BÜ BH 2011/216
BÜ BH 2011/216
2011.08.01.
A közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapítandó meg az előzéssel kapcsolatos közlekedési szabály megszegésével okozati összefüggésben halálos közúti balesetet okozó terhelt büntetőjogi felelőssége abban az esetben is, ha a szabályszegésével előidézett veszélyhelyzet elhárítása sikertelenségében az általa vezetett jármű fékrendszerének a szokásos használatot egyébként nem befolyásoló átalakítása is közrehatott [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 34. § (1) bek. a) pont].
Az elsőfokú bíróság a 2009. év március hó 5. napján kihirdetett ítéletével a terhelt bűnösségét közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 187. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja] állapította meg. Ezért őt 1 évi fogházbüntetésre és 6 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege szerint a terhelt 2007. év augusztus hó 2. napján a délutáni órákban egy kölcsönkért Audi típusú személygépkocsit vezetett a 61. számú úton, amelyben két utast szállított. A járműben a biztonsági övet senki nem használta. A gépkocsi tulajdonosa a hátsó fékszerkezetet korábban átalakította, oly módon, hogy a dobfék helyett tárcsaféket szerelt be, azonban a járművet fékerő-szabályozóval nem látta el. Az átalakításról a terhelt nem tudott, az egyébként a jármű szokásos használatát nem befolyásolta.
A terhelt a kétirányú, egyenes vonalvezetésű, száraz aszfaltburkolatú úton hirtelen áttért a szemközti forgalmi sávba, amikor az előtte haladó gépkocsi előzésébe kezdett, anélkül, hogy annak biztonságos feltételeiről meggyőződött volna. Ebben az időben a terhelttel szemben, tőle kb. 290-300 méterre 90 km/óra sebességgel közlekedett B. M. sértett a gépkocsijával. A sértett a szembejövő gépkocsit észlelte, a baleset elkerülése érdekében az út szélére húzódott és vészfékezett. A terhelt hirtelen jobbra-balra kormányozott és intenzíven fékezett, azonban járműve – a fékrendszer átalakítása következtében – túlfékezetté vált, ezért a bal oldali forgalmi sávba átsodródott és keresztbe fordult. Jobb oldalával ütközött a sértetti gépkocsival. Az ütközés következtében a terhelt gépjárműve kettészakadt, és a járműből mindenki kiesett.
A baleset következtében a terhelt gépkocsijában utazó M. K. és a gyermekkorú M. K. sértettek olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy a helyszínen elhunytak. B. M. sértett 8 napon belül gyógyuló könnyű sérüléseket szenvedett, míg a terheltnek 8 napon túl gyógyuló sérülése keletkezett.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a terhelt a közlekedése során a KRESZ 34. § (1) bekezdés a) pontjában írtakat szegte meg, amikor az előzést annak ellenére megkezdte, hogy annak befejezéséhez az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sávban elegendő távolság nem állt a rendelkezésére. Az előzés biztonságos befejezéséhez 465–510 méterre lett volna szükség, azonban az előzés megkezdésekor a járművek közötti távolság csupán 290–300 méter volt. A bíróság e ténymegállapítások mellett a jogi indokolásában utalt arra, hogy a terhelt KRESZ szabályszegése indította el azt az ok folyamatot, amelynek következtében baleset elhárítási kötelezettségének – részben a gépkocsi általa nem ismert, szabálytalan átalakítása miatt – nem tudott eleget tenni. Rögzítette azonban, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségét nem érinti a fékrendszer átalakítása.
A másodfokon eljáró bíróság a 2009. év május hó 20. napján jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezését megváltoztatta: a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés időtartamát 3 év 6 hónapra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú határozat tényállását részben kiegészítette, részben helyesbítette. Így tényként rögzítette, hogy az út egyenes vonalvezetésű, a terhelt által vezetett gépkocsi ütközési sebessége kb. 48–53 km/óra, míg a sértetti jármű sebessége az ütközéskor kb. 60–63 km/óra volt.
A másodfokon hozott jogerős határozattal befejezett ügyben a terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével [Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja] került sor. Álláspontja szerint a terhelt nem kívánta befejezni az elszámított előzést, hanem a forgalmi sávjába történő visszasorolással kívánta megszüntetni a veszélyhelyzetet. Ez azonban a kormánymozdulatok alatt végzett fékezés – a hátsó kerekek blokkolása, túlfékezetté válása miatt – nem vezetett eredményre, a személygépkocsi az úttesten keresztbe fordult. Téves a bíróság álláspontja atekintetben, hogy a gépkocsi fékberendezésének átalakítása a bekövetkezett balesettel okozati összefüggésbe nem hozható. Megfelelő fékberendezés mellett a terhelt balesetelhárítási kötelezettségének eleget tudott volna tenni, így irreleváns, hogy a terheltnek az előzés megkezdésekor elegendő út nem állt rendelkezésére az előzés befejezéséhez.
Mindezekre figyelemmel a megtámadott ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség a jogerős bírósági ítéletek hatályban tartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
A KRESZ 34. § (1) bekezdés a) pontja értelmében előzni abban az esetben szabad, ha az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy – figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja.
A felülvizsgálati eljárás során a jogerős határozatban megállapított tényállás mindenkor irányadó [Be. 423. § (1) bekezdés].
Az irányadó tényállás szerint a balesethez vezető okfolyamatot a terhelt figyelmetlenül és szabálytalanul megkezdett előzése (causa) indította el. Enélkül a két ember halálát és további személy könnyű sérülését eredményező közlekedési baleset – a túlfékezettséget okozó fékátalakítás (concausa) ellenére – nem következett volna be.
A terhelt az előzés megkezdésekor a legalapvetőbb meggyőződési kötelezettséget mulasztotta el. Magatartásával nem csupán zavarta vagy akadályozta a szembe jövő jármű vezetőjét, hanem annak forgalmi sávjába áttérés pillanatában már kifejezetten veszélyeztette. A sértett erre késedelemmentes vészfékezéssel reagált. A terhelt által vezetett gépkocsi fékrendszerének szabálytalan átalakítása a jármű szokásos használatát nem befolyásolta, az intenzív vészfékezés elmaradása esetén a jármű blokkolása sem következett volna be.
Mindebből következően a terhelt szabálytalan előzésével olyan oksági folyamatot indított el, amely – más tényező közbejöttével – súlyos, két személy halálával járó közlekedési balesethez vezetett.
A közúti baleset gondatlan okozása vétségénél a közúti közlekedés szabályainak a megszegése és az eredmény közötti okozati összefüggés akkor is megállapítható, ha a terheltnek az okfolyamatot elindító és az eredményhez vezető KRESZ szabályszegéséhez az elkövetőtől független további közreható ok is társul (HGY 1290.).
A Legfelsőbb Bíróság mindenben osztotta a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletekben kifejtett anyagi jogi álláspontot, és megállapította, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor. A sérelmezett határozatokat ezért a Be. 426. § alapján hatályukban fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 864/2009.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás