25/2011. (IX. 16.) NEFMI utasítás

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2011.09.17.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva – tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére – a következő utasítást adom ki.

1. § A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § Hatályát veszti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2008. (OK 23.) OKM utasítás.

Melléklet a 25/2011. (IX. 16.) NEFMI utasításhoz

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

I. FEJEZET

1. Bevezető

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szervezeti felépítését, működésének belső rendjét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV., a mozgóképről szóló 2004. évi II., az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX., valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben és ezek végrehajtási rendeleteiben rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítása érdekében.

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) személyi hatálya kiterjed a Hivatal minden kormánytisztviselőjére, kormányzati ügykezelőjére, munkavállalójára, illetve a Hivatal által megkötött – munkavégzésre, feladatellátásra irányuló – szerződések esetében a szerződő partnerekre.

2. A Hivatal jogállása, alapadatai

2.1. Hivatal létrehozása

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt a Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelettel 2001. október 18. napi hatállyal hozta létre. Feladatait 2011. január 1-jétől kezdődő hatállyal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal működési körét, hatósági eljárásának rendjét a 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet, valamint az alapító okirat szabályozza.

2.2. A Hivatal jogállása

a) A Hivatal a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján működő, országos illetékességű, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, jogi személy. A Hivatal központi hivatal, amelynek irányítását a nemzeti erőforrás miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A Hivatal önálló jogalanyisággal nem rendelkező, országos illetékességgel eljáró első fokú igazgatási szervekkel rendelkezik.

b) A Hivatal alapítója a Magyar Köztársaság Kormánya.

c) Hivatal vezetője az elnök (a továbbiakban: Elnök), akit a miniszter a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján határozatlan időre nevez ki és ment fel. Az Elnök felett a miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat.

d) A Hivatal alkalmazottai a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők, ügykezelők, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók, akik vonatkozásában a munkáltatói jogok gyakorolásának rendjét a 7. számú függelék határozza meg.

2.3. A Hivatal adatai

Az intézmény hivatalos megnevezése:

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Rövidítése: KÖH

Angolul: National Office of Cultural Heritage

Németül: Staatsamt für Kulturerbe

Franciául: Office National du Patrimoine Culturel

Alapítója: Magyar Köztársaság Kormánya, 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelettel

Létrehozásának időpontja: 2001. október 18.

Alapító okirat száma: OK-14654-2010.

Alapító okirat kelte: 2010. december 23.

Irányító szerve: Nemzeti Erőforrás Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10–14.)

Székhely: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Telephelyek:

– Építészeti és Építőipari Múzeum – 1036 Budapest, Mókus u. 20.

– Műtárgyfelügyeleti Iroda – 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

– Nyilvántartási Iroda – 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

– Film- és Előadó-művészeti Iroda – 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Iratok őrzésének helye: 1116 Budapest, Talpas u. 4.

Postacíme: H -1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Postafiók: Budapest 1535 Pf. 721

Telefonszáma: 06/1/225-4800

Telefax száma: 06/1/225-4900

Központi email cím: koh@koh.hu

Weboldalának címe: www.koh.hu

Ügyfélfogadás rendje:

Hétfő 13.00–16.30

Kedd (kizárólag Műtárgyfelügyeleti Iroda) 9.00–12.00, ill. 13.00–16.00

Szerda 8.00–12.00, ill. 13.00–16.30

Péntek 8.00–12.00

Ügyfélszolgálat helye: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. II. emelet 212. szoba

Ügyfélszolgálat nyitva tartásának rendje:

Hétfő–csütörtök: 8.00-12.00, ill.12.30–16.30

Péntek: 8.00–14.00

Adószáma: 15307633-2-41

Általános forgalmi adó alanyiságának ténye: általános forgalmi adó alanya

TB szám: 78417

KSH száma: 15307633

Kincstári előirányzat felhasználási keretszámla száma: 10032000-01461769-00000000

Törzskönyvi azonosító szám: 307639

Engedélyezett létszám: 169

Vagyonkezelési szerződés száma: SZT-33793.

Hatósági ügyekben eljáró szervek és elérhetőségük:

Műtárgyfelügyeleti Iroda

Bp., 1014 Szentháromság tér 6.

Titkárság: 06-1-224-5515

Fax: 06-1-225-4985

Nyilvántartási Iroda

Bp., 1014 Szentháromság tér 6.

Titkárság: 06-1-224-5202

Fax: 06-1-224-5501

3. A Hivatal tevékenysége

3.1. A Hivatal alaptevékenysége

3.1.1. A Hivatal szakmai alaptevékenységét a kulturális ágazatot közvetlenül vagy közvetve érintő jogszabályok határozzák meg, így különösen:

1. „1954. évi Hágai Egyezmény” [a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről szóló 1957. évi 14. törvényerejű rendelet],

2. a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet,

3. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

4. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV törvény,

5. „1970. évi Párizsi Egyezmény” [a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 2. törvényerejű rendelet],

6. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,

7. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

8. a volt egyházi ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény,

9. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény,

10. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény,

11. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény (a továbbiakban: Ltv.),

12. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,

13. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény,

14. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény,

15. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény,

16. „UNIDROIT Egyezmény” [a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény],

17. a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.),

18. a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény,

19. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény,

20. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.),

21. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.),

22. A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény,

23. a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény,

24. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: előadó-művészeti törvény),

25. a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény,

26. a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény,

27. a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet,

28. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet,

29. a felvonók és mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet,

30. az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet,

31. a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992. január 16-án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről szóló 149/2000. (VIII. 31.) Korm. rendelet,

32. az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet,

33. az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet,

34. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet),

35. 1991/6. Nemzetközi szerződés a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől: Az európai építészeti örökség védelméről szóló Granadai Egyezmény,

36. a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet,

37. a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet,

38. a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet,

39. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet,

40. az „art” mozik minősítésének és a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeiről szóló 46/2007. (XII. 29.) OKM rendelet,

41. a mozgóképszakmai hatóság szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályairól szóló 12/2008. (III. 29.) OKM–PM együttes rendelet,

42. a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet,

43. a kulturális javak kiviteli engedélyezéséről szóló 14/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet,

44. a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet,

45. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet,

46. a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet.

3.1.2. A Hivatal tevékenységét a Hivatalra irányadó általános jogszabályok határozzák meg, így különösen:

1. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: köztisztviselői törvény),

3. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és végrehajtási rendeletei, különösen az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.),

4. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény,

5. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban jogállási törvény),

6. a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: kormánytisztviselői törvény),

7. a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a zárszámadásról szóló törvények.

3.1.3. A Hivatal alaptevékenységeként elősegíti a miniszternek az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41–42. §-aiban, valamint az 50–52. §-aiban meghatározott feladatai ellátását, valamint ellátja a Kötv.-ben, a Korm. rendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket, így különösen:

a) a műemlékekkel, illetve műemléki területekkel kapcsolatos örökségvédelmi, építésügyi és egyéb hatósági, valamint szakhatósági feladatokat,

b) a régészeti örökség védelmével kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatokat,

c) kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat,

d) a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos, nem hatósági feladatokat,

e) az Mktv. 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, valamint a törvény végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységeket,

f) az előadó-művészeti törvény 6. §-ában, valamint a törvény végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységeket,

g) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 208. § (3) bekezdése alapján nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásba vételének, illetve a lapnyilvántartás kezelésének hatósági feladatait,

h) a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.

3.1.4. A Hivatal a 3.1. pontban meghatározott tevékenysége körében alapfeladataként:

a) tudományos értékvizsgálat alapján felkutatja és dokumentálja a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű elemeit;

b) számba veszi a kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű elemeit, és ellátja a védetté nyilvánításukkal, valamint védőövezetük és környezetük kijelölésével, illetve védettségük feloldásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

c) gondoskodik a kulturális örökség védettségének az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetéséről;

d) működteti szakmai adattárait és gyűjteményeit, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálatot működtet;

e) egyéb, a Korm. rendeletben meghatározott tudományos tevékenységet végez;

f) nyilvántartást vezet a kulturális örökség védetté nyilvánított elemeiről, és nyilvántartásaiból adatokat szolgáltat;

g) figyelemmel kíséri a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályok érvényesülését;

h) a Korm. rendelet alapján az elsőfokú hatósági tevékenységet ellátó országos illetékességű szerveket működtet,

i) ellátja az EU más tagállamába jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatására vonatkozó feladatokat;

j) gondoskodik az időszaki lapok nyilvántartásba vételéről;

k) működteti a Film- és Előadó-művészeti Irodát, amelynek keretében:

ka) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében e törvény szerint besorolja, valamint a besorolási szabályok megsértése esetén a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza,

kb) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,

kc) az e törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról közhitelű nyilvántartást vezet,

kd) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához e törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, vagy az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,

ke) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. és 38. pontjai szerinti támogatási igazolást,

kf) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez,

kg) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

kh) előadó-művészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,

ki) ellátja az Mktv.-ben, valamint az előadó-művészeti törvényben, vagy azok felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat,

l) koordinálja a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek által ellátott örökségvédelmi felügyeleti feladatokat, továbbá maga is örökségvédelmi felügyeleti feladatokat lát el, amelyek különösen:

la) a kulturális örökség elemei és környezetük állapotának, valamint megfelelő használatának figyelemmel kísérése,

lb) a kulturális örökség elemeinek fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló használatának elősegítése, így különösen a kulturális örökségvédelmi célzatú vagy a kulturális örökséget is érintő pályázatok, programok és projektek kezdeményezése és az előkészítésükben, kidolgozásukban, értékelésükben és végrehajtásukban való közreműködés,

lc) az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése;

m) a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek szakmai irányítása körében különösen:

ma) gyakorolja a jogállási törvény 2. § e)–i) pontjaiban meghatározott hatásköröket,

mb) az irányítás operatív eszközeként – kormány-tisztviselői, illetve köztisztviselői továbbképzésnek nem minősülő – a szakmai munka ellátásához kapcsolódó, rendszeres szakmai értekezleteket és szakmai tájékoztatókat tart.

3.1.5. A Hivatal alapfeladataihoz kapcsolódó egyéb feladatai körében:

a) közreműködik az örökségvédelmi szakemberképzés szakirányú feladatainak ellátásában;

b) közreműködik az örökségvédelmet érintő ismeretterjesztő és közművelődési feladatok megoldásában;

c) kapcsolatot tart a kulturális örökségvédelem szervezeteivel és mozgalmaival, segíti azok tevékenységét;

d) kapcsolatot tart külföldi és nemzetközi szakmai szervezetekkel, külföldi társhatóságokkal és társintézményekkel;

e) gondoskodik tudományos gyűjteményeinek gyarapításáról, állományvédelméről, megfelelő használatáról és hozzáférhetővé tételéről;

f) a saját és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek örökségvédelmi hatósági feladatai ellátásához szükséges szakreferensi tevékenységet lát el;

g) ellátja a külön jogszabályban meghatározott, hatáskörébe tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyek intézését;

h) részt vesz a határon túli magyar kulturális örökség védelmét szolgáló programok kidolgozásában, végrehajtásában, ellenőrzésében és bemutatásában, biztosítja azok örökségvédelmi felügyeletét;

i) részt vesz az örökségvédelem és kapcsolódó szakterületek (terület- és vidékfejlesztés, gazdaságfejlesztés, turizmus, oktatásügy, környezet- és természetvédelem stb.) célrendszerének és feladatainak összehangolásában.

3.1.6. A Hivatal közreműködik az alapfeladatainak ellátásával kapcsolatos

a) ügyekben más országos hatáskörű szervekkel, hatóságokkal, önkormányzatokkal való kapcsolattartásban;

b) jogszabályok kezdeményezésében, kidolgozásában, véleményezésében;

c) országos célok, programok, feladatok és követelményrendszer meghatározására irányuló javaslatok kialakításában;

d) elkülönített központi források elosztásában, támogatások odaítélésében, illetőleg felhasználásuk ellenőrzésében;

e) költségvetési tervezésben, az örökségvédelmi célok elérését szolgáló gazdasági szabályozórendszer kialakításában, valamint az örökségvédelem országos programja és az ehhez kapcsolódó állami feladatok finanszírozási feltételeinek meghatározásában;

f) nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában.

3.1.7. A miniszter a Hivatal útján látja el a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága titkársági feladatait, továbbá gondoskodik az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága titkársági feladatainak ellátásáról.

3.1.8. A Hivatal alaptevékenysége, és vállalkozási tevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:

Szakfeladat száma	Szakfeladat megnevezése	I	II
841213	Kultúra központi igazgatása és szabályozása	X
841223	Kultúra területi igazgatása	X
722022	Filozófia- és történettudományi alkalmazott kutatás	X
842151	Nemzetközi tudományos együttműködés	X
842153	Nemzetközi kulturális együttműködés	X
900400	Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások rendezése	X
910202	Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység	X
910201	Múzeumi gyűjteményi tevékenység	X
581100	Könyvkiadás		X
581400	Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása		X
711100	Építészmérnöki tevékenység		X
711200	Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás		X
721972	Műszaki tudományi alkalmazott kutatás		X

I: alaptevékenység; II: vállalkozási tevékenység

3.1.9. Az Hivatal államháztartási szakágazati besorolása:

910300 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése

3.2. A Hivatal vállalkozási tevékenysége

3.2.1. A Hivatal az alábbi körben folytathat vállalkozási tevékenységet:

a) könyvkiadás, folyóirat, időszaki kiadvány kiadása;

b) természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés;

c) építészmérnöki tevékenység;

d) mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás.

3.2.2. A vállalkozási tevékenységből származó éves kiadás nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásainak 30%-át.

3.2.3. Az Áht. 97. §. (2) bekezdése alapján a Hivatal megállapított költségvetéséről – kormányrendeletben rögzített szempontok figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetés készül. Az Ámr. 94. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Hivatal vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes maradványának a befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből, amely az Ámr. 94. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint használható fel. A vállalkozási tevékenység folytatása nem veszélyeztetheti a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátását.

3.2.4. Amennyiben a vállalkozási maradvány az Ámr. 94. § (3) bekezdése alapján negatív, a veszteséget a Hivatalnak elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékából kell fedezni. Ha a Hivatal irányító szerve az alapító okiratban a vállalkozási tevékenységét megszünteti, és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenységének ellátására szolgáló források terhére köteles rendezni.

4. A hivatal vezetői és munkatársai

4.1. Az Elnök

4.1.1. Az Elnök az intézmény folyamatos, jogszerű és hatékony működéséért, valamint a jogszabályok és az alapító okirat szerinti feladatok maradéktalan teljesítéséért felelős egyszemélyi vezető.

4.1.2. Az Elnök eljár és dönt mindazon ügyekben, amelyet jogszabály a hatáskörébe vagy a Hivatal hatáskörébe utal.

4.1.3. Az Elnök a jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét közvetlenül vagy a Hivatali szervezete, illetve külön jogszabályban meghatározott szervek vagy szervezetek útján gyakorolja.

4.1.4. Az Elnök felelős

a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és a miniszter által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,

b) a Hivatal működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,

c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,

d) a Hivatal vagyonkezelésébe, használatába adott és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

e) a Hivatal belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért, továbbá

f) a Hivatal besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

4.1.5. Az Elnök közvetlenül irányítja a főosztályok tevékenységét, és a jogszabályoknak, valamint a jelen Szabályzat 7. számú függelékében foglaltaknak megfelelően gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Elnök a gazdasági vezető kivételével a kormánytisztviselői törvény alapján nevezi ki és menti fel a Hivatal vezető munkakört betöltő kormánytisztviselőit.

4.1.6. Az Elnök gondoskodik a miniszter egyedi utasításainak végrehajtásáról.

4.1.7. Az Elnök feladatkörében utasítást, körlevelet, tájékoztatót, a Hivatal hatáskörébe tartozó másodfokú ügyekben határozatot, illetőleg egyéb döntést ad ki.

4.1.8. Az Elnök meghatározza a Hivatal szervezeti felépítését, főosztályainak ügyrendjét, feladatait és működésük főbb szabályait.

4.1.9. Az Elnök felelős a feladatellátás feltételeinek biztosításáért a Hivatal létszám- és költségvetési keretén belül. Amennyiben a feladatokban, illetve a feladatok mennyiségében egyfelől, vagy a költségvetési és létszámkeretekben másfelől olyan változás áll be, amelynek következtében a Hivatal meglévő erőforrásaival a feladatellátás nem biztosítható, a miniszter felé köteles jelezni ezt.

4.1.10. Az Elnök gondoskodik a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről. Felelős a belső ellenőr(ök) funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosításáért, ezt a felelősségét másra nem ruházhatja át.

4.1.11. Az Elnök felelős a számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért, továbbá a számlarend összeállításáért, a folyamatos karbantartásáért, illetve a naprakész könyvvezetésért.

4.1.12. Az Elnök felelős a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzés végzéséért és a kockázatkezelési rendszer működtetéséért.

4.1.13. Az Elnök dönt a személyi juttatásokkal, illetmény- és jutalmazási kerettel, a személyi juttatásokat terhelő egyéb kifizetésekkel kapcsolatos kérdésekben, felelős a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos törvényi előírások ellátásáért.

4.1.14. Az Elnök a hatályos jogszabályok alapján ellenőrzi a Hivatal gazdálkodását és szakmai tevékenységét. Gondoskodik a Hivatal belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséről, működéséről és szabályozásáról, az éves ellenőrzési munkatervben meghatározott ellenőrzések elvégzéséről, valamint elrendeli a rendkívüli célvizsgálatokat.

4.1.15. Az Elnök felelős az Ltv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért.

4.1.16. Az örökségvédelemmel kapcsolatos általános feladatai körében az Elnök:

a) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) örökségvédelemért felelős helyettes államtitkárán keresztül kezdeményezi a szakterületre vonatkozó jogszabályok elkészítését és módosítását, és megkeresésére közreműködik a szakterületre vonatkozó jogszabályok és jogszabály-módosítások szakmai tervezeteinek elkészítésében, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterületet érintő egyéb jogszabályalkotást;

b) a minisztérium örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára megkeresésére közreműködik a más tárcák által kezdeményezett jogszabálytervezetek véleményezésében;

c) a minisztérium örökségvédelemért felelős szervezeti egységével együtt közreműködik az örökségvédelem országos programjának és az ehhez kapcsolódó tervek megvalósítására vonatkozó finanszírozási feltételeknek a meghatározásában;

d) javaslatot tesz a költségvetési pénzforrások felhasználására, gondoskodik ezen eszközök felhasználásáról, továbbá felhasználásuk ellenőrzéséről, valamint elkészíti a költségvetési pénzeszközök felhasználásának szakmai és pénzügyi beszámolóját;

e) elemzi és értékeli az örökségi elemek állapotát, védelmének helyzetét, az örökségi értékekkel való gazdálkodás folyamatát, javaslatot dolgoz ki a szükséges intézkedésekre;

f) közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, segíti a minisztert a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos munkájában, szakmai kapcsolatot tart fenn a külföldi társhatóságokkal és társintézményekkel;

g) gondoskodik az örökségvédelem és a környezet- és természetvédelem követelményeinek összehangolásáról;

h) ellátja azokat az örökségvédelemmel kapcsolatos feladatokat, amelyeket a miniszter állandó vagy eseti jelleggel hatáskörébe utal;

i) ellátja a VÖMNB ügyvezető elnöki tisztét.

4.1.17. A Hivatal vezetése terén:

a) ellátja a Hivatal fejlesztését, irányítását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a szakterület állapotát, belső folyamatait;

c) feladatkörébe tartozó ügyekben kapcsolatot tart a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, az önkormányzatokkal és egyéb hatóságokkal;

d) gondoskodik a Hivatal megfelelő személyi feltételeinek megteremtéséről és a működés helyes és folyamatos módszerének kialakításáról;

e) közreműködik az örökségvédelem állami intézményrendszerének szakmai fejlesztésében, a szakterület örökségvédelmi, fejlesztési tervei koncepcionális alapjainak elkészítésében és a kormányzati szintű stratégiai tervek, továbbá irányelvek és ajánlások kidolgozásában;

f) szakmai irányítója a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerveknek;

g) együttműködik az örökségvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködő szervekkel;

h) részt vesz az örökségvédelmi szakemberképzés szakirányú feladatainak ellátásában;

i) közreműködik az örökségvédelemmel kapcsolatos közművelődési feladatok megoldásában;

j) gondoskodik a műemlékvédelem érdekében szükséges tudományos kutatási és az örökségvédelemmel kapcsolatos publikációs feladatok ellátásáról;

k) gondoskodik a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról;

l) a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek közötti koordináció megteremtése érdekében működteti a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégiumot (a továbbiakban: Kollégium);

m) az örökségvédelmi szakmai munka ellátásához kapcsolódóan – mint az irányítás operatív eszköze – rendszeres szakmai értekezleteket és szakmai tájékoztatót tart;

n) a Film- és Előadó-művészeti Iroda vezetője útján gondoskodik a Korhatár Bizottság, a Filmszakmai Bizottság, a Mozgókép Koordinációs Tanács, valamint az Előadó-művészeti Tanács és Kollégiumai adminisztratív feladatainak ellátásáról;

o) a Film- és Előadó-művészeti Iroda vezetője által az Iroda működéséről készített szakmai beszámolót megküldi az irányító szervnek a következő év június 30-ig.

4.1.18. Szakmai irányítási jogkörében:

a) meghatározott körben kiadmányozási és utalványozási jogot biztosít;

b) jogszabályban meghatározott módon ellátja a másodfokú örökségvédelmi, valamint az egyéb hatósági és szakhatósági feladatokat,

c) a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv tekintetében mint a szakmai irányító szerv vezetője a következő jogokat gyakorolja:

ca) a szakigazgatási szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,

cb) jogszabályban meghatározott esetekben a szakigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

cc) egyedi utasítás kiadása a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

cd) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,

ce) a szakigazgatási szerv adatainak kezelése,

cf) törvényességi, szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök gyakorlása,

cg) hatékonysági ellenőrzésben való közreműködés,

ch) a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésében és felmentésében történő egyetértési jog gyakorlása;

d) dönt a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott munkálatok előzetes jóváhagyása tárgyában;

e) gondoskodik a hatáskörébe utalt munkavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi feladatok ellátásáról.

4.1.19. Egyéb feladatai keretében:

a) közreműködik az örökségvédelem szakterület országos céljainak, feladatainak és követelményrendszerének kidolgozásában, ennek érdekében együttműködik a miniszter által vezetett minisztérium örökségvédelemért felelős szervezeti egységével;

b) kapcsolatait gondozza és fejleszti a szakterületen működő szakmai, érdek-képviseleti és tanácsadó testületekkel, társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal, kutató intézetekkel és oktatási intézményekkel;

c) a szakterületet érintő fontosabb eseményekről a sajtó útján tájékoztatja a közvéleményt, a sajtóval való kapcsolattartásra irányadó belső szabályok szerint;

d) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Hivatal tevékenységével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat;

e) közreműködik az ágazatot érintő társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő feladatok ellátásában.

4.1.20. Képviseleti feladatkörében, személyesen vagy delegált munkatársai révén:

a) felkérésre közreműködik a szakterületén működő alapok, alapprogramok, közalapítványok, alapítványok és bizottságok munkájában;

b) végrehajtja és ellenőrzi a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségeket és vállalásokat;

c) felkérésre részt vesz az államközi kulturális egyezmények, munkatervek kidolgozásában és megvalósításában;

d) a Film- és Előadó-művészeti Iroda vezetője útján ellátja a magyar képviseletet a Európai Audiovizuális Obszervatóriummal kapcsolatosan, ennek keretében gondoskodik a magyar hozzájárulás pénzügyi kereteiről;

e) kapcsolatot tart az ingatlan és ingó kulturális (műemléki, régészeti, műtárgy) örökség védelme területén működő szakmai szervezetekkel, tanácsadó testületekkel és érdekképviseleti szervekkel;

f) alapfeladatai területén közreműködik a minisztériumon belüli, a Hivatalt érintő előterjesztendő ügyek előkészítésében, valamint más szervezeti egységek szakterületet érintő előterjesztéseinek véleményezésében.

4.2. Az elnökhelyettes

4.2.1. A Hivatalban elnökhelyettes működik, akit az Elnök a kormány-tisztviselői törvény alapján nevez ki és ment fel.

4.2.2. Az elnökhelyettes az Elnök irányítása alatt áll, feladatköre gyakorlásáért felelősséggel tartozik az Elnöknek.

4.2.3. Az elnökhelyettes részt vesz a Hivatal irányításában. Az elnökhelyettes az Elnök általános helyettese.

4.2.4. Előkészíti az Elnök számára a Hivatal működését érintő átfogó szakmai döntéseket, segíti az Elnök munkáját.

4.2.5. Az elnökhelyettes

a) részt vesz a hivatali stratégia, terv és módszertan összeállításának előkészítésében;

b) ellátja a Hivatal Elnöke által adott eseti, kiemelt feladatokat;

c) az Elnök döntése alapján képviseli a Hivatalt a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek rendezvényein;

d) részt vesz a Hivatal feladatkörébe tartozó szabályzatok és jogszabály-tervezetek előkészítésében;

e) közvetít a Hivatal szervezeti egységei között, részt vesz a szervezeti egységek munkájának koordinálásában, összehangolja a döntés-előkészítés fázisában lévő ügyeket;

f) közreműködik a szükségesnek ítélt szakmapolitikai kezdeményezések, javaslatok kidolgozásában;

g) koordinálja, szervezi az Elnök által rábízott egyedi programok, projektek és más szakmai feladatok megvalósítását.

4.3. Gazdasági-műszaki igazgató

A Hivatal gazdasági vezetője a gazdasági-műszaki igazgató.

4.3.1. A gazdasági vezetőt az Áht. 93. § (1) bekezdés c) pontja alapján a miniszter határozatlan időre nevezi ki és menti fel. Felette az egyéb munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. Az Igazgató tevékenységéről beszámol az Elnöknek.

4.3.2. A gazdasági-műszaki igazgatóra vonatkoznak a Szabályzat főosztályvezetőkre irányadó általános rendelkezései.

4.3.3. A gazdasági-műszaki igazgató a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az Elnök helyettese, feladatait az Elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

4.3.4. A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője és az egyes ügyekért felelős dolgozók felelősségét.

4.3.5. A gazdasági-műszaki igazgató az Elnök által meghatározott körben felelős a gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban, a beszerzési szabályzatban, továbbá a Hivatal egyéb szabályzataiban meghatározott szakterületi feladatok – így különösen a tervezéssel, kockázatelemzéssel, előkészítéssel, végrehajtással, nyilvántartások vezetésével, ellenőrzéssel kapcsolatos teendők – ellátásáért.

4.3.6. Feladatai különösen:

a) közvetlenül irányítja és ellenőrzi a Hivatal gazdasági szervezetét, a Gazdasági-Műszaki Főosztályt;

b) szakmailag irányítja a költségvetési tervezést, a költségvetési beszámoló elkészítését és a jogszabályban foglaltakra figyelemmel a vagyongazdálkodási feladatokat;

c) felelős a Hivatal működtetésével, üzemeltetésével, a költségvetési szerv vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátásáért;

d) gyakorolja a pénzügyi ellenjegyzés jogát a Gazdálkodási Szabályzatban meghatározottak szerint;

e) kialakítja és jóváhagyásra előterjeszti a Hivatal költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó szabályozást;

f) felügyeli a Hivatal pénzügyi-gazdasági (gazdálkodási) és számviteli tevékenységét;

g) felelős a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával és hasznosításával, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért;

h) biztosítja, illetve gondoskodik a közbeszerzési feladatok és eljárások szabályszerű lebonyolításáról;

i) folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásának alakulását, és gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról szóló időszakos tájékoztató elkészítéséről;

j) felügyeli a Hivatal tulajdonában, kezelésében, használatában lévő vagyonelemek védelmét, állagmegóvását, működtetését, üzemeltetését;

k) felelős a központi beruházások adminisztrációjáért, külső partnerekkel történő megvalósításáért (fejezeti támogatás, beruházási okmányok, lebonyolítói megállapodás, aktiválás);

l) felelős a FEUVE megszervezéséért, továbbá a FEUVE-i kötelezettséggel, adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért;

m) a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján megszervezi a Hivatal számviteli rendjét, működteti a pénzügyi információs rendszert, továbbá elkészíti a számlakeretet, a számlarendet és a számviteli politikát;

n) a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a számvitel tárgykörébe tartozó összes feladat végrehajtása, a beszámolók, a számlakeret, a számlarend és az ahhoz tartozó segédletek elkészítése, évenkénti felülvizsgálata;

o) a Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése;

p) a Hivatal székhelye és telephelyei területén a munkavégzés technikai feltételének biztosítása;

q) a Hivatal létesítményeinek üzemeltetése és a karbantartással kapcsolatos teljeskörű ügyintézés;

r) az immateriális javak és tárgyi eszközök állományával gazdálkodik;

s) a Hivatal informatikai vagyonának, eszközállományának felmérése, állapotának követése és folyamatos korszerűsítése;

t) a Hivatal informatikai biztonságának szervezése, fejlesztése, megvalósítása;

u) az új informatikai fejlesztési projektek célkitűzéseinek meghatározása, a Hivatal informatikai rendszereinek kiépítése, hatékony, megbízható és biztonságos üzemeltetése érdekében és az ehhez szükséges erőforrások biztosításával;

v) az Informatikai Stratégiai Terv elkészítése és az ennek keretében meghatározott projektek megvalósítása, koordinálása.

4.4. A főosztályvezető

4.4.1. A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, az Elnök rendelkezései alapján vezeti a főosztályt, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A főosztályvezetőt az Elnök a kormány-tisztviselői törvény alapján nevezi ki és menti fel.

4.4.2. A főosztályvezető felelős a vezetése alatt álló szervezeti egység működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért.

4.4.3. A főosztályvezető feladatkörében különösen:

a) megszervezi a főosztály munkatársainak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatainak végrehajtását;

b) meghatározza a főosztály munkatervét, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a határidők betartását;

c) kidolgozza a főosztály ügyrendjét;

d) szorosan együttműködve a gazdasági-műszaki igazgatóval részt vesz az éves költségvetés tervezésében az általa irányított főosztály vonatkozásában;

e) javaslatot tesz a főosztály munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra;

f) az Elnök felkérésére javaslatot tesz kitüntetések, címek, díjak és jutalom adományozására;

g) felelős a főosztály munkájának irányításáért, ellenőrzéséért;

h) a vezetői döntésekről a szervezeti egység dolgozóit rendszeresen tájékoztatja;

i) ellátja a jelen Szabályzat 7. számú függelékében foglalt hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat;

j) kapcsolatot tart az ügykörüket illető kérdésekben a többi szervezeti egységgel;

k) az Elnök kijelölése alapján szakmai kapcsolatot tart a minisztérium feladatkörükben érintett szervezeti egységeivel, valamint a szakmai hatókörébe tartozó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal,

l) részt vesz az általa irányított területre vonatkozó szakmapolitikai kezdeményezések, jogszabály-módosítások, javaslatok kidolgozásában.

m) gondoskodik a szakterületét érintő szabályzatok előkészítéséről, a kihirdetést követő végrehajtásáról, ellenőrzéséről és szükség szerinti módosításáról.

4.4.4. Az Elnök által meghatározott körben felelős a gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban, a beszerzési szabályzatban, továbbá a Hivatal egyéb szabályzataiban meghatározott szakterületi feladatok – így különösen a tervezéssel, kockázatelemzéssel, előkészítéssel, végrehajtással, nyilvántartások vezetésével, ellenőrzéssel kapcsolatos teendők – ellátásáért.

4.4.5. A főosztályvezető tevékenységéről beszámol az Elnöknek.

4.5. A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető

4.5.1. A főosztályvezető-helyettest az Elnök a kormánytisztviselői törvény alapján nevezi ki és menti fel. A főosztályvezető-helyettes:

a) a főosztályvezetőt általános jelleggel helyettesíti;

b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

4.5.2. Az osztályvezetőt az Elnök a kormány-tisztviselői törvény alapján nevezi ki és menti fel. Az osztályvezető:

a) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében;

b) a közvetlen vezetőjének utasításait figyelembe véve szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját, gondoskodik róla, hogy az osztály tevékenysége megfeleljen a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök előírásainak, valamint a vezetői utasításokban foglaltaknak;

c) megállapítja az osztály dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját, és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését;

d) eljár mindazon ügyekben, amelyekkel közvetlen vezetője megbízza;

e) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére a főosztályvezetőnek;

f) felelős az irányítása alá tartozó kormánytisztviselők folyamatos szakmai felkészítéséért,

g) rendszeresen tájékoztatja közvetlen felettesét az osztály munkájáról.

4.6. Beosztott munkatársak

4.6.1. Az ügyintéző

4.6.1.1. Az ügyintéző érdemi döntésre előkészíti, illetve ilyen irányú felhatalmazás esetén kiadmányozza a munkakörébe utalt ügyeket. Feladata minden olyan ügy felelősségteljes és önálló végzése, amelyet a munkaköri leírása, továbbá a hivatali felettese esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utal.

4.6.1.2. Feladatait a felettesétől kapott utasítás alapján, önállóan, kezdeményezően, illetőleg a felettesétől kapott útmutatások, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján – a jogszabályok és az ügyviteli szabályok megtartásával – köteles végrehajtani.

4.6.1.3. Az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas, gyors ügyintézéshez, illetőleg a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

4.6.1.4. Az ügyintéző felelős a saját tevékenységéért és munkaterületén a Hivatal állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

4.6.2. A kormányzati ügykezelő

4.6.2.1. A kormányzati ügykezelő közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el; gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezeteknek felettese útmutatásai szerinti előkészítéséről, sokszorosításáról és továbbításáról.

4.6.2.2. A kormányzati ügykezelő feladatait a munkaköri leírásában foglaltakon túl az ügyviteli szabályok, az iratkezelési szabályok és a minősített iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések betartásával látja el.

4.6.2.3. A munkaköri leírásában meghatározott módon ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti egység vezetője vagy a kiadmányozási jog jogosultja megbízza.

4.6.3. A fizikai alkalmazott

4.6.3.1. A fizikai alkalmazott kisegítő munkát végez, ellátja a hivatali épületek üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat. A fizikai alkalmazott a Hivatallal a Munka Törvénykönyve alapján munkaviszonyban álló munkavállaló.

4.6.3.2. A fizikai munkakörben dolgozó a munkaköri leírásában foglaltak és közvetlen vezetője utasításai szerint látja el a feladatát.

II. FEJEZET

A HIVATAL SZERVEZETE

Az önálló szervezeti egységek feladatai

A Hivatal központi szervből és önálló jogi személyiséggel (jogalanyisággal) nem rendelkező, országos illetékességgel eljáró elsőfokú igazgatási szervekből áll. A központi szerv szervezetileg főosztályokra és osztályokra (a továbbiakban: szervezeti egység) tagozódik.

A munkáltatói jogkör gyakorlásának részletes szabályait jelen Szabályzat 7. számú függeléke tartalmazza.

A Hivatal felépítésének szervezeti ábráját, logóját, körbélyegző-lenyomatát jelen Szabályzat 1–3. számú függelékei tartalmazzák.

A Hivatal a feladatkörébe tartozó feladatokat az alábbi szervezeti rend szerint látja el:

1. A Hivatal központi szerve

Közvetlenül az Elnök irányítása alá tartoznak a központi szerv alábbi szervezeti egységei és tevékenységei:

1.1. Elnöki Titkárság

1.2. Koordinációs és Örökségvédelmi Felügyeleti Főosztály

1.3. Tudományos Főosztály

1.4. Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztálya

1.5. Film- és Előadó-művészeti Iroda

1.6. Hatósági Főosztály

1.7. Jogi és Igazgatási Főosztály

1.8. Gazdasági-Műszaki Főosztály

1.9. Humánerőforrás-gazdálkodási Főosztály

1.10. Belső ellenőrzés

1.1. Elnöki Titkárság

A titkárságot a titkárságvezető vezeti. Közvetlen fölérendelt vezető: Elnök.

1.1.1. A titkárságvezető feladatai:

A titkárságvezető osztályvezetői besorolású kormánytisztviselő, aki vezeti az irányítása alá rendelt titkárságot, felelős annak működéséért. A titkárság vezetésén túlmenően ellátja az ügyrendben meghatározott feladatokat.

A titkárságvezető meghatározza a szervezeti egységhez tartozó titkársági ügyintézők és kormányzati ügykezelők részletes feladatait, ellenőrzi tevékenységüket.

1.1.2. A titkárság feladatai:

a) gondoskodik az Elnök és az elnökhelyettes saját hatáskörben megteendő intézkedéseinek előkészítéséről, a megfelelő információk és anyagok összegyűjtéséről, bonyolítja az Elnök és elnökhelyettes levelezését és a postázással kapcsolatos feladatokat;

b) koordinálja és figyelemmel kíséri az Elnökhöz és az elnökhelyetteshez érkező egyedi ügyek, közérdekű bejelentések és panaszok elbírálásával kapcsolatos ügyintézést;

c) rendszerezi és előkészíti az Elnökhöz és elnökhelyetteshez címzett teljes ügyirat- és levélforgalmat, és eljuttatja a miniszter által intézkedésre kiadott anyagokat a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez,

d) figyelemmel kíséri az intézkedésre kiadott anyagokkal kapcsolatban tett intézkedéseket; a más szervezeti egységek által előkészített, az Elnök nevében elkészített iratokat kiadmányozásra előkészíti;

e) gondoskodik az állami tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos ügyek örökségvédelmi szakmai ajánlásának a miniszterhez való továbbításáról;

f) ellátja az elnöki értekezlethez kapcsolódó adminisztratív és titkári feladatokat;

g) nyilvántartja az elnöki, illetve egyéb belső utasításokat, körleveleket, és a Jogi és Igazgatási Főosztállyal együttműködve gondoskodik azok kiadás előtti egyeztetéséről, jogi kontrolljáról;

h) meghatározott körben gondoskodik az Elnök és az elnökhelyettes intézkedéseinek segítéséről, a megfelelő információk és anyagok összegyűjtéséről;

i) szervezi és segíti az Elnök hivatali és közéleti tevékenységét;

j) az Elnök megbízásából megbeszéléseket, egyeztetéseket folytat;

k) az Elnök előadásaihoz, beszédeihez és írásaihoz javaslatokat készít, vagy a Hivatal szervezeti egységeitől javaslatokat kér, és ezeket összefoglalja.

A Titkárság a sajtóreferens útján

a) koordinálja és szervezi a Hivatal Elnökének és más vezetőinek sajtószerepléseit;

b) ellátja a honlap és az elektronikus hírlevelek szakmai és tartalmi szerkesztését;

c) figyelemmel kíséri és válogatja a különböző hírforrásokból érkező információkat, és gondoskodik az Elnök megfelelő időben történő tájékoztatásáról.

1.2. Koordinációs és Örökségvédelmi Felügyeleti Főosztály

A Főosztály a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek működésének összehangolásáért, koordinálásáért, a Hivatalnak a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek szakmai irányításával kapcsolatos operatív feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egység.

A Főosztályt a főosztályvezető vezeti. Közvetlen fölérendelt vezető: Elnök.

A Főosztály feladatai:

a) részt vesz a Hivatal és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek közötti koordinációs feladatok elvégzésében;

b) szervezi a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium működését, üléseit;

c) a szakmai munka ellátásához kapcsolódó, rendszeres szakmai értekezleteket és tájékoztatókat tart;

d) ellátja a Hivatal ingatlan örökséggel kapcsolatos felügyeleti feladatait, valamint koordinálja a Hivatal és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek örökségvédelmi felügyeleti tevékenységét;

e) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai együttműködést;

f) közreműködik a szakterületre vonatkozó jogszabályok és jogszabály-módosítások szakmai tervezeteinek előkészítésében;

g) közreműködik a szükségesnek ítélt szakmapolitikai kezdeményezések, javaslatok kidolgozásában, részt vesz a szakterületet érintő örökségvédelmi koncepciók, tervek kialakításában, valamint ezek megvalósulásának ellenőrzésében;

h) koordinálja a régészeti örökségvédelem és a műemlékvédelem területén jelentkező szakmai feladatokat;

i) részt vesz az örökségvédelmi szakmapolitikai szempontok, javaslatok egységes szemléletének kidolgozásában, az elfogadott elvek végrehajtásának koordinációjában;

j) szakreferenseket működtet, akik az egyes speciális szakértelmet igénylő területeken tudományos adatok közlésével, illetve tanácsadással segítik a szakigazgatási szerveket azok hatósági, szakhatósági és felügyeleti munkájában [324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése], és a Tudományos Főosztállyal együttműködve végzik a szakterületük ellátásához szükséges kutatást;

k) ellátja az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület szakmai tanácsadó testületek működésének, üléseinek, munkájának megszervezésével járó feladatokat, gondoskodik a szakértő testületnek a hozzá érkezett megkeresésekkel kapcsolatos véleményének a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekhez történő eljuttatásáról;

l) működteti az Örökségvédelmi Tanácsadó Testületet;

m) koordinálja a kényszer-helyreállítások, valamint a Kötv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott munkálatok elrendelésének hivatali jóváhagyását;

n) javaslatot tesz a befolyt örökségvédelmi bírságok összegének felhasználására;

o) az Elnök nevében kiadmányozza a műemlékek elidegenítésével kapcsolatos nyilatkozatot a magyar államot megillető elővásárlási joggal kapcsolatban;

p) az Elnök nevében előkészíti a miniszteri döntést az állami tulajdonú műemlékek elidegenítése esetén;

q) örökségvédelmi többletköltség iránti igény elbírálása;

r) kisajátítást kezdeményez a kulturális örökségvédelmi célok érdekében;

s) vita esetén dönt arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális örökség körébe tartozik-e;

t) előkészíti az elnöki döntést a régészeti lelőhely vagy lelet megtalálójának elismeréséről;

u) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról;

v) ellátja az Elnök által eseti vagy állandó jelleggel meghatározott egyéb feladatokat.

1.3. Tudományos Főosztály

A főosztályt a főosztályvezető irányítja. Közvetlen fölérendelt vezető: Elnök.

A főosztály feladatai:

Ellátja a műemlékvédelem tudományos feladatait, úgy mint:

a) kezeli és gyarapítja a Hivatal tudományos gyűjteményeit, a tudományos irattárat, tervtárat, fotótárat és könyvtárat;

b) kezeli és archiválja a jogelőd intézményekben keletkezett, a műemlékek védelmével kapcsolatos dokumentumokat (irat, terv, egyéb dokumentáció, fotó, könyv stb.);

c) gondoskodik a gyűjtemények nyilvános, közgyűjteményként történő működtetéséről, állományvédelméről, megfelelő használatáról és anyagainak közzétételéről;

d) fejleszti a műemléki értékek felkutatására, számbavételére, közzétételére vonatkozó módszereket;

e) végzi és végezteti a műemlékek tudományos számbavételét, az inventarizációt;

f) végzi és végezteti a műemléki topográfiai kutatásokat, gondoskodik az eredmények közzétételéről;

g) kialakítja az ingatlan örökségi elemek védelmének szempontrendszerét;

h) javaslatot tesz régészeti lelőhelyek és műemlékek védetté nyilvánítására, elvégzi (végezteti) ezek tudományos feldolgozását;

i) előkészíti a régészeti lelőhelyek és műemlékek védetté nyilvánítását, a védettség módosítását, illetve törlését elrendelő jogszabályokat;

j) kidolgozza a műemlékek tudományos kutatásának és dokumentálásának szempontrendszerét;

k) kidolgozza a műemlékekkel kapcsolatos képző- és iparművészeti restaurálások szempontrendszerét;

l) figyelemmel kíséri és végzi a műemlékek tudományos kutatását;

m) figyelemmel kíséri és tanácsadással segíti a műemlékeken végzett restaurálásokat;

n) figyelemmel kíséri és tanácsadással segíti a műemlék helyreállítását;

o) a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztállyal együttműködésben figyelemmel kíséri és segíti a határon túli magyar vonatkozású emlékek védelmét;

p) végzi a műemlékállomány tudományos feldolgozását;

q) szakmai kiadványokban, konferenciákon és kiállításokkal közzéteszi a műemlékvédelem tudományos eredményeit;

r) figyelemmel kíséri a műemlékállomány állapotát, tapasztalatairól jelentést tesz, és szükség szerint javaslattal él;

s) együttműködik a Koordinációs és Örökségvédelmi Felügyeleti Főosztállyal a hatósági-felügyeleti tevékenység szakmai támogatásában;

t) részt vesz a műemlékvédelem tudományos megalapozottságát és egységes szemléletét szolgáló iránymutatások kidolgozásában;

u) a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztállyal együttműködve segíti az örökségvédelem társadalmi promócióját;

v) a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztályon keresztül, a hazai gyakorlat minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart a kulturális örökség védelmét ellátó külföldi társintézményekkel;

w) közreműködik a szakterületre vonatkozó jogszabályok és jogszabály-módosítások szakmai tervezeteinek előkészítésében;

x) tudományos szempontból véleményezi az örökségvédelmi fejlesztési koncepciókat, stratégiai terveket, illetve javaslattal él ilyenekkel kapcsolatban;

y) önálló gyűjteményként, de fenti feladatainak ellátásába bevonva működteti az Építészeti és Építőipari Múzeumot;

z) együttműködik a Nyilvántartási Irodával a külön belső szabályozásban meghatározottak szerint az örökségi értékek központi adatbázisának tartalmi fejlesztésében.

1.4. Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztály

A főosztályt főosztályvezető vezeti. Közvetlen fölérendelt vezető: Elnök.

A főosztály feladatai:

a) a Hivatal más szervezeti egységeinek együttműködésével a Hivatal nemzetközi szakmai kapcsolatainak és együttműködési programjainak (köztük a nemzetközi szervezetekkel, más országok hatóságaival, örökségvédelmi intézményeivel) gondozása és az ezzel kapcsolatos külföldi kiküldetések és érkező delegációk koordinálása;

b) az örökségvédelem területén a jó nemzetközi példák és gyakorlatok nyomon követése, arról a Hivatal szakmai egységeinek és a szélesebb szakmai közvéleménynek a tájékoztatása, valamint a hazai eredmények külföldi megismertetése nemzetközi vonatkozású rendezvények, kiállítások és kommunikáció kezdeményezése és koordinálása útján;

c) a kulturális örökséget érintő nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában való közreműködés;

d) a hazai örökségvédelmi szakemberek szakterülettel kapcsolatos külföldi tevékenységének támogatása és figyelemmel kísérése;

e) a Gazdasági-Műszaki Főosztállyal és a Humánerőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve intézi a külföldi hivatalos utak adminisztratív ügyeit;

f) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökség megőrzésének elősegítése érdekében, a Hivatal más szervezeteinek együttműködésével kezdeményező részvétel az örökség megőrzését szolgáló programok és együttműködések kidolgozásában és megvalósításában, biztosítva egyben ezen programok örökségvédelmi szakmai felügyeletét;

g) a Hivatal egyéb szervezeti egységeinek együttműködésével kapcsolatot tart, illetve partneri viszonyban együttműködik az örökségvédelemben érintett civil és szakmai szervezetekkel, intézményekkel, egyesületekkel, önkormányzatokkal, gazdasági vállalkozásokkal, valamint a védett ingatlanok tulajdonosaival, továbbá a tanácsadó, érdekegyeztető és döntés-előkészítő testületekkel;

h) a Hivatal egyéb szervezeti egységeinek együttműködésével gondoskodik a Hivatalnak a kulturális örökség értékeivel és fenntartható megőrzésével, kezelésével kapcsolatos, a társadalom különböző csoportjai számára tagolt kommunikációjához szükséges eszközök (szakmai-információs kiadványok, szakmai és társadalmi rendezvények, kiállítások és egyéb programok, elektronikus kommunikáció stb.) elkészítéséről és alkalmazásáról, beleértve a kulturális örökséggel kapcsolatos oktatást és szakmai (tovább)képzést is;

i) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti titkársági feladatok ellátása;

j) a kulturális örökség védelmével, megőrzésével, fenntartható, integrált szemléletű használatával, valamint a hivatali szervezet, személyi állomány fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, arról az érdekeltek tájékoztatása, valamint a Hivatal nyertes projektjeinek az illetékes szervezeti egységek együttműködésével történő megvalósításának koordinálása a pályázati előírások érvényesítésével;

k) az örökségvédelem szempontjából releváns fejlesztési programok és pályázati konstrukciók nyomon követése, véleményezésének koordinálása, lehetőség szerint a pályáztatási rendszerrel kapcsolatos stratégiai és operatív döntésekbe való kapcsolódással, a Hivatal más szervezeti egységeinek együttműködésével.

1.5. Film- és Előadó-művészeti Iroda

A Film és Előadó-művészeti Irodát az Igazgató vezeti. Az igazgatóra vonatkoznak az e Szabályzat főosztályvezetőkre irányadó általános rendelkezései. Közvetlen fölérendelt személy: Elnök.

A film- és előadó-művészeti igazgató feladatai az általános főosztályvezetői feladatokon túl:

a) az Elnök által adott irányelvek alapján, a Humánerőforrás-gazdálkodási Főosztállyal együttműködve, részt vesz a Film- és Előadó-művészeti Iroda humánpolitikai stratégiájának kidolgozásában, elfogadása esetén gondoskodik annak végrehajtásáról;

b) a mozgóképszakmát és az előadó-művészeti szervezeteket érintő kultúrpolitikai és gazdaságpolitikai javaslatokat kezdeményez és készít, gondoskodik azok szakmai egyeztetéséről;

c) mozgóképszakmai és az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos ügyekben képviseli a Hivatalt. Állandó képviseleti jogot gyakorolva kapcsolatot tart az állami, hazai és nemzetközi társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a sajtó képviselőivel;

d) az Iroda működéséről évente szakmai beszámolót készít az Elnök részére, aki azt egyetértése esetén továbbítja a miniszternek.

A Film- és Előadó-művészeti Iroda feladatai:

a) ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatokat, ennek során a jogszabályokban meghatározott hatósági, ellenőrzési és szolgáltató tevékenységet végez;

b) a Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében az Mktv.-ben meghatározott I–V-ig terjedő kategóriákba besorolja, a filmalkotások korhatár szerinti besorolását a törvény rendelkezéseinek megfelelően közzéteszi;

c) nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vezet az „art” besorolású filmalkotásokról;

d) létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására; továbbá nyílt pályázati eljárás során kiválasztja és kinevezi az Mktv. 23. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt tagokat,

e) a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet Mktv. 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi, amennyiben a filmterjesztő a mozgóképszakmai hatóság korhatár besorolása nélkül terjeszti a filmalkotást, illetve, ha a mozgóképszakmai hatóság döntése ellenére a korhatár szerinti jelzés hamis módon vagy hiányosan kerül feltüntetésre;

f) a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából, a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére, besorolási eljárás keretében „art” minősítést ad;

fa) létrehozza és működteti a Filmszakmai Bizottságot, amely javaslatot tesz a filmalkotások „art” minősítésére;

fb) ennek keretében nyílt pályázati eljárás során kiválasztja és kinevezi a Filmszakmai Bizottság tagjait;

g) annak a mozinak, illetve több termes mozi esetén moziteremnek, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére „art” minősítést ad; továbbá folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek, a feltételek be nem tartása esetén a minősítést visszavonja;

h) a közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében közhiteles nyilvántartást vezet a támogatást igénylő filmelőállítókról, filmterjesztőkről, műhelyekről és egyéb mozgóképszakmai szervezetekről, valamint a támogatást igénylő természetes személyekről:

ha) gondoskodik arról, hogy a nyilvántartásában szereplő, külön jogszabályban meghatározott és közérdekűnek minősülő adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek;

hb) a nyilvántartásában szereplő adatok vonatkozásában fennálló bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a támogatást igénylővel szemben háromezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;

i) a közvetlen, illetve közvetett állami támogatást igénylő szervezet vagy természetes személy kérelmére annak jogszabályban megállapított adatait, valamint az azokban bekövetkezett változást nyilvántartja;

ia) a jogszabályban meghatározottak szerint a támogató szervezeteket adatszolgáltatás céljából megkeresi, és az általuk bejelentett adatok vonatkozásában folyamatosan ellenőrzést végez;

ib) a jogszabályban meghatározott esetekben nem veszi nyilvántartásba, illetve a nyilvántartásból törli az igénylőt;

j) a közvetlen, illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében közhiteles nyilvántartást vezet az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesülő filmalkotásokról; a nyilvántartásba vételkor megvizsgálja az Mktv.-ben meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén értesíti a filmelőállítót és az érintett támogató szervezeteket;

k) minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához állami támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, az Mktv. alapján besorolja a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, valamint az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint;

l) a filmgyártó, illetve a filmelőállító kérelmére igazolja filmgyártási célú támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot;

m) kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolást, a támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a az Mktv.-ben meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja;

n) a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségek összegét;

o) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez:

oa) az érintett kérelmére vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolást ad a nyilvántartásában szereplő adatokról;

ob) ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat;

oc) az Mktv. szerinti nyilvántartásait elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezi, melynek kezelési szabályzatát kidolgozza, és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi;

od) a mozgóképszakmai támogatást nyújtó szervezetek megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolja a közvetlen állami támogatásokkal való elszámolás tényét a támogató szervezetek által szolgáltatott adatok alapján;

p) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével összefüggő adminisztratív teendőket;

q) ellátja a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekben meghatározott mozgóképszakmai feladatokat, így különösen az egyezményekben meghatározott eljárás szerint kiadja a koprodukciós igazolásokat, segíti a filmelőállítókat, filmterjesztőket és mozgóképszakmai szervezeteket a nemzetközi koprodukciós kapcsolatok létrehozásában, a miniszternek javaslatot tesz nemzetközi koprodukciós egyezmények megkötésére, illetve azok tartalmára;

r) a filmelőállítással kapcsolatos kérdésekben jogi segítséget, illetve tanácsot ad a hozzá forduló természetes személyeknek és szervezeteknek, valamint a hozzá benyújtott megfilmesítési és egyéb, a filmgyártással összefüggő szerződéseket véleményezi;

s) szakmai javaslatokat tesz a miniszternek a mozgóképszakma hazai és nemzetközi stratégiai kérdéseivel és az Európai Unió audiovizuális programjaiban való magyar részvétellel kapcsolatos kormányzati politika kialakításához;

t) ellátja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és államigazgatási feladatokat;

ta) a költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről nyilvántartást vezet;

tb) az állam által fenntartott és az Emtv. szerint támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről hatósági nyilvántartást vezet;

tc) az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervekről, azok jogszabályban meghatározott adatiról hatósági nyilvántartást vezet;

td) ellenőrzi a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek Emtv. szerinti kötelezettségeinek teljesítését;

te) amely ellenőrzés kiterjed a hatósági ellenőrzésre és a támogatások rendeltetésszerű felhasználására is; igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást;

u) ellátja a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) és a szakmai bizottságok (Színházművészeti Bizottság, Zeneművészeti Bizottság, Táncművészeti Bizottság) működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásáról;

v) előadó-művészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez;

1.6. Hatósági Főosztály

A főosztályt főosztályvezető vezeti. Közvetlen fölérendelt vezető: Elnök.

A főosztály feladatai:

a) a Hivatal Elnöke részére előkészíti a másodfokú örökségvédelmi határozatok és szakhatósági állásfoglalások, valamint a felügyeleti intézkedések tervezetét;

b) ellátja a külön jogszabályban meghatározott első fokú hatósági feladatokat (kiemelt ügyek);

c) az Elnök megbízása alapján vizsgálja az első fokú hatósági tevékenység törvényességét. Ennek keretében – az Elnök által jóváhagyott tematikában foglaltak szerint – meghatározott időpontban általános felügyeleti, illetve célvizsgálatot tart, a vizsgálat megállapításairól összefoglaló értékelést készít;

d) közreműködik a közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálásában;

e) a másodfokú döntések ellen előterjesztett keresetek/kérelmek nyomán indult közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban ellátja a Hivatal képviseletét, ideértve a beadványok elkészítését, benyújtását, valamint a tárgyaláson való személyes részvételt is;

f) a másodfokú eljárások, valamint a közigazgatási perek döntéseiből leszűrt tapasztalatok alapján javaslatot tesz a Jogi és Igazgatási Főosztálynak a jogalkalmazás egységes szemléletét segítő ajánlások kidolgozására;

g) közreműködik a Hivatal szakmai irányítással összefüggő, a jogalkalmazói munkát segítő képzéseiben, továbbképzéseiben;

h) közreműködik az örökségvédelem területére vonatkozó, illetőleg területét érintő jogszabályok tervezetének véleményezésében;

i) közreműködik az örökségvédelmet érintő koncepciók, stratégiai tervek véleményezésében, illetve javaslattal él ilyenekkel kapcsolatban;

j) ellátja a Hivatal elnöke által adott eseti feladatokat.

1.7. Jogi és Igazgatási Főosztály

A főosztályt főosztályvezető irányítja. Közvetlen fölérendelt vezető: Elnök

A Jogi és Igazgatási Főosztály ellátja a hivatali szervezet jogi, jogi koordinációs, igazgatási, szervezetfejlesztési, ügyirat-kezelési feladatait.

A főosztály

a) feladata a Hivatal eredményes működésének anyagi jogi és eljárásjogi támogatása;

b) jogi tanácsadással, véleményezéssel, iratok előkészítésével segíti az Elnök tevékenységét, továbbá közreműködik az örökségvédelmet érintő koncepciók, stratégiai tervek készítésében, illetve javaslattal él ezekkel kapcsolatban;

c) közreműködik a Hivatalnak a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek szakmai irányításával kapcsolatos tevékenységében, így különösen

ca) részt vesz a jogalkalmazói munkát segítő képzésekben, továbbképzésekben,

cb) az Elnök számára kidolgozza a szakmai irányítás körébe tartozó dokumentumok jogalkalmazásra vonatkozó tartalmi elemeit;

d) előzetes jogi véleményt ad

da) a Hivatal által kötendő szerződések és egyéb jogügyletek tervezetéről,

db) a Hivatal szabályzatairól és az egyéb elnöki utasításokról,

dc) más szervezeti egység megkeresésére minden jogi következménnyel járó ügyről;

e) ellátja a Hivatal teljes körű jogi képviseletét, különösen hatósági és bírósági eljárásokban,

f) részt vesz a Hivatal működésével kapcsolatos, valamint a hatósági és az örökségvédelmi szakmai, illetve felügyeleti munkát befolyásoló jogszabálytervezetek, szabályzatok, előkészítésében, illetve véleményezésében;

g) elősegíti a Hivatal tevékenységét érintő jogszabályok egységes értelmezését, alkalmazását;

h) a közigazgatási perek során leszűrt, általános jellegű tapasztalatok alapján – a Hatósági Főosztállyal együttműködve – a belső munkát, az egységes szemléletet segítő ajánlásokat tesz;

i) kivizsgálja a feladatkörében érintett szervezeti egység bevonásával a Hivatal különböző szerveinek tevékenységével kapcsolatos panaszokat és közérdekű bejelentéseket;

j) ellátja a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásba vételével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat;

k) az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint ellátja az ügyirat-kezelési feladatokat, működteti a központi irattárat, ellátja a nyílt- és titkosügyirat-kezelést, gondoskodik az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak betartásáról, ügykezelés-felügyeleti feladatai keretében ellátja a nyíltirat-kezelés szakmai felügyeletét, továbbá gondoskodik az iratkezelési tevékenységhez szükséges eszközök beszerzéséről. Végzi az elektronikus iratkezelés rendszerének működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat;

l) ellátja az ügyfélszolgálati feladatokat.

1.8. Gazdasági-Műszaki Főosztály

A főosztályt a gazdasági-műszaki igazgató irányítja, közvetlen fölérendelt vezető: Elnök

A Gazdasági-Műszaki Főosztály a Hivatal egyetlen gazdasági szervezete. Ellátja a Hivatal központi és első fokú igazgatási szervei vonatkozásában az alábbiakban részletezett feladatokat.

A főosztály feladatai:

a) ellátja a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a pénzügyi és számvitel feladatok szervezését, irányítását, elvégzi a kapcsolódó információs és beszámolási tevékenységet;

b) a Hivatal vonatkozásában könyvelési feladatokat hajt végre, főkönyvi és analitikus könyvelést végez;

c) a számlák kezelése során megvizsgálja a kötelezettségvállalásban vállat feltételeinek teljesülését, érvényesíti a számlákat utalványozás előtt;

d) irányítja és ellátja a Hivatal költségvetési szakmai feladatait;

e) ellátja a vagyonelemekkel kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat, az ezzel kapcsolatos döntést igénylő kérdéseket előkészíti;

f) a Hivatal különböző időtávra készülő költségvetési terveinek előkészítése, összeállítása, jóváhagyást követő kiadása, a teljesítések rendszeres ellenőrzése, az időszakos beszámolók összeállítása, elemzése, jelentés az irányító szerv felé, a statisztikai és egyéb külső és belső adatszolgáltatási kötelezettségek határidőre való teljesítése;

g) vezeti a számvitel körébe tartozó összes szintetikus és analitikus nyilvántartást, és gondoskodik a számviteli bizonylatok teljes körű, naprakész számítógépes feldolgozásáról;

h) a főkönyvi kivonat egyezőségének ellenőrzése, az egyes főkönyvi számlák adatainak vizsgálata;

i) az analitikus nyilvántartások forgalmi és egyenlegadatainak rendszeres egyeztetése a főkönyvi számlák adataival;

j) a Hivatal vagyonkezelésében lévő immateriális javak, tárgyi eszközök és az azokban bekövetkezett bruttó érték és értékcsökkenés változásának gépi feldolgozás útján történő nyilvántartása;

k) a vezetői számvitel rendszerében a gazdasági folyamatokról vizsgálati és elemzési információk szolgáltatása különböző vezetői szintek igényeinek megfelelően;

l) a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztállyal és Humánerőforrás- gazdálkodási Főosztállyal együttműködve intézi a külföldi hivatalos utak adminisztratív ügyeit;

m) előkészíti a Hivatal szervezeti egységeinek keretekben meghatározott költségfelosztását, jóváhagyást követően figyelemmel kíséri a teljesülést, igény szerint tájékoztatást ad a keretek állapotáról;

n) feladata a külső bevallási, befizetési és igénylési kötelezettségek teljesítése;

o) folyamatosan készít likviditási terveket;

p) a Hivatal pénzügyi követeléseit érvényesíti, a fizetési megállapodásokat véleményezi, fizetési felszólításokat, sürgetéseket bocsát ki, szükség esetén pert kezdeményez;

q) a Hivatalhoz beérkezett, nyilvántartásba vett, igazolt, ellenőrzött számlák kiegyenlítése;

r) ellátja a pénztári feladatokat;

s) elvégzi a számlázási feladatokat;

t) a Hivatal vagyonkezelésében lévő ingatlanok, bútorok, informatikai eszközök, mobiltelefonok és gépkocsik üzemeltetése, és a karbantartással kapcsolatos teljes körű ügyintézés, ami tartalmazza a gépkocsik használatának, közüzemi ügyeknek, telefonnal kapcsolatos ügyeknek, a gondnoksági feladatoknak, az épületek felszerelési és berendezési tárgyakkal való ellátásának ügyintézését;

u) évente a beszámoló elkészültét megelőzően december 31-i fordulónappal teljes körű leltározást végez a tárgyi eszközökről; a leltárokat kiértékeli, a hiányt-többletet megállapítja, a feleslegessé vált eszközök selejtezését elvégzi,

v) a Hivatal színvonalas, hatékony és gazdaságos működését elősegítő szervezési, információs feladatok ellátása, a Hivatal számítástechnikai fejlesztése és az alkalmazások koordinálása;

w) a felhasználók kiszolgálása, az informatikai rendszerek használatának segítése, „help desk” rendszer működtetése, szakmai segítségnyújtás biztosítása;

x) a Hivatal informatikai vagyonának, eszközállományának felmérése, állapotának követése és folyamatos korszerűsítése;

y) az informatikai rendszerekhez kapcsolódó külső szolgáltatások igénybevételének koordinálása, színvonalának és gazdaságosságának biztosítása;

z) az informatikai projektek követési, ellenőrzési, jelentési tevékenységeinek folyamatos biztosítása, gazdaságosságuk, minőségük kontrollja.

1.9. Humánerőforrás-gazdálkodási Főosztály

A főosztályt a főosztályvezető vezeti. Közvetlen fölérendelt vezető: Elnök

A humánerőforrás-gazdálkodási főosztályvezető az általános főosztály-vezetői feladatokon túl:

a) Az Elnök által adott irányelvek alapján részt vesz a Hivatal humán stratégiájának kidolgozásában. Elfogadása után gondoskodik végrehajtásáról.

b) Vezetői intézkedést megalapozó személyügyi és illetményelemzéseket készít, részt vesz a juttatási, illetménypolitikai irányelvek és alternatívák kidolgozásában.

c) Az Elnök számára létszám-gazdálkodási javaslatot ad.

d) A jogszabályban foglaltaknak megfelelően a kormánytisztviselők teljesítményértékelési rendszerének kialakítására vonatkozó javaslatot tesz az Elnök számára. Elfogadása után gondoskodik végrehajtásáról.

e) Gondoskodik az Elnök, a gazdasági-műszaki igazgató és az illetékes vezetőknek a személyi állomány változásával kapcsolatos információkkal történő ellátásáról, az adatvédelem betartásával.

f) A gazdasági-műszaki igazgatóval folyamatosan együttműködve ellátja a személyi keret és a munkaadót terhelő járulékok előirányzatok tervezésével, felhasználásával kapcsolatos költségvetési feladatokat. Gondoskodik az éves beszámolóhoz történő adatszolgáltatásról.

g) Közreműködik a szervezetfejlesztési és szervezetátalakítási feladatok szakmai előkészítésében és végrehajtásában.

h) Tevékenységi körébe tartozó kérdésekben kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel, külső hatóságokkal, az Elnök által meghatározottak szerint képviseli a Hivatalt.

A főosztály feladatai:

A főosztály előkészíti a munkáltatói intézkedéseket, kormány-tisztviselői vagy munkaviszonnyal, ösztöndíjas foglalkoztatási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal kapcsolatos okiratokat, teljeskörűen ellátja a Hivatal humánerőforrás-gazdálkodásához, foglalkoztatottainak jogviszonyához kapcsolódó feladatokat. Ennek keretében

a) ellátja a kiválasztással, alkalmazással, foglalkoztatással kapcsolatos HR-feladatokat;

b) vezeti a személyügyi nyilvántartást, gondoskodik a Hivatalban lévő foglalkoztatottak személyi anyagának, személyi iratainak kezeléséről;

c) adatszolgáltatást nyújt a külső hatóságoknak, arra jogosult szerveknek, a Hivatal szervezeti egységeinek, valamint az Elnöknek;

d) rendszeres statisztikai adatszolgáltatást végez;

e) ellátja a teljesítményértékelési rendszer koordinátori feladatait, ellenőrzi a teljesítményértékelési feladatok végrehajtását;

f) nyilvántartja a Hivatal vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakört betöltő kormánytisztviselőit, végzi a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a törvényi előírásoknak megfelelően kezeli a vagyonnyilatkozatokat;

g) ellátja a tanulmányi szerződésekkel, ügykezelői alapvizsgával, közigazgatási alap- és szakvizsgával kapcsolatos feladatokat;

h) ellátja a dolgozók kormány-tisztviselői képzésével, továbbképzésének tervezésével és ennek megszervezésével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat;

i) ellátja az állományon kívüliek foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja az egyéb juttatásokkal kapcsolatos HR-feladatokat;

k) a központosított illetményszámfejtés keretében adatot szolgáltat bérszámfejtéshez a dolgozók béréről és egyéb juttatásairól;

l) ellátja a társadalombiztosítással, nyugdíjazással és bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat;

m) a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztállyal és a Gazdasági-Műszaki Főosztállyal együttműködve intézi a külföldi hivatalos utak adminisztratív ügyeit;

n) ellátja a Hivatal személyi jövedelemadó bevallási, valamint társadalombiztosítási adatszolgáltatási feladatait;

o) elkészíti, naprakészen tartja a Hivatal belső, humánpolitikát érintő szabályzatait, ellenőrzi betartásukat, gondoskodik az esetleges hiányosságok megszüntetéséről;

p) a gazdasági-műszaki igazgató ellenjegyzése mellett ellátja a személyi juttatások és a munkaadói járulékok előirányzatának felhasználásával kapcsolatos költségvetési feladatokat, az előirányzatok megtervezésében, a költségvetés kidolgozásában szorosan együttműködik.

1.10. Belső ellenőrzés

A Hivatal belső ellenőrzési tevékenysége az Elnök közvetlen irányítása útján valósul meg.

A belső ellenőrzési tevékenység a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint zajlik. Az ellenőrzési feladatokra, tevékenységre a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) az irányadó.

A belső ellenőrzési tevékenység kiterjed a szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzésekre, illetve informatikai rendszerellenőrzésekre is.

A Hivatal belső kontroll rendszere – a jelen szabályzat 3. pontjában részletezett módon – a hatályos jogszabályok alapján két pillérből épül fel, amelyek: a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE), továbbá a függetlenített belső ellenőrzés.

2. Első fokú igazgatási szervek

A Hivatal országos illetékességű első fokú igazgatási szervei önálló feladat- és hatáskörrel rendelkeznek, közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják.

Az első fokú igazgatási szervek az iroda megnevezést viselik, és a Szabályzatnak a Hivatal minden szervezeti egységére vonatkozó általános rendelkezései tekintetében főosztálynak minősülnek.

Az első fokú igazgatási szervet főosztályvezető besorolású irodavezető vezeti, aki a Szabályzatnak a Hivatal minden vezetőjére vonatkozó általános rendelkezései tekintetében főosztályvezetőnek minősül.

Az irodavezető felett a munkáltatói jogokat és a fegyelmi jogkört az Elnök gyakorolja. Az irodavezetőt vagy az iroda kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az Elnök és a Hivatal központi szervének más kormánytisztviselője az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

2.1. Műtárgy-felügyeleti Iroda

A műtárgy-felügyeleti irodavezető feladatai különösen:

a) gyakorolja a Műtárgy-felügyeleti Iroda hatáskörét,

b) az első fokú hatósági műtárgyfelügyeleti feladatok vonatkozásában a döntést is magában foglaló kiadmányozási jogkört gyakorol;

c) az Iroda működéséről évente szakmai beszámolót készít az Elnök részére.

A Műtárgy-felügyeleti Iroda feladatai:

a) ellátja a kulturális javak védetté nyilvánításával, védettségük megszüntetésével kapcsolatos hatósági feladatokat (védési eljárás megindítása, védetté nyilvánítás, védettség megszüntetése);

b) ellátja a kulturális javak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos nemzeti hatósági feladatokat (kiviteli engedélyezés, igazolás kiállítása a nem kiviteliengedély-köteles kulturális javakról);

c) ellátja a kulturális javak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos európai uniós tagállami feladatokat (ideiglenes és végleges kiviteli engedélyezés);

d) ellátja a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat;

e) ellátja a kulturális javakhoz kapcsolódó, a Hivatal hatáskörébe utalt egyéb, bírósági letétek, elkobzott kulturális javak közgyűjteményi elhelyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat;

f) ellátja a kulturális javak visszaszolgáltatásával és visszakövetelésével kapcsolatos európai uniós tagállami feladatokat;

g) a kiviteli engedélyezési és műtárgy-kereskedelemmel összefüggő hatósági kapcsolatai révén részt vesz a jogtalanul eltulajdonított védett kulturális javak felkutatásában;

h) a hivatali belső szabályzatok szerint dönt a kulturális javakkal kapcsolatos tulajdonosváltozások kapcsán az elővásárlási jog érvényesítéséről;

i) együttműködik az illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervvel a műemléki védettség alatt álló épületekhez kötődő védett kulturális javakkal kapcsolatos intézkedések meghozatalában;

j) feladatai ellátása érdekében kapcsolatot tart a Hivatal szervezeti egységeivel, valamint bel- és külföldi társintézményekkel, hatóságokkal (rendőrség, vámhatóság stb.);

k) tevékenyen közreműködik a Hivatal szakmai, társadalmi és civil kapcsolatainak építésében, fejlesztésében, működtetésében,

l) szervezi, illetve koordinálja a műtárgyvédelem területén a szakmai szervezetek (elsősorban múzeumok), szakemberek szükség szerinti bevonását a feladatok ellátásába;

m) ellátja a Kulturális Javak Bizottsága szakmai tanácsadó testület működésének, üléseinek, munkájának megszervezésével járó feladatokat, gondoskodik a testület elé kerülő ügyek megfelelő előkészítéséről; az ezek által tett javaslatokról összefoglalót köteles készíteni, valamint gondoskodni azoknak az első fokú hatóságokhoz való eljuttatásáról;

n) közreműködik a társadalmi és civil kapcsolatok működtetésében.

2.2. Nyilvántartási Iroda

2.2.1. Az irodavezető feladatai különösen:

a) kiadmányozza az első fokú nyilvántartási hatósági határozatokat és végzéseket;

b) gondoskodik a közvetlen elektronikus kapcsolat útján a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek részére történő adatszolgáltatás biztosításáról;

c) összehangolja a döntés-előkészítés fázisában lévő, nyilvántartással kapcsolatos ügyeket;

d) az örökségi értékek hatósági nyilvántartását érintő javaslatokat kezdeményez és készít, gondoskodik azok szakmai egyeztetéséről;

e) múzeumi szervezetekkel, szakigazgatási hivatalokkal kapcsolatos ügyekben képviseli a Hivatalt;

f) az Iroda működéséről évente szakmai beszámolót készít az Elnök részére.

2.2.2. Az Iroda feladatai:

Az Iroda ellátja a kulturális örökségvédelmi központi, hatósági nyilvántartási feladatokat, e tekintetben első fokú hatósági jogkörrel rendelkezik.

Feladatait a hatósági ügyekben eljáró kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek és a Hivatal Tudományos Főosztálya együttműködésével hajtja végre. Az Iroda naprakész közhiteles hatósági nyilvántartást, valamint szakmai adatbázist vezet a jogszabályokban előírt módon, adattartalommal és ügycsoportokban.

Mindezek körében

a) ellátja a nyilvántartások vezetésével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat, így különösen az alábbiakat:

aa) hatósági bizonyítvány kiadása,

ab) nyilvántartásba vétel iránti eljárás lefolytatása,

ac) az ingatlan-nyilvántartási eljárás kezdeményezése;

b) a nyilvántartási adatokat ellenőrzi, a téves vagy jogszabálysértő bejegyzéseket törli;

c) adatot szolgáltat a

ca) a Hivatal más szervezeti egységei és a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek részére közvetlen elektronikus kapcsolat útján,

cb) más szervek és személyek megkeresésére, illetve kérelmére jogszabályban meghatározott rend szerint,

cc) jogszabályban egyedileg meghatározott szervek részére, a jogszabály szerinti adattartalommal, formátumban és gyakorisággal;

d) fogadja és feldolgozza a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervek, valamint más szervek és személyek által szolgáltatott, a kulturális örökség védett elemeire vonatkozó adatokat;

e) közreműködik a nyilvántartás közérdekű adatainak hatósági és szakmai közzétételében;

f) kapcsolattartás belső és külső szakmai és hivatali partnerekkel az Iroda hatáskörébe utalt ügyekben;

g) ellátja az örökségi értékek központi nyilvántartásának elektronikus kezelését külön belső szabályozásban foglaltaknak megfelelően.

3. Belső kontrollrendszer

A Hivatal belső kontrollrendszere tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a Hivatal érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

Az Elnök – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével – kialakítja és működteti a Hivatalban a megfelelő

a) kontrollkörnyezetet,

b) kockázatkezelési rendszert,

c) kontrolltevékenységeket,

d) információs és kommunikációs rendszert,

e) monitoringrendszert.

A szabálytalanságok kezelésének rendje a jelen Szabályzat 6. számú függelékét képezi.

3.1. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés

A kontrollrendszer része a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE).

A FEUVE magában foglalja

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottságának biztosítását,

c) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

d) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.

3.2. Belső ellenőrzés

A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amely a Hivatal működését fejleszti és eredményességét növeli. A belső ellenőrzés értékeli, illetve fejleszti a Hivatal irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg az Elnök részére.

A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével.

A belső ellenőrzést végző személy a tevékenységét az Elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az Elnöknek küldi meg.

A belső ellenőrzési tevékenység kiterjed a szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzésekre, illetve informatikai rendszerellenőrzésekre is.

3.2.1. A belső ellenőrzés feladatai:

a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) elemezni, vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az Elnök számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a belső kontrollrendszerek (ideértve a FEUVE-t is) javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;

g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;

h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi és a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.

3.2.2. A belső ellenőrzési tevékenységet, a belső ellenőrzési vezető feladatait a Hivatallal szerződéses jogviszonyban álló külső szolgáltató látja el. A belső ellenőrzési vezető feladatai:

a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése;

b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, az Elnök jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése;

c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása;

d) az ellenőrzések összehangolása;

e) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni az Elnöknek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik;

f) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az Elnöknek, illetve az Elnök érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására;

g) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni;

h) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés összeállítása;

i) gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók;

j) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról;

k) biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében – a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott – éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról;

l) az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni az Elnöknek a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;

m) az Elnököt az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni;

n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti.

III. FEJEZET

A HIVATAL MŰKÖDÉSE

1. A Hivatal tanácsadó testületei

1.1. Örökségvédelmi Tanácsadó Testület

1.2. Ásatási Bizottság

1.3. Műemléki Tanácsadó Testület

1.4. Kulturális Javak Bizottsága

1.5. Korhatár Bizottság

1.6. Filmszakmai (Art) Bizottság

A tanácsadó testületek működési rendjét a Hivatal Elnöke utasításban, illetve a testület ügyrendjében szabályozza.

2. Az elnöki értekezletek rendje

Az Elnök – a Hivatal feladatainak hatékonyabb ellátása, a szakterületi irányítás, az intézményi működés, illetve az egységes hivatali gyakorlat kialakítása érdekében – elnöki értekezletet tart.

3. A Hivatal ügyintézési szabályai

a) A Hivatal feladatkörébe tartozó ügyeket az a szervezeti egység köteles intézni, amelynek a Szabályzatban foglaltak szerint az adott ügy a feladatkörébe tartozik.

b) Az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá a Hivatalhoz érkezett küldemények felbontásának rendjét az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza, mely elnöki utasítás formájában kerül kiadásra. Az iratkezelés felügyeletét a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője az ezzel megbízott szervezeti egység vezetője útján látja el.

c) A Hivatal szervezeti egységei a munkafeladatok határidőre történő, szakszerű elvégzése érdekében kezdeményezően és kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

d) A szervezeti egységek munkatársai a munkavégzésük során tudomásukra jutott, de más szervezeti egység feladatkörébe tarozó információt kötelesek haladéktalanul az érdekelt szervezeti egységhez továbbítani.

e) Amennyiben a feladat elvégzésében több szervezeti egység érintett, úgy az Elnök által kijelölt szervezeti egység a felelős. A felelős vezető egyúttal köteles gondoskodni arról, hogy a többi érintett szervezeti egységgel összehangolt döntés szülessen. Véleményeltérés esetén a szervezeti egységeknek egymással egyeztetni kell.

f) Jelen fejezet 8.1. pontja szerinti esetekben a kimenő leveleket az Elnöki Titkárság küldi ki. Az ügy intézésére kijelölt szervezeti egység vagy személy a levél tervezetét és a szükség szerinti további tájékoztatást az Elnök által meghatározott határidőben küldi el az Elnöki Titkárságnak.

g) A szervezeti egységek feladataikat elsősorban kormánytisztviselőik, kormányzati ügykezelőik, munkavállalóik útján kötelesek ellátni. Ez nem gátolja a szervezeti egységeknek azt a jogát, hogy feladataik komplex, szakszerű ellátásához – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő módon – külső szakértő munkáját vegyék igénybe az erre vonatkozó elnöki utasításban foglalt rendben.

h) A Hivatal feladatkörébe tartozó azon ügyeket, amelyek ellátásáról a jogszabály külön rendelkezik, a jogszabályban meghatározott szervezeti egység a meghatározott keretek között intézi.

i) A „sürgős” (S) minősítésű iratokat haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül el kell intézni.

j) Amennyiben kétséges, hogy valamely ügy elintézése melyik szervezeti egység feladatkörébe tartozik, a Hivatal Elnöke jelöli ki az ügy elintézéséért felelős szervezeti egységet.

k) Más szerv hatáskörébe tartozó ügyben érkezett iratot késedelem nélkül meg kell küldeni az illetékes szervhez. Az áttételről az érdekeltet egyidejűleg értesíteni kell.

l) A közvetlen vezető felettesétől érkező utasítások alapján tett bármiféle intézkedésről – halaszthatatlan esetek, illetve a vezetői mérlegelést nem igénylő ügyek kivételével – a szolgálati út betartásával kell az utasítás kiadójának a választ megadni.

m) Az ügyfelek által a Hivatalhoz, illetve a Hivatal vezetőihez intézett beadványokat a tartalmuknak megfelelő jogszabályi rendelkezések szerint kell elintézni.

n) A Hivatal dolgozói jogosultak az iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint az irattárból hivatalos használatra iratot kölcsönözni.

o) A közigazgatási eljárás vagy közigazgatási per kivételével a jogi vonatkozású ügy esetében az azt intéző szervezeti egység az általa előkészített tervezetről köteles kikérni a Jogi és Igazgatási Főosztály előzetes véleményét. A Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője a jogi szempontból releváns és megfelelő iratot ellenjegyzi.

p) Ingatlan kulturális örökségi értékekkel (régészeti lelőhelyekkel, műemlékekkel, műemléki területekkel) összefüggő hatósági ügyekben az objektumok (építmények, területek) egyedi nyilvántartási (ún. KÖH-azonosító) számának feltüntetése az ügyiraton kötelező.

3.1. A hatósági ügyek intézése

a) Közigazgatási hatósági ügynek kell tekinteni minden olyan ügyet, amelyben a Hivatal az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.

b) A hatósági ügyek intézésének általános szabályait a Ket., valamint az adott ügytípusra vonatkozó speciális eljárási szabályok tartalmazzák.

c) A hatósági ügyekkel kapcsolatos információkról a Hivatal a jogszabályban meghatározott tartalommal elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt internetes honlapján.

3.2. Véleménynyilvánításra, illetőleg adatszolgáltatásra irányuló külső megkeresés esetén követendő eljárás

a) A megkeresés címzettje, illetve az általa erre kijelölt szervezeti egység vagy személy – az ügyintézésre rendelkezésre álló határidő alapján szóban vagy – a megkeresés indokát, a kért információk pontos körét és a válaszadásra rendelkezésre álló határidőt megjelölő feljegyzés útján – írásban egyeztet a tárgy szerint érintettekkel.

b) Amennyiben az egyeztetés szóban történik, az egyeztetés megtörténtét az ügyiraton megfelelően rögzíteni kell.

c) A külső megkeresésre adott válaszról az érintetteket – különösen, ha az egyeztetésben részt vevők álláspontja nem volt teljesen egyező – tájékoztatni kell.

d) Jogszabályok végrehajtásáról adott szakmai vélemény kiadásakor az ügyfeleket tájékoztatni kell arról, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata szerint ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

3.3. A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás

a) Közérdekű kérelmet, panaszt, bejelentést a műtárgyvédelmi javaslat kivételével (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: beadvány) személyesen, illetve telefonon közvetlenül a Jogi és Igazgatási Főosztályon lehet előterjeszteni.

b) A Jogi és Igazgatási Főosztály a beadvány intézése során kikéri a feladatkörében érintett szervezeti egység véleményét.

c) A beadvány intézése során az ügyintézés általános szabályait kell alkalmazni az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-aiban megállapított eltérésekkel.

3.4. A szervezeti egységek együttműködésének szabályai

Amennyiben egy ügytípus elintézése több szervezeti egység rendszeres együttműködését igényli, a szervezeti egységek együttműködésének alapelve az, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el. Az együttműködés tartalmát, módját, illetőleg a feladatok elhatárolását az érdekelt főosztályok vezetői közösen állapítják meg. Az ügyrendekben, illetve a munkaköri leírásokban ki kell jelölni azt az ügyintézőt, aki az együttműködés keretében szükségessé váló egyeztetések felelőse.

4. Kiadmányozás rendje

4.1. A Hivatal működése során keletkező iratot csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhatja alá.

4.2. Az arra jogosult által aláírt irat további példányai kiadmányozhatók úgy is, hogy a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, és a hitelesítésre valamely szervezeti egység ügyrendjében felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja.

4.3. Az irat akkor minősül kiadmánynak, ha az arra jogosult aláírása vagy hitelesítése mellett a Hivatal – vagy az önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége – bélyegzőlenyomata szerepel.

4.4. A kiadmányozás joga a hatáskörrel, illetve feladatkörrel rendelkező személyt illeti meg. A Hivatal hatáskörébe tartozó ügyben az Elnök, a Hivatal részét képező első fokú igazgatási szerv jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó ügyben a szerv vezetője a kiadmányozó. A főosztály vezetője jogosult kiadmányozni a feladatkörébe tartozó

– belső iratot, valamint

– azt a kimenő iratot, amely vonatkozásában a Szabályzat III. fejezetének 8. pontja szerint a kapcsolattartás nem az Elnöki Titkárság útján történik.

4.5. A hatáskörrel, illetve feladatkörrel rendelkező személy a kiadmányozás jogát a Szabályzatban vagy az érintett szervezeti egység ügyrendjében meghatározott személyre átruházhatja.

4.6. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható.

4.7. A kiadmányozás átruházása nem érinti a hatáskör, illetve feladatkör jogosultjának személyét és felelősségét. Az átruházott jogkörében eljáró kiadmányozó a hatáskörrel, illetve feladatkörrel rendelkező személy nevében és megbízásából jár el.

4.8. Ha a kiadmányozó és a hatáskör, illetve feladatkör gyakorlója nem azonos személy, a kiadmányozás során az iraton fel kell tüntetni a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, azt, hogy a kiadmányozó a hatáskörrel feljogosított személy nevében, az ő megbízásából jár el, továbbá hivatkozni kell a kiadmányozás átruházásáról szóló rendelkezésre.

4.9. A kiadmányozásra jogosult felelős az irat szakmai tartalmáért és az ügyintézési szabályok megtartásáért. A kiadmányozó az adott ügyben jogosult közbenső intézkedésre és döntésre.

4.10. A kiadmányozásra és az iratok kezelésére vonatkozó egyéb szabályokat az Iratkezelési Szabályzatban kell meghatározni.

4.11. Az Elnök által jelen Szabályzatban átruházott jogkörénél fogva

– a Hivatal másodfokú örökségvédelmi hatósági, valamint másodfokú építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó közigazgatási eljárásokban az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések (ide nem értve az érdemi szakhatósági állásfoglalásokat, a megsemmisítő és új eljárásra utasító végzéseket, a kizárással és az ügyféli jogállással kapcsolatos döntéseket) kiadmányozására a Hatósági Főosztály vezetője jogosult;

– az első fokú mozgóképszakmai hatósági döntések és egyéb iratok kiadmányozására a Film- és Előadó-művészeti Iroda Igazgatója, az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos első fokú döntések és egyéb iratok kiadmányozására az Előadó-művészeti Osztály vezetője jogosult;

– a nyomtatott sajtótermékek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásának kezelésével kapcsolatos első fokú hatósági döntések kiadmányozására a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője jogosult;

– a kulturális örökség ingatlanelemeire vonatkozó, a Hivatal által gyakorolható állami elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok kiadmányozására a Koordinációs és Örökségvédelmi Felügyeleti Főosztály vezetője jogosult;

– a kulturális javakra vonatkozó, a Hivatal által gyakorolható állami elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok kiadmányozására a Műtárgy-felügyeleti Iroda vezetője jogosult.

4.12. A gazdálkodási jellegű ügyekben a kiadási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítő jog a Hivatal külön szabályzataiban foglalt előírások szerint gyakorolható.

4.13. A kiadmányozási joggal rendelkezők jegyzékének vezetéséről a főosztályvezetők kötelesek gondoskodni.

5. A Hivatal irányításának eszközei, szabályai

A Hivatal belső szabályzatainak felsorolását jelen szabályzat 4. számú függeléke tartalmazza.

5.1. A belső irányítás eszközei

a) A Hivatal mint központi közigazgatási szerv belső irányításának eszközei:

– szabályzat és egyéb elnöki utasítás,

– körlevél,

– tájékoztató.

b) Az elnöki utasítás az Elnök által kiadott, munkáltatói, illetve a működés szempontjából releváns intézkedést tartalmaz, amely csak a Hivatal belső szervezetére vonatkozik.

c) A körlevél az Elnök által kiadott, az elnöki utasítással azonos tárgyi, illetve szervi hatályú normatív rendelkezés, amely csak a hatályos elnöki utasításokkal összhangban álló rendelkezést tartalmazhat, annak kiegészítését, pontosítását szolgálja.

d) A tájékoztató az Elnök, az elnökhelyettes által kiadott közérdeklődésre számot tartó információkat tartalmazó intézkedés, amelynek címzettje a hivatali szervezet egésze.

5.2. Elnöki utasításra, körlevélre, valamint tájékoztatóra az érintett szervezeti egység tesz javaslatot, készít tervezetet, melyet írásos, valamint elektronikus formában meg kell küldenie a Jogi és Igazgatási Főosztálynak, amely a tervezet jogszabályi szempontú áttekintését követően észrevételeit jelzi a tervezet készítőjének, aki a tervezetet továbbítja az Elnöki Titkárságra. Az elnöki utasítások kiadásért és a szervezeti egységekhez történő eljuttatásáért, nyilvántartásáért, az eredeti aláírt példány megőrzéséért az Elnöki Titkárság felelős.

5.3. A szabályzatokat – az érintett szervezeti egység vezetője, valamint a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője ellenjegyzésével – az Elnök hagyja jóvá. A szabályzat az abban meghatározott időpontig vagy külön elnöki utasítással történő hatályon kívül helyezésig marad hatályban.

5.4. A főosztályvezető utasítást és körlevelet adhat ki az irányítása alá tartozó szervezeti egységre vonatkozóan.

5.5. A Hivatal működtetéséhez kapcsolódó szervezeti egységek az egész Hivatalra vonatkozó körlevél kiadására jogosultak.

6. A Hivatal képviselete

A Hivatalt az Elnök, valamint az általa meghatározott körben az elnökhelyettes képviseli.

A főosztályvezető abban a körben képviselheti a Hivatalt, amelyben a Szabályzat III. fejezet 8. pontjának rendelkezéseire tekintettel önállóan jogosult kapcsolattartásra.

A Hivatal jogi képviseletét bírósági és hatósági eljárásokban

– a Hivatal másodfokú örökségvédelmi hatósági, valamint másodfokú építésügyi hatósági, illetve szakhatósági hatáskörét érintő közigazgatási per esetében a Hatósági Főosztály jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselői;

– egyéb eljárásokban a Jogi és Igazgatási Főosztály jogi szakvizsgával rendelkező kormány-tisztviselői vagy a Jogi és Igazgatási Főosztállyal együttműködő meghatalmazott ügyvéd látja el.

7. A helyettesítés rendje

A Hivatal vezető munkakörű kormánytisztviselőjét távolléte vagy akadályoztatása esetén a Szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint, a Szabályzatban vagy a főosztály ügyrendjében meghatározott, vezető munkakörű általános helyettes, ennek hiányában meghatalmazásban kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

A helyettes a helyettesített személyt megillető jogosultságokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti. A helyettesítés kiterjed a helyettesített kiadmányozási és képviseleti jogára is. A helyettesítő a helyettesített személy nevében jár el.

Az Elnököt az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes helyettesítési joga nem terjed ki a gazdasági tárgyú ügyekre, amelyek tekintetében az Elnököt a gazdasági-műszaki igazgató helyettesíti.

Az elnökhelyettest az Elnök által kijelölt főosztályvezető helyettesíti. A főosztályvezetőt a főosztályvezető-helyettes, ennek hiányában az ügyrendben kijelölt osztályvezető vagy a főosztályvezető által meghatalmazásban kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

A kormánytisztviselő helyettesítését a munkaköri leírások határozzák meg.

8. Kapcsolattartás

8.1. Kapcsolattartás állami szervekkel

A Hivatal és a közhatalmi és a központi közigazgatási, valamint más központi költségvetési szervek (így különösen a minisztériumok és az általuk irányított intézmények, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztosok, továbbá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) közötti kapcsolattartás, valamint a Hivatal és bármely szerv vagy személy közötti, a Hivatal egészét vagy több szervezeti egységét érintő (ideértve a külső képviseletre való felkérést is), illetve koncepcionális jelentőségű kérdésekben való kapcsolattartás az Elnöki Titkárság útján történik.

Kapcsolatfelvétel kezdeményezése kizárólag az Elnökön keresztül lehetséges.

8.2. Kapcsolattartás társadalmi és szakmai szervezetekkel

A Hivatal és más állami, külföldi, továbbá egyházi és társadalmi szervek között létrejött megállapodásban foglaltak végrehajtásáról az Elnök az érdekelt szervezeti egység vezetőjével együttműködve gondoskodik.

8.3. Kapcsolattartás a sajtó képviselőivel

Az írott és elektronikus média képviselőivel történő kapcsolattartást – az érdekelt szervezeti egységek bevonásával – a sajtóreferens útján az Elnöki Titkárság szervezi.

A sajtó képviselői részéről érkező megkeresésekről az Elnöki Titkárságot vagy a sajtóreferenst értesíteni, tájékoztatni kell. A sajtóreferens egyezteti, szervezi meg a nyilatkozatok, interjúk sajtó felé történő közlését.

8.4. Nemzetközi kapcsolattartás

A Hivatal felső vezetői szintjén történő kapcsolatfelvétel és együttműködés a nemzetközi kapcsolatokért felelős Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztály vezetője szervezésében, az Elnök előzetes tájékoztatása mellett, annak egyetértésével, közreműködésével történik.

A két- vagy többoldalú munkaterveket és együttműködési megállapodásokat az Elnök írja alá, végrehajtásukat a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztály vezetője az érintett szervezeti egységek bevonása mellett koordinálja, illetve szervezi.

A külföldi utakról, illetőleg külföldiekkel folyatott tárgyalásokról jelentést vagy emlékeztetőt kell készíteni, és azt az érintettek körében közzé kell tenni.

A nemzetközi kapcsolatokat érintő hazai és nemzetközi fórumokon, bizottságokban és értekezleteken a Hivatal képviseletére a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztály vezetője tesz javaslatot az Elnöknek a szervezeti egységek véleményének kikérésével, illetve azok kezdeményezése alapján. Az Elnök által kijelölt képviselő vagy kapcsolattartó személyéről a külföldi partnert tájékoztatni szükséges.

8.5. Kapcsolattartás EU-közösségi feladatellátás ügyében

Az ingó kulturális örökség védelme területén megalkotott közösségi jogi szabályozással (a Tanács 116/2009/EK Rendelettel (2008. december 18.) a kulturális javak kiviteléről, a Tanács 93/7/EKG Irányelve (1993. március 15.) a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról) kapcsolatban felmerülő ügyekben eljáró Műtárgy-felügyeleti Iroda közvetlenül tartja a kapcsolatot más tagállamok illetékes szerveivel. A közösségi jogi szabályozás végrehajtásával kapcsolatos tanácsadó testület (Kulturális Javak Kivitele és Visszaszolgáltatása Bizottsága/Committee on the Export and Return of Cultural Goods) munkájában is közvetlenül vesz részt a Műtárgy-felügyeleti Iroda vezetője által kijelölt munkatárs.

8.6. Kapcsolattartás a Hivatal szervezeti egységei között

A Hivatal szervezeti egységei az ügy jellegétől függően

– személyesen, telefonon vagy elektronikus úton, illetve írásban;

– a hatósági ügyekben a Ket. szabályaira figyelemmel tartanak kapcsolatot.

9. A Hivatal gazdálkodása

A Hivatal a miniszter által vezetett minisztérium fejezete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, éves költségvetés alapján gazdálkodik, és az alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenységet folytathat. Az éves költségvetési javaslatot – a jogszabályok, a költségvetés összeállítása tárgyában évenként kiadott rendelkezések, irányelvek, valamint a szakterület igényeinek felmérése alapján – a feladatok, források, finanszírozás összhangjának figyelembevételével a Gazdasági-Műszaki Főosztály állítja össze.

Az éves részletes intézményi költségvetést az elnöki értekezlet tárgyalja meg, és annak alapján az Elnök hagyja jóvá.

A Hivatal a jóváhagyott költségvetése alapján előirányzat-gazdálkodást folytat.

A Hivatal feladatainak végrehajtását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása vagy ilyen követelés előírása az Elnök hatáskörébe tartozik, melyet pénzügyi ellenjegyzéssel a gazdasági-műszaki igazgató köteles ellátni.

A pénzgazdálkodás, a kötelezettségvállalás, a teljesítésigazolás, az érvényesítés, valamint az utalványozás hivatali rendjét az erről szóló belső szabályzat tartalmazza.

A Hivatalnak a hatályos pénzügyi, gazdasági jogszabályok és a gazdálkodást érintő belső szabályzatok alapján kell gazdálkodnia.

Az elemi költségvetésről és a Hivatal gazdálkodásáról évközi és éves beszámolóban kell számot adni, amelyet az Elnök és a gazdasági-műszaki igazgató ír alá.

IV. FEJEZET

A HIVATALRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A Hivatal munkarendje

A Hivatal hivatalos nyelve a magyar.

A két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok körében a nyelvhasználatot nemzetközi szerződés, illetve a kialakult szokás határozza meg.

Az idegen nyelvű iratok belső használatra történő fordításáról az ügykör szerint illetékes szervezeti egység gondoskodik. Nemzetközi tárgyalásokon tolmácsról a Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztály gondoskodik. Az illetékes szervezeti egység ebbéli igényét – legkésőbb egy héttel a tárgyalást megelőzően – írásban jelezni köteles.

A Hivatal vezető munkakörű kormánytisztviselői a munkahelyen kívüli feladataikat, kiküldetésüket úgy kötelesek megszervezni és ellátni, hogy távollétükben helyettesük vagy a helyettesítésükkel megbízott kormánytisztviselő a Hivatalban rendelkezésre álljon.

A Hivatal teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:

– a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

– a Hivatal rendjét és tisztaságát megőrizni,

– az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

– a tűz– és munkavédelmi előírások szerint eljárni,

– a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

2. A főosztályok ügyrendjei

A főosztályok ügyrendjeinek elkészítése a főosztályvezetők feladata. Az ügyrendeket – a jogi és igazgatási főosztályvezető ellenjegyzését követően – az Elnök hagyja jóvá.

Az ügyrendben – a hatályos jogszabályokkal és a Hivatal belső szabályzataival összhangban – meg kell határozni

– a főosztály belső szervezeti felépítését;

– a vezető és beosztott dolgozók feladatait;

– az egyes feladatok végrehajtásakor irányadó, alkalmazandó jogszabályokat és belső szabályzatokat;

– a főosztály és szervezeti egységei tevékenységére irányuló egyéb szabályokat.

Az ügyrendekben a feladatokat a kormánytisztviselők között – az esetleges belső tagozódás figyelembevételével – arányosan, szakképzettségüknek és szakmai gyakorlatuknak megfelelően, lehetőleg ügykörönként kell megosztani.

A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításait követően a módosítással érintett szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul az ügyrendek és a munkaköri leírások teljeskörűségének és aktualitásának biztosítása érdekében a szükséges módosításokat átvezetni.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

SzMSz

FÜGGELÉKEK

1. számú függelék: A hivatal szervezeti ábrája

2. számú függelék: A hivatal körbélyegző-lenyomata

3. számú függelék: A hivatal jelképe, logója

4. számú függelék: A hivatal belső szabályzatainak jegyzéke

5. számú függelék: Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre, valamint a tanácsadói és főtanácsadói címek számáról való rendelkezés

6. számú függelék: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

7. számú függelék: A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

8. számú függelék: A szervezeti egységek engedélyezett létszáma

1. számú függelék

2. számú függelék

A Hivatal körbélyegző-lenyomata

3. számú függelék

A hivatal jelképe, logója

4. számú függelék

A Hivatal belső szabályzatainak jegyzéke

1. Pénzügyi és gazdálkodási tárgyú szabályzatok:

– Gazdálkodási szabályzat,

– A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE, a KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT,

– ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT,

– Házipénztár-kezelési szabályzat,

– Kockázatkezelési szabályzat,

– Bankszámla-kezelési szabályzat,

– Bizonylati rend,

– Értékelési szabályzata,

– Számviteli politika,

– Leltárkészítési és leltározási szabályzat,

– Pénzkezelési szabályzat,

– Reprezentációs szabályzat,

– Számlarend.

2. Szervezeti szabályzatok

– Iratkezelési szabályzat,

– Közszolgálati szabályzat,

– BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV,

– Kiküldetési szabályzat,

– MUNKABIZTONSÁGI SZABÁLYZAT,

– Tűzvédelmi szabályzat,

– Katasztrófavédelmi terv,

– Informatikai és adatvédelmi szabályzat,

– Esélyegyenlőségi terv,

– MŰEMLÉKI TANÁCSADÓ TESTÜLET (MTT) ügyrendjéről, működésének szabályairól szóló elnöki utasítás,

– ÁSATÁSI BIZOTTSÁG (ÁB) ügyrendjéről, működésének szabályairól szóló elnöki utasítás,

– KULTURÁLIS JAVAK BIZOTTSÁGA (KJB) ügyrendjéről, működésének szabályairól szóló elnöki utasítás.

5. számú függelék

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre, valamint a tanácsadói és főtanácsadói címek számáról való rendelkezés

1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1)–(2) bekezdése értelmében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

– vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselők,

– lapnyilvántartási referens (Jogi és Igazgatási Főosztály),

– régészeti és műtárgy-főfelügyelő (Hatósági Főosztály),

– műemléki főfelügyelő (Hatósági Főosztály),

– közigazgatási referens (Hatósági Főosztály),

– műtárgy-felügyelő (Műrtárgyfelügyeleti Iroda),

– adatbázis-referens (Nyilvántartási Iroda),

– nyilvántartási hatósági referens (Nyilvántartási Iroda),

– régészeti nyilvántartás-ellenőrzési referens (Nyilvántartási Iroda),

– régészeti nyilvántartási referens Nyilvántartási Iroda),

– régészeti térinformatikai referens (Nyilvántartási Iroda),

– műemlék-nyilvántartási referens (Nyilvántartási Iroda),

– műemléki térinformatikai referens (Nyilvántartási Iroda),

– műtárgynyilvántartás-ellenőrzési referens (Nyilvántartási Iroda),

– előadó-művészeti jogi referens (Film- és Előadó-művészeti Iroda),

– ellenőrzési referens (Film- és Előadó-művészeti Iroda),

– előadó-művészeti ellenőrzési referens (Film- és Előadó-művészeti Iroda),

– nyilvántartási és ellenőrzési referens (Film- és Előadó-művészeti Iroda),

– filmgyártási referens (Film- és Előadó-művészeti Iroda).

2. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

– a köztisztviselői törvény 30/A. §-a alapján adható szakmai tanácsadói és főtanácsadói címet együttesen 30 főben,

– a kormány-tisztviselői törvény 14. §-a alapján adható közigazgatási tanácsadói és főtanácsadói címet együttesen 30 főben jelöli meg.

6. számú függelék

A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésének megfelelően a Hivatal elnöke a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről az alábbi szabályozást alakítja ki.

1. A szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének célja

1.1. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárási rend célja, hogy

a) járuljon hozzá a jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegéséből adódó szabálytalanság megakadályozásához, illetőleg a szabálytalanságok ismételt előfordulásának megelőzéséhez;

b) biztosítson keretet az előírások megsértése esetén a szabályszerű állapot helyreálltásához,

c) történjen meg a felelősség megállapítása, a hibák, hiányosságok, tévedések kijavításával és korrigálásával,

d) a szabálytalansággal érintett területeken szerzett tapasztalatok épüljenek be a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszerbe.

1.2. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az Elnök felelőssége, hogy:

– a szervezet jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön,

– ellenőrizze figyelemmel a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását,

– hatékonyan intézkedjen szabálytalanság esetén, és a szabálytalanság megfelelő mértékű korrigálásáról.

2. A szabálytalanságok megelőzése

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az Elnök felelőssége.

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása a vezetők hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A Hivatal munkavállalóinak a munkaköri leírás szerinti, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.

3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE-rendszerben

A munkáltató és a munkavállaló által a szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerében történik, amely lehet:

– Ha a költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét.

– Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.)

– Ha az értesített megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét, aki köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

– Amennyiben az Elnök, illetve a szervezeti egység vezetője észleli a szabálytalanságot, köteles intézkedni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

– Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, úgy a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, melyet végre kell hajtani.

– Ha a külső ellenőrzési szerv észlel szabálytalanságot, úgy erre vonatkozó megállapításait ellenőrzési jelentésbe kell foglalnia. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján kell eljárni. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni.

4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása

Az Elnök felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

Az intézkedés során amennyiben büntető-, szabálysértési ügy stb. megalapozottsága merül fel, úgy az illetékes szerve(ke)t értesíteni kell annak érdekében, hogy a megfelelő eljárásokat megindítsa.

Fegyelmi ügyekben az Elnök vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok betartása mellett. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő információ a felelősség eldöntéséhez, úgy további vizsgálat elrendelésre kerülhet sor. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is.

5. Az Elnök feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyomon követése során

– figyelemmel kíséri az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

– ellenőrzi az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

– a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanságlehetőségeket beazonosítja (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára;

– elősegíti a belső ellenőrzés folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre tekintettel.

6. Az Elnök feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyilvántartása során:

– gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásáról, azok naprakész és pontos vezetéséről, különös tekintettel a megtett intézkedésekre és az azokhoz kapcsolódó határidőkre úgy, hogy a dokumentumokat elkülönítetten iktattatja.

7. Jelentési kötelezettségek

A belső ellenőrzés által elkészített ellenőrzési jelentések alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie a feltárt hiányosságok megszüntetéséről.

Az Elnöknek az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.

7. számú függelék

A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

1. A munkáltatói jogokat – törvény vagy a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter eltérő rendelkezése hiányában – az Elnök gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása kizárólag írásban vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre átruházható, átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

2. Az Elnök által, közvetlenül gyakorolt munkáltatói jogok:

a) kinevezés,

b) vezetői munkakörbe történő kinevezés,

c) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok létesítése,

d) eskü vétele (elnökhelyettes, igazgatók, közvetlenül az Elnök alá tartozó szervezeti egységek vezetői esetében),

e) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok megszüntetése,

f) összeférhetetlenség megállapítása,

g) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése,

h) címadományozás,

i) belső áthelyezés,

j) illetmény megállapítása,

k) átsorolás,

l) jutalmazás,

m) jubileumi jutalom,

n) fegyelmi eljárás megindítása,

o) kártérítési eljárás megindítása,

p) átirányítás,

q) kirendelés,

r) külföldi kiküldetés elrendelése,

s) külföldi kiküldetésnek nem minősülő külföldi szakmai utak engedélyezése,

t) mérlegelési jogkörben adható fizetés nélküli szabadság kiadása, a szabadság megszakításának engedélyezése; jogszabály szerint kötelezően adandó fizetés nélküli szabadság megszakításának engedélyezése,

u) munkaidő beosztása,

v) helyettesítés elrendelése, helyettesítési díjak megállapítása,

w) tartalékállományba helyezés,

x) a Ktv. 49/I. § szerinti munkáltatói igazolások kiadása.

3. A Humánerőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője által, átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogok:

a) pályázatok kiírása,

b) tanulmányi szerződések kötése,

c) munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés engedélyezése,

d) vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos tájékoztatási, őrzési, adminisztratív feladatok,

e) kereseti igazolások kiadása,

f) munkáltatói igazolások kiadása [kivéve a 2. § (2) bekezdés x) pontja],

g) tartalékállománnyal kapcsolatos adminisztratív feladatok,

h) alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság engedélyezése,

i) eskü vétele [kivéve a 2. § (2) bekezdés d) pontja],

j) szociális juttatások kifizetésének engedélyezése.

4. A szervezeti egységek vezetői által, a közvetlen irányításuk alá tartozó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők felett átruházott hatáskörben gyakorolt munkáltatói jogok:

a) minősítés elkészítése,

b) teljesítmény értékelése, javaslat jutalmazásra,

c) munkaköri leírások elkészítése,

d) túlmunka, készenlét elrendelése,

e) belföldi kiküldetés elrendelése,

f) fizetett és tanulmányi szabadságok kiadása, engedélyezése,

g) fegyelmi eljárás kezdeményezése.

8. számú függelék

A szervezeti egységek engedélyezett létszáma

Elnökség, Elnöki Titkárság	5	Fő
Koordinációs és Örökségvédelmi Felügyeleti Főosztály	12	Fő
Tudományos Főosztály	52	Fő
Nemzetközi, Magyar–Magyar, Társadalmi Kapcsolatok és Világörökség Főosztály	17	Fő
Film- és Előadó-művészeti Iroda	13	Fő
Hatósági Főosztály	9	Fő
Jogi és Igazgatási Főosztály	17	Fő
Gazdasági-Műszaki Főosztály	20	Fő
Humánerőforrás-gazdálkodási Főosztály	6	Fő
Műtárgy-felügyeleti Iroda	8	Fő
Nyilvántartási Iroda	10	Fő
Összesen:	169	Fő

Az utasítást a 16/2013. (V. 10.) EMMI utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2013. május 11. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek