Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet

251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet

egyes bányászati tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról1

2011.12.09.

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés a)–f), i), j) és p) pontjában,

a 2. és 3. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. § Aki az ásványi nyersanyagot tereprendezésre vagy mederalakításra vonatkozó építési, talajvédelmi vagy vízjogi engedély alapján folytatott tevékenysége során termeli ki, a kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységével össze nem függő célra akkor használhatja fel, ha annak tulajdonjogát az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján megszerezte.”

2. § A Vhr. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A koncesszióra kijelölt zárt területre koncesszió nélkül kutatási jog nem adományozható, bányatelek nem állapítható meg és geotermikus védőidom nem jelölhető ki.”

3. § A Vhr. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányászati jog az engedélyezett kutatási terület, a megállapított bányatelek vagy a kijelölt geotermikus védőidom egészére ruházható át.”

4. § (1) A Vhr. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányajáradék számításának alapjául
a) a kutatási területről, bányatelekből vagy meddőhányóból kitermelt,
b) torlatból vagy hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt,
c) építési vagy mezőgazdasági célú tereprendezés vagy a mederalakítás során kitermelt és az 1/A. § szerint az engedélyes tulajdonába került,
d) szénhidrogén esetében – beleértve a vízkutakból kitermelt és értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is – a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatással meghatározott,
e) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került párnagáz mennyisége után keletkezett
ásványi nyersanyag értékét, vagy
f) a kinyert geotermikus energia kútfejen méréssel meghatározott értékét
kell figyelembe venni.”

(2) A Vhr. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bányajáradékot
a) kőolaj, földgáz és szén-dioxid gáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,
b) egyéb ásványi nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig,
c) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került földgáz után a (13) bekezdés szerint
kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számláira.”

5. § A Vhr. 6/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/C. § (1) A Bt. 22/A. § (4) bekezdése alapján a bányafelügyelet tájékoztatja a szomszédos területek engedélyeseit arról, hogy a területre kutatási jogadomány iránti kérelmet nyújthatnak be.
(2) A Bt. 22/A. § (4) bekezdése alapján a bányavállalkozó vagy a szomszédos terület engedélyese által benyújtott kutatási jogadomány iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a kutatásra,
b) a tervezett kitermelésre,
c) a nyomásemelkedés mérés értékelésére,
d) a tárolóhatár vizsgálatára,
e) a tárolóréteg vastagságára,
f) az interferencia mérésére,
g) a rétegnyomás alakulására, és
h) a feltáráshoz és kitermeléshez szükséges létesítményekre
vonatkozó adatokat.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a (2) bekezdés szerinti adatok igazolására szolgáló földtani szakértő által készített műszaki leírást.
(4) A bányafelügyelet a kutatási jogadomány iránti kérelmeket megvizsgálja. A bányafelügyelet a kérelem és a műszaki leírás, valamint a geológiai és termelési szempontok alapján a kutatási tevékenység végzésére legalkalmasabb kérelmezőt felhívja, hogy a Bt. 22/A. § (8) bekezdésében meghatározott és a 25/A. §-nak megfelelő pénzügyi biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését igazolja.
(5) Ha a kérelmező a bányafelügyelet által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a biztosítéknyújtási kötelezettségének, a kérelmét a bányafelügyelet elutasítja és a területre benyújtott egyéb kutatási jog iránti kérelmek alapján az eljárást a (4) bekezdésben foglaltak szerint lefolytatja.
(6) E § rendelkezései geotermikus energia kutatás engedélyezése során nem alkalmazhatók.”
„6/D. § (1) A kutatási műszaki üzemi terv szöveges részből és tervtérképből áll. A szöveges résznek tartalmaznia kell:
a) a tervezett kutatási feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,
b) a tervezett kutató létesítmények felsorolását, a helyének és felvonulási útvonalainak leírását,
c) az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, mélységének, technológiájának, valamint a kutatás során várható veszélyek, a környezetre és természetre gyakorolt hatások, valamint a várható veszélyek és a kedvezőtlen hatások elhárítására és azok elhárítására tervezett intézkedések leírását,
d) a tevékenység káros környezeti és természeti hatásainak, továbbá a környezet és természet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését,
e) a szilárd ásványi nyersanyag kutatásával összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékok ismertetését,
f) a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartási azonosító adatait és – szilárdásványok esetében – az ingatlanok tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak névét, címét, és
g) a kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyag mennyiségét és a kitermelés indokát.
(2) Ha a kérelmező a kérelemhez az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat nem mellékeli, azok beszerzéséről a bányafelügyelet az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó országos földhivatali rendszeren, a TAKARNET-en keresztül, az érintett ingatlanok tulajdoni lapjának elektronikus formában történő lekérdezésével gondoskodik.
6/E. § (1) A kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, az ásványvagyon-gazdálkodás, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket.
(2) A kutatásra engedélyezett időtartam számításának kezdő napja a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat végrehajthatóvá válásának a napja.
(3) A bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja
a) a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, melyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá,
b) ha a kérelmező a bányajáradék bevallására vagy megfizetésére vonatkozó kötelezettségét bármely általa művelt kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette, vagy
c) a kérelmezőnek jogerős határozattal megállapított bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása van.
(4) A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban, és a kutatás befejezését a befejezés napját követő 8 napon belül a bányafelügyelet részére írásban bejelenteni.
(5) Ha a műszaki üzemi terv jóváhagyását követően
a) a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek megváltoztatása vagy bővítése szükséges, vagy
b) az elvégzett kutatási eredmények alapján a kutatási tevékenység helyének vagy módjának megváltoztatása szükséges,
a műszaki üzemi tervet módosítani kell.
(6) A kutatási időszak meghosszabbítását a bányafelügyelet akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó a munkaprogramban, valamint a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és igazolja, hogy
a) a kutatást a kutatási engedélyben meghatározott határidőre, tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja, vagy
b) a kutatás elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése indokolt.”

7. § A Vhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A bányavállalkozó az ásványi nyersanyagok feltárása során végzett szilárd ásványi nyersanyag-kitermelés megkezdését, valamint az ásványi nyersanyag-kitermelésre vonatkozó tervezett mennyiségi és minőségi adatait, a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal köteles a bányafelügyeletnek írásban bejelenteni.
(2) Kőolaj és földgáz ásványi nyersanyag, továbbá a 30 °C-ot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert geotermikus energia esetében az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget a kitermelés megkezdésétől számított 8 napon belül kell teljesíteni.
(3) A bányavállalkozó, valamint az építési, talajvédelmi vagy vízjogi engedély alapján végzett tevékenysége során ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes, az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenteni.
(4) Külfejtéses bányaművelés esetében a jelentéshez anyagmérleget kell mellékelni. Az anyagmérleg tartalmazza:
a) a haszonanyag és meddőanyag tájrendezésre felhasznált, hasznosított vagy értékesített és meddőhányóra került mennyiségét, valamint
b) a humuszos feltalaj mentett vagy tájrendezésre felhasznált, továbbá a más célra hasznosított mennyiségét.
(5) A bányafelügyelet az anyagmérleg humuszos feltalajra vonatkozó adatait április 30-ig megküldi a talajvédelmi hatóságnak.
(6) A 30 °C-ot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű energiahordozó esetében, a geotermikus energiát koncessziós szerződés, a bányafelügyelet által kiadott engedély vagy vízjogi engedély alapján kinyerő és hasznosító bányavállalkozó, az általa kinyert és a kinyert mennyiségből hasznosított geotermikus energia mennyiségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig köteles bejelenteni.”

8. § A Vhr. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Földgázszállító-vezeték létesítése akkor engedélyezhető, ha
a) a tervezett beruházást a földgázellátásról szóló törvény szerinti, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott tízéves hálózatfejlesztési terv tartalmazza,
b) a földgázszállító-vezeték megépítéséről nemzetközi szerződés rendelkezik, vagy
c) a tervezett beruházással összefüggő közigazgatási hatósági engedélyezési ügyeket a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerint kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.”

9. § (1) A Vhr. 10/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földtani kutatást végző szervezet és a bányavállalkozó köteles a bányafelügyelet részére megküldeni
a) az ásványi nyersanyag és geotermikus energia kutatási tevékenység, valamint a földtani kutatási tevékenység során keletkezett földtani adatokat, valamint
b) az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, elhelyezkedésére, a geotermikus energia földkéregbeli jellemzőinek megállapítására vonatkozó kutatás során keletkezett földtani adatokat.
(2) A földtani kutatásról, folyamatban lévő kutatás esetében évente január 31-ig, a kutatás befejezése esetén pedig a tevékenység befejezését követő 60 napon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményeit a 4. melléklet határozza meg. ”

(2) A Vhr. 10/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatában a bányafelügyelet előírta, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett a kutatás során nyert mintaanyagot a kutatás befejezéséig, vagy a kutatási tevékenység megszüntetéséig köteles megőrizni. A minták selejtezéséhez vagy megsemmisítéséhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A tervezett selejtezést vagy megsemmisítést legalább 60 nappal annak megkezdése előtt a bányafelügyelethez be kell jelenteni, a bányafelügyelet által igényelt mintaanyagot átadásra elő kell készíteni és a bányafelügyelet által kijelölt minta – vagy magraktárban a bányafelügyelet részére át kell adni.”

10. § A Vhr. 11/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányatelek megállapítására irányuló kérelemhez – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:]

„a) ha a bányászati tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik
aa) azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély- vagy nem egységes környezethasználati engedélyköteles,
ab) a környezetvédelmi engedélyt, vagy
ac) az egységes környezethasználati engedélyt;”

11. § A Vhr. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) A kitermelés vagy az üzemszerű szénhidrogén-tárolás megkezdésére megállapított öt éves határidőt a bányatelket megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. A kitermelés vagy üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a határidő lejárta előtt legalább 90 nappal korábban kell a bányafelügyelethez benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a bányavállalkozó javaslatát bányatelkenként a hosszabbítás időtartamára,
b) a kitermelés vagy az üzemszerű tárolás megkezdése elmulasztásának indokát, és
c) a térítés mértékének megállapításához figyelembe venni javasolt ásványi nyersanyag mennyiségét.
(3) A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a bányavállalkozó a kérelem benyújtására megállapított (1) bekezdés szerinti határidőt elmulasztotta,
b) a bányavállalkozó a Bt. 20. §-a szerinti bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét bármely kitermelőhely vonatkozásában nem teljesítette,
c) a Bt. 41. § (1) vagy (2) bekezdése alapján jogerősen megállapított bányászati bírság tartozása van,
d) a Bt. 43. § (9) bekezdése szerinti felügyeleti díj tartozása van,
e) a kitermelésre vagy tárolásra vonatkozó műszaki üzemi tervet jóváhagyásra nem nyújtotta be, vagy
f) a bányavállalkozó legalább három, ugyanolyan haszonanyagra megállapított bányatelekkel rendelkezik.
(4) A bányafelügyelet a kitermelés vagy üzemszerű tárolás megkezdésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról a Bt. 26/A. § (5) bekezdésében előírt szerződés megkötését követően dönt. A bányafelügyelet a kitermelés vagy üzemszerű tárolás megkezdésére vonatkozó határidőt meghosszabbító határozatában dönt a meghosszabbítás időtartamáról.
(5) A meghosszabbítás ideje alatt a bányavállalkozó a határozatban meghatározott bányatelken jogosult a kitermelési tevékenységet megkezdeni. A kitermelés megkezdését a bányavállalkozó köteles 30 napon belül a bányafelügyelet részére bejelenteni.
(6) A bányavállalkozó a kitermelés vagy üzemszerű tárolás megkezdéséig a meghosszabbításra vonatkozó engedélyben meghatározott térítést, a kitermelés vagy üzemszerű tárolás megkezdését követően pedig a Bt. 20. §-a szerinti bányajáradékot fizeti.
(7) A kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelem elutasítása esetén a bányatelek nem törölhető a hatósági döntéssel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem jogerős elbírálásáig.”

12. § A Vhr. 12/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A pályázat az (5) bekezdésben meghatározott eseten kívül eredménytelen, ha a pályázati hirdetményben vagy e jogszabályban foglalt előírásokat figyelembe véve a bányászati jog jogosultja nem jelölhető ki. Eredménytelen pályázat esetében a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) azzal, hogy 10 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára.
(7) Ha az MNV Zrt. a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem jelent be igényt a bányatelek bányászati jogára, a bányafelügyelet kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlését, és intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték terhére történő teljesítéséről.”

13. § A Vhr. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bányavállalkozónak a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel, vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságának igazolása céljából a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelnie kell
a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodást,
b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát, vagy
c) a jogosultságot megállapító jogerős hatósági határozatot vagy bírósági ítéletet.”

14. § A Vhr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes – a földszondás hőszivattyús létesítmények üzemeltetésének kivételével – köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenysége során alkalmazott gépek, berendezések, anyagok és létesítmények szerelésére, üzemeltetésére, valamint az anyagmozgatásra, az üzemi rakodásra és szállításra vonatkozó üzemi utasítások a tevékenység végzésének helyszínén rendelkezésre álljanak.”

15. § A Vhr. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védőpillért a bányavállalkozó kérelmére, vagy más hatóság kezdeményezésére az érdekeltek meghallgatásával a bányafelügyelet jelöli ki, törli, engedélyezi módosítását, részleges vagy teljes lefejtését.”

16. § (1) A Vhr. 19/A. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték egymást és más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket keresztezheti vagy megközelítheti abban az esetben, ha a keresztező, megközelítő létesítmény beruházója, építtetője vagy megbízásából a tervezője gondoskodik:)

„c) a keresztezett, megközelített létesítményt üzemeltető egyetértésének megszerzéséről,”

(2) A Vhr. 19/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az üzemeltető egyetértése iránti megkereséshez mellékelni kell a (8) bekezdés a) pontja szerinti terveket. Ha az üzemeltető a nyilatkozat megadására vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, az építési tevékenységhez a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.”

(3) A Vhr. 19/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a biztonsági övezeten belül más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője köteles az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a biztonsági övezettel védett létesítmény, szállítóvezeték vagy elosztóvezeték üzemeltetőjével a tervezett munkálatokról és azok helyéről egyeztetni.”

17. § A Vhr. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányamérés adatait és ezen adatokból létrehozott bányatérképek egy példányát – a műszaki üzemi terv mellékleteként – meg kell küldeni a bányafelügyeletnek.”

18. § A Vhr. 23/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/I. § Használati jog alapításában az engedélyesnek és az ingatlantulajdonosnak kell megállapodnia. Megállapodás hiányában az engedélyes a használati jog alapítása iránt kérelmet nyújthat be a bányafelügyelethez. A használati jog alapítására a 23/D–23/H. §-okban foglaltakat alkalmazni kell, egyebekben a Ptk. 108. §-ának és 171. §-ának a rendelkezését kell alkalmazni.”

19. § A Vhr. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Jogosulatlan bányászati tevékenység folytatása esetén a kitermelt ásványi nyersanyag értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott fajlagos érték alapján kell kiszámítani.”

20. § A Vhr. 34. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„2. Bányaüzem: a műszaki üzemi tervben a bányászati tevékenység – kivéve a felszín megbontásával nem járó vagy 50 métert el nem érő sekély mélységű fúrásos technológiájú kutatást és a hőszivattyúval végzett geotermikus energia kinyerést – végzésére és a tevékenységhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezésére meghatározott terület.”

21. § A Vhr. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) E rendeletnek az egyes bányászati tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr. rendelet) 11. §-a által megállapított 12/A. § (4) bekezdésében foglaltakat a Kr. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Kr. rendelet 12. §-a által megállapított 12/B. § (6) bekezdésében foglaltakat a Kr. hatálybalépését megelőzően meghirdetett és eredménytelen pályázatok esetében is alkalmazni kell.”

22. § A Vhr. 4. § (4) bekezdés első mondatában az „a külön jogszabályban foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint” szöveg, a Vhr. 10/B. § (5) bekezdésében az „a bányafelügyelet hivatalos lapjában, a Bányászati Közlönyben” szövegrész helyébe az „a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, a Vhr. 23. § (3) bekezdésében a „Ptk. 346. §-át” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 346. §-át” szöveg, a Vhr. 23/A. § (8) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg, a Vhr. 23/E. § (1) bekezdésében az „a Bt. 38/C. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Bt. 38/C. § (5) bekezdésében” szöveg, a Vhr. 23/E. § (2) bekezdésében az „a Bt. 38/C. § (3) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „a Bt. 38/C. § (5) bekezdés c) pontja” szöveg, a Vhr. 26. § (4) bekezdés b) pontjában a „visszahagyott” szövegrész helyébe a „visszahagyni tervezett” szöveg, a Vhr. 30. § (1) bekezdésében az „A bányakapitányság – a bányavállalkozó, illetőleg a gázipari engedélyes kérelmére –” szövegrész helyébe az „A bányakapitányság” szöveg, a Vhr. 4. számú melléklet címében az „a földtani kutatás során nyert földtani adatok köre és az adatszolgáltatás teljesítésének határideje” szövegrész helyébe az „a földtani kutatás során nyert földtani adatok” szöveg lép.

2. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

24. § Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

4. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosítása

26. § Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a bányavállalkozó nevét, címét és MBFH azonosító számát,
b) a bevallási időszakot,
c) a bányavállalkozó pénzforgalmi jelzőszámát,
d) a kitermelőhely megnevezését,
e) a bányászati mód kódját,
f) az ásványi nyersanyag megnevezését,
g) az ásványi nyersanyag kódját,
h) a kitermelt mennyiséget m3-ben,
i) az 1/a. melléklet szerinti fajlagos értéket,
j) a bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
k) a bányajáradék százalékát, valamint
l) a bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve, és
m) a bányavállalkozó aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(5) A (4) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a 2. melléklet 1. pontja szerint kell megállapítani.”

27. § A Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Vízkitermelés esetében a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a 2. § (4) bekezdés a)–d) és m) pontjában meghatározott adatokat,
b) az energiahordozó térfogatát m3-ben,
c) hőmérsékletet a kútfejen °C-ban,
d) hőmérsékletet a hőcserélő kimenetén °C-ban,
e) t/2 °C értéket,
f) a kinyert energia mennyiségét GJ-ban,
g) az 1/b. melléklet szerinti fajlagos értéket,
h) a bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
i) a bányajáradék százalékát, valamint
j) a bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve.
a) e) pontjában előírt t/2 °C értéket a 2. melléklet 2.1. pontja,
b) f) pontjában előírt kinyert energia mennyiséget a 2. melléklet 2.2. pontja, és
c) h) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a 2. melléklet 2.3. pontja
szerint kell megállapítani.
(5) Hőközvetítő anyag recirkuláltatása esetére a geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a 2. § (4) bekezdés a)–d) és m) pontjában meghatározott adatokat,
b) az energiahordozó térfogatát m3-ben,
c) hőmérsékletet a kútfejen °C-ban,
d) hőmérsékletet a hőcserélő kimenetén °C-ban,
e) t/2 °C értékét,
f) a fajhőt,
g) a kinyert energia mennyiségét GJ-ban,
h) az 1/b. melléklet szerinti fajlagos értéket,
i) a bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
j) a bányajáradék százalékát, valamint
k) a bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve.
a) e) pontjában előírt t/2 °C értéket a 2. melléklet 2.1. pontja,
b) f) pontjában előírt fajhő értékét a 2. melléklet 2.4. pontja,
c) g) pontjában előírt kinyert energia mennyiséget a 2. melléklet 2.2. pontja, és
d) i) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a 2. melléklet 2.3. pontja
szerint kell megállapítani.”

28. § A Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra vonatkozó bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a 2. § (4) bekezdés a)–d) és m) pontjában meghatározott adatokat, valamint
b) a kitermelt mennyiséget tonnában és m3-ben.
(4) A nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra vonatkozó bányajáradék önbevallás a (3) bekezdésben meghatározott adatokon felül tartalmazza:
a) az 1/b. melléklet szerinti fajlagos értéket,
b) a bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
c) a bányajáradékot %-ban, és
d) a bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve.
a) b) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a 2. melléklet 3.1. pontja, és
b) d) pontjában előírt bányajáradék értéket a 2. melléklet 3.2. pontja
szerint kell megállapítani.”

29. § A Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A földalatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, valamint az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében, a növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajjal együtt kitermelt olajkísérő szénhidrogén földgáz esetében a bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a 2. § (4) bekezdés a)–d) és m) pontjában meghatározott adatokat, valamint
b) a kitermelt mennyiséget Em3-ben és GJ-ban.
(4) A földalatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, valamint az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a szénhidrogén földgázra vonatkozó bányajáradék önbevallás a (3) bekezdésben meghatározott adatokon felül tartalmazza:
a) az 1/b. melléklet szerinti fajlagos értéket,
b) a bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
c) a bányajáradékot %-ban, és
d) a bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve.
a) b) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a 2. melléklet 4.1. pontja, és
b) d) pontjában előírt bányajáradék értéket a 2. melléklet 4.2. pontja
szerint kell megállapítani.”

30. § A Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz – kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgázt – esetében, növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajjal együtt kitermelt olajkísérő szénhidrogén földgázra vonatkozóan a bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a 2. § (4) bekezdés a)–d) és m) pontjában meghatározott adatokat, valamint
b) a kitermelt mennyiséget E m3-ben és GJ-ban.
(4) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz – kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz – esetében szénhidrogén földgázra vonatkozóan a bányajáradék önbevallás a (3) bekezdésben meghatározott adatokon felül tartalmazza:
a) az 1/b. melléklet szerinti fajlagos értéket,
b) a bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
c) a bányajáradékot %-ban, és
d) a bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve.
a) b) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a 2. melléklet 5.1. pontja,
b) d) pontjában előírt bányajáradék értékét a 2. melléklet 5.2. pontja
szerint kell megállapítani.”

31. § A Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A széndioxid földgázra vonatkozó bányajáradék önbevallás tartalmazza:
a) a 2. § (4) bekezdés a)–d) és m) pontjában meghatározott adatokat,
b) a kitermelt mennyiséget E m3-ben,
c) az 1/b. melléklet szerinti fajlagos értéket,
d) a bányajáradék vetítési alapját ezer forintra kerekítve,
e) a bányajáradékot %-ban, és
f) a bányajáradék értékét ezer forintra kerekítve.
a) d) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a 2. melléklet 6.1. pontja, és
b) f) pontjában előírt bányajáradék értékét a 2. melléklet 6.2. pontja
szerint kell megállapítani.”

32. § A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A bányajáradék önbevallást a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében előírt határidőre, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványt a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a honlapján közzéteszi.
(1a) A bányajáradék önbevallás MBFH-nak történő megküldésével egyidejűleg a bányajáradékot is meg kell fizetni. Késedelmes befizetés esetén az MBFH a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.”

33. § (1) A Korm. rendelet 1/a. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

5. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 25. §-a és 2. melléklete 2012. január 2-án lép hatályba.

(3) Ez a rendelet 2012. január 3-án hatályát veszti.

1. melléklet a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelethez

A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt táblázat 9. sora helyébe a következő sor lép:

„9.

Ha az építési tevékenység
a) külterületi ingatlanon elhelyezkedő bányászati vagy gázipari létesítmény biztonsági övezetében, vagy bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg;
b) felszínmozgás-
veszélyes területen valósul meg;
c) 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel rendelkező területet érint;
d) belterületen gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető a gázipari létesítmény üzemeltetőjének a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt feltételeket vagy az egyetértés megtagadását sérelmesnek tartja.

Az a)–c) pontok esetében annak elbírálása, hogy az építés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági és építésföldtani szempontból engedélyezhető-e.
A d) pont esetében annak elbírálása, hogy a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény üzemeltetőjének nyilatkozata vagy az egyetértés megtagadása jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e.

a) elvi építési engedély,
b) építési engedély,
c) összevont építésügyi hatósági engedély,
d) használatbavételi engedély,
e) fennmaradási engedély.

bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal”

2. melléklet a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelethez

A 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő sor lép:

 

(Bevonás és közreműködés
feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban)

„5.

Ha az építési tevékenység
a) külterületi ingatlanon elhelyezkedő bányászati vagy gázipari létesítmény biztonsági övezetében, vagy bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg;
b) felszínmozgás veszélyes területen valósul meg;
c) 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel rendelkező területen valósul meg;
d) belterületen gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény üzemeltetőjének a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt feltételeket vagy a hozzájárulás megtagadását sérelmesnek tartja.

Az a)–c) pontok esetében annak elbírálása, hogy az építés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági és építésföldtani szempontból engedélyezhető-e.
A d) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőek-e.

bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal”

3. melléklet a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelethez

A szilárd ásványi nyersanyagok fajlagos értéke

 

A

B

C

D

E

1.

Kódja

Csoport

Alcsoport

Az alcsoportok földtani azonosítása

Fajlagos érték Ft/m3

2.

0900

Szén

3.

 

 

Feketeszén

A Mecsek hegységben előforduló liász korú széntelepek függetlenül a települési mélységtől.

10 100

4.

 

 

Barnaszén

A Magyar Középhegység kréta, eocén és miocén korú szénmedencéiben található széntelepek függetlenül a települési mélységtől.

9 500

5.

 

 

Lignit

Valamennyi pannonkorú földes-fás széntelep.

4 500

6.

1300

Tőzeg-lápföld-lápimész

7.

 

 

Tőzeg-lápföld-
lápimész

Álló- és folyóvizek lápjaiban keletkezett és keletkező képződmények.

1 500

8.

4100

Agyag

9.

 

 

Agyag, képlékeny agyag

Valamennyi holocén, pleisztocén, pannon és miocén korú természetes állapotban képlékeny, valamint természetes állapotban nem képlékeny lösz és oligocén tengeri agyag-agyagmárgák függetlenül vegyi és ásványtani összetételüktől.

1 100

10.

 

 

Tűz- és saválló agyag

Másodlagos lelőhelyen keletkezett magas tűzállóságú agyagos képződmények.

4 700

11.

 

 

Bentonitos agyag

50%-nál magasabb montmorillonit tartalmú kőzet.

6 400

12.

 

 

Kaolinos agyag

A Tokaj-hegység kaolinites nemesagyag képződményei.

31 200

13.

 

 

Illites agyag

Füzérradvány környékén található magas káliumtartalmú kaolinites nemesagyag képződmények.

17 800

14.

 

 

Gyógyiszap

Gyógyászati célra alkalmas agyag (iszap) függetlenül a származási helytől és a kitermelésmódszertől.

18 700

15.

4200

Homok

16.

 

 

Homok

Laza törmelékes (0,02–2,0 mm szemnagyságú) képződmények függetlenül kőzettani összetételüktől és osztályozottságuktól.

870

17.

 

 

Kvarchomok

Másodlagos lelőhelyen található, jól osztályozott, lényegileg kvarcszemcsékből álló pannonkorú homokféleségek csekély 2% alatti szennyezőanyag-tartalommal.

1 900

18.

4300

Kavics

19.

 

 

Kavics

2,0 mm átmérőnél nagyobb szemcseméretű valamennyi laza üledékes kőzet, függetlenül ásványtani összetételüktől és osztályozottságuktól.

950

20.

4400

Homokkő

21.

 

 

Kvarchomokkő

Zömmel kvarcanyagú és kovás kötőanyagú képződmények.

6 900

22.

 

 

Tömbös homokkő

Zömmel kvarcanyagú és kovás kötőanyagú képződmények a Balaton-felvidéken (Balatonrendes), a Keszthelyi hegységben (Karmacs), Mecsek hegységben (Budafa) és Üröm ezüsthegyi bányájában.

6 500

23.

 

 

Kaolinos homokkő

Sárisáp környéki alsóoligocén összletben található áthalmozott agyagos kötőanyagú homokkövek.

1 900

24.

4500

Mészkő

25.

 

 

Tömör mészkő

Általában tengeri képződésű mezozoós és kainozoós karbonátos üledékek a mészkőre jellemző vegyi és ásványtani összetétellel.

1 100

26.

 

 

Puha (mállott) mészkő

Másodlagos folyamatok hatására különböző mértékű mállást szenvedett karbonátos képződmények.

1 900

27.

 

 

Vastagpados mészkő

Ide sorolandók a pleisztocén forrásmészkövek (Budakeszi, Süttő) és egyes jura és kréta mészkövek (Piszke, Siklós, Tardos).

6 500

28.

4600

Dolomit

29.

 

 

Dolomit

Cukorszövetű triász vegyi üledékek a dolomitokra jellemző kémiai és ásványtani összetétellel.

1 600

30.

 

 

Porló dolomit

Másodlagos folyamatok hatására elbontott képződmények.

1 400

31.

 

 

Minőségi dolomit

Pilisvörösvár környékén található nagytisztaságú és tömött szövetű üledékes kőzetek.

1 800

32.

4700

Márga

33.

 

 

Márga

Észak-Gerecsében található márgás jellegű képződmények függetlenül a felhasználási céltól.

2 000

34.

 

 

Leveles márga

Üröm környékén található középső oligocén tömött márgás képződmények.

6 500

35.

4800

Gipsz

36.

 

 

Gipsz

A perkupai terület gipszes-anhidrites képződményei.

4 200

37.

4900

Dácittufa

38.

 

 

Dácittufa

Savanyú és semleges kémizmusú vulkáni működéssel kapcsolatos vulkáni törmelékes képződmények.

6 200

39.

5100

Gránit

40.

 

 

Gránit

Mélységi magmás képződmények a gránitra jellemző vegyi és ásványos összetétellel.

4 500

41.

 

 

Mállott gránit

Tektonikus vagy exogén folyamatok eredményeképpen különböző mértékben felaprózódott gránitféleség.

1 000

42.

5200

Diabáz

43.

 

 

Diabáz

A Bükk-hegység semleges kemizmusú vulkáni képződményei.

1 400

44.

5300

Dácit

45.

 

 

Dácit

Semleges- savanyú kemizmusú vulkáni és szubvulkáni finomszemcsés porfiros szövetű képződmények. (SiO2 tartalom 70–60% közötti, kőzetalkotó ásványok csökkenő mennyiségi sorrendben: Na-Ca-plagioklász, biotit, amfiból, kvarc, kőzetüveg).

2 500

46.

5400

Bazalttufa

47.

 

 

Bazalttufa

Fiatal vulkanizmushoz kapcsolódó törmelékes képződmények függetlenül vegyi és ásványos összetételüktől.

1 500

48.

5500

Bazalt

49.

 

 

Bazalt

Fiatal vulkanizmushoz kapcsolódó bázikus kiömlési vulkáni képződmény.

2 500

50.

5600

Andezit

51.

 

 

Andezit

Semleges kémizmusú vulkáni és szubvulkáni képződmények az andezitre jellemző vegyi és ásványos összetétellel.

1 500

 

 

 

Pados andezit

Semleges kemizmusú vulkáni képződmények.

1 700

52.

5700

Riolit

53.

 

 

Riolit

Az Északi-középhegység savanyú vulkanikus kőzetei vegyi és ásványos összetételtől függetlenül.

600

54.

5800

Kovakőzet

55.

 

 

Kvarcit

Különböző folyamatokból képződő, lényegileg kovasavból álló képződmény.

4 500

56.

 

 

Kovaföld

Kova-algákból keletkezett amorf kovasavas képződmények a Mátra és Tokaj-hegységben.

5 700

57.

5900

Riolittufa

58.

 

 

Riolittufa

Az Északi-középhegység, valamint Sárszentmiklós miocén vulkanizmusához kapcsolódó törmelékes képződmények függetlenül vegyi és ásványos
összetételüktől.

760

59.

 

 

Zeolitos riolittufa

Savanyú vulkanitokból hidrolites bomlás révén keletkezett kőzetek.

3 100

60.

 

 

Horzsakőtufa (pumicit)

Vulkáni kitöréssel kapcsolatos gőzök és gázok expanziója által keletkezett horzsakő törmelék némi zeolit ásványtartalommal.

3 100

61.

6000

Zöldpala

62.

 

 

Zöldpala

Felszínre került gyengén átalakult (metamorf) paleozoós képződmények.

5 500

63.

6200

Gneisz

64.

 

 

Gneisz

Felszínre került, erősen átalakult (metamorf) paleozoós képződmények.

700

65.

6900

Termálsó

66.

 

 

Termálsó

Vulkáni utóműködés hatására szulfátsókban (linarit-alunit félék) gazdag különböző mértékben átalakult riolit, trachit, andezit vagy dácit.

4 200

67.

7000

Kálitufa

68.

 

 

Kálitufa

A Tokaj-hegység szarmata korú vulkanizmusához kapcsolódó magas káliumtartalmú riolittufa.

3 300

69.

7100

Alginit

70.

 

 

Alginit

Pula és Gérce környékén ismeretes magas szervesanyag tartalmú kőzetek (olajpala).

3 400

71.

7200

Perlit

72.

 

 

Perlit

A Tokaj-hegységben található riolit vulkanizmussal kapcsolatos üveges gyöngyszerű képződmények.

1 800

73.

8100

Bauxit

74.

 

 

Bauxit

A Dunántúli-középhegység valamennyi kréta időszaki böhmites – hidrargillites üledékes telepei függetlenül azok minőségétől.

17 800

75.

8500

Mangánérc

76.

 

 

Karbonátos mangánérc

Az úrkúti előfordulás jura üledékes eredetű mangán telepei függetlenül a minőségtől.

38 200

77.

9500

Urán-oxid és egyéb radioaktív intermedier termék

78.

 

 

Urán-oxid és egyéb radioaktív intermedier termék

Felszíni üzemben a bányavízből, illetve a perkolációval együtt kinyert urán-oxid, illetve egyéb uránsók.

4 000 Ft/kg

79.

0000

Vegyes, kevert és meddőhányóból nyert nyersanyagok

80.

 

Vegyes és kevert ásványi nyers-
anya-
gok

E rendelet hatálybalépését megelőzően a bányatelket megállapító határozatban 2000, 4119, 4219, 4222 kódszámmal jelölt ásványi nyersanyagok.

550

81.

 

Meddőhányó-
ból nyert nyers-
anya-
gok

Az ország egész területén előforduló bányászati, mélyépítési vagy egyéb tevékenységből származó és meddőhányóban tárolt vegyes ásványi nyersanyagok, ha földtani szakvélemény alátámasztja, hogy a kitermelt meddőhányó anyag a jelen mellékletben szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza.
Ha a kitermelt meddőhányó anyag a jelen mellékletben szereplő nyersanyagot legalább 60%-ban tartalmazza, az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos értéket kell alkalmazni.

550
”
”

4. melléklet a 251/2011. (XII. 1.) Korm. rendelethez

A bányajáradék önbevallásban szereplő egyes adatok meghatározásának a módja
1.    Szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányajáradék önbevallás.
1.1.    A 2. § (4) bekezdés j) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapját a következő képlet alapján kell megállapítani:

 

bányajáradék vetítési alapja =

kitermelt mennyiség (m3) × fajlagos érték (Ft/m3)

 

 

1000
2.    Geotermikus energiára vonatkozó bányajáradék önbevallás.
2.1.    A 3. § (3) bekezdés e) pontjában és az (5) bekezdés e) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:

 

t/2 °C =

kútfejen mért hőmérséklet (°C) – a hőcserélő kimenetén mért hőmérséklet (°C)

 

 

2
2.2.    A 3. § (3) bekezdés f) pontjában és az (5) bekezdés g) pontjában előírt kinyert energia mennyiséget a következő képlet alapján kell megállapítani:
kinyert energia mennyisége (GJ) = az energiahordozó térfogata (m3) × t/2 (°C) × 0,004186
2.3.    A 3. § (3) bekezdés h) pontjában és az (5) bekezdés i) pontjában szereplő bányajáradék vetítési alapot a következő képlet alapján kell megállapítani:

 

bányajáradék vetítési alapja =

kinyert energia mennyisége (GJ) × fajlagos érték (Ft/GJ)

 

 

1000
2.4.    A 3. § (5) bekezdés f) pontjában előírt fajhő értékét a GJ/m3 × °C képlettel kell megállapítani.
3.    Nem növelt hatékonyságú eljárással kitermelt kőolajra vonatkozó bányajáradék önbevallás.
3.1.    A 4. § (4) bekezdés b) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a következő képlettel kell megállapítani:

 

bányajáradék vetítési alapja =

kitermelt mennyiség (t) x fajlagos érték (Ft/t)

 

 

1000
3.2.    A 4. § (4) bekezdés d) pontjában előírt bányajáradék értéket a következő képlettel kell meghatározni:

 

bányajáradék értéke =

bányajáradék vetítési alapja × bányajáradék %-ban

 

 

100
4.    A földalatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése,, valamint az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a szénhidrogén földgázra vonatkozó bányajáradék önbevallás.
4.1.    Az 5. § (4) bekezdés b) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a következő képlettel kell megállapítani:

 

bányajáradék vetítési alapja =

kitermelt mennyiség (GJ) × fajlagos érték (Ft/GJ)

 

 

1000
4.2.    Az 5. § (4) bekezdés d) pontjában előírt bányajáradék értéket a következő képlettel kell megállapítani:

 

bányajáradék értéke =

bányajáradék vetítési alapja × bányajáradék %-ban

 

 

100
5.    Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz – kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz – esetében szénhidrogén földgázra vonatkozóan a bányajáradék önbevallás.
5.1.    A 6. § (4) bekezdés b) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a következő képlettel kell megállapítani:

 

bányajáradék vetítési alapja =

kitermelt mennyiség (GJ) × fajlagos érték (Ft/GJ)

 

 

1000
5.2.    A 6. § (4) bekezdés d) pontjában előírt bányajáradék értéket a következő képlettel kell meghatározni:

 

bányajáradék értéke =

bányajáradék vetítési alapja × bányajáradék %-ban

 

 

100
6.    Széndioxid földgázra vonatkozó bányajáradék önbevallás.
6.1.    A 7. § (3) bekezdés d) pontjában előírt bányajáradék vetítési alapot a következő képlet alapján kell megállapítani:

 

bányajáradék vetítési alapja =

kitermelt mennyiség (Em3) × fajlagos érték (Ft/Em3)

 

 

1000
6.2.    A 7. § (3) bekezdés f) pontjában előírta bányajáradék értéket a következő képlettel kell megállapítani:

 

bányajáradék értéke =

bányajáradék vetítési alapja × bányajáradék %-ban

 

 

100
”
1

A rendelet a 35. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. január 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére