22/2011. (IV. 15.) NFM utasítás

a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2012.08.15.

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Alapító Okirata I. fejezetének 13. pontjában foglaltak alapján jelen utasítás mellékleteként a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Közlekedési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2009. (V. 22.) KHEM utasítás.

Melléklet a 22/2011. (IV. 15.) NFM utasításhoz

A Nemzeti Közlekedési Hatóság
Szervezeti és Működési Szabályzata

A) ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A Nemzeti Közlekedési Hatóság alapítására vonatkozó adatok

1. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) alapító okiratának kelte: 2010. december 29., száma: NFM/10814/2/2010.

2. A Hatóság kijelölő kormányrendeletének száma: a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet.

3. A Hatóság alapítása: 2007. január 1.

4. A Hatóság PIR-törzsszáma: 598646.

2. A Hatóság jogállása, besorolása

1. A Hatóság a Magyar Köztársaság Kormánya által alapított, a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az irányítási jogokat a közlekedésért felelős miniszter vagy az őt képviselő állami vezető gyakorolja. A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

2. A Hatóság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 38.

3. A Hatóság működésének forrásai: hatósági díjbevételek.

4. A Hatóságra a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások nem vonatkoznak.

5. A Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájának a száma: 10032000-00289926-00000000.

6. A Hatóság honlapja: www.nkh.gov.hu.

3. A Hatóság tevékenysége

1. A Hatóság alaptevékenysége általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első- és másodfokú:

– közúti közlekedési hatósági feladatokat,

– légiközlekedési hatósági feladatokat,

– katonai légügyi hatósági feladatokat (csak első fokon),

– vasúti közlekedési hatósági feladatokat,

– vasúti igazgatási feladatokat,

– hajózási hatósági feladatokat,

– egyéb feladatokat,

továbbá ellátja a megyei, fővárosi kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei tekintetében a szakmai felügyeleti és ellenőrzési feladatokat.

2. A Nemzeti Közlekedési Hatóság alaptevékenységei:

Alaptevékenység:

841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység

869011 Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban előírt okból kötelezően végzett egészségügyi szakértői tevékenység

3. A Hatóság tevékenységét meghatározó jogszabályok.

A Hatóság tevékenységét meghatározó jogszabályok listája a szervezeti és működési szabályzat V. számú mellékletében található.

4. A Hatóság vállalkozási tevékenységet nem folytat.

4. A Hatóság szervezete

4.1. Általános rendelkezések

1. A Hatóság élén az elnök áll.

2. A Hatóság központi szerve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja (a továbbiakban: Központ). A Hatóság elnöke közvetlenül vezeti a Központot.

3. A Hatóság jogi személyiséggel nem rendelkező, különös hatáskörű elsőfokú szervei: az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal és a Légügyi Hivatal. A Hatóság elsőfokú szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. A Hatóság elsőfokú szervének vezetője (elnökhelyettes) gyakorolja a Hatóság elsőfokú szervéhez telepített hatáskört és eljár az elsőfokú szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban.

4. A Hatóság szervezeti egységei: főosztály, osztály.

5. A Hatóság funkcionális feladatot ellátó egyes szervezeti egységei által – az egész Hatóságra kiterjedően – koordinált tevékenységek:

a) a jogi,

b) az igazgatási,

c) a humánpolitikai,

d) a gazdálkodási,

e) az informatikai,

f) a belső ellenőrzési,

g) a stratégiai

h) a nemzetközi kapcsolatokat koordináló, valamint

i) a kommunikációs

tevékenység.

4.2.² A Hatóság szervezeti egységei és felügyeleti rendjük

I) Központ

1. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

1.1. Elnöki Kabinet

1.2. Humánpolitikai Főosztály

1.3. Belső Ellenőrzési Főosztály

1.4. Kommunikációs és PR Osztály

1.5. Biztonsági Vezető

1.6. Informatikai Biztonsági Referens

1.7. Központi Ügyeleti Osztály

2. Az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.1. Titkárság

2.2. Jogi Főosztály

2.2.1. Képviseleti Osztály

2.2.2. Koordinációs Osztály

2.3. Másodfokú Hatósági Főosztály

2.3.1. Közúti Közlekedési Hatósági Osztály

2.3.2. Alágazati Hatósági Osztály

2.4. Vasúti Igazgatási Főosztály

3. A gazdasági elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

3.1. Titkárság

3.2. Gazdasági Főosztály

3.2.1. Számviteli és Kontroling Osztály

3.2.2. Pénzügyi Osztály

3.2.3. Bérszámfejtési Osztály

3.3. Műszaki és Ellátási Főosztály

3.3.1. Műszaki Osztály

3.3.2. Ellátási és Logisztikai Osztály

4. A stratégiai elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

4.1. Titkárság

4.2. Stratégiai és Projektkoordinációs Főosztály

4.2.1. Stratégiai Osztály

4.2.2. Koordinációs Osztály

4.3. Nemzetközi Főosztály

5. Az informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

5.1. Titkárság

5.2. Informatikai Főosztály

5.2.1. Üzemeltetési Osztály

5.2.2. Alkalmazás Támogatási Osztály

5.3. Piacfelügyeleti és Minőségbiztosítási Főosztály

II) Első fokú szervek

1. Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

1.0. Titkárság

1.1. Út- és Hídügyi Főosztály

1.1.1. Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály

1.1.2. Hídügyi Osztály

1.2. Vasúti Főosztály

1.2.1. Vasúti Pálya és Híd Osztály

1.2.2. Vasútgépészeti Osztály

1.2.3. Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály

1.2.4. Vasúti Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály

1.3. Hajózási Főosztály

1.3.1. Kikötői Osztály

1.3.2. Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály

1.3.3. Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály

1.3.4. Hajózási Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály

2. Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal

2.0. Titkárság

2.1. Jármű Módszertani Főosztály

2.1.1. Járművizsgáztatási Osztály

2.1.2. Járműüzemeltetési és Ellenőrzési Osztály

2.2. Jármű Főosztály

2.2.1. Műszaki Engedélyezési Osztály

2.2.2. Forgalmi Engedélyezési Osztály

2.3. Képzési és Vizsgáztatási Főosztály

2.3.1. Szaktanfolyami Osztály

2.3.2. Vizsgafelügyeleti Osztály

2.4. Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály

2.4.1. Előzetes Alkalmasság-vizsgálati Osztály

2.4.2. Rendkívüli Alkalmasságvizsgálati Osztály

2.4.3. Időszakos Alkalmasságvizsgálati Osztály

3. Légügyi Hivatal

3.1.1. Elnökhelyettesi Szervezési Osztály

3.1.2. Légijogi Osztály

3.1.3. Repülésbiztonsági Osztály

3.1.4. Koordinációs Osztály

3.2. Felügyeleti Főosztály

3.2.1. Üzembentartási Osztály

3.2.2. Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály

3.2.3. Repülésvédelmi Osztály

3.2.4. Földi Ellenőrzési Osztály

3.3. Szakszolgálati Főosztály

3.3.1. Repülőegészségügyi Osztály

3.3.2. Képzési Engedélyezési Osztály

3.3.3. Szakszolgálati Engedélyezési Osztály

3.3.4. Repülésellenőrzési és Vizsgáztatási Osztály

3.4. Állami Légügyi Főosztály

3.4.1. Állami Légialkalmassági és Repülőműszaki Osztály

3.4.2. Állami Repülési Osztály

3.4.3. Állami Légiforgalmi és Repülőtéri Osztály

3.5. NSA Főosztály

3.5.1. ANS Felügyeleti Osztály

3.5.2. Légiforgalmi Osztály

3.5.3. Repülőtéri és Környezetvédelmi Osztály

Az engedélyezett létszámkeretet tartalmazó szervezeti ábrák a jelen Szabályzat I. Függelékét képezik. Indokolt esetben az elnök elrendelheti – a Kormány által a Hatóság egészére megállapított engedélyezett létszámkereten belül – az egyes szervezeti egységek közötti létszám átcsoportosítását.

5. A Hatóság belső pénzügyi ellenőrzési rendszere

1. A Hatóság belső pénzügyi ellenőrzési rendszere magában foglalja a folyamatba épített előzetes és utólagos és vezetői ellenőrzést (továbbiakban: FEUVE), valamint a belső ellenőrzési tevékenységet.

2. A belső pénzügyi ellenőrzési rendszer keretében az elnök működteti és évente felülvizsgáltatja a Hatóság belső kontrollrendszerét. A belső kontrollrendszer magában foglalja a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információs és kommunikációs rendszert, valamint a monitoringrendszert. A kontrollkörnyezet része az ellenőrzési nyomvonal.

3. A kockázatkezelési rendszer a vonatkozó belső szabályzatnak megfelelően működik.

4. Az információs és kommunikációs rendszer a monitoringrendszerrel együtt elektronikus módon működik.

6. A Hatóság belső szabályozóinak ismertetése

6.1. A vezetés jogi eszközei

1. A Hatóság vezetésének jogi eszközei a következők:

a) ügyrend

b) elnöki utasítás

c) elnöki szabályzat, kézikönyv

d) az elsőfokú szervet vezető elnök-helyettes végrehajtási utasítása

e) módszertani útmutató.

2. A vezetés jogi eszközeire vonatkozó részletes szabályokat az elnök utasításban szabályozza.

6.2. Az ügyrend

1. Az önálló szervezeti egységek feladatainak részletes leírására, a feladataikhoz kapcsolódó folyamatok meghatározásárára az elnök ügyrendet ad ki. Az ügyrendben a rendszeresen, ismétlődően előforduló feladatokat és a feladatellátás rendjét határozzák meg annak érdekében, hogy a napi munka rendes menetében csak indokolt esetben legyen szükség operatív vezetői beavatkozásra. Az ügyrend célja az, hogy világossá tegye a munkatársak számára a velük szemben támasztott követelményeket, ugyanakkor teret adjon az önállóságnak azáltal, hogy meghatározza a szakmai mérlegelésen alapuló önálló döntések meghozatalának kereteit.

2. Az ügyrend kötelezően tartalmazza a következőket:

a) a szervezeti egység belső tagozódásához igazodóan az egyes főosztályok, osztályok a jelen Szabályzatban foglaltaknál részletesebb – de a munkaköri leírásokhoz képest összevontabban kifejtett – feladatait; a feladatok ellátásához rendszeresített munkaköröket;

b) a munkavégzés menetét, különös figyelemmel a helyettesítés rendjére, a szolgálati és információs kapcsolatokra;

c) a feladatellátás felelősségi rendjét;

d) a beszámolási (jelentéstételi) kötelezettséget;

e) a társ szervezeti egységekkel való együttműködés területeit és rendjét;

f) a külső szervekkel, cégekkel stb. való kapcsolattartás területeit és szabályait.

6.3. A Hatóság, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos szabályzatok

1. A Hatóság elnöke szabályzatban (a továbbiakban: gazdálkodási szabályzat) rendezi a Hatóság éves költségvetése tekintetében a gazdálkodással, a kötelezettségvállalással, ellenjegyzéssel, utalványozással, az utalvány ellenjegyzésével és érvényesítésével, a szakmai teljesítésigazolással, az adatszolgáltatások rendjével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, valamint a jogszabály által a Hatóság gazdálkodási szabályzatának hatáskörébe utalt egyéb kérdéseket.

2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Hatóság elnöke a gazdálkodási szabályzatban vagy külön szabályzatban szabályozza a Hatóság működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró egyéb kérdéseket, így különösen

a) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,

b) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,

c) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseiről, így különösen az egyes szervezeti egységek, személyek által igénybe vehető eszközökre vonatkozó normákat,

d) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírásokat,

e) a reprezentációs kiadások és egyéb természetbeni juttatások elszámolásának szabályait,

f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,

g) a vezetékes és rádiótelefonok használatát,

h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

B) KÜLÖNÖS RÉSZ

1. A Hatóság vezetése, az irányításban, döntéshozatalban részt vevők köre

1.1. Elnök

1. Az elnök a Hatóságnak mint központi költségvetési szervnek az egyszemélyi felelős vezetője. Az elnök felett a munkáltatói jogokat a közlekedésért felelős miniszter vagy az őt képviselő állami vezető gyakorolja.

2. Az elnök eljár és dönt mindazokban az ügyekben, melyet jogszabály a hatáskörébe utal, kivéve az átruházott hatásköröket.

3. Az elnök felelős különösen:

a) a Központ hatáskörébe tartozó feladatok szakszerű és jogszerű ellátásáért,

b) a belső kontrollrendszer működtetéséért,

c) a Hatóság eredményes gazdálkodásáért, a számviteli rendért, a mérleg valódiságáért, a FEUVE működtetéséért,

d) a szabálytalanságok kezelése eljárási rendjének szabályozásáért,

e) az intézményi stratégia megalkotásáért és végrehajtásáért, valamint a szervezeti célok megfogalmazásáért és megvalósulásáért.

4. Az elnök feladatai különösen:

a) kiadja az elnöki utasításokat és a szabályzatokat,

b) kiadmányozza a közlekedésért felelős miniszternek, az államtitkárnak, a közigazgatási és a helyettes államtitkároknak szóló jelentéseket és a központi államigazgatási szervek vezetőinek szóló átiratokat,

c) az Európai Unió tagállamaként való működésből, az EU-jogérvényesítésből eredő, a Hatóságot érintő intézményfejlesztési feladatokat (beruházás, létszámfejlesztés) meghatározza,

d) gyakorolja a munkáltatói jogot a Hatóság kormánytisztviselői és munkavállalói felett a jogszabályban és a jelen Szabályzatban foglaltak szerint,

e) minősíti a Hatóság feladatkörébe tartozó, jogszabály által minősítéssel védhető közérdek körébe tartozó adatokat,

f) ellátja és irányítja a Hatóság tevékenységével összefüggő polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatokat,

g) gondoskodik a Hatóság munka- és tűzvédelmi feladatainak meghatározásáról, a végrehajtás irányításáról és ellenőrzéséről,

h) elkészíti a Hatóság végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírását tartalmazó ellenőrzési nyomvonalat,

i) gondoskodik a közvetlen felügyelete alatt álló belső adatvédelmi felelős kinevezéséről vagy megbízatásáról, valamint biztosítja a jogszabályban megállapított feladatainak végrehajtásához szükséges feltételeket, valamint

j) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.

5. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén

a) a gazdálkodási és pénzügyi jogkör tekintetében a gazdasági elnök-helyettes,

b) a másodfokú és egyéb ügyekben – a 6. pontban meghatározott kivétellel – az általános elnök-helyettes

helyettesíti és gyakorolja az elnök jogait utólagos beszámolási kötelezettséggel.

6. A jelen Szabályzatban át nem ruházott kinevezési, felmentési és fegyelmi ügyekben az elnök nem helyettesíthető.

1.2. Általános elnökhelyettes

1. Az általános elnökhelyettest az elnök nevezi ki és menti fel. Az általános elnökhelyettes a tevékenységét az elnök irányítása alapján végzi.

2. Az általános elnökhelyettes felelős:

a) a jelen Szabályzattal a feladatkörébe utalt szervezeti egységek irányításáért, koordinálja, hogy ezen szervezeti egységek a Hatóság munkatervében meghatározott hatósági, ellenőrzési és egyéb feladatokat, illetve az elnök utasításait végrehajtsák,

b) az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályokkal, osztályokkal való hatékony együttműködésért, a működésük koordinálásáért, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti megfelelő együttműködés kialakításáért,

c) a Minőségügyi Kézikönyv hatálybaléptetéséért és annak aktualizálásáért, a minőségügyi rendszer működtetéséért;

d) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a Hatóság honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatásért és közérdekű adatok szolgáltatásának teljesítéséért.

3. Az általános elnökhelyettes feladatai különösen:

a) a jogszabályoknak, a szakmai követelményeknek, a jelen Szabályzat és az Ügyrend előírásainak, valamint az elnök utasításainak megfelelően összehangolja és ellenőrzi a Hatóság – jelen Szabályzattal feladatkörébe utalt – főosztályainak munkáját, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) ellátja az elnök által meghatározott egyéb rendszeres és eseti feladatokat,

c) szervezi, irányítja a Hatóság hatáskörébe tartozó szakmai döntéseket megelőző egyeztetési feladatokat, munkaköri leírása, illetőleg az elnök eseti megbízása alapján,

d) feladatkörében gondoskodik a Minőségügyi Kézikönyv betartásáról, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,

e) az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén – a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi döntések, valamint a kinevezési, felmentési és fegyelmi jogkör kivételével – az elnök hatáskörébe tartozó bármely ügyben utasítási, döntési és ellenőrzési joggal rendelkezik, az elnök részére való utólagos beszámolási kötelezettséggel,

f) felelős a hatóság hatáskörébe tartozó biztonsági okmányok kiadásáért és korszerűsítéséért.

1.3. Gazdasági elnökhelyettes

1. A gazdasági elnökhelyettest a közlekedésért felelős miniszter vagy az őt képviselő állami vezető nevezi ki, menti fel és állapítja meg a díjazását.

2. A gazdasági elnökhelyettes a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti.

3. A gazdasági elnökhelyettes az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában felelős a Hatóság honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatásért és közérdekű adatok szolgáltatásának teljesítéséért.

4. A gazdasági elnökhelyettes:

a) az elnökkel együttesen felelős a számviteli rendért, a gazdálkodás szabályszerűségéért, a költségvetési beszámoló adatainak valódiságáért,

b) a beszerzési eljárásokban – a közbeszerzési szabályok betartásával – a működési, dologi feltételek biztosításáért az adott beszerzési eljárásban érintett elsőfokú szerv vezetőjével, illetőleg a Központ beszerzési eljárásban érintett szervezeti egységének irányításáért felelős elnökhelyettessel együttesen felelős.

5. A gazdasági elnökhelyettes feladatai különösen:

a) iránymutatást ad a Hatóság szervezeti egységeinek gazdasági jellegű munkájához, kötelező érvényű gazdálkodási, illetve a gazdálkodással szorosan összefüggő szervezési (ügyviteli) intézkedéseket tesz a Hatóságra vonatkozóan, és figyelemmel kíséri ezek végrehajtását,

b) közreműködik a Hatóság munkaerő- és bérgazdálkodásában, javaslatot tesz a személyi jellegű kifizetések keretösszegére és véleményezi a személyi jellegű kifizetésekre vonatkozó javaslatokat,

c) közvetlenül irányítja a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek gazdálkodással, költségvetési tervezéssel, pénzellátással, költségvetési beszámolóval, költségvetési gazdálkodással, az állami vagyon kezelésével, a beszámolással, a számvitellel, az előírt adatszolgáltatással, a gazdasági folyamatba beépített ellenőrzéssel és a bér- és munkaüggyel kapcsolatos feladatait,

d) ellenőrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek szakmai tevékenységét és az elsőfokú szerv vezetőjével együttesen biztosítja a hatékony feladatellátás feltételeit,

e) gondoskodik a Hatóság által használt épületek, épületrészek, eszközállomány javítási, karbantartási és felújítási munkálatainak megszervezéséről és lebonyolításáról,

f) intézkedik vagy intézkedést kezdeményez a biztonságos üzemeltetési feltételek megteremtéséről,

g) bonyolítja a Hatóság beruházásait, beszerzéseit, valamint

h) ellátja a kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanokkal kapcsolatos gazdasági jellegű feladatokat,

i) gondoskodik a gazdasági adatszolgáltatási tevékenység határidőre történő ellátásáról.

1.4. A gazdasági szervezet

1. A Hatóság mint költségvetési szerv gazdasági szervezetének jogszabályban meghatározott feladatait a Gazdasági Főosztály és a Műszaki és Ellátási Főosztály látja el.

2. A gazdasági szervezet a tevékenységét a gazdasági elnökhelyettes mint a Hatóság gazdasági vezetőjének irányításával végzi.

3. A gazdasági szervezet szervezeti egységei közötti kapcsolatrendszert az Ügyrend határozza meg.

1.5.³ A stratégiai elnökhelyettes

1. A vonatkozó jogszabályok, a jelen szabályzat előírásai, a Hatóság belső szabályzatai és az ügyrend alapján irányítja és ellenőrzi a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét és ellátja a személyes feladatkörébe utalt feladatokat.

2. Összegzi a szakmai területek által kidolgozott innovatív javaslatokat, megvizsgálja azok összeegyeztethetőségét a Hatóság stratégiai célkitűzéseivel.

3. Felel a Hatóság stratégiai céljainak szervezeti egységekre történő lebontásáért, végrehajtásáért.

4. Közreműködik a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésében, a közszolgáltatási folyamatok egyszerűsítésében.

5. Jogosult a Hatóság tevékenysége felett irányítási jogkört gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a belső innovációs tevékenység eredményenként, illetve a Hatósággal szakmai kapcsolatban álló társszervek és egyéb együttműködő partnerek észrevételei alapján definiált fejlesztési feladatok végrehajtására projektszervezetet, vagy munkacsoportot létrehozni.

6. A stratégiai elnökhelyettes javaslatot tehet a projektszervezetbe, munkacsoportba bevonni szükséges szakterületekre, illetve személyekre vonatkozóan. A projektszervezetbe, illetve munkacsoportba történő kijelölésről a stratégiai elnökhelyettes javaslata alapján az elnök dönt.

7. A projektszervezetbe, vagy munkacsoportba kijelölt személyek részére a definiált szakmai és informatikai fejlesztési feladat végrehajtásával összefüggésben ellátandó feladatokat a stratégiai elnökhelyettes határozza meg.

8. Ellátja a közlekedésbiztonsági hatósági feladatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat.

1.5a.⁴ Az informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes

2. Felel a Hatóságon belül zajló szakmai és informatikai fejlesztések megvalósításáért, a projektszervezetben végrehajtott fejlesztések lebonyolításáért.

3. Közreműködik a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésében, a közszolgáltatási folyamatok egyszerűsítésében.

4. Az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában felel a Hatóság honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatásért és közérdekű adatok szolgáltatásának teljesítéséért.

5. Javaslatot tesz a stratégiai elnökhelyettesnek a projektszervezetbe vagy munkacsoportba kijelölt személyek részére a definiált informatikai fejlesztési feladat végrehajtásával összefüggésben ellátandó feladatokra.

6. Feladatkörében gondoskodik a minőségirányítási rendszer vezetéséről, a Minőségügyi Kézikönyv betartásáról, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

7. Felügyeli az autóbuszos személyszállítási piac felügyeletéhez kapcsolódó hatósági, és utasjoggal kapcsolatos feladatokat, a panaszkezelési eljárás működtetését.

8. Felügyeli a hatóság minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait.

9. Felel a Hatóság informatikai infrastruktúrája, valamint a központi szakrendszeri alkalmazások üzemszerű működtetéséhez szükséges feltételek biztosításáért.

1.6. Az elsőfokú szerveket vezető elnökhelyettesek

1. Az elsőfokú szerveket elnökhelyettesek vezetik. Az elnökhelyettes a jogszabályok, a jelen Szabályzat előírásai, a Hatóság szabályzatai, elnöki utasításai és az ügyrend alapján önállóan szervezi, irányítja és ellenőrzi az elsőfokú szerv munkáját, illetve ellátja a személyes feladatkörébe utalt feladatokat.

2. Az elsőfokú szervet vezető elnökhelyettes felelős:

a) az elsőfokú szerv hatáskörébe tartozó szakmai feladatok szakszerű és jogszerű ellátásáért,

b) az általa irányított szervezetben a törvényesség betartásáért,

c) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a Hatóság honlapjával kapcsolatos tartalomszolgáltatásért és közérdekű adatok szolgáltatásának teljesítéséért.

3. Az elsőfokú szervet vezető elnökhelyettes feladatai különösen:

a) irányítja és rendszeresen beszámoltatja az elsőfokú szerv szervezeti egységeinek vezetőit,

b) képviseli az elsőfokú szervet a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) kezdeményezi a szükséges működési feltételek megteremtését,

d) gyakorolja az elsőfokú szerv alkalmazottai felett a munkáltatói jogot a jogszabályban és a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint,

e) gondoskodik a Hatóság Belső Ellenőrzési Kézikönyvének elsőfokú szerven belüli végrehajtásáról,

f) az elsőfokú szervet érintő részben javaslatot tesz a Hatóság éves munka- és ellenőrzési tervének összeállítására, gondoskodik annak végrehajtásáról,

g) gondoskodik az elsőfokú szerven belül a minőségirányítási rendszer hatékony működéséről, a minőségpolitikai nyilatkozatban foglalt célkitűzések megvalósításáról, a Minőségügyi Kézikönyv betartásáról, javaslatot tesz a módosítására, illetve véleményezi a javasolt változtatásokat,

h) figyelemmel kíséri a közhatalmi döntések meghozatala és végrehajtása során a korrupcióellenes működés érvényesülését.

1.7. Főosztályvezető

1. A Központ főosztályvezetőjének munkáját a szervezeti és felügyeleti rend szerint az elnök, az általános elnökhelyettes, a gazdasági elnökhelyettes vagy a stratégiai elnökhelyettes, más főosztályvezető munkáját a szervezeti és felügyeleti rend szerinti vezető irányítja.

2. A főosztályvezető jogszabályok, a jelen Szabályzat előírásai, az ügyrend és a vezetők utasításai alapján szervezi, irányítja és ellenőrzi a főosztály munkáját.

3. A főosztályvezető felelős:

a) a vezetése alatt álló főosztály irányításáért, jogszerű és szakszerű működéséért,

b) a végrehajtás ellenőrzéséért, a hatáskörébe utalt feladatok teljesítéséért.

4. A főosztályvezető feladatai különösen:

a) kidolgozza a főosztály feladatkörébe tartozó előterjesztések, elnöki utasítások és szabályzatok szakmai tervezetét,

b) irányítja és rendszeresen beszámoltatja a főosztály szervezeti egységeinek vezetőit,

c) ellenőrzi, hogy a főosztály kormánytisztviselői a munkaköri leírásukban foglaltakat teljesítik-e, gondoskodik az összeférhetetlenség megszüntetéséről,

d) képviseli a főosztályt a feladatkörébe tartozó ügyekben,

e) kezdeményezi a szükséges működési feltételek megteremtését,

f) gondoskodik szakterületén a Minőségügyi Kézikönyv betartásáról, javaslatot tesz a módosítására, illetve véleményezi a javasolt változtatásokat,

g) javaslatot tesz a Hatóság éves munka és ellenőrzési tervének összeállítására, gondoskodik annak végrehajtásáról a főosztályon,

h) a munkatervnek megfelelően folyamatosan tájékoztatja az elnököt, vagy az illetékes elnökhelyettest az irányítása alatt álló szervezeti egység tevékenységéről, a vonatkozó operatív döntések végrehajtásáról, az esetleges működési problémákról,

i) felelős az irányítása alatt működő szervezeti egység feladatait, tevékenységét bemutató, honlapon megjelenő rovattartalmak kidolgozásáért, naprakész karbantartásáért, szakszerűségéért, rendszerességéért,

j) gondoskodik a főosztály feladatkörébe utalt hatósági és hivatali tevékenységhez kapcsolódó közérdekű, közérdekből nyilvános adatok, valamint a jogszabályban meghatározott információk közzétételéről.

1.8. Főosztályvezető-helyettes

1. A főosztályon a főosztályvezető általános helyettesítésére legfeljebb egy, osztályt nem vezető általános főosztályvezető-helyettes működhet.

2. A főosztályvezető-helyettes feladatkörében:

a) figyelemmel kíséri a szakterületén, hogy az ügyfélforgalom keretében a hatósági eljárások a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendben történjenek, és hatósági személy megvesztegetésére ne nyíljon lehetőség,

b) felelős az ügykörébe tartozó hatósági jogkör gyakorlásáért,

c) képviseli a főosztályt a feladatkörébe tartozó ügyekben,

d) elősegíti a főosztály kormánytisztviselőinek szakmai fejlődését,

e) szakterületén gondoskodik a Minőségügyi Kézikönyvben foglaltak betartásáról.

1.9. Osztályvezető

1. Az osztályvezetői kinevezésű kormánytisztviselő az elnöktől, az elnökhelyettesektől, a főosztályvezetőtől és a főosztályvezető-helyettestől kapott utasítások, a jogszabályok, az ügyrend és a jelen Szabályzatban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.

2. Az osztályvezető felelős különösen:

a) az ügykörébe tartozó hatósági jogkör és egyéb feladatok jogszerű és szakszerű ellátásáért, a szakmai felettesei által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásának érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a Hatóság képviseletének ellátásáért,

b) az irányítása alá tartozó kormánytisztviselők és fizikai alkalmazottak/munkavállalók munkájának rendszeres értékeléséért,

c) az osztály ügykörét érintő, a Hatóság más szervezeti egységei és más szervek által készített szakmai anyagok, javaslatok véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó jelentések, beszámolók, adatszolgáltatások, javaslatok és egyéb anyagok kidolgozásáért, valamint

d) szakterületén a Minőségügyi Kézikönyv előírásainak betartásáért.

3. A főosztályvezető-helyettesi megbízású kormánytisztviselő hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető – a főosztályvezető távollétében, annak jogkörében eljárva – helyettesíti a főosztályvezetőt.

4. Az osztályvezető feladatai különösen:

a) intézkedik és dönt a feladatkörébe utalt ügyekben,

b) gondoskodik a szervezeti egység feladatát érintő jogszabályok, elnöki utasítások, szabályzatok végrehajtásáról, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,

c) koordinálja a szervezeti egység munkavégzését, gondoskodik a feladatok végrehajtásáról,

d) a munkatervnek megfelelően folyamatosan tájékoztatja közvetlen vezetőjét az irányítása alatt álló szervezeti egység tevékenységéről, a vezetői döntések végrehajtásáról, az esetleges működési problémákról,

e) gondoskodik a szervezeti egység feladatkörébe tartozó elnöki utasítások és szabályzatok szakmai tervezetének kidolgozásáról,

f) ellenőrzi, hogy a szervezeti egység alkalmazottai maradéktalanul eleget tesznek-e a munkaköri leírásukban foglaltaknak, gondoskodik az összeférhetetlenség megszüntetéséről,

g) kidolgozza az általa irányított szakterület szakmai állásfoglalását a más szervektől, szervezeti egységektől véleményezésre, észrevételezésre megküldött tervezetekre vonatkozóan, valamint

h) gondoskodik a munkafegyelem megtartásáról.

5. A főosztályvezető-helyettesi megbízású osztályvezetőre az 1.8.2) pontban, illetve a jelen pontban foglaltakat együtt kell alkalmazni.

1.10. Belső adatvédelmi felelős

1. Közreműködik az adatvédelmi biztos hivatalával a személyes adatok védelmével kapcsolatos ügyekben.

2. Közreműködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában.

3. Biztosítja és ellenőrzi a Hatóság feladatainak ellátása során az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok, ajánlások, valamint az adatkezelésre vonatkozó hatályos jogszabályok és az adatbiztonsági követelmények megtartását.

4. Elkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, valamint a közérdekű adatok megismerésének rendjére vonatkozó szabályzatot.

5. Vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást.

6. Gondoskodik az adatvédelmi ismeretek oktatásáról.

1.11. Ügyintéző

1. Feladata a munkaköri leírásában megfogalmazott feladatok végrehajtása.

2. Eljárása során mindenkor köteles a szakmai követelményeknek megfelelően alkalmazni a hatályos jogszabályokat és a vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott előírásokat. Az előírt ügyintézési határidőn belül köteles a közvetlen vezetőjétől kapott utasításnak megfelelően a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó állandó és időszakos kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, illetőleg érvényesítésére.

3. Köteles a munkájára vonatkozó szabályokat ismerni, és tudását karbantartani.

1.12. Ügykezelő

1. Feladata a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok végrehajtása. A részére meghatározott feladatot, illetve a vezető által kiadott utasítást köteles a hatályos jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírása szerint ellátni, illetve végrehajtani.

2. Köteles az előírt határidőket betartani.

3. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel közvetlen vezetője megbízza.

1.13. Munkavállaló

1. Feladata a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok végrehajtása.

2. Segíti a Hatóság feladatait ellátó kormánytisztviselők munkavégzését.

3. Ellátja mindazokat a kisegítő feladatokat, amelyekkel közvetlen vezetője megbízta.

1.14. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje

1.14.1. Elnök

1. Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol a Központ alkalmazottai felett, kinevezi, felmenti a Hatóság elsőfokú szerveinek alkalmazottait és a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező alkalmazottak felett fegyelmi jogkört gyakorol.

1.14.2. Az elsőfokú szervet vezető elnökhelyettes

1. Az elsőfokú szervet vezető elnökhelyettes eredeti jogkörében gyakorolja az első fokú szerv alkalmazottai tekintetében azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az elnök hatáskörébe.

1.14.3. A munkáltatói jogkör átruházása

1. Az elnök a Központ alkalmazottai felett gyakorolt eredeti munkáltatói jogkörét – a kinevezés, felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – a Központ szervezeti egységének vezetőjére írásban, egyedileg vagy normatív módon átruházhatja. Az így átruházott munkáltatói jogkör tovább nem delegálható.

2. Az első fokú szervet vezető elnökhelyettes az első fokú szerv alkalmazottai felett gyakorolt eredeti munkáltatói jogkörét – a vezetők feletti munkáltatói jogkör és a fegyelmi jogkör kivételével – az első fokú szerv főosztályvezetőire írásban, egyedileg vagy normatív módon átruházhatja. Az így átruházott munkáltatói jogkör tovább nem delegálható.

1.15. A Hatóság vezetői megbeszélésének rendje

1. Az elnöki értekezlet résztvevői: az elnök, az elnökhelyettesek, az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők, valamint az elnök által meghívott más személyek.

Az értekezletet az elnök vagy távollétében az általa kijelölt vezető megbízású kormánytisztviselő vezeti.

2. Amennyiben valamely vezetői megbeszélésen a Hatóság alkalmazottainak nagyobb csoportját érintő kérdésben döntés meghozatalára kerül sor, úgy annak előkészítő anyaga véleményezés céljából megküldésre kerül a szakszervezetek részére, illetve a szakszervezetek vezetői meghívást kapnak az értekezletre.

3. A vezetői értekezletek rendjét az elnök utasításban határozza meg.

4. Szakértői értekezlet

a) Feladata az elnök által meghatározott, a Hatóság tevékenységével összefüggő jelentős szakmai kérdések előkészítése, szakmai állásfoglalás kialakítása.

b) A szakértői értekezlet tanácsadó, véleményező testület. A szakértői kijelölés (felkérés) az adott előterjesztésnek a szakértői értekezleten történő megvitatására, véleményezésére, azzal kapcsolatos javaslattételre terjed ki.

c) Az értekezlet ülésének időpontját – az elnök előzetes egyetértése alapján – a téma előterjesztője határozza meg, vezeti az ülést és gondoskodik az értekezlet tagjainak összehívásáról.

d) Az értekezletről emlékeztető készül.

2. A Hatóság feladatainak ellátása szakmai feladatokat ellátó szervezeti egységenként,
a szervezeti egységek közötti kapcsolatrendszer

2.1. Közös szabályok

2.1.1. A munkavégzés szabályai

1.⁵ A munkavégzés általános szabályait, a Hatóság alkalmazottainak feladatait a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint ezek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, miniszteri utasítások, továbbá elnöki utasítások és szabályzatok tartalmazzák.

2. Rendkívül indokolt esetben, a megfelelő és arányos kompenzáció biztosítása mellett, elnöki intézkedés formájában a Hatóság bármely dolgozója – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – a hivatali feladatoktól függően, munkaidőn túl, valamint munkaszüneti napokon is munkahelyi megjelenésre és munkavégzésre kötelezhető.

3. Indokolt, egyedi esetben az elnökhelyettesek egyes munkaköröknél – a munkaköri leírás, vagy a munkatársakkal történt megállapodás alapján – a munkaidő kezdésének és befejezésének időpontját a jogszabályokban meghatározott mennyiséget irányadónak tekintve esetenként megváltoztathatják.

4. A vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselők és az általuk irányított kormánytisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség, kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzíteni kell. A kormánytisztviselők – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.

5. A Hatóság kormánytisztviselői a vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali út betartásával tartanak kapcsolatot. A hivatali utat a jelen Szabályzatban, valamint az Ügyrendben foglaltak szerint kell értelmezni. Ugyanezen rend szerint történik a beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás is. A hivatali út meg nem tartásának indokáról a kormánytisztviselők közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.

6. A kormánytisztviselők az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban és a szervezeti egységek ügyrendjében foglaltak szerint – az adott ügy előzményének és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik.

7. A vezetői kinevezésű kormánytisztviselők – általános szabályként – az adott ügyben illetékes kormánytisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A vezető kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselők intézkedéseikről az illetékes kormánytisztviselőt vagy felettest tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.

8. A Hatóság szervezeti egységei kapcsolatot tartanak mindazon belföldi és külföldi hatóságokkal és más szervezetekkel, amelyekkel az együttműködés az előírt tevékenységük ellátása érdekében szükséges.

9. A Hatóság alkalmazottainak a Hatóságon kívüli szervekkel kapcsolataikat úgy kell kialakítaniuk, hogy az a Hatóságra ne jelentsen előnytelen megítélést.

10. A Hatóságot az elnök képviseli, aki ezt a képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.

Az elnökhelyettesek, a főosztályvezetők, osztályvezetők feladatkörükben képviselik a Hatóságot.

A Hatóság jogi képviseletét a Jogi Főosztály látja el.

11. A Hatóság bankszámlái feletti rendelkezési joggal az elnök és a gazdasági elnökhelyettes bírnak. A kötelezettségvállalás, utalványozás, igényérvényesítés részletes szabályait az elnök által kiadott szabályzatok tartalmazzák.

12. A Hatóság alkalmazottai részére munkaköri leírást kell adni. A munkaköri leírást az alkalmazott közvetlen szolgálati felettese köteles kidolgozni, az egységesített munkakörök tartalmának figyelembevételével, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányoz.

13. A Hatóság valamennyi alkalmazottjának beszámolási kötelezettsége van közvetlen vezetője részére a munkavégzés során szerzett tapasztalatokról, tendenciákról, rendellenességekről.

Intézkedést igénylő esetben az elnökhelyettes, illetve a főosztályvezető – a hivatali út betartásával – javaslatot tesz az elnök útján kibocsátandó intézkedésre. Az elsőfokú szervek és a főosztályok negyedévre lebontott, részletes munkatervet és ellenőrzési tervet készítenek. Ezekre is tekintettel készül a Hatóság éves munkaterve és ellenőrzési terve.

14. Az elnök a Hatóság alkalmazottainak kormány-tisztviselői jogviszonyával, illetve munkaviszonyával kapcsolatos, valamint az azonnali intézkedést igénylő kérdéseket elnöki utasításban szabályozza, a szakmai követelményekről szabályzatot, kézikönyvet ad ki.

15. A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására a Hatóságon belül a már fennálló hierarchikus szervezet mellett, attól elkülönülten létező projektcsoportok működnek. A projekt olyan innovatív tartalommal rendelkező feladat, amelyhez meghatározott cél-, teljesítmény-, idő- és költségértékek rendelhetőek. Meghatározott kezdettel és véggel rendelkező terv (munkafolyamat), melyet egyszeriség, tartalmi megismételhetetlenség, egyértelmű célmegadás, időbeli, gazdasági, vagy egyéb elhatárolások jellemeznek. Az egyes szervezeti egységek az adott projekthez kapcsolódó feladatokat úgy kötelesek ellátni, hogy egyébként a feladatkörükbe tartozó ügyek megfelelő ellátása biztosított legyen.

2.1.2. A hatáskör gyakorlása

1. A Hatóság egyes szervezeti egységei (Központ, elsőfokú szerv, főosztály, osztály,) látják el a Hatóság feladat- és hatáskörét megállapító jogszabályban, a jelen Szabályzatban és az elnök által jóváhagyott Ügyrendben meghatározott feladatokat.

2. Az elnök feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység vagy személy rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, akinek, illetve amelynek a hatáskörét a jelen Szabályzat, illetve az Ügyrend megállapítja.

3. A szervezeti egység vezetője az ügyintézés és a döntés jogát a szervezeti egység hatáskörébe tartozó bármely ügyben magához vonhatja.

4. Az esetleges hatásköri vitákban – ide nem értve a hatósági hatásköri összeütközések eldöntését – a szervezeti egységek felügyeletét ellátó vezetők közötti eredménytelen egyeztetés esetén az elnök dönt.

5. Az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén – a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi döntések, valamint a kinevezési, felmentési és fegyelmi jogkör kivételével – az általános elnökhelyettes az elnök hatáskörébe tartozó bármely ügyben utasítási, döntési és ellenőrzési joggal rendelkezik, az elnök részére való utólagos beszámolási kötelezettséggel.

6. Az elnököt a működtetéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi döntésekben a gazdasági elnökhelyettes helyettesíti.

A gazdasági elnökhelyettes a felügyelete alá nem rendelt szervezeti egységek vonatkozásában csak gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben rendelkezik döntési, intézkedési és ellenőrzési joggal.

7. Az általános elnökhelyettes, a stratégiai elnökhelyettes – kivéve az 5. pontban meghatározott esetet –, az elsőfokú szerveket vezető elnökhelyettesek és a főosztályvezetők feladatuk ellátásához információt közvetlenül is kérhetnek az irányításuk alá nem tartozó szervezeti egységektől, utasítást azonban csak a megkeresett szervezeti egység vezetője adhat.

8. Helyettesítés során a helyettesítésre kijelölt alkalmazott a helyettesített alkalmazott feladatkörét gyakorolja, kivéve, ha a jelen Szabályzat, illetve az elnök ettől eltérően rendelkezik.

9.⁶ Az általános elnökhelyettest, a gazdasági elnökhelyettest, a stratégiai elnökhelyettest, az informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettest, valamint az első fokú szervet vezető elnökhelyettest az általa kijelölt vezető helyettesíti.

A főosztályvezetőt a főosztályvezető-helyettes (ennek hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető), míg az osztály vezetőjét akadályoztatása esetén az általa kijelölt beosztottja helyettesíti.

2.1.3. A Hatóság egyes szervezeti egységei közötti kapcsolatok, az ügyintézés szabályai, felelősségi rend

1. A szervezeti egységek a jelen Szabályzatban és az Ügyrendben meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek.

2. A szervezeti egységek feladataikat – általános szabályként – főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben az a szervezeti egység a főfelelős, amelynek hatáskörét a jelen Szabályzat megállapítja. E szabálytól az elnök, elsőfokú szerv esetén az azt vezető elnökhelyettes eltérhet. A főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más szervezeti egységek álláspontjának ismeretében – önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell mindazon szervezeti egységeket, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.

3. A döntés meghozatalában közreműködő szervezeti egység felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő szervezeti egység(ek) közötti véleményeltérés esetében az ügyet döntésre elő kell terjeszteni az érdekelt szervezeti egységek felett közvetlen felügyeletet gyakorló vezető részére.

4. Az elnök és a Központ más kormánytisztviselője az elsőfokú szervvel közszolgálati jogviszonyban álló, kiadmányozási jogkörrel rendelkező személyt a hatósági eljárásban nem utasíthatja.

5. Ha valamely intézkedés más szervezeti egység hatáskörét is érinti vagy az intézkedés más szervezeti egység tevékenységére jelentős hatással van, illetőleg ha az intézkedés ismerete más szervezeti egység munkájának ellátásához szükséges, az intézkedést előzetesen egyeztetni kell az adott ügyben érdekelt szervezeti egység vezetőjével. Az egyeztetés elmaradásából adódó felelősség az ezt a kötelezettséget megszegő szervezeti egység vezetőjét terheli.

2.1.4. A kiadmányozás

1. A Hatóságtól külső szervhez vagy személyhez, valamint a Hatóságon belül az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez küldött iratot, továbbá az alkalmazottak részére hivatalosan kiadott iratokat kiadmánynak kell tekinteni. A belső tájékoztatást szolgáló iratok nem minősülnek kiadmánynak.

2. Kiadmányt kiadni, illetőleg továbbítani csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet.

3. A kiadmányozási jog az arra feljogosított kormánytisztviselőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezését jelenti. Ez utóbbi tartalmazza különösen:

a) az intézkedések (szóbeli, írásbeli) jóváhagyásának,

b) az érdemi döntés meghozatalának,

c) az írásbeli intézkedés irattárba helyezése engedélyezésének

jogát.

4. A kiadmányozási jog az elnököt a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben – az elsőfokú szervek hatáskörébe tartozó hatósági ügyek kivételével – korlátlanul megilleti. Az elnök a kiadmányozási jogát vezetői kinevezésű kormánytisztviselőnek átruházhatja. Az elsőfokú szerv hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben az elsőfokú szervet vezető elnökhelyettest a kiadmányozási jog korlátlanul megilleti, aki ezt a jogát vezetői kinevezésű kormánytisztviselőre és kormánytisztviselőre átruházhatja. E jogot távollétükben, vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel megbízott kormánytisztviselő gyakorolhatja.

5. A Hatóságon belül az ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket az adott ügyekben hatáskörrel rendelkező vezetői kinevezésű kormánytisztviselő vagy az általa felhatalmazott más kormánytisztviselő írhatja alá.

6. A fenti 1–5. pontban felsoroltakon kívül feladatkörükben eljárva kiadmányozási joga van a saját nevében:

a) a belső ellenőrnek,

b) a biztonsági vezetőnek,

c) az informatikai biztonsági referensnek,

d) a szakmai vizsgabizottság elnökének,

e) jogi képviseleti ügyben a jogtanácsosnak.

7. A kiadmányozás jogát az elnök az elsőfokú szervek hatáskörébe tartozó elsőfokú hatósági ügyek kivételével bármely ügyben, az elnökhelyettesek és a főosztályvezetők pedig az általuk felügyelt, illetve irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartozó ügyekben magukhoz vonhatják.

8. A kiadmányozott irat tartalmi és formai helyességéért a kiadmányozó a felelős. Ez azonban nem érinti az ügyintézőnek és az ügy elintézésében részt vett más dolgozónak a felelősségét.

9. A kiadmányozás részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

10. A Hatóság hivatalos állásfoglalásának közzétételéről (nyilatkozat, tájékoztatás adása) külön szabályzat rendelkezik.

2.1.5. Az egyes munkakörök átadás-átvételi rendje

1. A vezető állású dolgozók, az önálló ügyintézők, vagy az eszköz- és pénzkezeléssel megbízott dolgozók munkakörét – szervezeti változás, vagy személyükben történő változás miatt – jegyzőkönyv felvétele mellett kell átadni, illetve átvenni.

2. A munkakör átadás-átvétele a közvetlen felettes vagy képviselőjének jelenlétében történik. Az átadás-átvételről készített jegyzőkönyvet két példányban kell készíteni, és abban rögzíteni kell:

a) az átadás-átvétel időpontját, az abban részt vevő személyeket,

b) az átadott, folyamatban lévő konkrét ügyeket, az azokban teendő intézkedéseket, megjegyzéseket,

c) az átadás tárgyát képező okmányok, utasítások, munkaeszközök felsorolását,

d) e-mail címek jogosultságának átadás-átvétel időpontját,

e) az anyagi felelősséggel járó munkakörök átadásakor csatolni kell a leltárról készített jegyzőkönyvet,

f) a munkakört átvevő dolgozó anyagi felelőssége tudomásulvételéről szóló nyilatkozatot,

g) az átadó, illetve átvevő esetleges észrevételeit és aláírását.

2.1.6. A sajtóval való együttműködés rendje

1. A Hatóság nevében a média számára nyilatkozattételre az elnök jogosult.

2. Honvédelmi ügyeket érintő légiközlekedési kérdésekben az elnök nyilatkozattételre a HM Sajtóirodával történt egyeztetést követően jogosult.

3. Az adott médiamegkereséssel kapcsolatban az elnök kijelölheti más munkatársát nyilatkozattételre.

4. Sajtómegkeresés esetén az elnökhelyettes az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában felelős a választervezet összeállításáért.

2.2. Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.2.1.⁷ Elnöki Kabinet

1. Ellátja az elnök levelezésével kapcsolatos feladatokat.

2. Szervezi és koordinálja az elnöki programokat.

3. Megszervezi az elnöki értekezleteket, összegyűjti az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és szétosztja azokat a résztvevők között. Elkészíti az emlékeztetőket, a jegyzőkönyveket, illetve megküldi az érintetteknek és nyilvántartja azokat.

4. Biztosítja az elnök munkavégzéséhez szükséges logisztikai feltételeket.

5. Feladata az elnök által meghatározott egyéb teendők ellátása.

6.⁸ koordinálja a Kommunikációs és PR Osztály és a Központi Ügyeleti Osztály tevékenységét.

2.2.2. Humánpolitikai Főosztály

1. A főosztály feladata a Hatóság stratégiájának megfelelő emberi erőforrás stratégia kialakítása.

2. A főosztály stratégiai humánpolitikai feladatai különösen a következők:

a) közreműködik a Hatóság humánstratégiájának kidolgozásában, a külső és belső környezeti feltételek és adottságok elemzésével;

b) meghatározza a humánerőforrás-gazdálkodás céljait, kidolgozza az emberi erőforrás biztosításának lehetséges módozatait;

c) kidolgozza és működteti a humánpolitikai rendszereket: munkakör-elemzési, munkakör-értékelési, bérezési és ösztönzési, teljesítményértékelési, személyzetfejlesztési, karriertervezési, toborzási, kiválasztási;

d) elkészíti a stratégiára épülő intézkedési terveket, és koordinálja ezek operatív végrehajtását;

e) a stratégiai humánpolitikai feladatok megvalósulásának ellenőrzése érdekében kidolgozza a szükséges kontrollingeszközöket és megvalósítja a humán kontrolling keretén belül történő folyamatos ellenőrzést,

f) elkészíti a Hatóság esélyegyenlőségi tervét, valamint a humánpolitikai területre vonatkozó szabályozó anyagokat.

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által előírt kötelezettség alapján, valamint a foglalkozás- egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglaltaknak megfelelően, felelős az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésével kapcsolatosan a Hatóság alaptevékenységének ellátását támogató munkabiztonsági és a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásáért.

4.⁹ Ellátja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint az Mt. alkalmazásából fakadó operatív feladatokat, valamint a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok érvényesülésének ellenőrzését.

2.2.3. Belső Ellenőrzési Főosztály

A főosztály vezetőjét az elnök javaslatára a közlekedésért felelős miniszter vagy az őt képviselő állami vezető nevezi ki, menti fel és helyezi át.

1. A főosztály ellenőrzési tevékenysége keretében hatásköre kiterjed – a titkos ügykezelést kivéve – a Hatóság valamennyi szervezeti egységére. A belső ellenőrzés során feladata különösen, hogy vizsgálja és értékelje:

a) az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását;

b) a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, és egyéb erőforrások felhasználását;

c) a saját bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését;

d) a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzattal való összhangját, nyilvántartását;

e) a költségvetési beszámoló, valamint az előirányzat-maradványok kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését;

f) a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét.

2. Az ellenőrzés során:

a) vizsgálja a hatóságon belül a korrupcióval szembeni fellépést,

b) összeállítja a kockázatkezeléssel alátámasztott éves és stratégiai belső ellenőrzési terveket, az elnök jóváhagyását követően a terveket végrehajtja, valamint azok megvalósulását nyomon követi,

c) figyelemmel kíséri a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE), annak tapasztalatairól köteles folyamatosan tájékoztatni az elnököt.

2.2.4. Kommunikációs és PR Osztály

1. Javaslatot tesz és kidolgozza a Hatóság kommunikációs stratégiáját, kidolgozza és karbantartja a Hatóság kommunikációs szabályzatát, kialakítja és karbantartja a Hatóság válságkommunikációs kézikönyvét, ellátja a Hatóság egységes arculatának kialakításával és megőrzésével, az arculati elemek használatának koordinálásával kapcsolatos feladatokat.

2. Szervezi a Hatóság vezetőinek médianyilatkozatait, szükség szerint sajtótájékoztatókat és egyéb megjelenéseket szervez, koordinálja a Hatóság megjelenéseit a szakmai konferenciákon és rendezvényeken.

3.¹⁰ Meghatározza a Hatóság külső és belső honlapjainak megjelenési formáját (arculat és design); gyűjti és koordinálja a szakterületek megjelenítési igényeit; ellátja a tartalom-szerkesztési és szerkesztőségi feladatokat.

4. Kialakítja és megszervezi a Hatóság teljes körű, szervezeten belüli kommunikációját, koordinálja a Hatóság külső kommunikációját.

5.¹¹

6.¹² Az írásbeli választ igénylő médiamegkeresések esetén megkeresi a szakterületért felelős szervezeti egységet a kérdésekhez szükséges háttér-információ, válasz bekérése érdekében, amelyre a szervezeti egység a kijelölt határidőn belül megküldi írásban a válaszokat. A választervezetet megküldi az Elnöki Kabinetnek egyetértésre.

2.2.5. Biztonsági vezető

A biztonsági vezető végrehajtja és koordinálja a Hatóságon belül a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében:

1. Elkészíti a Hatóság minősített adat védelméről szóló biztonsági szabályzatát, gondoskodik annak naprakész állapotban tartásáról és az abban foglaltak betartatásáról.

2. Az ellenőrzések tapasztalatairól évente jelentést küld a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére.

3. Intézkedik a Hatóság által kezelni kívánt legmagasabb minősítési szintű adatnak megfelelő biztonsági feltételek kialakítása érdekében szükséges feladatok végrehajtásáról.

4. Kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél a Hatóság minősített adatkezelésének, valamint az alkalmazott elektronikus biztonsági rendszer működtetésének engedélyezését.

5. Intézkedik a minősített adatok éves iratforgalmi statisztikájának elkészítéséről, s a dokumentumokat megküldi a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, valamint az illetékes (NATO/EU/NYEU) Központi Nyilvántartó részére.

6. Nemzeti minősített adat felhasználása esetén személyi biztonsági tanúsítványt állít ki az érintett munkatárs, vagy a Hatósággal közreműködő személy részére.

7. Külföldi minősítésű adat felhasználása esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi a külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány kiállítását a NATO, NYEU és az EU minősített adatokhoz hozzáférő felhasználók és közreműködők részére.

8. A szükséges feltételek hiánya, vagy azok megszűnése esetén visszavonja a tanúsítványt, illetve kezdeményezi a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél annak visszavonását.

9. Törvényi felhatalmazás alapján személyes adatokat kezel.

10. Tárolja és kezeli a személyi biztonsági tanúsítványokat, a nemzetbiztonsági ellenőrzésekről kiadott tájékoztatókat, minősítési jogkörök átruházásával kapcsolatos dokumentumokat, felhasználói engedélyeket, titoktartási nyilatkozatokat, továbbá a minősített adatok védelme során keletkező egyéb kimutatásokat, nyilvántartásokat.

11. A nyilvántartó és kezelő pontok tevékenysége felett szakmai irányítást gyakorol.

12. Gondoskodik a titkos ügykezelők kinevezésük előtti oktatásáról és vizsgáztatásukról.

13. Irányítja a rendszerbiztonsági felügyelő és a rendszeradminisztrátor munkáját.

14. A minősített adat biztonságának megsértése esetén intézkedik az okozott veszély/kár felméréséről, annak enyhítéséről, a jogszerű állapot helyreállításáról, illetve tájékoztatást ad a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére.

15. Az informatikai biztonsági referens bevonásával kivizsgálja a rendszerbiztonsági eseményeket.

16. Biztosítási tervet készít, meghatározza a Hatóság által, minősített adat felhasználásával tartandó rendezvények lebonyolításakor szükséges biztonsági előírásokat, a biztosítás részleteit egyezteti a rendezvényért felelős szervezeti egységgel.

17. Előkészíti, koordinálja a nemzetbiztonsági ellenőrzések ütemezését, végrehajtását.

18. A Hatóság vezetője részére felterjeszti a minősített adatok felülvizsgálatával kapcsolatos dokumentumokat.

19. Átruházott hatáskörben engedélyezi a minősített iratok selejtezését és megsemmisítését.

20. Minősített szerződés végrehajtása során ellátja a minősített adat védelme érdekében szükséges feladatokat, részt vesz a projekt biztonsági utasítás és a projekt minősítési jegyzék összeállításában.

21. Feladatai ellátása során, hatáskörében eljárva együttműködik a minősített adat védelmében érintett szervezetekkel, testületekkel, szerződéses partnerekkel.

2.2.6. Informatikai Biztonsági Referens

1. Az informatikai biztonsági referens mint rendszerbiztonsági felügyelő ellátja a minősített adat elektronikus biztonságával kapcsolatosan felmerülő rendszerbiztonsági feladatokat. Ennek keretében:

a) érvényesíti az elektronikus biztonsági követelményeket a rendszer teljes életciklusában;

b) irányítja és ellenőrzi a rendszerbiztonsági feladatokat ellátó személyek tevékenységét és a rendszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok végrehajtását;

c) felelős a minősített adat kezelésében érintett informatikai eszközökre vonatkozó biztonsági dokumentációk elkészítéséért;

d) felügyeli a rendszer biztonságos üzemelését;

e) a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve szervezi a rendszerbiztonsággal kapcsolatos továbbképzéseket;

f) nyilvántartja és tárolja a minősített adatot kezelő rendszerekről készített dokumentumokat, biztonsági dokumentációt, tanúsítványokat;

g) érvényesíti az üzemeltetésbiztonsági szabályzat előírásait.

2. Informatikai biztonsági szempontok szerint felügyeli a hatóság informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai fejlesztéseit, üzemeltetési tevékenységét.

3. Részt vesz a hatóság informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai fejlesztésekkel járó projektjeiben.

4. Részt vesz az elektronikus biztonsági ellenőrzésekben és azok előkészítésében, informatikai biztonsági ellenőrző tevékenységet végez a Hatóság informatikai és kommunikációs eszközein.

5. Közreműködik a személyes és minősített adatok tárolásával, továbbításával kapcsolatos szolgáltatások működtetésében, felügyeletében; végzi a személyes és minősített adatok védelmével kapcsolatos információbiztonsági tevékenységeket, rendszertechnológiailag érvényesíti a differenciált hozzáféréssel és bizonyítékbiztosítással kapcsolatos követelményeket.

6. Koordinálja a biztonsági rendszerek tervezését, kivitelezését, a biztonságtechnikai berendezések, eszközök szerelési és karbantartási munkáit.

7. Részt vesz a Hatóság statisztikai adatgyűjtésének és adatszolgáltatásának informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai támogatásában, valamint javaslatot tesz az adatgyűjtő rendszerek korszerűsítésére.

8. A hatósági informatikai infrastruktúra üzemeltetése során biztonsági incidens vagy kritikus hibajavítás esetén javaslatot tesz infrastrukturális alrendszerek, szolgáltatások ideiglenes vagy időszakos szüneteltetéséről, felfüggesztéséről.

9. Kezdeményezi és irányítja az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai szakterület tekintetében a Hatóság egészét érintő szabályrendszer, normatívák, ajánlások, rendszertechnológiai irányelvek kidolgozását.

10. Szakértőként közreműködik a Hatóságot érintő nemzetközi és kormányzati szintű fejlesztésekben az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszerekre vonatkozóan.

11. Döntés-előkészítő tevékenységet lát el nemzetközi és kormányzati szintű informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai kérdésekben.

12. Közreműködik a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek feltárásában, az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai pályázatok kidolgozásában, szükséges mértékben részt vesz a hivatali egységek szakterületi fejlesztéseiben.

13. Felügyeli a Hatósági alkalmazásrendszerek működését, valamint ellenőrzi az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges folyamatok lebonyolítását.

14. A Hatóságot érintő kötelezettségek alapján részt vesz a polgári veszélyhelyzeti terv elkészítésében és a terv informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai feladatait ellátó polgári veszélyhelyzeti informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszer fejlesztésében.

15. Vezetői megbízás alapján képviseli a Hatóságot a személyesadat-nyilvántartó rendszerek, a minősített adatkezelések, a rendvédelmi szervek minősített időszaki tevékenységének kormányzati szintű infrastruktúra- fejlesztéseivel kapcsolatos tevékenységekben.

16. Ellenőrzi és felügyeli az Informatikai Főosztály által műszaki szempontból naprakészen tartott, informatikai üzemeltetéssel és fejlesztéssel kapcsolatos számítástechnikai eszközök (hardver, szoftver és kapcsolódó licenceik) nyilvántartását.

17. Informatikai biztonsági szempontok alapján ellenőrzi a Hatósággal szerződéses kapcsolatban álló külső szolgáltatók által végzett informatikai tevékenységet.

18. Feladatkörében eljárva együttműködik az informatikai biztonsági kérdéskörben érintett szervezetekkel, testületekkel, szerződéses partnerekkel.

19. Ellátja a kritikus információs infrastruktúra védelmével összefüggő feladatok végrehajtásának koordinálását.

20. Vezetői megbízás alapján, eseti jelleggel képviseli a Hatóságot, a Hatóság érintettsége esetén a kormányzati és tárcaközi bizottságokban, így különösen a Kormányzati Koordinációs Bizottságban (KKB), a nukleárisbaleset-elhárítási, légiközlekedési kérdések kivételével a terrorelhárítási bizottságban, az Országos Atomenergia Hivatal Felsőszintű Munkacsoportjában, a katasztrófavédelmi és válságkezelési védekezési munkabizottságokban, a minősített időszaki (szükségállapot, rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet), honvédelmi, mozgósítási együttműködési formációkban, a kritikus infrastruktúra védelemben és az operatív törzsekben.

21. Részt vesz a Hatóság dolgozóinak képzésében, az informatikai biztonsági felkészítésben, biztonságtudatosság kialakításában.

2.2.7.¹³ Központi Ügyeleti Osztály

1. Az osztály – az Elnöki Kabinet koordinálásával ellátott – feladatai:

a) ügyeleti rendben ellátja a hatóság folyamatos rendelkezésre állásával kapcsolatos feladatokat;

b) tevékenységéről ügyeleti naplót vezet;

c) közérdeklődésre számot tartó esemény bekövetkezése esetén elhelyezi az erről szóló tájékoztatást a Hatóság honlapján;

d) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén értesíti az elnököt és a szakterületi vezetőket;

e) elnöki utasítás alapján egyes rendkívüli eseményeknél intézkedési joggal rendelkezik.

2.3. Az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.3.1. Titkárság

1. Feladata az általános elnökhelyettes által meghatározott teendők ellátása.

2. Szervezi az általános elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek munkavégzését.

3. Ellátja a Hatóság minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait.

2.3.2. Jogi Főosztály

1. A jog eszközeivel segíti a Hatóság és szervezeti egységei eredményességét, a jogszerű közigazgatási hatósági tevékenység ellátását, közreműködik a törvényesség biztosításában, segítséget nyújt a jogok érvényesítéséhez és a kötelezettségek teljesítéséhez. Beosztott jogászok útján részt vesz a szakterületek jogalkalmazói tevékenységében, kapcsolatot tart a társhatóságok jogi szolgálataival, az igazságszolgáltatás szerveivel. Jogi tanácsot ad a Hatóság elnöke és a szervezeti egységek vezetői számára.

2.¹⁴

2.3.2.1. Képviseleti Osztály

1. Képviseli a hatóságot különösen az igazságszolgáltatási eljárás során, továbbá ellátja a Hatóság jogi képviseletét.

2.¹⁵ Szerződéseket, egyéb okiratokat készít, illetve a más szerv által előkészített szerződéseket véleményezi. Érvényesíti a szerződésekből származó és egyéb igényeket.

3. Közreműködik – a külön szabályzatban foglaltak szerint – a közérdekű bejelentések és panaszügyek kivizsgálásában, javaslatot tesz a bejelentések minősítésére és a bejelentés kivizsgálásáért felelős szervezeti egységhez, szükség esetén más hatóság részére történő áttételre.

4. Kiadja a városi településszerkezeti tervek és helyi építési szabályzatok, valamint szabályozási tervek véleményezési eljárásaiban született véleményeket.

5. Felügyeli és irányítja a Hatóság ügyiratkezelését. Végzi a Hatóság titkosügyirat-kezelésével kapcsolatos iratkezelői feladatokat.

2.3.2.2. Koordinációs Osztály

1. Koordinálja, illetve ellátja a Hatóság jogszabály-alkotási előkészítő feladatait, véleményezi a jogszabály- tervezeteket, javaslatot tesz a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésre.

2. Támogatást ad a szervezeti egység vezetőjének kérésére a hatósági eljárásokban, különös tekintettel az engedélyezésre és az ellenőrzésre.

3. Elkészíti a belső irányítás azon jogi eszközeit, illetve módosításait, amivel az elnök megbízza, a más szakterületek által készített szabályzatokat jogi szempontból véleményezi.

4. Ellátja a belső adatvédelmi felelős feladatait, az adatvédelmi felelős e minőségében közvetlenül az elnök felügyelete alá tartozik.

2.3.3. Másodfokú Hatósági Főosztály

2.3.3.1. Közúti Közlekedési Hatósági Osztály

1. Másodfokon ellátja a közlekedési hatósági és szakhatósági feladatokat a közúti járművekkel, illetve azok üzemeltetésével, a járművezetők, a közúti közlekedési szakemberek képzésével és vizsgáztatásával, valamint a pályaalkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos ügyekben.

2. Feladata a jogszabályban meghatározott esetekben a Hatóság elsőfokú szervei, valamint a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek által hozott elsőfokú határozatok és végzések ellen benyújtott fellebbezések és kifogások elbírálása, és a felügyeleti eljárások lefolytatása.

2.3.3.2. Alágazati Hatósági Osztály

1. Másodfokon ellátja a közlekedési hatósági, szakhatósági feladatokat az útügyi, a vasúti, a polgári légiközlekedési és a hajózási szakág vonatkozásában.

2.3.4. Vasúti Igazgatási Főosztály

1. Dönt a működési engedély, illetve az ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása tárgyában.

2. Nyilvántartást vezet a működési engedélyekről, az engedélyesek által szolgáltatott adatokról, teljesíti a működési engedélyekkel kapcsolatos európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségeket.

3. Meghatározza a működési engedély-feltételek ellenőrzésének programját, és annak alapján ellenőrzi, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását.

4. Nyilvántartást vezet Magyarország országos, térségi, elővárosi, helyi és saját célú vasúti pályahálózatairól, továbbá kijelöli a térségi és elővárosi vasúti pályahálózatokat.

5. Dönt a vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről.

6. Jóváhagyja a vasúti társaságok személyszállítási és árufuvarozási üzletszabályzatait.

7. Elkészíti és közzéteszi a katasztrófabalesetekre vonatkozó fedezeti összeghatárok kiszámításához alkalmazandó módszertant.

8. Meghatározza a vasúti közlekedési tevékenységek ellenőrzésének programját, és annak alapján ellenőrzi, hogy a vasúti közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységét megfelelő működési engedély birtokában, illetve a működési engedélyének megfelelően végzi-e.

9. Együttműködik a más EGT-tagállamok nemzeti szabályozó és utasjogi szerveivel, illetőleg engedélyező hatóságaival, az Európai Bizottsággal és az ERA-val.

10. Figyelemmel kíséri és felügyeli a vasúti közlekedési piac működését.

11. Előkészíti az éves piacfelügyeleti tervet, hivatalból, vagy kérelemre piacfelügyeleti eljárást folytat, melynek során ellenőrzi a vasúti közlekedési piacra vonatkozó jogszabályoknak, a Hatóság vasúti igazgatási ügyben hozott határozatainak, továbbá a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak a megtartását.

12. Éves ellenőrzési terv alapján utasjogi felügyeleti tevékenységet végez, elbírálja az utasjogi panaszokat.

13. Felügyeli a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatát, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a vasúti pályahálózat működtetője között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalásokat, részt vesz a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) által kezdeményezett egyeztetéseken.

14. Eljár

a) az integrált vasúti társaság belső megállapodásának jóváhagyása,

b) a vasúti pályahálózat működtetője, illetve a VPSZ, valamint a hozzáférésre jogosult közötti keretmegállapodás jóváhagyása,

c) a VPSZ és a vasúti társaság közötti (a jogszabályban meghatározotton túlmenő) jogviszony létesítéséhez való hozzájárulás,

d) a Vtv. 53/B. §-a szerint a vasúti személyszállítási szolgáltatás fő céljának megállapítása,

e) a Vtv. 27/E. §-a alapján a vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaságot a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében megillető kártalanítás előírása

iránti kérelem elbírálása tárgyában.

15. Eljár a Vtv. 77. §-a szerinti jogvitás eljárásban.

16. Ellenőrzi a vasúti társaság számviteli elkülönítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését.

17. Nyomon követi, elemzi és értékeli a vasúti közlekedési tevékenységek részpiacainak fejlődését.

18. A nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás bevezetésére tekintettel vizsgálja a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetését.

19. Meghatározza az adatgyűjtések szakmai tartalmát, ellenőrzi a gyűjtött adatok megbízhatóságát, pontosságát és rendelkezésre állását.

20. Kidolgozza és fejleszti a pályavasúti szolgáltatások díjainak, felárainak és kedvezményeinek megítéléséhez szükséges közgazdasági elemző eszközöket, modelleket és módszereket.

21. Nyilvántartást vezet a Hálózati Üzletszabályzat mindenkor hatályos változatáról.

22. Együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, ellenőrzi a Gazdasági Versenyhivatallal kötött szakmai együttműködési megállapodás megtartását.

23. Részt vesz az EGT-államok szabályozó szervei, az Európai Bizottságnak és az ERA-nak a vasúti igazgatással kapcsolatos közös munkaprogramjaiban.

2.3.5.¹⁶

2.4. A gazdasági elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.4.0.¹⁷ Titkárság

1. Feladata a gazdasági elnökhelyettes által meghatározott teendők ellátása.

2. Koordinálja a gazdasági elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek munkavégzését.

2.4.1. Gazdasági Főosztály

2.4.1.1. Számviteli és Kontrolling Osztály

1. Az osztály feladatai:

a) összeállítja a Hatóság éves és gördülő költségvetési javaslatát, kidolgozza az intézmény elemi költségvetését, elkészíti a féléves és éves költségvetési beszámolót, valamint az évközi mérlegjelentéseket, adatszolgáltatásokat;

b) meghatározza az elsőfokú szervek bevételi és költségkereteit;

c) biztosítja a gazdálkodással összefüggő ügyviteli folyamatok szabályozását, illetve előírás szerinti végzését; elkészíti a számviteli törvényben előirt szabályzatokat és gondoskodik azok aktualizálásáról;

d) vezeti a befektetett eszközök és készletek analitikus nyilvántartását;

e) ellátja a kincstári vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat, folyamatosan vezeti a Hatóság vagyonnyilvántartását, gondoskodik annak szükség szerinti, ütemezett számbavételéről, az állami vagyon megóvásáról;

f) végzi – a Jogi Főosztállyal együttműködve – a Hatóság kincstári vagyoni körbe tartozó ingatlanainak a kezelői jog változásával kapcsolatos, a felügyeletet ellátó minisztériumhoz történő előterjesztéssel összefüggő feladatokat;

g) közreműködik a gazdasági és pénzügyi ellenőrzési munkákban;

h) elkészíti a beruházási, illetve egyéb statisztikai beszámolókat;

i) közreműködik – a pénzügyi osztályvezető iránymutatása mellett – a Magyar Államkincstárral történő kincstári előirányzati és teljesítési adatok egyeztetésében;

j) kidolgozza a főosztály tevékenységével összefüggő szabályzatokat és gondoskodik annak aktualizálásáról;

k) működteti a vezetői információs rendszert;

l) végzi a díjszámítással kapcsolatos feladatokat, díjtételeket állapít meg, elemzéseket készít a díjrendeletek módosításához, az új díjtételek költségalapú megállapításához;

m) ellátja az önköltségszámítással összefüggő feladatokat;

n) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

2.4.1.2. Pénzügyi Osztály

1. Az osztály feladatai:

a) nyilvántartja az éves költségvetési előirányzatot, gondoskodik a gazdálkodási keretek betartásáról, a működéshez szükséges pénzeszközök biztosításáról;

b) vezeti a kötelezettségvállalások és szerződések nyilvántartását;

c) ellátja az előirányzat-felhasználási keretszámla, a lakásépítési számla kezelésével és egyeztetésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti a GIRO-utalásokat;

d) elkészíti az áfabevallást;

e) végzi a Hatóság adófolyószámla-egyeztetését;

f) ellátja a Magyar Államkincstárral kapcsolatos feladatokat (pl. pénzkészlet folyamatos figyelemmel kísérése, intézményi és VIP-kártyák feltöltése, pénzfelvétel, előirányzat-módosítás, kincstári tranzakciók kódok módosítása, nem azonosított, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások rendezése, kötelezettségvállalások bejelentése);

g) ellátja a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos feladatokat;

h) kiállítja az átutalásos vevő számlákat a Forrás SQL program pénzügyi moduljában (közút, vasút, hajó, átutalásos számlák a szakterületek által kiállított rendszeresített űrlap alapján, valamint a nem hatósági tevékenységre vonatkozó számlákat); a többi számla kiállítása a szakmai terület feladata a Légügyi Hivatal és a Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály tekintetében is;

i) végzi a bevételek beazonosítását, a szakmai programokkal beszedett bevételek és az előirányzat- felhasználási keretszámlára beérkezett bevételek egyeztetését, az eltérések rendezését, a jogszabályoknak megfelelően elkülönülten tart nyilván meghatározott bevételeket és gondoskodik azok jogszerű felhasználásáról;

j) ellátja a szállítói számlák iktatását, szakmai igazoltatását, érvényesítését (kontírozását);

k) végzi a vevői és szállítói számlák folyószámla-egyeztetését, felszólítások, egyenlegközlők kiküldését, késedelmi kamata felszámítását;

l) vezeti a jogerős határozatok nyilvántartását az erre a célra készített programban;

m) ellátja a Központ pénztárának működtetésével kapcsolatos feladatokat, a pénzkezelő helyek szakmai ellenőrzését, valamint bevételeinek a Forrás SQL programban történő rögzítését;

n) kidolgozza az osztály tevékenységével összefüggő szabályzatokat és gondoskodik annak aktualizálásáról;

o) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

2.4.1.3. Bérszámfejtési Osztály

1. Az osztály feladatai:

a) ellátja a bérszámfejtéssel kapcsolatos, valamint a személyi járandóságokkal és egyéb személyi jellegű kifizetésekkel összefüggő feladatokat;

b)¹⁸ adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár részére a bér, a társadalombiztosítási ellátások számfejtéséhez;

c)¹⁹ ellátja az általános és társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat;

d) végzi az adó (az áfa kivételével), a járulék, a táppénz, a családi pótlék havi elszámolásait, bevallásait;

e) ellátja a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos elszámolási, bevallási teendőket, valamint az Önkéntes Nyugdíjpénztárba, illetve az Egészségbiztosítási Pénztárba való belépési, nyilvántartási és számfejtési feladatokat;

f) ellátja a cafeteriával összefüggő számfejtési és nyilvántartási feladatokat;

g) végzi a nyugdíj-előkészítési feladatokat;

h) részt vesz az osztály tevékenységével összefüggő szabályzatok kidolgozásában és azok aktualizálásáról;

i) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

2.4.2. Műszaki és Ellátási Főosztály

2.4.2.1. Műszaki Osztály

1. Az osztály feladatai:

a) rendszeresen figyelemmel kíséri a Hatóság kezelésében levő ingatlanok műszaki és esztétikai állapotát, és javaslatot tesz az ezzel kapcsolatosan elvégzendő feladatokra;

b) ellátja a Hatóság üzemeltetési és karbantartási feladatait;

c) ellátja a Hatóság gépjármű-ügyintézéssel kapcsolatos feladatait.

2.4.2.2. Ellátási és Logisztikai Osztály

1. Az osztály feladatai:

a) a szakterületek bevonásával javaslatot tesz a közbeszerzés keretében beszerzendő árukra, szolgáltatásokra, előkészíti a Hatóság közbeszerzési tervét, pályázatait, lebonyolítja a közbeszerzéseket;

b) elkészíti a Hatóság éves közbeszerzési tervét és összeállítja az éves közbeszerzésre vonatkozó összegző jelentést;

c) összeállítja a Hatóság működéséhez szükséges anyagi eszközök beszerzésére vonatkozó tervet;

d) gondoskodik az anyagi eszközök karbantartásáról, selejtezéséről;

e) ellátja a sokszorosítással kapcsolatos feladatokat;

f) kidolgozza és aktualizálja az osztály tevékenységével összefüggő szabályzatokat;

g) részt vesz az intézményi költségvetés tervezésében és annak végrehajtásában, illetve a beszámoló- készítéshez adatot szolgált, szöveges indokolást készít;

h) gazdaságossági számításokat végez a felügyeleti szerv által jóváhagyást igénylő fejlesztések indokoltságáról, időbeli megtérüléséről;

i) ellátja a saját területére vonatkozó minőségüggyel kapcsolatos feladatokat.

2.5.²⁰ A stratégiai elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

2.5.0. Titkárság

1. Feladata a stratégiai elnökhelyettes által meghatározott teendők ellátása.

2. Koordinálja a stratégiai elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek munkavégzését.

2.5.1. Stratégiai és Projektkoordinációs Főosztály

1. A Hatóság fejlesztési stratégiájának kidolgozása.

2. Pályázati források felkutatása.

3. Pályázatok összeállítása.

4. Kapcsolattartás a közreműködő szervezetekkel.

5. Kapcsolattartás az EU szervezeteivel.

2.5.2. Nemzetközi Főosztály

1. Szervezi a Hatóság nemzetközi kapcsolatait, közreműködik az Uniós tagsággal járó kötelezettségekből, kétoldalú együttműködési megállapodásokból, valamint nemzetközi szakmai szervezetekben történő részvételből fakadó feladatok ellátásában.

2. A szakterületekkel együttműködve javaslatot tesz új kapcsolatfelvételekre, a kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése, részvétel azok továbbfejlesztésében.

3. Részt vesz a Hatósághoz látogató külföldi szakmai delegációk fogadásának és programjának előkészítésében, végzi a napirend egyeztetését, lebonyolítását, ellátja a protokollfeladatokat.

4. Összeállítja a Hatóság éves kiutazási és fogadási tervét, ellenőrzi a végrehajtást. Előkészíti és szervezi a Hivatal vezetőinek és munkatársainak hivatalos külföldi utazásait; féléves/éves időközönként értékeli a megvalósult tervezett és esetleges terven felüli kiutazásokat és fogadásokat; jelentéseket, kimutatásokat készít.

5. Részt vesz a honlap idegen nyelvű oldalainak fejlesztésében.

2.5a.²¹ Az informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek

2.5a.0. Titkárság

1. Feladata az informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes által meghatározott teendők ellátása.

2. Szervezi az informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek munkavégzését.

2.5a.1. Informatikai Főosztály

2.5a.1.1. Üzemeltetési Osztály

1. Koordinálja és szakmailag irányítja a Hatóságnál foglalkoztatott informatikusok tevékenységét, szakmailag irányítja a Hatóság országos informatikai rendszerének (hardware, software, hálózat) folyamatos üzemeltetéséhez szükséges feladatok ellátását. Biztosítja a zavartalan információáramlást a Hatóságon belül, valamint az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartást és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a megállapodásokban foglaltak alapján.

2. Irányítja a Hatóság programjait üzemeltető külső vállalkozókkal való kapcsolattartást. Üzemelteti a Hatóság külső és belső honlapjait, valamint ellátja azok informatikai és adattartalmi frissítését, karbantartását. Javaslatot tesz a Hatóság informatikai rendszerének üzemeltetéséhez szükséges eszközök, kellékek beszerzésére, közreműködik az eszközök beszerzésében, üzembe helyezésében.

3. Ellátja az informatikai rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos rendszergazdai és help-desk feladatokat.

4. Megállapodások alapján szolgáltatja, üzemelteti a fővárosi és megyei közlekedési felügyelőségek számára azon szakmai rendszereket, amelyek a Hatóság informatikai központjában üzemelnek, illetve biztosítja számukra a Hatóság informatikai infrastruktúráját.

5. Nyilvántartja a Hatóság központi rendszereihez tartozó elektronikus tanúsítványokat, megszemélyesíti a kiadmányozók részére biztosított elektronikus aláírást hitelesítő kártyákat.

6. Az informatikai eszközökről és az immateriális javakról üzemeltetést segítő nyilvántartást vezet.

2.5a.1.2. Alkalmazás Támogatási Osztály

1. Javaslatot tesz a Hatóság informatikai rendszereinek kialakítására, közreműködik a szakrendszereinek továbbfejlesztéséhez szükséges feltételek megfogalmazásában, részt vesz informatikai projektekben, figyelemmel kíséri a projektcélok megvalósítását, eltérések esetén intézkedik a szükséges beavatkozásokról.

2. Kialakítja a Hatóság informatikai stratégiai tervét, megtervezi az éves informatikai munkatervben és a Hatóság költségvetésében az informatikai tartalmú feladatokra fordított források felhasználását (informatikai költségvetés), kezdeményezi, irányítja és felügyeli az informatikai költségvetés forrásfelhasználását.

3. Biztosítja a hatóság munkatársai részére az EDR-rendszer elérhetőségét és a hozzá kötődő szolgáltatásokat. Felügyeli, monitorozza a Hatóság EDR-rendszerbeli tevékenységét, hiba esetén a szükséges intézkedést megteszi, valamint a törvényben meghatározott rendkívüli eseményekkel összefüggésben az elsődleges intézkedéseket végrehajtja.

4. Biztosítja a telekommunikációs beszéd- és adatátviteli hálózatok, telefonközpontok telefonkészülékek, GSM berendezések és mobiltelefon-szolgáltatások működését, hiba esetén a szükséges intézkedést megteszi.

5. Részt vesz az informatikai vonatkozású szolgáltatási szerződések előkészítésében, közbeszerzési eljárásaiban.

2.5a.2. Piacfelügyeleti és Minőségbiztosítási Főosztály

1. Végzi az autóbuszos személyszállítási piacfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó feladatokat. Ennek keretében:

a) Felügyeleti ellenőrzési tevékenysége során ellenőrzi a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével, a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatos, vagy jogszabályban, illetve közlekedési hatóság határozatában meghatározott kötelezettségek megtartását.

b) Figyelemmel kíséri a közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését.

c) A szolgáltatókat felhívja a piacfelügyeleti tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására.

d) Együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

e) Ellátja a felügyeleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatokat.

f) Utasjogi felügyeleti bírságot szab ki az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében.

2. Elbírálja az utaspanaszokat az autóbuszos személyszállítási szolgáltatók által kialakított és alkalmazott panaszkezelő eljárás eredménytelensége esetén. E célból panaszkezelő eljárást alakít ki és alkalmaz, amelynek keretében dönt a szükséges hatósági lépések megtételéről.

3. Jóváhagyja a közúti személyszállítást végző szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatait.

4. Ellátja a Hatóság minőségbiztosítással kapcsolatos feladatait.

5. Felelős a Minőségügyi Kézikönyv hatálybaléptetéséért és annak aktualizálásáért, a minőségügyi rendszer működtetéséért.

6. Gondoskodik a Minőségügyi Kézikönyv betartásáról, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

2.6. Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal; működéstámogatási feladatait a Központ látja el.

2.6.0.²² Titkárság

1. Feladata az elnökhelyettes által meghatározott teendők ellátása.

2. Koordinálja az elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek munkavégzését.

3. Ellátja a hivatali szintű ügykezelési és irattározási feladatokat.

2.6.1. Út- és Hídügyi Főosztály

Az Út- és Hídügyi Főosztály országos illetékességgel ellátja a Hatóság hatáskörébe utalt út- és hídügyi hatósági tevékenységet. A főosztály feladatai különösen:

1. Külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi az elnök részére a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek útügyi hatósági tevékenysége feletti szakmai irányítási és ellenőrzési tevékenységből eredő feladatok előkészítését.

2. Előkészíti az útügyi szakterületre vonatkozó szabályzatokat.

3. Közreműködik a közutakkal kapcsolatos, jogszabályok műszaki irányelvek, előírások, véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására.

4.²³ Vezeti a vasúti átjárók, a vasúti gyalogosátkelő-helyek és a kijelölt gyalogosátkelő-helyek tekintetében a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek által vezetett nyilvántartások alapján az országos összesítő nyilvántartást.

5. Biztosítja a szakmai információs rendszerek fejlesztését, megfelelőségét és elérhetőségét a közlekedési hatóság útügyi szervei részére.

6.²⁴ A közúti biztonsági auditori képzés és továbbképzés engedélyezése, az engedéllyel rendelkező szervezetek nyilvántartásának vezetése, a közúti biztonsági auditori képzési tanterv jóváhagyása, a képzési engedéllyel rendelkező szervezetek ellenőrzése.

7.²⁵ A forgalmazási követelmények szabályozása tekintetében a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó közúti termékek megfelelőség-értékelését végző megfelelőség-értékelő szervezetek kijelölése, ellenőrzése, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyelete.

2.6.1.1. Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály

1. Eljár az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos ügyekben, valamint ezek tekintetében a Kkt. 29/A. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, a 34. § (2) bekezdésében, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

2. A 2.6.1.2. pont 2. bekezdésében foglaltak kivételével gyakorolja a transzeurópai közúthálózat részét képező, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatásköröket.

3. Gyakorolja a gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban az 1. bekezdés szerinti hatásköröket, ha az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett.

4.²⁶ Gyakorolja a vasúti átjáró – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezésével kapcsolatos hatásköröket, ideértve a létesítés és az áthelyezés során a vasúti átjáró biztosítási módjának és forgalmi rendjének engedélyezését is.

5. Közúti szakmai szempontból közreműködik a területfejlesztési koncepciók, programok valamint a településrendezési tervek útügyi szempontból történő véleményezése során, a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségekkel megosztott hatáskörben.

6. Ellátja az 1–4. pontban meghatározottakkal kapcsolatos építésfelügyeleti és szakhatósági (szakvéleményezési) feladatokat.

7.²⁷ Elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulás kiadása.

2.6.1.2. Hídügyi Osztály

1. Eljár a gyorsforgalmi utak és határátkelők műtárgyai és az útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthető, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó híd építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

2. Eljár az alagutak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

3. Szakhatóságként eljár a gyorsforgalmi utak kivételével az országos, a helyi közutak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású műtárgyai, valamint alagútjai műszaki engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

2.6.2. Vasúti Főosztály

A Vasúti Főosztály országos illetékességgel ellátja a Hatóság hatáskörébe utalt vasúti közlekedési hatósági tevékenységet. A főosztály feladatai különösen:

1. Közreműködik a vasúttal kapcsolatos jogszabályok műszaki irányelvek, előírások, véleményezésében, javaslatot tesz azok módosítására.

2. Segítséget nyújt a felügyeletet ellátó minisztérium számára a közlekedési ágazatra vonatkozó európai közösségi, valamint hazai jogszabályok tervezetének tárgyalási álláspontjára vonatkozó javaslatok elkészítésében, a szükséges egyeztetések lefolytatásában.

2.6.2.1. Vasúti Pálya és Híd Osztály

1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti pálya és tartozékai (pl.: biztosító berendezés, híd, aluljáró, stb.) létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok ügyében (pl. engedély nélküli vagy engedélytől eltérő létesítése, átalakítása esetén bírságolás.

2. Országos illetékességgel végzi a vasúti pályák és tartozékaik üzem- és forgalombiztos állapotának a vonatkozó előírások szerinti ellenőrzését, valamint az építésfelügyeleti tevékenységet.

3. Ellátja az 1–2. és 5. pontban meghatározottakkal kapcsolatos szakhatósági, szakvéleményezési feladatokat.

4. Közreműködik a területfejlesztési koncepciók, programok valamint a településrendezési tervek vasúti szempontból történő véleményezése során.

5. Érvényre juttatja a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról rendelkező európai harmonizált jogszabályok előírásait, az átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME), ellenőrzi betartásukat.

6. Ellátja a jogszabályban meghatározott vasúti infrastruktúra nyilvántartások vezetését.

2.6.2.2. Vasútgépészeti Osztály

1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasútgépészeti berendezések (pl.: mérlegelő, kocsimozgató, rakodó, tartálykocsitöltő és -lefejtő berendezések, stb.) és üzemi létesítmények (peronlift, mozgólépcső, -járda stb.), létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasútgépészeti berendezések és üzemi létesítmények üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése ügyében.

2. Gyakorolja a különleges vasúttal kapcsolatos hatásköröket.

3. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó vasúti járművekkel, és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos ügyekben (pl. vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotának ellenőrzése, elvi előzetes típusengedélyének, előzetes típusengedélyének, típusengedélyének és átalakítási engedélyének kiadása, speciális vasúti rendszerek komplex engedélyezési eljárása, stb.).

4.²⁸ Országos illetékességgel végzi a vasúti járműregiszter vezetését, és a nyilvántartás ellenőrzését.

5.²⁹ Országos illetékességgel végzi a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző vizsgacentrumok engedélyezését.

6.³⁰ Országos illetékességgel végzi az engedélyezett vasútijármű-típusok európai szinten történő nyilvántartását.

2.6.2.3. Vasútbiztonsági és Ellenőrzési Osztály

1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó, a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerek átjárhatóságát biztosító, valamint a helyi-, sajátcélú vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos ügyekben (pl. vasútbiztonsági tanúsítványok kiadása, vasútbiztonsági engedélyek kiadása stb.).

2. Országos illetékességű hatóságként eljárva végzi a hagyományos és nagysebességű, valamint a helyi-, sajátcélú és speciális vasúti rendszerek alrendszereinek, rendszerelemeinek időszakos vizsgálatát, javítását és gyártását, valamint fenntartását végző szervezetek tevékenységének engedélyezését, az időszakos járművizsgákat lebonyolító vizsgaközpontok engedélyezését.

3. Országos illetékességű hatóságként eljárva rendszeresen és időszakonként ellenőrzi, hogy a különféle vasúti rendszerek üzemeltetése, karbantartása megfelel-e a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak, valamint a vonatkozó szabványoknak.

4. Ellenőrzi, a vasúti közlekedésben részt vevő vasúti vállalkozások tevékenységét, a vasúti járművek műszaki állapotát, és a vasúti közlekedésben szolgálatot teljesítő személyek alkalmasságát, és az elvégezett tevékenységek szakszerűségét.

5. Az ellenőrzések tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az érintett szakterület vezetőjét és évente – tárgyévet követő február 28-ig – jelentést készít a Hatóság elnökének.

6. Amennyiben az ellenőrzése során jogsértő magatartást tapasztal, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotot talál, úgy a külön jogszabályban meghatározott intézkedést tesz.

7. Ellátja az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) felé a vasútbiztonsággal kapcsolatos feladatokat, mint Biztonsági Szervezet (NSA).

8. Vasúti közlekedési szempontból képviseli a közlekedési hatóságot a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény szerinti vizsgálatok során a Közlekedésbiztonsági Szervezetnél.

9.³¹ Országos illetékességgel végzi a vasúti ellenőrző-irányító alrendszert karbantartó szervezetek tanúsítását, engedélyezését.

10.³² Országos illetékességgel végzi a vasúti infrastruktúra létesítésével és használatbavételével kapcsolatos kockázatelemzés értékelését, jóváhagyását.

11.³³ Országos illetékességgel végzi a vasúti termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek kijelölését és a kijelölést követő időszakos ellenőrzését.

12.³⁴ Országos illetékességgel végzi a vasúti tartályok megfelelőség értékelését, időszakos és soron kívüli vizsgálatát, üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek jóváhagyását és hatósági felügyeletét.

13.³⁵ Országos illetékességgel végzi a vasútvállalatok és infrastruktúra-üzemeltetők működésének folyamatos ellenőrzését a kiadott vasútbiztonsági engedély követelményeinek való mindenkori megfelelés szempontjából.

14.³⁶ Országos illetékességgel végzi a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítását.

2.6.2.4. Vasúti Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály

1. Országos illetékességgel felügyeli és ellenőrzi a vasúti járművezetők, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő szakmákban dolgozók egészségügyi vizsgálatát, képzését és vizsgáztatását.

2. Ellátja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő mozdonyvezető munkavállalók előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos vasúti hatósági feladatokat.

3. Elbírálja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket ellátó munkavállalók egészségügyi alkalmasságával összefüggésben az elsőfokon eljáró Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által hozott döntések elleni fellebbezéseket.

4. Jóváhagyja a vasúti társaságok vasúti közlekedés biztonságával, továbbá a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő utasításait.

5. Kiadja a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzését végző szervezetek alapképzési engedélyeit, regisztrálja az időszakos oktatást végző szervezeteket.

6. Vezeti a vasút szakmai oktatói, és vizsgabiztosi névjegyzéket.

7. Kinevezi a vizsgabiztosokat.

8. Honosítja a külföldön szerzett vasúti képesítéseket.

9. Alapvizsga eredményéről szóló hatósági igazolás, illetve vasúti járművezetői engedély kiadása (okmánykiadás), időszakos vizsga eredményének előjegyzése.

10. Hatósági vizsgaigazolás, okmány – más hatóság, bíróság megkeresésére történő – bevonása, visszavonása, visszaadása.

2.6.3. Hajózási Főosztály

A Hajózási Főosztály országos illetékességgel ellátja a hajózási hatósági tevékenységet. A főosztály hajózási feladatai különösen:

1. Üzemelteti – a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület bevonásával – a folyami információs szolgáltatásokat, felügyeli a RIS-központot. A főosztály hajózási feladatai különösen:

2. Fejleszti és üzemelteti a Hajózási Információs Rendszert (nyilvántartási rendszer).

3. Közreműködik a hajózással kapcsolatos jogszabályok műszaki előkészítésében, javaslatot tesz azok módosítására.

4.³⁷ Hajózási hatósági szolgálati és ellenőrzési pontot működtet a Duna mentén Komáromban és Mohácson, a Tisza mentén Tokajban és Szegeden, valamint a Balaton térségében Siófokon, valamint a hajózási idényben Balatonfüreden ideiglenesen hajózási ügyfélablakot működtet. A működtetés részletes szabályait az Ügyrend határozza meg.

5. Részt vesz a hajózás nemzetközi szervezetei munkacsoportjainak, komitológiai bizottságainak munkájában, különös tekintettel az Európai Unió, a Duna Bizottság, a Rajnai Központi Hajózási Bizottság, a NATO, és az IMO által végzett tevékenységekre, és e munka során a felügyeletét gyakorló minisztériummal együttműködve tervezeteket készít, véleményez és az üléseken képviseli és érvényesíteni igyekszik a magyar szakmai álláspontot. Felkérésre – hajózási szakértőként – részt vesz a különböző nemzetközi vonatkozású, úgy mint határvízi, kitűzési és más szakmai bizottságok munkájában. Eleget tesz az uniós és a hazai jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében reá háruló feladatoknak.

6. Együttműködik a felügyeletet ellátó minisztériummal a közlekedési ágazatra vonatkozó uniós, valamint hazai jogszabályok tervezetéhez javaslatok elkészítésében, a szükséges egyeztetések lefolytatásában.

7. Vezeti a hajózási szakértői nyilvántartást.

8. Eljár a belvízi hajózással és tengerészettel kapcsolatos nemzetközi feladatokkal, valamint a hatáskörébe utalt hazai és nemzetközi adatcsere, adatszolgáltatással kapcsolatban.

9. Előírja az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmassága soron kívüli vizsgálatát.

10. Ellátja a schengeni vízi határátkelés kapcsán keletkező hajózási hatósági feladatokat.

2.6.3.1. Kikötői Osztály

1. Országos illetékességű hatóságként jár el a hajózási létesítmények, (kikötők, komp- és révátkelések, vízi sportpályák, úszóműveszteglések) létesítési, használatba vételi, üzemben tartási és megszüntetési eljárásokban, valamint ellátja ezek építésfelügyeletét.

2. Ellátja az 1. pontban meghatározottakkal kapcsolatos szakhatósági, szakvéleményezési feladatokat.

2.6.3.2. Hajóüzembiztonsági és Regiszteri Osztály

1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hajóüzem-biztonsági engedélyezési és lajstromozási ügyekben, (úszólétesítmények és berendezéseik terv- és típusjóváhagyása, üzembe helyezés előtti vizsgálata és az üzemképességet igazoló okmányok kiadása; úszó létesítmények időszakos és önkéntes üzemképességi vizsgálatai; lajstromozása, köbözési eljárása, veszélyesáru-szállításra alkalmasság megállapítása és tanúsítása.). Az általa kezelt adatokból a jogszabályi előírásoknak megfelelően adatot szolgáltat.

2. Ellátja az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésével, elismerésével kapcsolatos feladatokat.

3. Ellátja az 1–2. pontban meghatározottakkal kapcsolatos szakhatósági, szakvéleményezési feladatokat

2.6.3.3. Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály

1. Országos illetékességű elsőfokú hatóságként jár el a hajózási tevékenység végzésének engedélyezésével, illetve korlátozásának elrendelésével, vízimunkák engedélyezésével, úszó létesítménnyel folytatott hajózási tevékenységgel, valamint hajózásra alkalmasság, élet és munkakörülmények ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben. Közzéteszi a hajózásbiztonsági információkat (hajósoknak, tengerészeknek szóló hirdetmény). Elkészíti a víziutak forgalomszabályozási tervét. Nyilvántartja Magyarország víziútjait, valamint végzi a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzését.

2. Kiadja a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmányt.

3. Ellátja az 1–2. pontban meghatározottakkal kapcsolatos szakhatósági, szakvéleményezési feladatokat

2.6.3.4.³⁸ Hajózási Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály

1. Országos illetékességű első fokú hatóságként jár el az úszó létesítmények személyzete, a kedvtelési célú kishajó vezetők, valamint a hajózási üzemeltetési vezetők vizsgáztatási rendjének kialakításában. Az országos névjegyzékben szereplő hajózási vizsgabiztosok bevonásával végzi a vizsgáztatás hatósági feladatait, ellátja a vizsgák szakfelügyeletét. Ellenőrzi a képzéseket, vezeti a hajózási képesítésekkel, vizsgákkal, képzésekkel kapcsolatos nyilvántartást és a vizsgabiztosi névjegyzéket.

2. Országos illetékességű első fokú hatóságként hajózási képesítő okmányokat és hajóokmányokat ad ki (személyzeti jegyzék, hajónapló stb.), vizsgaanyagokat készít és tart karban, a nyilvántartásában szereplő adatokról tájékoztatást ad, a hajózási képesítő vizsgákra felkészítő képzéseket jóváhagyja, nyilvántartja és ellenőrzi, valamint a hajózási gyakorlati idő mérséklésének engedélyezésével, továbbá jogszabályban meghatározott gyakorlat, gyakorlati idő igazolásával és elfogadásával kapcsolatos feladatokat lát el.

3. Kiadja és vezeti a Tengerész és a Hajós Szolgálati Könyvet.

4. Ellátja az 1–2. pontban meghatározottakkal kapcsolatos szakhatósági, szakvéleményezési feladatokat.

2.7.³⁹ Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal

2.7.0. Titkárság

1. Feladata az elnökhelyettes által meghatározott teendők ellátása.

2. Koordinálja az elnökhelyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek munkavégzését.

2.7.1. Jármű Módszertani Főosztály

2.7.1.1. Járművizsgáztatási Osztály

1. Végzi az ENSZ-EGB előírások fordítási szerződésének előkészítését, gondoskodik az előírások NKH honlapján történő megjelentetéséről, gyűjti az EU műszaki irányelveit.

2. Információkkal (típusadattár, pótalkatrész-gyártási engedélyek, nemzetközi előírások, európai jóváhagyások stb.) látja el a Hatóság járművizsgálati, környezetvédelmi felülvizsgálati, műszaki igazgatási területeit.

3. Szervezi és végzi a jármű-műszaki vizsgabiztosok szakmai képzését, továbbképzését, vizsgáztatását.

4. Vezeti és kezeli a jogszabályokban meghatározott országos névjegyzékeket, nyilvántartásokat, tájékoztató kiadványokat, oktatási, szakmai egyeztetésre előkészítő munkaanyagokat készít, ellenőrzi az időszakos műszaki vizsgálatok szakmai egységességét és a technológiai fegyelem betartását.

5. Szakmailag irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe tartózó ügyekben első fokon eljáró hatóság tevékenységét, kezdeményezi az alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések technológiai és ügyviteli módosítását.

6. Biztosítja a forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki megvizsgálások szakmai egységességét.

7. Adatgyűjtést végez próbavizsgák keretében az időszakos műszaki vizsgák szervezéséhez.

8. Ellátja a járművizsgálatok technológiájának továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki háttértevékenységet.

9. Vizsgálati tájékoztatókat készít az első fokú hatóságok részére a járműtípus-próbavizsgákon gyűjtött tapasztalatok alapján.

10. Képviseli a Hatóságot a Nemzetközi Gépjármű Ellenőrzési Bizottságban.

11. Előkészíti a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításában közreműködő első fokú műszaki szakértők kijelölését, szervezi és végzi a szakértők szakmai felkészítését. Részt vesz az Országos Orvosszakértői Intézetben működő másodfokú szakértői bizottság munkájában.

12. Ügyfelek kérelmére, illetve személyes megkeresésre levélben, a szakterületet érintő szakmai tájékoztatókat készít.

2.7.1.2. Járműüzemeltetési és Ellenőrzési Osztály

1. A megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek közreműködése mellett ellátja az alábbiakban részletezett ellenőrzési feladatokat:

a) útdíjellenőrzés,

b) vezetési és pihenőidők ellenőrzése,

c) veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának ellenőrzése,

d) közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzés,

e) környezetvédelmi ellenőrzés,

f) közúti közlekedési szolgáltatások ellenőrzése,

g) járműfenntartó szervezetek ellenőrzése,

h) tengelyterhelés-mérések,

i) járműbontók ellenőrzése,

j) hatósági közreműködők ellenőrzése.

2. Végzi az ellenőrzési adatelemzések, ellenőrzési stratégia kidolgozását, kezeli a közúti ellenőrök országos névjegyzékét, a közúti és telephelyi ellenőrzési normatívák és azok szakmai tartalmának meghatározását.

3. Feladata az ellenőrzésben részt vevő munkatársak képzésének, továbbképzésének megszervezése, koordinálása, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése, kapcsolattartás a belföldi és külföldi hatóságokkal, végzi az ellenőrzések országos és nemzetközi statisztikáinak összeállítását.

4. Irányítja, szervezi és koordinálja a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek járműfelügyeleti ellenőrzési tevékenységeinek hatékony ellátását.

5. Feladata a Hatóság, és a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek forgalmi és ellenőrzési területre eső tevékenységének szakmai irányítása, helyszíni felügyelete, törvényességi ellenőrzése, a munkavégzéshez szükség szerint módszertani javaslatok készítése.

6. Végzi a CEMT-engedélypályázatokkal kapcsolatos feladatokat. A CEMT által kötelezően előírt igazolások kiadására jogosult szervezetek (külföldi gyártóművi képviseletek, hazai járműgyártók) nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket meghatározza, a nyilvántartást folyamatosan kezeli, végzi az igazolás nyomtatványok eladását és számlázását.

7. Az új jogszabály, valamint a jogszabály-módosítások kidolgozásában részt vesz a minisztérium megkeresése alapján, valamint kihirdetését követően a szükséges szabályzatok készítésében, módosításában részt vesz.

8. Szakmai anyagokat készít a nemzetközi közúti közlekedéssel kapcsolatos vegyes bizottsági tárgyalások előkészítéséhez, a tárgyalásokon részt vesz.

9. Kiadja a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozása alóli felmentéseket.

10. A kétoldalú kormányközi tárgyalások során a közúti közlekedéssel kapcsolatban született megállapodások végrehajtását figyelemmel kíséri, a szükségessé váló intézkedések megtételét kezdeményezi.

11. A digitális tachográfkártyák előállításával, valamint kiadásával kapcsolatos operatív, koordinációs és szabályozási feladatokat ellátja.

12. A kétoldalú közúti közlekedési egyezményekhez kapcsolódó árufuvarozási és személyszállítási engedélycseréket, illetve engedélyátadásokat lebonyolítja, nyilvántartja és az érdekelt szervezeteket, valamint a társhatóságokat értesíti az engedélyátadásról.

13. A magyar közlekedési (árufuvarozási, autóbuszos, nemzetközi taxis) engedélyeket megtervezi, a nyomdai megrendelésében közreműködik, a külföldi hatóságok részére megismerésre a dokumentummintákat átadja.

14. Elkészíti az alábbi tájékoztatásokat az EU részére:

a) a Magyarországon honos vállalkozások által az EU-tagállamok területén különjárat és különcélú menetrend szerinti járat keretében végzett személyszállítási kabotázsról,

b) tájékoztatás a nemzetközi menetrend szerinti személyszállítás keretében végzett kabotázsengedélyek számáról,

c) tájékoztatás a kiadott közösségi engedélyek és hiteles másolatok számáról,

d) az elvégzett közúti és telephelyi ellenőrzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatások.

15. Statisztikákat készít az alábbi területeken:

a) a CEMT Titkárság részére a kiadott engedélyekről és azok használatáról,

b) az OSAP keretében meghatározott statisztikák elkészítése,

c) egyéb a Hivatal számára előírt statisztikai kimutatások készítése.

16. Ügyfelek kérelmére, illetve személyes megkeresésre levélben, a szakterületet érintő szakmai tájékoztatókat készít.

17. A Hatóság és a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek első fokú feladatellátásához a forgalmi területre eső tevékenység végzésére jogosító nyomtatványokat elkészítteti, átadja.

18. Kérelemre elvégzi a tachográfgyártók hazai képviselőjének elismerését.

2.7.2. Jármű Főosztály

2.7.2.1. Műszaki Engedélyezési Osztály

1. Országos illetékességű első fokú hatóságként jár el az engedélyezési körébe tartozó közúti járművek – ideértve a trolibuszokat is – járműalkatrészek és tartozékok típus-jóváhagyási, gyártási, sorozatátalakítási, minősítési és forgalmazási engedélyezésében, továbbá az ENSZ-EGB és az uniós előírások alapján kiadott jóváhagyások és belföldi minősítések ellenőrzése ügyeiben. Feladata a trolibuszok közlekedésbiztonsági ellenőrzése, egyedi átalakításának, forgalomba helyezésének engedélyezése, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata.

2. Feladata továbbá a hazai előírások és nemzetközi egyezmények (ATP) hatálya alá tartozó különleges szállítási feladatot ellátó közúti járművek engedélyezése, illetve EU-előírások szerint a hazai jogszabály meghatározott részei alól történő felmentések megadása, valamint pótlólagos követelmények meghatározása az érintett járművek forgalomba helyezésének engedélyezéséhez.

3. A közúti közlekedésről szóló törvény és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet szerinti típusvizsgáló tevékenységének engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök ellátása, és a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerződés megkötése. Feladata továbbá a trolibuszok tekintetében a vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgáló állomás tevékenységének ellenőrzése.

4. Elektronikus informatikai rendszer alkalmazásával végzi az új közúti járművek műszaki vizsga nélküli forgalomba helyezésének engedélyezését és az ehhez kapcsolódó importőri ellenőrzési feladatokat.

5. Országos szinten készíti a jogszabályokban rögzített közúti járművekkel kapcsolatos statisztikákat és az EU részére küldendő kimutatásokat (CO2-kibocsátás, fogyasztási adatok stb.).

2.7.2.2. Forgalmi Engedélyezési Osztály

1. Első fokú országos illetékességű hatóságként jár el a jogszabályban megjelölt nemzetközi személy- és áruszállítási engedélyezési és az ehhez kapcsolódó ellenőrzési ügyekben, valamint a radioaktív anyagok fuvarozásának engedélyezési eljárásában, illetve ügyfélszolgálati és ehhez kapcsolódóan pénzkezelési feladatokat végez.

2.7.3. Képzési és Vizsgáztatási Főosztály

A főosztály stratégiai feladatai:

a) a szakterületet érintő jogszabályokra, jogszabály módosításokra vonatkozó javaslattétel, a változtatások előkészítése, véleményezése;

b) a felügyeletet ellátó minisztérium által átruházott feladat- és hatáskörnek megfelelően, részvétel az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányítása, a közlekedést érintő ifjúságpolitikai és közművelődési feladatok ellátása, a középfokú közlekedési szakképzés szakmai irányítása, fejlesztése, a felnőttképzéssel összefüggő tevékenységek, valamint az EU-tagsággal összefüggő közlekedési szakképzési feladatok ellátása területén;

c) kezdeményezi, irányítja és koordinálja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és vizsgáztatásának szakmai, tartalmi és módszertani fejlesztését.

2.7.3.1. Vizsgafelügyeleti Osztály

1. Az osztály feladatai:

a) elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének tanterveit és egyéb szakanyagokat, valamint az előbbiekre és a vizsgáztatásra vonatkozó szabályzatokat (felmentések feltételeit);

b) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását;

c) kivizsgálja a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásával kapcsolatos panasz ügyeket és intézkedési javaslatot tesz;

d) meghatározza a vizsgafeladatokat (kérdésbankok, tesztlapok, értékelő sablonok, elméleti és gyakorlati vizsgatételek stb.), szakmailag irányítja a számítógépes vizsgáztatást, karbantartja a számítógépes vizsga kérdésbankot;

e) meghatározza a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének és vizsgáztatásának tansegédleteit;

f) engedélyezi a vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenységet, vezeti a vizsgabiztosi, iskolavezetői és a szakoktatói névjegyzéket;

g) elkészíti a képzés- és vizsgafelügyelet tartalmi meghatározását és fejlesztését;

h) ellátja a települések közúti járművezetői forgalmi vizsgahellyé nyilvánítását, vizsgaútvonalak, vizsgatermek, vizsgapályák alkalmassá nyilvánítását; a vizsgahelyszínek tárgyi feltételeinek előzetes engedélyezését;

i) vezeti a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékét.

2.7.3.2. Szaktanfolyami Osztály

1. Az osztály feladatai:

a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének engedélyezése;

b) gyűjti és címjegyzékbe rendezi az érvényes képzési engedélyeket;

c) felügyeli és ellenőrzi a közúti közlekedési szakemberek képzését, továbbképzését;

d) végzi és megszervezi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását;

e) elkészíti, kiadja, cseréli, pótolja, honosítja a hatáskörébe tartozó képesítő vizsgák, képesítések bizonylatait (okmányait);

f) elbírálja a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban a képzés, illetve a vizsga alóli felmentési kérelmeket;

g) végzi a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásával kapcsolatban a vizsgaszervezési megbízások kiadását, illetve visszavonását;

h) végzi a közúti közlekedési szakterülettel kapcsolatos OKJ-vizsgák szervezését;

i) ellátja a feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket, és az egyedi ügyek elbírálását;

j) ellátja az osztály ügyfélfogadási feladatait;

k) működteti a tesztlapraktárt és a tansegédletraktárt;

l) végzi a feladatot ellátó szervezeti egységek nyomtatványokkal, vizsgaanyagokkal (szóbeli és gyakorlati tételek, tesztlapok, értékelő sablonok) történő ellátását;

m) kivizsgálja a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos panaszügyeket és intézkedési javaslatot tesz.

2.7.4. Pályaalkalmasság Vizsgálati Főosztály

1. Országos illetékességű első fokú hatóságként jár el a jogszabályban megjelölt előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmasság-vizsgálati ügyekben.

2. Részt vesz a pályaalkalmassági vizsgálatok általános feladatainak megvalósításában.

3. Teljesíti a hatáskörébe tartozó bírósági, ügyészségi, rendőrségi megkereséseket.

4. Irányítja és ellenőrzi a pályaalkalmassági vizsgálatokba – jogszabály alapján – bevont egységek munkáját.

5. Szakhatósági véleményt ad a tevékenységi körét érintő ügyekben.

6. A főosztály stratégiai feladatai:

a) a szakterületet érintő jogszabályokra, jogszabály-módosításokra vonatkozó javaslattétel, a változtatások előkészítése, véleményezése;

b) elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a pályaalkalmasság-vizsgálatok rendjéről szóló hatósági szabályzatokat.

7. A főosztály módszertani feladatai:

a) az első- és másodfokú határozatokra is kiterjedően működteti a pályaalkalmassági határozatok nyilvántartási rendszerét és karbantartja azt;

b) feldolgozza, minősíti és elemzi a vizsgálati eredményeket, összegzi a tapasztalatokat, majd ennek alapján javaslatot tesz a vizsgálati módszerek, illetve a jogszabály módosítására. Szakvéleményt/szakhatósági véleményt ad a tevékenységi körét érintő ügyekben, és részt vesz a pályaalkalmassági vizsgálatok általános feladatainak megvalósításában;

c) a hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyedi ügyekben együttműködik az ORFK Igazgatás- és Közlekedésrendészeti szerveivel, valamint a közlekedési igazgatási hatósággal és a közlekedési hatóság képzés- és vizsgafelügyeleti szerveivel;

d) az első fokú hatósági tevékenységhez napi rendszerességgel kapcsolódó módszertani feladatok elvégzése, különös tekintettel az első és másodfokon is működtetett ART2020 vizsgáló berendezés napi kalibrációjára, e berendezés belső hálózatának napi működtetésére, esetenkénti hiba elhárítására, a vizsgáló berendezések fizikai szintű napi karbantartására, esetenkénti javítására.

2.7.4.1. Előzetes Alkalmasságvizsgálati Osztály

1. Feladata az előzetes pszichológiai alkalmasságvizsgálati eljárás lefolytatása.

2. Elvégzi a hatáskörébe tartozó hatósági eljárással kapcsolatos adminisztrációs, számlázási, irattározási és adatkezelési feladatokat.

2.7.4.2. Rendkívüli Alkalmasságvizsgálati Osztály

1. Feladata a rendkívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálati eljárás lefolytatása.

2. Elvégzi a hatáskörébe tartozó hatósági eljárással kapcsolatos adminisztrációs, számlázási, irattározási és adatkezelési feladatokat.

2.7.4.3. Időszakos Alkalmasságvizsgálati Osztály

1. Feladata az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálati eljárás lefolytatása.

2. Elvégzi a hatáskörébe tartozó hatósági eljárással kapcsolatos adminisztrációs, számlázási, irattározási és adatkezelési feladatokat.

2.8.⁴⁰ Légügyi Hivatal

2.8.1. Elnökhelyettesi Szervezési Osztály

Az osztály feladatai:

1. Ellátja az elnökhelyettes levelezésével és egyéb adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat.

2. Szervezi, előkészíti és egyezteti az elnökhelyettesi programokat.

3. Szervező munkájával támogatja a hivatal munkatársai által szervezett tárgyalások, továbbképzések sikeres lebonyolítását (tárgyaló igénylések kezelése, tárgyalók előkészítése stb.).

4. A PR és Kommunikációs Osztállyal együttműködve felügyeli a Légügyi Hivatal honlapján lévő tartalmakat, adatszolgáltatást, szervezi a frissítéseket.

5. Felügyeli a munkaeszközök állapotát, szervezi a hibák elhárítását, a munkaeszközök cseréjét, javítását, karbantartását.

6. Szervezi a Légügyi Hivatal munkatársak ellátmányának (formaruha, azonosító kártya, repülőtéri belépőkártyák stb.) kiadását.

7. Szervezi az azonosító kártyás objektumokba történő belépéseket (állandó vagy eseti engedélyek).

8. Az elnökhelyettes kijelölése alapján szervezi a vezetők nemzetközi szintű, társhatóságokkal fenntartott kapcsolatait.

9. Összeállítja a sajtó képviselőinek kérdéseire adandó válaszokat, továbbá jóváhagyásra felterjeszti azokat.

10. Elvégzi a Légügyi Hivatal titkos ügyiratkezelésével, munka- és tűzvédelmi szabályokkal kapcsolatos feladatokat, folyamatosan figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

11. Felügyeli a Légügyi Hivatal munkatársainak nyilvános szerepléseit az elektronikus és nyomtatott médiában, erről előzetes információval látja ez az NKH PR és Kommunikációs Osztályát, illetve jelentést készít róla.

12. Közreműködik a Légügyi Hivatalt érintő humánerőforrással kapcsolatos feladatok végzésében.

2.8.2. Légijogi Osztály

Az osztály feladatai:

1. A jog eszközeivel segíti a Légügyi Hivatal és szervezeti egységei eredményességét, a jogszerű közigazgatási hatósági tevékenység ellátását, közreműködik a törvényesség biztosításában, segítséget nyújt a jogok érvényesítéséhez és a kötelezettségek teljesítéséhez.

2. Felterjeszti az első fokú döntések elleni fellebbezéseket.

3. Felterjeszti az állami célú légi közlekedéssel kapcsolatos első fokú döntések elleni fellebbezéseket a honvédelmi miniszterhez.

4. Támogatást ad a főosztályvezetők és osztályvezetők kérésére a hatósági eljárásokban, különös tekintettel az engedélyezésre és az ellenőrzésre.

5. A Légügyi Hivatalon belül koordinálja, illetve ellátja a hatáskörébe tartozó jogszabály előkészítő feladatokat, véleményezi a jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a megfelelő szakmai osztállyal együttműködve.

6. Az állami célú légi közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok vonatkozásában ellátja az előkészítő feladatokat, véleményezi a jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére a megfelelő szakmai osztállyal együttműködve.

7. Elkészíti a belső irányítás azon jogi eszközeit, illetve módosításait, amivel a légügyi elnökhelyettes megbízza.

8. Közreműködik – a külön szabályzatban foglaltak szerint – a közérdekű bejelentések és panaszügyek kivizsgálásában, javaslatot tesz az esetleg szükségessé váló intézkedések megtételére.

9. Lefolytatja az utaspanaszokkal kapcsolatos eljárásokat.

10. Lefolytatja a légi közlekedési szakértői engedélyezési eljárást.

11. A feladatkörébe tartozó ügyekben lefolytatja és koordinálja a hatósági ellenőrzéseket.

12. Ellátja a Légügyi Hivatal ügyfélszolgálati és az ügyviteli feladatait.

13. Támogatást nyújt a Légügyi Hivatal titkos ügyiratkezelésével kapcsolatos iratkezelői feladatok ellátásában.

14. Nyilvántartja a Légügyi Hivatal által kivetett bírságokat, intézkedik a jogerős bírságok végrehajtása iránt.

15. A Jogi Főosztállyal egyeztetve eljár a nem fellebbezhető első fokú határozatok ellen benyújtott keresetek bírósági felülvizsgálatában.

16. Közreműködik a Hatóság holnapjának alakításában.

17. Közreműködik az uniós tagsággal járó kötelezettségekből, kétoldalú együttműködési megállapodásokból, valamint nemzetközi szakmai szervezetekben történő részvételből fakadó feladatok ellátásában.

18. A szakterületekkel együttműködve hatáskörében javaslatot tesz új kapcsolatfelvételekre, figyelemmel kíséri a kapcsolatok alakulását és részt vesz azok továbbfejlesztésében.

19. Részt vesz a polgári és állami légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

20. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

21. Szakértői szinten részt vesz a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Légijogi Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.3. Repülésbiztonsági Osztály

Az Osztály feladatai:

1. A polgári légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás indítása esetén a vizsgálat lefolytatása.

2. Az állami légi járművekkel előforduló légi közlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása.

3. Repülőbaleseti készenléti szolgálat fenntartása.

4. Repülésbiztonsági szervezetek kézikönyveinek jóváhagyása, végrehajtásuk ellenőrzése.

5. Repülésbiztonsági szolgálatok (főnökségek) szakmai tevékenységének, az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatok működésének hatósági felügyelete.

6. Repülésbiztonsági ellenőrzések végrehajtása, koordinálása.

7. Szakmai vizsgálat során hozott biztonsági ajánlások nyilvántartása, kezelése.

8. A repülésbiztonsági ellenőrzések és a szakmai kivizsgálások eredményeire, ajánlásaira alapozott hatósági intézkedések kibocsátása, ezekről az elöljáró és a szakmai felügyeletet ellátó szervezetek tájékoztatása.

9. Repülésbiztonság-irányítási Rendszer (SMS) elfogadása, működésének rendszeres ellenőrzése.

10. A szakmai kivizsgálást végző szervezettel történő kapcsolattartás.

11. A repülésbiztonság körébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

12. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

13. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Repülésbiztonsági Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.4. Koordinációs Osztály

Az osztály feladatai:

1. Ellátja a Légügyi Hivatal kiemelt – több szakterületet érintő – feladatainak egyeztetését, ezekről összefoglaló, döntés-előkészítő jelentéseket készít.

2. Megszervezi az elnökhelyettesi értekezleteket, összegyűjti az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket és szétosztja azokat a résztvevők között. Elkészíti az emlékeztetőket, számon tartja az értekezleten megállapított határidőket és intézkedik a visszacsatolásokról.

3. A szakmai területekről bekért adatok, illetve a korábbi tapasztalatok elemzése alapján összeállítja a Légügyi Hivatal részéről a Központ által előírt terveket és azok teljesítéséről szóló beszámolókat (éves munkaterv, beszerzései és fogadási tervek, képzései és továbbképzési tervek, kiutazási tervek, egyéb központilag előírt jelentések).

4. Folyamatosan ellenőrzi a kiutazási tervekben szereplő tételek teljesülését, vizsgálja a tervben feltüntetett külföldi utakról készült útijelentéseket, gondoskodik azok továbbításáról.

5. Az elnökhelyettes kijelölése alapján részt vesz a társszervezetek és partnerek által szervezett szakmai, szakértői munkabizottságok munkájában, szükség esetén az elnökhelyettes útján kezdeményezi azokat, és koordinálja a szervezést.

6. A Légügyi Hivatal tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében – a vezetőkkel való egyeztetést követően – javaslatokat tesz az egyes munkafolyamatok átszervezésére.

7. Kidolgozza és karbantartja a Légügyi Hivatalt érintő rendkívüli események kezelésére vonatkozó intézkedési és kommunikációs terveket, riasztási láncot, gondoskodik a teendők logisztikai hátteréről, az EDR rádiók szabályszerű használatáról.

8. Összeállítja a Légügyi Hivatal belső képzési tervét, tréningeket szervez az új belépő munkatársak számára és lebonyolítja azokat.

9. Koordinálja a társhatóságokkal való kapcsolattartást.

10. A Központtól, Minisztériumoktól érkező megkereséseket koordinálja, és a választervezeteket egyezteti a szakmai osztályokkal.

2.8.5. Felügyeleti Főosztály

2.8.5.1. Üzembentartási Osztály

Az osztály feladatai:

1. Légi jármű üzemben tartási engedélyhez szükséges feltételek vizsgálata, engedélyek kiadása, nyilvántartása.

2. Légi közlekedési, valamint a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységek engedélyezése.

3. Légitársasági üzletszabályzat és módosításának vizsgálata.

4. Feladatkörébe tartozó, tevékenységekre vonatkozó kiképzési és átképzési tervek vizsgálata.

5. Légi jármű üzembentartók minőségügyi rendszerének, illetve a minőségügyi vezetők jóváhagyása.

6. Légi jármű üzembentartási engedélyek, üzembentartó, üzemeltető szervezetek hatósági felügyelete.

7. Légi közlekedési, valamint a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységek hatósági felügyelete.

8. Feladatkörébe tartozó tevékenységekre vonatkozó képzések és átképzések felügyelete.

9. Feladatkörébe tartozó hatósági felügyeleti auditok szervezése, végrehajtása.

10. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

11. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

12. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, az Üzembentartási Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.5.2. Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály

Az osztály feladatai:

1. Polgári légi járművek hazai és külföldön történő gyártása, javítása, átalakítása, karbantartása, üzemeltetése elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata.

2. Légi jármű Típusalkalmassági Bizonyítvány kiadásához szükséges típusalkalmassági vizsgálatok elvégzése, a Légi jármű Típusalkalmassági Bizonyítvány kiadása.

3. Légi jármű Lajstromozási Bizonyítvány kiadásával, Légi járművek Lajstromból való törlésével, nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, illetve az ahhoz szükséges vizsgálatok elvégzése.

4. Magyarország Állami Légi jármű Lajstroma vezetése.

5. A lajstromozásra nem kötelezett légi járművek nyilvántartásának vezetése.

6. Légi jármű Légialkalmassági Bizonyítvány kiadása, módosítása, korlátozása, visszavonása, felfüggesztése.

7. Légi jármű Légialkalmassági Felülvizsgálati Bizonyítvány kiadása, érvényesség meghosszabbítása, korlátozása, visszavonása, felfüggesztése.

8. Légi jármű Zajbizonyítvány kiadásához szükséges vizsgálatok elvégzése, annak kiadása.

9. Polgári légi jármű típusleírása, karbantartási és javítási utasítása meglétének és megfelelőségének vizsgálata, az alkalmazás ellenőrzése.

10. Polgári légi jármű élettartam, üzemidő engedélyezéséhez szükséges vizsgálatok elvégzése, engedélyezése.

11. A polgári légi járművek légialkalmasságát érintő légialkalmassági határozatok kezelése.

12. Polgári légi járművek egyszeri átrepülési, kísérleti és próbarepülési engedélyének megadásához szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálata.

13. Feladatkörében a légi járművek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos üzemeltetői eljárások figyelemmel kísérése és ellenőrzése, vizsgálatok elvégzése.

14. Karbantartó szervezetek engedélyezése és felügyelete.

15. Javító szervezetek engedélyezése és felügyelete.

16. Szakszolgálati engedélyhez kötött műszaki tevékenységekre vonatkozó képzési tervek végrehajtásának ellenőrzése.

17. Részvétel a feladatkörébe tartozó légi közlekedést érintő jogszabályokra, jogszabályok módosítására vonatkozó szakmai tervezetek kidolgozásában.

18. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

19. Jelzálog bejegyzési, törlési, módosítási eljárások lefolytatása.

20. Légi járművek kormányzati szállítások előtti minősítése.

21. Kormányzati szállítások végrehajtása előtt a műszaki szakszemélyzet szakszolgálati engedély érvényességének ellenőrzése.

22. Részvétel a polgári légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

23. Az Lt. 3/C. § (1) bekezdésében meghatározott légialkalmassági határozat kibocsátása.

24. Folyamatos légialkalmassági irányító szervezetek (Part-M) engedélyezése és felügyelete.

25. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

26. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.5.3. Repülésvédelmi Osztály

Az osztály feladatai:

1. A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete 9. cikkében meghatározott Felelős Hatóságként a rendelet 4. cikkében említett közös alapkövetelmények végrehajtásának összehangolása és figyelemmel kísérése.

2. Légiközlekedés-védelmi programok, védelmi minőségbiztosítási és védelmi képzési programok, tematikák jóváhagyása és betartásuk ellenőrzése.

3. A 300/2008/EK rendelet II. sz. mellékletének megfelelően nemzeti légiközlekedés-védelmi megfelelőségellenőrzések végrehajtása.

4. A nemzeti légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrök tevékenységének felügyelete és irányítása.

5. Azonnali intézkedések bevezetése a légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási ellenőrzések alapján feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.

6. A légi közlekedés védelmét közvetlenül veszélyeztető szervezetek és személyek – légi közlekedési tevékenység ellátásához szükséges – engedélyének felfüggesztésével, korlátozásával vagy visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatása.

7. A légi közlekedés-védelmi berendezések üzembe helyezésének jóváhagyása.

8. Légiközlekedés-védelmi tisztek kijelölésének jóváhagyása, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

9. Légiközlekedés-védelmi oktatók engedélyezése, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

10. Légiközlekedés-védelmi oktatások, konferenciák szervezése.

11. Légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítő eljárás lefolytatása.

12. A Légügyi Hivatal kormánytisztviselőinek és egyéb munkavállalóinak légiközlekedés-védelmi tudatossági képzése, repülőtéri belépőkártyáinak, parkolási engedélyeinek ügyintézése.

13. A meghatalmazott ügynök, az ismert feladó, a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának minősítése, tevékenységük felügyelete, adataik feltöltése a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2010. március 4-i 185/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 185/2010/EU rendelet) melléklete alapján létrehozott adatbázisba.

14. A nemzetközi dokumentumok továbbítása a légi közlekedés védelmében közreműködő szervezeteknek és a végrehajtó területeknek.

15. Légiközlekedés-védelmi események közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálata.

16. A légiközlekedés-védelmi intézkedések és eljárások elemzése, vizsgálata, javaslatok megtétele az ismételt előfordulás megelőzése és a hiányosságok megszüntetése érdekében.

17. A légi közlekedés védelmében együttműködő hatóságok megfelelő tájékoztatása a feladatai ellátása során keletkező információkkal kapcsolatban.

18. A 300/2008/EK rendeletben említett közös alapkövetelményeknél szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelése és az Európai Unió Bizottságának tájékoztatása a közlekedésért felelős miniszter útján.

19. Légiközlekedés-védelmi személyek tanúsítása, illetve a tanúsítás harmadik félnek történő engedélyezése, vizsgáztatásukban való részvétel.

20. A légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról szóló, a Bizottság 72/2010/EU rendelete alapján a Bizottság által végzett ellenőrzések eredményeiről készített jelentés értékelése, annak a közlekedésért felelős miniszter részére történő megküldése.

21. A közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, a Bizottság 185/2010/EU rendelete mellékletének 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártyának kiadása, vagy kiadásának engedélyezése.

22. Nemzeti légiközlekedés-védelmi határozat kiadása a 300/2008/EK rendelet 18. cikk a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló 2010/774/EU bizottsági határozat végrehajtására vonatkozóan.

23. A légi közlekedési hatóság képviselete a repülőterek Repülőtéri Védelmi Bizottságában, légiközlekedés-védelmi és kényszerhelyzeti gyakorlatokban való részvétel.

24. A légiközlekedés-védelmi hatósági felügyelet és a légiközlekedés-védelmi ellenőrzés ellátására jogosult személyek részére országos jogosítású személyazonosító kártya kiadása.

25. Repülőterek szigorított védelmi területére történő belépés során meghatározott személyek vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés, vagy a védelmi ellenőrzés alóli teljes vagy részleges felmentés megadása.

26. Részvétel a feladatkörébe tartozó légi közlekedést érintő jogszabályokra, jogszabályok módosítására vonatkozó szakmai tervezetek kidolgozásában.

27. A feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi dokumentációk és uniós jogszabályok tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása, javaslattétel.

28. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

29. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Repülésvédelmi Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.5.4. Földi Ellenőrzési Osztály

Az osztály feladatai:

1. A Magyarország Állami Légi jármű Lajstromába bejegyzett légi járművek ellenőrzésének végrehajtása (ACAM).

2. A hatóság által felügyelt üzembentartók üzembentartásában lévő légijárműveken forgalmi ellenőrzések végrehajtása (SANA).

3. A hatóság által felügyelt üzembentartók üzembentartásában lévő légijárművein külföldön végrehajtott ellenőrzések esetében visszaellenőrzés, nyilvántartás, koordinálás.

4. A SAFA, SACA programokkal összefüggő, kölcsönös információcsere biztosítása.

5. A SAFA, SACA programok EASA útmutatások szerinti szakmai szintű nemzeti koordinálása.

6. EASA szabványosítási ellenőrzésekben való közreműködés.

7. SAFA adatbázis kezelés, nyilvántartás.

8. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

9. Földi kiszolgálási tevékenységi engedélyhez szükséges feltételek vizsgálata, engedélyek kiadása, nyilvántartása.

10. Feladatkörébe tartozó tevékenységekre vonatkozó képzések és átképzések felügyelete.

11. Feladatkörébe tartozó hatósági felügyeleti auditok szervezése, végrehajtása.

12. Veszélyes áruk szállításához szükséges feltételek vizsgálata.

13. Részvétel a polgári légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

14. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

15. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, az osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.6. Szakszolgálati Főosztály

2.8.6.1. Repülőegészségügyi Osztály

Az osztály feladatai:

1. A szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezettek (és jelöltek) orvosi minősítése a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok alapján.

2. A szakorvosi vizsgálatok koordinálása, a repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végzők szakfelügyelete.

3. A repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végző orvosok és vizsgáló helyek, továbbá repülési szervezetek tevékenységének hatósági felügyelete.

4. Légi közlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás keretében meghatározott repülőorvosi vizsgálatok szervezése, irányítása és koordinálása.

5. Javaslatok kidolgozása a polgári repülő-egészségügyi szabályzatokra, szervezetekre és azok tevékenységének korszerűsítésére.

6. A Hivatal képviselete a polgári repülés nemzetközi és hazai repülő-egészségügyi szervezeteiben.

7. Együttműködés a nemzetközi repülő-egészségügyi szervezetekkel és a hazai társhatóságokkal.

8. A szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos képzési, kiképzési és továbbképzési oktatási tervek repülőegészségüggyel, valamint emberi tényezővel foglalkozó fejezeteinek ellenőrzése.

9. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

10. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

11. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a repülőegészségügyi osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.6.2. Képzési Engedélyezési Osztály

Az osztály feladatai:

1. A polgári célú légi jármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők képzéséhez szükséges képzési tervek elbírálása, valamint a szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyása.

2. A polgári célú légi jármű hajózó személyzet szakszolgálati engedélyével kapcsolatos képzés, továbbképzés személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata, az oktatási rend és az oktatást végző szervezetek alkalmassági feltételeinek vizsgálata, a képzési szervezet engedélyezése, az oktatás, képzés ellenőrzése.

3. Szakszolgálati engedélyhez kötött műszaki tevékenységekre vonatkozó képzési tervek vizsgálata, a tárgyi és személyi feltételek, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzése.

4. Karbantartás-oktató szervezetek engedélyezése és felügyelete.

5. A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet képzési szervezetének engedélyezése.

6. Repülésüzemi tiszt képzésének engedélyezése.

7. A légi közlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyéhez szükséges nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezetek engedélyezése, folyamatos felügyelete, legalább évi egy alkalommal történő helyszíni ellenőrzése.

8. Részvétel a feladatkörébe tartozó légi közlekedést érintő jogszabályokra, jogszabályok módosítására vonatkozó szakmai tervezetek kidolgozásában.

9. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

10. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Képzési Engedélyezési Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.6.3. Szakszolgálati Engedélyezési Osztály

Az osztály feladatai:

1. A polgári célú légi jármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők szakszolgálati engedélyének kiadása, meghosszabbítása, kiterjesztése és szakszolgálati engedélyeinek nyilvántartása.

2. Polgári légi jármű karbantartó szakszolgálati engedélyek kiadása és nyilvántartása.

3. A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének kiadása, meghosszabbítása és nyilvántartása.

4. Repülésüzemi tiszt szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek kiadása és nyilvántartása.

5. Szakszolgálati engedélyek felfüggesztésével, visszavonásával kapcsolatos eljárások lefolytatása.

6. Részvétel a feladatkörébe tartozó légi közlekedést érintő jogszabályokra, jogszabályok módosítására vonatkozó szakmai tervezetek kidolgozásában.

7. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

8. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

9. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Szakszolgálati Engedélyezési Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.6.4. Repülésellenőrzési és Vizsgáztatási Osztály

Az osztály feladatai:

1. A polgári célú légi jármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez és helyreállításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatása.

2. A polgári célú légi jármű hajózó személyzet és légiutas-kísérők vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységének irányítása és hatósági ellenőrzése.

3. A polgári légi járművek típus- és légialkalmassági, valamint egyéb hatósági ellenőrző repülése.

4. Légi üzemeltetési utasítások, illetve azok módosításainak elbírálása, a légi jármű tényleges felszereltsége és az utasításokban foglaltak megegyezősége, valamint a tervezett repülésekre való alkalmasság megállapítása.

5. A repülések előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzése.

6. Látványosság célját szolgáló és egyéb különleges repülések végrehajtási feltételeinek vizsgálata, végrehajtásának ellenőrzése.

7. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

8. A kormányzati szállítások végrehajtása előtt a hajózó személyzet, illetve légiutas-kísérők szakszolgálati engedélyek érvényességének ellenőrzése.

9. Részvétel a polgári légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

10. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

11. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Repülésellenőrzési és Vizsgáztatási Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.7. Állami Légügyi Főosztály

2.8.7.1. Állami Légialkalmassági és Repülőműszaki Osztály

Az osztály feladatai:

1. Az állami légi járműnek a Magyar Állami Légi jármű Nyilvántartásba vétele.

2. Légijárművek törlése a Magyar Állami Légi jármű Nyilvántartásból.

3. Állami légi jármű, továbbá külön jogszabályban meghatározott légi közlekedéssel kapcsolatos eszközök típusalkalmassági bizonyítványának kiadása.

4. Állami légi jármű légialkalmassági bizonyítványának kiadása.

5. Az állami légi járművek és egyes légi közlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásának, javításának, karbantartásának engedélyezése.

6. Az állami légi járművön történő változtatások (modifikációk) jóváhagyása.

7. A légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba vagy műszaki célú repülés engedélyezése.

8. Az állami repülőműszaki szakszemélyzet elméleti és gyakorlati vizsgáztatása, a szakszolgálati engedélyek kiadása, érvényességének kiterjesztése, illetve meghosszabbítása.

9. Az állami célú légi közlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyása, a repülőműszaki képzést folytató szervezetek, intézmények hatósági felügyelete.

10. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

11. Részvétel az állami légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

12. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, az Állami Légialkalmassági és Repülőműszaki Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.7.2. Állami Repülési Osztály

Az osztály feladatai:

1. Az állami célú légi közlekedési hajózó szakszemélyzetek szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez és helyreállításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatása, továbbá a szakszolgálati engedélyek kiadása és nyilvántartása.

2. Az állami célú légi közlekedési szakszemélyzetek képzéséhez szükséges kiképzési tervek elbírálása, valamint a szakszolgálati vizsgáztatásra előkészítő tanfolyamok tematikájának jóváhagyása.

3. Az állami célú légi közlekedési szakszemélyzetek szakszolgálati engedéllyel kapcsolatos kiképzés, továbbképzés személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata, az oktatási rend és az oktatást végző szervezetek alkalmassági feltételeinek vizsgálata, az oktatás, képzés időszakos ellenőrzése.

4. Az állami célú légi közlekedésben a Hivatal által vizsgáztatásra felhatalmazott személyek vizsgáztató tevékenységének irányítása és hatósági ellenőrzése.

5. Az állami légi járművek típus- és légialkalmassági, valamint egyéb hatósági ellenőrző berepülése.

6. Légiüzemeltetési utasítások, illetve azok módosításainak elbírálása, a légi jármű tényleges felszereltsége és az utasításokban foglaltak megegyezősége, valamint a tervezett repülésekre való alkalmasság megállapítása.

7. Az állami célú repülések előkészítésének és végrehajtásának ellenőrzése.

8. Nyilvános repülőrendezvény engedélyezése, végrehajtásának ellenőrzése.

9. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

10. A légi kutató-mentő szolgálat felkészítésének és alkalmazásának hatósági felügyelete.

11. A fedélzeti azonosító jel használatának engedélyezése.

12. Az állami légi jármű polgári célú igénybevételének engedélyezése.

13. Az állami célú légi közlekedés szakszemélyzete szakszolgálati engedélyei megszerzéséhez előírt egészségi alkalmasság hatósági minősítése, nyilvántartása.

14. Nyilvántartás vezetése az állami célú repülés szakszemélyzeteinek alapellátását végző egészségügyi szolgálatok adatszolgáltatása alapján.

15. Javaslatok kidolgozása az állami légi közlekedést érintő repülő-egészségügyi szabályzatokra, szervezetekre és azok tevékenységének korszerűsítésére.

16. Részvétel az állami légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

17. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, az Állami Repülési Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.7.3. Állami Légiforgalmi és Repülőtéri Osztály

Az osztály feladatai:

1. Állami repülések céljára szolgáló repülőtér engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása.

2. Állami repülések céljára szolgáló repülőtér szemléivel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása.

3. Állami repülések céljára szolgáló repülőtér repülőtérrendjének jóváhagyása.

4. Állami repülések céljára szolgáló repülőtérhez kapcsolódó zajgátló védőövezetek kijelölése.

5. Az állami repülések céljára szolgáló repülőtérhez kapcsolódó zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítás eredményének ellenőrzése, indokolt esetben az övezethatárok jogszabály által meghatározott számítási pontjától való eltérés engedélyezése.

6. A Hivatalhoz érkező, állami célú légi közlekedésből eredő zajpanaszok kivizsgálása.

7. Az állami célú légi közlekedés környezetterhelő hatásainak mérséklésére irányuló feladatok ellátása.

8. Az állami repülések céljára szolgáló repülőtér vagy az állami célú légi közlekedéssel összefüggő berendezések meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítményterv jóváhagyása, településrendezési tervekkel és építményekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.

9. Részvétel az állami légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

10. Állami légi közlekedéssel kapcsolatos földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.

11. Az állami repülések céljára szolgáló légiforgalmi földi berendezések üzemben tartásának engedélyezése, az üzemben tartás szakmai szabályai betartásának időszakos ellenőrzése.

12. Az állami repülésmeteorológiai szolgálatok, szolgáltatások ellenőrzése és felügyelete.

13. Az állami repülésmeteorológiai tárgyú képzési tervek jóváhagyása, részvétel a vizsgáztatásban.

14. Az állami szakszolgálati engedélyekhez kapcsolódó repülésmeteorológiai feladatok végzése.

15. Repülésmeteorológiai fejlesztések, korszerűsítések megvalósításának ellenőrzése, az engedélyeztetési eljárások lefolytatása.

16. Katonai légiforgalmi tájékoztató kiadvány frissítéseinek felügyelete, módosításainak jóváhagyása.

17. Az LSSIP összeállítása az EUROCONTROL ESSIP dokumentum alapján.

18. Részvétel Magyarország légtérstruktúrájának kialakításában, folyamatos korszerűsítésében, illetve a légtér felhasználásának és igénybevételi rendjének kidolgozásában.

19. Részvétel a korlátozott, az időszakosan korlátozott és veszélyes légterek, a katonai ellenőrzött légterek és a légi útvonalak kijelölésében.

20. A légtér eseti célú igénybevételével kapcsolatos közigazgatási eljárások lefolytatása.

21. Külföldi állami légijárművek be- és átrepüléseivel kapcsolatos hozzájárulások kiadása.

22. A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó légiforgalmi szakszemélyzet képzési terveinek jóváhagyása.

23. Katonai légiforgalmi szolgálatok által kötött együttműködési megállapodások (LoA) jóváhagyása.

23. Az állami célú légi közlekedést szolgáló földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.

24. Az állami légiforgalmi berendezés létesítéséhez, üzemben tartásához, korszerűsítéséhez, cseréjéhez és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása.

25. Állami célú légiforgalmi szakszemélyzet képzési terveinek jóváhagyása.

26. Állami célú légiforgalmi szolgálatok szakszemélyzete szakszolgálati engedélyeinek kiadása, meghosszabbítása, véleményezése, valamint az ezzel kapcsolatos vizsgáztatás lefolytatása.

27. Településrendezési tervekkel és építményekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.

28. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

29. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, az Állami Légiforgalmi és Repülőtéri Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

2.8.8. NSA Főosztály

2.8.8.1. ANS Felügyeleti Osztály

1. A léginavigációs és polgári repülésmeteorológiai szolgáltatók tanúsítása és folyamatos felügyelete.

2. A léginavigációs szolgáltatók felügyelete során keletkezett dokumentumok kezelése, tárolása.

3. A léginavigációs szolgáltatók, az ATFM és az ASM repülésbiztonsági felügyelete.

4. Az 1034/2011/EU Rendeletben meghatározott repülésbiztonsági irányelv (Safety Directives) kiadása.

5. Eljárás kidolgozása a repülésbiztonsági szabályozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére.

6. A léginavigációs szolgáltatók által elért biztonsági szintek rendszeres figyelemmel kísérése és értékelése.

7. A tervezett, ATM-et érintő változtatásokra vonatkozó felülvizsgálati eljárás lefolytatása.

8. Az 549/2004/EK és 550/2004/EK rendeletekben meghatározott éves repülésbiztonsági felügyeleti jelentés összeállítása.

9. Szoros együttműködés és információcsere más nemzeti felügyeleti hatóságokkal, a határokon átnyúló szolgálatokat vagy funkciókat ellátó valamennyi szervezet repülésbiztonsági felügyeletének biztosítása érdekében.

10. A teljesítményterveknek a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjén történő kidolgozása, valamint a teljesítménytervek és a teljesítménycélok felügyelete és ellenőrzése.

11. A funkcionális légtérblokk szintű teljesítmény tervek kidolgozásához szükséges szoros együttműködés létrehozása, és fenntartása a funkcionális légtérblokk más tagállamaival.

12. Közreműködés az LSSIP összeállításában az EUROCONTROL ESSIP dokumentum alapján.

13. A több tagállam felelősségi körébe tartozó légtérre kiterjedő funkcionális légtérblokkokban tevékenykedő szervezetek felügyeletéről szóló megállapodásokban foglaltak végrehajtása, módosítási javaslatok előkészítése.

14. Légiforgalmi szakszemélyzet képzését, valamint nyelvismereti vizsgáztatását végző szervezetek engedélyezése, tanúsítása, folyamatos felügyelete.

15. Részvétel a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyének kiadási eljárásában.

16. A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó légiforgalmi szakszemélyzet képzési terveinek jóváhagyása.

17. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

18. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, az osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

19. Polgári légi közlekedést szolgáló földi irányítástechnikai berendezések interoperabilitását szabályozó, a Bizottság 552/2004/EK rendeletében meghatározott követelmények és dokumentáció hatósági felügyelete, valamint vonatkozó eljárások lefolytatása.

20. Felügyeli a 73/2010/EK Rendelet alapján a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot (AIS) és az 552/2004/EK Rendelet szerinti AIS rendszereket.

21. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

22. Felügyeli a PAN-OPS szerinti eljárástervezés végrehajtását (érkezés – indulás, SID, STAR), valamint a kidolgozott eljárások validálását.

2.8.8.2. Légiforgalmi Osztály

Az osztály feladatai:

1. Magyarország kijelölt légtereinek igénybevételével kapcsolatos közigazgatási eljárások lefolytatása.

2. Hatósági engedélyhez kötött korlátozott légterek igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárások lefolytatása.

3. A külföldi állami légi járművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepülésének engedélyezése.

4. A veszélyes áruk és egyéb engedélyhez kötött légiszállítások engedélyezése.

5. Charterjáratok engedélyezése.

6. Magyarország légterében és repülőterein történő kereskedelmi repülésekhez szükséges légi közlekedési hatósági engedélyek kiadása.

7. Szakhatósági részvétel az eseti légterek kijelölésének eljárásában.

8. Menetrendek engedélyezésével kapcsolatos eljárások lefolytatása.

9. A kihasználatlan légi közlekedési joggal üzemeltethető légi útvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárások lefolytatása.

10. Részvétel Magyarország légtérstruktúrájának kialakításában, folyamatos korszerűsítésében, illetve a légtér felhasználásának és igénybevételi rendjének kidolgozásában.

11. Részvétel a korlátozott, az időszakosan korlátozott és veszélyes légterek, a katonai ellenőrzött légterek és a légi útvonalak kijelölésében.

12. Repülési eljárások engedélyezése.

13. Légiforgalmi tájékoztató kiadvány frissítéseinek felügyelete, módosítások előterjesztése, előterjesztett módosítások jóváhagyása.

14. Léginavigációs szakszemélyzetek munkahelyi vizsgájának a felügyelete.

15. Légiforgalmi szolgálatok közötti együttműködési megállapodások (LoA) jóváhagyása, illetve a megállapodások véleményezése és jóváhagyásra történő felterjesztése.

16. Polgári légi közlekedést szolgáló földi irányítástechnikai berendezésekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása.

17. Polgári légiforgalmi berendezés létesítéséhez, üzemben tartásához, korszerűsítéséhez, cseréjéhez és megszüntetéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása.

18. Polgári légi közlekedéssel kapcsolatos frekvenciagazdálkodási eljárás lefolytatása.

19. A léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló 68/2011. (XI. 30.) NFM rendeletben foglalt kódkiosztással kapcsolatos eljárás lefolytatása.

20. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

21. A funkcionális légtérblokk kialakításával, felügyeletével és működésével kapcsolatos tevékenységekben való részvétel.

2.8.8.3. Repülőtéri és Környezetvédelmi Osztály

Az osztály feladatai:

1. Repülőterek engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása.

2. Leszállóhelyek engedélyezése.

3. Repülőtérszemlékkel és repülőtér ellenőrzésekkel kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatása.

4. Repülőterek repülőtér rendjének jóváhagyása.

5. Kényszerhelyzeti tervek jóváhagyása.

6. Repülőterek díjszabályzatának jóváhagyása.

7. Repülőterekhez kapcsolódó zajgátló védőövezetek kijelölése.

8. A zajgátló védőövezetekre vonatkozó számítás eredményének ellenőrzése, indokolt esetben az övezethatárok jogszabály által meghatározott számítási pontjától való eltérés engedélyezése.

9. A Légügyi Hivatalhoz érkező zajpanaszok kivizsgálása.

10. A légi közlekedés környezetterhelő hatásainak mérséklésére irányuló feladatok ellátása.

11. Éjszakai hajtóműpróba engedélyezése.

12. A repülőterek vagy a légi közlekedéssel összefüggő berendezések meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítményterv jóváhagyása.

13. Településrendezési tervekkel és építményekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.

14. Ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitása esetén – a légi közlekedés biztonsági követelményeinek való megfelelés szakkérdésében – első fokú szakhatósági közigazgatási eljárás lefolytatása.

15. Részvétel a polgári légi járművekkel bekövetkezett légi közlekedési balesetek, repülőesemények, légi közlekedési rendellenességek szükség szerinti közigazgatási hatósági eljárás keretében történő vizsgálatában.

16. Feladatkörébe tartozó hazai, valamint nemzetközi jogszabályok és dokumentációk tervezetének véleményezése, állásfoglalás kialakítása.

17. A polgári repülésmeteorológiai szolgáltatást végzőkkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.

18. Az osztály feladatkörét érintő ügyekben bírságolási eljárást folytat le.

19. Szakértői szinten részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek által szervezett légi közlekedési rendezvényeken, a Polgári Repülőtéri és Környezetvédelmi Osztály feladatkörét érintő szakbizottságok ülésein.

I–V. számú melléklet⁴¹

1. függelék⁴²

Szervezeti ábrák

2. függelék⁴³

A Hatóság vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörei

Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az alábbi munkaköröket betöltő munkatársak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban: Vnyt.), valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási szabályok szerint, a Vnyt. melléklete szerinti adattartalommal kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről:

Munkaköri megnevezések	Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség (az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján)
	IGEN	NEM	Megjegyzés*
adminisztrátor		X
adóügyi referens		X
alágazati hatósági osztályvezető	X
alkalmazás támogatási osztályvezető	X
állami légügyi jogtanácsos	X
állami légügyi főosztályvezető	X
állami repülésbiztonsági szakreferens	X
állami repülési osztályvezető	X
állami légialkalmassági és repülőműszaki osztályvezető	X
állami légiforgalmi és repülőtéri osztályvezető	X
állami légiforgalmi irányító	X
általános elnökhelyettes	X
ANS felügyeleti osztályvezető	X
ATM felügyelő	X
avionikai mérnök	X
belső ellenőr	X
belső ellenőrzési főosztályvezető	X
bérszámfejtési osztályvezető	X
bérszámfejtési referens		X
bérszámfejtési munkatárs		X
biztonsági vezető	X
CNS felügyelő	X
dokumentációs munkatárs		X
EASA koordinátor	X
egészségügyi asszisztens		X
ellátási és logisztikai munkatárs		X
ellátási és logisztikai osztályvezető	X
ellátási és logisztikai referens	X
elnök	X
elnökhelyettesi szakmai referens	X
elnökhelyettesi szervezési osztályvezető	X
elnöki kabinetvezető	X
előzetes alkalmasságvizsgálati osztályvezető	X
engedélyezési és forgalomszabályozási osztályvezető	X
engedélyezési, jóváhagyási és ellenőrzési referens	X
építésügyi szakhatósági előadó	X
EU és nemzetközi kapcsolatok referens	X
felügyeleti főosztályvezető	X
fedélzeti mérnök	X
forgalmi engedélyezési osztályvezető	X
földi kiszolgálás felügyelő	X
gazdasági elnökhelyettes	X
gazdasági főosztályvezető	X
gépjármű-közlekedési engedélyezési és veszélyes áru referens	X
gépjármű ügyintéző		X
gépjármű üzemeltetési referens		X
gépkocsivezető		X
GH és SAFA osztályvezető	X
gondnoksági alkalmazott		X
hajóüzem-biztonsági és regiszteri osztályvezető	X
hajóüzem-biztonsági és regiszteri referens	X
hajózási engedélyezési és ellenőrzési osztályvezető	X
hajózási főosztályvezető	X
hajózási hatósági referens	X
hajózási képzés- és vizsgafelügyeleti osztályvezető	X
hajózási referens	X
hatósági ejtőernyős	X
hatósági légiforgalmi irányító	X
hatósági légijárművezető	X
hatósági referens	X
helikopter sárkány-hajtómű mérnök	X
hídügyi osztályvezető	X
hídügyi hatósági referens	X
humánpolitikai főosztályvezető-helyettes	X
humánpolitikai főosztályvezető	X
humánpolitikai referens		X
ICAO koordinátor	X
időszakos alkalmasságvizsgálati osztályvezető	X
igazgatási koordinátor	X
igazgatási ügyintéző	X
iktató		X
informatikai biztonsági referens	X
informatikai és piacfelügyeleti elnökhelyettes	X
informatikai főosztályvezető	X
informatikai referens	X
informatikus		X	Amennyiben javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett!
jármű forgalomba helyezési referens	X
jármű főosztályvezető	X
jármű módszertani főosztályvezető	X
jármű módszertani referens	X
jármű-forgalmi hatósági referens	X
járműüzemeltetési és ellenőrzési osztályvezető	X
járművizsgáztatási osztályvezető	X
jármű-műszaki hatósági referens	X
jelzálogjogi és szakképzési referens	X
jogász	X
jogi főosztályvezető	X
Képviseleti Osztályt vezető főosztályvezető-helyettes	X
képzésfelügyeleti referens	X
képzési engedélyezési osztályvezető	X
képzési és vizsgáztatási főosztályvezető	X
képzési és vizsgáztatási hatósági referens	X
képzési szakmai referens	X
kézbesítő		X
képzésmódszertani referens	X
kikötői osztályvezető	X
kommunikációs és PR osztályvezető	X
kommunikációs és PR referens		X
kontrolling referens		X
kontrolling munkatárs		X
koordinációs és titkársági munkatárs		X
koordinációs főosztályvezető-helyettes	X
koordinációs osztályvezető	X
koordinációs munkatárs		X
közbeszerzési referens	X
közgazdasági referens	X
közigazgatási főtanácsadó	X
közigazgatási tanácsadó	X
központi ügyeleti osztályvezető	X
közúti gépjármű-közlekedési elnökhelyettes	X
közúti híd referens	X
Közúti Közlekedési Hatósági Osztályt vezető főosztályvezető-helyettes	X
légialkalmassági és dokumentációs osztályvezető	X
légiforgalmi osztályvezető	X
légijármű irányítástechnikai felügyelő	X
légijármű lajstrom nyilvántartási referens	X
légijármű üzemeltetési felügyelő	X
légijogi osztályvezető	X
légiközlekedési irányítástechnikai felügyelő	X
légiközlekedési piac- és cégelemzési referens	X
légiközlekedési zaj- és környezetvédelmi felügyelő	X
légitársasági referens	X
légügyi hatósági referens	X
légügyi elnökhelyettes	X
légügyi koordinációs osztályvezető	X
másodfokú hatósági főosztályvezető	X
meteorológus	X
minőségügyi megbízott		X
műszaki engedélyezési osztályvezető	X
műszaki és ellátási főosztályvezető	X
műszaki és üzemeltetési referens	X
műszaki osztályvezető	X
nemzeti felügyeleti főosztályvezető	X
nemzetközi autóbuszjárat engedélyezési referens	X
nemzetközi és pénzügyi referens	X
nemzetközi és piacelemzési referens	X
nemzetközi főosztályvezető	X
nyomtatvány ellátási alkalmazott		X
pályaalkalmasság vizsgálati főosztályvezető	X
panaszügyi referens	X
PÁV hatósági referens	X
PÁV ügyfélkapcsolati referens		X
pénzügyi munkatárs		X	Amennyiben javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl. banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!
pénzügyi osztályvezető	X
pénzügyi referens		X	Amennyiben javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl. banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!
piacfelügyeleti és minőségbiztosítási főosztályvezető	X
piacfelügyeleti és minőségbiztosítási főosztályvezető-helyettes	X
piacfelügyeleti referens	X
repülőtéri és környezetvédelmi osztályvezető	X
pszichológus	X
rendkívüli alkalmasságvizsgálati osztályvezető	X
repülésbiztonsági osztályvezető	X
repülésbiztonsági felügyelő	X
repülésbiztonsági hatósági főorvos	X
repülésellenőrzési és vizsgáztatási osztályvezető	X
repülésengedélyezési referens	X
repülésműszaki dokumentációs munkatárs		X
repülésműszaki felügyelő	X
repülésvédelmi felügyelő	X
repülésvédelmi osztályvezető	X
repülőegészségügyi osztályvezető	X
repülőgép sárkány-hajtómű mérnök	X
repülőtérfelügyelő	X
SAFA felügyelő	X
stratégiai elnökhelyettes	X
stratégiai osztályvezető	X
stratégiai és projektkoordinációs főosztályvezető	X
stratégiai és koordinációs referens	X
nemzetközi főosztályvezető	X
szabályozási koordinátor	X
szakfőorvos	X
szakmai koordinátor	X
szakszolgálati engedélyezési osztályvezető	X
szakszolgálati főosztályvezető	X
szakszolgálati referens	X
szaktanfolyami osztályvezető	X
számviteli és kontrolling osztályvezető	X
számviteli munkatárs		X	Amennyiben javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl. banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!
számviteli referens		X	Amennyiben javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett (pl. banki aláírásra jogosult) vagy közbeszerzési eljárás során, akkor vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett!
titkársági asszisztens		X
titkársági szakmai referens	X
utasjogi referens	X
út- és hídügyi főosztályvezető	X
útügyi hatósági referens	X
útügyi, vasúti és hajózási elnökhelyettes	X
ügyeletes		X
ügyfélkapcsolati munkatárs		X
ügyfélkapcsolati referens		X
ügyfélszolgálati munkatárs		X
üzembentartási osztályvezető	X
üzemeltetési osztályvezető	X
üzemeltetési referens	X
vasútbiztonsági és ellenőrzési osztályvezető	X
vasútbiztonsági referens	X
vasútbiztonsági és ellenőrzési referens	X
vasútegészségügyi referens	X
vasútgépészeti osztályvezető	X
vasútgépészeti referens	X
vasúti biztosító berendezési referens	X
vasúti engedélyezési referens	X
vasúti erősáramú berendezési referens	X
vasúti főosztályvezető	X
vasúti hatósági referens	X
vasúti híd referens	X
vasúti igazgatási főosztályvezető	X
vasúti igazgatási főosztályvezető-helyettes	X
vasúti infrastruktúra karbantartási referens	X
vasúti infrastruktúra nyilvántartási referens	X
vasúti jármű karbantartási referens	X
vasúti jármű nyilvántartási referens	X
vasúti jármű referens	X
Vasúti Képzés és Vizsgafelügyeleti Osztályt vezető főosztályvezető-helyettes	X
vasúti képzési referens	X
vasúti költségelemzési referens	X
vasúti közgazdasági referens	X
vasúti monitoring referens	X
vasúti nemzetközi kapcsolatok referens	X
vasúti nyilvántartási referens	X
vasúti pálya és híd osztályvezető	X
vasúti pálya referens	X
vasúti piacfelügyeleti referens	X
vasúti utasjogi referens	X
vasútszabályozási referens	X
vezető pszichológus	X
vizsgafelügyeleti módszertani referens	X
vizsgafelügyeleti osztályvezető	X
vizsgafelügyeleti referens		X
vizsgafelügyeleti szakmai referens	X
vizsgaszervezési referens		X
vizsgálati asszisztens		X
vizsgálati referens		X

* A Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal és a Légügyi Hivatal fenti felsorolásban nem szereplő hatósági munkakörei vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

3. függelék⁴⁴

A Hatóság Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje

1. Bevezetés

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban jelen függelék alkalmazásában: Korm. rendelet) 6. § (4) bekezdése alapján a Hatóság elnöke az alábbi szabályzatban határozza meg a Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét.

2. Szabálytalanság fogalma

A szabálytalanság valamely hatályos szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérést jelent,

– az államháztartás működési rendjében,

– a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében,

– az állami feladatellátás bármely tevékenységében,

– az egyes műveletekben stb. előfordulhat.

A szabálytalanság fogalmába a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve fegyelmi, büntető-, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények is beletartoznak.

Alapesete lehet:

– a szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.);

– a nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból stb. származó szabálytalanság).

3. A szabálytalanságok megelőzése

A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség a Hatóság elnökének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg.

A Hatóság munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a munkaköri leírások szabályozzák, a kormánytisztviselői jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatban a Hatóság Elnökének felelőssége, hogy

– a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Hatóság,

– a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje, továbbá a

– szabálytalanságok megakadályozása, valamint az, hogy

– szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértékének megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságok kezelése a Hatóság Elnökének a feladata, amely feladatot a Hatóságnál kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.

4. A szabálytalanság észlelése

A szabálytalanságok észlelése történhet

– a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében,

– belső ellenőrzés során,

– egyéb (kormánytisztviselő, vezető, külső szakértő által észlelt) módon,

– külső ellenőrzési szerv ellenőrzése során.

4.1. Ha a Hatóság kormánytisztviselője vagy vezetője észleli a szabálytalanságot

Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén az Elnököt kell értesítenie.

A Hatóság vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat-, hatáskör és a felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság kijavítására, megszüntetésére.

4.2. Ha a Hatóság ellenőrzést végző kormánytisztviselője észleli a szabálytalanságot

Amennyiben a Hatóság ellenőrzést végző kormánytisztviselője szabálytalanságot tapasztal, a Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Az érintett szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia az ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

4.3. Ha külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőri jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet, szabályzat alapján jár el (pl.: ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hatóságnak intézkedési tervet kell kidolgozni, és azt végre kell hajtania.

5. A szabálytalanságok észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások

Valamennyi vezető felelős az SZMSZ-ben előírt hatásköri feladatainak megfelelően a szükséges intézkedés megtételéért és végrehajtásáért.

Az érintett szervezeti egységek vezetőinek feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyomon követése során:

– az elrendelt vizsgálatok, a hozott döntések, a megindított eljárások figyelemmel kísérése,

– a javaslatok, intézkedési tervek megvalósulásának ellenőrzése,

– a feltárt szabálytalanságok alapján lehetséges további szabálytalansági lehetőségek beazonosítása.

Amennyiben a Hatóságnál szabálytalanság történik, az Elnök köteles a szükséges intézkedéseket végrehajtani. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az Elnök vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerülhet sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.

Az Elnök feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:

– nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

– figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanság-lehetőségeket beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

Ezt a feladatot az Elnök gyakorolja, a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire is átruházhatja.

6. Szabálytalanságok és intézkedések nyilvántartása

Minden szervezeti egység vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések (eljárások) saját szakterületén történő kezelése során:

– a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodni;

– egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban a kapcsolódó írásos dokumentumok iktatására intézkedni;

– a megtett intézkedések, az azokhoz kapcsolódó határidők nyilvántartása;

– a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe venni a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

A saját hatáskörben elvégzett intézkedésekről és azok eredményeiről évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év január végéig tájékoztatni kell a Hatóság Elnökét.

Emellett a Hatóság Elnöke dönthet úgy, hogy:

– szakértői csoport (külső vagy belső) értékelje a Hatóság működése során előforduló szabálytalanságokat, és a szakértői csoport egyúttal javaslatot tesz a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre; ebben az esetben a csoport működését szabályoznia kell,

– szabálytalansági felelőst jelöl ki a szabálytalanságok észlelésére és a kapcsolódó intézkedések koordinálására; ebben az esetben a szabálytalansági felelős munkaköri leírása tartalmazza a feladatot, a jelentési kötelezettségeket,

– az egyes szervezeti egységek vezetői – az általános, a Hatóság egészére érvényes elveket, kötelezettségeket tartalmazó eljárásrend mellett – a saját szervezeti egységeik tevékenységének szabályozása során határozzák meg a szabályzattól való eltérés eseteit, az eltérés, a szabálytalanság következményeit, a korrekciók, intézkedések eseteit, továbbá szabályozzák a nyilvántartás és jelentés folyamatait is.

7. Jelentési kötelezettségek

A Hatóság ellenőrzést végző kormánytisztviselőjének ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie (a Korm. rendelet 45. § alapján).

Az Elnöknek az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a Korm. rendelet 48. §-ában foglaltakról.

8. A szabálytalanság észlelése során figyelembe veendő főbb jogszabályi rendelkezések

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést a nyomozó hatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 78. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, szabálysértési hatóság vagy bíróság hivatali hatáskörben szerzett tudomása, illetve helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indulhat el.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény megfelelő rendelkezései.

4. függelék⁴⁵

A Hatóság név- és feladatváltozással érintett szervezeti egységeinek jogutódlása

A Nemzeti Közlekedési Hatóság név- és feladatváltozással érintett szervezeti egységeinek jogutódlása
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ	JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ
Központ, Elnöki Titkárság	Központ, Elnöki Kabinet
Központi, Központi Ügyeleti Osztály	Központ, Központi Ügyeleti Főosztály
Központ, Stratégiai és Nemzetközi Főosztály	Központ, Stratégiai és Projektkoordinációs Főosztály
Központ, Stratégiai és Nemzetközi Főosztály	Központ, Nemzetközi Főosztály
Légügyi Hivatal, Titkárság	Légügyi Hivatal, Elnökhelyettesi Szervezési Osztály
Légügyi Hivatal, Repülésvédelmi Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály Repülésvédelmi Osztály
Légügyi Hivatal, Felügyeleti és Dokumentációs Főosztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály
Légügyi Hivatal, Nemzeti Felügyeleti Osztály	Légügyi Hivatal, NSA Főosztály, ANS Felügyeleti Osztály
Légügyi Hivatal, Felügyeleti és Dokumentációs Főosztály Üzembentartási és Működési Engedélyezési Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Üzembentartási Osztály
Légügyi Hivatal, Felügyeleti és Dokumentációs Főosztály Üzembentartási Felügyeleti Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Üzembentartási Osztály
Légügyi Hivatal, Felügyeleti és Dokumentációs Főosztály Repülésellenőrzési Osztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Repülésellenőrzési és Vizsgáztatási Osztály
Légügyi Hivatal, Felügyeleti és Dokumentációs Főosztály, Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály
Légügyi Hivatal, Engedélyezési és Képzési Főosztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály
Légügyi Hivatal, Engedélyezési és Képzési Főosztály, Repülőegészségügyi Osztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Repülőegészségügyi Osztály
Légügyi Hivatal, Engedélyezési és Képzési Főosztály, Szakszolgálati Engedélyezési Osztály	Légügyi Hivatal, Szakszolgálati Főosztály, Szakszolgálati Engedélyezési Osztály
Légügyi Hivatal, Engedélyezési és Képzési Főosztály Karbantartó Szervezet Engedélyezési Osztály	Légügyi Hivatal, Felügyeleti Főosztály, Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály
Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály Állami Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály	Légügyi Hivatal, Állami Légügyi Főosztály, Állami Légialkalmassági és Repülőműszaki Osztály
Légügyi Hivatal, Légiforgalmi és Repülőtéri Főosztály	Légügyi Hivatal, NSA Főosztály
Légügyi Hivatal, Légiforgalmi és Repülőtéri Főosztály Légtérengedélyezési Osztály	Légügyi Hivatal, NSA Főosztály, Légiforgalmi Osztály
Légügyi Hivatal, Légiforgalmi és Repülőtéri Főosztály Légiforgalmi és Üzemeltetési Osztály	Légügyi Hivatal, NSA Főosztály, Légiforgalmi Osztály
Légügyi Hivatal, Légiforgalmi és Repülőtéri Főosztály Polgári Repülőtéri és Környezetvédelmi Osztály	Légügyi Hivatal, NSA Főosztály, Repülőtéri és Környezetvédelmi Osztály

Az utasítást az érintettek közvetlenül megkapták, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján olvasható. Az utasítást a 23/2014. (V. 30.) NFM utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2014. május 31. napjával.

A melléklet A) Általános Rész 4.2. pontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

A melléklet B) Különös Rész 1.5. pontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A melléklet B) Különös Rész 1.5a. pontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 2. §-a iktatta be.

⁵

A melléklet B) Különös Rész 2.1.1. pont 1. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A melléklet B) Különös Rész 2.1.2. pont 9. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A melléklet B) Különös Rész 2.2.1. pontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 14. §-a szerint módosított szöveg.

⁸

A melléklet B) Különös Rész 2.2.1. pont 6. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 5. § (1) bekezdése iktatta be.

⁹

A melléklet B) Különös Rész 2.2.2. pont 4. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰

A melléklet B) Különös Rész 2.2.4. pont 3. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹

A melléklet B) Különös Rész 2.2.4. pont 5. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 14. §-a hatályon kívül helyezte.

¹²

A melléklet B) Különös Rész 2.2.4. pont 6. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 6. § (2) bekezdése iktatta be.

¹³

A melléklet B) Különös Rész 2.2.7. pontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 5. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁴

A melléklet B) Különös Rész 2.3.2. pont 2. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 14. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A melléklet B) Különös Rész 2.3.2. pont 2.3.2.1. pont 2. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 14. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶

A melléklet B) Különös Rész 2.3.5. pontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 14. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁷

A melléklet B) Különös Rész 2.4.0. pontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 7. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁸

A melléklet B) Különös Rész 2.4.1.3. pont 1. pont b) alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A melléklet B) Különös Rész 2.4.1.3. pont 1. pont c) alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

A melléklet B) Különös Rész 2.5. pontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.

²¹

A melléklet B) Különös Rész 2.5a. pontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 9. §-a iktatta be.

²²

A melléklet B) Különös Rész 2.6.0. pontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (1) bekezdése iktatta be.

²³

A melléklet B) Különös Rész 2.6.1. pont 4. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A melléklet B) Különös Rész 2.6.1. pont 6. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁵

A melléklet B) Különös Rész 2.6.1. pont 7. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶

A melléklet B) Különös Rész 2.6.1. pont 2.6.1.1. pont 4. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

A melléklet B) Különös Rész 2.6.1. pont 2.6.1.1. pont 7. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (5) bekezdése iktatta be.

²⁸

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.2. pont 4. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (6) bekezdése iktatta be.

²⁹

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.2. pont 5. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁰

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.2. pont 6. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (6) bekezdése iktatta be.

³¹

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.3. pont 9. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (7) bekezdése iktatta be.

³²

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.3. pont 10. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (7) bekezdése iktatta be.

³³

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.3. pont 11. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁴

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.3. pont 12. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁵

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.3. pont 13. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁶

A melléklet B) Különös Rész 2.6.2. pont 2.6.2.3. pont 14. alpontját a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁷

A melléklet B) Különös Rész 2.6.3. pont 4. alpontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A melléklet B) Különös Rész 2.6.3. pont 2.6.3.4. pontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 10. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹

A melléklet B) Különös Rész 2.7. pontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 11. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰

A melléklet B) Különös Rész 2.8. pontja a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 12. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹

A melléklet I–V. számú mellékletét a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 14. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴²

A melléklet 1. függelékét a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 13. § a) pontja iktatta be.

⁴³

A melléklet 1. függelékét a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 13. § b) pontja iktatta be.

⁴⁴

A melléklet 1. függelékét a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 13. § c) pontja iktatta be.

⁴⁵

A melléklet 1. függelékét a 24/2012. (VIII. 14.) NFM utasítás 13. § d) pontja iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek