209/2011. (X. 12.) Korm. rendelet
209/2011. (X. 12.) Korm. rendelet
a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról1
2011.10.27.
A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n), o) és w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„14. árvízi lefolyási sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett az árvízi vízhozamok levonulnak.”
2. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A folyószakasz mederkezelőjének az építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez való hozzájárulása előtt vizsgálnia kell a tervezett építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. Az építmény kialakítása és magassági elhelyezése során a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni.
(2) Építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá, ha van az igénybe vett területre vonatkozó, kihirdetett nagyvízi mederkezelési terv és annak figyelembevételével az építmény megvalósítható. Nagyvízi mederkezelési terv hiányában a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem:
a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul;
b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és az építmény, vízilétesítmény az árvízi lefolyási viszonyokat nem befolyásolja kedvezőtlenül;
c) a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását – ideiglenes védmű kiépítésével – a települési önkormányzat vállalja.
(3) A nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át.
(4) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz levezetésének elsődlegessége biztosított legyen.
(5) Az árvízi lefolyási sávban, erdőgazdálkodási tevékenység keretében – ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is – az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza.
(6) A nagyvízi meder használatának korlátozásáért, valamint a vizek, jég, uszadék és hordalék által ott okozott kárért kártalanítás nem jár.
(7) A nagyvízi mederben fekvő földrészlet használatára vonatkozó, a földrészlet tulajdonosa és használója között kötött szerződésben fel kell tüntetni azt a tényt, hogy a földrészlet nagyvízi mederben fekszik.”
3. § Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A védő erdősáv területének megfelelő rendezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével gondoskodni kell arról, hogy a védő erdősáv területén az árvíz után a védmű állékonyságát veszélyeztető pangó vizek ne maradjanak.”
4. § Az R. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § (1) E rendeletnek a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 209/2011. (X. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: rendeletmódosítás) megállapított rendelkezéseit a rendeletmódosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő, építési és létesítési tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a kérelem visszavonása esetén a folyamatban lévő eljárásokat meg kell szüntetni.
(2) E rendeletnek a rendeletmódosítással megállapított rendelkezéseit a használatbavételi, működési és üzemeltetési engedélyezési eljárás során akkor kell alkalmazni, ha az engedély alapján megvalósult építmény az árvízi lefolyási viszonyokat jelentős mértékben kedvezőtlenül megváltoztatja.
(3) E rendeletnek a rendeletmódosítással megállapított rendelkezéseit a rendeletmódosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő településrendezési eszköz készítés és módosítás során is alkalmazni kell.”
5. § Az R. 9. § (1) bekezdésében az „az 5. § (2)–(3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 5. §-ban” szöveg lép.
6. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A települési szennyvízkezelési programot a következő tartalommal kell elkészíteni:
a) helyzetértékelés:
aa) a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg állapota a jogszabály szerinti határértékek figyelembevételével,
ab) az egyes településrészeken alkalmazott szennyvízelvezetési, -tisztítási és egyéb szennyvízkezelési középtávú igények, megoldások, továbbá azok környezeti, természeti és társadalmi hatásai,
ac) a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területek vagy a magas talajvízállású területnek minősülő településrészek, azok lehatárolása,
ad) a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti fokozottan érzékeny területen lévő településen, vagy a magas talajvízállású területen lévő településen a települési szennyvízkezelési programmal érintett tervezési területnek az érzékenységi kategóriába történő besorolása;
b) célkitűzések:
ba) a települési szennyvízkezelési programot úgy kell készíteni, hogy az összhangban legyen a regionális vízgazdálkodási, valamint a környezetvédelmi és vízvédelmi követelményekkel, a településrendezési eszközökkel,
bb) az egyes településrészek szennyvízelvezetési és -tisztítási megoldására vonatkozóan, megkülönböztetve a szennyvízelvezető művel ellátott és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendeletnek megfelelő lehatárolás alapján ellátni tervezett településrészeket [a települési szennyvízelvezetési agglomeráció(ka)t], valamint az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeket, megadva az alkalmazni kívánt vízilétesítmények, építmények fajtáit, megjelölve azokat a településrészeket is, ahol egyedi szennyvízkezelés nem alkalmazható,
bc) a szennyvízelvezető művel összegyűjtött szennyvizek tisztítótelepének, a tisztított szennyvizek befogadójának fő környezetvédelmi jellemzőire, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kibocsátási határértékekre, valamint azok teljesítésének feltételeire vonatkozóan,
bd) a települési szennyvízelvezetési agglomerációhoz nem tartozó területek szennyvizeinek ártalmatlanítására vonatkozóan, jogszabályban meghatározott követelményeknek való megfelelés tekintetében,
be) az egyedi szennyvízkezelő létesítményekre vagy az egyéb tervezett szennyvíz-ártalmatlanítási megoldásokra vonatkozó helyi környezetvédelmi, természetvédelmi követelményekre, valamint a fő műszaki adatokra és szabályokra vonatkozóan;
c) a célkitűzések eléréséhez alkalmazható megoldási változatok vizsgálata, értékelése, valamint a választott megoldás indokolása, a várható környezetvédelmi, természetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásokkal együtt;
d) a célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok;
e) programszerű telepítés esetén a feladatok ütemezését és a feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégia.”
7. § A Kr. 25. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés, illetve a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott települési szennyvízkezelési program ezt lehetővé teszi.
(3) Egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek védelme szempontjából fokozottan érzékeny területek közül csak azokon a helyeken lehet létesíteni, ahol
a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet a tisztított szennyvíz szikkasztását nem tiltja, és
b) karsztos területek esetén továbbá akkor, ha a karsztvíztest jó kémiai állapotban van és
ba) a felszínen vagy 10 méteren belül nem találhatóak mészkő vagy dolomit képződmények, vagy
bb) mész- és dolomitmárga képződmények előfordulása esetén ezekre a területekre vonatkozóan a települési szennyvízkezelési program készítése során végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az elszivárogtatásra kerülő tisztított szennyvíz nem éri el a karsztvizet.”
8. § A Kr. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyedi szennyvízkezelő létesítményt akkor lehet létesíteni, ha
a) az megfelel a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott előírásoknak, és
b) programszerű telepítés esetében az engedélyezési eljárás során a kérelmező mellékeli a felelős szolgáltató üzemeltetésre vonatkozó nyilatkozatát.
(3) Egyedi szennyvízkezelő létesítményt úgy kell létesíteni, hogy
a) az egyedi szennyvízkezelő berendezés esetén az elfolyó tisztított szennyvízből,
b) a tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény esetén a tisztító-szűrőmező után elfolyó tisztított szennyvízből
történő mintavétel műszakilag megoldható legyen.”
9. § A Kr. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell
a) egyedi telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés elhárításáról, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról,
b) programszerű telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak, valamint a felelős szolgáltatónak történő bemutatásáról.”
10. § (1) A Kr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyedi szennyvízkezelő létesítmények működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell
a) a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával
aa) a rendszeres helyszíni szemléről,
ab) a szükséges karbantartási munkák elvégzéséről,
ac) az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatok (1a) bekezdés szerinti gyakorisággal történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság részére történő megküldéséről,
ad) kifogásolhatóan működő létesítmény esetén a hiba kijavításáról és az ismételt mintavételről,
ae) tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről;
b) a 26. § (4) bekezdésben meghatározott monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról;
c) a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról;
d) a szervizszolgáltatásról, rendelkezésre állásról; továbbá
e) a lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról.”
(2) A Kr. 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Egyedi telepítésnél, ha a kibocsátás meghaladja az 500 m3/év mennyiséget, évente mintavételt és analitikai vizsgálatot kell végezni. Programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20%-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe.”
11. § A Kr. 37. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Árvízvédelmi töltések esetén, amennyiben a védképesség számításokkal igazolt, a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság véleménye alapján eltérhet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott koronaszélességtől és rézsűhajlástól.”
12. § A Kr. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A műemléki védelem alatt álló építmények, létesítmények kivételével, a vizek és vízilétesítmények keresztezésére vonatkozó, az 1. mellékletben foglalt követelményeket
a) a térszín alatti keresztezésnél a nyomvonalas létesítmények átépítése,
b) a térszín feletti keresztezésnél a nyomvonalas létesítmények műtárgyainak felszerkezet cserével történő átépítése
során is érvényesíteni kell.”
13. § A Kr. a következő 79. §-sal egészül ki:
„79. § E rendeletnek a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 209/2011. (X. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: rendeletmódosítás) megállapított rendelkezéseit a rendeletmódosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a kérelem visszavonása esetén a folyamatban lévő eljárásokat meg kell szüntetni.”
14. § A Kr. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
15. § (1) A Kr. 27. § (3) bekezdésében a „berendezés” szövegrész helyébe a „létesítmény” szöveg lép.
(2) A Kr. 39. §-ában az „az integrált folyó- és tógazdálkodási tervbe, ezen belül az általános szabályozási tervbe” szövegrész helyébe az „a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe és intézkedési programjaiba” szöveg lép.
(3) A Kr. 1. melléklet 2.4 pontjában a „Vízfolyás” szövegrész helyébe az „Egyéb vízfolyás” szöveg lép.
16. § Hatályát veszti a Kr. 64. § (2) bekezdése.
17. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 6. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 9. §, a 10. § (1) bekezdése és a 15. § (1) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.
(4) Ez a rendelet 2012. július 2-án hatályát veszti.
1. melléklet a 209/2011. (X. 12.) Korm. rendelethez
1. A Kr. 1. melléklet 2.4.5.1. és 2.4.5.2., valamint 2.4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.4.5. A hídpillért csak az átfolyási szelvényen és a híd környezetében jellemző partélek vonalán kívül lehet elhelyezni.
2.4.6. A híd szerkezeti alsó élmagasságát úgy kell kialakítani, hogy az minden esetben a híd környezetében jellemző partél vagy depónia szintjének biztonsági magassággal növelt szintje fölött legyen. Amennyiben a Q1%-os valószínűségű árvízszint biztonsági magassággal növelt értéke alapján számított szerkezeti alsó élmagasság a jelenlegi partélek vagy depóniák szintje alapján számított értéktől magasabb értékre adódik, akkor a hídszerkezet alsó élét a magasabb szinthez kell igazítani. Az előírt biztonsági magasság a 120 m3/s-ot meghaladó Q1%-os valószínűségű árvízi vízhozamú vízfolyásokon legalább 1,0 m, a 80–120 m3/s között vízhozamnál 0,7 m, a 80 m3/s-nél kisebb vízhozamoknál pedig 0,5 m. Vasúti híd esetén az előírt biztonsági magasság betartása a mederszelvénynek a híd környezetében történő bővítésével is megoldható.”
2. A Kr. 1. melléklete a következő 2.4.7. ponttal egészül ki:
„2.4.7. A folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó vízfolyásoknál az íves alsó vonalú hídszerkezet legalsó pontját úgy kell kialakítani, hogy az legalább 0,3 m-rel a mértékadó vízszint, illetve a híd környezetében jellemző partél, depónia szintje felett legyen. A falazathoz érintőlegesen csatlakozó boltozatoknál az érintési pont a mértékadó vízszint, illetve a híd környezetében jellemző partél, depónia szintjének megfelelő magasságáig süllyeszthető.”
3. A Kr. 1. melléklet 2.5.1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.5.1.2. A műtárgyat olyan nyílásmérettel kell tervezni, hogy alkalmas legyen a mértékadó vízhozam átvezetésére és lehetővé tegye a karbantartási munkák elvégzését. A 3 m3/s vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák esetén minimum 1,6 m átmérőjű csőátereszt vagy minimum 1,4 m széles, 1,6 m magas méretű műtárgyat kell tervezni. Ha a talajadottság miatt burkolat szükséges, vagy a csatlakozó mederszakaszon is van burkolat, vagy a híd meg nem engedhető sebességnövekedést okoz, a burkolat hossz- és magassági méreteit is meg kell tervezni.”
4. A Kr. 1. melléklet 2.5.2.1. és 2.5.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.5.2.1. Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy az a keresztezési szakaszon a jellemző partél felett minimum 0,5 m-rel és a mértékadó vízszint felett minimum 1,0 m-rel magasabban legyen.
2.5.2.2. Íves alsó vonalú hídszerkezet legalsó pontját úgy kell kialakítani, hogy legalább 0,5 m-rel a mértékadó vízszint felett legyen.”
1
A rendelet a 17. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. július 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás