25/2011. (V. 26.) NFM rendelet

a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet módosításáról

2011.05.27.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (9) bekezdés a) pontjában, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag- kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29.) GKM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az alábbiakban felsorolt gépek mentesülnek a (4) bekezdésben foglalt 2. szabályozási lépcső kibocsátási határértékeinek az ott megjelölt határidőre történő kielégítésére vonatkozó követelmény alól, az ezeknek a kibocsátási határértékeknek a hatálybalépését követő 3 éves időtartamra. A mentesség idejére az alábbiakban felsorolt gépekre továbbra is az 1. szabályozási lépcső kibocsátási határértékeit kell alkalmazni:

a) kézi láncfűrész: az MSZ EN ISO 11681-1:2004 szabványnak megfelelő kézi készülék, amelyet fűrészlánccal fa vágására terveztek, két kézzel tartható, a motor űrtartalma pedig meghaladja a 45 cm³-t,

b) felső fogantyúval ellátott gép: az MSZ EN ISO 11681-2:2000 szabványnak megfelelő kézi eszköz, amelynek a felső részén fogantyú van, és furatok fúrására vagy láncfűrésszel fa vágásra terveztek,

c) kézi bozótvágó, belső égésű motorral: kézi eszköz, amely olyan fémből vagy műanyagból készült forgó késsel van felszerelve, amely a gyom, bozót, fiatal fa és hasonló növényzet vágására szolgál, az MSZ EN ISO 11806:1999 szabványnak megfelelően úgy kell kialakítani, hogy többféle helyzetben – vízszintesen vagy fejjel lefelé – is működtethető legyen, a motor űrtartalma pedig meghaladja a 40 cm³-t,

d) kézi sövénynyíró olló: az MSZ EN 774:1999 szabványnak megfelelő kézi eszköz, amelyet sövény vagy bozót vágására terveztek egy késsel vagy több, két irányba forgó késsel,

e) nagy teljesítményű, kézi vágókészülék, belső égésű motorral: az MSZ EN 1454:1999 szabványnak megfelelő, forgó acélkéssel felszerelt kézi eszköz kemény anyagok – kő, aszfalt, beton vagy acél – vágására, 50 cm³-t meghaladó lökettérfogattal,

f) nem kézi, vízszintes tengelyű, SN-3 osztályú motor: csak olyan nem kézi, SN-3 osztályú vízszintes tengelyű motorok, amelyek teljesítménye legfeljebb 2,5 kW, és főleg speciális ipari célokra használják őket, beleértve a talajművelő gépeket, a tárcsás vágókészülékeket, a pázsitlazító gépeket és a generátorokat is.

(6a) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a felső fogantyúval ellátott gépek kategóriáján belül az ipari felhasználású, többféle helyzetben működtethető sövénynyíró ollók és felső fogantyúval ellátott, famegmunkáló láncfűrészek esetében, amelyekbe SH:2 vagy SH:3 osztályú motort építettek be, a (4) bekezdésben foglalt 2. szabályozási lépcső kibocsátási határértékeinek az ott megjelölt határidőre történő kielégítésére vonatkozó követelmény alóli mentesség időszaka 2013. július 31-ig meghosszabbodik.”

2. § Az R. 17. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) a Bizottság 2010/26/EU irányelve (2010. március 31.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.”

3. § (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) Az R. 5. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) Az R. 13. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

5. § Ez a rendelet a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2010. március 31-i 2010/26/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 25/2011. (V. 26.) NFM rendelethez

Az R. 1. számú mellékletének módosítása

Az R. 1. számú melléklete a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. A III B. ÉS IV. SZAKASZRA VONATKOZÓ TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÖVETELMÉNYEK

8.1. Ez a pont azokra az elektronikus vezérlésű motorokra vonatkozik, amelyek mind az üzemanyag-befecskendezés mennyiségét, mind időzítését elektronikusan vezérlik (a továbbiakban: motorok). Ez a pont a motoron az e melléklet 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontjában meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés érdekében használt technológiától függetlenül alkalmazandó.

8.2. Fogalommeghatározások

E pont alkalmazásában:

8.2.1. kibocsátáscsökkentő stratégia: a kibocsátáscsökkentő rendszer egy kibocsátáscsökkentő alapstratégiával és kibocsátáscsökkentő segédstratégiákkal való kombinációja, amely vagy a motor, vagy annak a nem közúti mozgó gép általános kialakításának részét képezi, amelybe a motort beszerelték;

8.2.2. reagens: bármely olyan fogyó vagy nem újratermelődő anyag, amelyre a kipufogógáz-utókezelő rendszer hatékony működése érdekében van szükség, illetve amelyet erre használnak.

8.3. Általános követelmények

8.3.1. A kibocsátáscsökkentő alapstratégiára vonatkozó követelmények

8.3.1.1. A kibocsátáscsökkentő alapstratégiát, amely a motor üzemeltetése alatti teljes fordulatszám- és nyomatéktartományban aktív, úgy kell kialakítani, hogy a motor megfeleljen az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

8.3.1.2. Minden olyan kibocsátáscsökkentő alapstratégia tilos, amely különbséget tud tenni a szabványosított típus-jóváhagyási vizsgálat alatti és egyéb üzemeltetési körülmények melletti motorműködés között, és ennélfogva a típus-jóváhagyási eljárás lényeges körülményeihez képest eltérő körülmények melletti működés esetében alacsonyabb kibocsátáscsökkentő teljesítményt eredményez.

8.3.2. A kibocsátáscsökkentő segédstratégiára vonatkozó követelmények

8.3.2.1. Kibocsátáscsökkentő segédstratégiát lehet használni motorokban vagy nem közúti mozgó gépekben, feltéve, hogy a segédstratégia aktív állapotban – bizonyos környezeti vagy üzemeltetési körülményekre adott válaszként – módosítja ugyan a kibocsátáscsökkentő alapstratégiát, de állandó jelleggel nem csökkenti a kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonyságát.

a) ha a kibocsátáscsökkentő segédstratégia a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt aktiválódik, a 8.3.2.2. és 8.3.2.3. pontot nem kell alkalmazni;

b) ha a kibocsátáscsökkentő segédstratégia nem aktiválódik a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt, igazolni kell, hogy a kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak annyi ideig aktív, amennyi a 8.3.2.3. pontban foglalt célok érdekében szükséges.

8.3.2.2. E pont vonatkozásában a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a) 1000 métert meg nem haladó tengerszint feletti magasság (vagy 90 kPa-nak megfelelő légnyomás);

b) 275 K és 303 K (2 °C és 30 °C) közötti környezeti hőmérséklet;

c) a motorhűtő közeg hőmérséklete 343 K (70 °C) feletti.

A motor a), b) és c) pontban leírt feltételek szerinti működése esetén a kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak kivételesen aktiválódhat.

8.3.2.3. A kibocsátáscsökkentő segédstratégia különösen a következő célokból aktiválódhat:

a) fedélzeti vezérlőjelek általi aktiválás a motor védelmében (ideértve a levegőrendszer védelmét is) és/vagy azon nem közúti mozgó gép védelmében, amelybe a motor be van építve;

b) az üzembiztonság és az üzemeltetési stratégiák érdekében;

c) a túlzott kibocsátás megelőzése érdekében hidegindítás, a motor bemelegítése vagy leállítása alatt;

d) meghatározott környezeti vagy üzemeltetési körülmények esetében az előírás hatálya alá eső valamelyik szennyező anyag kibocsátásának ellenőrzéséről történő lemondás annak érdekében, hogy cserében a többi szennyező anyag kibocsátása az adott motorra vonatkozó határértékeken belül maradjon; a cél egy természetes jelenség hatásának oly módon történő ellensúlyozása, aminek eredményeképpen az összes szennyező komponens elfogadható mértékben szabályozható marad.

8.3.2.4. A gyártó köteles a műszaki hatóságnak a típus-jóváhagyási vizsgálat időpontjában igazolni, hogy a kibocsátáscsökkentő segédstratégiák működése megfelel a 8.3.2. pontban foglalt követelményeknek. Az igazolás a 8.3.3. pontban említett dokumentáció értékelésével történik.

8.3.2.5. Kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak a 8.3.2. pontban leírtaknak megfelelően működhet.

8.3.3. A dokumentációra vonatkozó követelmények

8.3.3.1. A gyártónak a típus-jóváhagyási kérelem mellett adatközlő mappát kell benyújtania a műszaki szolgálatnak, amely tájékoztatást nyújt valamennyi szerkezeti elemről és kibocsátáscsökkentő stratégiáról, valamint azokról az eszközökről, amelyekkel a segédstratégia közvetlen vagy közvetett módon a kimeneti változókat szabályozza. Az adatközlő mappa két részből áll:

a) a típus-jóváhagyási kérelem mellé csatolt dokumentációs csomagból, amelynek teljes áttekintést kell adnia a kibocsátáscsökkentő stratégiáról; igazolni kell, hogy minden olyan kimeneti állapot ismert, amelyet a különböző egységek bemeneti jeleit felhasználó szabályozási mátrix lehetővé tesz; az erről szóló dokumentáció a 2. számú mellékletben említett adatközlő mappa részét kell, hogy képezze;

b) abból a kiegészítő anyagból, amelyet ugyan bemutatnak a műszaki szolgálatnak, de nem kell csatolni a típusjóváhagyási kérelemhez, és amelynek magában kell foglalnia a kibocsátáscsökkentő segédstratégia által módosított paramétereket és a stratégia működésének peremfeltételeit, különösen a következőket:

ba) a hatékony kibocsátáscsökkentést eredményező üzemanyagrendszer és más fontos rendszerek [kipufogógáz-visszavezető rendszer (EGR) vagy reagensadagolás] szabályozási logikájának, az időzítési stratégiáknak, valamint a »ki-be« kapcsolási pontoknak a leírása valamennyi üzemmódra;

bb) a motoron alkalmazott valamennyi kibocsátáscsökkentő segédstratégia használatának indokolása, a szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásokat bemutató anyag és mérési adatok kíséretében; az indokolás alapulhat mérési adatokon, megalapozott műszaki elemzésen vagy a kettő kombinációján;

bc) az NOx-szabályozás helytelen működésének felismerésére, elemzésére és diagnosztizálására használt algoritmusok vagy (adott esetben) szenzorok részletes leírása;

bd) a 8.4.7.2. pontban említett követelményeknél használt tűréshatárok, az alkalmazott módszertől függetlenül.

8.3.3.2. A 8.3.3.1. pont b) alpontjában említett kiegészítő anyagot a jóváhagyó hatóság kérésére a rendelkezésére kell bocsátani. A hatóság ezen iratanyag tekintetében – üzleti érdekére hivatkozással a gyártó által benyújtott kérelem alapján – további ügyfelek iratbetekintési jogát korlátozza (ezen iratanyagot bizalmasan kezeli).

8.4. Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelmények

8.4.1. A gyártónak – a 2. számú melléklet 1. függelék 2. pontjában és a 2. számú melléklet 3. függelék 2. pontjában meghatározott dokumentumokat használva – az NOx-szabályozásra szolgáló intézkedések működési jellemzőit teljes mértékben leíró információt kell benyújtania.

8.4.2. Reagenst igénylő kibocsátáscsökkentő rendszer esetében a gyártónak – a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja és 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint – meg kell adnia a reagens jellemzőit, ideértve a reagens típusát, a feloldott reagens koncentrációját, az üzemi hőmérsékleti feltételeket, valamint a reagens összetételére és minőségére vonatkozó nemzetközi szabványokra való hivatkozást.

8.4.3. A motor kibocsátáscsökkentő stratégiájának működnie kell a Közösség területén szokásosan előforduló minden környezeti feltétel mellett, különösen alacsony környezeti hőmérsékletek esetében is.

8.4.4. A gyártónak igazolnia kell, hogy reagens használata esetén a típus-jóváhagyási eljárás során alkalmazandó kibocsátásmérési ciklus alatt az ammóniakibocsátás nem haladja meg a 25 ppm átlagértéket.

8.4.5. Ha a nem közúti mozgó gépekre különálló reagenstartályokat szerelnek fel vagy kapcsolnak hozzájuk, biztosítani kell a tartályban található reagensből való mintavételt. A mintavételi pontnak speciális szerszám vagy eszköz használata nélkül is könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

8.4.6. Használati és karbantartási követelmények

8.4.6.1. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelően ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a nem közúti mozgó gépek kezelőit legalább az alábbiakat magában foglaló írásbeli használati utasítással látják el:

a) a beszerelt motor helytelen működtetéséből, használatából vagy karbantartásából eredő lehetséges működési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt;

b) a gép helytelen használatából adódó lehetséges motorműködési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt;

c) a reagens helyes használatára vonatkozó információ és utasítás a reagens újratöltési gyakoriságáról a szokásos karbantartási időpontok között;

d) egyértelmű figyelmeztetés arról, hogy az adott motortípusra kiállított típus-jóváhagyási tanúsítvány csak a következő feltételek együttes teljesülése mellett érvényes:

da) a motort a megadott használati utasítások szerint működtetik, használják és tartják karban;

db) helytelen működés, használat vagy karbantartás esetében azonnal felléptek az a) és b) pontban említett figyelmeztetésekben megadott hibaelhárítási intézkedéseknek megfelelően;

dc) a motort nem használták szándékosan rendeltetésének nem megfelelően, és főként nem hatástalanították a kipufogógáz-visszavezető vagy a reagens-adagoló rendszert.

Az utasításokat egyértelműen és érthetően (nem szaknyelven) kell megfogalmazni, ugyanazt a nyelvezetet használva, mint a nem közúti mozgó gépekhez vagy azok motorjaihoz tartozó kezelői kézikönyvben.

8.4.7. Reagens-szabályozás (ha van)

8.4.7.1. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelően ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a gép kezelőjét kijelzőkkel vagy – a nem közúti mozgó gép adott konfigurációjának megfelelően – más alkalmas módon tájékoztatják a következőkről:

a) a reagens tároló tartályban maradt reagens mennyisége, valamint külön jelzés arról, ha a reagens mennyisége a teli tartály űrtartalmának 10%-a alá csökkent;

b) ha a reagens tároló tartály kiürül vagy majdnem kiürül;

c) ha a tartályban lévő reagens a beépített eszközök szerint nem felel meg a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja vagy 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint bejelentett vagy feljegyzett jellemzőknek;

d) ha megszakad a reagens adagolás, kivéve az olyan eseteket, amikor azt a motorvezérlő egység vagy az adagolás-szabályozó szakítja meg azon motorüzemeltetési körülményekre reagálva, amelyek mellett nincs szükség adagolásra, feltéve, hogy ezeket az üzemeltetési körülményeket a jóváhagyó hatóság tudomására hozták.

8.4.7.2. A reagensnek a bejelentett jellemzőknek és a kapcsolódó NOx-kibocsátási tűréshatároknak való megfelelőségére vonatkozó követelményeket az alábbi módszerek valamelyikével kell teljesíteni, a gyártó döntése szerint:

a) közvetlen módszerek, mint például a reagens minőségét érzékelő szenzor használata;

b) közvetett módszerek, mint például NOx-érzékelő használata a kipufogórendszerben a reagens hatékonyságának értékelésére;

c) bármilyen egyéb módszer, feltéve, hogy hatékonysága legalább megegyezik az a) vagy b) pontban említett módszerek hatékonyságával, és az ebben a pontban foglalt fő követelményeknek eleget tesznek.”

2. melléklet a 25/2011. (V. 26.) NFM rendelethez

Az R. 2. számú mellékletének módosítása

1. Az R. 2. számú melléklet 1. függelék 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. LÉGSZENNYEZÉS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs^(*)

2.2. További szennyezéscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt):

2.2.1. Katalizátor: van/nincs^(*)

2.2.1.1. Gyártmány(ok):

2.2.1.2. Típus(ok):

2.2.1.3. A katalizátor és elemek száma:

2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata:

2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa:

2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet:

2.2.1.7. Relatív koncentráció:

2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga):

2.2.1.9. Cellasűrűség:

2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa:

2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága):

2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K):

2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van):

2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja:

2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya:

2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van):

2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs^(*)

2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs^(*)

2.2.2.1. Gyártmány(ok):

2.2.2.2. Típus:

2.2.2.3. Elhelyezés:

2.2.3. Légbefúvás: van/nincs^(*)

2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.):

2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs^(*)

2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.):

2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs^(*)

2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata:

2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása:

2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság):

2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz:

2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa):

2.2.6. Más rendszerek: van/nincs^(*)

2.2.6.1. Leírás és működés: .....................................................................................................................................................”

2. Az R. 2. számú melléklet 3. függelék 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. LÉGSZENNYEZÉS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs^(*)

2.2. További szennyezéscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt):

^{__________________________}

^(*) A nem kívánt rész törlendő.

2.2.1. Katalizátor: van/nincs^(*)

2.2.1.1. Gyártmány(ok):

2.2.1.2. Típus(ok):

2.2.1.3. A katalizátor és elemek száma:

2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata:

2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa:

2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet:

2.2.1.7. Relatív koncentráció:

2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga):

2.2.1.9. Cellasűrűség:

2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa:

2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága):

2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K):

2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van):

2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja:

2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya:

2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van):

2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs^(*)

2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs^(*)

2.2.2.1. Gyártmány(ok):

2.2.2.2. Típus:

2.2.2.3. Elhelyezés:

2.2.3. Légbefúvás: van/nincs^(*)

2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.):

2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs^(*)

2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.):

2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs^(*)

2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata:

2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása:

2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság):

2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz:

2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa):

2.2.6. Más rendszerek: van/nincs^(*)

2.2.6.1. Leírás és működés:

_________________

^(*) A nem kívánt rész törlendő. ”

3. melléklet a 25/2011. (V. 26.) NFM rendelethez

Az R. 3. számú mellékletének módosítása

1. Az R. 3. számú melléklet 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1. E melléklet a vizsgált motor által kibocsátott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mennyiségének meghatározására szolgáló módszert írja le.

A következő mérési ciklusok alkalmazandók:

– a berendezés specifikációjának megfelelő NRSC (Non-Road Steady Speed Cycle – nem közúti állandósult állapotú ciklus), amelyet a szénmonoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogén-oxidoknak és a szilárd részecskéknek az 1. számú melléklet 1.1. és 1.2. pontjában leírt motorok kibocsátásának méréséhez kell használni az I., II. III A., III B. és IV. szakaszban,

– a berendezés specifikációjának megfelelő NRTC (Non-Road Transient Cycle – nem közúti átmeneti állapotú ciklus), amelyet a szénmonoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogén-oxidoknak és a szilárd részecskéknek az 1. számú melléklet 1.1. pontjában leírt motorok kibocsátásának méréséhez kell használni a III B. és IV. szakaszban,

– a belvízi hajókon történő felhasználásra szánt motorokon az MSZ EN ISO 8178-4:2002 szabványban és az IMO⁽¹⁾ MARPOL⁽²⁾ 73/78 egyezmény VI. mellékletében (NO_x) meghatározott ISO mérési eljárást kell elvégezni,

– a vasúti motorkocsik meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagainak mérésére a III A. és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni, valamint

– a mozdonyok meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagainak mérésére a III A. szakaszban és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni.”

2. Az R. 3. számú melléklet 1.3.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.3.2. NRTC-vizsgálat:

Az előírt átmeneti mérési ciklust, amely kifejezetten a nem közúti gépekbe épített dízelmotorok üzemeltetési körülményein alapul, kétszer kell elvégezni:

– először (hidegindítás), miután a motor elérte a szobahőmérsékletet, a motorhűtő közeg és az olaj, az utókezelő rendszerek és minden motorvezérlő segédberendezés hőmérséklete pedig 20 és 30 °C között stabilizálódott;

– másodszor (melegindítás) egy húszperces kondicionálás után, amelyet közvetlenül a hidegindításos ciklus befejezése után kell kezdeni.

E vizsgálatsorozat során a fenti szennyező anyagokat kell vizsgálni. A vizsgálatsorozat a motor természetes lehűlését vagy kényszerhűtését követő hidegindításos ciklusból, kondicionálásból és egy melegindításból áll, és az összetett kibocsátás kiszámítására szolgál. A motorfékpad által mért nyomatékot és fordulatszámot használva integrálni kell a teljesítményt a ciklus idejének figyelembevételével, ami a motornak a ciklus alatt végzett munkáját adja. A gáz-halmazállapotú alkotóelemek koncentrációját a ciklus során a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: vagy a kezeletlen kipufogógázban a gázelemző készüléktől kapott jel integrálásával e melléklet 3. függeléke szerint, vagy a CVS teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógázában mért koncentráció integrálásával, vagy e melléklet 3. függeléke szerinti zsákos mintavétellel. A szilárd részecskék méréséhez a hígított kipufogógázból kell arányos mintát venni egy speciális szűrővel, akár részleges áramú, akár teljes áramú hígítás mellett. A szennyező anyagok kibocsátott tömegének kiszámításához meg kell határozni – a használt módszertől függően – a hígított vagy hígítatlan kipufogógáz-áramot a ciklus során. Mivel az egyes szennyező anyagok mennyiségét kilowattóránként kibocsátott grammban kell kifejezni, a kibocsátott tömegértékeket a motor munkavégzéséhez kell viszonyítani.

A szennyezőanyag-kibocsátásokat (g/kWh) mind a hideg-, mind a melegindításos ciklusok során meg kell mérni. Az összetett súlyozott kibocsátások kiszámításában a hidegindításos eredményeket 10%-os, a melegindításos eredményeket 90%-os súllyal kell figyelembe venni. A súlyozott összetett eredményeknek meg kell felelniük a határértékeknek.”

____________________

⁽¹⁾ IMO: International Maritime Organization (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet)

⁽²⁾ MARPOL: International Convention for the Prevention of Pollution from Ship (hajókra történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény).

3. Az R. 3. számú melléklet 3.7.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.7.1. A berendezés specifikációja az 1. számú melléklet 1. pontjának megfelelően:

3.7.1.1. „A” specifikáció

Az 1. számú melléklet 1.1. és 1.4. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő nyolc üzemmódból álló ciklus⁽³⁾ szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges vagy referencia (*)	100	0,15
2	Névleges vagy referencia (*)	75	0,15
3	Névleges vagy referencia (*)	50	0,15
4	Névleges vagy referencia (*)	10	0,10
5	Közbenső	100	0,10
6	Közbenső	75	0,10
7	Közbenső	50	0,10
8	Üresjárati	–	0,15
(*) A referenciasebesség meghatározása a 3. számú melléklet 4.3.1. pontjában található.

3.7.1.2. „B” specifikáció

Az 1. számú melléklet 1.2. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő öt üzemmódból álló ciklus⁽⁴⁾ szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges	100	0,05
2	Névleges	75	0,25
3	Névleges	50	0,30
4	Névleges	25	0,30
5	Névleges

A terhelés alatt feltüntetett értékek azon névleges alapteljesítményhez tartozó nyomaték százalékos értékei, amellyel a motor a megadott karbantartási időpontok között és a megadott környezeti feltételek mellett, a gyártó által előírtak szerint végzett karbantartások mellett évente korlátlan óraszámban működtethető; a névleges alapteljesítmény változó teljesítménysorozat alatt rendelkezésre álló maximális teljesítményként értendő.

3.7.1.3. „C” specifikáció

A belvízi hajókra történő használatra szánt meghajtó motorokon⁽⁵⁾ az MSZ EN ISO 8178-4:2002 szabványban és az IMO MARPOL 73/78 egyezmény VI. mellékletében (NOx Szabályzat) meghatározott vizsgálati eljárást kell elvégezni.

Az állandó lapátszögű hajócsavarral (fix nyomatékgörbével) működő meghajtó motort a kereskedelmi tengerhajózási dízelmotorok üzem közbeni működésének bemutatására kifejlesztett, a következő négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus⁽⁶⁾ szerint kell a motorfékpadon vizsgálni.

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	100% (névleges)	100	0,20
2	91%	75	0,50
3	80%	50	0,15
4	63%	25	0,15

__________________

⁽³⁾ Az MSZ EN ISO 8178-4:2007 szabvány (2008. 07. 01-jei helyesbített változat) 8.3.1.1. pontjában leírt C1 ciklussal megegyező.

⁽⁴⁾ Az MSZ EN ISO 8178-4:2002(E) szabvány 8.4.1. pontjában leírt D2 ciklussal megegyező.

⁽⁵⁾ Az állandó sebességű segédmotorokat az MSZ EN ISO 8178-4:2002(E) szabvány szerinti D2 terhelési ciklus, azaz a 3.7.1.2. pontban meghatározott, öt üzemmódú, állandósult állapotú ciklus szerint kell tanúsítani, míg a változó sebességű segédmotorokat az MSZ EN ISO 8178-4:2002(E) szabvány szerinti C1 terhelési ciklus, azaz a 3.7.1.1. pontban meghatározott, nyolc üzemmódú, állandósult állapotú ciklus szerint kell tanúsítani.

⁽⁶⁾ Az MSZ EN ISO 8178-4: 2002(E) szabvány 8.5.1., 8.5.2. és 8.5.3. pontjában leírt E3 ciklussal megegyező. A négy üzemmód az üzem közbeni méréseken alapuló átlagos hajtócsavargörbén alapul.

Belvízi hajók állandó fordulatszámú, változtatható lapátszögű vagy elektromosan csatlakoztatott hajócsavarral működő meghajtó motorjait a fenti ciklus terhelési és súlyozási tényezőivel jellemzett, következő négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus⁽⁷⁾ szerint – de minden üzemmódban névleges fordulatszámon működtetett motorral – kell a motorfékpadon vizsgálni:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges	100	0,20
2	Névleges	75	0,50
3	Névleges	50	0,15
4	Névleges	25	0,15

3.7.1.4. „D” specifikáció

Az 1. számú melléklet 1.5. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő három üzemmódból álló ciklus⁽⁸⁾ szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód száma	Motorfordulatszám (fordulat/perc)	Terhelés (%)	Súlyozási tényező
1	Névleges	100	0,25
2	Közbenső	50	0,15
3	Üresjárati	–	0,60
			”

4. Az R. 3. számú melléklet 4.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.3.1. Referencia-fordulatszám

A referencia-fordulatszám (n_ref) a 3. számú melléklet 4. függelékében lévő motorfékpadi ciklus menetében meghatározott normált fordulatszámértékek 100%-ának felel meg. A referencia-fordulatszámra visszaszámítással kapott tényleges motorciklus nagyban függ a helyes referencia-fordulatszám megválasztásától. A referencia- fordulatszámot a következő módszerrel kell meghatározni:

n_ref = alacsony fordulatszám + 0,95 x (magas fordulatszám – alacsony fordulatszám)

(ahol a magas fordulatszám az a legnagyobb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 70%-a leadásra kerül, míg az alacsony fordulatszám az a legkisebb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 50%-a leadásra kerül).

Ha a mért referencia-fordulatszám legfeljebb ±3%-kal haladja meg a gyártó által megadott referencia-fordulatszámot, a megadott referencia-fordulatszámot lehet a kibocsátási vizsgálatokhoz használni. Ha a megadott értékeken kívül esik, akkor a mért referencia-fordulatszámot kell a kibocsátási vizsgálatokhoz használni⁽⁹⁾.”

5. Az R. 3. számú melléklet 4.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.5. Kibocsátás mérési menet

A következő folyamatábra a vizsgálatsorozat menetét ábrázolja:

A mérési ciklus előtt a motor, a vizsgálókamra és a szennyezőanyag-kibocsátási rendszerek ellenőrzésére szükség szerint egy vagy több gyakorlóciklus lefuttatható.

______________

(7) Az MSZ EN ISO 8178-4: 2002(E) szabvány 8.5.1., 8.5.2. és 8.5.3. pontjában leírt E2 ciklussal megegyező.

(8) Az MSZ EN ISO 8178-4: 2002(E) szabvány F ciklusával megegyező.

(9) Ez megfelel az MSZ ISO 8178-11:2006 szabványnak.

4.5.1. A mintavevő szűrők előkészítése

A vizsgálat megkezdése előtt legalább egy órával minden szűrőt portól védett, de a levegőcserét lehetővé tevő Petricsészébe és azzal együtt egy mérlegkamrába kell helyezni stabilizálás céljából. A stabilizálás végén minden szűrőt le kell mérni, és súlyukat fel kell jegyezni. A szűrőt ezután zárt Petricsészében vagy légmentesen lezárt szűrőtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. A szűrőt a mérlegkamrából történő kivétel után nyolc órán belül fel kell használni. A tárasúlyt fel kell jegyezni.

4.5.2. A mérőrendszer összeállítása

A műszereket és a mintavevő szondákat az előírt módon kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes áramú hígítórendszert használnak, a kipufogócső végét be kell kötni a rendszerbe.

4.5.3. A hígítórendszer beindítása

A hígítórendszert be kell kapcsolni. A teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz esetében a teljes áramot vagy a részleges áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz-áramát úgy kell beállítani, hogy a rendszerben ne következzen be vízlecsapódás, és hogy a szűrő felületének hőmérséklete 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen.

4.5.4. A részecske-mintavevő rendszer elindítása

A részecske-mintavevő rendszert el kell indítani és megkerülő vezetéken kell járatni. A hígító levegő részecske-háttérszintje a hígító levegőnek a kipufogógáz hígító alagútba való belépése előtti mintavételével határozható meg. A részecske-háttérmintát lehetőleg a tranziens ciklus alatt kell összegyűjteni, ha egy másik részecske-mintavevő rendszer is rendelkezésre áll. Egyéb esetben a tranziens ciklus részecskéinek összegyűjtésére használt részecske-mintavevő rendszer használható. Szűrt hígító levegő használata esetén elegendő lehet egy mérés a vizsgálat előtt vagy után. Szűretlen hígító levegő használata esetén méréseket kell végezni a ciklus megkezdése előtt és a ciklus befejezése után, és az értékeket átlagolni kell.

4.5.5. A gázelemző készülékek ellenőrzése

A gázelemző készülékeken be kell állítani a nulla pontot és a mérőtartományt. Mintavevő zsákok használata esetén ezeket ki kell üríteni.

4.5.6. Lehűtési előírások

Természetes lehűlés vagy kényszerhűtés alkalmazható. Kényszerhűtésnél a műszaki szempontoknak megfelelően kell összeállítani azokat a rendszereket, melyek hűtőlevegőt fújnak a motorra, hideg olajat szállítanak a motor kenőrendszerében, hőt vonnak el a motorhűtő rendszeren keresztül a hűtőközegtől és a kipufogógáz-utókezelő rendszerből. Az utókezelő rendszer kényszerhűtése esetén addig nem szabad hűtőlevegőt alkalmazni, amíg az utókezelő rendszer le nem hűl a katalizátor aktiválási hőmérséklete alá. Tilos minden olyan hűtési eljárás, amely nem reprezentatív kibocsátást eredményez.

A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat hidegindításos ciklusát a lehűtést követően csak akkor lehet elindítani, ha a motorolaj, a hűtőközeg és az utókezelő rendszer hőmérséklete legalább 15 percen keresztül 20 °C és 30 °C közötti szinten stabil marad.

4.5.7. A ciklus menete

4.5.7.1. Hidegindításos ciklus

A vizsgálatsorozatot a lehűtés befejezése után – ha a 4.5.6. pontban foglalt követelmények teljesültek – a hidegindításos ciklussal kell kezdeni.

A motort a gyártó által a felhasználói kézikönyvben megadott ajánlások szerint kell beindítani vagy sorozatgyártású indítómotorral vagy a fékpaddal.

Amint megállapítható, hogy a motor beindult, el kell indítani egy független alapjárati időzítőt. Hagyni kell, hogy a motor 23±1 s-en keresztül szabadon, terhelés nélkül fusson alapjáraton. A tranziens motorciklus elindítását úgy kell időzíteni, hogy a ciklus első, nem alapjárati adatrögzítésére 23±1 s elteltével kerüljön sor. A terhelés nélküli alapjárat ideje benne van a 23±1 s-ben.

A vizsgálatot a 3. számú melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlő jeleket legalább 5/s gyakorisággal kell kiadni (10/s ajánlott). A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szűrése megengedett.

4.5.7.2. A gázelemző-készülék kijelzése

A motor beindításakor el kell indítani a mérőrendszert. Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni:

– teljes áramú hígítórendszer esetében a hígított levegő gyűjtését vagy elemzését,

– a hígítatlan vagy hígított (az alkalmazott módszertől függően) kipufogógáz gyűjtését vagy elemzését,

– a hígított kipufogógáz mennyiségének, valamint az előírt hőmérsékleteknek és nyomásoknak a mérését,

– hígítatlan kipufogógáz elemzése esetén a kipufogógáz-tömegáram regisztrálását,

– a fékpad által mért fordulatszám- és nyomatékadatok regisztrálását.

Hígítatlan kipufogógáz mérése esetén a szennyezőanyag-koncentrációkat (szénhidrogének, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramát folyamatosan mérni kell, és legalább 2/s gyakorisággal számítógépes rendszerben kell regisztrálni. Minden más adatot legalább 1/s mintavételi gyakorisággal lehet regisztrálni. Analóg gázelemző készülékek esetében a választ regisztrálni kell; a kalibrációs adatok alkalmazása történhet online vagy offline módon az adatértékelés során.

Teljes áramú hígítórendszer esetében a szénhidrogént és az NO_x-et folyamatosan legalább 2/s gyakorisággal kell mérni a hígító alagútban. Az átlagos koncentrációkat a gázelemző készülék által az egész mérési ciklus alatt adott jelek integrálásával kell meghatározni. A rendszer válaszideje nem lehet 20 s-nál hosszabb, és szükség esetén össze kell hangolni az állandó térfogatú mintavétel (CVS) áramlásingadozásával és a mintavételi idő/mérési ciklus eltolódásaival. A CO, CO₂ értékeit integrálással, vagy a mintavevő zsákban a ciklus alatt összegyűjtött gáz koncentrációjának elemzésével kell meghatározni. A hígító levegőben található gázhalmazállapotú szennyező anyagok koncentrációját integrálással vagy a háttérzsákba történő begyűjtéssel kell meghatározni. Minden más mérendő paramétert legalább 1/s gyakorisággal kell regisztrálni.

4.5.7.3. Részecske-mintavétel

A motor beindításakor a részecske-mintavevő rendszert a megkerülő ágról át kell kapcsolni részecskegyűjtésre.

Részleges áramú hígítórendszer esetében a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevő szondán vagy az átvezető csövön átáramló mennyiség mindig arányos legyen a kipufogógáz-tömegárammal.

Teljes áramú hígítórendszer esetében a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevő szondán vagy az átvezető csövön átáramló mennyiség ±5% tűréssel egyenlő maradjon a beállított áramlási mennyiséggel. Ha áramláskiegyenlítést (azaz arányos mintaáram-szabályozást) alkalmaznak, akkor igazolni kell, hogy a főalagút áramának és a részecskeminta áramának aránya nem változik meg a beállított értéknél ±5%-nál nagyobb mértékben (kivéve a mintavétel első 10 másodpercét).

MEGJEGYZÉS: Kétszeres hígítású üzemeltetés esetében a mintaáram a mintavevő szűrőkön áthaladó áram és a másodlagos hígító levegő áramának nettó különbsége.

Regisztrálni kell az átlagos hőmérsékletet és nyomást a gázmérő(k) vagy áramlásmérő műszerek belépési pontján. Ha a beállított áramlási sebesség a szűrő nagy részecsketerhelése miatt nem tartható a teljes ciklus alatt (±5%-on belül), a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. A vizsgálatot meg kell ismételni kisebb áramlási sebességgel, illetve nagyobb átmérőjű szűrővel.

4.5.7.4. Motorleállás hidegindításos ciklus alatt

Ha a hidegindításos mérési ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort elő kell kondicionálni, a lehűtést meg kell ismételni, majd újra kell indítani a motort, és meg kell ismételni a vizsgálatot. Ha a mérési ciklus során bármelyik mérőműszer hibásan működik, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.

4.5.7.5. A hidegindításos mérési ciklus utáni műveletek

A hidegindításos mérési ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gyűjtőzsákokba menő gázáramot és a részecske-mintavevő szivattyút. Integráló gázelemző rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni.

Gyűjtőzsák használata esetén a bennük lévő gázok koncentrációját minél előbb, de a ciklus befejezésétől számított 20 percnél semmiképpen sem később elemezni kell.

A szennyezőanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemző készülékek ellenőrzését. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz koncentrációjának 2%-ánál kisebb.

A részecskeszűrőket a vizsgálat befejezését követő egy órán belül vissza kell helyezni a mérlegkamrába. A szűrőket legalább egy órán át portól védett és levegőcserét lehetővé tévő Petricsészében kell kondicionálni, és azután meg kell mérni a tömegüket. A szűrők bruttó tömegét fel kell jegyezni.

4.5.7.6. Kondicionálás

Közvetlenül a motor kikapcsolása után – ha használatban voltak – a motorhűtő ventilátor(oka)t és a CVS légfúvót is ki kell kapcsolni (vagy le kell kapcsolni a kipufogórendszert a CVS-ről).

Ezután kondicionálni kell a motort 20±1 percen át, majd elő kell készíteni a motort és a fékpadot a melegindításos ciklusra. A kiürített mintagyűjtő zsákokat csatlakoztatni kell a hígított gáz és hígított levegő mintagyűjtő rendszereire. Be kell kapcsolni a CVS-t (ha használunk ilyet és még nem volt bekapcsolva), illetve csatlakoztatni kell a kipufogórendszert a CVS-hez (ha szét voltak kapcsolva). El kell indítani a mintavevő szivattyúkat (a részecske-mintavevő szivattyú(k) kivételével), a motorhűtő ventilátor(oka)t és az adatgyűjtő rendszert.

A vizsgálat megkezdése előtt az állandó térfogatú mintavételi rendszer hőcserélőjét (ha használunk ilyet) és adott esetben a folyamatos működésű mintavételi rendszer(eke)t elő kell melegíteni a kijelölt üzemi hőmérsékletre.

A mintaáramlási sebességet a kívánt áramlási sebességre, a CVS gázáramlást mérő eszközöket pedig nullára kell állítani. Óvatosan minden szűrőtartóba tiszta részecskeszűrőt kell tenni, és az összeszerelt szűrőtartókat be kell szerelni a mintaáram-vezetékbe.

4.5.7.7. Melegindításos ciklus

A vizsgálatot a 3. számú melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlő jeleket legalább 5/s gyakorisággal (10/s ajánlott) kell kiadni. A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szűrése megengedett.

Ezután a 4.5.7.2. és a 4.5.7.3. pontban leírt eljárást kell megismételni.

4.5.7.8. Motorleállás melegindításos ciklus alatt

Ha a melegindításos ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort le lehet állítani, és 20 percen keresztül újra lehet kondicionálni. A melegindításos ciklust ekkor meg lehet ismételni. Csak egy újrakondicionálás és egy melegindításos ciklus megengedett.

4.5.7.9. A melegindításos ciklus utáni műveletek

A melegindításos ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gyűjtőzsákokba menő gázáramot és a részecske-mintavevő szivattyút. Integráló gázelemző rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni.

Gyűjtőzsák használata esetén a bennük lévő gázok koncentrációját minél előbb, de a ciklus befejezésétől számított 20 percnél semmiképpen sem később elemezni kell.

A szennyezőanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a mérőtartomány-kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemző készülékek ellenőrzését. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz értékének 2%-ánál kisebb.

6. Az R. 3. számú melléklet 3. függelék 2.1.2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.1.2.4. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevő tekintetében a következőképpen kell kiszámolni:

ahol:

M_gas,cold = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g)

M_gas,hot = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g)

W_act,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

W_act,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh).”

7. Az R. 3. számú melléklet 3. függelék 2.1.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.1.3.1. A kibocsátott tömeg kiszámítása

Az M_PT,cold és az M_PT,hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következő módszerek valamelyikével kell kiszámítani:

ahol

M_PT = M_PT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

M_PT = M_PT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

M_f = a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)

M_EDFW = az egyenértékű hígított kipufogógáz tömege a ciklus során (kg)

M_SAM = a részecskegyűjtő szűrőkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

Az egyenértékű hígított kipufogógáz össztömegét a ciklusban a következőképpen kell meghatározni:

ahol

G_EDFW,i = a hígított kipufogógáz pillanatnyi egyenértékű tömegárama (kg/s)

G_EXHW,i = a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s)

q_i = pillanatnyi hígítási arány

G_TOTW,i = a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s)

G_DILW,i = a hígító levegő pillanatnyi tömegárama (kg/s)

f = adatlekérdezési gyakoriság (1/s)

n = a mérések száma

ahol

M_PT = M_PT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

M_PT = M_PT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

M_f = a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)

r_s = az átlagos mintavételi arány a mérési ciklus alatt

ahol

M_SE = a kipufogógáz-minta tömege a ciklus során (kg)

M_EXHW = a ciklus során átáramló kipufogógáz össztömege (kg)

M_SAM = a részecskegyűjtő szűrőkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

M_TOTW = a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

MEGJEGYZÉS: Teljes mintavételt alkalmazó rendszer esetében az M_SAM és az M_TOTW megegyezik.”

8. Az R. 3. számú melléklet 3. függelék 2.1.3.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.1.3.3. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol

M_PT,cold = az NRTC hidegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

M_PT,hot = az NRTC melegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

K_p,cold = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a hidegindításos ciklus alatt

K_p,hot = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a melegindításos ciklus alatt

W_act,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

W_act,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)”

9. Az R. 3. számú melléklet 3. függelék 2.2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.2.4. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevő tekintetében a következőképpen kell kiszámolni:

ahol

M_gas,cold = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g)

M_gas,hot = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g)

W_act,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

W_act,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)”

10. Az R. 3. számú melléklet 3. függelék 2.2.5.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.2.5.1. A tömegáram kiszámítása

Az M_PT,cold és az M_PT,hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol

M_PT = M_PT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

M_PT = M_PT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

M_f = a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)

M_TOTW = a hígított kipufogógáz össztömege a teljes ciklus alatt, a 2.2.1. pontban meghatározottak szerint (kg)

M_SAM = a hígító alagútból részecske-mintavétel céljából kivett hígított kipufogógáz tömege (kg),

valamint

M_f = M_fp + M_fb, ha külön mérték az értékeket (mg)

M_f,p = az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)

M_f,b = a kiegészítő szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)

Kétszeres hígítású rendszer alkalmazása esetén a másodlagos hígító levegő tömegét le kell vonni a részecskeszűrőkön áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz-minta össztömegéből.

M_SAM = M_TOT – M_SEC

ahol:

M_TOT = a részecskeszűrőn áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz tömege (kg)

M_SEC = a másodlagos hígító levegő tömege (kg)

Ha a hígító levegő részecske-háttérszintjét a 3. számú melléklet 4.5.4. pontjának megfelelően határozzák meg, a részecsketömeg korrigálható a háttérkoncentráció figyelembevételével. Ebben az esetben az M_PT,cold és az M_PT,hot részecsketömeget (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

M_PT = M_PT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

M_PT = M_PT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

M_f, M_SAM, M_TOTW = lásd fent

M_DIL = a háttérrészecske-mintavevő által mintavételezett elsődleges hígító levegő tömege (kg)

M_d = az elsődleges hígító levegőből begyűjtött háttérrészecskék tömege (mg)

DF = hígítási tényező a 2.2.3.1.1. pontban meghatározottak szerint.”

11. Az R. 3. számú melléklet 3. függelék 2.2.5.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.2.5.3. A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol

M_PT,cold = az NRTC hidegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

M_PT,hot = az NRTC melegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

K_p,cold = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a hidegindításos ciklus alatt

K_p,hot = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a melegindításos ciklus alatt

W_act,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

W_act,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh) ”

4. melléklet a 25/2011. (V. 26.) NFM rendelethez

Az R. 5. számú mellékletének módosítása

Az R. 5. számú mellékletének „NEM KÖZÚTI MOZGÓ GÉPEK KOMPRESSZIÓ-GYÚJTÁSÚ MOTORJÁNAK REFERENCIA ÜZEMANYAGA A III.B és IV. SZABÁLYOZÁSI LÉPCSŐ HATÁRÉRTÉKEI SZERINTI JÓVÁHAGYÁSHOZ” című táblázatában a „Sűrűség 15 °C-on” sor helyébe a következő rendelkezés lép:

„
Jellemző	Mértékegység	Határérték¹		Vizsgálati módszer
Jellemző	Mértékegység	minimum	maximum	Vizsgálati módszer
Sűrűség 15 °C-on	kg/m³	833	856	MSZ EN ISO 3675:2000
				”

5. melléklet a 25/2011. (V. 26.) NFM rendelethez

Az R. 13. számú mellékletének módosítása

1. Az R. 13. számú melléklet 1.5–1.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.5. Az OEM-nek a rugalmas végrehajtási eljáráshoz kapcsolódóan minden olyan információt meg kell adnia a jóváhagyó hatóságnak, amelyet a jóváhagyó hatóság a döntéshez szükségesnek ítél.

1.6. Az OEM-nek bármely tagállami jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania minden olyan információt, amelyet a jóváhagyó hatóság annak érdekében kér, hogy igazolja: minden olyan motor, amelyet rugalmas végrehajtási eljárás keretében hoznak forgalomba, vagy amelyről ezt állítják, vagy amelyet ennek megfelelően címkéztek, valóban megfelel az állításnak vagy a címkézésnek.”

2. Hatályát veszti az R. 13. számú melléklet 1.7. pontja.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek