246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet
246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet
a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről
A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §1 E rendelet hatálya kiterjed az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pontjában meghatározott nukleáris létesítmény (a továbbiakban: nukleáris létesítmény) és az Atv. 2. § 16. pontjában meghatározott radioaktívhulladék-tároló (a továbbiakban: radioaktívhulladék-tároló) engedélyesére, valamint a biztonsági övezettel vagy kutatási védőidommal érintett ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére és használójára, továbbá a biztonsági övezeten vagy kutatási védőidomon belül folytatott tevékenységek végzőjére.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. védőtávolság: az e rendelet hatálya alá nem tartozó veszélyes ipari, közlekedési és egyéb létesítmények, valamint tevékenységek számára kijelölt, a környezetüket – beleértve a nukleáris létesítményt, valamint a radioaktívhulladék-tárolót – és a lakosságot veszélyeztető hatásoktól óvó, jogszabályban előírt, különböző elnevezéssel, így különösen veszélyességi övezet, védőövezet, biztonsági övezet, biztonsági sáv elnevezéssel megjelölt távolság;
2. érintett települési önkormányzat: az a települési önkormányzat, amelynek közigazgatási területén a biztonsági övezet kijelölésre került.
3. § (1) Biztonsági övezet kijelölése kötelező:
a)2 150 kW névleges termikus teljesítménynél nagyobbra méretezett atomreaktort tartalmazó nukleáris létesítmény,
b) 1014 Bq összaktivitásnál nagyobbra méretezett radioaktívhulladék-tároló, valamint
c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója
esetében.
(2) A biztonsági övezet kijelölésével biztosítani kell a lakosságnak a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló normál üzemállapotban történő üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelmét, ezen létesítmények védelmét a környezetükben végzendő emberi tevékenységgel szemben, továbbá ezen létesítmények biztonságos üzemeltethetőségének megalapozásánál figyelembe vett körülmények tartós fennmaradását.
(3)3 Tervezett radioaktívhulladék-tároló létesítmény telephelyének földtani kutatási területére vagy annak egy részére kutatási védőidom jelölhető ki. A kutatási védőidom biztosítja a telephely földtani környezetének és a földtani gát épségének megóvását.
4. § (1) A biztonsági övezet határára a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló tervezője a létesítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot az 5. §-ban, valamint a 7. § (1) bekezdésben rögzített kritériumok, továbbá az alább felsorolt szempontok figyelembevételével:
a) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló típusa, jellemzői,
b) telephely-jellemzők, továbbá
c) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető emberi tevékenységek hatása.
(1a)4 A kutatási védőidom kiterjedésére a telephelyvizsgálat vagy a telepítés tervezője a fázisonkénti telephelykutatási vagy a telepítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot a 7. § (1a) bekezdésében rögzített kritériumok figyelembevételével.
(2)5 A biztonsági övezet határát, a kutatási védőidom kiterjedését,, valamint a 7. § (8) bekezdése szerinti tevékenységekre vonatkozó követelményeket az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: biztonsági övezetet kijelölő szerv) jelöli ki és határozza meg az (1) és (1a) bekezdés szerinti kérelemnek megfelelő engedély kiadásával egyidejűleg kiadott külön határozatában.
(3) A biztonsági övezetet kijelölő szerv a (2) bekezdés szerinti határozatról – a határozat egyidejű megküldésével – haladéktalanul értesíti az Atv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságokat. A tilalmak és korlátozások elrendelését a biztonsági övezetet kijelölő szerv is kezdeményezheti.
(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerv – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a határozatról az érintett települési önkormányzatokat is értesíti.
5. § (1) A védőtávolság és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete, valamint a védőtávolság és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete nem lehet átfedésben.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nukleáris létesítményhez tartozó villamos átalakító és kapcsoló berendezések, valamint villamos vezetékek biztonsági övezete és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete átfedésben lehet.
(3) Nukleáris létesítmények biztonsági övezete átfedésben lehet.
(4) A biztonsági övezet földfelszíni távolsága a nukleáris létesítmény legkülső technológiai védelmet jelentő fal síkjától számítva:
a) atomerőmű esetében legalább ötszáz méter,
b) kutatóreaktor esetében legalább száz méter,
c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetében legalább ötszáz méter.
(5) A biztonsági övezet minimális földfelszíni távolsága radioaktívhulladék-tároló esetében a jogszabályban meghatározott ellenőrzött terület határától számított legalább száz méter.
(6) A biztonsági övezet határán a folyamatosan ott tartózkodó személyt a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló szabályszerű működése során a környezetbe kibocsátott vagy kikerülő radioaktív anyagok sugárzása révén nem érheti nagyobb sugárterhelés 100 μSv/év-nél.
(7)6 Egyes nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók esetén a biztonsági övezet kiterjedhet a felszín alatti nukleáris létesítménnyel vagy radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény legmélyebb pontjáig, amelynek síkbeli kiterjedése megegyezik a biztonsági övezet felszíni kiterjedésének vetületével.
6. § (1)7 A biztonsági övezetet kijelölő szerv a már létesítési, üzembehelyezési vagy üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a kijelölt biztonsági övezetet vagy a biztonsági övezet kijelölésének szükségességét felülvizsgálhatja, továbbá a biztonsági övezet kijelölésének megtörténtét megvizsgálhatja. A biztonsági övezet határára a biztonsági övezetet kijelölő szerv felhívása alapján és megadott határidőben a nukleáris létesítmény engedélyese, radioaktívhulladék-tároló esetében a radioaktívhulladék-tároló engedélyese tesz javaslatot. A javaslat a biztonsági övezetet kijelölő szervet nem köti.
(2) A felülvizsgálat eredményeként:
a) a kijelölt biztonsági övezet határa módosítható;
b) biztonsági övezet jelölhető ki vagy a kijelölés megszüntethető; vagy
c) ha a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kijelölésre nem került sor, a biztonsági övezetet ki kell jelölni.
(3)8 Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonságos üzemeltethetőségének, leállított állapotban tartásának vagy a leszerelése elvégezhetőségének megalapozásakor figyelembe vett körülmények meglétét – a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló jogszabály szerinti – Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat (a továbbiakban: IBF) keretében felül kell vizsgálni. A körülmények megváltozása esetén a biztonsági övezetet kijelölő szerv a biztonsági övezet határát módosíthatja, és kezdeményezheti a korábban elrendelt tilalmak és korlátozások megváltoztatását.
(4) A biztonsági övezetet kijelölő szerven kívül biztonsági övezet felülvizsgálatát kezdeményezheti a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló engedélyese is. A (3) bekezdésben meghatározott körülmények megváltozása esetén a létesítési engedélyezési eljárásban, valamint az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban részt vett ügyfelek a felülvizsgálatot az IBF keretén kívül is kezdeményezhetik.
(5)9
(6) A biztonsági övezet felülvizsgálatára egyebekben a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
7. § (1) A biztonsági övezetben tilos:
a)10 a nukleáris Atv. 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmények kivételével az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló építmény, így különösen lakó-, üdülőtelep, gyermek- és egészségügyi létesítmény, sportpálya, játszótér, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér, irodaépület, kulturális célú épület létesítése,
b) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető robbantás, veszélyes vagy nagy energia felszabadulását lehetővé tévő anyagok tárolása és szállítása, és olyan emberi tevékenységek végzése, amelyek a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják, és
c) a korlátozások meghatározásánál figyelembe vett környezeti körülmények, így különösen a domborzat, a vízrajz, az úthálózat kedvezőtlen megváltoztatása.
(1a)11 A kutatási védőidom területén tilos olyan tevékenységet végezni, amelyek a tervezett radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják vagy a földtani gát épségét veszélyeztetik.
(2)12 Létesítmények, építmények és tevékenységek engedélyezésekor az arra hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) és (1a) bekezdés, valamint az Atv. 34. § (2) bekezdése szerinti tilalmakat és korlátozásokat érvényesíti.
(3)13 A (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások a biztonsági övezetet érintő további nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálata és értékelése, jellemzőinek és alkalmasságának megállapítása, létesítése, előkészítése, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységek megvalósításának esetére nem vonatkoznak.
(4)14 A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatához, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemszerű működéséhez és védelméhez szükséges beruházások esetében a (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások alól az engedélyező hatóság – a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint (amennyiben az eltér az engedélyező hatóságtól) a tilalmat, korlátozást elrendelő hatóság álláspontjának kikérése mellett – eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.
(5)15 A biztonsági övezetben, a kutatási védőidom területén, és az új nukleáris létesítmény tervezett telephelyétől számított 500 méteres körzetben tervezett létesítmény, építmény beruházója, valamint engedélyköteles tevékenység kezdeményezője elemzi a létesítménynek, építménynek, valamint a tevékenységnek a meglévő, továbbá a tervezett nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. Az elemzés eredményét tartalmazó dokumentumot a hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez kell mellékelni.
(6) A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló 30 km-es körzetében mindazon veszélyes létesítmények és tevékenységek engedélyezése esetén, amelyek tekintetében jogszabály védőtávolság kijelölését írja elő, az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja a biztonsági övezetet kijelölő szervet, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét.
(7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti eljárásban a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyese ügyfélnek minősül.
(8)16 A nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese köteles a biztonsági övezetében – ideértve az engedélyestől eltérő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában álló ingatlant (a továbbiakban: idegen ingatlan) is – végzett tevékenységekről tájékozódni, és azok biztonságra gyakorolt hatásait értékelni. Az idegen ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanán végzett tevékenységekről az engedélyesnek tájékoztatást adni.
8. §17 A létesítési, üzembehelyezési és üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyesének rendelkeznie kell a nukleáris létesítmény, illetve a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetébe tartozó ingatlan tulajdoni vagy vagyonkezelői jogával, kivéve, ha:
a) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése vagy megtartása vagy vagyonkezelői jogának megszerzése az engedélyes számára jogszabályi rendelkezésből következően nem lehetséges, vagy
b)18 az ingatlan tulajdon- vagy vagyonkezelői jogát más nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesére ruházza át,
c)19 az állami tulajdonban álló, erdő művelési ágú vagy erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló ingatlan más szerv vagyonkezelésében áll, és a vagyonkezelési szerződés az üzemelő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese számára biztosítja a jogszabályban vagy egyedi hatósági határozatában előírt szakmai feladatainak teljesítését, vagy
d)20 az ingatlan az átviteli vagy elosztó hálózat részeként a hálózati engedélyes tulajdonában áll vagy abba kerül.
8/A. §21 (1)22 Az Atv. 4. § (2) bekezdése szerinti alapelv figyelembevételével, a biztonsági övezetben és a kutatási védőidom területén csak olyan tevékenység végezhető, amely nem veszélyezteti az üzemelő vagy tervezett nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló biztonságát.
(2)23 A biztonsági övezetet kijelölő szerv köteles a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetében és a kutatási védőidom területén végzett tevékenységeket ellenőrizni, és a biztonság veszélyeztetése esetén a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesénél, illetve a tulajdonosnál intézkedést elrendelni vagy kezdeményezni az arra jogosult szervnél.
(3)24 A biztonsági övezetében és a kutatási védőidom területén a biztonsági övezetet kijelölő szerv engedélyéhez kötött tevékenység engedélyezési eljárásában a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét ügyféli jogok illetik meg.
(4)25 A biztonsági övezetében és a kutatási védőidommal érintett ingatlan tulajdonosa a biztonsági övezetet kijelölő szerv engedélyéhez nem kötött tevékenység végzése előtt köteles a tevékenységnek a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló biztonságára gyakorolt hatását értékelni, és annak eredményéről a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyesét, valamint a biztonsági övezetet kijelölő szervet tájékoztatni. A biztonság veszélyeztetése esetén a nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese köteles a tulajdonosnál azonnal intézkedést kezdeményezni, és erről a biztonsági övezetet kijelölő szervet tájékoztatni.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
10. § (1)26 A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Kr.) hatálybalépését27 követő 120 napon belül az atomerőmű biztonsági övezetének 6. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatát le kell folytatni, és a 4. § (3) és (4) bekezdése szerinti intézkedéseket meg kell tenni.
(2)28 A biztonsági övezet határának kijelölése vagy felülvizsgálata eredményeként érintett ingatlanok tulajdonjogának adásvétellel vagy kisajátítás kezdeményezésével történő megszerzésére vagy az érintett ingatlanok vagyonkezelői jogának megszerzésére a kijelölés vagy felülvizsgálat során kiadott határozat véglegessé válásától számított 2 év áll rendelkezésre.
(2a)29 A biztonsági övezetbe tartozó ingatlanok az állam javára szóló elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy szolgalmi jog, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt állnak. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésével és az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére a biztonsági övezetet kijelölő szerv jogosult.
(3) Amennyiben az atomerőmű és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolójának biztonsági övezete átfedésben van, a közös biztonsági övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával – a 8. § a) pontjában foglaltakra is figyelemmel – a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója engedélyesének kell rendelkeznie, kivéve, ha az atomerőmű engedélyese az ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával e rendelet hatálybalépésekor már rendelkezik.
(4)30 A Mód. Kr. hatálybalépésekor31 üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a Mód. Kr.-rel megállapított 7. § (8) bekezdése szerinti követelményeket a biztonsági övezetet kijelölő szerv a Mód. Kr. hatálybalépését követő 120 napon belül meghatározza.
11–13. §32
1. melléklet a 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelethez33
Az 1. § a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés a) pontja a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (1a) bekezdését a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (2) bekezdése a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (7) bekezdését a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdése a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 9. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 156/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (5) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 355. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 9. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1a) bekezdését a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. § (2) bekezdése a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 9. § d) pontja, a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 156/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (8) bekezdését a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 8. § a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § b) pontja a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § c) pontja a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § d) pontját a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8/A. §-t a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 8/A. § (1) bekezdése a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8/A. § (2) bekezdése a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. § (3) bekezdése a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. § (4) bekezdése a 423/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdését a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 10. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. december 20.
A 10. § (2) bekezdése a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2a) bekezdését a 27/2018. (II. 28.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 10. § (4) bekezdését újonnan a 289/2019. (XII. 5.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2019. december 20.
A 11–13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás