• Tartalom

2011. évi CCIX. törvény

2011. évi CCIX. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról1

2011.12.31.

Az Országgyűlés a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása, a nemzeti víziközmű-vagyon védelme, a víziközmű-szolgáltatási ágazatokban a fenntartható fejlődés, az ivóvízkincs kíméletét szolgáló célok teljesülése, a fogyasztóvédelem széles körű érvényesülését szolgáló víziközmű-szolgáltatási feltételek biztosítása, valamint a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében – összhangban az Európai Unió e tárgykörökben érvényesülő követelményeivel – a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapelvek

1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:

a) a természeti erőforrások kíméletének elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása és fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely az ország természeti erőforrásainak védelmét, így különösen az ivóvíznyerő források és készletek, valamint a tisztítottszennyvíz-befogadók hosszú távú, fenntartható igénybevételét szolgálják,

b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás kialakítása, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely

ba) a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett – szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján – legalább egy település közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá

bb) a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen elvárható minimumra csökkenti.

c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,

d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását,

e) a szennyező fizet elve: a víziközmű-szolgáltatás pénzügyi, gazdasági és jogi feltételrendszerét olyan módon kell kialakítani, hogy amennyiben megállapítható a szennyező személye, úgy az általa okozott környezeti terhelés költségeit ő térítse meg,

f) a regionalitás elve: ha – a felhasználók érdekeire figyelemmel – a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni,

g) a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás nyújtás,

h) a költségmegtérülés elve: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek – a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének rendelkezéseivel összhangban – meg kell térülniük,

i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása, valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a jogszabályokban, esetlegesen pályázati kiírásban megjelölt időtartam alatt, ezek hiányában a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak emelkedését,

j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél – az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül – törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el,

k) a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a víziközmű-szolgáltatás díját a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve úgy kell megállapítani, hogy az maradéktalanul fedezetet nyújtson a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a víziközmű-szolgáltató e tevékenységével kapcsolatos ésszerű üzleti nyereségére, de nem tartalmazhatja e tevékenységén kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2) Az alapelvek ütközése esetében az alapelvek érvényesítésére az (1) bekezdésben meghatározott sorrend az irányadó.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit.

2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,

3. csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi,

4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,

5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tulajdonosa, vagy azt egyéb jogcímen használja,

7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel – az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,

8. gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,

9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),

10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),

11. ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,

ab) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,

12. ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll,

13. kiszervezés: víziközmű-működtetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése,

14. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,

15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki a víziközmű-szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,

16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,

17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),

18. szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték,

19. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,

20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, és

b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését

szolgálja,

21. víziközmű-fejlesztés: új víziközmű létesítésével, meglévő víziközmű felújításával és bővítésével kapcsolatos tevékenységek összessége,

22. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,

23. víziközmű-rendszer: víziközművek olyan összefüggő, szigetüzemben működő vagy átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolható rendszere, mely önmagában vagy átadási ponton keresztül történő ivóvízátvétellel vagy szennyvíztovábbítással kiegészülve – ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást – képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

24. víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott szolgáltatás,

25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész

a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy

b) amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben szennyvíz-bekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be,

26. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése,

27. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás.

II. Fejezet

A VÍZIKÖZMŰVEKKEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

3–5. §2

III. Fejezet

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS ESZKÖZEI

3. A víziközművek tulajdonjoga

6–9. §3

4. A víziközmű-fejlesztés

10. §4

11. §5

5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása

12. §6

13. §7

6. A víziközmű működtető eszközök

14. §8

IV. Fejezet

A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY

7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai

15–17. §9

18. § Ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására – ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – használhatja fel.

19–22. §10

8. A vagyonkezelési szerződés

23–26. §11

9. A koncessziós szerződés

27–28. §12

10. A bérleti-üzemeltetési szerződés

29–31. §13

11. A közérdekű üzemeltető

32–34. §14

V. Fejezet

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ

12. A víziközmű-szolgáltatói működési engedély

35–37. §15

13. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése

38–41. §16

14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

42. §17

15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége

43–48. §18

16. Számviteli szétválasztás

49–50. §19

VI. Fejezet

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY

17. A közműves ivóvíz- és a közműves szennyvíz-szolgáltatási jogviszony általános szabályai

51–55. §20

18. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a közműves ivóvízellátás,
valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében

56–58. §21

VII. Fejezet

ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM

59–61. §22

VIII. Fejezet

A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJAI

19. A víziközmű-szolgáltatás díjainak tartalma, szerkezete, megállapítása

62. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

a) díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;

b) figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit.

(2) A víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési és önkormányzati támogatásokat.

(3) A víziközmű-szolgáltatás díjának felhasználó általi pénzügyi teljesítésével együtt járó, a víziközmű-szolgáltatónál felmerülő indokolt költségek a díjmegállapításnál költségnövelő tényezőként nem vehetők figyelembe, azok a felhasználó által alkalmazott fizetési megoldástól függően külön tételként érvényesíthetők.

(4) Egyesített csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek tekintetében, a csapadékvíz-elvezetés költségei a szennyvízelvezetés és -tisztítás díjában térülnek meg.

63. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani.

(2) Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni.

(3) Ha a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. A szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője.

64. § (1) A fogyasztással arányos díjak tekintetében a lakossági felhasználókra nézve – a víziközmű-szolgáltatást megalapozó, elsődlegesen lakossági felhasználói ellátást szolgáló társadalmi érdekre tekintettel – a nem lakossági felhasználókhoz képest alacsonyabb díjakat eredményező díjrendszer is meghatározható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés alkalmazása esetében víziközmű-szolgáltatás díja a nem lakossági felhasználók esetében nem lehet magasabb, mint a víziközmű-szolgáltatás lakossági felhasználókra vonatkozó díjának másfélszerese.

(3) A nem lakossági felhasználók esetében a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díja tekintetében kizárólag a fogyasztási mennyiségek alapján lehet különbséget tenni.

65. § (1) A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év szeptember 15-ig küldi meg.

(3) A hatósági díjat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy kilencven napon belül tegye meg javaslatát.

(4) A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hatósági díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős, valamint a víziközmű tulajdonosa a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül tesz eleget tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató, az ellátásért felelős vagy a víziközmű tulajdonosa a Hivatal (4) bekezdés szerinti határozatában vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

66. § (1) A hatósági díj közüzemi szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közüzemi szerződés részévé válik.

(2) A hatósági díjtól eltérő díjat a közüzemi szerződésben érvényesen kikötni kizárólag a Hivatal előzetes hozzájárulásával lehet.

20. A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás díjai

67. § (1) Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás visszterhes szerződés (a továbbiakban: átadási szerződés) alapján nyújtható egymással kapcsolatban álló, víziközmű-szolgáltatók által működtetett víziközmű-rendszerek átadási pontján keresztül.

(2) A víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérőberendezés mérési adatai alapján történik.

(3) Az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz kezelési díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) – az átadási mennyiségek figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Az átadási ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az átadási árat mely – a rendelet hatálybalépését követő – időponttól kell alkalmazni.

(4) Az átadási ár megállapítására a 65. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hatósági díj alatt átadási árat kell érteni, valamint a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag a víziközmű-szolgáltatót terheli.

68. § Az átadási ár tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közüzemi szerződés alatt átadási szerződést kell érteni.

21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás

69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

a) közüzemi szerződés kötés esetében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében.

(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és annak költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.

70. §23

71. § (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére.

(2) A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók.

72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – beleértve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket is – használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található.

(2) Ha az üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-szolgáltatót olyan víziközmű-beruházási kötelezettség terheli vagy – amennyiben annak megvalósítása már megtörtént – terhelte, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, akkor a víziközmű-szolgáltató jogosult a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást e kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni. Egyéb esetben a víziközmű-szolgáltató – mint az ellátásért felelős megbízottja – a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős javára szedi be, és az így beszedett összeget – az üzemeltetési szerződésben meghatározottak szerinti elszámolást követően – az ellátásért felelős részére legalább évente átadja.

(3) Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőssel a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol, és azt részére átadja.

22. Díjfelügyelet

73. § A víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására,

b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének

ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy

bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa ellátott valamennyi felhasználó részére történő visszatérítésére, és

c) bírságot szabhat ki.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

74. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a központi költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek költségvetési intézményeinek, a helyi önkormányzat költségvetési intézményeinek, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények azon körét, amelyek mentesülnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól;

2. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, a mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését és értékelési kritériumait, valamint a mintaprojekt hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatokat;

3–13.24

14.25

15. a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetét;

16. a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árszerkezetét, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjainak szerkezetét;

17–18.26

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

1–2.27

3. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját;

4. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében az ivóvíz átadási árait és azok alkalmazásának időpontját, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjait és azok alkalmazásának kezdő időpontját;

5.28

6–8.29

(3)30

24. Hatályba léptető rendelkezések

75. § (1) E törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2011. december 31. 23.00. órakor lép hatályba.

(2) E törvény 90. § (1), (2) és (4) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 93. § (4) bekezdése 2012. december 31-én lép hatályba.

(5) E törvény 11. §-a, 13. §-a, 74. § (2) bekezdés 6–8. pontja, 74. § (3) bekezdése, 86. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 70. §-a, 74. § (1) bekezdés 14. pontja, 87. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba.

25. Átmeneti rendelkezések

76. § (1) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig

a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat,

b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat

alkalmazhat.

(2) Ha 2011. december 31-ig létrejött, víziközmű-beruházásra vonatkozó szerződés alapján – szerződésben vállalt kötelezettségként – a víziközmű pótlási fedezetét vagy a beruházás finanszírozásához igénybe vett külső forrás hitelszolgálati fedezetét a víziközmű-szolgáltatás díjába be kell építeni, akkor a víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül is jogosult – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – a víziközmű-szolgáltatás 2011. december 31-én alkalmazott díját megemelni.

(3)–(6)31

(7) A Hivatal a 65. § (2) bekezdés szerinti javaslatát első alkalommal 2013. szeptember 15-ig küldi meg.

77. § (1) A 74. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig

a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat,

b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat

alkalmazhat.

(2) A Hivatal az átadási árra vonatkozó javaslatát első alkalommal 2013. szeptember 15-ig küldi meg.

78–85. §32

86. §33

87. §34

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

88. § E törvény 62. §-a a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

27. Módosító rendelkezések

89. § (1)–(2)35

(3) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 33. § (1) bekezdésének az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10/A. §-át megállapító rendelkezése a „tiszteletdíjának” szövegrész helyett a „pótdíjának” szöveggel lép hatályba.

90. § (1)–(2)36

(3) Nem lép hatályba

a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 154. § (1) bekezdése, 154. § (3) bekezdésében az „a 230. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 231. § (2) bekezdésében, a 232. § (1) bekezdésében” szövegrész, 154. § (4)–(6) bekezdése,

b) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 58. §-a.

(4)37

91. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni]

c) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (3) bekezdés c) pontja és 27–28. §-ai szerinti játékkaszinóban”

92. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (21)–(29) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A fogyasztóval kötött, jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződésnek a pénzügyi intézmény és a fogyasztó által megkötött megállapodás révén forint alapú kölcsönszerződéssé történő módosítása (forintra történő átváltása) miatt, továbbá az így fennálló követelése (ideértve a követeléshez kapcsolódó bevétele alapján az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összeget is) részleges elengedése következtében a pénzügyi intézmény által a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka a pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adójóváírás címén csökkenti, feltéve, hogy
a) a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal megterhelt) ingatlan(ok együttes) értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,
b) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot,
c) a kölcsönszerződés forintra történő átváltása valamint a követelés részletes elengedése legkésőbb 2012. május 15-én hatályossá válik,
d) a forintra történő átváltásra a pénzügyi intézmény és a fogyasztó a Magyar Nemzeti Bank által a 2012. március 15-étől 2012. április 15-éig terjedő időszakra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamok átlagának megfelelően történik, ha a kölcsönszerződés forintra történő átváltása 2012. március 14-ét követően válik hatályossá,
e) a követelés részleges elengedése – legkorábban a kölcsönszerződés forintra történő átváltásának napján – legalább a követelésnek a forintra történő átváltása szerinti árfolyamnak megfelelő, az értékvesztés figyelembe vétele nélkül megállapított könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéke 25 százalékáig terjedő mértékben megtörténik.
(22) Ha a pénzügyi intézményt a (21) bekezdés rendelkezése szerint megillető adójóváírások összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2012-ben a visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21) bekezdés rendelkezései szerint megillető adójóváírás összegét meghaladó részt.
(23) A pénzügyi intézményt a (21) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (22) bekezdésben foglaltak alapján megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.
(24) A (21)–(23) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény vagy a visszaigénylésre jogosult társaság a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. május 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.
(25) A (21)–(24) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény a (21) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.
(26) A (22) bekezdésben foglaltak alkalmazásának – a (25) bekezdésben foglaltak mellett – további feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:
a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;
b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;
c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;
d) az egyes pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (21)–(23) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adójóváírásokat és ezek összegét.
(27) A (25)–(26) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2012-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2012-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (21)–(23) bekezdés szerint megillető adójóváírás összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy – ha önellenőrzésre már nem jogosult – ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (25)–(26) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.
(28) Az állami adóhatóság az adóbevallás módosításának benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (25)–(26) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.
(29) A (24) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (21)–(28) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.”

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

93. § (1) Hatályát veszti az Ártv. mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont „A) Termékek” alpontjában foglalt táblázat 1441–1–2 (ITJ) termékszámú sora.

(2) Hatályát veszti az Ártv. mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont „B) Szolgáltatások” alpontjában foglalt táblázat 05511 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja” megnevezésű sora, 18111–1–2 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja” megnevezésű sora, 05511 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja” megnevezésű sora, 18111–1–2 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja” megnevezésű sora.

(3) E törvény 58. §-ának hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Kormány rendelet 9. § (3) bekezdése.

(4)38

29. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

94. § E törvény 89. § (3) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez39

1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 30-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 31.

2

A 3–5. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

3

A 6–9. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

4

A 10. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

5

A 11. § a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

6

A 12. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

7

A 13. § a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

8

A 14. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

9

A 15–17. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

10

A 19–22. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

11

A 23–26. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

12

A 27–28. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

13

A 29–31. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

14

A 32–34. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

15

A 35–37. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

16

A 38–41. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

17

A 42. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

18

A 43–48. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

19

A 49–50. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

20

Az 51–55. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

21

Az 56–58. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

22

Az 59–61. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

23

A 70. § a 75. § (6) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.

24

A 74. § (1) bekezdés 3–13. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

25

A 74. § (1) bekezdés 14. pontja a 75. § (6) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.

26

A 74. § (1) bekezdés 17–18. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

27

A 74. § (2) bekezdés 1–2. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

28

A 74. § (2) bekezdés 5. pontja a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

29

A 74. § (2) bekezdés 6–8. pontja a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

30

A 74. § (3) bekezdése a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

31

A 76. § (3)–(6) bekezdése a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

32

A 78–85. § a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

33

A 86. § a 75. § (5) bekezdése alapján 2014. január 1-jén lép hatályba.

34

A 87. § a 75. § (6) bekezdése alapján 2015. január 1-jén lép hatályba.

35

A 89. § (1)–(2) bekezdése a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

36

A 90. § (1)–(2) bekezdése a 75. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

37

A 90. § (4) bekezdése a 75. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

38

A 93. § (4) bekezdése a 75. § (4) bekezdése alapján 2012. december 31-én lép hatályba.

39

Az 1. melléklet a 75. § (3) bekezdése alapján 2012. július 1-jén lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére