15) Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének gyanúját – így például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, gépjármű- és lakásfinanszírozással összefüggő csalás, pénzmosás – veti fel.

16) Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás (pl. udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők), továbbá a pénzügyi vállalkozás szolgáltatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásának, beadványok elintézésének elhúzódásával kapcsolatos panasz.

17) Tájékoztatási hiányosság

• szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában;

• szerződéskötés után: ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik (pl. szerződéses feltételek változására, kondícióváltozásra, számlakivonat „hiányos” tartalmára, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó téves, illetve hiányos tájékoztatásra).

18) Törlesztőrészlet mértéke

A hitel-, kölcsön- és lízingszerződések esetén a szerződésben meghatározott időszakonként esedékes törlesztőrészlet, lízingdíj mértékének megállapításával kapcsolatos panasz.

19) Egyéb ügyviteli hibák

Minden, a felsorolt kategóriák valamelyikébe be nem sorolt panaszt itt kell számba venni.

2. Szolgáltatási ágak

A. Hitelezéssel kapcsolatos panaszok: valamennyi hitelkonstrukcióval kapcsolatos panasz ide tartozik.

• Áruhitel: a fogyasztási kölcsön azon típusa, melyet a fogyasztó elsősorban tartós fogyasztási cikkek – kivéve gépjármű – vagy szolgáltatások megvásárlásához, illetve igénybevételéhez, általában a vásárlás helyén, a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás megszerzése, illetve elérése érdekében vesz igénybe.

• Gépjárműhitel: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához nyújtott hitel, valamint a nem közvetlenül a gépjármű adásvételekor nyújtott hitelkonstrukciók is (pl. hitellevél alapján történő finanszírozás).

• Személyi kölcsön: a fogyasztók részére hitelcélhoz nem kötött, szabad felhasználású, ingatlan fedezet bevonása nélkül nyújtott fogyasztási kölcsön.

• Lakáscélú hitel: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetve kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

• Jelzálog alapú szabad felhasználású hitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel.

• Egyéb hitelezés:

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolt hitelnyújtással kapcsolatos panasz.

B. Lízinggel kapcsolatos panaszok

Gépjármű-, lakás- és egyéb eszköz (gép, berendezés stb.) lízingelésével kapcsolatos tranzakcióik miatti panaszok.

- Ingatlanlízing: a fogyasztók részére új építésű és használt lakóingatlanok, üdülőingatlanok, a lakóingatlanhoz kapcsolódó kiegészítő ingatlanok (garázs, tároló, gépkocsi beálló), valamint építési telek megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi vállalkozás az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól, és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig az ingatlan tulajdonjogát a pénzügyi vállalkozás fenntartja.

- Gépjárműlízing: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi vállalkozás a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi vállalkozás fenntartja.

- Egyéb lízing: a fenti két kategóriába be nem sorolt eszközök lízingelésével kapcsolatos panasz.

C. Faktoringgal kapcsolatos panaszok

Ide tartoznak a faktoring tevékenységgel (követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi) kapcsolatos panaszok.

A faktoring tevékenységen belül ide kell érteni a folyó faktoring ügyletekkel (szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések), valamint a work-out ügyletekkel (a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már lejártan vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg) kapcsolatos panaszokat.

D. Egyéb tevékenységgel kapcsolatos panaszok

Minden, a fenti kategóriába be nem sorolt panaszt itt kell feltüntetni.

II. Rész 1. Fejezet 8. Pénzügyi vállalkozások – Értékesített lakóingatlanok

II. 1. 8. 1. - L5 A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok

A tábla beküldése

A táblát a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott hitelezőknek¹¹ kell kitölteni, és a tárgynegyedévet követő hónap 15. naptári napjáig – amennyiben ez nem munkanap, akkor az azt követő munkanapig – kell beküldeni. Az L5 táblát a Devizakölcsöntv. 9. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló L3, L4 táblákkal együtt, egy jelentésként kell a Felügyelet részére megküldeni. Az L5 tábla adatszolgáltatói köre tehát megegyezik az L3-L4 táblákéval.

Általános kitöltési szabályok

A Devizakölcsöntv. 1. § (3) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények konszolidált szinten kötelesek teljesíteni az adatszolgáltatást, ezért az ebbe a körbe tartozó pénzügyi vállalkozások e tárgyú adatait az intézmények anyavállalata által küldött, a csoport egészére vonatkozó adatszolgáltatás tartalmazza.

A tábla célja

A tábla célja az értékesített fedezeti lakóingatlanok darabszámának, értékének, területi megoszlásának bemutatása.

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell megyénkénti bontásban bemutatni a ténylegesen értékesített fedezeti lakóingatlanok számát, az értékesítés előtti utolsó fedezeti értékét (biztosítéki értékét) és az ingatlan értékesítési árát.

Az adatszolgáltatásban az ingatlan csak akkor tekinthető értékesítettnek, ha a tényleges eladást (adásvételi szerződés megkötése, jogerős árverési jegyzőkönyv) követően a vételár ténylegesen kifizetésre kerül, azaz az adásvétel teljesedésbe megy át.

A táblában azon fedezeti lakóingatlanok értékesítését kell bemutatni, amelyek megfelelnek a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 2. pontjának, azaz a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás több mint 90 napos késedelemben áll fenn. A lakáshitel-szerződés a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 8. pontjának megfelelő fogalom.

A tábla oszlopai

Az a)-c) oszlopokban azokat a kvótarendszer bevezetése óta (2011. július 1-jétől, a konstrukció kezdő dátumától) kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti lakóingatlanokat kell szerepeltetni, amelyeket a hitelező a tárgynegyedévben ténylegesen értékesített. Nem kell feltüntetni azokat a fedezeti lakóingatlanokat, melyek értékesítését a hitelező már a kvótarendszer bevezetése előtt kezdeményezte, de a tényleges értékesítés csak a tárgynegyedévben valósult meg. Az oszlopok nem tartalmazzák a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt fedezeti lakóingatlanokat, valamint azokat a kényszerértékesítéseket, amelyek esetében a hitelező a zálogtárgyra vezetett végrehajtásba zálogjogosultként kapcsolódott be.

A d)-f) oszlopokban a NET tv. 3. § (1) bekezdés szerint a Magyar Állam nevében eljáró Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt fedezeti lakóingatlanok darabszámát, az értékesítés előtti utolsó fedezeti értékét és a NET tv. 9. § szerinti vételárát kell kimutatni függetlenül attól, hogy az ingatlan kényszerértékesítésre ki volt-e jelölve.

A g)-i) oszlopokban kell szerepeltetni azokat a fedezeti lakóingatlanokat, amelyeket az adós saját maga értékesített, ha lejárt tartozása tekintetében 90 napot meghaladó késedelem áll fenn. Ha az adós önkéntes értékesítése esetén az adatszolgáltató nem rendelkezik információval az ingatlan tényleges teljes vételáráról, akkor a vételár hitelezőhöz befolyó részét kell feltüntetni.

A j)-l) oszlopokban kell feltüntetni az értékesített fedezeti lakóingatlanok (90 napon túli lejárt követeléssel terhelt fedezeti lakóingatlanok) közül azokat, amelyek értékesítését nem az adatszolgáltató, hanem más követelés-jogosult (pl. más hitelező pénzügyi intézmény, közüzemi szolgáltató, adóhatóság) kezdeményezte, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtásba az adatszolgáltató zálogjogosultként kapcsolódott be.

II. Rész 1. Fejezet 9. Pénzügyi vállalkozások – Speciális tevékenységek

II. 1. 9. 1. - 21E PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK – TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (speciális tevékenységekkel kapcsolatosan)

A tábla célja

A táblában a speciális tevékenységet (hitelreferencia szolgáltatást, a bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet) végző pénzügyi vállalkozások jellemző adatait kell gyűjteni a rendelkezésre álló felügyeleti információk bővítési igényének kielégítése céljából.

A táblát csak azoknak a pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni és csak azt a részét, amely a Felügyelet által engedélyezett tevékenységre vonatkozik. Ezek a tevékenységek: a Hpt. 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, a bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenység, valamint a Hpt. 3. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelreferencia szolgáltatási tevékenység.

A tájékoztató adatokat tartalmazó táblázat az előzőekben hivatkozott tevékenységet végző pénzügyi vállalkozások – tevékenységük jellegének megfelelő – forgalmi-állományi adatainak áttekintésére szolgál.

A tábla kitöltése

A tábla az analitikai nyilvántartásokon alapul. A tájékoztató adatok kitöltése mellett a tevékenységhez kapcsolódó egyéb információkat továbbra is a 20B szöveges tábla VII. fejezetében kell bemutatni.

A tábla kitöltése során az egyes tevékenységekhez kapcsolódó táblarészekre vonatkozó szabályok:

1.) A bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet végző intézményeknél a közvetített ügyletekre vonatkozó főbb forgalmi adatok

A 21E111-21E116 sorokon a közvetített ügyletekre (spot, határidős, swap ügyletek, vásárolt és kiírt opció, egyéb) vonatkozó főbb forgalmi adatokat kell részletezni, amelyeket a 21E11 Ügyletek összesen soron kell összesíteni.

2.) A hitelreferencia szolgáltató intézmények adatai

A 21E211-21E213 sorokon a tárgynegyedévben, valamint a beszámolási időszak végéig a KHR rendszerből lehívott tranzakciók darabszámát kell közölni. A tárgynegyedévi oszlopban az adott negyedévben történt lehívásokat és azok eredménye szerinti összesítéseket darabszámban kell kimutatni, míg a halmozott oszlop a naptári éven belül a beszámolási időszak végéig összesített adatokat tartalmazza.

Az Egyéb tájékoztató adatok alatt a lehívások vonatkozásában a kapcsolódó hitelszerződések típusa szerinti információkat kell megadni.

A 21E2231-21E2232 sorokon kell bemutatni, hogy a tárgynegyedévben hány új tétel került felvételre – természetes személyek és gazdasági társaságok együttesen – a rendszerbe és mennyi volt a rendszerből kivezetettek tárgynegyedévi darabszáma.

II. Rész 1. Fejezet 10. Pénzügyi vállalkozások – Felügyeleti változó díj

II. 1. 10. 1. - PVVDN PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI VÁLTOZÓ DÍJ SZÁMÍTÁSA (negyedéves)

A tábla célja

A tábla a pénzügyi vállalkozások felügyeleti változó díjának kiszámítására, bevallására szolgál.

A tábla kitöltése

A felügyeleti változó díj számításának alapja a mérlegfőösszeg negyedév végi záró állománya, az auditálás utáni tényleges éves változó díj, illetve a díjkülönbözet meghatározásánál a pénzügyi vállalkozás mérlegfőösszegének év végi auditált záró állománya.

A pénzügyi vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértékét a Hpt. 139/A. § (6) bekezdése állapítja meg. A kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint. A negyedéves változó díj a tárgynegyedévi adatok alapján számított éves díj egynegyede.

A tábla sorai

A PVVDN01 Tárgynegyedévi működés napjainak száma sorba a tárgynegyedévi tényleges működési napok számát kell beírni. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás tevékenységét negyedév közben kezdi meg, a működési napok száma 90 nap mínusz a nem működési napok száma, mivel minden negyedévet 90 naposnak kell tekinteni, így teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő.

A PVVDN02 Tárgynegyedévi változó díj alapja (mérlegfőösszeg) soron kell feltüntetni a felügyeleti változó díj számításának alapjául szolgáló negyedév végi mérlegfőösszeg összegét, a 21A0,6 cella értékével egyezően.

A PVVDN03 Tárgynegyedévre számított változó díj a Hpt. 139/A. § (6) bekezdésben meghatározott mérték szerint a PVVDN02 soron feltüntetett mérlegfőösszeg 0,2 ezrelékének negyedévre jutó időarányos része (90 napos működés esetén {(21A0,6*0,0002)*PVVDN01,1/90}/4).

A PVVDN04 Tárgynegyedévi változó díj fizetési kötelezettség összesen soron kell szerepeltetni a negyedéves változó díj fizetési kötelezettség összegét. E soron feltüntetett összeg – tárgyév második negyedév kivételével – megegyezik a PVVDN03 sorban feltüntetett változó díj értékével.

A második negyedéves adatszolgáltatásban a PVVDN11 soron kell bemutatni az Előző évre számított, pénzügyileg rendezendő korrekció túlfizetés/hiány (+/-) összegét, és figyelembe venni a PVVDN04 Tárgynegyedévi változó díj fizetési kötelezettség sor értékének meghatározásánál úgy, hogy a tárgynegyedévre számított változó díjat (PVVDN03) korrigálni kell az előző évre számított pénzügyileg rendezendő korrekció összegével (PVVDN04=PVVDN03-PVVDN11).

Kizárólag a második negyedéves adatszolgáltatásban kell kitölteni a következő, csillaggal jelölt sorokat: PVVDN05 sortól a PVVDN11 sorig.

PVVDN05 Előző évi működés napjainak száma (nap): ebbe a sorba az előző évi tényleges működési napok számát kell beírni. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás tevékenységét év közben kezdte meg, a működési napok száma 360 nap mínusz a nem működési napok száma, mivel az évet 360 naposnak kell tekinteni, így teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő.

A PVVDN06 sorban az előző év végi auditált mérlegfőösszeget kell szerepeltetni.

A PVVDN07 sorban az előző évre, a mérlegfőösszeg után számított változó díjat kell jelenteni. {(PVVDN06 Előző évi változó díj alapja - mérlegfőösszeg - auditált adatok alapján* 0,0002)*PVVDN05/360}.

A PVVDN08 Előző évre számított és negyedévente bevallott változó díj sor megegyezik az előző évben kiszámított, és negyedévente bevallott változó díjak összegével, saját nyilvántartás alapján.

A PVVDN09 Előző évre számított változó díj korrekciója (PVVDN08 – PVVDN07)* sor az előző évben a nem auditált adatok alapján bevallott változó díjak összegének (PVVDN08) és az előző évi auditált adatok alapján számított éves változó díj (PVVDN07) különbsége. A soron a túlfizetés pozitív értékkel, a hiány negatív értékkel szerepel.

A PVVDN10 soron az előző évben összesen ténylegesen befizetett felügyeleti változó díjat kell jelenteni, mely az előző évben a korábbi évre, illetve évekre vonatkozóan befizetett felügyeleti változó díj (PVVDN101) és az előző évben kizárólag az adott évre vonatkozóan pénzügyileg rendezett felügyeleti változó díj (PVVDN102) összege.

A PVVDN11 soron az előző évben kizárólag az előző évre vonatkozóan ténylegesen pénzügyileg rendezett felügyeleti változó díj és az auditált adatok alapján az előző évre számított változó díj különbségét kell jelenteni (PVVDN11=PVVDN102-PVVDN07). A soron a túlfizetés pozitív értékkel, a hiány negatív értékkel szerepel. A második negyedév kivételével, ezen a soron csak 0 (nulla) érték szerepelhet.

II. 1. 10. 2. - PVFVDN EU TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FIÓKTELEPE FELÜGYELETI VÁLTOZÓ DÍJ SZÁMÍTÁSA (negyedéves)

A tábla célja

A tábla az EU tagállami pénzügyi vállalkozás fióktelepe felügyeleti változó díjának kiszámítására, bevallására szolgál.

A tábla kitöltése

A fióktelep felügyeleti változó díj számításának alapja a mérlegfőösszeg negyedév végi záró állománya, auditálás utáni tényleges éves változó díj, illetve a díjkülönbözet meghatározásánál a fióktelep mérlegfőösszegének év végi auditált záró állománya.

A tábla kitöltése megegyezik a PVVDN tábla kitöltésére vonatkozó előírásokkal, azzal az eltéréssel, hogy a fióktelep által fizetendő változó díj éves mértéke a Hpt. 139/A. § (9) bekezdése értelmében a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

2. Fejezet

ELŐKÉSZÍTETT JELENTÉS

II. Rész 2. Fejezet 1. Pénzügyi vállalkozások havi jelentés

II. 2. 1. 1. - 24K Pénzügyi vállalkozások által nyújtott gyűjtőszámlahitelekhez kapcsolódó adatok

A tábla célja

A tábla célja a Devizakölcsöntv. 1-5. §-ok rendelkezései alapján a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsön (a továbbiakban: devizakölcsön) és a rögzített törlesztési árfolyam miatt keletkező gyűjtőszámlahitel állományok alakulásának elemzése.

A tábla kitöltése

Az adatok jelentési nagyságrendje ezer forint az általános előírásoknak megfelelően.

A 24K01-24K02 sorokban kizárólag csak a 2012. április 1. utáni gyűjtőszámlahitel-konstrukcióban résztvevő devizakölcsönök adatait kell szerepeltetni.

A többi soron pedig az összes rögzített árfolyamú devizakölcsön adatát jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az a 2012. április 1. előtti vagy utáni gyűjtőszámlahitel-konstrukcióban vesz részt.

A tábla oszlopai

A tábla oszlopaiban a tárgyhavi állományi és forgalmi adatok a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott devizakölcsönök devizaneme szerinti bontásban, a sor tartalmának megfelelő tartalommal és árfolyamon számított forintértéken jelennek meg. A darabszám a sor jellegének megfelelően szerződésszámot, ingatlan darabszámot, illetve előfordulási gyakoriságot mutat.

A tábla sorai

24K01 Devizakölcsönök törlesztőrészletéhez kapcsolódó adatok

A 24K011-24K014 sorokban a ténylegesen, a tárgyhóban pénzforgalomhoz kapcsolódó törlesztőrészlet adatait kell megadni.

A 24K011 Tárgyhavi törlesztőrészlet eredeti szerződés szerinti árfolyamon sorban a gyűjtőszámlahitel-konstrukcióban résztvevő devizakölcsönök havi törlesztőrészletének aktuális, az eredeti szerződés szerinti árfolyamon számított állományát kell kimutatni. Azaz azt az összeget, amekkora törlesztőrészlet az adott hónapban felmerült volna a Devizakölcsöntv. 1. §-ban foglalt rögzített árfolyam alkalmazása nélkül.

A sor értéke maximum a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 9a. pontjában meghatározott legmagasabb árfolyamok (svájci frank esetén 270 HUF/CHF, euró esetén 340 HUF/EUR, japán jen esetében 3,3 HUF/JPY) alkalmazásával számolt törlesztőrészlet.

A törlesztőrészlet legmagasabb árfolyam feletti részét a 24K014 Legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség soron kell jelenteni.

A 24K0111 Tőkerész sorban a devizakölcsönök havi törlesztőrészletének aktuális, az eredeti szerződés szerinti árfolyamon számított állományának (24K011) tőkerészét kell kimutatni.

A 24K0112 Kamat- és kamatjellegű díj vagy költség sorban a devizakölcsönök havi törlesztőrészletének aktuális, az eredeti szerződés szerinti árfolyamon számított állományából (24K011) a kamat- és kamatjellegű díjat vagy költséget kell kimutatni.

A 24K012 Tárgyhavi törlesztőrészlet rögzített árfolyamon sorban a gyűjtőszámlahitel-konstrukcióban résztvevő devizakölcsönöknek a Devizakölcsöntv. 1. § (2) bekezdésben meghatározott rögzített árfolyamokkal számolt adott havi törlesztőrészletét kell jelenteni.

A 24K0121 Tőkerész sorban a devizakölcsönök havi törlesztőrészletének rögzített árfolyamon számított állományának (24K012) tőkerészét kell kimutatni.

A 24K0122 Kamat- és kamatjellegű díj vagy költség sorban a devizakölcsönök havi törlesztőrészletének rögzített árfolyamon számított állományából (24K012) a kamat- és kamatjellegű díjakat vagy költségeket kell kimutatni.

A 24K013 Tárgyhavi törlesztőrészlet rögzített árfolyam feletti összege sorban a pénzügyi intézmény által a kölcsönszerződésből, illetve a pénzügyi lízingszerződésből eredő követelése nyilvántartása során alkalmazott devizaárfolyammal számolt havi törlesztőrészlet (24K011), valamint a Devizakölcsöntv. rendelkezése alapján rögzített devizaárfolyammal számolt adott havi törlesztőrészlet (24K012) különbségét kell szerepeltetni.

A 24K0131 Tőkerész sorban az aktuális havi törlesztőrészlet törvényi rendelkezés alapján alkalmazott rögzített árfolyam feletti összeg (24K013) tőkerészét kell szerepeltetni. Az összegnek meg kell egyeznie a 24K0111 és a 24K0121 különbségével. A számítás módja így a b, d, f, h oszlopokra: 24K0131=24K0111-24K0121.

A 24K0132 Tárgyhavi mentesített követelésrész (Kamat- és kamatjellegű díj vagy költség) sorban az aktuális havi törlesztőrészlet törvényi rendelkezés alapján alkalmazott rögzített árfolyam feletti összegből (24K013) a kamat- vagy bármilyen más – késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díjat vagy költséget kell kimutatni. A sor a Devizakölcsöntv. 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti mentesített követelésrész értékét mutatja, mely megegyezik a 24K0112 és a 24K0122 különbségével. A számítás módja így a b, d, f, h oszlopokra: 24K0132=24K0112-24K0122.

Amennyiben a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 9a. pontjában meghatározott legmagasabb árfolyamot meghaladja, a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget a 24K014 Legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség soron kell jelenteni. Ennek összegét a Magyar Állam naptári negyedévenként utólag a pénzügyi intézmény részére teljes mértékben megtéríti a Devizakölcsöntv. 2/A. § (2) bekezdése alapján.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § c) pontjában meghatározott, a közszférában dolgozókra vonatkozó kamattámogatás tárgyhavi összegét a 24K02 soron kell jelenteni.

A 24K1 Gyűjtőszámlahitel nyitóállománya sorban a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 4. pont szerinti gyűjtőszámlahitel állományának, azaz a tőkének és a Devizakölcsöntv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint tőkésített kamatnak a tárgyhónap elején fennálló értékét kell feltüntetni.

A 24K21-24K26 sorok a legfontosabb növelő és csökkentő forgalmi tételeket tartalmazzák, a 24K27 sorban az egyéb, a fenti sorokon nem nevesített forgalmi tételeket kell kimutatni.

Az állományt növelő tényezők közül a 24K21 Folyósítás sorban a Devizakölcsöntv. 4. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak megfelelő folyósítások összesített értékeit kell kimutatni állományt növelő tényezőként.

A sor a Devizakölcsöntv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint nem tartalmazhatja a tárgyhavi mentesített követelésrészt (fa) alpont) és a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség Magyar Állam által megtérítendő összegét (fb) alpont).

A 24K211 Ebből: fennálló hátralék miatti folyósítás sorban külön ki kell emelni a Devizakölcsöntv. 4. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelő folyósítási értéket és fel kell tüntetni a darabszámot.

A 24K22 Kamat tőkésítése sorban a Devizakölcsöntv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezésnek megfelelően a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésítendő kamatösszegei kerülnek kimutatásra állományt növelő tényezőként. A Devizakölcsöntv. 4. § (1a) bekezdés szerint a közszférában dolgozót megillető állami kamattámogatás összegét a sor nem tartalmazhatja.

Az állományt csökkentő tényezők közül a 24K23 Törlesztés sorban a gyűjtőszámlahitelnek a Devizakölcsöntv. 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bekövetkező állománycsökkenése jelenik meg, amikor a tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb és az ügyfél többletbefizetése a gyűjtőszámlahitel állományát csökkenti.

A 24K24 Ütemezett törlesztés sorban a Devizakölcsöntv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti annuitásos ütemezett törlesztések összegét kell kimutatni.

A 24K25 Előtörlesztés sorban a Devizakölcsöntv. 5. § (1) bekezdésben rögzített feltételek mellett végrehajtott részleges vagy teljes előtörlesztésekkel érintett szerződések darabszámát és a törlesztések összegeit kell megjeleníteni.

A 24K26 Készfizető kezesség érvényesítése miatti állománycsökkenés sorban és alábontó soraiban azokat a hitelcsökkenéseket kell megjeleníteni, amikor a Devizakölcsöntv. 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti események bekövetkeznek. A hitelszerződés felmondásának két típusát külön sorokon kell kimutatni.

A 24K261 soron a hiteladós 90 napot meghaladó fizetési késedelme miatti felmondás, míg

a 24K262 soron a fedezeti ingatlannal [amelyet a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 2. pontja definiál] szemben megindított végrehajtás miatti felmondás kerül megjelenítésre.

Az állománycsökkenéseket a készfizető kezesség tényleges érvényesítésekor kell kimutatni.

A 24K23-24K262 sorokban minden csökkentő tétel pozitív előjellel jelentendő.

A 24K27 Egyéb növekedés (+) és csökkenés (-) egyenlege sorban az egyéb növelő vagy csökkentő forgalmi tételeket kell kimutatni előjelhelyesen. Egyebek mellett ebben a sorban jelenik meg a Devizakölcsöntv. 4. § (7) bekezdése és 5. § (3) bekezdése szerinti felmondás miatti állománycsökkentés összege, amelyekre vonatkozóan nem csak az érték, hanem a darabszám is megjelenítendő, annak ellenére, hogy több kisebb művelet is állhat az érték mögött.

A 24K3 Gyűjtőszámlahitel záróállománya sorban a gyűjtőszámlának a vonatkozási időszak végén fennálló (a tőkét és a tőkésített kamatot is tartalmazó) állományát kell kimutatni. A záróállomány összege megegyezik a nyitóállomány és a növelő és csökkentő forgalmi tételek összesített értékével.

A 24K5 Rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök záróállománya sorban a Devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, a tárgyidőszak végén fennálló devizakölcsönök állományát kell kimutatni a tárgyidőszak végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéken.

24K7 A devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitel együttes állományához kapcsolódó adatok

A 24K711 és a 24K712 Legfeljebb 90 nap, illetve 90 napot meghaladó hátralékkal rendelkező követelés állomány sorokban azon, devizakölcsönből eredő – a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló – követelések (devizakölcsön és gyűjtőszámla együttes állománya) értékét kell kimutatni, amelyek esetében a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdete óta a kapcsolódó devizakölcsön törlesztésében 90 napot elérő, illetve meghaladó fizetési késedelem áll fenn, függetlenül attól, hogy a hitelt a pénzügyi intézmény már felmondta-e.

A „darab” oszlopokban egy adott eredeti devizakölcsön és a gyűjtőszámla együttesen 1 db követelésnek tekintendő.

A 24K72 Követelést biztosító lakóingatlan fedezeti értéke sorban jelenik meg a devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitel fedezetéül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlannak a pénzügyi intézmény által meghatározott aktuális fedezeti értéke, a ténylegesen fennálló követelés és járulékai erejéig.

24K8 Állami kezességgel fedezett gyűjtőszámlahitelek záróállománya

A sorban csak azokat a gyűjtőszámlahiteleket kell kimutatni, amelyek esetében a pénzügyi intézmény a Devizakölcsöntv. 2. § (1) bekezdése szerint kezességvállalási igényt jelentett be a Magyar Állam felé.

24K9 Magyar Állammal szembeni kezesség érvényesítésével kapcsolatos adatok

A tábla ezen szakaszában adatot kell szolgáltatni a Magyar Állammal szemben érvényesíthető állami készfizető és egyszerű kezesség beváltásának kezdeményezéséről [Devizakölcsöntv. 2. § (3) bekezdés].

A tábla ezen szakaszában adatot kell szolgáltatni a Magyar Állammal szembeni érvényesített állami készfizető és egyszerű kezességgel kapcsolatban [Devizakölcsöntv. 2. § (3) bekezdés].

II. Rész 2. Fejezet 2. Pénzügyi vállalkozások negyedéves jelentés

II. 2. 2. 1. - 21H Pénzügyi vállalkozások - Határon átnyúló tevékenység

A tábla célja

A pénzügyi vállalkozás által a Hpt. 32/E. § alapján Magyarországról külföldre irányuló, határon átnyúló tevékenységként nyújtott pénzügyi szolgáltatásból, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó követelések és kötelezettségek állományának bemutatása gazdasági térségenként és azon belül felügyeleti szempontból jelentős országonként.

A tábla kitöltése

A tábla sorai

A tábla összesen sorában együttesen kell kimutatni a Hpt. 32/E §-a alapján Magyarországról külföldre irányuló, a határon átnyúló tevékenységből származó összes követelést és kötelezettséget, eszközt, forrást. Az egyes fősorokon (az EGT, azon belül EU térség, továbbá Harmadik országok) a gazdasági térségek tényleges, összesített adatait kell bemutatni. Ezen fősorok alábontó soraiban csak azon országokra kell adatot szolgáltatni, amelyek a táblában előre meghatározottak. Az alábontó sorok összesen értéke így nem adja végeredményül a három fősorban szereplő összértéket.

Horvátország adatait az ország teljes jogú EU taggá válását megelőzően a 21H121 soron, majd azt követően a 21H11407 soron kell kimutatni.

A tábla oszlopai

Az a) Ország oszlopban az adott ország – MNB által is használt – ISO kódjelét kell feltüntetni.

A b)-e) Eszközök, az f)-i) Források oszlopokban a határon átnyúló tevékenységből származó követeléseket és kötelezettségeket nettó könyv szerinti értéken, illetve a forráshoz kapcsolódó, megképzett céltartalék állomány esetén a névérték céltartalékkal csökkentett összegén kell kimutatni. Az eszközökön belül a c1) Hitelek, hitel jellegű követelések oszlop a felügyeleti mérleg 21A4 szakaszával feleltethető meg, azzal a kivétellel, hogy a pénzügyi lízing és faktoring követeléseket az oszlop nem tartalmazza, azokat a c2) Pénzügyi lízing és c3) Faktoring oszlopokban kell kimutatni.

A j)-k) Mérlegen kívüli kötelezettségek és követelések, az l)-m) Származtatott ügyletekből adódó határidős követelések és kötelezettségek a Hitkr. szabályai szerinti, céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken szerepelnek a táblában.

A követelés és kötelezettség adatokat előjel nélkül kell megadni.

3. Fejezet

ÉVES JELENTÉS

A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást a rendelet 5. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, tárgyév január 31. napjáig köteles a Felügyeletnek benyújtani.

II. Rész 3. Fejezet 1. Pénzügyi vállalkozások - Felügyeleti alapdíj

II. 3. 1. 1. - PVAD PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI ALAPDÍJ SZÁMÍTÁSA (éves)

A tábla célja

A tábla a pénzügyi vállalkozások felügyeleti alapdíjának kiszámítására, bevallására szolgál.

A tábla kitöltése

A felügyeleti alapdíjat évente egyszer minden – a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő – pénzügyi vállalkozás fizet. A pénzügyi vállalkozás által fizetendő felügyeleti alapdíj éves mértéke a Hpt. 139/A. § (3) bekezdés szerinti alapdíjegység és a Hpt. 139/A. § (4) bekezdés b) pontja által meghatározott szorzószám (négy) szorzata.

A tábla sorai

A PVAD1 Előírt alapdíj sor tartalmazza a pénzügyi vállalkozás részére előírt alapdíj összegét, amelynek összege 50.000 Ft*4.

A PVAD2 Megfizetett alapdíj sor kitöltésénél az I. RÉSZ 5.2. pontjában meghatározottak szerint a felügyeleti díj fizetésére vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

II. 3. 1. 2. - PVFAD EU TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS FIÓKTELEPE FELÜGYELETI ALAPDÍJ SZÁMÍTÁSA (éves)

A tábla kitöltése megegyezik a PVAD tábla kitöltésére vonatkozó előírásokkal.

II. Rész 3. Fejezet 2. Pénzügyi vállalkozások – Auditált jelentés

II. 3. 2. 1. - ÉVES AUDITÁLT JELENTÉS

Minden, az előzőekben részletezett negyedéves jelentést (20B, 20C, 21A, 21B, 21C, 21D, 21E, 21R, 22A, 23B, 23C, 24C, 24D, 24E, 24F, 24R, 25A, 25B, 25C, 27AA, 27AB PVVDN, PVFVDN), az auditált adatokkal is meg kell küldeni a Felügyeletnek a rendelet 5. § (4) bekezdése szerint.

4. Fejezet

PÉNZPIACI ALKUSZOK JELENTÉSEI

II. Rész 4. Fejezet 1. PÉNZPIACI ALKUSZOK JELENTÉSEI - ÉVES

II. 4. 1. 1. - PUTAD Független közvetítők felügyeleti alapdíj számítása

A tábla célja

A tábla a független közvetítők [Hpt. 6/E. § (1) bekezdés b) pontja szerint] felügyeleti alapdíjának kiszámítására, bevallására szolgál.

A tábla kitöltése

A felügyeleti alapdíjat évente egyszer minden – a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő – független pénzpiaci közvetítő fizet.

A független pénzpiaci közvetítő által fizetendő felügyeleti alapdíj éves mértéke a Hpt. 139/A. § (3) bekezdés szerinti alapdíjegység (ötvenezer forint) és a Hpt. 139/A. § (4) bekezdés d) pontja által meghatározott szorzószám (egy) szorzata. A független pénzpiaci közvetítő változó díjat nem fizet a Felügyelet részére.

Mód oszlopba módosító jelentés beküldésekor „M” betűt kell beírni, egyébként az oszlopot üresen kell hagyni.

A tábla sorai

Az 1. Előírt alapdíj (PUTAD1) sor tartalmazza a független közvetítő részére előírt alapdíj összegét, amely 50.000 Ft*1.

A 2. Megfizetett alapdíj (PUTAD2) sor kitöltésénél az I. RÉSZ 5.2. pontjában meghatározottak szerint a felügyeleti díj fizetésére vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

A rendeletet a 2013: CXLIII. törvény 173. § 32. pontja hatályon kívül helyezte 2013. október 1. napjával.

Az 1. § (1) bekezdése a 16/2012. (X. 16.) PSZÁF rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

A 2. § a 16/2012. (X. 16.) PSZÁF rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 4. § (2) bekezdése a 16/2012. (X. 16.) PSZÁF rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

Az 5. § a 16/2012. (X. 16.) PSZÁF rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶

Az 5. § (2) bekezdés c) pontját a 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet 7. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

Az 5. § (2) bekezdés d) pontját a 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet 7. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸

Az 5. § (3) bekezdését a 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet 7. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

Az 1. melléklet a 16/2012. (X. 16.) PSZÁF rendelet 3. § a) pontjával megállapított, a 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet 6. § (7) bekezdése, a 7. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

A 2. melléklet a 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet 6. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹

„6. hitelező: lakáshitel-szerződésből eredő követeléssel rendelkező személy”

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek