261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ E rendelet hatálya

(2) A nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásra e rendelet rendelkezései csak annyiban alkalmazhatóak, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az autómentési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységére a rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)² Nem terjed ki a rendelet hatálya – a 13. § (2)–(3) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, a 19. § (3) bekezdésében, a 20. §-ban, valamint a 33. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak kivételével – a postai küldeménynek a postai szolgáltatásokról szóló törvény alapján postai szolgáltatásnak minősülő szállítására, valamint a hulladékról szóló törvény alapján hulladékgazdálkodási engedély birtokában végzett szállításra.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) A közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás közúti áruszállítási és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységnek részét képezi az árutovábbítás, az áruszállítás vagy a személyszállítás érdekében a járművel rakomány vagy utas nélkül megtett út is.

3. § (1) Magyarország területén belföldi forgalomban – ide nem értve az 1072/2009/EK rendeletben és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott kabotázs-forgalmat –

(2)¹⁸

(3) Nincs szükség engedélyre a következő tevékenységek végzéséhez:

4. § (1) Magyarország területét érintő nemzetközi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítás, valamint saját számlás közúti áruszállítás az adott tevékenységre vonatkozó,

(2) Magyarország területét érintő nemzetközi forgalomban autóbusszal díj ellenében személyszállítás, valamint autóbusszal saját számlás személyszállítás az adott tevékenységre vonatkozó

(3)²¹

4/A. §²² (1)²³ (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján végzett fuvarfeladatot kivéve, a Magyarország

(1a) Az 1072/2009/EK rendelet 8. és 9. cikke szerinti kabotázsműveletet végző jármű esetében az (1) bekezdés szerinti első kabotázsműveletet megelőző fuvarfeladatra vonatkozó fuvarregisztrációt az első kabotázsművelet megkezdése előtt, az utolsó kabotázsműveletet követő fuvarfeladatra vonatkozó fuvarregisztrációt az utolsó kabotázsművelet lezárása előtt kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tehergépjármű üzembentartója vagy a szállító a fuvarfeladat megkezdése előtt a közlekedési hatóság által üzemeltetett nyilvánosan elérhető informatikai rendszerben (a továbbiakban: BIREG rendszer) a vállalkozás adatait – cégnév, székhely – tevékenységi vagy közösségi engedély adatait, és az adott vállalkozás szállítási tevékenységének a BIREG rendszerben történő rögzítésére jogosult felhasználók adatait és jogosultságait rögzíti (a továbbiakban: üzembentartói regisztráció).

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tehergépjármű vezetője vagy üzemben tartója a fuvarfeladat esetén

(4) A CEMT engedélyt vagy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott engedélyt és a fuvarregisztráció elvégzéséről szóló, a BIREG rendszer által korábban megküldött visszaigazolást a díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző gazdálkodó szervezet a magyarországi felrakás helyén a feladónak, magyarországi lerakás helyén a címzettnek is bemutatja.

(5) Magyarországi felrakás esetén a felrakó, magyarországi lerakás esetén a lerakó is vizsgálja a (4) bekezdésben foglalt engedély meglétét, időbeli hatályát és az adott fuvarfeladatnak való megfelelését, továbbá a fuvarregisztráció érvényességét.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti engedély hiányzik, nem érvényes, hatálytalan vagy nem felel meg az adott árutovábbítási feladatnak, vagy a fuvarregisztrációt a tehergépjármű vezetője vagy üzemben tartója nem végezte el, a felrakó, vagy a lerakó azt a közlekedési hatóságnak, a vámhatóságnak vagy a rendőrségnek a hiba észlelését követően a BIREG rendszeren keresztül haladéktalanul bejelenti. A bejelentést kézhez vevő hatóság jogosult a felrakás és lerakás helyén megjelenni, a közúti közlekedésről szóló törvény szerint intézkedni, vagy más hatóság eljárását kezdeményezni. Ha az engedély hiánya, érvénytelensége, hatálytalansága, hiányossága vagy a fuvarregisztráció elmulasztása, hiányossága az áru felrakásánál derül ki, a felrakó jogosult az áru felrakását megtagadni.

(7)²⁴ A magyarországi felrakás helyén a felrakó, a magyarországi lerakás helyén a lerakó a CEMT engedéllyel, vagy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott engedéllyel végzett, továbbá kabotázs fuvarozás esetén a BIREG rendszerben ellenőrzi a szállító által előzetesen feltöltött engedély meglétét, rögzíti a felrakás és a lerakás helyét, idejét, továbbá feltölti a regisztrált fuvarfeladathoz tartozó fuvarlevelet és egyéb dokumentumokat (engedélykezelés).

5. § Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet Magyarország területén kívül közúti közlekedési szolgáltatást abban az esetben végezhet, ha – a 3. §-ban megjelölt közúti árutovábbítási engedélyen vagy közúti személyszállítási engedélyen felül – rendelkezik az adott tevékenység végzésére jogosító

6. § Az e rendeletben foglaltak megtartásáért – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a közúti közlekedési szolgáltatáshoz, a saját számlás közúti áruszállításhoz, illetve az autóbusszal végzett saját számlás személyszállításhoz használt jármű üzemben tartója a felelős.

7. §²⁵ (1) Közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet csak gazdálkodó szervezet – ideértve az 1071/2009/EK rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti személyeket is – végezhet.

(2)²⁶ Az 1071/2009/EK rendeletnek, valamint az e rendelet 8–23. §-ának a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan gazdálkodó szervezetre, amely – a tehergépjármű megengedett legnagyobb sebességének a mértékétől függetlenül – 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel akár belföldi, akár nemzetközi forgalomban díj ellenében közúti árutovábbítási tevékenységet végez.

8. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység csak a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) A közlekedési hatóság a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére

(3) A közlekedési hatóság a közúti árutovábbítási engedélyt és a közúti személyszállítási engedélyt (a továbbiakban együtt: tevékenységi engedély) – továbbá az ahhoz tartozó engedélykivonatokat – a gazdálkodó szervezet kérelmére adja ki, abban az esetben, ha a kérelmező megfelel az 1071/2009/EK rendeletben, továbbá az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(4) A közlekedési hatóság ügyintézési határidejét az 1071/2009/EK rendelet 11. cikk (3) bekezdése tartalmazza.

(5) A kiadott engedélyek, engedély-kivonatok másnak át nem adhatók.

9. § (1) A gazdálkodó szervezet abban esetben felel meg a jó hírnév 1071/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményének, ha – a gazdálkodó szervezet mellett – a vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személy (a továbbiakban: vezető), a szakmai irányító, az egyéni vállalkozó, valamint – egyszemélyes gazdasági társaság esetén – a gazdasági társaság tulajdonosa is megfelel ennek a követelménynek.

(2)²⁸ A jó hírnév követelménye a jó hírnévre alkalmasságot megszüntető cselekmény [1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1071/2009/EK rendelet) 6. cikk, (EU) 2016/403 bizottsági rendelet I. Melléklet] elkövetését megállapító határozat véglegessé válását, valamint a jó hírnévre alkalmasságot megszüntető esemény bekövetkezését követő egy év leteltét követően a 10. §-ban meghatározott eredményes írásbeli és szóbeli vizsga teljesítéséig nem teljesül.

(3) Nem felel meg a jó hírnév követelményének az

(4)²⁹ A (3) bekezdésben foglaltakat kizáró okként a jogosultság elvesztését, a fizetésképtelenséget megállapító bírósági határozat, illetve az engedély visszavonását megállapító hatósági határozat véglegessé válását követő öt éven keresztül kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, a jogosultság elvesztését követő ötévi időtartamon belül kizáró oknak kell tekinteni azt is, ha az engedélyt kiadó ország hatósága az engedélyes hibája miatt a közúti közlekedési szolgáltatás végzésére való jogosultságát visszavonta.

10. § (1) A szakmai irányító abban az esetben felel meg a szakmai alkalmasság követelményének, ha részt vesz a közlekedési hatóság által e célra szervezett vagy engedélyezett tanfolyami képzésen, és a képzést követően eredményes írásbeli és szóbeli vizsgát tesz. A tananyag és vizsgaanyag témaköreit, valamint a vizsgával kapcsolatos követelményeket az 1071/2009/EK rendelet I. melléklete, a képzéssel és a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2)³⁰ A sikeres vizsga feltétele, hogy a vizsgázó a megszerezhető összes pontszámnak legalább a 60%-át elérje, továbbá valamennyi vizsgatárgyból megszerezze az ott elérhető pontszámoknak legalább az 50%-át. Sikertelen vizsga esetében a vizsgázó a vizsgatárgyból egy éven belül ismétlő vizsgát tehet. Ha a vizsgázó az elérhető pontszámok 50%-át minden vizsgatárgyból megszerezte, de a vizsgán megszerezhető összesített pontszámok alapján a vizsgaeredménye a 60%-ot nem érte el, a vizsgázó újabb vizsgát tehet az általa kiválasztott vizsgatárgyból. A megszerzett összes pontszám meghatározásánál a választott vizsgatárgy korábbi pontszáma helyett az ismételt vizsga pontszámát kell figyelembe venni. Az újbóli vizsga esetében is alkalmazni kell az egy éves időtartam-korlátozást.

(3)³¹ A vizsga helyét és időpontját, valamint a vizsgabiztosokat a közlekedési hatóság jelöli ki. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Sikeres vizsga esetén a vizsgázó számára a képesítéséről, a végzett szaktanfolyam és a vizsga jellegétől függően, az 1071/2009/EK rendelet 613/2012/EU bizottsági rendelettel módosított III. mellékletében meghatározottak szerinti – árufuvarozó szakmai irányítói, személyszállító szakmai irányítói – bizonyítványt (a továbbiakban: szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány) kell kiadni. A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány igazolja a szakmai irányítói képesítés megszerzését.

(4)³²

(5) Részleges felmentést kaphat a vizsgakötelezettség alól az a személy, aki az előírt szakismeretek elsajátítását az e rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerinti szakirányú felsőfokú képesítésről kiállított okirattal igazolja.

(6)³³ A szakmai irányító személyének alkalmatlanná válása vagy a szakmai irányító személyében bekövetkező változás esetén a gazdálkodó szervezet legfeljebb hat hónapig működhet szakmai irányító nélkül. Erről a közlekedési hatóságot a gazdálkodó szervezet értesíti. Ez a határidő a szakmai irányító elhalálozása vagy munkaképességének elvesztése esetén legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az engedélyezett határidő lejártával a gazdálkodó szervezet igazolja a szakmai alkalmasság feltételének meglétét.

(7) A szakmai irányítók részére továbbképzést szervezni a közlekedési hatóság engedélye alapján lehet. A továbbképzés célja a szabályozásban időközben bekövetkezett változások megismertetése. A továbbképzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi, az előírt vizsgakötelezettségek sikeres teljesítéséről a közlekedési hatóság igazolást (továbbiakban: továbbképzési igazolás) ad ki. A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tíz év eltelte után csak – a tíz évnél nem régebben kiállított – továbbképzési igazolással együtt érvényes. A továbbképzés tan- és vizsgakövetelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

11. § (1)³⁴ A gazdálkodó szervezetnél szakmai irányító lehet a gazdálkodó szervezet tulajdonosa, tagja, alkalmazottja vagy az 1071/2009/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személy.

(2)³⁵ A gazdálkodó szervezet szakmai irányítására az 1071/2009/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személy, továbbá – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1071/2009/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személy csak egyetlen gazdálkodó szervezetnél láthat el szakmai irányítói tevékenységet.

(3) Ugyanaz a kijelölt személy legfeljebb két gazdálkodó szervezetnél láthat el szakmai irányító tevékenységet, ha ezeknek a gazdálkodó szervezeteknek a székhelye és minden olyan telephelye, amelyre a kijelölt személy tevékenysége kiterjed, azonos település közigazgatási területén van. A kijelölt személy ilyen esetben is csak összesen legfeljebb ötven jármű tekintetében lehet szakmai irányító.

12. § (1) A gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzete abban az esetben megfelelő, ha

(2)³⁷

(3) A megfelelő pénzügyi helyzet az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra vonatkozóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló nyilatkozatával, nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság nyilatkozatával, vagy vagyoni biztosíték igazolásával tanúsítható.

(3a)³⁸ A megfelelő pénzügyi helyzet az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázis és a székhely szerinti települési önkormányzat által vezetett hasonló célú adatbázis adatai alapján tanúsítható.

(4) A könyvvizsgálói nyilatkozatnak a gazdálkodó szervezet számvitelről szóló törvény alapján készített beszámolója – beszámoló hiányában nyitómérleg, vagyonmérleg vagy vagyonkimutatás – alapján kell tanúsítania az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak – egy évnél nem régebbi időpontban való – teljesülését. A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezettől kérheti a könyvvizsgálói nyilatkozat alapjául szolgáló bármely dokumentum bemutatását is.

(5)³⁹ Vagyoni biztosíték lehet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összegnek megfelelő – pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített – pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, garanciaszerződés, vagy biztosító intézettel kötött felelősségbiztosítás. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést legalább egy évi időtartamra kell megkötni. A gazdálkodó szervezet legkésőbb a szerződés lejártáig köteles igazolni, hogy a szerződést meghosszabbította, vagy más pénzügyi intézménnyel, biztosító intézettel új szerződést kötött.

(6) Amennyiben a pénzügyi feltételek már nem teljesülnek, a közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet kérelmére legfeljebb hat hónapi időtartamra haladékot adhat azok teljesítése alól, ha a gazdálkodó szervezet – megalapozott üzleti terv alapján – könyvvizsgálói nyilatkozattal tanúsítja, hogy meghatározott időn belül nagy valószínűséggel várható a pénzügyi feltételek ismételt teljesítése. Az engedélyezett határidő lejártával a gazdálkodó szervezet köteles igazolni a pénzügyi feltételek meglétét. Az a gazdálkodó szervezet, amely a pénzügyi feltételek teljesítésére haladékot kapott, a kérelme benyújtásától számított öt éven belül erre irányuló kérelmet ismételten nem nyújthat be.

13. § (1) Az 1071/2009/EK rendelet 5. cikkében foglaltak a közúti közlekedési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet székhelyére vonatkoznak.

(2) A gazdálkodó szervezet a közúti közlekedési szolgáltatás végzéséhez használt járműveit a telephelyén vagy – legfeljebb 10 jármű esetén – tárolóhelyén tárolhatja. Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(3) A közút kezelője kivételesen indokolt esetben – olyan helyen, ahol a jármű a közúti forgalmat nem zavarja – hozzájárulhat a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy közterületen való tárolásához.

14. § (1) A tevékenységi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező gazdálkodó szervezet nevét, formáját és székhelyét, vezetőjének és szakmai irányítójának a természetes személyazonosító adatait, az üzemeltetni kívánt járművek megjelölését, rendszám szerint, továbbá azt, hogy a tevékenységi engedély díj ellenében végzett közúti árutovábbításra vagy személyszállításra – az utóbbin belül pedig azt is, hogy csak különjárati személyszállításra, különcélú menetrend szerinti személyszállításra, vagy közforgalmú menetrend szerinti személyszállításra – kéri.

(2) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a gazdálkodó szervezet, valamint a 9. § (1) bekezdésében megjelölt személyek megfelelnek a jó hírnév követelményének, a szakmai irányító ezen felül a szakmai alkalmasság követelményének is, továbbá hogy a gazdálkodó szervezet teljesíti a pénzügyi helyzettel kapcsolatos követelményeket.

(3)⁴⁰

(3a)⁴¹

(3b)⁴² Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a közlekedési hatóság az iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(3c)⁴³

(4)–(5)⁴⁴

15. § (1)⁴⁵ A tevékenységi engedélyben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – fel kell tüntetni

(2)⁴⁶ A járművek számának megfelelő számban kiadott tevékenységi engedély másolata (a továbbiakban: engedélykivonat) a jármű forgalmi rendszámára szól, és legalább tartalmazza az engedélykivonat alszámát is.

(3) A tevékenységi engedély adataiban bekövetkezett változást az engedélyes tizenöt napon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelenteni. Be kell jelenteni továbbá az engedély alapján üzemeltetett járművekben történő változást is; ez a bejelentési kötelezettség azonban nem vonatkozik a jármű átmeneti kiesése esetén igénybe vett helyettesítő járműre, ha az igénybevétel időtartama – szerződéssel igazoltan – nem haladja meg a tizenöt napot.

(4) Helyettesítés esetén a helyettesített járműre kiadott engedély-kivonatot a tevékenységet gyakorló járművön kell tartani. Saját helyettesítő jármű esetén annak használata jogszerűségét igazoló okmány (forgalmi engedély, bérleti szerződés) helyettesíti a szerződést.

(5) A változás bejelentése alapján a közlekedési hatóság a változást a nyilvántartásában átvezeti, és – a korábbi engedély bevonása mellett – új tevékenységi engedélyt, valamint új engedélykivonatot ad ki.

(6) A tevékenységi engedélyt a gazdálkodó szervezet a székhelyén köteles őrizni. Az engedélykivonatot az árutovábbítás, illetve személyszállítás közben a járművön kell tartani.

(7) A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenységi engedélyt és az engedélykivonatokat a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység szüneteltetése esetén a közlekedési hatóságnál letétbe helyezni; a tevékenység megszűnése esetén, illetve az engedély időbeli hatályának lejártával pedig azt köteles a közlekedési hatóságnak visszaszolgáltatni.

16. § (1) A közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az 1072/2009/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1073/2009/EK 4. cikk (4) bekezdésében és 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartamra adja ki. Rövidebb időtartam csak indokolt esetben – az indokok pontos megjelölésével – határozható meg.

(2) A közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási tevékenység végzésére kiadott engedély időbeli hatályára a közszolgáltatási szerződésben foglaltak az irányadóak.

17. § (1) A közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt az 1071/2009/EK rendelet 13. cikkében foglalt esetekben, továbbá a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott esetekben korlátozza, felfüggeszti, illetve a tevékenységi engedélyt (az engedélykivonatokkal együtt) visszavonja.

(2) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet által üzemeltethető járművek számát – az érintett engedélykivonatok bevonása mellett – arányosan korlátozza, ha a gazdálkodó szervezetnél a pénzügyi követelmények már nem minden jármű tekintetében teljesülnek.

(3) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezetnek a tevékenységi engedélyét (az engedélykivonatokkal együtt) legalább három hónapra, de legfeljebb egy évre felfüggesztheti – az 1071/2009/EK rendelet IV. mellékletében, valamint a (4) bekezdésben foglalt esetekben visszavonja – ha a gazdálkodó szervezet

(4) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet tevékenységi engedélyét (az engedélykivonatokkal együtt) visszavonhatja,

(5) Az eljáró közlekedési hatóság a közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási tevékenységet is érintő felfüggesztő vagy visszavonó határozatát tájékoztatás céljából megküldi a közlekedésért felelős miniszternek, valamint az érintett gazdálkodó szervezetnél az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek, továbbá helyi közlekedést érintő esetben az illetékes önkormányzatnak is.

18. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén – tehergépjárműnél az oldalfalán – jól látható méretben fel kell tüntetni az üzembentartó nevét és telephelyét, vagy a közlekedési hatóság által e célra rendszeresített jelet és azonosítási számot.

(2) Menetrend szerinti személyszállításhoz csak olyan autóbusz használható, amelyről a közlekedési hatóság a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendeletben meghatározott műszaki vizsgálat alapján megállapította, hogy megfelel a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletben a menetrend szerint közlekedő autóbuszra meghatározott műszaki feltételeknek. Alkalmasság esetén a közlekedési hatóság a jármű forgalmi engedélyét „menetrend szerinti személyszállításra alkalmas” bejegyzéssel látja el. Ha a korábban a menetrend szerint közlekedő autóbuszra meghatározott műszaki feltételeknek megfelelő autóbusz alkalmatlanná válik, a közlekedési hatóság a korábbi bejegyzést érvényteleníti, és a járműre kiadott engedélykivonatot bevonja.

(3)⁴⁹ A menetrend szerinti – belföldi vagy nemzetközi – országos személyszállítási szolgáltatást végző autóbusz homlok- vagy oldalfalán a járati útvonal kezdő- és végpontját, regionális személyszállítási szolgáltatást végző autóbusz homlok- és oldalfalán a járati útvonal kezdő- és végpontját, elővárosi személyszállítási szolgáltatást végző autóbuszok homlok- és oldalfalán a járati útvonal végpontját fel kell tüntetni. A különcélú menetrend szerinti személyszállításra használt autóbusz homlok- és oldalfalán a „különcélú járat” feliratot, különjárati személyszállítási szolgáltatás esetén a „különjárat” feliratot, szerződéses személyszállítási szolgáltatás esetén a „szerződéses járat” feliratot szükséges feltüntetni. Ha utastájékoztatási szempontból indokolt, valamint ha a szolgáltatás megrendelője egyéb követelményeket ír elő, a fentieken túl további információk is megjeleníthetőek.

19. § (1)⁵⁰ A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, díj ellenében közúti árutovábbítást végző 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű Magyarország területén – az 1072/2009/EK rendelet 1. cikk (5) bekezdésében felsorolt eseteket kivéve – árutovábbítási közösségi engedéllyel közlekedhet.

(2) A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz Magyarország területén

(3)⁵¹ Az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjármű és autóbusz Magyarország területén a kettő vagy többoldalú nemzetközi szerződésben meghatározott engedéllyel (ideértve a CEMT engedélyt és az INTERBUS engedélyt is), a nemzetközi szerződésben meghatározott keretek között és az ott megjelölt feltételek megtartásával közlekedhet.

20. § (1)⁵³ Közúti közlekedési szolgáltatás és saját számlás szállítás keretében járművet az vezethet,

(2)⁵⁵ Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt okiratot a magyar hatóság által kiadott vezetői engedéllyel rendelkező jármű vezetőjének a szolgáltatás teljesítése közben nem kell magánál tartania.

(3)⁵⁶ Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt okiratokat a jármű vezetőjének a szolgáltatás teljesítése közben magánál kell tartania.

21. § (1)⁵⁷ Az EGT-n kívüli állam állampolgára közúti közlekedési szolgáltatást végző, magyar vagy a 34. § (4) bekezdése szerint másik tagállam által kibocsátott hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművet a közúti közlekedési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet kérelmére kiadott járművezetői igazolvány birtokában vezethet. A járművezetői igazolványt a közlekedési hatóság adja ki.

(2)⁵⁸ A járművezetői igazolvány iránti kérelemhez mellékelni kell a járművezető munkavállalási engedélyének, munkaszerződésének vagy foglalkoztatására irányuló egyéb jogviszonyának és Magyarország területén való tartózkodása jogszerűségét igazoló okmánynak a hiteles másolatát. Mellékelni kell továbbá a járművezető vezetői engedélyének és a szakmai képesítését igazoló okirat hiteles másolatát és annak hiteles fordítását is, amennyiben a járművezető a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt kategóriákra érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik.

(3)⁵⁹ A közlekedési hatóság a kiadott járművezetői igazolványokról nyilvántartást vezet, és a munkavédelmi hatósági és foglalkoztatás-felügyeleti hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt értesíti a járművezetői igazolvány kiadásáról.

22. § (1)⁶⁰ A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel, a díj ellenében személyszállítást végző autóbusz – közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás kivételével – autóbusz-menetlevéllel vehet részt a forgalomban.

(2) Fuvarlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

(2a)⁶² A konténer és a cserefelépítmény fuvarozása akkor kezdhető meg, ha a feladó a fuvarozó részére átadta a konténer vagy a cserefelépítmény tömegét, fontosabb jellemzőit tanúsító bizonylatot, amelyet a fuvarozás során árukísérő okmányként kell kezelni és a járműben kell tartani.

(3) Autóbusz-menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

(4) A fuvarlevél és az autóbusz-menetlevél szigorú számadású okmány.

(5) A fuvarlevelet és az autóbusz-menetlevelet eseményszerűen kell vezetni.

(6) A felhasznált vagy rontott fuvarlevelet, illetve autóbusz-menetlevelet sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

(7) A fuvarlevelet, illetve az autóbusz-menetlevelet az üzembentartó, vagy – írásbeli felhatalmazása alapján – a jármű vezetője állítja ki. A jármű vezetője köteles azt a szállítás során eseményszerűen vezetni, és aláírásával hitelesíteni. Közúti közlekedési szolgáltatás esetén a megrendelőnek, illetve a fuvaroztatónak az okmányon igazolnia kell az elvégzett teljesítményt, árufuvarozásnál az áru átvételét is.

(8)⁶³ A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által végzett különjárati személyszállításnál az autóbuszban utazókról utaslistát kell készíteni. Az utaslista a menetlevél mellékletét képezi.

22/A. §⁶⁴ A 13. §-ban, a 19. § (3) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a díj ellenében közúti árutovábbítási tevékenységet végző minden olyan tehergépjárműre is, amelynek a megengedett legnagyobb össztömege a 2,5 tonnát nem haladja meg.

23. §⁶⁵ Az 1071/2009/EK, az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott, a tagállamot terhelő jelentéstételi, tájékoztatási és a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget – mint nemzeti kapcsolattartó – a közlekedési hatóság teljesíti. A közlekedési hatóság a kötelezettség teljesítéséről – a jelentés vagy a tájékoztatás másolatának megküldésével – egyidejűleg tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert.

24. § (1)⁶⁶ Az olyan 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműnek a forgalomban való részvételéhez, amelyet a Magyarország területén ömlesztett áruval raktak meg, jármű-tömegbizonylat is szükséges. A jármű-tömegbizonylatot az ömlesztett áru feladójának, vagy az áru felrakását végzőnek kell a megrakott tehergépjármű össztömegéről kiállítania, és a tehergépjármű vezetőjének igazolható módon átadnia, a felrakás helyén, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű-mérlegelés, tengelyterhelés-mérés, vagy a rakomány súlyának mérlegelése alapján.

(2) Ha a feladó vagy a felrakást végző a jármű-tömegbizonylat kiállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonylat helyett írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania, és a jármű vezetőjének igazolható módon átadnia.

(3) A jármű-tömegbizonylatnak, illetve az írásbeli nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

(4)⁶⁷ A tehergépjármű vezetője a jármű-tömegbizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot átveszi, azt a szállítás időtartama alatt a tehergépjárművön tartja, és az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására bemutatja.

(5)⁶⁸ A jármű-tömegbizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a fuvarlevél vagy a saját számlás menetlevél mellékletét képezi, azokat a fuvarozás (szállítás) befejezését követően – a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan – meg kell őrizni. Fuvarlevél és saját számlás menetlevél hiányában a jármű-tömegbizonylatot és az írásbeli nyilatkozatot az üzembentartó egy évig megőrzi.

(6)⁶⁹

25. § (1)⁷⁰ A tagállamokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel egymás között vagy egymás területét érintően díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítási tevékenységére vonatkozó további feltételeket – ideértve a bármely megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzett kabotázs-tevékenységre vonatkozó feltételeket is – megállapító, a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló 1072/2009/EK rendeletet az e § (2)–(5) bekezdésében foglalt végrehajtási rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(2)⁷¹ A közlekedési hatóság

(3) Az EGT más tagállamában székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által 3.5 tonnát meg nem haladó össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbításhoz árutovábbítási közösségi engedély nem szükséges, de Magyarország területén áruküldeményt továbbítás céljából felvenni – függetlenül attól, hogy az áruküldemény rendeltetési helye melyik országban van – csak abban az esetben jogosult, ha rendelkezik a székhelye szerinti tagországban részére kiadott – díj ellenében végzett közúti árutovábbítási jogosultságot megállapító – tevékenységi engedéllyel.

(4) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet részére általa kiadott árutovábbítási közösségi engedélyt (az engedély hiteles másolataival együtt) – az 1072/2009/EK rendeletben meghatározottakon kívül – abban az esetben is felfüggeszti, illetve visszavonja, ha a gazdálkodó szervezet közúti árutovábbítási engedélyét felfüggesztette, illetve visszavonta.

(5)⁷² Valamely tagállamban székhellyel rendelkező, fuvarozást végző gazdálkodó szervezetnek bármely megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel Magyarország területén, kombinált szállítási műveletek részét képező

26. § (1) A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek a tagállamokon kívüli államba irányuló, díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítási tevékenységéhez engedély szükséges. Az engedélyt a közlekedési hatóság adja ki.

(2)⁷³ Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység a közlekedési hatóság engedélyével végezhető.

(3)⁷⁴ Az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárműnek Magyarország területén, kombinált szállítási műveletek részét képező

27. § (1)⁷⁵ A tagállamokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek – a tagállamok közötti vagy a tagállamok területét érintő – autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítási tevékenységére vonatkozó további feltételeket (ideértve a kabotázs-tevékenységre vonatkozó feltételeket is) megállapító, a személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól szóló 1073/2009/EK rendeletet, valamint a 361/2014/EU rendeletet az e § (2)–(6) bekezdéseiben foglalt végrehajtási rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek részére a személyszállítási közösségi engedélyt, az 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedélyt, valamint az 1073/2009/EK rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott saját számlás személyszállítási tevékenység végzéséhez szükséges igazolványt – kérelemre – a közlekedési hatóság adja ki.

(3)⁷⁶ A közlekedési hatóság

(4) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet részére általa kiadott személyszállítási közösségi engedélyt és 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedélyt (azok kivonatával együtt) – az 1073/2009/EK rendelet 21. cikkében meghatározottakon kívül – abban az esetben is felfüggeszti, illetve visszavonja, ha a gazdálkodó szervezet közúti személyszállítási engedélyét felfüggesztette, illetve visszavonta.

(5) Különcélú menetrend szerinti személyszállítást, valamint különjárati személyszállítást más tagállamban bejegyzett – személyszállítási közösségi engedéllyel rendelkező – gazdálkodó szervezet Magyarország területén belföldi forgalomban is végezhet.

(6)⁷⁷ A 13. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem vonatkozik az 1073/2009/EK rendelet 13. cikkében meghatározott esetre.

(7)⁷⁸ Az 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedéllyel a közlekedési hatóság által engedélyezett tevékenység csak abban az esetben végezhető, ha az engedély jogosultja rendelkezik a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság által jóváhagyott üzletszabályzattal és a jóváhagyott üzletszabályzatot hivatalos honlapján közzétette.

28. § (1) A nemzetközi szerződések alapján autóbusszal végzett személyszállításra meghatározott engedélyt – a nemzetközi szerződésekben meghatározott keretek között – a közlekedési hatóság adja ki.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt engedélyt – a másik szerződő fél illetékes hatóságának egyidejű értesítésével – a közlekedési hatóság visszavonja, ha az engedélyes az engedély kiadásának feltételeit már nem teljesíti, illetve súlyosan vagy ismételten megsérti az engedélyezett tevékenység végzésére vonatkozó előírásokat.

30. §⁸¹ Autóbusszal saját számlás személyszállítás közúti személyszállítási igazolvánnyal végezhető. Nem szükséges a saját számlás személyszállítás végzéséhez közúti személyszállítási igazolvány olyan autóbusz igénybevétele esetén, amelyre a közlekedési hatóság engedélykivonatot állított ki.

31. § (1)⁸² A közúti személyszállítási igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) – járművenként (járműszerelvény esetében csak a vontató járműre) két példányban, kérelemre – a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság adja ki.

(2)⁸³ Az igazolvány abban az esetben adható ki, ha a jármű üzemeltetője nyilatkozatot tesz, hogy az igazolvánnyal végzett tevékenysége mindenben megfelel az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás feltételeinek.

(3) Az igazolvány kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező gazdálkodó szervezet nevét, formáját és székhelyét, vezetőjének a természetes személyazonosító adatait, az üzemeltetni kívánt járművet, rendszám szerint, valamint a jármű üzemeltetésének jogcímét és telephelyét (tárolási helyét).

(4)⁸⁴ Az igazolványt a közlekedési hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre adja ki, az üzemeltető nevére és a jármű rendszámára szólóan, kettő példányban. Az igazolvány egyik példányát az üzemeltető székhelyén kell őrizni, a másik példányt – a szállítási tevékenység közben – a járművön kell tartani. Az igazolványon szereplő adatokban bekövetkezett változást az üzembentartó tizenöt napon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelenteni.

(5) Ha a járművet személyesen nem a tulajdonos vagy az üzemeltető vezeti, az igazolvány csak olyan dokumentummal együtt hatályos, amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a járművet vezető személy az üzemeltető tagja, vele munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(6) Az üzemeltető az igazolványt a jármű forgalomból történő kivonása, üzemeltetői jogának megváltozása, vagy a saját számlás szállítási tevékenység megszűnése esetén, továbbá – megújítás céljából – az igazolvány időbeli hatályának lejártával köteles a közlekedési hatóságnak visszaszolgáltatni.

(7) Nemzetközi forgalomban

32. § (1)⁸⁵ A közlekedési hatóság a közúti személyszállítási igazolványt – ha a tevékenység végzésére jogosult több igazolvánnyal rendelkezik, az összes igazolványt – legalább kettő évre, legfeljebb öt évre visszavonja, ha a tevékenységet végző

(2) Az üzemeltető az igazolvány visszavonásának időtartama alatt újabb igazolványt nem kaphat.

33. § (1)⁸⁶ A közúti forgalomban saját számlás menetlevéllel vehet részt

(2) Saját számlás menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

(3)⁸⁸ A saját számlás menetlevél szigorú számadású nyomtatványnak minősül. A menetlevelet – az üzemben tartó írásbeli rendelkezése alapján – a jármű vezetője köteles kiállítani. A jármű vezetője köteles a saját számlás menetlevelet a szállítás során eseményszerűen vezetni és aláírásával hitelesíteni.

(3a)⁸⁹ A saját számlás közúti áruszállítást végző tehergépjármű menetlevele elektronikus formában is vezethető. Az elektronikus menetlevél esetében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat azok rendelkezésre állásának időpontjában, illetőleg automatikusan, zárt rendszerben kell rögzíteni. Az elektronikus menetlevél adatrögzítő berendezésének alkalmasnak kell lennie arra, hogy:

(4) A 13. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a gazdálkodó szervezet által a saját számlás közúti áruszállításhoz vagy a saját számlás személyszállításhoz használt járművek tárolására is.

(5) Saját számlás közúti áruszállítást, illetve saját számlás személyszállítást végző jármű vezetőjére a 20. §-ban foglaltakat is – értelemszerűen – alkalmazni kell.

34. § (1)⁹¹ Bérelt tehergépjárművel díj ellenében közúti árutovábbítás, vagy bérelt járművel saját számlás áruszállítás írásban megkötött bérleti szerződés alapján végezhető.

(2)⁹² A bérelt tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és a bérelt tehergépjárművel végzett saját számlás áruszállítást kizárólag a tehergépjárművet bérlő gazdálkodó szervezet folytathat.

(3)⁹³ A bérelt tehergépjárművet csak a gazdálkodó szervezet természetes személy tagja, vagy a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezetheti.

(4)⁹⁴ A gazdálkodó szervezet csak olyan tehergépjárművet bérelhet – ide nem értve a pótkocsit –, melynek magyar vagy másik tagállam által kibocsátott hatósági engedélye és jelzése van (e § alkalmazásában: más tagállamból bérelt). A más tagállamból bérelt tehergépjármű használatára az adott naptári évben legfeljebb két egymást követő hónapon keresztül, az 1071/2009/EK rendelettel és az 1072/2009/EK rendelettel összhangban kerülhet sor. A bérelt tehergépjárműre kiadott engedélykivonatnak és közösségi engedély hitelesített másolatának időbeli hatálya nem haladhatja meg a tehergépjármű bérletére vonatkozó szerződés időtartamát, de más tagállamból bérelt tehergépjármű esetén legfeljebb két hónapot.

(4a)⁹⁵ A más tagállamból bérelt tehergépjárművek száma a más tagállamból bérelt tehergépjármű használatba állításának napján a közúti árutovábbítási engedélyek nyilvántartása szerint a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló tehergépjármű-állomány legfeljebb 30 százaléka lehet, azzal, hogy a rendelkezésre álló járművek közé nem kell beszámolni a már korábban más tagállamból bérelt tehergépjárműveket.

(4b)⁹⁶ Ha a gazdálkodó szervezet a (4a) bekezdés szerint rendelkezésére álló tehergépjármű-állománya egynél több és négynél kevesebb járműből áll, akkor egy, más tagállamból bérelt tehergépjármű engedélyezhető.

(5)⁹⁷ Bérelt tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítás és bérelt tehergépjárművel saját számlás áruszállítás közben a járművezetőnek a közúti forgalomban magánál kell tartania hitelesített elektronikus formátumban vagy papír alapon

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott iratok a tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű esetében helyettesíthetőek a járművet nyilvántartó állam illetékes hatósága által kiadott – az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tartalmú – irattal is.

(7)⁹⁸ Az (1)–(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tehergépjármű használatba adása ingyenesen történik.

(8)⁹⁹ A tehergépjármű bérbe vagy használatba adásának igazolására a szerződés csak abban az esetben alkalmas, ha tartalmazza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdése szerinti adatokat is.

(9)¹⁰⁰ A közlekedési hatóság a bérelt tehergépjárművekre kiadott közösségi engedély hitelesített másolatának kiadásával egyidejűleg a gazdálkodó szervezet által bérelt tehergépjárművek hatósági jelzését a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett, az 1071/2009/EK rendelet 16. cikke szerinti nemzeti elektronikus nyilvántartásban rögzíti.

(10)¹⁰¹ A közlekedési hatóság – mint nemzeti kapcsolattartó – teljesíti a tagállamot terhelő tájékoztatási és a tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget.

(11)¹⁰² A (9) bekezdésben említett információ cseréjét a közlekedési hatóság az (EU) 2016/480 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott, a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartásokon keresztül teljesíti.

35. § Az 1071/2009/EK rendelet 10. cikk szerinti tájékoztatót a közlekedési hatóság adja ki, és annak naprakészségen tartásáról folyamatosan gondoskodik.

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 29. § 2012. december 4-én lép hatályba.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

37. § (1)¹⁰³ A tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenység a rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedély alapján az abban meghatározott időbeli hatály lejártáig folytatható.

(2) Ha a közforgalmú menetrend szerinti belföldi személyszállítást a 2002. január 1-jét megelőzően kiírt koncessziós pályázat nyertese által alapított koncessziós társaság végzi, a közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási tevékenység végzésére kiadott engedély időbeli hatályára a koncessziós szerződésben foglaltak az irányadóak.

(3)¹⁰⁴ A 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2013. évi október hó 1. napját követő szaktanfolyami vizsgák esetében kell alkalmazni.

(4)¹⁰⁵ A 2121/98/EK rendeletnek megfelelően kiadott menetlevelek, engedélyek és igazolványok 2015. december 31-éig használhatók.

(5)¹⁰⁶ E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (6) bekezdését és 31. § (1) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)¹⁰⁷ Azok a 2020. május 23. előtt kiadott járművezetői igazolványok, amelyeken nem szerepel a 95. harmonizált uniós kód, lejáratuk időpontjáig érvényesek.

(7)¹⁰⁸ A közlekedési hatóság a Magyarország területén székhellyel rendelkező, fuvarozást végző gazdálkodó szervezet részére, annak kérelmére a 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre közúti árutovábbítási engedélyt és árutovábbítási közösségi engedélyt ad ki.

38. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: