213/2011. (X. 14.) Korm. rendelet
213/2011. (X. 14.) Korm. rendelet
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról1
2012.02.01.
A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés h)–j) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása
1–2. §2
2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása
3–8. §3
9. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó (a továbbiakban: fenntartó) a közoktatásról szóló törvény 118. § (3) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások, továbbá normatív, kötött felhasználású támogatások (a továbbiakban: normatív hozzájárulás és támogatás) iránti igényét a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerint – illetékes megyei igazgatóságnál (a továbbiakban: Igazgatóság) jelentheti be.
(2) Normatív hozzájárulás és támogatás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével – az után a gyermek, tanuló után vehető igénybe,
a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,
b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet,
c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek,
d) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal.
(3) Normatív hozzájárulás és támogatás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével – az után az alkalmazott után vehető igénybe,
a) akit a képesítésének megfelelő munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztatnak,
b) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal.
(4) A normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a létesített tanulói és alkalmazotti jogviszony – az e jogszabályban meghatározottak szerint – szerepeljen a KIR adatbázisában.
(5) A fenntartó ügyviteli feladatot ellátó intézményi feladatellátási helyenként és fenntartói szinten összesített formában nyújtja be a normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényét.
(6) A tárgyévi igénylési adatlapot, amelynek formáját a Magyar Államkincstár a Minisztériummal közösen határozza meg, az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő fenntartónak a márciusi igényléshez február 25-ig, az októberi igényléshez október 5-ig küldi meg.
(7) A kitöltött igénylési lapot valamennyi fenntartó
– október 20-ig – a tárgyév október 1-jei tényleges létszám alapján –, és
– március 12-ig – a tárgyév február 1-jei tényleges létszám alapján –
megküldi az Igazgatóságnak. Az igénylési határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) A nem havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a márciusban benyújtott igénylési lapon kell igényelni.
(9) Az új fenntartó, amely első alkalommal nyújt be normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényt, az igénylési laphoz köteles csatolni:
a) közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásmintáját, adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszerződésének hiteles másolatát,
b) az intézmény nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős határozatot, a jogerős működési engedélyét, alapító okiratát, pénzforgalmi számlájának számát, adószámát,
c) az e bekezdés szerinti valamennyi pénzforgalmi számlára vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására,
d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem az intézménynek harminc napon túli köztartozása nincs.
(10) A (9) bekezdésben felsorolt okiratok másolatát közjegyző vagy – az eredeti okiratok alapján – az Igazgatóság hitelesíti. Ha a fenntartó több pénzforgalmi számlával rendelkezik, meg kell jelölnie azt a számlát, amelyre a támogatás folyósítását kéri. Az OM azonosítót az Igazgatóság a KIR adatbázisában ellenőrzi, továbbá az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azt az Igazgatóság hivatalból a KIR működtetőjétől megkéri, és az adatok bekéréséig az eljárást felfüggeszti.
(11) Ha a fenntartó új intézményt, új feladatellátási helyet létesít, új alaptevékenységgel bővíti az intézmény feladatát, az igénylési laphoz csatolnia kell a (9) bekezdésben meghatározott okiratok közül azokat, amelyeket a változás érintett. Új intézmény, új feladatellátási hely, új alaptevékenység az az intézmény, az a feladatellátási hely, az az alaptevékenység, amelyre vonatkozóan a fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést normatív hozzájárulásra és támogatásra.
(12) A fenntartó a támogatási igénylés benyújtásakor csatolja az intézmény székhelye és telephelye szerint illetékes önkormányzat által kiállított hatósági igazolást arról, hogy sem neki, sem az intézményének nincsen – az október 1-jei, illetve február 1-jei állapotot figyelembe véve – az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamint nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatban adatot kérjen az illetékes hatóságoktól.”
10. § Az R. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § Nem lehet a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésénél figyelembe venni azt a nem tanköteles tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt, vagy a tanulói jogviszony megszűnését – jogszabály alapján – meg kellett volna állapítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nem tanköteles tanuló a mulasztások miatt félévkor nem volt osztályozható, és az osztályozó vizsgán nem jelent meg, távolmaradását öt napon belül nem igazolta; ezáltal igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulasztott.”
11. § Az R. 14. § (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Igazgatóság a határozatában a gyermekek, tanulók számát úgy állapítja meg, hogy az feladatellátási helyenként, intézményenként nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő létszámot. Az Igazgatóság normatív hozzájárulás és támogatás megállapításával kapcsolatos döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálására az oktatásért felelős miniszter jogosult. Az Igazgatóság a fellebbezésről kialakított saját álláspontja mellett a Magyar Államkincstár véleményét is felterjeszti az oktatásért felelős miniszternek.
(3) A Magyar Államkincstár az október 1-jei tényleges létszámadatokról december 15-ig, a február 1-jei tényleges létszámadatokról május 5-ig tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert. Az adatszolgáltatást fenntartónként, intézményfenntartó típusonként, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni. A Magyar Államkincstár biztosítja az oktatásért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények adatai tekintetében a szakképzésért felelős miniszter részére is az adatbázis adataihoz való hozzáférést, a statisztikai célú adatok lekérdezésének lehetőségét, továbbá havonta jelentést küld a köztartozással kapcsolatos adatokról.
(4) Ha év közben az igénylési létszám az egyes feladatellátási helyek (székhely, telephely) szintjén 10%-ot meghaladó mértékben lecsökken, a fenntartónak erről az illetékes Igazgatóságot nyolc napon belül értesítenie kell. Az e bekezdés szerinti 10%-os szabályt augusztus 31-ét követő naptól kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akiknek általános iskolában vagy középfokú iskolában az adott iskolatípus utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításával a tanulói jogviszonya a szorgalmi időszak utolsó napján – kivéve a keresztféléves oktatásban részt vevő tanulókat – szűnik meg. Az Igazgatóság az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, melyről határozatban értesíti a fenntartót.
(5) A fenntartó nyolc napon belül változásjelentést küld az Igazgatóság részére abban az esetben is, ha az általa fenntartott intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában tárolt adatokban az igénylést érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és az Oktatási Hivatallal. Ha a változtatás mértéke e rendelet szerinti jogosulatlan igénybevételhez vezethet, az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót.
(6) A változásjelentéshez mellékelni kell az alapító okirat módosításának hiteles másolatát, és szükség szerint a működési engedély módosítása tárgyában hozott határozat jogerősítő záradékkal ellátott példányának hiteles másolatát. Ha az Igazgatóság olyan okiratot kap, amelyet a KIR-ben is tárolni kell, eltérés esetén az eltérés okának megadásával tájékoztatja az Oktatási Hivatalt.”
12. § Az R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás határozatban történő megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít
a) szeptember–november hónapokra – a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott normatívák,
b) január–április hónapokra – a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és az új költségvetési törvényben meghatározott normatívák alapján.
A 14. § (4) bekezdés szerinti jelentés esetén az Igazgatóság az előleget a csökkentett létszámadatok alapján állapítja meg.”
13. §4
14. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A fenntartó a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról a Magyar Államkincstár és az oktatásért felelős miniszter által közösen meghatározott és az Igazgatóság által a fenntartó részére január 15-ig megküldött adatlapon intézmény feladatellátási helyenkénti, valamint összesített adatokkal, a tárgyévet követő év január 31-ig köteles elszámolni. Az elszámolás alapja
a) a tárgyévben a tárgyévre vonatkozó jogerős határozatokban foglaltak,
b) a tárgyévet megelőző év utolsó napján az intézménnyel jogviszonyban álló azon gyermekek, tanulók létszáma, akiknek jogcímenként a jogosultságuk tárgyév január 31-én is fennáll,
c) a február 1-jén az intézménnyel jogviszonyban álló azon gyermekek, tanulók létszáma, akiknek jogcímenként a jogosultságuk tárgyév augusztus 31-én is fennáll,
d) az október 1-jén az intézménnyel jogviszonyban álló azon gyermekek, tanulók létszáma, akiknek jogcímenként a jogosultságuk tárgyév végén is fennáll.
(2) Azon gyermekeket, tanulókat, akik után a fenntartó tárgyévben a 14. § szerinti határozat alapján normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételére vált jogosulttá és a fenntartó e jogosultsága az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időszakban megszűnt, az elszámolás során a jogviszony megszűnésének hónapjában az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
a) adott hónap 15. napjáig 0,5 főként,
b) adott hónap 16. napjától egy főként.
(3) Azon tanulókat, akiknek általános iskolában vagy középfokú iskolában az adott iskolatípus utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításával a tanulói jogviszonya a szorgalmi időszak utolsó napján – kivéve a keresztféléves oktatásban részt vevő tanulókat – szűnik meg, az (1) bekezdés c) pontja szerint kell figyelembe venni.
(4) Amennyiben a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti.
(5) Az elszámolás egyenlegét az Igazgatóság határozatban állapítja meg. Az elszámolásról hozott határozatban rögzített visszafizetési kötelezettségét a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni. A határozatban rögzített többlettámogatás összegéről a Magyar Államkincstár március 20-ig tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert, aki gondoskodik a támogatás – május havi korrekciós utalással egyidejűleg történő – átutalásáról. Az éves elszámoláskor felmerülő ezer forint alatti többlettámogatási igényt az Igazgatóság nem utalja át, illetve a visszafizetési, kamatfizetési kötelezettséget a fenntartónak nem kell teljesítenie.
(6) Az Igazgatóság legfeljebb egy évre – az írásbeli kérelemben benyújtott indokok mérlegelésével – a visszafizetendő összeg vonatkozásában a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével terhelten részletfizetést engedélyezhet. Az Igazgatóság a részletfizetésről szóló kérelemről soron kívül dönt.
(7) Ha a fenntartó visszafizetési vagy részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.
(8) Amennyiben a fenntartó a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válását követő nyolc napon belül a fenntartó nem tesz eleget, az Igazgatóság beszedési megbízást nyújt be a fenntartó pénzforgalmi számlája ellen. Ennek sikertelensége esetén az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi normatív hozzájárulás és támogatás összegéből visszatartja a fizetési kötelezettség összegét, valamint a késedelmi kamatot.
(9) A Magyar Államkincstár a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolásának feldolgozása után a jóváhagyott költségvetési hozzájárulásokról és az előző évi ténylegesen igénybe vett normatív hozzájárulásról és támogatásról a tárgyévet követő év március 20-ig adatszolgáltatást nyújt az oktatásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére a Minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghatározott és a Magyar Államkincstár részére március 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást fenntartónként, intézményfenntartó típusonként, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni a fenntartó részére kiutalt támogatás mértékéről, az ellátottak számáról, meghatározva a feladatot ellátó fenntartók, intézmények, telephelyek számát is.
(10) A közoktatási feladatok ellátását év közben megszüntető, szüneteltető fenntartónak a megszüntetésről, szüneteltetésről hozott fenntartói döntés meghozatalát követő 30 napon belül kell elszámolnia. A működést engedélyező szerv haladéktalanul jelzi a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságnak, ha tudomása van e bekezdés szerinti megszűnésről.
(11) Ha elszámoláskor a fenntartó által közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest tíz százalékot meghaladó mértékben változtak, vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége tíz százalékkal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatás összegét, az Igazgatóság köteles helyszíni vizsgálatot tartani.”
15. § Az R. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A fenntartó az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatás után igénybevételi kamatot fizet, ha a fenntartó részére a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító jogerős határozat alapján folyósított összeg legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető összeget. Jogosulatlan igénybevételnek minősül az, ha a normatív hozzájárulásra és támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei részben vagy egészben nem teljesülnek, vagy a fenntartó a normatív hozzájárulások és támogatások teljes összegét vagy annak egy részét nem az arra jogosult intézményére, annak alaptevékenységére fordította.
(2) Az igénybevételi kamat mértéke
a) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, amennyiben a tárgyév július 31-ig a fenntartó a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító határozatban foglalt létszámadatokhoz képest csökkenést jelentett, és a változással érintett időszakban kiutalt normatív hozzájárulás és támogatás legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető normatív hozzájárulás és támogatás összegét,
b) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, amennyiben a fenntartónak az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége vagy helyszíni ellenőrzés állapít meg jogosulatlanul igénybe vett támogatást.”
16. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az Igazgatóság a megküldött iratok alapján felülvizsgálja, és a helyszínen ellenőrizheti a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Az ellenőrzés kiterjed az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, az igénylési lapon, a változásjelentésben, az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságának, továbbá a kötött támogatások felhasználása jogszerűségének vizsgálatára.
(2) Az Igazgatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a fenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló – a közoktatási intézményben vezetett – nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen az Igazgatóság kezdeményezheti a kormányhivatalnál a tanügyi nyomtatványok és nyilvántartások vezetésének ellenőrzését.
(4) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálata során megállapítja, hogy a fenntartó normatív hozzájárulását és támogatását megalapozó tanulói és pedagóguslétszám nem egyezik meg a KIR-ben nyilvántartott október 1-jei vagy február 1-jei állapot szerinti létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi az Oktatási Hivatalt.
(5) Ha az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart, és a jegyzőkönyvben foglaltakat részben vagy egészben határozatban állapítja meg, a finanszírozási különbözet kiutalására legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő második hónap finanszírozásakor kerül sor. Az ellenőrzés során megállapított visszafizetési kötelezettségről az Igazgatóság soron kívül intézkedik a 16. § (6)–(8) bekezdésében és a 16/A. §-ban meghatározottak szerint.
(6) Az Igazgatóság az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet megküldi a működést engedélyező szerv részére, ezzel egyidejűleg az ellenőrzés során megállapított jogsértésre figyelemmel kezdeményezheti törvényességi ellenőrzés lefolytatását a vizsgált fenntartónál.
(7) Ha a fenntartónak az Állami Számvevőszék által lefolytatott normatív állami hozzájárulás és támogatás ellenőrzése során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor az ennek megállapításáról szóló döntés kézhezvételét követő 16. naptól a visszafizetés napjáig a fenntartót a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
(8) A normatív hozzájárulás és támogatás átadásával kapcsolatos adatokat, egyéb állami támogatások felhasználását, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket alaptevékenységenkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást meg kell adni, a kért dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé kell tenni. Az adatok valódiságát az egyes fenntartóknál, közoktatási intézményeknél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és az intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettséget intézményen és fenntartón kívüli egyéb szervezet látja el. ”
17. §5
18. §6
19. §7
20–21. §8
22–24. §9
25. § (1)10
(2) Az R.
a) 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „a szeptemberi” szövegrész helyébe az „az októberi”,
b) 14. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szeptember 15-ei” szövegrész helyébe az „az október 1-jei”,
c) 15. § (4) bekezdésben a „telephelyének” szövegrész helyébe „feladatellátási helyének, új alaptevékenységének”
szöveg lép.
26. § (1)11
(2) Hatályát veszti az R. 12/G. §-a.
3. Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 18. §-a és 20–21. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 9–12. §-a, 14–16. §-a, 25. § (2) bekezdése és 26. § (2) bekezdése 2012. február 1-jén lép hatályba.
28. § Ez a rendelet 2012. február 2-án hatályát veszti.
1
A rendelet a 28. § alapján hatályát vesztette 2012. február 2. napjával.
2
Az 1–2. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
3
A 3–8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
4
A 13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
5
A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
6
A 18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
7
A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
8
A 20–21. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
9
A 22–24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
10
A 25. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
11
A 26. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás