Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet

20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet

egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel összefüggő módosításáról1

2011.05.11.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ia), ib), ic) és id) alpontjában, a 2–6. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet módosítása

1. § A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet 7. §-a a következő (2)–(3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az az orvos, fogorvos vagy gyógyszerész oklevéllel rendelkező személy, aki az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőző napon a felsőoktatási intézmények által elfogadott képzési terv alapján, az alapképzettsége figyelembe vételével a 3. számú melléklet szerint meg nem szerezhető ráépített szakképzésben vesz részt, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) elnöke által – az adott személy alapszakképesítése szerinti és a megszerezni kívánt ráépített szakképesítés bemeneteként előírt alapszakképesítések képzési kurrikulumainak a (3) bekezdés szerinti összevetésével – meghatározott képzési elem teljesítése esetén szakvizsgára bocsátható.
(3) Az ESZTT elnöke a (2) bekezdés szerinti összevetés során megállapítja, hogy a megszerezni kívánt ráépített szakképesítés bemeneteként előírt alapszakképesítés mely, a ráépített szakképesítés megszerzéséhez szükséges olyan elemet (elemeket) tartalmaz, amelyet (amelyeket) az adott személy az alapszakképesítése megszerzése során nem, vagy nem a ráépített szakképesítés megszerzéséhez szükséges időtartamban sajátított el, és amelynek (amelyeknek) a teljesítése a bemenetként előírt alapszakképesítés és a meglévő alapszakképesítés egyenértékűségének megállapításához szükséges.”

2. Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről szóló 5/2010. (II. 16.) EüM rendelet módosítása

2. § Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről szóló 5/2010. (II. 16.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 1. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ESZTT albizottságai a következők:)

„d) Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési Bizottság (a továbbiakban: EFSZSZB).”

3. § Az R.1. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az EFSZSZB 14 tagból és egy elnökből áll. Az EFSZSZB tagjait a miniszter úgy bízza meg, hogy abban,
a) a Magyar Kórházszövetséget 1 tag,
b) a szakmai kollégiumot 1 tag,
c) a szakorvos képzésben részt vevő felsőoktatási intézményeket 1-1 tag,
d) a szakfogorvos szakképzést folytató intézményeket 1 tag,
e) a szakgyógyszerész szakképzést folytató intézményeket 1 tag,
f) a klinikai szakpszichológus képzést folytató intézményeket 1 tag,
g) az egészségügyért felelős minisztériumot 1 tag,
h) a külön jogszabály alapján a humánerőforrás-monitoring rendszert működtető szervet 1 tag,
i) a Magyar Rezidens Szövetséget 1 tag,
j) a szakképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények általános orvostudományi karainak Hallgatói Önkormányzatait 1 tag,
k) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés költségvetési forrását kezelő szervet 1 tag
képviselje.
(2) A miniszter az EFSZSZB 4 tagját az ESZTT tagjai közül bízza meg.
(3) Az EFSZSZB elnöke az ESZTT elnöke.
(4) Az ESZTT az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott feladatait az EFSZSZB útján látja el.
(5) Az EFSZSZB szükség szerint, de legalább évente nyolc alkalommal ülésezik.”

4. § Az R.1. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § Az EFSZSZB tagjainak megbízólevelét a miniszter első alkalommal 2011. május 15-éig adja át, és ezzel egyidejűleg a Kr. alapján 2011. október 31-éig megalakult bizottság megbízatása megszűnik. Az EFSZSZB tagjainak megbízatása az ESZTT tagjainak megbízatása lejártával szűnik meg.”

5. § Az R.1. 12. § (2) bekezdésében az „ESZTT tagjai” szövegrész helyébe az „ESZTT-nek és albizottságainak a tagjai” szöveg lép.

6. § Hatályát veszti

a) az R.1. 4. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontjában az „a szakmai kollégium állásfoglalásának figyelembevételével az adott szakmában a szakképzést végző és szakképzést vezető oktatóhoz rendelhető szakorvos- és szakgyógyszerész jelöltek maximális, továbbá” szövegrész és

3. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet módosítása

7. § Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.2.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya)

„a) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben (a továbbiakban: szakképzés) a központi gyakornoki rendszerbe történő felvétel szabályaira (a továbbiakban: rendszerbevételi eljárás)”

(terjed ki.)

8. § Az R.2. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi szolgáltatók szakképző hellyé minősítéséről a miniszter dönt. A régiójukba tartozó szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatók listáját a felsőoktatási intézmények honlapjukon folyamatosan hozzáférhetővé teszik.”

9. § Az R.2. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A jelölt a szakképzésben a 10. § (1) bekezdése szerinti esetben egy, a 10. § (3) bekezdése szerinti esetben legfeljebb két szakma vonatkozásában vehet részt.”

10. § (1) Az R.2. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési idő igazolásához szükséges feltételeket a jelölt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – abban az esetben teljesíti, ha a szakképzési idő teljes időtartama alatt legalább heti 36 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 36 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölti. A szakképzési idő igazolását nem érinti, ha a szakorvosjelölt által kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartama a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló jogszabály alapján a teljes napi munkaidőt nem éri el.”

(2) Az R.2. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakképzési idő teljesítéseként legalább heti 18 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 18 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszony is elismerhető, ha a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló jogszabály a szakképzésnek vagy egyes elemeinek a részmunkaidőben történő teljesítését lehetővé teszi. Ebben az esetben a szakképzési idő annyival hosszabbodik meg, amennyi az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a szakképzési idő igazolásához szükséges feltételek teljesítéséhez szükséges.”

11. § Az R.2. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A jelölt a szakképzés törzsképzési programjának teljesítését tutor irányítása alatt végzi. A tutor a képzési program teljesítése során szakmai iránymutatást ad és folyamatos szakmai segítséget nyújt a jelöltnek.
(2) A tutor a tevékenységét mentor irányítása alatt látja el. A mentor segíti a tutort az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátásában.
(3) Tutori tevékenységet az láthat el, aki adott szakképesítés vonatkozásában szakvizsgával és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) A mentori tevékenység ellátásához a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően tudományos fokozat is szükséges.
(5) Egy tutor legfeljebb három jelölt szakképzésének irányítását, egy mentor legfeljebb öt tutor tevékenységének irányítását láthatja el egyidejűleg.
(6) A tutori és a mentori tevékenység ellátására a felsőoktatási intézmény a tutorokkal és a mentorokkal megállapodást köt.
(7) A tutori-mentori tevékenység ellátásáért a Kr. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakképzés normatív költségéből járó támogatás kétharmad része a tutort, egyharmad része a mentort illeti meg.”

12. § (1) Az R.2. 17. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Szakvizsgáztató)

„d) a miniszter által legfeljebb két éves időtartamra felkért, az adott szakirányú szakvizsgától eltérő szakvizsgával rendelkező egyetemi tanár”

(lehet.)

(2) Az R.2. 17. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet tagja a szakvizsga bizottságnak:)

„a) a felsőoktatási intézmények kivételével a jelölt munkáltatója, jogi személy munkáltató esetén a munkáltató tagja, alkalmazottja vagy a munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,”

(3) Az R.2. 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felsőoktatási intézmény munkavállalója vagy alkalmazottja a közvetlen beosztottja szakvizsgáztatásában nem vehet részt.”

13. § Az R.2. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Hivatal a (2) bekezdés alapján kiállított szakvizsga bizonyítvány másolati példányát a kiállítástól számított 15 napon belül megküldi a szakvizsgát tett személy szakképzéséért felelős felsőoktatási intézménynek.”

14. § Az R.2. 21. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szakvizsga bizottság tagjai – számla vagy más költségigazolás ellenében – a szakvizsgáztatással összefüggő utazási költségeik megtérítésre jogosultak.
(5) A vizsgadíjnak a (3) bekezdés alapján fennmaradó része terhére kerül megfizetésre a (4) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint az ESZTT és albizottságai tagjainak az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről szóló 5/2010. (II. 16.) EüM rendelet 12. § (2) bekezdése alapján járó díjazása.”

15. § Az R.2.

a) 3. § (1) bekezdésében a „pályázaton nyertes állásokra (a továbbiakban: támogatott állás)” szövegrész helyébe a „központi gyakornoki állásokra” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a „támogatott” szövegrész helyébe a „központi gyakornoki” szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „az adott támogatott állással rendelkező munkáltató (a továbbiakban: munkáltató)” szövegrész helyébe az „a felsőoktatási intézmény” szöveg,

d) 6. § (5) bekezdésében a „munkáltatónak” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézménynek” szöveg,

e) 17. § (4) bekezdésében a „b) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „b)–d) pontjában” szöveg, és

f) 1. melléklet 1.6. pontjában a „munkáltató” szövegrész helyébe a „felsőoktatási intézmény” szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti az R.2.

a) 5. § (4) bekezdésében az „a régiójába tartozó nyertes támogatás igénylési pályázatok megismerése után” szövegrész,

4. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1

A rendelet a 17. § alapján hatályát vesztette 2011. május 12. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére