• Tartalom

202/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

202/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

a szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről1

2011.10.22.

A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 96. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. áru: termék vagy szolgáltatás, ideértve a közbenső termékeket és a részszolgáltatásokat, valamint a végtermékeket és a végső szolgáltatásokat, kivéve a forgalmazást és a bérleti szolgáltatásokat;

2. egyoldalú szakosítási megállapodás: azonos érintett árupiacon tevékenykedő vállalkozások közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében a megállapodásban részt vevő egyik vállalkozás vállalja, hogy részben vagy teljesen megszünteti egyes áruk előállítását, vagy tartózkodik ezen áruk előállításától, és ezeket az árukat a megállapodásban részt vevő másik vállalkozástól szerzi be, amely utóbbi vállalkozás vállalja ezen áruk előállítását és szállítását;

3. előállítás: termék gyártása vagy szolgáltatás előkészítése, ideértve az alvállalkozás útján végzett előállítást is;

4. érintett piac: azon érintett áru- vagy földrajzi piac, amelyhez a szakosítási megállapodás keretében előállított áru tartozik, valamint ezen felül – ha a szakosítási megállapodás keretében előállított áru olyan közbenső áru, amelyet a megállapodásban részt vevő egy vagy több vállalkozás részben vagy egészében nyersanyagként használ fel egyes, a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő, a szakosítási megállapodásban részt vevő vállalkozások által a piacon értékesített áru (a továbbiakban: downstream áru) előállításához – azon érintett áru- vagy földrajzi piac, amelyhez a downstream áru tartozik;

5. forgalmazás: áru értékesítése, ideértve a termék eladását és a szolgáltatás nyújtását;

6. kapcsolt vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amelyben a szakosítási megállapodásban részt vevő vállalkozás közvetlenül vagy közvetve

aa) rendelkezik a szavazati jogok több mint felével,

ab) jogosult a felügyelő, ellenőrző, vagy irányító szerv, vagy a vállalkozás képviseletére jogosult szerv tagjai több mint felének kinevezésére, vagy

ac) jogosult a vállalkozás ügyeinek irányítására;

b) amely a szakosítási megállapodásban részt vevő vállalkozások közül valamelyik tekintetében közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

c) amely tekintetében a b) pontban említett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

d) amelyben a szakosítási megállapodásban részt vevő valamely vállalkozás az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel, illetve az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel rendelkezik;

e) amelyben az a) pontban felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel együttesen rendelkeznek

ea) a szakosítási megállapodásban részt vevő vállalkozások vagy azoknak az a)–d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai, vagy

eb) a szakosítási megállapodásban részt vevő egy vagy több vállalkozás vagy azoknak az a)–d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása, valamint egy vagy több harmadik fél;

7. kizárólagos beszerzési kötelezettség: olyan kötelezettség, amely alapján a megállapodás keretében előállított árut csak attól a megállapodásban részt vevő vállalkozástól lehet megvásárolni, amelyik vállalja annak szállítását;

8. kizárólagos szállítási kötelezettség: olyan kötelezettség, amely alapján a megállapodás keretében előállított árut a megállapodásban részt vevő vállalkozáson kívül más versenytárs vállalkozásnak nem lehet szállítani;

9. know-how: a vállalkozás tapasztalataiból eredő és kipróbált, iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló olyan gyakorlati ismeret vagy azok olyan együttese,

a) amely széles körben nem ismert, illetve könnyen nem hozzáférhető,

b) a szerződés szerinti áru előállításához vagy forgalmazásához jelentős és hasznos, továbbá

c) amelyről az a) és b) pontban foglalt ismérvek megállapítását lehetővé tevő kellően átfogó ismertetés rendelkezésre áll;

10. kölcsönös szakosítási megállapodás: azonos érintett árupiacon tevékenykedő vállalkozások közötti olyan megállapodás, amelynek értelmében a megállapodásban részt vevő legalább két vállalkozás kölcsönösen vállalja, hogy részben vagy teljesen megszünteti egyes, egymástól különböző áruk előállítását, vagy tartózkodik ezen áruk előállításától, és ezeket az árukat valamely olyan, a megállapodásban részt vevő másik vállalkozástól szerzi be, amelyik vállalja ezen áruk előállítását és szállítását;

11. közös előállítási megállapodás: olyan megállapodás, amelynek értelmében a megállapodásban részt vevő két vagy több vállalkozás vállalja, hogy egyes árukat közösen állít elő;

12. közös forgalmazás:

a) az áru közös munkacsoport, szervezet vagy vállalkozás útján végzett forgalmazása, vagy

b) a megállapodásban részt nem vevő, nem versenytárs forgalmazó megbízása közösen – akár kizárólagos, akár nem kizárólagos joggal – az áru forgalmazásával;

13. lehetséges versenytárs: olyan vállalkozás, amely a szakosítási megállapodás hiányában, valós alapokon és nem pusztán elméleti lehetőségként, a relatív árak kismértékű, de tartós emelkedése esetén valószínűsíthetően legfeljebb három éven belül vállalná az érintett piacra lépéshez szükséges további beruházásokat vagy más szükséges váltási költségeket;

14. megállapodás: vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerinti szervezeteknek a döntése;

15. szakosítási megállapodás: az egyoldalú szakosítási megállapodás, a kölcsönös szakosítási megállapodás, továbbá a közös előállítási megállapodás;

16. szellemi tulajdonjog: az iparjogvédelmi jogok, a szerzői jog és a szerzői joggal szomszédos jogok, valamint a know-how;

17. szolgáltatás előkészítése: a vevők számára történő szolgáltatásnyújtást megelőzően végzett tevékenységek;

18. tényleges versenytárs: ugyanazon érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozás;

19. vállalkozás, megállapodásban részt vevő vállalkozás: a szakosítási megállapodásban részt vevő vállalkozás, továbbá annak kapcsolt vállalkozása;

20. versenytárs: a tényleges vagy lehetséges versenytárs.

2. Mentesülés

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek szerint – a Tpvt. 17. §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel, a Tpvt. 16/A. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartással – a versenykorlátozást tartalmazó szakosítási megállapodás mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó, a Tpvt. 11. §-ában meghatározott tilalom alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesülés kiterjed a szellemi tulajdonjogok egy vagy több, a megállapodásban részt vevő vállalkozás részére történő átruházására vagy hasznosításának engedélyezésére vonatkozó rendelkezést tartalmazó szakosítási megállapodásra, feltéve, hogy az ilyen rendelkezés nem az érintett megállapodás elsődleges tárgyát képezi, valamint az érintett megállapodás végrehajtásához közvetlenül kapcsolódik, és ahhoz szükséges.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesülés kiterjed arra a szakosítási megállapodásra, amelynek révén a megállapodásban részt vevő vállalkozások

a) kizárólagos beszerzési vagy szállítási kötelezettséget vállalnak, vagy

b) nem egymástól függetlenül értékesítik a megállapodás keretében előállított árukat, hanem közösen forgalmazzák azokat.

3. A piaci részesedési küszöbre vonatkozó szabályok

3. § A 2. § szerinti mentesülés akkor alkalmazható, ha a megállapodásban részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése egyik érintett piacon sem haladja meg a 20%-ot.

4. § (1) A piaci részesedést a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani. Ha a piaci eladási értékekre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, az érintett vállalkozás piaci részesedését más megbízható piaci információn – beleértve a piaci értékesítés mennyiségét – alapuló becslések alapján kell meghatározni.

(2) A piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani.

5. § (1) Ha a megállapodásban részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése kezdetben kevesebb mint 20%, ám az később e fölé, de legfeljebb 25%-ig emelkedik, a 2. § szerinti mentesülés a 20%-os piaci részesedési küszöbérték első alkalommal történő átlépésének naptári éve utáni két egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazható.

(2) Ha a megállapodásban részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése kezdetben kevesebb mint 20%, ám az később 25% fölé emelkedik, a 2. § szerinti mentesülés a 25%-os piaci részesedési küszöbérték első alkalommal történő átlépésének naptári éve utáni egy naptári évig továbbra is alkalmazható.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kedvezményeket nem lehet együttesen olyan módon alkalmazni, hogy annak időtartama a két naptári évet meghaladja.

(4) A piaci részesedési küszöb alkalmazása szempontjából az 1. § 6. pont e) alpontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. § 6. pont a) alpontjában felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel rendelkező vállalkozások között egyenlő arányban kell felosztani.

4. Nem mentesülő megállapodások

6. § A 2. § szerinti mentesülés nem alkalmazható arra a szakosítási megállapodásra, amelynek célja közvetlenül vagy közvetetten, önmagában vagy más, a megállapodásban részt vevő vállalkozások ellenőrzése alatt álló tényezőkkel együtt

a) az árak rögzítése az áruk a megállapodásban nem részes vállalkozás részére történő értékesítése tekintetében, kivéve a közös forgalmazás keretében a közvetlen vevőkkel szembeni árakat;

b) az előállítás vagy az értékesítés korlátozása, kivéve

ba) az egyoldalú vagy kölcsönös szakosítási megállapodás keretében áruk megállapodás szerinti mennyiségére vonatkozó rendelkezéseket, illetve a kapacitás és az előállítási mennyiség közös előállítási megállapodás keretében történő megállapítását, valamint

bb) a közös forgalmazás keretében az értékesítési célok meghatározását;

c) a piac vagy a vevőkör felosztása.

5. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépését megelőzően már hatályba lépett azon megállapodások, amelyek megfelelnek az e rendelet hatályba lépését megelőzően hatályos, a szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló jogszabályi előírásoknak, a rendelet hatályba lépését követően egy évig továbbra is mentesülnek a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó, a Tpvt. 11. §-ában meghatározott tilalom alól.

(3) Hatályát veszti a szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 53/2002. (III. 26.) Korm. rendelet.

1

A rendeletet a 467/2023. (X. 12.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2023. október 15. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 8. § (2) bekezdését.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére